Ahogy a rendező fogalmaz, az Intimitás ott kezdődik, ahol a legtöbb film véget ér: az ágyban, pontosabban a padlón. Jay és Claire szerdai találkozásai nem szólnak egyébről, mint a szexről: nem kérdeznek egymástól semmit, és tartják magukat ahhoz a ki nem mondott egyezségükhöz, hogy a titkos légyottjaik terepéül szolgáló szobán kívül nem ismerik egymást. Amikor Jayben felébred a vágy, hogy többet is megtudjon partneréről, a kapcsolat bomlásnak indul. Egy alkalommal a férfi Claire nyomába szegődik, és kideríti, hogy a nő házasságban él. Claire férje, Andy igen nyitott ember, és hamar összebarátkozik Jayjel. Úgy fest, Andy nem tud felesége titkos kapcsolatáról - vagy elég okos ahhoz, hogy megadja Claire számára a szabadságot. Amint Claire rájön, hogy Jay szaglászik utána, megszakítja a kapcsolatát vele. Jay ezek után döntő elhatározásra jut.
Jay (Mark Rylance) és Claire (Kerry Fox) szerdánként találkozgatnak egymással. Kapcsolatuk kizárólag a szexre épül: egymás nevén kívül nem tudnak semmit a másikról. Az aktust követően a lány felöltözik és elmegy, majd csak egy héttel később tér vissza a megbeszélt időpontban. Bár látszólag mindketten meg vannak elégedve ennyivel, egy idő után Jay mégis szeretne többet megtudni a lányról. Az egyik szerdai találkozás után követni kezdi őt, s mint kiderül, Claire amatőr színésznő. A férfi elmegy egy előadásra, ahol megismerkedik az asszony férjével, Andyvel (Timothy Spall). Idővel barátság szövődik kettejük között, és a kocsmában biliárdozgatás közben hosszú szócsatákat vívnak a házasságtörésről és egyéb morális kérdésekről. Andy látszólag nem tud arról, hogy felesége megcsalja őt - arról pedig végképp fogalma sincs, hogy ezt éppen Jay-el teszi meg hétről-hétre. Claire azonban rájön, hogy szexpartnere szaglászik utána, ezért azon nyomban megszakítja vele a kapcsolatot. A férfi nem hagyja annyiban a dolgot, végzetes lépésre szánja el magát.
A Berlinben díjnyertes Intimitást a magyar közönség elsőként a 9. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál keretében láthatta, s ahogy egy évvel korábban a Dugj meg!, úgy most Patrice Chéreau munkája kavarta fel jócskán a fesztivál állóvizét. A szexjelenetekben gazdag alkotásban a színészek beleadnak apait-anyait: a Sekély sírhantból és a Krokodilok bölcsességéből ismerős, egyébiránt tehetséges Kerry Fox például nem átallja premierplánban leszopni partnerét (akárcsak a filmet, alakítását szintén díjazták Berlinben).
Patrice Chéreau filmje akarva-akaratlan Bernardo Bertolucci szintén nagy vihart kavart alkotását, az Utolsó tangó Párizsbant juttatja eszünkbe: ám míg Marlon Brando és Maria Schneider párosa készítésének idején képes volt meghökkenteni a közönséget, és egy korábban tabunak számító témát boncolgatni, addig az Intimitás nem több gyenge utánérzésnél, mely csak vágyakozhat hasonló odafigyelésre és elismerésre. Ezen pedig még a tehetséges angol színészek sem tudnak segíteni.
Bár a DVD az elmúlt egy-két évben idehaza is elég elterjedt formátummá vált, azok akik nem valamilyen hollywoodi tucatfilmre vágynak, a legtöbb esetben még mindig kénytelenek a kevésbé időtálló és minőségét tekintve is jóval harmatosabb VHS-re fanyalodni. Patrice Chéreau (Margó királyné) alkotása annak ellenére, hogy Berlinben három díjat is zsebre vágott, nem túl hosszú karriert járt be idehaza: a Titanic Filmfesztivált követő forgalmazásnak köszönhetően eljutott ugyan pár moziba, de arról álmodni sem mertünk volna, hogy valamikor DVD-n is felhelyezhetjük a gyűjteményünkbe.
Szerencsére a Best Hollywood néhány más, sokak által kedvelt, ám szélesebb körben nem túl ismert filmjéhez (Sekély sírhant; A Straight Story - Az igaz történet) hasonlóan Chéreau szexjelenetekben gazdag munkáját is kihozta karácsony előtt DVD-n, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a rétegfilmek kedvelői ne érezzék magukat túlontúl elhanyagolva.
A film menüje nem tartozik a legjobban sikerült darabok közé, bár kétségkívül ötletes: egy kulcslyukon keresztül jeleneteket leshetünk meg az Intimitásból, míg a két oldalán menüpontok szerepelnek. A képminőség elsőre nem tűnik a legtökéletesebbnek, hiszen a színek néhány jelenetben enyhén (nagyon enyhén) fakónak hatnak. Ez vélhetően Patrice Chéreau szándékos koncepciója volt, hiszen a szemfüles nézőknek ez már moziban is szemet szúrhatott. Az 5.1-es eredeti hangnak elég ritkán van alkalma kibontakozni, így nem jelenthet különösebb problémát, hogy a magyar szinkron pusztán Surroundra sikeredett. Ennek ellenére mégis az eredeti hangsáv kiválasztása javasolt, hiszen máskülönben a szereplők hamisítatlan angol akcentusáról is le kell mondanunk.
A film mellett a lemezre két mozielőzetes (közülük az egyik magyar feliratos) és a www.intimitas.hu honlap rövid képes ajánlója is felkerült.
