Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel Nagykanizsán, ahol az önkormányzat támogatta azt a javaslatot, mely szerint a Zalaispa-program keretében megvalósuló hulladékkezelő üzemeltetésére az érintett települések társaságot hozzanak létre. A szándéknyilatkozatot aláírták ugyan, de a benne foglaltak ellentétesek egy korábbi titkos szerződéssel.


A város önkormányzata a legutóbbi közgyűlésen támogatta a javaslatot, miszerint a Zalaispa-beruházás keretében megvalósuló hulladékkezelő létesítmények (hulladéklerakó, válogató, komposztáló) további üzemeltetésére gazdasági társaságot hozzon létre a projektben érintett 281 önkormányzat. A szándéknyilatkozatot állítólag nem lett volna szabad aláírni, a város és a hulladékszállítást helyben jelenleg végző Saubermacher-Pannónia Kft. között ugyanis érvényben van egy másik titkos szerződés is, melynek értelmében a nagykanizsai önkormányzat hulladéklerakó működtetésére nem hozhat létre másik társaságot, sőt, szerződést sem köthet másik céggel. A titkos paktumba azt is belefoglalták: ha a felek valamelyike nyilvánosságra hozza a kontraktust, 20 millió forintos kötbért kell fizetnie.

Az óvintézkedés ellenére lapunk megszerezte az iratokat, ráadásul könnyen és törvényesen: a könyvtárban lévő archívumból, az anyagot ugyanis elfelejtette titkosítani az önkormányzat.

- Nem is tudom mit mondjak, mindenesetre meglep, hogy az önkormányzat nem volt körültekintő a szerződés titkosításával - így Horváth Balázs, a Saubermacher-Pannónia Kft. ügyvezetője. - Fontolóra kell vennünk, hogy tegyünk-e jogi lépéseket az ügyben, mi ugyanis eleget tettünk a titkosításnak. A legnagyobb probléma azonban mégsem ez, hanem a Zalaispa-projekt körüli változások. A Zalabéren létrejött hulladékkezelési komplexumot (lerakó, komposztáló, válogató) akkor lehet gazdaságosan működtetni, ha megfelelő mennyiségű hulladék kerül feldolgozásra. Számításaink szerint ez évente 34-45 ezer tonna szemetet jelent, ám ennek a mennyiségnek csak a fele áll rendelkezésre a területen. Az első két-három évben akár még rentábilis is lehet az üzemeltetése, hisz az illegális lerakók felszámolása kiegészíti a hiányzó mennyiséget. De mi lesz majd azután? Mi történik, ha nem tudják gazdaságosan üzemeltetni ezt a komplexumot? Akkor az önkormányzatoknak, vagyis áttételesen a lakosságnak kell finanszírozni a veszteséget.

Horváth Balázs szerint a kanizsai lerakóval is gondok lehetnek, pár éven belül ugyanis új kazettát kell kiépíteni, amelynek költségei elérhetik a 400 millió forintot is. Elvileg ezt az összeget az önkormányzatnak kellene kifizetni, ám újabb hitelek vagy a Saubermacher anyagi szerepvállalása nélkül ez nehezen menne.

- A számításaink alapján kevesebb szemét beszállításával is lehet gazdaságosan üzemeltetni a zalabéri komplexumot - véli Bali József üzemeltetési szakértő. - Számokat egyelőre nem mondanék, ám ha mindegyik önkormányzat eleget tesz a vállalt kötelezettségének, akkor nem lehet baj. Persze ez Nagykanizsát és a környező kistelepüléseket nem is érinti, hiszen az a hulladékmennyiség a bagolai lerakóba kerül, s ezen mi sem szeretnénk változtatni. A zalabéri komplexum és a másutt, de szintén az ISPA-keretében megvalósuló beruházások indukálhatnak némi áremelkedést, de ez az összeg - a létesítményekkel együtt - az önkormányzatok társulásánál marad, nem pedig a szolgáltatók vagyonát gyarapítja. Ráadásul ebből a tőkéből a hulladékgazdálkodást modernizáló beruházásokat, egyéb fejlesztéseket lehet majd indítani. A mi célunk, hogy az ISPA-projekt beruházásai együtt maradjanak.

Lapunk kérdésére, miszerint a gazdasági társaság megalakításához szükség van-e mind a 281 település beleegyezésére Bali József azt mondja: a jogszabály értelmében az összes önkormányzat beleegyezésére szükség van, de ha ez mégsem jön össze, akkor sem esnek kétségbe. Pár kistelepülés makacssága nem akadályozhatja meg a többség akaratát.

A Zalaispa-ügy a szakmai vita mellett kisebb politikai vihart is kavart, legalábbis Nagykanizsán, ahol ugyebár a titkos szindikátusi szerződés miatt alá sem lehetett volna írni az üzemeltetéssel megbízott társaság megalakítására vonatkozó szándéknyilatkozatot.

- Az MSZP-frakció nem támogatta a szándéknyilatkozat aláírását, azon egyszerű oknál fogva, mert ellentétes a szindikátusi szerződéssel - jelezte Tóth László frakcióvezető. - Ez az egész semmi másra nem jó, minthogy a Fidesz eltakarítsa az útból a Saubermacher-Pannónia Kft-t. Ez a társaság egyébként évente 90 millió forintos bérleti díjat fizet a bagolai lerakó használata után a városnak, ráadásul közel 100 főt foglalkoztat. Nem hiszem, hogy a város érdeke azt diktálná, hogy felrúgjuk ezt a partnerséget. Egyébként meg azt gondolom, hogy a Fidesz így szeretne egy kis extra profithoz jutni, az egész Zalaispa-ügy az uniós pénzek lenyúlását célozza, amelyből aztán meg lehet tölteni a pártkasszát.

Cseresnyés Péter, a város alpolgármestere visszautasította a vádakat. Mint mondta: a szocialisták magukból indulnak ki, a Zuschlag-ügy is bizonyítja, hogy az uniós pénzekre a szocialistáknak fáj a foguk. Az alpolgármester ezt követően az ellentétes tartalmú szerződésekről is szólt.

- Mindegyik szerződést Litter Nándor írta alá még az előző ciklusban - kezdte az alpolgármester. - Tulajdonképpen nem tehettünk mást, a kisebbik rosszat választottuk, ugyanis ha nem írtuk volna alá a Zalaispa-nyilatkozatot, akkor előfordulhatott volna, hogy a támogatás összegét visszakövetelik a várostól. Úgy vélem: az előző városvezetésnek körültekintőbben kellett volna eljárnia. Ezt sajnos nem tették meg, amit az is bizonyít, hogy még a szindikátusi szerződést sem titkosították. Ezért, és az ebből következő esetleges perekért vajon ki vállalja majd a felelősséget?

 :: Fű a szeméthegyre

 ::  A hivatal felkészült, a szeméthegyek meg gyarapodnak

 :: Újratermelődő szeméthegyek