|
A gombák számos biológiailag aktív anyagcsereterméket szintetizálnak amelyeknek egy része az emberi egészségre káros (toxinok), más része azonban hasznos is lehet. Mint ahogyan ismerünk gyógynövényeket, ugyanúgy gyógyító gombák is léteznek.
A gombáknak több csoportja termel gyógyhatású anyagokat. Ezek közül szélesebb körben ismertek az antibiotikum termelő mikroszkopikus penészgombák (pl. Penicillium). Igen fontos gyógyszereket állítanak elő a tömlősgombák közé tartozó növényi parazita anyarozs (Claviceps purpurea) rozskalászon kifejlődött fekete szkleróciumaiból (varjúköröm), ami több, mint száz biológiailag aktív vegyületet, elsősorban alkaloidokat tartalmaz. A gomba hatóanyagainak egyrésze simaizom összehúzó hatású. Ezeket elsősorban a centrális és perifériális vérzések csillapítására és a szülészeti gyakorlatban méhösszehúzó hatása miatt alkalmazzák. További jelentősége van a migrén és a Parkinson-kór kezelésében is. Újabban azonban egyre több nagygombából is terápiás célra alkalmas
hatóanyagok sorát mutatták ki.
- Hatásuk alapján a következő csoportokat emelhetjük ki néhány példával:
Antibiotikum termelő nagygombák:
gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida)
tobozfülőke (Strobilurus tenacellus)
egyes laskagomba (Pleurotus) fajok
sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma)
szürke tölcsérgomba (Lepista nebularis) - A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák:
shii-take (Lentinus edodes)
késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
téli fülőke (Flammulina velutipes)
bükkfatapló (Fomes fomentarius)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). - Immunstimuláns és rák ellen ható gombák:
óriás pöfeteg (Calvatia gigantea)
ízletes vargánya (Boletus edulis)
barna gyűrűstinóru (Suillus luteus)
téli fülőke (Flammulina velutipes)
hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
lepketapló (Trametes versicolor) és sok más taplógomba.
shii-take (Lentinus edodes) - Koleszterinszint csökkentő hatású gombák:
késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
shii-take (Lentinus edodes)
Amennyiben a fenti témával kapcsolatban bővebb szakmai információra van szüksége, kattintson ide.
A shii take (Lentinula edodes) értékei és biológiai hatásai
Dr. Vetter János
egyetemi tanár
Szent István Egyetem ÁOTK Növénytani Tanszék
Néhány éve még kuriózumnak számított, ma már nemcsak kapható, hanem hazánkban is termesztett ez a különös gombafaj. Sajnos, a gombának még elfogadott magyar neve sincsen (felmerült az illatos fagomba elnevezés), a latin (Lentinula edodes) mellett a japán (shii take) esetleg a kínai (xiag gu) nevet használjuk, legalábbis egyelőre. Új gombafajunk csak számunkra új, mert több ezer éve szerepel az emberiség „hasznos” segítői között. A Távol-Kelet egyik legrégebbi olyan faja, amely nemcsak értékes táplálék, hanem gyógyhatásai is kiemelkedők.
A Lentinula edodes hazája a Távol-Kelet (Kína, Japán, Korea, Nepál, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea, Kazahsztán), ahol főként holt faanyagokon, elsősorban a Pasania cuspidata nevű fafajon él. A termesztési kísérletek hamar bizonyították, hogy más fafajok, így Európában a bükk, a tölgyek, vagy a gesztenye is megfelelő a gomba növekedése számára. Gombánk táplálkozási módja szerint az ún. fehér korhasztó fajok közé tartozik. E gombák táplálkozásának lényege, hogy nagy mennyiségben termelnek és juttatnak ki környezetükbe olyan enzimeket, melyek az ott lévő, növényi eredeti anyagokat (cellulóz, lignin, stb.) lebontani, és a gomba számára felvehető formába alakítani képesek. Az így átalakított molekulákat azután a gomba micélium rendszere felveszi és intenzíven hasznosítja saját anyagcseréje számára, s így a micéliumrendszer erőteljesen növekszik, terjeszkedik. Fehér korhasztónak egyébként azért nevezzük, mert a lebontási folyamatok eredményeként a faanyagok (vagy más, növényi eredetű szubsztrátumok) fizikai-kémiai tulajdonságai jelentősen megváltoznak. A két legfontosabb, egyben legnagyobb mennyiségben előforduló anyag, a cellulóz és a lignin lebontása egyidejűleg történik, ami az anyag jellegét, színét is megváltoztatja. A lignin tartalom lebontása a fa színének világosodását okozza, innen származik tehát a „fehér korhasztó” elnevezés.
