Saving page now... https://pestbuda.hu/cikk/20200710_irta_bukovszki_peter_kozepkori_varfalat_hidpenzt_es_vilaghaborus_bombat_is_talaltak_a_regeszek_az_egykori_kulugyminiszterium_pinceinek_feltarasa_soran As it appears live September 22, 2020 6:56:18 PM UTC
Írta: Bukovszki Péter

2020. július 10. 10:00

A második világháború után lebontott Dísz téri, volt külügyminisztériumi épület pincerendszere nem várt meglepetéseket rejt: innen kerültek elő nemrég a Halászbástya elveszettnek hitt szobrai is. A Várkapitányság régészei azóta is szüntelenül dolgoznak, mi pedig a napokban a helyszínen megtekintettük, mi minden került elő eddig a föld alól.

A Dísz tér 1-2. szám alatti területen álló, 1902-ben elkészült, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezte házat a Magyar Vöröskereszt Egylet építtette, 1920-tól egy átépítést követően pedig a Külügyminisztérium használta 1945-ig, majd a lerombolt épület telke az Amerikai Egyesült Államok tulajdonában volt egészen 1989-ig. Azóta városképi sebként tátong, a következő években a Nemzeti Hauszmann Program keretében születik újjá az eredeti épület.

Mivel az épület a II. világháborúban megsérült, az utána következő korszak pedig nem kívánta újjáépíteni, inkább lebontották, az alatta elhelyezkedő többszintes pincerendszer boltíveit sok helyen áttörték, az üregeket pedig törmelékkel töltötték fel. A pusztítás egyúttal azonban azt jelenti, hogy a törmelék időkapszulaként őrzött meg egy sor olyan értékes leletet, amely egyébként elpusztult vagy elkallódott volna.

A volt Külügyminisztérium épülete 1945-ben. Ahol a törmelékhalom a legnagyobb, ott omlottak be a födémek a pincébe, számos használati tárgyat maguk alá temetve (Fotó: Fortepan)

A lebontott épület mintegy 1450 négyzetméteres pincerendszerének nem minden részét töltötték fel a háború után, a telek északnyugati sarkában lévő néhány boltozatos termet például – nem tudni, miért – meghagyták – mesélte Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője. Bár ezekben is több köbméternyi szemét és föld halmozódott fel, a helyiségek nagyjából épségben vészelték át az elmúlt évtizedeket. És persze megóvták a földben rejtőző kincseiket: például Álmos és Előd elveszettnek hitt szobrait, amelyek eredetileg a Halászbástyát díszítették. 

A megmaradt, boltozatos pincehelyiségek rejtették a Halászbástya elveszettnek hitt szobrait, és a korabeli épület díszlépcsőházának oszlopait (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) Álmos (jobbra) és Előd vezér szobra év elején került elő a törmelékhalom alól (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A termekből előbukkantak még a hajdani külügyminisztériumi épület díszlépcsőházából származó oszlopok és oszloplábazatok, kerékvetők is.

A pincerendszer betemetett üregeiben lévő mintegy 4000 köbméternyi törmelék és egyéb anyag között máshol is számtalan leletet találtak: rengeteg kályhacsempét és gipszstukkót.

A Vöröskereszt Egylet igazgatótanácsának (balra) és védnökeinek emléket állító márványtáblák eddig előkerült darabjai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mivel a telek északi részén az egykori épület díszlépcsőháza közelében a háborúban a homlokzat és a födémek is beomlottak, itt a törmelékrétegek rengeteg hétköznapi tárgyat is rejtettek: irodaszereket, bútorokat, cipőket és két márványtáblát is – mondta el Nádai Zsófia, a Várkapitányság régésze. Utóbbiak a hajdani díszlépcsőház földszinti részén voltak elhelyezve és a Vöröskereszt védnökeit, illetve az igazgatótanács tagjait sorolják fel. A harmadik, az építők névsorát tartalmazó márványtábla nem került elő – tette hozzá Fullár Zoltán.

