hirdetés
hirdetés 
fokusz.ro
 
 Hírek 
   Belföld 
   Külföld 
   Gazdaság 
   Sport 
   Színes 
   Hi-Tech 
   Időjárás 
   Valuta Info 
 Magazinok 
   Alt+ER 
   SIKKmagazin 
   Horizont 
   nanoTECH 
   Kifutó 
   Erotika 
 Kalendárium 
 Olvasmányok 
 Fotóriport 
 Interjú 
 BalkánVIEW 
 Fotózzunk! 
 Fókusz TOP 15 
 
:: Nagyvilág 2007-07-09

A világ hét új csodája

 

Július 6-án végződött az a világméretű szavazás, amelyen több mint 100 millió beérkezett szavazat alapján állították össze az újkori világ hét csodáját.

 

A heves vitákat kiváltó szavazás nyerteseit szombaton jelentették be hatalmas ünnepség keretében a lisszaboni Fény-stadionban. A világ hét új csodája a kínai Nagy Fal, az indiai Tadzs Mahal, a mexikói Chichen Itza piramisa, a jordániai Petra romvárosa, a Rio de Janeirói Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, valamint a perui Machu Picchu lettek.

Egyiptom hiányzik

Az UNESCO 1999-ben szavazást kezdeményezett arról, hogy a modern kor embere mit tart a világ hét új csodájának. A The New Seven Wonders projekt keretében interneten és telefonon szavazhatnak a Föld lakói arról, hogy szerintük melyik épület, műemlék vagy akár város érdemes a kitüntető címre. Az interaktív kampány élére egy svájci filmproducer, Bernard Webber állt. A szabályok szerint olyan ember alkotta építményre adhatók le szavazatok, amelyek még ma is láthatók, megcsodálhatók. Feltétel volt, hogy az épületeknek 2000-ig már állniuk kellett, azaz most épülő vagy a közelmúltban elkészült hatalmas építmények, felhőkarcolók, hidak már nem vehettek részt a szavazáson. A szavazás egyik favoritja a három gízai piramis volt, amely ha nyert volna, egyedüliként az ókori és a legújabb kori csodák közé is bekerülhet.

A szavazáson a 2005. december 24-ig beküldött épületek, szobrok vehettek részt, a határidő után pedig egy Webber által felkért héttagú, építészekből álló nemzetközi zsűri választotta ki a 77 legtöbb szavazatot elért épületet, majd innen egy további szűkítéssel kiválasztották azt a 21 építményt, amelyekre beküldhették szavazataikat az érdeklődők. A végső szavazáson egyébként már csak tizenegy építmény szerepelt, s közöttük nem volt ott a három gízai piramis. Az egyiptomi hatóságok nemtetszésüknek adtak hangot, s már magát a szavazást is értelmetlennek tartották.
A 21-es listára toronymagasan került be a szavazás ideje alatt szinte végig vezető kínai Nagy Fal, a szintén biztos befutónak számító indiai Tádzs Mahal, a perui Machu Picchu, a Húsvét-szigetek híres szobrai, a párizsi Eiffel-torony, a Colosseum és a moszkvai Kreml. A szűkített listára bekerült a kambodzsai Angkor Vat templomegyüttese, a jordániai Petra sziklatemplomai, a mexikói Chichen Itza piramisai, Timbuktu városa az afrikai Maliban, az Alhambra erőd Granadában, az isztambuli Hagia Szophia, a viszonylag újnak számító építmények közül pedig a New York-i Szabadság-szobor és a sydneyi Operaház. A végső listán a gízai piramisok mellett a mexikói Chichen Itza, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu, a jordániai Petra, a húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge és indiai Tádzs Mahal mauzóleum kaptak helyet.
Az egyre terebélyesedő vitára reagálva az UNESCO idén júniusban kijelentette, hogy az új világcsodák megnevezése körüli médiakampánynak semmi köze a szervezet azon tudományos és kutató munkájához, amelynek segítségével meghatározzák a világörökség részét képező épületeket. A projekt céljából létrehozott weboldalon megkezdődött a világ hét természeti csodájának szavazása is.

