50 éves a Lindauer DORNIER GmbH

Az ember repültetésétől a fonal repüléséig

Fél évszázad telt el a Lindauer Dornier GmbH alapításától, fogalmazza meg Peter Dornier. Fél évszázad alatt a cég világhírnévre tett szert a szövőgép és az ún. különleges gépek építése terén. Ez a felfedezéseknek és a minőségi gondolkodásnak köszönhető, amelyekből újra és újra technológiai csúcstermékek születtek a sajátos piaci igények kielégítésére.
A Lindauer Dornier GmbH cégbejegyzése 1950. májusában egyre változó időszakra esik. A cég megindulása közvetlenül a II. világháborút követő időszak. A repülőgép építést Németországban betiltották, és csak a szerencsének volt köszönhető, - hogy egy sértetlen Dornier műhelyben Pfrontenben - megkezdődhetett a szövőgép építés első kísérlete. Már 1950-ben Rickenbachban megépítették az első Do-Tex szövőgépet. Az első szövőgépet a korábban repülőgépet előállítók készítették. Az 1951-es ITMA-n "repülő szövőgépként" csodálhatta a közönség.
Az 50-es évek közepén vezette be a Dornier a gyorsjáratú automata szövőgépet a piacon. Ennek forradalmi újdonságait - különösen a vetélőfékezés terén - szabadalmaztatták.

1. kép A Lindauer DORNIER GmbH cég légifelvétele

 

Egyidőben a fontosabb exportországokban képviseletet építettek ki a gépeladások növelésére. Szintén erre az időszakra esik a Haubold cégtől a licenc megvásárlása, az első textilkikészítő gép fejlesztések a szövetek szárítására, fehérítésére, színezésére és appretálására. És ezek a tapasztalatok vezettek a Dornier - különleges gépekhez: egy fúvókás szárítóhoz, amelyet papír szárítására használtak. Az 50-es években jelenik meg a poliészter, amelyet fénykép- és röntgenfilm gyártására használtak, később magnó, video- és számítógépszalaghoz is. Ebben az időszakban keletkezett a textilfeszítő rámák mintájára az első DORNIER fólianyújtó gép. Ezt mai formájában az összes nagy film- és fóliagyártó alkalmazza. 1961-ben Prof. Dr. Claude Dronier, Peter Dornier apja jó kapcsolatai révén a szövőgép első licencgyártását átvette Spanyolország. Ezzel a Lindauer DORNIER GmbH a szövőgépgyártás piacán nemzetközileg is ismertté vált. De a következő technológiai előrelépés már készülőben volt. Hét évi fejlesztést követően 1968-ban mutatta be a Lindauer az új, forradalmi szövéskoncepcióját, a vetélőnélküli vetülékvivős szövőgépét és egy szabadalmaztatott középen vezérelt vetülékátadást. A vetülékvivős szövőgépek 35 évi dinamikus üzemi fejlesztése ehhez hozzámérhető megoldást nem hozott, ami mutatja, milyen kutatási színvonalon álltak az akkori DORNIER konstruktőrök.

A különleges gépek területén elért üzleti sikerek az új vetülékvivős szövőgépfejlesztés hosszú időszakát megtörték.

2. kép Magas fordulatszámú vetülékvivős szövőgép, PTV4/S16 típus, b=190 cm

 

Például 1967-ben a japán Fuji-konszernnek sikerült egy nagy fólianyújtógépet eladni.
A vetélőnélküli vetülékvivős szövőgép sikerére nem kellett sokat várni. A 70-es évek közepén gyors nemzetközi áttörés következett be, a gép versenyképességének előnyei vitathatatlanná váltak. A sikerhez hozzájárult a vezető szövödékkel való együttműködés, az állandóan végbevitt módosítások és javítások.
A gépgyártás állandó bővülése az elkövetkező időszakban különböző építésbővítést tett szükségessé Lindauban és Pfrontenben egyaránt.

