 |
|
||||||||||||||||
Animal Diversity Web - állatismertető, angol nyelvű |
||||||||||||||||
A Bioport könyvajánlata: Novum: A természet enciklopédiája Az átfogó enciklopédia révén megismerhetjük a természet múltját és jelenét, az azt formáló erőket, az élőlényeket és élőhelyeiket. |
 |
Tekintse meg a többi ajánlatunkat is az biológiai könyvek témakörében! |
||||||||||||||
 |
Testtömeg: 3000-5000 kg A második legnagyobb szárazföldi állat, csak közeli rokona, az afrikai elefánt előzi meg a rangsorban. Jól megkülönböztethető a két faj, az indiai elefánt füle viszonylag kicsi, jobbára csak a bikának van agyara, a marja alacsonyabban van a hátánál, homloka domborúbb, és az ormánya végén csak egy nyúlván található. A testfelépítése alapján a 10 ezer évvel ezelőtt gyapjas mamuttal áll közeli rokonságban. Egyre zsugorodó területen, Indiában, Délkelet-Ázsiában, valamint Szumátrán és Borneón él, pedig hajdan még a Jangce folyó mentén is megtalálható volt. A esőerdőkben és füves területeken egyaránt megtalálható, elsősorban az erdős területek határát kedveli. Általában pár napnál ritkán tölt többet egy területen. A látszólagosan lomha állatok megdöbbentően föl tudnak gyorsulni, akár 48 km/h-ás sebesség elérésére is képesek. Elsősorban fűfélékkel táplálkozik, de levelet, fakérget, gyökeret és gyümölcsöt is fogyaszt. Főleg a reggeli és az esti órákban aktív, a legforróbb órákban inkább pihen. Naponta 150 kilogrammnyi táplálékot fogyaszt, amelynek csupán 44%-át emészti meg a bélrendszerében élő szimbiotikus baktériumok segítségével. Ezáltal az elefántürülék rendkívül fontos tényezője a táplálkozási láncnak. Az elefántok vízigénye szintén hatalmas, akár 140 litert is képesek meginni egy nap, ezért ritkán távolodnak el messze a vízpartoktól. Rendkívül szociális állat, az elefántcsoportok rokon tehenekből és azok fiatal utódaikból állnak. A legidősebb nőstény áll az átlagosan 20 egyedből álló csapat élén. A nagyobb csapat a nap folyamán időszakosan kisebbekre oszlik, amelyek között azonban állandó kommunikációt biztosít a messzire hallatszó hangjuk. A kifejlett bikák magányosan vagy csak hímekből álló csapatokban élnek, és csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez. A legdominánsabb bika előjoga a párzás. A párzási időszakban a hímekben is hormonális változások játszódnak le, amelyek jelentős hatással vannak a viselkedésükre. Ez az úgynevezett muszt (musth), amikor a bikák rendkívül agresszívekké és veszélyesekké válnak. A vizsgálatok alapján nem jellemző rájuk a territoriális viselkedés, annak ellenére, hogy élőhelyük csökkenése révén egyre kisebb területekre szorulnak vissza, és lehetetlenné vált az időszakos vándorlásuk. A hímek átlagosan 15, a nőstények 30 négyzetkilométeres területen belül mozognak. Az elefántok vemhességi ideje hosszú, 18-22 hónap. Az ösztrusz ciklusuk 22 napos, amelyből mindössze egy napig fogamzóképesek. A tehenek jó körülmények között általában 3-4 évente ellenek. A viszonylag fejletten világra jövő, kb. 100 kg súlyú indiai elefántborjút közvetlenül születése után barnás szőr borítja, és hamar lábra képes állni. Bár már korán elkezd füvet is enni, anyja közel 18 hónapig szoptatja. Emellett anyja ürülékét is elfogyasztja, amely sok fontos tápanyag mellett a még fontosabb szimbiotikus baktériumokat tartalmazza. A borjak kb. 48 hónapig állnak anyjuk oltalma alatt. Ivarérettségüket átlagosan 14 éves korukban érik el, addigra a hímeknek el kell hagyniuk a szülőcsoportot. A fiatal bikák ekkor csapatokba verődhetnek össze. Az első párzásra még sokat kell várniuk, erre csak akkor kerülhet sor, mikor dominánssá válnak. Állatkertben akár 70 évig is élhetnek. Az indiai elefántot már évezredek óta munkára fogják. Az ókori csatákban, mint „harckocsi” tört utat az ellenség soraiban, majd leginkább a fakitermelésben és vadászatokon használták, és - egyre kisebb számban - használják. Az indiai elefánt alfajai:
|