Az agrai Tádzs Mahal

Az Agrában található Tádzs Mahal, a szerelem híres emlékműve talán a leghíresebb indiai építmény, jó esélye van arra, hogy bekerüljön a világ hét új csodája közé. Az épületet 1631 és 1648 között építtette Sah Dzsahán mogul uralkodó felesége tiszteletére, aki mikor tizennegyedik gyermekét szülte, a szülés közben meghalt. A legenda szerint az asszony halálos ágyán azt kérte férjétől, hogy az többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, s hogy olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi.



Az emlékmű közel húsz évig épült, és húszezer munkás dolgozott rajta a világ minden tájáról összehívott építőmesterek irányításával. Az épület hófehér márványkupolájával, a sarkain álló minaretekkel a mogul építészet remekműve lett. A királynő sírhelye egy 26 méter magas, 18 méter átmérőjű boltív alatt helyezkedik el, a látogatók elől sűrűn csipkézett márványrács választja el. Az épület szépségét és a térélményt kiemelik az emlékmű környezetében lévő mesterséges tavak. A király eredetileg úgy tervezte, hogy a Jamma folyó túloldalán felépítteti saját síremlékét, a Tádzs Mahal pontos mását, fekete márványból, de az uralkodó fiai ezt a tervet meghiúsították.

A római Colosseum

Az egyik biztos végső befutónak tartják a szakemberek Róma emblematikus hatalmas stadionját, a Colosseumot. Az eredetileg Flavius amfiteátrumaként ismert építményt i. sz. 72-ben, Vespasianus császár idején kezdték építeni, és fia, Titus császár uralkodása alatt, i. sz. 80-ban fejezték be. Az épület fénykorában mintegy 80 ezer ember befogadására volt képes, és a gladiátorviadalok és különböző látványosságok nézőit még behúzható tető is védte a napsugarak ellen. A játékok rendszerint 100 napig tartottak, és a látványosságok éjjel-nappal követték egymást. Egyik, Traianus császár által megrendezett játékokon nem kevesebb, mint 9000 gladiátor küzdött egymás ellen 117 napon keresztül.



A császárság hanyatlásával a Colosseum is lassú pusztulásnak indult, és a középkorban már erődként funkcionált. Az épületet több alkalommal rongálta meg földrengés, és később a Colosseum márvány építőköveit egyszerűen elhordták, hogy ezeket használják fel a Palazzo Venezia és más épületek építéséhez. A Colosseumot folyamatosan károsítja a környező utcák, sugárutak és a metró miatt keletkező rezonancia és légszennyezés is. Az épületen folyamatos restaurálási munkálatokat végeznek, a legutóbbi - 10 éves - munkálat 2002-ben fejeződött be. A belépőjeggyel a lelátó egy részére, illetve a küzdőtér alatti területekre juthatunk el, ahol megcsodálhatjuk a gladiátorok várakozóhelyiségeit, illetve azokat a termeket, ahol a vadállatokat tartották. A lelátó felsőbb részeire külön belépődíjat kell fizetni.

Chichen Izta romváros - Mexikó

Mexikó leghíresebb látnivalója a maják politikai és gazdasági központja volt egykor, az itt található Kukulcan piramis pedig a legutolsó, és talán a legnagyobb maja piramis. Mivel a Yucatán-félszigeten nincsenek folyók, a három itteni vízgyűjtő terület egyikén fekvő Chichen Itza ideális és vízben gazdag helynek bizonyult a városalapításhoz.
I.sz. 987 körül Quetzalcoatl király seregeivel szövetkezett néhány maja törzzsel és ide vonult, hogy fővárosává tegye a települést. Az ő korából származó műalkotások és épületek sajátos elegyét adják a maja és a toltec kultúrának. Ebben az időben épült a már említett Kukulcan négy oldalról lépcsős piramisa is, amelynek oldalait hatalmas kígyószobrok díszítik. A szobrok különlegessége, hogy napéjegyenlőség idején a rávetülő árnyékok hatására mozogni látszanak a hatalmas teremtmények. A piramis belsejében a látogatók megtekinthetik a nagy király kőből épített és jádéval díszített trónját is.