 

3. kép Légsugaras szövőgép, LWWv8/J típus, b=430 cm

 

Számítva a legnagyobb exportpiacra, USA-ban 1978-ban az eladó- és szervízképviseletre Charlottában megalapították az American Dornier Corp-t.
Az 1979-es év egy további innovatív fejlesztést hozott a Dorniernak: a hengeres szélességtartó szabadalma, amelyet mercerizáló-, fehérítő és perzselőgépen alkalmazva a körkötőgépek kör formájú kelmének feldolgozását is lehetővé tette.
A cég folyamatosan növekedett, 1982-ben 180 MDM árbevételt ért el, az alkalmazotti létszám első esetben átlépte a mágikus 1000 főt. Peter Dornier vállalati tevékenységét a nyilvánosság is elismerte, 1983-ban odaítélték számára a Bayor Nagykeresztet.
1985 nyarán a Dornier-Benz AG megvásárolta a DORNIER-csoport többségét.
Peter Dornier visszavette a DORNIER GmbH-t hasonló részvény vásárlással. Néhány évvel később a szövőgép szektorban új légsugaras szövőgépet fejlesztettek és üzeméretté alakították ki.

Mint egy középnagyságú német cég a nemzetközi nagy világcégekkel csak úgy veheti fel a versenyt, - a Dornier cégnek csak egy útja van, amelyet napjainkig következetesen követ, - a vezető technológiában pozíciót ért el.
Ez az elv ösztökéli a DORNIER-t a még magasabb technológiai csúcs és a következetes törekvés a legjobb termék elérésére. A DORNIER szövőcsalád által elért legújabb fejlesztési eredményeket az ITMA '99-en Párizsban mutatták be. Az eddig gyártott legszélesebb (b = 430 cm) bordaszélességű légsugaras szövőgépet Jacquard-felszereléssel és új generációjú szegélyképző berendezéseket mutattak be.

4. kép Kikészítő gép, EcoFix típus, kelmeátmérő 200-1000 mm

A textilkikészítő szektor családban a mercerizáló- fehérítő- és perzselőgépeket elsőként kiegészítették hőrögzítő berendezéssel, amely körkötött kelmék kerek formában való kezelését teszi lehetővé.
A fejlesztés tovább tart. A Lindauer DORNIER GmbH megfelel a jelen követelményeknek. A cég a minőségi elvárásoknak kíván megfelelni, amely az elmúlt 50 évben is jellemezte a speciális piaci elvárások kielégítésében.

Döntő fontosságú a cégvezetés folytonossága és a ház tradíciója, amit a cégalapító fia is követ, sőt a vezetés második generációja is.

 

 

 

 

 

 