A gomba táplálkozási értékei
Tekintsük át a termőtestek legfontosabb kémiai összetevőit, hiszen ezek határozzák meg, értékes-e a fogyasztó szervezet számára. A friss termőtestek nyersfehérje tartalma körülbelül és általában azonosnak mondható a tejével, de nagyságrenddel marad el a húsétól. A shii take fehérje tartalma némileg alacsonyabb, mint a ma legnagyobb mennyiségben termesztett hazai faj, a csiperke fehérjeszintje. A termőtest kalapja a termesztés első hullámában 1,48-szor, a második hullámban 2,12-szer nagyobb fehérje tartalmú, mint a tönk (1. táblázat). A gombafehérjék biológiai értéke egyébként felülmúlja valamennyi növényét (a szója kivételével), és megközelíti az állati fehérjékét. A fehérjék biológiai értékének alapja az aminosav összetétel, amit gombánkra a 2. táblázat adatai szemléltetnek. Bár a legtöbb aminosav mennyisége elmarad a csiperkében észlelttől (amit az összehasonlítás kedvvért szintén bemutatunk), a hisztidin, az arginin, az izoleucin és a metionin tartalom értékei közel azonosak.
Táplálkozásélettani szempontból igen fontos a nyerszsír tartalom (1. táblázat), amely meghatározó a kalap és a tönk energiatartalmát is meghatározza. E szerint a kalap 0,18-0,19% és a tönk 0,075-0,12% zsírt tartalmaz, ami azt jelzi, hogy a gomba energia („kalória”) értéke igen kicsi. Napjaink egyre jelentősebb kérdése, milyen ásványi elem mennyiséghez juthat a shii take fogyasztója. Ilyen adatokat mutatunk be a 3. táblázatban, amely az egész termőtest, illetve a külön a kalap és a tönk adatait tartalmazza. A legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi elemek a kálium és a foszfor. Mindkét elem igen fontos az emberi szervezet számára, a shii-take tehát jelentős K- és P-forrásként járulhat hozzá szervezetünk ebbeli igényeinek kielégítéséhez. Gombánk nagyon előnyös tulajdonság, hogy nátriumban viszonylag szegény (néhányszáz mg száraztömeg kg-onként), ami – párosulva az említett magas kálium szinttel - nagyon kedvező ásványi elem arányt jelent, különösen vérkeringési, vérnyomás zavarokkal küzdők számára.
Érdekes kérdés a gomba fogyasztása és táplálkozás-élettani hatása szempontjából az íz- és illatanyagok jelenléte. A gombából több kéntartalmú vegyületet izoláltak (pl. a lentionint, 1. ábra), melyek együttesen okozzák a gomba jellegzetes és a hagymafélékre emlékeztető jellegét. Aki a shii take jellegét szokatlannak találja, fűszerekkel és az elkészítés egyes fogásaival könnyen befolyásolhatja azt. A shii take különböző konyhaművészeti csodáinak ismertetését, dicséretét bízzuk a gomba jelenlegi és a majdani fogyasztóira és a szakácsművészetre, inkább ismerkedjünk meg a gomba fontosabb biológiai hatásaival.
Tumorgátló hatás
Ma már tudománytörténeti ténynek számít, hogy 1969-70-ben Chikahara japán kutató és munkatársai elsőként vontak ki a gomba termőtestéből egy vízoldékony, tumorgátló hatású poliszacharidot, melyet lentinan-nak neveztek el. A kivonás során közel 200 kg friss termőtestet extraháltak vízzel, 16 óráig. A termőtestre nézve a lentinan kinyerése nem volt különösebben hatékony (mindössze 0,016%).