Chichen Itza másik izgalmas látnivalója, az a körülzárt udvar, ahol város lakói a pok ta pok nevű labdajátékot játszották. A játék lényege, hogy egy labdát kellett egy falon lévő, hét méteres magasságban függő gyűrűn átdobni. Az első "gólt" elérő csapat kapitányát lefejezték, hogy így tisztelegjenek isteneik előtt.
A 13. század első felében lázadás és háború tört ki a városban, amelynek nyomán több épület leégett, köztük a Harcosok Temploma. Chichen Itza elvesztette jelentősségét és a Yucatán-félsziget feletti uralom Mayapan városához került.

A Megváltó Krisztus szobra - Rio de Janeiro, Brazília

Az art deco stílusban készült, 38 méter magas szobrot 1931-ben adták át és azóta is büszkén magasodik Rio de Janeiro felett a Corcovado-hegy tetején. A kereszténység erejét jelképező szobor mára a város szimbólumává vált és a brazil nép erős hitét is kifejezi.
A szobor ötlete először az 1850-es években vetődött fel, amikor egy katolikus pap, bizonyos Dom Pedro Maria Boss pénzt kért Izabella portugál hercegnőtől egy vallási témájú műemlékre. A hölgy kevéssé érdeklődött az ötlet iránt és dolgavégezetlenül halt meg 1889-ben.



A következő kísérletet a szobor felállítására 1921-ben történt, amikor is a riói egyházmegye egy hatalmas fesztivált szervezett, hogy adományokat gyűjtsön a brazil néptől a szobor felállításához.
A szobrot végül egy helyi mérnök, Heitor da Silva Costa tervezte meg és egy francia szobrász, Paul Landowski készítette el. Az építkezés öt évet vett igénybe, s megerősített betont használtak a szobor megformálásához. A hatalmas szobordarabokat egy külön erre a célra épített kisvasúttal juttatták fel a hegy tetejére. 2003 óta kötélvasúttal lehet feljutni a szoborhoz, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a városra.

Machu Picchu - Peru

A legendák szerint Pachacútec Yupanqui, az inka birodalom alapítója 1440-ben várost épített a felhők közé és Machu Picchunak, Öreg hegynek nevezte el. A város évszázadokig megközelíthetetlen volt, hiszen mélyen a dzsungelben, az Urubamba folyó közelében 2350 méteres magasságban fekszik.
A Machu Picchu minden bizonnyal a legnagyobb és legfontosabb dél-amerikai romváros, amelyet a spanyol hódítások óta felfedeztek - mondta egykor Hiram Bingham, aki elsőként kapaszkodott fel a hatalmas gránitból épült városba 1911-ben. Az utókor igazolta a felfedezőt, hiszen manapság minden évben közel 500 ezer turista látogat el Peru távoli szegletébe, hogy megcsodálja a 15. századi város maradványait.

center>

Még ma is vitáznak arról a szakértők, hogy tulajdonképpen mi is volt Machu Picchu: egyesek azt gondolják, hogy az alapító király mauzóleuma, mások egy megerősített települést látnak benne, amelynek egyszerre volt gazdaságszervezői és védelmi feladata, sőt akad olyan elképzelés is, amely szerint Machu Picchu az inka nemesek egyfajta hegyi nyaralóhelye, vagy csillagvizsgáló lehetett.
A városban legfeljebb 750 ember élhetett egyidejűleg, de a környéken hatalmas területeket műveltek az inkák, így a városhoz több ezren kötődtek. Machu Picchu minden jel szerint rendkívül gyorsan néptelenedett el, amikor a spanyol konkvisztádorok az inkákat űzve Cuzco vidékére értek. Náluk is gyorsabban pusztított azonban a halálos himlőjárvány, s a lakosság 50 százaléka 1527-ig a betegség miatt halt meg: mire Pizarro 1532-ben megérkezett a Machu Picchuhoz, az jobbára már szellemváros volt csupán.
A Machu Picchu Cuzcóból vonattal közelíthető meg a legkényelmesebben. A végállomásig, Aquas Calientes városkáig tartó mintegy négyórás utat három különböző vonattal tehetjük meg. Ha nem turistacsoporttal érkezünk, érdemes egy éjszakát eltölteni Aquas Calientes-ben, így több időnk jut a romok felfedezésére.
Innen reggel fél 6-kor indul az első busz a romváros 15 percre lévő bejáratához. Ha valaki sajnálja a 6 dolláros egyirányú jegyet, gyalogosan is eljuthat a bejáratig. A kőlépcsőkön mintegy egy órás útra kell számítanunk. A hatalmas sorállás elkerülése érdekében érdemes már Cuzcoban, vagy Aquas Calientes-ben jegyet váltanunk a romokhoz. A bejárattól egy gyalogút vezet addig a pontig, ahonnan talán a legszebb - fotókról és képeslapokról ismert - kilátás nyílik a Machu Picchura. Ismertető feliratok jelölik a legfontosabb építményeket, de talán egy kicsivel több információt is szívesen vennének a turisták. A bejáratnál idegenvezetők ajánlják szolgálataikat: egy 20 perces vezetett túráért 15-20 dollárt kérnek, de sokkal több információt nem nyújtanak ezért, mint ami az útikönyvekből megtudható.

