Zeneakadémia


Budapest VI. Liszt Ferenc tér 8.

Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1904 - 1907. Szecessziós



A zeneművészeti főiskola 1200 fős koncerttermével a magyar zenei élet központja. Épülete kialakításában jelentős képző- és iparművészek működtek közre. Tervezője Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) építészpáros, akiknek ez épülethez készített első, pályadíjnyertes tervüknek a lechneri szecesszióhoz igazodó jellegét a megrendelő kormány nyomására barokkos szellemben át kellett dolgozniuk. Az e terv nyomán megvalósult eklektikus épület homlokzatán egyiptizáló, barokkos és szecesssziós motívumok halmozódnak. Plasztikai díszítését Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Sennyei Károly készítették.

A hangversenyterem hatalmas karzatának tartószerkezete - Zilinszky Szilárd terve - az első magyarországi középületben alkalmazott nagyfesztávú vasbeton szerkezet.

Kivételesen gazdag, érintetlen szépségű belső terében a márvány, a mozaik, freskó, ólmozott üvegablakok mellett jelentős szerepet kapott a Zsolnay Vilmos gyártotta kerámia is. Azonos eszmevilág és művészi szándék munkál e társművészeti alkotásokban: a gödöllői művésztelepneknek az angol arts and crafts ösztönözte iparművészeti törekvései és szimbolizmusa. Stilizációjukhoz nagyszerűen társulnak az előcsarnok falán a Zsolnay-féle eozin technikával készült kerámia díszítmények különleges színvilága, irizáló, fémes felülete. A 19. század utolsó harmadában fedezték fel és újították fel az európai kerámiagyárakban az ókortól ismert, és főként a sapnyol-mór kerámiákon mesteri fokra fejlődött, majd feledésbe merült lüszter technikát. Zsolnay Vilmos Wartha Vince vegyészprofesszor és Petrik Lajos ipariskolai tanár segítségével kifejlesztett lüszterei eozin fantázianéven hódították meg a századforduló közönségét. Ebben alkotta a legeredetibbet, eozinjainak számos változatát és gazdag variációit alkotta meg, amely világhírt szerzett e termékének. A dísztárgy, burkolólap dekorációjában ezáltal főszerepet kapott az anyag és a technika. Ezt példázza a lépcsőmellvéd indításán az arany golyósorral övezett eozin gömb, amelynek kék színe a labradorit drágakő kékjét utánozza.

(Forrás: Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. Szerk.: Lőriczi Zsuzsa- Vargha Mihály. Bp. 1997.)



vissza