A Literán ezen a héten a blog szerzői és szerkesztői írják a netnaplót napi váltásokban. A mait Florescu jegyzi. Íme az első bekezdés, a többiért katt a továbbra!

Egy héten át két halálesetről szóló beszámoló keretezte a Könyvesblog megannyi bejegyzését: Vonneguté és Agota Kristofé. Ennek az – azóta bebizonyosodott, – ideiglenes állapotnak a hatására kezdtem el szövögetni majdani naplóbejegyzésem kezdő gondolatait, amelyek majd – gondoltam – a szimmetria és a sors összegabalyodásának eme páratlan példájával vezetik fel a szöveget, tanúskodva arról, hogy a sorsok és a szimmetriák belső kényszerei mindig megugorják a legfelkészültebb szerkesztők ötleteit is. Aztán újabb bejegyzések íródtak az egyre elhanyagoltabb felületre, ráadásul legújabban a blog szerzőitől származó naplóbejegyzésekre mutatnak a hyperlinkek. Mi ez, ha nem a végső tetemre hívás? Ugyanis az arcok és nevek életet lehelnek a nickekbe, a „virtuális személyiség hordozóiba”, a cyber-ént jelölő holt betűkbe. A vonal túlsó végén, a link másik oldalán már önnön másikunk jegyzi a szöveget. Minden film végére kell egy stáblista.

TOVÁBB

A Literán ezen a héten a blog szerzői és szerkesztői írják a netnaplót napi váltásokban. A második napról Barraban ír. Íme az első bekezdés, a többiért katt a továbbra!

Emelkedettebb dolgokról kívántam írni, mikor gondolatban büszkén nekikezdtem a naplóírás nemes feladatának, ám az élet kegyetlen dramaturgiája csomót kötött terveim gondosan szőtt hálójának legközepére. A keddi nap ugyanis azzal kezdődött, hogy virradatkor a macska lehányta az ágyat. Méghozzá pont a fejem mellett. Talán csak jó reggelt akart kívánni, s mivel négy fal közé zárva tengeti napjait, döglött madár helyett előző esti vacsorájának maradékával kedveskedett. Az incidensnek köszönhetően öt fele kelek, akárcsak boldogult kamaszkoromban, mikor nulladik órák előtt szidtam elkeseredetten a tesitanárok felmenőit, de középiskolai tanárnősködésem rideg, tört fényű hajnalait is gyakran színezték gejzírként feltörő káromkodásrohamok.

TOVÁBB

Sziasztok!

Mostanában mindenki láthatja, hogy kevesebbet frissülünk. Jó hír viszont, hogy a Literán ezen a héten a blog szerzői és szerkesztői írják a netnaplót napi váltásokban.

Az elsőt mindjárt Burden jegyzi. Íme az első bekezdés, a többiért katt a továbbra!

Elhatároztam, hogy végre rendet teszek magam körül. Persze nem olyan egyszerű ez, mert van, hogy hónapokig nem nyúlok semmihez. A szőnyegen aprópénz, könyvkupacok az ágy mellett, éjszaka ledobott gyűrött pólók, az éjjeliszekrényen Biblia, rajta egy kistányér a vacsora maradékával. A szerkesztőségbe, ahova hetente kétszer bejárok, mind a négy politikai napilap jár, ezeket is haza szoktam cipelni, aztán többnyire hetekig ott hevernek félig olvasatlanul.

TOVÁBB

Bátor Könyv – ez a címe a világ első, közösségi média alapú meséjének, ami júniusban indult útjára a Bátor Tábor Alapítvány gondozásában. A történet hetente új fejezetekkel bővül, az egyes részeket olyan elismert közszereplők neve fémjelzi, mint D. Tóth Kriszta, Geszti Péter, Oroszlán Szonja vagy Kepes András. A társszerzők hetente adják egymásnak a stafétát és alakítják a történetet a saját ötleteik, megérzéseik, világképük és persze az olvasók facebook-szavazatai alapján. Így lesz a Bátor Könyv minden idők legtöbb szerzővel büszkélkedő meséje.

