|
1. BEVEZETŐ
Prága (csehül
Praha, németül Prag) Csehország fővárosa, az ország közép-nyugati
részén fekszik. Bohémia tartományához tartozik, a Moldova (csehül
Vltava, németül Moldau) folyó két partján terül el. Lakossága
1,193,270 fő (1999-es becslés szerint).
2. GAZDASÁG
Prága Csehország
legnagyobb városa, kereskedelmi, ipari és kulturális központ. Ipara
szerteágazó: gépgyártás, vegyipar, textil- és bőripar,
élelmiszeripar és üvegipar mind megtalálható itt. A város a cseh
könyvkiadás központja is. A kommunizmus bukása után Prága népszerű
turistaközponttá vált, ami hozzájárult a város gazdaságának
felvirágzásához. A fejlett közlekedési hálózatot metró-, villamos-
és autóbuszjáratok alkotják.
3. LÁTNIVALÓK
Prágát, Európa egyik
legfestőibb települését a száz torony városának is hívják. A város
Moldova folyó széles völgyében és árterén, s a környező dombokon
épült fel. A folyón átívelő hidak közül leghíresebb a 14. században
épült, szentek szobraival díszített Karlsbrcke (Károly híd). A folyó
keleti partján fekszik a 13. századi Óváros, és az Újváros, amely
alig egy évszázaddal később épült. A város szívét a macskaköves
Vencel teret (Old Town Square), történeti épületek veszik körül:
például a 14. századi Tyn katedrális, a Városháza, híres 15. századi
órájával, a Nemzeti Képtár és a Szent Miklós templom. A teret a 15.
századi reformátor – Jan Hus – szobra uralja. A történeti
városrészben található a Prágai Egyetem és a Városháza épülete is.
Az Újváros elsősorban kereskedelmi és ipari negyed, itt
középületeket, bankokat, múzeumokat találunk. A nyugati parton a
Kisebb Városnak nevezett negyed terül el, amely barokk palotáiról
híres. A városrész fölött emelkedik a Hradnay kastély, amely az
egész városképet uralja – korábban Bohémia királyainak lakhelye
volt, ma elnöki rezidencia. A hatalmas épület szomszédságában a
Szent Vitus katedrális áll, amely több királyi síremléket rejt.
Az oktatási intézmények közül a legnevezetesebb a Károly
Egyetem (alapítva 1348-ban), Közép-Európa legelső egyeteme, és a
Műszaki Egyetem (alapítva 1707-ben). A városban számos művészeti-,
zene- és szakiskola, múzeum, könyvtár és színház található.
4. TÖRTÉNELEM
Prága alapítása a 9. századra tehető –
ekkor még csak néhány várkastély (?) épült a területen. A város a
13. században indult növekedésnek, a német telepesek megjelenésekor,
akiket Első Wenceslas, Bohémia királya telepített ide. A németek
gyors ütemben kezdték fejleszteni a várost, felépítve az Óvárost
(Altstadt), amely már 1232-ben kereskedelmi központ lett, s tovább
terjeszkedett délkelet felé; egy évszázaddal később alakult ki az
Újváros (Neustadt). A virágzó Prága, az erős bohémiai tartomány
fővárosa, a 14. században, Párizs után, Európa második legnagyobb
városa lett. 1442-ben a husziták elfoglalták, de fejlődése nem állt
meg. Később ellenben több háború dúlta fel, a legnagyobb károkat a
harmincéves háború okozta. 1744-ben Prága behódolt II. Frigyes
porosz királynak, aki a hétéves háború során Prágánál legyőzte az
osztrák seregeket. 1848-ban, a cseh forradalom leverésekor, ismét
osztrák csapatok égették fel a várost, majd 1866-ban, a héthetes
háború idején, Prága újra megadta magát a porosz hadseregnek. A
Csehszlovák állam 1918-as megalapítása után, Prága megint főváros
lett. A második világháború alatt 1939 márciusától 1945 májusáig
német megszállás alatt volt, de az épületeket nagy veszeségek nem
érték. 1968-ban, a Prágai Tavasz idején, a város ismét felbolydult –
a tömegtüntetések helyszínét szovjet csapatok szállták meg. Prága,
és főleg a Vencel tér, volt a gócpontja azoknak a tüntetéseknek is,
amelyek a csehszlovák kommunista uralom bukásához vezettek. 1993
január elsején az Csehszlovákia két köztársaságra bomlott, azóta
Prága a független Cseh Köztársaság fővárosa. 2000-ben, a Nemzetközi
Valutaalap és a Világbank találkozója alkalmával, a város heves
kapitalizmus- és globalizációellenes tüntetések színhelye
volt.
|