Petra romváros a- Jordánia

Az egykori nabateus központ, Petra az UNESCO világörökség részét képezi és a Arab-sivatagban található. Az itt található, kőzetekbe vájt épületek többsége halotti szertartások helyszínéül, illetve lakóházként szolgált. A rejtélyes nabateus város fénykora az i. e. 1. század és i.sz. 2. század közé esett, amikor is neves kereskedelmi központtá volt. Az arab hódítás, majd földrengés következtében a 13. században elnéptelenedett, beduin pásztorok lakták nyájaikkal, mígnem a 19. században a svájci Burckhardt fel nem fedezte.
A nabateusok híresek voltak technikai tudásukról: városuk alatt hatalmas alagút- és csatornarendszer húzódott, valamint hatalmas víztározók is épültek, amelyek a város ivóvízellátását biztosították. Petra színházában nem kevesebb, mint 4 ezer néző foglalhatott helyet, a hellenisztikus stílusban épült Palotasírok homlokzatát pedig 42 méter magas oszlopok díszítetik.



Elhelyezkedéséből adódóan Petrának nemcsak védelmi funkciója volt, hanem egy idő után gazdag kereskedővárossá fejlődött, hiszen itt futott össze néhány fontos közel-keleti kereskedelmi útvonal. I.sz. 106, a római hódítás után a város gazdasági jelentősége lassan hanyatlani kezdett. Ekkor mintegy 20-30 ezer ember lakott itt, a Bizánci Birodalom uralmának a vége felé, i.sz. 700 körül pedig már szinte romokban hevert a város.
Ezt követőem Petra eltűnt a térképekről és legközelebb 1812-ben ismerhette meg nevét a világ, amikor a már említett Johann Burckhardt svájci utazó egyszerű arab pásztornak öltözve bejutott a városba és hírül vitte annak szépségét.

Nagy Fal - Kína

Közismert tény, hogy a 6700 kilométer hosszú Nagy Falat védelmi céllal építették a nomád mongol törzsek távoltartására. A fennsíkokon, sivatagokon, szteppéken és hegyeken húzódó több mint 2 ezer éves fantasztikus mérnöki teljesítmény - bár sok része már elpusztult, vagy romos állapotban van - évente turisták tízezreit vonzza.



Az építkezés első szakaszai az i.e. 7-6. században kezdődtek, s az utolsó részeinek építését az i.sz. 14. és 17. század között fejezték be. Eredetileg nem egyetlen állam védelmére jött létre, hanem három különböző birodalom különálló védelmi rendszere volt, de később, a Qin-dinasztia idején már meglévő szakaszait összekötötték. A puskapor és a lőfegyverek feltalálása után az erődszerű védelem igazából jelentőségét vesztette, s ettől kezdve a Fal a kínai nemzet jelképeként funkcionál.
Maga a fal eredetileg kőből, fából és vályogból épült, csak később, a Ming-dinasztia idején javították ki a falakat téglával. A fal egészen Peking közeléig húzódik.

[origo]

 
 
 
 
Nyomtatóbarát verzió
 
Hozzászólás a cikkhez
 
 
 
[ Copyright © 2003-2007 Fókusz Portál - Horizont. Minden jog fenntartva. ]