Rádfalva
| Rádfalva | |||
 | |||
| református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kasza Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7846 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 169 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rádfalva
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 18° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 18° 07′ 20″ | |||
Rádfalva
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rádfalva témájú médiaállományokat. | |||
Rádfalva község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Kórós, Drávapiski, Diósviszló és Drávacsepely szomszédságában található.
Története[szerkesztés]
Rádfalva (Rád, Drávarád) nevét 1077-ben említették először az oklevelek, Drawa, Draua formában.
I. László király 5 birtokon 200 háznépet (mansionses) adott a pécsváradi apátságnak. Ezek egyike a Dráva síkságán feküdt, s határát leiratták. Az oklevél határleírásában szereplő Rádtartója (Radtorloua) és Radó hida helynév a falunak nevet adó Rád (Radó) nevét tartotta fenn, aki azonos lehet az 1057-ben a megyében birtokos Radó nádorral. A kémesi uradalom 1177 évi határjárásában ugyancsak a Szent Benedek, azaz a pécsváradi apátság birtokának mondják.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Libor István (független)[3]
- 1994–1998: Libor István (független)[4]
- 1998–2002: Libor István (független)[5]
- 2002–2006: Libor István (független)[6]
- 2006–2010: Kaszáné Kovács Ágnes (független)[7]
- 2010–2014: Kaszáné Kovács Ágnes (független)[8]
- 2014–2019: Kasza Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Kasza Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,4%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (27,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 10,4%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 4,2% (41,1% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma - 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Rádfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rádfalva Helységnévtár
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