2011 júniusa és szeptembere között a Bátor Tábor Alapítvány szervezésében készül el a Bátor Könyv, egy olyan mesekönyv, aminek létrehozásában aktívan részt vehetnek az alapítvány Facebook-oldalának rajongói. A világ első, közösségi média alapú könyvének fejezeteit ugyanis a Facebook felhasználók szavazatai alapján írja minden héten egy-egy elismert közéleti szereplő, híres történetmondó, közismert művész vagy sportember.

A történetet D. Tóth Kriszta indította el az első fejezet megírásával. Ő alkotta meg a főszereplő Csepp figuráját, akinek kalandjai körül az egész mese forog. A kis vízcsepp nagy útjának históriáját Lackfi János folytatta, majd Csiszár Jenő, Rácz Zsuzsa, Oroszlán Szonja és Bakos Piroska fejezete következett. Az eheti szerző Bazsó Gábor, akinek írását csütörtöktől olvashatják a meseszerető gyerekek és felnőttek.

A www.batorkonyv.hu oldalon egy valódi könyvként jelenik meg a mese: becsukható, kinyitható, lapozható és Holló Anna illusztráció díszítik. Az olvasók az oldalon megismerkedhetnek a Bátor Könyv szerzőivel, többet tudhatnak meg a Bátor Táborról, és adományokat is indíthatnak a beteg táborozók megsegítésére. A www.facebook.com/batortabor oldalon a látogatók a szerzőkkel és egymással is megoszthatják gondolataikat, ötleteiket.

A következő hetekben Geszti Péter, Kepes András, Mautner Zsófia, Varga Livius, Schell Judit, Törőcsik Mari és Süveges Gergő is írni fog a Bátor Könyvbe. A társszerzők hetente adják egymásnak a stafétát és alakítják a történetet a saját ötleteik, megérzéseik, világképük és persze a Facebook közösség szavazatai alapján. Így lesz a Bátor Könyv minden idők legtöbb szerzővel büszkélkedő meséje.

D. Tóth Kriszta végig központi szerepet játszik a történet megírásában. Ő álmodta meg a mese keretét, a főszereplőket és szerkesztő-íróként segíti az egyes társszerzőket is a fejezetük megírásában. „Íróként és édesanyaként közvetlenül tapasztalom a mesék felszabadító erejét. A világ egy gyerek számára furcsa, logikátlan, néha ijesztő hely. A mesék segítségével a legkisebbek lelkében is a helyükre kerülnek a dolgok. Különösen nagy szüksége van rájuk azoknak a gyerekeknek, akiknek a szokásosnál több kihívást osztott a sors. Ezért mondtam igent nagy örömmel a Bátor Tábor felkérésére, a Bátor Könyv írására és szerkesztésére.”

A Bátor Könyv egy sokszínű, stílusában és írói eszközeiben folyton változó és megújuló történet. Az egész ország meséje.

Már csak az a kérdés, hogy vajon hogyan döntenek a folytatásról a Facebook rajongók.

A Bátor Tábor Alapítványról

A Bátor Tábor egy olyan gép, amibe bedobják a gyereket betegen, fáradtan, és egy sokkal vidámabb, egészségesebb, élményekkel telibb gyerek jön ki.

(Peti, 15 éves daganatos betegséggel kezelt táborozó)

A Bátor Tábor ingyenes élményterápiás programokat kínál daganatos, cukorbeteg, krónikus ízületi gyulladással, valamint haemophiliával kezelt gyermekek és családjaik részére. Turnusaiban a gyerekek olyan programokon vesznek részt, amelyeket máshol - orvosi felügyelet híján - nem próbálhatnának ki. Az evezés, a lovaglás, az íjászat, a kézművesség, a tánc, a zene, a színjátszás vagy a magas-kötélpályás foglalkozások lényege, hogy a táborozók számára sikerélményt nyújtsanak, erősítsék a gyerekek önbizalmát, az énképüket és így növeljék gyógyulási esélyeiket.

Az elmúlt tíz évben 3000 táborozó részesült ebben a lelki terápiában. Az alapítvány célja, hogy a következő évtizedben már 6000 gyerek gyógyulásához járulhasson hozzá.

