Lesz-e elvelőtlenedéses góc azokból a területekből, ahol az érpálya kilyukadt? Mit jelent az érpálya kilyukadása?

Ma még pontosan ismeretlen okok miatt, az érpálya legvékonyabb szakaszán, a hajszálereket követő vénás szakaszon, ahol a leglassúbb a keringés, a vérpálya megnyílik és sejtek, majd szérum áramlik ki. Ez hasonlatos egy folyó áradásához.

A sejtek, ha vannak közöttük olyanok, amelyek az idegrendszer ellen érzékenyítettek (mondjuk MBP specifikus T limfociták) és aktivált állapotban is vannak, olyan anyagokat termelnek, amelyek hatására a környező myelin hüvely feloldódik, vagy aktiválnak más sejteket a myelin hüvely lebontására. Néhány sejt csak kis helyen hántja le a hüvelyt az idegszálról. A csupasz idegszálak lassabban vezetik az ingerületet. A vezetést tovább rontja, sőt blokkolhatja is a kiáramlott szérum, valamint a kivándorolt sejtek által termelt anyagok (limfokinek, monokinek). Természetesen ezek a sejtek normálisan is, és a kezelések hatására gyorsabban elfáradnak, befejezik a káros anyagok kibocsátását, és elkezdődik a területen a javulás, a regeneráció. Hasonlatos ez ahhoz, mint amikor az ár levonul és a növények levelein ott marad az iszap, ami lassan lepereg, lemosódik, és a növény ismét magához tér. Ez a javulás spontán is bekövetkezhet. Így magyarázható bizonyos tüneteknek gyakori, minden beavatkozás nélküli elmúlása. Más a helyzet és mechanizmus, ha nagyobb területen, hosszabb ideig tart a behatás, nagyobb az elvelőtlenedés és későbbi az orvosi beavatkozás. Ilyenkor a nagyobb területű elvelőtlenedés miatt a tünetek is masszívabban, lassabban múlnak el, ha egyáltalán elmúlnak, a regeneráció is késve indul és tökéletlen.

Gyakori az az eset, amikor egy korábban elvelőtlenedett terület szélén folytatódik az elvelőtlenedés. Ez nem mindig jár új tünet képződésével, kivéve azokat az eseteket, amikor olyan területen van a góc, ahol az idegpályák kifelé viszik az információt, és a szélén újabb pályák esnek áldozatul. Ilyenkor lehet, hogy a meglévő tünetek, panaszok csak lassan, folyamatosan rosszabbodnak. A rosszabbodás (shub) időtartama változó, rengeteg külső és belső tényező határozza meg. Célszerű az első szokatlan (új) tünet jelentkezését követő napokban, különösen, ha azok nem múlnak, hanem rosszabbodnak, szakorvosunkhoz fordulni, ahol szakszerű ellátást fogunk kapni. Megfelelő gyógyszereléssel csökkenthetjük a rosszabbodás időtartamát, ezzel a károsodott terület nagyságát, a tünetek fennállásának időtartamát, súlyosságát. A tapasztaltabb betegek amikor egy újabb enyhe rosszabbodás jeleit észlelik magukon, már tudják, hogy ilyenkor fokozottabb pihenéssel, vitaminokkal, gyümölcsökkel a folyamatot lassíthatják és visszafejlődésre kényszeríthetik. Másoknál a különböző tünetek napi változása kiszámíthatatlan, és ezért rendszeres gyógyszerelést igényelnek. Természetesen nem minden probléma írható az SM rovására. Az SM-eseknek ugyanúgy lehetnek más betegségei – pl. vakbélgyulladás, bokaficam, csonttörés, agyvérzés – mint másoknak, és ezek iránt semmivel sem fogékonyabbak mint a nem SM-esek. Ezekkel a problémákkal is forduljon a beteg kezelőorvos hoz és kövesse tanácsait.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.