A fasizmus leverésére tömörült szövetségesek győzelmének, elsősorban a Szovjet Hadsereg áldozatos és diadalmas harcának eredményeként népünk felszabadult a sok évszázados úri zsarnokság és idegen elnyomás alól. Valóra vált, amiért a magyar nemzet legjobbjai, a kommunisták és szövetségeseik, az elnyomott tömegek harcoltak: népünk elnyerte szabadságát, nemzeti függetlenségét és végre megnyílott előtte a társadalmi fejlődés útja.
Kegyelettel gondolunk a magyar szabadságharcosokra, örök hálával és igaz szeretettel emlékezünk hős felszabadítóinkra, a szovjet nép fiaira és a felszabadító harcokban részt vett román, bolgár, jugoszláv fegyvertársakra és más nemzetek fiaira, mindazokra, akik életüket áldozták, vérüket ontották népünk szabadságáért.
A szabad és önálló fejlődés útjára lépett magyar nép felszámolta a népelnyomó tőkés-földesúri rendszert és szocialista társadalmi rendet teremtett. Két évtized alatt népünk szorgalma és teremtő ereje az elmaradott tőkés-földesúri Magyarországot a fejlett szocialista ipar, a fejlődő szocialista mezőgazdaság, a kulturális felemelkedés országává tette. Az egykor anyagi és szellemi nyomorúságban sínylődő, elnyomott nép ma szilárdan kezében tartja a hatalmat, gyarapítja anyagi, szellemi, erkölcsi erőit, szabadon és öntudatosan dolgozik, sikeresen gazdálkodik az ország javaival és kincseivel.
A Magyar Népköztársaság ott van azoknak az országoknak sorában, melyek állhatatosan küzdenek a békéért, a társadalmi haladásért. Népünk harcol az általános és teljes leszerelésért, hogy ne fenyegessék tömegpusztító fegyverek a ma élő és az utánunk jövő nemzedékek életét, küzd a népek szabadságáért, minden nép nemzeti függetlenségéért.
