Bugár Béla: Nem a Fidesznek kell megfelelnem

A szlovák–magyar viszonyról, a határon túlra áttolt magyar adóforintokról, Orbán Viktor és Robert Fico sorosozásáról

2018. április 7., szombat 21:53, frissítve: vasárnap 10:51

Nem érdekli, hogy a Fideszben „árulónak” tartják, mivel a szlovákiai magyar szavazók érdekeiért dolgozik – mondja Bugár Béla, a szlovák–magyar Most–Híd elnöke. A politikussal az új szlovák kormány megalakulása kapcsán beszélgettünk.

Szlovákiai magyar újságíró ismerőseim szokták mondani, mennyire ironikus, hogy Robert Fico, bár tele volt botrányos ügyekkel az elmúlt években, végül egy olyanba bukott bele – Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és menyasszonya meggyilkolásába –, amelyhez valószínűleg semmi köze nem volt.
– Két évvel ezelőtt, amikor koalícióra léptünk a Smerrel, egyik feltételünk Robert Kaliňák belügyminiszter lemondása volt. Akkor nem sikerült, most elértük. Nemcsak a belügyminisztert, Ficót is távozásra bírtuk, a legkisebb frakcióval bíró pártként értük ezt el a legnagyobbal szemben. Persze ehhez kihasználtuk a tragédia kapcsán kialakult felháborodást, politikai nyomást. Az igaz, hogy a gyilkosságokhoz nincs köze Ficónak, de ezt használták vele szemben gyújtózsinórnak ahhoz a bombához, amely fel is robbant, és hatására a szlovák újságírók végigmennek a Smer különböző korrupciós ügyein. A kiváltó ok a kettős gyilkosság volt, amelynek a pontos okát nem tudjuk, de felszínre hozott más korrupciós ügyeket.

Önnek dobtak az autójára kézigránátot a kilencvenes években…
– Igen, de pancser volt az illető, nem talált el.

 
„Én huszonnyolc éve vagyok képviselő, azóta ez a legrosszabb parlament. Itt csak abban versenyeznek a pártok, ki tudja jobban megsérteni a másikat. Csak személyes támadások vannak”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

Még szerencse. De ön mit gondol azokról a véleményekről, hogy az úgynevezett sötét kilencvenes évek térhetnek vissza Szlovákiában?
– Nem valószínű. Én tényleg átéltem azt az időszakot, ezért aggódom amiatt, hogy sok fiatal újságíró, aki nem élte meg felnőttként azokat az éveket, meggondolatlanul ír le ilyeneket. Csak egy példa: a merényletek, leszámolások mellett a dunaszerdahelyi maffia megtehette, hogy az állami rendőrséget figyelmen kívül hagyva leállította a forgalmat a város egy részén, mert temették az egyik maffiózó testvérét. Nem lehet a mostani helyzetet ahhoz hasonlítani. Persze szervezett bűnözés van Szlovákiában is, de ez ma már másképp működik, ha úgy tetszik, fehérgalléros módon. A bűnözői csoportok megtalálják azokat a személyeket, akiken keresztül biztosíthatják az uniós pénzeket, meg azt, hogy a bíró esetleg elnéző legyen velük, és sorolhatnánk.

Nagyon összefonódott a szervezett bűnözés és a politika Szlovákiában?
– Én ezt nem merném így kijelenteni. Azt viszont el tudom hinni, hogy igaz annak az olasz bűnözőnek a hencegése – akit egyébként már elfogtak kábítószer-kereskedelem vádjával a hatóságaink –, hogy neki mindenhol megvan a maga embere Szlovákiában. Ám amint kiderül, hogy egy volt Smer-képviselő repülőtér után is kap agrártámogatást, abból rögtön ügy lesz. Ha a maffia összefonódott volna az államszervezettel, ilyenre nem kerülhetne sor.

Olvastam elemzéseket arról, hogy a választók megbüntetik majd a mostani kormánypártokat, mert most nem írták ki a választásokat.
– Egy politikusnak mérlegelnie kell, hogy a pártérdek vagy az ország érdeke a fontosabb. A Most–Híd érdeke az előre hozott választás lett volna, minél hamarabb. Garantálom, hogy kampány nélkül is jobban szerepeltünk volna ezen. Ám a közvélemény-kutatások szerint Marian Kotleba nyíltan fasiszta pártja növelte volna legtöbbel a mandátumai számát.