Megalakult a Libri Könyvkiadó - Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely Kft. tulajdonosa és Sárközy Bence, a Magvető Könyvkiadó Kft. közelmúltban leköszönt főszerkesztője a mai napon elhatározta, hogy a Nyitott Könyvműhely Kft-t Libri Könyvkiadó Kft-vé alakítja.

Az újonnan létrehozott kiadó a három alapító-tulajdonos közös elhatározásából a könyvszakma önálló piaci szereplőjeként kíván tevékenykedni. A Libri Könyvkiadó Halmos Ádám és Sárközy Bence igazgatók vezetésével szeptembertől nyitott profilú kiadóként kezdi meg a működését. Az új cég az olvasók és szerzők igényeit egyaránt szem előtt tartva igyekszik minél szélesebb réteghez eljuttatni a hazai és nemzetközi ismeretterjesztő és szépirodalom kiemelkedő alkotásait. A kulturális értékeket képviselő és társadalmi jelenségeket bemutató művek kitüntetett szerephez jutnak kínálatunkban.

A három tulajdonos terveiről a közeljövőben ad részletes tájékoztatást. Hamarosan interjút olvashatnak Sárközy Bencével és Halmos Ádámmal a Literán.

Életének 76. évében meghalt Agota Kristof a Svájcban élő, francia nyelven alkotó világhírű, magyar származású író. Az írót neuchateli otthonában keddről szerdára virradóra érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Agota Kristof a kortárs frankofón irodalom egyik legelismertebb képviselője volt, idén márciusban nagy örömére a rengeteg külföldi elismerés (ADELF Európai Irodalmi Díj Alberto Moravia-díj, Gottfried Keller-díj, A Svájci Schiller Alapítvány Schiller-díja, Az SWR Legjobb-díja, Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért) után végre magyar elismerésben is, Kossuth-díjban részesült.

Agota Kristof 1935-ben született Csikvándon, gyermekkorát ott, majd Kőszegen töltötte. Édesapját, politikai okokból, több éves börtönre ítélték. Szombathelyen bennlakásos kollégistaként végezte el a középiskolát, mivel Kőszegen nem volt leánygimnázium. Érettségi után (1954) röviddel férjhez ment korábbi történelemtanárához.

1956-ban férjével és néhány hónapos kislányával Svájcba emigrált, és Neuchatelben telepedett le, ahol öt éven át óragyári munkásként dolgozott. Itt tanult meg franciául. Első írásait - főleg verseket - magyarul írta és az emigráció lapjai, a t a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság és a Magyar Műhely közölték. Később áttért a francia nyelvre, mert hamar belátta, ahhoz, hogy írásai széles körben ismertek legyenek, azon a nyelven kell írnia, ahol él.

1987-ben jelent meg első regénye, A nagy füzet, amellyel hatalmas sikert aratott: Európai Könyv-díjban részesült. Ezt 1988-ban a A bizonyíték, 1991-ben A harmadik hazugság, 1995-ben pedig a Tegnap című regénye követte. regényei nemcsak a francia, hanem a német, a japán, a koreai eladási sikerlistákra is felkerültek. Trilógia címmel, 2006-ban megjelent, a fenti három regényt összefűző könyvét negyven nyelvre fordították le, a világ számos országában a kortárs irodalom alapművének számít. E szenvtelenül kimért, mondhatni férfiasan szikár prózanyelven megszólaló műve hetek alatt elfogyott, néhány hónap múltán már készült a színházi változata. Azóta számos magyar és külföldi társulat állította színpadra komoly sikerrel ezt a megrázó, olykor szívfacsaró történetet, mely az ezredforduló emigráns irodalmának egyik kiemelkedő írása.

A 2004-ben megjelent és magyarul is olvasható Az analfabéta címet viselő könyve önéletrajzi írások gyűjteménye. A kötet írásai szimbolikus történetek: attól a stabil értékrendtől, hogy mindenki magyarul, tehát érthető nyelven beszél, egészen addig jut el, hogy a kivándorlónak, az alkotónak új nyelvet kell elsajátítania, mint egy tudatlannak, mint egy analfabétának, ahhoz, hogy létezni tudjon a világban. Agota Kristof francia nyelven alkotott, magyarul megjelent művei fordítások. 2011-ben Kossuth-díjat kapott, amelyet azért értékelt különösen nagyra, mert mindig is fontosnak tartotta, hogy a magyarok is elismerjék a munkásságát.

