A Fővárosi Bíróság tegnap minden tekintetben felmentette Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat társát a hűtlen kezelés vádja alól. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbez.

A vádhatóság szerint a bankvezér és hat "ügyvezető társa" a '90-es években olyan üzletpolitikát folytatott, amely hűtlen kezelésnek minősül. A bíróság Diós Erzsébet vezette tanácsa azonban úgy vélte, a vád határai "bizonytalanok", így elsősorban az "abból kihámozható" vádakat kellett értékelniük. Szerinte az üzletpolitika úgy általában bizonyosan nem testesíthet meg törvénysértést, az esetleg annak csupán egyes elemeiről lehetne elmondható. Pontosan nem tisztázódott, hogy az ügyészség szerint a vádlottak tételesen mikor milyen bűncselekményt követtek el, hiszen őket elsősorban az ügyvezetés (cégjogilag nem is hivatalos) testületi döntései miatt vonták kérdőre.

Korábbi felszólalásában Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter is felhívta a figyelmet: a hűtlen kezelés akkor áll fenn, ha a vádlottakra szabályszegő magatartást sikerül bizonyítani, ami révén vagyonvesztés következik be. A bírónő ezt a gondolatmenetet osztva, hosszas pénzügyi fejtegetéssel úgy látta, az érintettek nem követtek el szabályszegést, és tevékenységük nyomán nem csökkent a vagyon sem. A vizsgálatok csupán arra engednek következtetni, hogy különböző "nem túl elegáns" tőkeműveletekkel a bank mérlegének számait igyekeztek szépíteni. Ráadásul a bankvezetés főleg azért tett így, mert az állami szervek figyelmeztetései alapján próbáltak megfelelni a bankok tőkemutatóira vonatkozó szabályoknak. (Így szerinte az sem áll, hogy a tulajdonosokat és az államot az ügyvezetés nem tájékoztatta kellőképpen.) Bár szigorúan ragaszkodni kellett a vád jogcíméhez, a szakértők az alapos vizsgálatok során egyéb nagyobb szabályszegéseknek sem lelték nyomát. A bíróság egyébként nagymértékben támaszkodott Marton István szakértő tanulmányaira, aki a nyomozás kezdete óta vizsgálta - és értékelte döntően pozitívan - a Princz-éra tevékenységét. (Az ügyészség az eljárás végén a szakértő utolsó anyagának kizárását kérte, amit a bíró azzal utasított vissza, hogy mindenkinek joga volt kérdezni, illetve cáfolni a szakértőt.) A bíró érvelése szerint az "üzletpolitika" a maga folyamatosságában tekintve ésszerű volt, a betéti és a hitelkamatok - az erőltetett növekedés érdekében - soha nem rugaszkodtak el a valóságtól, a bankban hiány az 1997-es bankpánik miatt keletkezett.

A bíró az ügyészség által külön vádiratban ismertetett Budai Hengermalom-ügyben sem találta jelét a hűtlen kezelésnek. Úgy vélte, a Máté Lászlóval - a szocialista párt volt pénztárnokával - folytatott adásvételben nem bizonyított, hogy az üzletrészeket a bank vagyona szempontjából hátrányosan értékelték volna. Csupán annyi derült ki, hogy Princz Gábor személyes megbeszéléseket követően a bank belső szabályainak áthágásával utasította az illetékeseket az összesen több milliárdra rúgó hitel- és tőkeműveletekre.

Bodonyi István ügyész az ítélet indoklásának kihirdetése után azonnal bejelentette, hogy fellebbeznek, és a vádlottak bűnösségének megállapítását kérik. (Korábban az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottakra.) A vádlottak és védőik elfogadták az ítéletet.

A másodfokú per fél-egy év múlva kezdődhet. Jogerős ítélet több mint tíz évvel a kérdéses ügyleteket követően várható.

Princz láthatólag nyugalommal hallgatta végig a felmentő ítéletet. Ezt követően nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Mint mondta, azért, mert az utóbbi időben igazságtalanul bíráltuk őt. A fotósoknak egy percet adott, hogy olyan felvételeket készítsenek róla, amelyek közlésekor az arcát nem kell kitakarniuk.