A DORNIER története

1950 cégalapítás, cégbejegyzés, az első DORNIER vetélős szövőgép, a DO-TEX típus bemutatása,
1953 kikészítő gépek licencének megvásárlása a Haubold cégtől,
1954 az első síktermék előszárító, hőkezelő leszállítása a svájci Christ cégnek,
1954 az első gyorsjáratú vetélős szövőgép, az SW4 legyártása,
1956 az első fólianyújtógép elhagyja Rickenbachban a Dornier gyárat,
1961 az első vetélőnélküli vetülékvivős szövőgép fejlesztésének kezdete,
1968 Dornier vetülékvivős szövőgép középen szabadalmaztatott vetülékátadással gyártásának kezdete,
1969 jan. 5-én meghalt Prof. Dr. Claude Dornier,
1971 az első frottír vetülékvivős szövőgép kiszállítása,
1974-76 különböző építési munkálatok Lindauban és Pfrontenben,
1978 American Dornier Corp. kereskedelmi képviselet alapítása,
1979 Charlotte-ben a világ első folyamatos mercerezőgép a körkötött árukhoz szabadalmaztatott körszélesség-tartóval,
1981 Pfrontenben megkezdődik a textilkikészítő gépek szériagyártása,
1982 Peter Dornier jan. 31-én ünnepelte a 65. Születésnapját,
1983 Peter Dorniernek Franz Jozef Srtrauss miniszterelnök a Bajor Nagykereszt kitüntetést adományozza, először lépi át az alkalmazottak létszáma az 1000 főt,
1985 Daimler Benz átvette a Dornier repülőgép építést. Peter Dornier az egyedüli tulajdonosa a Lindauer Dornier GmbH-nak,
1985 Esseratsweilerbe beköltözés az üzembe,
1988 az első DORNIER légsugaras szövőgép bemutatása,
1988 a DORNIER szövőgépek új elektronikus generációjának, a 2 vezetékes ún. Controller Area Network, CAN rendszer bemutatása,
1989 Peter Dornier, a cégalapító fia belép a cégbe,
1990 a Dornier rendszercsalád gyártásának kezdete, amelyhez a vetülékvivős és a légsugaras szövőgépek tartoznak,
1991 az első QSC (Quick - Style - Change = gyors cikkváltás bemutatása szövőgépen Hannoverben az ITMA-n;
1993 a léptetőmotor alkalmazása a különböző szerkezeti részek vezérlésére a DORNIER szövőgépeken,
1994 a fólianyújtógép elsőként való tervezése és megépítése,
1996 a különleges berendezések területén a DORNIER a környezetvédelemre megépíti az iszapülepítő szárító gépet,
1997 a DORNIER szövőgépeken alkalmazott új generációjú szegélyképző szerkezet bemutatása,
1999 Párizsi ITMA-n bemutatják az eddigi legszélesebb (b=430 cm) légsugaras szövőgépet Jacquard-géppel felszerelve,
Egyidejűleg bemutatják a DORNIER hőrögzítő gépet körkötött árukhoz,
2000

az 50 éves cég jubileum alkalmából a szövőgépen bemutatták a hátsószádbeállítást (Auto Warp típus) és bütykös és nyüstösgépek és gyors cserelehetőségét (FDC típus-Fast Dobby Change) légsugaras szövőgépen.

Lindauer DORNIER GmbH a jubileum évében, 2000-ben számokban; 1500 főt foglalkoztat,
tevékenységi helyszínek: Lindau, Pfronten, Esseratsweiler,
eladói képviselet: American DORNIER Machinerv Corp., Charlotte, Észak-Karolina, és eladóiroda Pekingben, Kína, árbevétel 1999-ben kb. 400 MDM, amelynek 3/4 része a szövőgépeladásokból 1/4 része a különleges gépek eladásából származik, exportarány: 87%.
Csaknem 40%-a a fejlett ipari EU országba irányul, ezt követi USA. Növekvő piaci részesedés Kelet-Európában, Közel-Keleten, Ázsiában és Dél-Amerikában.
Lindauer DORNIER GmbH a legnagyobb német szövőgépgyártó és egyik legjelentősebb gyártó a világban.
Piacvezető a fólianyújtógép gyártásban. Vezető a textilkikészítő gépek területén a szabadalmaztatott kerek szélességtartó révén a körkötött kelmék kikészítésére.
Specialista a szárítóberendezések területén minden síktermék számára.

(Sz. R.)


Ősök technikái

A szövés és fonás eredete

A találmányok nem pusztán okosság-találékonyság kérdései, hanem azokra a szükség ébreszti rá az embert.
Találékony őseink különböző "technológiák" kidolgozásával tették kényelmesebbé életüket. Így a szövés és fonás felfedezésével sikeresen oldották meg a textíliák előállítását. Ami az emberiség történetében nagy jelentőségű újítás volt, mert pl. ezzel a ruházkodás, amely azelőtt kizárólag vadak bőrével történt, függetlenné válhatott a vadászattól.

