Elindult a Mars Climate Orbiter

A Mars Surveyor hivatalos logója

Mars Climate Orbiter

Mars Polar Lander

Deep Space 2

A lander és az orbiter a Marson (rajzolt kép)

launch1.jpg (3420 bytes)

launch2.jpg (4020 bytes)

launch3.jpg (3532 bytes)

launch4.jpg (4999 bytes)

launch5.jpg (3504 bytes)

Újabb robotszonda indításával folytatódott a NASA nagyszabású Mars-programja. Az új küldetés neve: Mars Surveyor '98.

A Mars Surveyor '98 küldetés tulajdonképpen két szondából áll: egy keringőegységből (orbiterből), amely december 11-én került felbocsátásra és egy leszállóegységből (landerből), amely 1999. január 3-án követi majd. Amíg a leszállóegység a Mars felszínén működőképes marad, addig a keringőegység biztosítja a Földdel való kapcsolattartását (parancs- és adattovábbítás a lander és a Föld között). Mindkét szerkezet több tudományos műszert visz magával.

Részletes jelentés

Egy napos halasztás után, 1998. december 11-én délután 1:45-kor (EST) a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről 9 és fél hónapos útjára indult a Mars Climate Orbiter. A késlekedést egy olyan szoftver meghibásodása okozta, amely a töltésszabályzó egység megfelelő működéséhez szükséges. Ez a szerkezet szabályozza az akkumulátorok feltöltését a napelemekből, így a túltöltés elkerülése végett fontos számára a hibátlan vezérlés. A szakemberek rövid idő alatt megoldották a problémát, így a pénteki indítási ablakot már ki lehetett használni..

Az indítóeszköz egy Delta II. típusú rakéta volt. A start után 60 másodperccel levált a négy szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta, amit a főhajtómű első fokozatának ledobása és a második fokozat begyújtása követett. A második fokozat 11 perc 22 másodpercig működött, s egy alacsony (189 km magas) Föld körüli pályára jutatta az Orbitert.
A harmadik fokozat hajtóműve 88 máspdpercig működött, s a Mars felé lódította a szondát. 4 perccel később kinyitották és a Nap irányába állították a napelemeket.
A NASA DSN (Deep Space Network) rádióteleszkóp-hálózatának ausztráliai tagja 2:45-kor (EST) fogta először a szonda jeleit. Ezt követően a repülésirányítók megkezdték a szerkezet állapotának felmérését.

Mars felé vezető útjának első felében a szonda csak a kisebb teljesítményű antennáit használja a Földdel való kapcsolattartásra. Az első héten napi 24 órán keresztül figyelik a működését, majd ezt 12 órára csökkentik. A repülés 12. napján bekapcsolják a két tudományos műszer egyikét, a Pressured Modulator Infrared Radiometer nevű berendezést, hogy hozzászokhasson az űrben lévő körülményekhez

Az első pályamódosítást december 21-én hajtják végre. A négy tervezett manőver közül ez lesz a leghosszabb és legerőteljesebb: a szonda saját hajtóművének 15-20 perces használatával 30 m/s-os sebességre gyorsítják az űreszközt.

A start halasztása nem befolyásolja a szonda tervezett programját. A Marshoz való megérkezés dátuma: 1999. szeptember 23.

Eredeti szöveg:
Mars Climate Orbiter Mission Status
December 11, 1998
3:30 p.m. Eastern Standard Time
http://mars.jpl.nasa.gov/msp98/news/mco981211.html