Agota Kristóf utoljára márciusban, a Kossuth-díj átvételekor járt Magyarországon, ekkor a Litera interjút készített vele. Az beszélgetésben a nyelvhez való viszonya, az alkotás folyamata és gyermekkori emlékei mellett arról is beszélt, hogy szeretné még megjelentetni fiatalkori magyar verseit francia fordításban is, egy kétnyelvű kötetben. Az interjú itt olvasható.

Ma, július 26-án nyilvánossá tették a legnagyobb presztízsű angolszász irodalmi díj, a Man Booker 2011-es teljes listáját (longlist), azaz azt a 13 könyvet, amely indulhat az októberben bejelentésre kerülő díjért.

A Bookerre esélyes könyvek kiválasztási folyamatáról már rengeteget írtunk. A legfontosabb, hogy minden olyan könyv indulhat a díjért, amely Angliában, Írországban vagy a Brit Nemzetközösség valamelyik országából származó író 2011-ben megjelent regénye.

Idén 138 könyvből választotta ki az esélyes 13-at az öttagú zsűri. A könyvek a következők: 

Julian Barnes: The Sense of an Ending
Sebastian Barry: On Canaan's Side
Carol Birch: Jamrach's Menagerie
Patrick deWitt:The Sisters Brothers
Esi Edugyan: Half Blood Blues
Yvette Edwards: A Cupboard Full of Coats
Alan Hollinghurst: The Stranger's Child
Stephen Kelman: Pigeon English
Patrick McGuinness: The Last Hundred Days
AD Miller: Snowdrops
Alison Pick:Far to Go
Jane Rogers: The Testament of Jessie Lamb
DJ Taylor: Derby Day

A szűkített listát (shortlist) szeptember 6-án hozzák nyilvánosságra, azt pedig, hogy ki nyerte a 2011-es Bookert október 18-án jelentik majd be.

Spanyol történészek és régészek egy csoportja régóta tervezi, hogy rekonstruálják Cervantes pontos arcát, amelyhez először is elengedhetetlen lenne megtalálni a nagy író csontjait. Az író hamvainak pontos helyéről csak annyit tudni, hogy egy Madrid központjában található kolostor alatt találhatók.

A csontok exhumálásával végre megismerhetjük Cervantes valódi arcát, hiszen eddig csak egy halála után több mint húsz évvel készült festményen örökítették meg az írót.

A csontváz vizsgálatával az is kiderülhet, hogy vajon Cervantes tényleg májzsugorodásban halt-e meg, és, hogy igazak voltak-e azok - a főleg riválisai által terjesztett vádak-, miszerint a szerző menthetetlen alkoholista volt és szó szerint halála itta magát.

A kutatók megkapták az engedélyt a kihantolásra nemcsak a városi hatóságoktól, hanem madridi érsektől is. A csontokat állítólag könnyű lesz azonosítani, hiszen megtalálhatóak kell hogy legyenek rajtuk azok a sérülések, amelyeket Cervantes az 1571-es lapantói tengeri csatában szerzett. Az író a mellkasán és a karján sérült meg, annyira, hogy később nem is tudta használni a kezét.

A csontok megtalálását nehezíti, hogy 1673-ban újjáépítették a kolostort, Cervantes hamvait pedig máshova helyezték, majd később azokat állítólag visszatemették az eredeti helyükre. Ám, hogy pontosan hova, azt egyelőre nem tudják. A kutatók reménykednek abban, hogy 2016-ra eredményesen lezárhatják a kutatást, és az író valódi arcának megmutatásával is hozzájárulhatnak Cervantes és az utána ugyanabban az évben, tíz nappal később elhunyt, Shakespeare halálának négyszázadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi megemlékezésekhez.