A lentinan az eddig legrészletesebben vizsgált, gombából származó tumorgátló hatású vegyület. A molekula C6H10O5 egységekből álló b-D-glukán, átlagos tömege 500 ezer és 1 millió közötti. A lentinán úgy gátolja a tumor gyarapodását, hogy serkenti az szervezet immun rendszerét. A b-D-glukán molekula kapcsolódik a limfociták vagy a szérum speciális fehérje molekuláinak felszínéhez, amelyek a makrofágokat és más, immunológiai szempontból hatékony sejteket aktiválják. Mindezek megnövelik az antitestek termelését, azaz a lentinán hatása egyértelműen a szervezet saját immunrendszerének erősítését jelenti. Alkalmazása során sem antigén-antitest reakció, sem más allergiás sokk hatás, azaz káros mellékhatás nem ismert. Az összehasonlító adatok azt is mutatják, hogy a lentinán tumorgátló hatása a legerősebb, az eddig ismert, gombákból vagy növényből származó hasonló vegyületekhez képest.
Képes arra, hogy a gazdaszervezet sejtjeinek védekező-készségét helyreállítsa, illetve hogy javítsa a védekező-készséget. A lentinán hatása tehát széles körben értelmezendő, azaz különböző tumor típusokkal és fertőző betegségekkel szemben (beleértve az AIDS-et is) hathat. Hatásának kezdeti lépései nem ismertek sem az állati, sem az emberi szervezetben, de kétségtelenül bekövetkezik több szérum fehérje (a- és b-globulin) mennyiségének növekedése.
A kutatások fontos gyakorlati megállapítása, hogy a termőtestek lentinán tartalma csökkenhet a tárolás során. A szobahőmérsékleten történt tároláskor a glukanáz enzim aktivitásának jelentős növekedése révén csökken a lentinán mennyisége. Különös gonddal tehát érdemes a termőtestek tárolási szabályait betartani, hiszen alacsony hőmérsékleten a biológiai aktivitás nem vagy csak alig csökken.
A shii take-ból más típusú poliszacharidokat és b-glukán-fehérje komplexeket is elkülönítettek. Utóbbi csoporthoz tartozik egy 60-95000 moltömegű a-mannán-peptid, melynek peptid része főleg szerin, threonin, alanin és prolin aminosavakat tartalmaz és amely a Sarcoma 180 és az Ehrlich carcinoma ellen hatékony.
Kedvező hatású készítményt állítottak elő a szilárd tápközegen tenyésztett micéliumból is, annak porítása és enzimekkel kezelése után vizes extrakciót, majd fagyasztva-szárítást (liofilizálást) végeztek. A kapott barnás porból előállított másik preparátum is erős tumorgátló hatást mutatott állatokra és az emberi szervezetre. E hatások lényege szintén a szervezet saját immunrendszerének erősítése.
Tumorindukáló, azaz karcinogén hatású vegyületek (mint pl. az N-butil-N-butanol-nitrosoamin) hatásának csökkentésére, illetve semlegesítésre is végeztek érdekes állatkísérleteket. A húgyhólyag daganatok a gomba hatására csak az állatok alig felében alakultak ki. A védekezésben döntő fontosságú makrofágok normális aktivitása csak a gombát is fogyasztó állatok esetében volt megfigyelhető.
Újabb kínai kutatások további hatóanyagokra is felhívják a figyelmet. A gomba folyadék tápközegéből izoláltak olyan poliszacharid-fehérje komplexet, (szénhidrát: 94,2%, fehérje: 5,8%), amely megnöveli a tumorok pusztulását kódoló gén aktivitását
A shii take hatása a keringési rendszerre és a koleszterinszintre
A fejlett országok egyik fő haláloka a szív koszorúér megbetegedése. E kórképek elsődleges rizikó faktora a vér magas koleszterin szintje, melynek bizonyított szerepe van az artériák falának elváltozásában. A koleszterin mennyiségének legalább fele a szervezetben történő szintézis eredménye. A koleszterin szint csökkentése olyan különleges diétával érhető el, amely zsírban és telített zsírsavakban szegény, rostban viszont gazdag. Több száz, idősebb és fiatal személyen végezték az alábbi kísérletet: napi 9 gramm száraz vagy 90 gramm friss gombát fogyasztottak a kiválasztott személyek. Hét napos kezelést követően az idősebbeknél 7-15 %-os, a fiatalabbaknál 6-12 %-os vér koleszterinszint csökkenés volt mérhető. Egy másik kísérletben az egyik csoport napi hatvan gramm vajat, a másik a vaj mellé 90 gramm friss gombát fogyasztott. A csak vajat fogyasztó személyek koleszterinszintje átlagosan 14%-kal nőtt, a gombát is fogyasztók esetében ez legfeljebb 4%-os volt. A koleszterinszintet befolyásoló, ill. csökkentő hatás magyarázata az, hogy a a gomba a szervezet lipoproteinjeit kedvezőbb összetételűvé (azaz kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmazó típussá) alakítja át. A hatásért felelős anyag az eritadenin (más néven lentinacin vagy lentisin). A kristályosan előállított vegyület (2. ábra) 253 molekula tömegű, s lebontásakor glicin és egy új aminosav keletkezik. Kísérleti adatok szerint, a máj (foszfolipid) anyagcseréjének változásával magyarázható az eritadenin koleszterin szintet csökkentő hatása.
