2007. november 26. 12:47
MNO
A Fidesz továbbra is azt sürgeti, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja meg a Köztársaság téri MSZP-székház melletti épület eladását, mert szerintük egyre több jel mutat arra, hogy Veres János gondatlansága súlyos százmilliókkal károsította meg az államkincstárt - mondta Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten.
Balsai sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az MSZP-székház melletti épület eladásának ügye miatt korábban több kérdéssel fordult a pénzügyminiszterhez, azonban a miniszter múlt pénteken elküldött ötoldalas válaszlevele szerinte csak növeli a homályt. A fideszes politikus szerint továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés, nem tisztázottak a Köztársaság tér 27. bérbeadásának, felújításának és eladásának részletei, így mellőzhetetlen az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ÁSZ-vizsgálatot sürgető fideszes javaslat tárgysorozatba vételéről hétfőn szavaz a parlament, de ha nem kap többséget, akkor Balsai István az ügyészséghez fordul az ügyben.
Az ellenzéki képviselő a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület bérbeadásának és eladásának körülményeit azért kifogásolja, mert szerinte Veres engedélyével jóval kevesebb pénzért adták el az állami tulajdonban lévő ingatlant a bérlőnek, mint amennyiért az később értékesítette az épületet.
Mint korábban elmondta: 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a Köztársaság téri székházából, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 373 millióért, úgy, hogy az eredeti árat mintegy 200 milliós értéknövelő beruházásokra hivatkozva 166 millióval csökkentette. Néhány hónappal később, 2007 júniusában azonban a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27-ért 700 millió forintot fizetett.
Balsai szerint a miniszter válaszlevele semmitmondó, de sokatmondó is egyben, mert hallgat a bérleti díj mértékéről, megfizetési módjáról, változásáról, a felújítási munkákról és az ingatlan átadáskori értékéről is. Nem lehet tudni, hogy pontosan milyen összegben végzett a bérlő beruházásokat, és hogy egyáltalán fizetett-e bérleti díjat a három év alatt, vagy a bérleti szerződés kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a bérlő feljavítsa az épületet, majd nagy nyereséget elérve eladja - vetette fel a fideszes politikus, aki szerint az utóbbi történt, és a miniszter válasza is ezt támasztja alá, mert Veres János elismeri, hogy a bérbeadáskor az épület nagyobb részben nem volt alkalmas irodának.
A politikus úgy számolt, hogy ha a mintegy 200 milliós felújítási költségből kivonjuk a 166 milliós vételárcsökkenést, akkor kiderül, hogy három év alatt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) mintegy 30 milliós bérleti díjat terhelt a bérlőre, ami azt jelenti, hogy a 3585 négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja nem egészen egy euró volt négyzetmétereként. Ez elég jó üzlet lehetett - jegyezte meg. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a bérlő 2006 februárjában szerezte meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jóváhagyását a mintegy 200 millió forintos felújítás elismerésére, és három nappal később a KVI már kérte a Pénzügyminisztérium engedélyét, hogy eladhassa az ingatlant, amelyet zártkörű értékesítésen vett meg a bérlő.
(mti)
|
Kalendárium
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