Mi állíthatja meg Kotlebáék szélsőjobboldali pártját?
– Kotleba fő fegyvere a roma- és idegengyűlölet, így elsősorban is teljesíteni kell a kormányprogram romák megsegítésére vonatkozó részét. Aztán: használjuk ki, hogy „Szlovákia jobban teljesít”, és ebből juttassunk minél többet vissza az embereknek. Megvan az ellenzék felelőssége is: én huszonnyolc éve vagyok képviselő, azóta ez a legrosszabb parlament. Itt csak abban versenyeznek a pártok, ki tudja jobban megsérteni a másikat. Csak személyes támadások vannak. Nálunk ez eddig nem volt. Igaz, abba az irányba romlunk, mint Magyarország, csak maguknál a kormány csinálja, nálunk az ellenzék. Mi nem fogtuk be a szájukat, mint a magyar kormány. A szlovák köztévé valódi tévé, sőt a szerkesztő ellenzéki politikusként viselkedik egy kormánypárti képviselővel szemben. A szlovákiai sajtó egy-két kivételtől eltekintve független.

Egyébként mi lesz Robert Ficóval? Nem mintha aggódni kellene érte, de visszavonul?
– Ő nem az a típus. Pártelnökként maradni fog, és nagyon fontos szerepe lesz. Biztosítania kell a Smer-képviselők egységét. Én úgy érzem, Peter Pellegrini kormányfő nem fogja hagyni, hogy Fico dirigáljon neki.

Mutassa be valamelyest Peter Pellegrinit a magyarországi olvasóknak!
– Fiatal, ambiciózus, ezért nem hagyja majd, hogy a homlokára legyen írva, Fico ugráltatja. Másképp kommunikál, nem lesz rossz viszonyban Andrej Kiska köztársasági elnökkel, nem fogja azt mondani az újságíróknak, hogy hiénák vagytok. Dolgozott minisztériumban, volt a parlament elnöke, volt miniszter, legutóbb az információtechnológiai szektor fejlesztéséért felelős kormányalelnök, vagyis van már tapasztalata. De mindig megegyezésre törekszik. Ha tartja magát ehhez a stílushoz, sikeres lehet.

 
„Nálunk is vannak alapítványok, amelyek például a romáknak programokat szerveznek. Ha megnézzük, az állami szférán keresztül 200 millió euróval támogat romaprogramokat Soros György. Emögött is azt kell látni, hogy Soros kormányváltást akar Szlovákiában? Ilyen összeesküvés-elméleteket soha nem lehet támogatni, és ezt jó időben jeleztük is Ficónak, hogy nem hagyjuk szó nélkül”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

Milyen lehet majd a magyar–szlovák viszony?
– Ezt nem tudom megmondani. Robert Fico és Orbán Viktor között nagyon jó volt, igaz, ők megegyeztek, hogy az esetleg feszültséget hozó ügyeket, például a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvényt fel sem vetik egymás között. Ez kétségtelenül hozzájárult a jó viszonyhoz, ahogy egyébként a mi kormányzati szereplésünk is. Nemrég voltam egy összejövetelen, ahol a szlovákiai magyarok helyzete volt a téma, és ott került szóba, mikor merült fel legutóbb kritikus ügyként Szlovákiában, hogy magyarok vagyunk. Régen, mert ma egyszerűen nem feszültségként éljük ezt meg. Dél-Szlovákiában épülnek az utak, az autópályák, vagy már tervezik őket, magyar nyelvű feliratok vannak, és sorolhatnám.

Azt hogy éli meg, hogy bár koalíciós partnere Robert Ficónak, a magyar kormány, a Fidesz évek óta levegőnek nézi?
– Ez legyen az ő problémájuk, az én választóim itt vannak Szlovákiában, nekik kell megfelelnem, nem a Fidesznek. A Fidesz a magyar adófizetők pénzéből rengeteget tol át ide, ennek egy része aztán kézen-közön elveszik, miközben érdekes módon a pénzek fölött a parlamentből rég kiesett Magyar Koalíció Pártja potentátjai diszponálnak. Milliók mennek el fölöslegesen, miközben más beruházások megvalósítása csúszik. Két Ipoly-hidat akartak eredetileg, ebből lesz egy, és azt sem adták át időben, bár legalább alapkőletétel volt már.

