Betűméret:
Hopp Ferenc (1833. Fulnek – 1919. Budapest), optikus, világutazó, műgyűjtő, mecénás, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum alapítója. Morvaországban született, rokonok révén került Pestre optikusinasnak, a Calderoni céghez. Segédlevelének megszerzése után két évre Bécsbe, majd négy évre az Egyesült Államokba ment szakmai gyakorlatot szerezni. Hazatérve betársult a cégbe, amelyet – megtartva a Calderoni és Társa nevet – 1864-ben átvett és továbbfejlesztett. Az optikai profil mellé – az Eötvös-féle tanügyi reformok idején – meghonosította Magyarországon a tanszer- és iskolai szemléltetőeszköz-gyártást (1870 körül). Szakmai tevékenysége ötvenéves jubileumán ezért a tevékenységéért kapott Ferenc József Lovagrend-kitüntetést (1895). Árulta és propagálta a gyorsan fejlődő új találmány, a fényképezés eszközeit és anyagait is.
A cég virágzása lehetővé tette, hogy ötvenéves kora után kedvtelésből utazzék. Meglátogatta a világkiállításokat, és több, kisebb-nagyobb utazás (például Földközi-tengeri körutazás, utazás Nyugat-Afrikába, a kongói vasút meglátogatására) mellett 1882 és 1914 között ötször körülutazta a Földet (1882–83, 1893–94, 1903, 1905, 1913–14). Akkoriban épültek ki a kontinenseket átszelő vasútvonalak, akkor már menetrendszerű gőzhajójáratok járták be a tengereket, s a tehetős polgárok szórakozásává vált az utazás. A világ számos részén valóságos ipar jött létre ezeknek az utazóknak a kiszolgálására, beleértve például az emlékbe elvihető fényképek készítését is. Hopp utazásairól beszámolt a Magyar Földrajzi Társaság ülésein, több úti beszámolója nyomtatásban is megjelent, ezeket gyűjtött és saját készítésű fényképeivel illusztrálta.
Eleinte emléktárgyakat vásárolt, később műtárgyakat gyűjtött. Végrendeletében műgyűjteményét, több mint négy és fél ezer darab, túlnyomórészt keleti műtárgyat villájával és kertjével (Budapest VI. Andrássy út 103.) együtt az államra hagyta, kelet-ázsiai művészeti múzeum alapítása céljából.
Mecénási tevékenysége szerteágazó, például a saját pénzén vásárolt karthágói (pun) kerámiagyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeum ókori osztályának adományozta (ez ma is látható a Szépművészeti Múzeumban). Rendszeresen támogatott számos tudományos és társadalmi egyesületet, mind szülővárosában, Fulneken, mind választott hazájában, Magyarországon.
Hopp Ferenc nem vezetett naplót az utazásai során, de napló értékű levelekben számolt be élményeiről barátainak és munkatársainak (a levelek egy része fönnmaradt, ma a múzeum Adattárában található). Utazás közben Hopp Ferenc ahol csak tehette, gyűjtötte a fényképeket, hogy meg is mutathassa itthon, amit leírt. Az 1890-es évek elejétől kezdve maga is fényképezett, személyesen is kipróbálva a fotográfia technikai újításait, amelyeket a cége forgalmazott. Fényképeit gondosan feliratozta, albumba rakta. Sztereódia-felvételeivel több kiállításon is részt vett a 20. század első éveiben.
Sok ezer darabra gyarapodott fotógyűjteményét a Magyar Földrajzi Társaságra hagyta. Ez a Társaság irattárával együtt megsemmisült a második világháború folyamán, így csak a Múzeumban hagyott, mintegy három és félszáz fénykép és némi szórványanyag maradt ránk. Virtuális kiállításunk ezekből mutat be válogatást.

Dr. Ferenczy Mária


a lap tetejére