Vitális Sándor geológus 100 éve, 1900. április 13-án született Selmecbányán. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. Mintegy 25 éven át a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, majd földtani osztályának vezetője volt. Bányageológiával, készletfeltárással és -becsléssel, valamint új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. Szenet kutatott Baranyában, részt vett a recski érckutatásban, a bándi, a komlóskai, az istenmezei bentonitok kutatásában, a sikondai és a pünkösdfürdői hévíz-, valamint a kisterenyei ásványvízfeltárásban. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályából 1949-ben önállósult Magyar Hidrológiai Társaságnak 1951-ig, majd 1961-től haláláig elnöke volt. 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Egy évvel később kinevezték egyetemi tanárává, és megválasztották a Földtani Társulat elnökévé. Koncepciós per áldozataként 1952 decemberében börtönbe került, 1953-ban rehabilitálták. Visszakapta egyetemi tanszékét, s 71 éves koráig a vezetője maradt. Oktatott még a Műegyetemen, a Mérnöktovábbképző Intézetben és több főiskolán.

Az ő nevéhez fűződik az Alföld földtani újratérképezésének és hidrogeológiai felvételének szervezése. E munkái mellett számos kiemelkedő téma kibontakoztatását segítette, például a Balaton komplex fejlesztését, a bányavíz, a láp és a geotermikus energia hasznosítását. Termékeny szakíró volt, több száz kéziratos szakvéleményt állított össze, s korának egyik legismertebb szaktekintélye volt. Jelentéseit és szakvéleményeit a Földtani Intézet Kutatás- és Tudománytörténeti Gyűjteménye őrzi. Budapesten hunyt el 1976. június 21-én.

Szerkeszti:
Kiss Csongor