Az eritadeninnel kezelt állatokban szignifikánsan csökkent a vérplazma koleszterinje és a foszfolipid mennyisége, míg a trigliceridek koncentrációja változatlan maradt.
Antimikrobiális hatás
Hazánkban, nemrég végzett vizsgálatok erősítették meg, hogy a shii take folyadéktenyészeten nőtt micéliuma több baktériumfaj (Streptococcus pyrogenes, Staphylococcus aureus, Bacillus megaterium) szaporodását valóban gátolja, azaz ún. bakteriosztatikus hatású. Az e hatásért felelős anyagok hőstabilak, kivonhatók kloroformmal és molekulatömegük 10 000 alatt van, de lehetséges, hogy a hatásért a kéntartalmú lentionin is felelős. A shii take gátlónak bizonyult a Candida albicans gombafajra is, amely egyébként súlyos emberi kórképben (a kandidiázisban) szerepel, melynek gyógyítása nem könnyű feladat.
A gombának a különböző vírusok elleni hatásvizsgálata nagy intenzitással folyt és folyik világszerte. Már az 1960-as évek közepén megállapították, hogy a gomba kivonata hatékony az influenza vírussal szemben. A micélium, termőtest, de még a spórák kivonata is javította állatkísérletekben a vírusokkal szembeni ellenálló-képességet. 1987-ben különítettek el a gomba termőtestéből olyan anyagokat, melyek a közismert dohánymozaik vírus ellen védtek. A gomba micéliumából készített kivonat jelentősen gátolta a herpesz vírus egy típusának (HSV-1) szaporodását.
HIV-fertőzött betegeken végzett, amerikai kísérletek olyan bíztató eredményekkel is jártak, amelyek a vizsgálatok további folytatását, illetve kiszélesítését teszik indokolttá.
Újabb vizsgálatok utalnak a shii take gomba (illetve kivonatának) a fogszuvasodást okozó baktériumokra tett gátló, azaz számunkra kedvező hatására. A Streptococcus mutans és a S. sobrinus fajok esetében a gomba gátolta a plakk képződést a 0,25%-os mennyiségben gombát fogyasztó állatoknál.
Egyéb biológiai hatások
Modellkísérletekben vizsgálták a gombából és frukto-oligoszacharidokból álló keverék hatását a trombózis kialakulására. A 10 hetes kísérlet szignifikánsan csökkentette a vérrög (trombus) képződést, azaz a gomba egyes anyagainak anti-trombotikus hatása van. E hatás lényege nem a vérrög kialakulásának lassítása, hanem az esetleg keletkező vérrög lebontódásának serkentése.
Humán és állatkísérletek egyaránt igazolták, hogy a gomba csökkenti a vérnyomást is. A kezelt patkányok vérnyomása a gombát tartalmazó étrend hatására jelentősen csökkent.
A gomba befolyásolja a patkány agy egyes idegsejtcsoportjainak aktivitását. A gomba kivonat hatására néhány perc múlva a hippokampuszban (striatum piramidale, CA1 régió) jellegzetes aktivitásnövekedés, azaz ingerelt állapot áll elő.
Fenti áttekintésünk alapján még inkább indokolt az a kíváncsiság, hogy vajon mire használták, mire használják és ajánlják ma a gomba fogyasztását a Távol-Keleten? A Távol-Keleti népgyógyászat a gombát „véraktivátorként” tartotta számon, ami kétségkívül sokat sejtető elnevezés. Tény, hogy egy sor egészségi probléma esetén használták a gombát (megfázás ellen, gyermekek kiütései, tüdőgyulladás, gyomorpanaszok, fejfájás, gyengeség, sőt még gombamérgezések ellen is hatásosnak tartották alkalmazását). Japánból további felhasználási ajánlások is ismertek: gyomorfekély, székrekedés, allergiás panaszok, neuralgia, szexuális panaszok stb. szerepelnek e listán. A magas vérnyomás szabályozására több héten keresztül kellett naponta nyolc gombatermőtestet fogyasztani. Kínai kutatók meggyőződéssel állítják, hogy a gomba több hatóanyaga képes az ember öregedési folyamatait lassítani.
