Tornyiszentmiklós

Településtörténet

Tornyiszentmiklós község dombvidéki úti falu, Zala megye délnyugati sarkában,  a zalai (Lenti) dombság déli részén fekszik. Lentitől 15 km-re délre fekszik. A községnév első tagja a német eredetű torony, "erősség, vár" képzős változata, a második tag pedig a falu védőszentjére utal.

A település első okleveles említése 1239-ből való, amikor faluként jegyezték. Plébániája 1334-ben szerepel először írásban, 1338-ban kőből épült, Szent Miklósnak szentelt templomáról olvashatunk. A falu több névváltozáson ment keresztül, 1381-ben Tornyzenthmyklos-ként találkozhatunk vele. A 16. század végétől a 18. század elejéig a falu - kisebb megszakításokkal - földesúri bíróság székhelye is volt. 1646-ig a falu a Bánffyak birtokát képezte, majd Nádasdy és Eszterházy birtok lett. A megélhetés nem volt könnyű, a föld terméketlen volt, és az itt élőknek sokat kellett adózniuk. A legtöbb haszon a szőlőből származik. 1769-74 között építették fel a Római Katolikus templomot, amely ma is régi szépségében áll. Az építkezést herceg Esterházy Miklós támogatta. 1781-ben tűzvész pusztított, erre emlékeztet a faluban álló Szent Flórián- szobor. Az 1848-as szabadságharc után a falu gyors fejlődésnek indult.  1880-tól postaállomás, 1928-tól pedig telefon is működött a faluban. 1912-ben felépült az elemi iskola négy tanteremmel, a régi két tantermes iskola helyére. 1937-ben Kerkaszentmiklóst egyesítik Lendvaújfaluval. Az új községnév Tornyiszentmiklós. 1950-ig a falu körjegyzőségi székhely volt, hat községre kiterjedő hatáskörrel. Az országos vásártartásokkal a környék központja lett. Lakói 1940-től a szomszédos településen, Lovásziban a kőolajbányászatban találtak munkát. 1973-ban a tornyiszentmiklósi Közös Tanács Lovászihoz csatlakozik. 1976-ban a község elveszíti utolsó központi jellegét, az általános iskola felső tagozatát Lovásziba körzetesítik. A fejlődés azonban nem áll le a faluban: orvosi rendelő, óvoda, presszó, ravatalozó, takarékszövetkezet épül. 1989-ben a falu fennállásának 750-dik évfordulója alkalmából megjelenik a község monográfiája könyv alakban. A rendszerváltással Tornyiszentmiklós ismét az önállóság útját választja. Azóta több önkormányzati beruházás által kiépült a falu teljes infrastruktúrája. 1992-ben Szlovénia felé határátkelő nyílt, a falu közlekedési helyzete azóta kedvező. 2004. május 1-je óta az átkelő nemzetközi forgalmat bonyolít le korlátozott (6-22 óra) nyitva tartással. 1997-től mobil telefon átjátszó épült. 2004. szeptember 18-án átadásra került az M70-es autóút Tornyiszentmiklósig, mely a tranzitforgalmat növelte. 2005-ben pedig az országhatárig tartó szakasz is átadásra került. A településen jelenleg 688 fő lakik.

Természetföldrajz

A település egyik oldalát festői dombsor, a másikat patak szegélyezi.  A környék felszínének alakításában az Ős-Mura és az Ős-Kerka játszott szerepet, éghajlata szélsőségektől mentes. A csapadékban gazdag vidéket változatos növénytakaró borítja. A terület adottságait kihasználva mindig jelentős szerepet kapott a halászat, a vadászat és a szőlőművelés.

Látnivalók

A település legmagasabb dombján álló műemlék jellegű barokk, római katolikus templomot érdemes felkeresnie az idelátogatóknak. A templom 1770 és 1774 között épült, egyhajós, félköríves szentélyű, és Szent Miklós tiszteletére szentelték. A templom freskóit Johann Cymbal festette (1774). A főoltár mögött festett architektúra és Szent Miklóst ábrázoló freskó látható. Régebben az egész templom festett lehetett, ma csak a hajó első részén és a szentélyben találunk freskót. Nagyon szépek a faragott padok, a szobrokkal dísztett szószék és a barokk szentélyrács. Keresztelőkútja a régi templomból maradt meg 1746-os évszámmal. Harangja Zágrábban készült 1771-ben Martinus Felt harangöntő műhelyében. A templom két nagyobb renováláson esett át, 1897-ben és 1966-ban. A templomhoz épített sekrestye közelében áll a világháborús hősi halottak emlékműve.

Az iskolai oktatás 300 éves évfordulója alkalmával az iskola falán 1998-ban emléktáblát avattak és községben létrehoztak egy Helytörténeti Gyűjteményt. A kis kiállítás a falu történetét dolgozza fel, régi dokumentumok és tárgyak bemutatásával. Láthatók a szőlőművelés, a kézi cséplés és a borászat régi eszközei.

A látnivalók közé sorolható még az 1714-ben épült fa kápolna. Állítólag Rákóczi egykori kapitánya építette fogadalomból, 1746-ban már tégla kápolna. Itt évente háromszor búcsú. 1920-ban a Trianoni diktátum alatt a szerb katonák elfoglalták, és rommá tették. A kápolna a Tornyi és a Lovászi hegy határán állt. Jelenleg csak az alapja látható. A kápolna Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve.

További információk: www.tornyiszentmiklos.fw.hu