Ezúttal arra kérünk titeket, hogy töltsétek fel a Könyvkolónia Facebook-oldalára a  kedvenc HP-borítóitokat! Annál jobb, minél több érdekes és izgalmas borítót találunk, tehát mindenféle nyelvű kiadás játszik! - IDE TÖLTSETEK! A feltöltött képekből később szavazást indítunk a Kolónián, a legjobb borítót megtaláló felhasználó HP-könyvet nyer.

Természetesen a legjobb Harry Potter-könyvről szóló szavazásunk is él még, ezt itt találjátok, szintén a Facebookon!

És még itt van HP-idézetgyűjtő játékunk is. A Könyvkolónián a HP-kötetek adatlapjaihoz töltsétek fel kedvenc idézeteiteket, a legtöbb idézetet beküldő felhasználók Harry Potter-könyveket nyerhetnek. A játék jó sokáig tart, egészen július 27-ig, kijegyzetelhetitek mind a hét kötetet!

C
Tintin 11: A fáraó szivarjai
Írta és rajzolta: Hergé
Fordította: Luca Anna, Egmont, 2011, 62 oldal, 2200 forint

Tintin a francia-belga képregény alapja. Az örökifjú, cserkész szellemiségű riporter 1929-ben, a belga katolikus hetilap, a Le Vingtième Siècle gyerekeknek szóló mellékletében, a Le Petit Vingtième-ben lépett színre, és szerzője, Hergé 1983-ban bekövetkezett haláláig tartottak kalandjai. Az utolsó teljes album 1976-ban jelent meg, s bár a szerző belekezdett egy újabb kötetbe, csak jegyzetekig és vázlatokig jutott. Hergé végső akarata szerint teremtménye története nem folytatódhat soha többé.

2011-ből visszatekintve mindez nagyon régen volt, és a mai fiatal olvasóknak talán már nem is olyan könnyű megkülönböztetni az 1930-as, az 1950-es és az 1970-es évek képregényes divatjait. Pedig hát sok minden történt 1934 és 1955 között: például A fáraó szivarjai-nak az első megjelenése és átdolgozása.

Az Egmont kiadó másodszor fut neki Tintin magyarországi kiadásának, és úgy tűnik, most végig fogja vinni a sorozatot. Sorozatról beszélünk ugyan, de csak néhány rész között van szoros összefüggés, így nehéz belekötni a kiadó által választott sorrendbe. Akármi is legyen az oka, az eredetileg negyedik epizód a magyar kiadásban a tizenegyedik, és egy gyors összehasonlítás az előzőkkel elegendő annak a megállapítása, hogy ennél régebbi képregényt nem nagyon volt még alkalmunk kézbe venni. (És akkor még nem láttuk az eredeti. Lásd lentebb.)

Tintin első, Szovjetunióban játszódó kalandja éveken át beszerezhetetlen volt kínosan túlzó kommunizmusellenessége miatt, a második, kongói történetet pedig néhol már csak kritikai kiadásban engedik megjelentetni az afrikai feketék lekezelő ábrázolása miatt. Harmadszorra Amerikába küldte hősét Hergé, ahol véletlenül éppen Al Caponéval és bandájával futott össze. Ma már szinte hihetetlen, hogy a politikai korrektségtől fényévekre járó történetek annak idején mekkora népszerűséget hoztak alkotójuknak.

Ettől a héttől kezdve Harry Potter-lázban égünk a Könyvkolónián! Lesz megannyi játék, szavazás, lehet nyerni HP-köteteket és további különleges ajándékokat. Először is mondjátok meg nekünk a Facebookon, hogy melyik szerintetek a legjobb Harry Potter-kötet. Itt szavazhattok.

Mától pedig elindul a HP-idézetgyűjtő játékunk is. A Könyvkolónián a HP-kötetek adatlapjaihoz töltsétek fel kedvenc idézeteiteket, a legtöbb idézetet beküldő felhasználók Harry Potter-könyveket nyerhetnek. A játék jó sokáig tart, egészen július 27-ig, kijegyzetelhetitek mind a hét kötetet!

Hamarosan jövünk további szuper közösségi játékokkal, lesz borító-szépségverseny és még számos meglepetés, értékes ajándékok!

Capitulatus!