Gyakorlati tanácsok a shii take alkalmazásának lehetőségeiről
A friss gombatermőtest rendszeres fogyasztása mellett - akár otthoni egyszerű módszerekkel – gombaport is készíthetünk belőle. Az egészséges, tiszta, szárított termőtestekből előállított gombaport gond nélkül tárolhatjuk, majd háromszor egy teáskanálnyit fogyaszthatunk, bőséges folyadék bevitellel. Ez egyszerűen megoldható például úgy is, hogy egy csésze teához vagy akár leveshez adagoljuk. További lehetőség, hogy a gombaporból előállított tablettát, illetve kapszulát fogyasztjuk. Egy-egy ilyen kapszulában 3-400 mg körüli gombapor van, naponta háromszor 1 kapszula lehet a szokásos adag, bőséges folyadék bevitel mellett. Az immunrendszer legyengült állapota esetén ez az adag napi 3x2 kapszulára is emelhető. További lehetőség a „gombatea” készítése, amely legegyszerűbben úgy történhet, ha a egy kanálnyi gombaport egy csésze forró vízhez vagy egy másik teához adagoljuk. Lehetőség van természetesen gombateánkat más teákkal ízesíteni is. Ma már készülnek alkoholos kivonatok (tinktúrák) a shii take gombából is.
A shii take minden valószínűség szerint a legrégebbi termesztett gombafaj. A távol-keleti kultúrák nemcsak a közvetlen táplálkozási, hanem különböző, egészségvédő, illetve gyógyító célból használták és használják ma is a gombavilág e faját.
Felhasznált, egyben a témához javasolt irodalom
1.Gordon, M. et al.: (1998): A placebo-controlled trial of the immune modulator, lentinan, in HIV-positive patients: a phase I/II trial. Journal Medicine, 29, 305-330.
2.Hatvani, N. (2001): Antibacterial effect of the culture fluid of Lentinus edodes mycelium grown in submerged liquid culture. Int. J. Antimicrob. Agents 17, 71-74.
3.Hirasawa, M.-Shouji, Neta, T. Fukushima, K. Takada, K. (1999): Three kinds of antibacterial substances from Lentinus edodes (Berk.) Sing. International J. Antimicrob Agents, 11, 151-157.
4.Kabir, Y.- Yamaguchi, M. Kimura, S. (1987): Effect of shiitake (Lentinus edodes) and maitake (Grifola frondosa) mushrooms on blood pressure and plasma lipids of spontaneously hypertensitive rats. J. Nutrition Science Vitaminology, 33, 341-346.
5.Kurashige S, Akuzawa, Y. Endo F. (1997): Effects of Lentinus edodes, Grifola frondosa and Pleurotus ostreatus administration on carcinogen, N-butyl-N-butanolnitrosoamine. Immonopharmacology, Immunotoxicology, 19, 175-183. 6.Liu MQ. Li, J Z.- Kong FZ.-Liu MQ, Li JZ, Kong FZ (1999): Purification, characterization and immunological function of a new polysaccharide-protein complex (LE) from cultured mycelia of Lentinus edodes. Acta Biochimica et Biophysica Sinica 31, 46-50.
7.Makkar, RS. Tsuneda, A.-Tokuyashu, K. Mori, Y. (2001): Lentinula edodes produces a multicomponent protein complex containing manganese (II)-dependent peroxidase, laccase and beta-glucosidase. FEMS Microbiol Lett. 200, 175-179.
8.Minato, Mizuno, M. Terai, H. Tsuchida, H. (1999): Autolysis of lentinan, an antitumor polysaccharide, during storage of Lentinus edodes, shiitake mushroom. J. Agricultural and Food Chemistry, 47, 1530-1532.
9.Moldavan MG, Gronzinskaja AA, Wasser SP, Storozhuk VM (1999): Effects of higher basidiomycetous mushrooms on the hippocampal slices in rats. International Journal of Medicinal Mushrooms 1, 173-180.