Fico kétségbeesett sorosozását mi motiválta ön szerint? Láthatóan azzal verte be a szöget a politikai koporsójába.
– Kapott egy csomó információt, amelyek arról szólnak, hogy az ellene tiltakozó civil szervezetek vezetőinek egy része a Soros György által támogatott ösztöndíjakkal, intézményekben tanult. Ezt kapcsolta össze azzal, hogy esetleg kik voltak rögtön az újságíró-gyilkosság utáni időszakban Szlovákiában Amerikából. És összeállt neki egy kép, amire én azt mondom, hogy így nem szabad gondolkodni. Nálunk is vannak alapítványok, amelyek például a romáknak programokat szerveznek. Ha megnézzük, az állami szférán keresztül 200 millió euróval támogat romaprogramokat Soros György. Emögött is azt kell látni, hogy Soros kormányváltást akar Szlovákiában? Ilyen összeesküvés-elméleteket soha nem lehet támogatni, és ezt jó időben jeleztük is Ficónak, hogy nem hagyjuk szó nélkül.

Magyarországon mégis működik ez, legalábbis bő kétmillió Fidesz-szavazó elhiszi. Szlovákiában miért nem ez a helyzet?
– Mert itt nem tartóztatták fel a migránsokat, nem engedték be hirtelen nagy számban őket a főváros egyik központi pályaudvarára, majd amikor már jó sokan felgyűltek, és a budapestiek napokon keresztül érezhették a feszültséget, nem engedték őket azonnal Ausztriába. Emlékszem, hogy a magyar–román meccsről mentünk volna hazafelé, amikor letereltek minket az M1-es autópályáról, mert akkor hirtelen kellett a hely a migránsoknak. Majd felépítették a kerítést, és ezt a helyzetet használták ki a kormány részéről Magyarországon. „Látjátok, mit állítottunk meg?” – mondja a magyaroknak azóta is a kormány, és e mögé már be lehetett tenni Sorost vagy legutóbb az ENSZ-t is. Nálunk ez azért nem működne, mert migránsok nem jöttek be, ugyanakkor befogadtunk szír keresztényeket. Kétharmaduk már visszatért a hazájába. Egyébként azért sincs értelme a kvótának, hiszen miért is maradna bármelyikük Szlovákiában vagy Magyarországon. Ezt igyekeztem elmagyarázni nemrég az Európai Néppárt vezetőinek is, amikor találkoztam velük.

Ha már szóba került az Európai Néppárt: egyre többen kritizálják a Fideszt populista, EU-ellenes politikája miatt. Ön hogyan látja, nő a türelmetlenség a párttal szemben?
– Az egész világon előretörnek a radikális pártok, a mérsékeltek mindenhol gyengülnek. Az Európai Néppárt ezért nagyon óvatos, és arra törekszik, hogy most, amikor még erős, sikerüljön elfogadni például az EU következő hétéves költségvetését. Nem véletlen, hogy a lengyel kormánnyal szembeni eljárás is ilyen óvatosan halad.

 
„Az ellenzék meg tudná szorítani a Fideszt, ha jó egyéni jelöltjei lennének. A két ország közötti kapcsolatban egyvalamit kell mindig látni: ha a viszony romlik, a szlovákiai magyar kisebbség helyzete is romlani fog”
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

Nagy kérdés, mi lesz, ha kialakul esetleg a „mag-Európa”: Szlovákia egyértelműen a centrumba tartana, Orbán Viktor inkább a periférián látná szívesebben Magyarországot.
– Van azért egy V4-es csoport, ha összetart, odafigyelnek a véleményére. De nálunk euró van, a másik három ország nem is gondolkodik róla. Kérdés, hogy az új német kormány mennyire tudja támogatni az európai integráció felgyorsítását. Merkel a napokban jelentette ki, hogy az EU-nak továbbra is 27 egyenrangú partnerből kell állnia.

Közvetlenül a magyar parlamenti választások előtt beszélünk. Milyen eredményt tippel, és hogyan változhat a két ország viszonya?
– Nem tippelnék, mert két éve itt, Szlovákiában senki nem tudta korrektül megbecsülni az eredményt. Az ellenzék meg tudná szorítani a Fideszt, ha jó egyéni jelöltjei lennének. A két ország közötti kapcsolatban egyvalamit kell mindig látni: ha a viszony romlik, a szlovákiai magyar kisebbség helyzete is romlani fog.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.07.

Szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.