Szövés
Ez a több ezeréves múltra visszatekintő technikai vívmány, hogy pontosan hol alakult ki nem állapítható meg. Új-kőkori edények fenekén néha szövött anyag lenyomatát találjuk; gyékényszövésre ismerünk benne, máskor finomabb vászon lenyomataira. A tőzegekben - amelyek kiválóan megőrzik a romlandó anyagokat - is találtak új-kőkori szövetmaradványokat. Ez az újkőkor egyik nagy találmánya. A len, a csalán termesztése áztatás tilolás, gerebenezés, fonás és végül a szövőszék, a szövés ebből a korból maradt ránk. Feltehető, hogy előbb gyékénnyel, sással indult a szövés megismerése, s csak azután következett a finomabb fonalak szövése.
A szövés alapelve napjainkig csaknem változatlan, amit az egymást keresztező fonalakkal alakítanak ki. A rendelkezésre álló szövőszék erősen behatárolja a készítendő kelme minőségi színvonalát. A legrégibb szövőszéken két rúd közé erősített vízszintes rúdra csavarodott fel a kész szövet; a szövet hosszában futó "lánc" fonalakat kövek terhelték és a láncok széthúzása - "szádképzés" - két pálcával történt. A legrégibb szövőszék az egyiptomi Badariból, Kr.e. 4400-ból ismeretes. A szövetet a láncfonalak különböző sorrendű emelésével mintázni lehetett. Ezek a szövetminták azután megjelentek az agyagedények díszítésén is.

Fonás
E műveletet valószínűleg a bélhúr összecsavarásával kezdték. A textilanyagot eleinte csupán kézzel, segédeszköz nélkül sodorták össze. Kr.e. 3000-ben Indiában, Peruban ismerték a gyapotot; a gyapjút valószínűleg még régebben fonják-szövik.
A kézifonás és két fonal kettőzése is a kőkorban kezdődhetett, amit bizonyít a sok lyukas orsó, amely számtalan sírból, emberi lakóhely-maradványból előkerült. A "gyalogorsó" a kézi fonás eszköze, nagyon egyszerű szerszám. Két arasz hosszúságú pálcát kifúrt kőbe szorítanak. A követ pergő, élesvégű szerszámmal fúrták ki, ahogy a tűzgyújtást is végezték. A kézifonást - ha hozzáértő megmutatja - könnyű megtanulni, de gyorsan és jól dolgozni gyalogorsóval annál nehezebb.
A fonónő, mert ezt a munkát általában nők végezték, csomóbakötött kócból, gyapjúból, pamutból kihúz egy fürtöt, ujjaival megsodorja, majd az "előfonat"-t pálcikához kötve s pörgetve fonja. A megsodrott fonalat a pálcán levő hurok feloldása után pálcára csavarja. Ez a technika már fejlett fonóműveletet jelent. A legrégibb idők asszonyai még nem ismerték a felcsévélés műveletét. A fonal elkészülte után a fonónő fára mászott, és mindig lejjebb engedte a fonóeszközt. Amikor már nem tudott továbbmászni, elvágta a fonalat és a földön újból kezdte a fonást. Ilyen kezdetleges fonást még ma is lehet látni Ausztrálai őslakói között. "Gyalogorsó"-val finom fonalat is lehet fonni. Egyiptomi királysírból előkerült, finom muszlinkelme fonalait gyalogorsóval fonták, valószínűleg gyerekek.
A fonal általában nem végig hengeres, nem egyformán vastag. Azért, hogy egyenletes fonalat kapjanak, a két fonalat "összecérnázzák". A cérna eredetileg nem varrócérnát, hanem két vagy több fonalból összesodrott "gyártmányt" jelent. Az összesodrás következtében az egyenetlenségek kiegyenlítődnek, a kapott fonal erősebb, egyenletesebb lesz.

Irodalom
[1] László Gyula: "Emlékezzünk régiekről...," Képes történelem sorozat. Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest, 1983.
[2] Horváth Árpád: Korok, gépek feltalálók, Gondolat Könyvkiadó Budapest, 1966.

(BZs & Elly)

Vissza az előző lapra