10.Ooi, VE. Lio, F. (2000): Immunomodulation and anti-cancer activity of polysacharide-protein complexes. Current Medical Chemistry, 7, 715-729. 11.Otsuka, M. Shinozuka, K. Hirata G. Kunitomo M. (1996): Influences of a shiitake (Lentinus edodes)-fructo-oligosaccharide mixture (SK-204) on experimental pulmonary thrombosis in rats. Yakugaku Zasshi, 116, 169-173. 12.Reshetnikov SV, Wasser SP, Tan KK. (2001): Higher Basidiomycota as a Source of Antitumor and Immunostimulating Polysaccharides. International Journal of Medicinal Mushrooms, 3, 361-394.
13.Sarkar, S. Koga, J.-Whitley, RJ, Chatterjee, S. (1993): Aniviral effect of the extract of culture medium of Lentinus edodes mycelia on the replication of herpes simplex type 1. Antiviral res. 20: 293-303.
14.Shouji, N.-Takada, K.-Fukushima, K. Hirasawa, M. (2000): Anticaries effect of a component from shii take. Caries Res. 34, 94-98.
15.Sugano, N. Choji, Y.-Hibino, Y. Yasumura, S. Maeda, H.(1985): Antocarcinogenic action of an alcohol-insoluble fraction (LAP1) from culture medium of Lentinus edodes mycelia. Cancer Letters 27,(1) 1-6.
16.Sugiyama K, Yamakawa A. (1996): Dietary eritadenine-induced alteration of molecular species composition of phospholipids in rats. Lipids, 31, 399-404. 17.Sugiyama, K.-Akachi, T.-Yamakawa, A. (1995): Hypocholesterolemic action of eritadenin is mediated by a modification of hepatic phopholipid metabolism in rats. J. Nutrition, 125, 2134-2144.
18.Suzuki, F. Suzuki, C. Shimomura, E.-Maeda H. Fujii, T.-Ishida, N. (1979): Antiviral and interferon-inducing activities of a new peptidomanan, KS-2, ectracted from culture mycelia of Lentinus edodes. J. Antibiot, 32, 1336-1345. 19.Tamura R, Tanebe, K, Kawanishi, C.-Torii K, Ono, T. (1997): Effects of lentinan on abnormal ingestive behaviors induced by tumour necrosis factor. Physiology Behavior 61, 399-410.
20.Tsujinaka T. Yokota, M. Kambayashi, J. – Ou, MC, Kido, Y.-Mori, T. (1990): 22, 340-346.
21.Vetter, J. (1993): Japanischer Wunderpilz, Betrug oder Realität? Z. für Mykologie, 59, 219-221.
22.Vetter, J. (1995): Mineralstoff- und Aminosäuregehalte des essbaren, kultivierten Pilzes shii-take (Lentinus edodes). Z. Lebensmittel Untersuchung Forschung, 201: 17-19.
23.Vetter, J. (2000): Mikoterápia – a gyógyászat új lehetősége? Gyógyszerészet, 44, 464-469.
24.Vetter, J. (2001): A shiitake gomba beltartalmáról. Magyar Gomba, 5,25-28.
25.Wang, GL. Lin ZB. (1996): The immunomodulatory effect of lentinan. Yao Xue Xue Bao 31, 86-90.
26.Wasser, SP.Weis AL. (1999): Medicinal perspectives of Substances in higher basidiomycetes mushrooms: Current perspectives. International Journal of Medicinal Mushrooms, 1, 31-62.
J. Vetter. Shii take, the most important medicinal mushroom
Morphological and biological-medicinal properties of the classical fungus of Far East are summarized. The shii take (Lentinula edodes) is the oldest cultivated fungus of the world. The fruit bodies and the mycelium of Lentinula edodes contain different molecules of biological, medicinal activity. The main effects are:
1. Antitumour (anticarcinogenic) activity, caused by lentinan, a b-D-Glucan
2. Hypocholesterolemic effect caused by eritadenine
3. Inhibitor effects against different bacteria and virus.
Lentinula edodes not only a valuable and new food source but has a role in the prevention and recreation, in the regulation and maintenance of the balanced nutrition and mode of life.
Address: Dr. J. Vetter, Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Department of Botany, 1400 Budapest Pf. 2. Hungary
|
