Mindentudás Egyeteme
Jöjjön el!

English | Deutsch | Français | Русский



Mindentudás Egyeteme
ELŐADÁSOK

MAGAZIN

NAPTÁR

KLUBNAPTÁR

TESZTEK

E-LEARNING

INFO


Hírlevél
Az Ön e-mail címe:
[origo] hírek


Gólyakamera a zalaistvándi kocsma felett


Folytatódik az űrállomás építése


Mit tegyünk a sütőolajjal és a háztartási vegyszerekkel?


Konferenciák, találkozók


INNOFÓRUM 2007

Central and Eastern European Steel and Metal Distribution Conference

SEFI and IGIP Joint Annual Conference

Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia


Pályázati határidők


Társadalmi kommunikáció segítése a kábítószerekről

Japán posztdoktori pályázat (JSPS)

Nyomtatott sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének támogatása

Harsányi István-díj



Király Béla

1956 - a szabadságharc katonapolitikája



Az 1956-os magyar forradalom 48. évfordulóján Király Béla nyugalmazott vezérezredes, a Nemzetőrség egykori parancsnoka, egyetemi tanár hadtörténészként, s egyben az események tevékeny alakítójának szemszögéből tekinti át a forradalomban és a szabadságharcban részt vett különböző fegyveres testületek - a néphadsereg, a rendőrség, a határőrség, az ÁVH és a belső karhatalom - akkori állapotát és az eseményekben betöltött szerepét, a szovjet agresszió alakulását, illetve a felkelők harci tevékenységét Budapesten és vidéken. Az előadás kitér a szabadságharc nemzetközi megítélésének összefüggéseire is: nemcsak a világ közvéleményének ítéletére a magyarországi eseményekről, de olyan nemzetközi biztonságpolitikai megfontolások taglalására is, amelyek a remélt nyugati katonai segítség elmaradását magyarázzák.

I. Előzmények
Áttekintjük az 1956-os forradalom legfontosabb hazai és nemzetközi előzményeit 1953-tól kezdve.

II. A forradalom programja
A forradalom programjaként tekinthetünk arra a 16 pontra, melyet a Műszaki Egyetemen összegyűlt diákok fogalmaztak meg október 22-én.
 
III. Tüntetések és harcok Budapesten
Az első fegyveres összecsapások során a budapesti felkelők csoportjai viszonylag szervezetlenül harcoltak. A központi koordinációt elsősorban erős meggyőződésük pótolta. A kommunista rezsim fegyveres kiképzést szolgáló programja, illetve a II. világháború közelsége lehetővé tette, hogy a spontán csoportokat szakképzett vezetők irányítsák.

IV. Két véres nap Budapesten
A forradalom és szabadságharc budapesti eseményei között a Kossuth téri és a Köztársaság téri vérengzés követelte a legtöbb áldozatot.

V. Vidéki események
A vidéki hadi események jellemzői részben eltértek a fővárosiakétól. A néphadsereg helyi parancsnokai sokszor határozottabbnak és kegyetlenebbnek bizonyultak a vidéki városokban. A felkelők közül sokan indultak el Budapestre, hogy az ottani harcokhoz csatlakozzanak.

VI. A győztes forradalom fegyveres ereje, a Nemzetőrség
A forradalom sokat merített a 48-as eszmékből, ezt jelzi, hogy a felkelők Nemzetőrségnek nevezték el alegységeiket. Október 30-án az előadó vezetésével megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.

VII. A néphadsereg állapota és tevékenysége
A létszám fokozatos csökkenése és a tisztikar morális válsága miatt a néphadsereg hatékonysága 1956-ra igen gyenge volt. Az október 28-i tűzszünet gyakorlatilag megszüntette a néphadsereg és a felkelők közötti harcokat.

VIII. A szovjet fegyveres beavatkozás
November 1-én masszív szovjet invázió indult Magyarország ellen. Bár Andropov nagykövet biztosította Nagy Imrét, hogy a szovjet csapatok nem viselnek háborút Magyarország ellen, november 4-ére a miniszterelnök számára is világossá vált, hogy a háború elkerülhetetlen a forradalom védelmében. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetői a budai hegyekbe vonultak vissza.

IX. Végszó
Arra a kérdésre, hogy a nyugati országok miért nem avatkoztak be a magyar forradalom védelmében, katonai válasz is adható: a nyugat katonai fellépése csak atomfegyver bevetésével lehetett volna hatékony. Az 1956-os forradalom azonban a nyugati világ szemében is a kommunista diktatúra elleni lázadás szimbóluma lett.


Tovább






















Impresszum - Adatvédelem - Írjon a szerkesztőknek!