A régészeti feltárás azért is izgalmas, mert olyan részleteket is felszínre hoz, amelyek még az egykori épület eredeti tervrajzain sem szerepeltek. Ilyen például az a vasbeton csigalépcső, amelyen mi is lejutottunk a kétszintes pincébe. De előkerültek a törmelék közül a ház egykori belső udvari homlokzatának burkolatmaradványai is, amelynek mázas tégla kiosztása jelentősen különbözik a fennmaradt terveken lévőktől – részletezte Nádai Zsófia, az ásatást vezető régész. 

A vasbeton csigalépcső máig stabil és használható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Várkapitányság régésze elmondta, hogy az épület alatt – a budai Vár sok más házához hasonlóan – a hagyományos pincén túl húzódott egy középkori eredetű mélypince is, amely most hozzáférhetővé vált. Bár lejárója modern, maga a pince középkori eredetű. Mai méretét vélhetően a második világháborúra készülvén nyerte el, amikor két kisebb helyiségét összekötötték. 

A Dísz tér járdája alá benyúló mélypince lejárója modern, a helyiségek viszont középkori eredetűek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mélypince helyiségei közötti átjáró később épülhetett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az átépítések nyomai mindenütt ott vannak: a Hunyadi János út felőli, azzal egy szintben lévő egyik nagy termet például a mai mélygarázsok elődjeként külügyminiszteri garázsnak alakították át, ahol két autó számára volt hely. Ennek a helyiségnek a sarkában a régészek megtalálták a hajdani városfal egy darabját is, amely a telek keleti és déli határa közelében húzódott. Bár a falszakasz mellől előkerült egy Zsigmond-parvus (váltópénz), a területet láthatóan megbolygatták a későbbi korokban, ezért lehet, hogy később került oda. 

Ha csak az ásatás során előkerült leleteket ismernénk, a török korra akkor is világosan körülhatárolható időszakként tekintenénk: az oszmánok tárgyai ugyanis különböztek a magyarokétól, és mindenhol jól felismerhető réteget hagytak maguk után. A Dísz téri feltárás során előkerültek például török kályhacsempék, kancsók, edények és egy cseréppipa is. Utóbbi minden kétséget kizáróan jelzi a török jelenlétet: a dohányzást ugyanis a kávéval és a fürdőkkel együtt ők hozták be hazánkba, előtte nem létezett efféle szórakozás, így pipák sem. 

Egy török kori cseréppipa feje (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A számtalan előkerült lelet között van egy hídpénz (a Lánchídé, amit 1849-től használtak), egy XVI- XVII.  századi kínai porceláncsésze, egy ezüst Lipót-krajcár, egy övcsat és egy szíjvég is. A díszlépcsőház alatti törmelékrétegben találtak egy hatalmas világháborús bombát is, éppen az óvóhely melletti helyiségben. 

Hídpénz, amellyel minden bizonnyal a Lánchídon való átkelésért fizettek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Miközben a lassan feltáruló föld alatti világ kincseiben gyönyörködünk, Fullár Zoltán még hozzátette: a mostani feltárás célja a régészet mellett a statikai felmérés is. Mindenütt keresik az alapokat, hiszen a tervezők amennyiben lehet, az újjáépülő épülethez felhasználnák a falakat is. Eközben azonban, mint látjuk, nemcsak érdekes, de a rekonstrukció szempontjából is lényeges leletek kerültek elő, és a feltárásnak még nincs vége. Ki tudja, mi bukkan még felszínre?

Ritkán látható ilyen szemszögből az Országház. A Dísz téri egykori Vöröskereszt-székház masszív falai a betemetés miatt nagyon jó állapotban maradtak fenn (Fotó: Both Balázs/Pestbuda)

Nyitókép: Az egykori Vöröskereszt-székház romjai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Köszi a munkádat és a sok fotót. Dolgozz tovább! Üdvözlettel: Hajnal Sándor tanító



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó