A terület szerkezetét az épületek határozzák meg. Az épületek, az úthálózat és a mesterséges burkolattal ellátott felületek a talajfelszínt csaknem teljesen beborítják. A fasorokat kivéve növényzet és csupasz talajfelszín csak kivételesen fordul elő.
A terület szerkezetét az épületek határozzák meg. Az épületek, az úthá lózat és a mesterséges burkolattal ellátott felületek a növényzettel fedett területekkel és a csupasz talajjal együtt jelennek meg. Ez utóbbiak nem összefüggő módon, de jelentős felületeket foglalnak el.
Mesterséges burkolattal ellátott területek (betonozott, kátrányozott, aszfaltozott felületek, stabilizált talajok, mint pl. döngölt föld) növényzet nélkül, melyek a terület túlnyomó részét elfoglalják. A területhez épületek és/vagy növényzet is tartozik.
Autópályák, vasútvonalak, beleértve a csatlakozó felületeket (pályaudvarok, vasúti peronok, töltések). A számításba veendő minimális szélesség 100 m.
A kikötői területek infrastruktúrái, ideértve a rakpartokat, hajóépítő/javító munkaterületeket és az üdülő- ill. sportkikötőket.
A repülőterek infrastruktúrái: fel és leszálló-pályák, épületek és a csatlakozó területek. (Csak akkor használandó, ha az infrastruktúra felismerhető az űrfelvételen!)
Külszíni nyersanyag kitermelés (homokbányák, kőfejtők) vagy egyéb anyagok kitermelése (külszíni fejtésű bányák).
Bányászati, ipari, vagy közületi hulladék lerakóhelyek, meddőhányók.
Építés alatt álló területek,
Az 1.1.1 ill. 1.1.2 osztályokon belüli, település szerkezetbe tartozó, növényzettel borított területek. Ide tartoznak a városi parkok és a növényzettel borított temetők.
Kempingek, sportpályák, szabadidőparkok, golfpályák, lóverseny-pályák stb. infrastruktúrái. Ide tartoznak a nem a település szerkezetbe tartozó kiépített parkok.
Rendszeresen szántott, megművelt és általába n vetésforgóban használt területek.
Gabonatermelés, szántóföldi zöldségtermelés, takarmány-termelés, kapásnövények és parlagterületek. Ide tartoznak a szántóföldi, üvegházi és fólia alatti virágtermesztés és zöldségtermesztés területei, valamint a gyógynövények, illóolaj-tartalmú és fűszernövények termesztésére használt területek és az erdészeti csemetekertek. A rétek, legelők nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Állandóan vagy rendszeresen öntözött területek, állandó infrastruktúrával (öntözőcsatornák, dréncsőhálózat) ellátva. Ezeknek a növényi kultúráknak nagy része mesterséges vízszolgáltatás nélkül nem lenne művelhető. Nem tartoznak ide a csak esetenként öntözött területek.
Rizstermelésre berendezett területek. Sík területek öntöző- csatornákkal, melyek rendszeresen vízzel elárasztottak.
Nem vetésforgó szerinti kultúrák, amelyek rendszeresen hoznak termést, és amelyek hosszú időn keresztül foglalják területüket, mielőtt újra szántanák és újra telepítenék őket: főként fa-jellegű ültetvények. Nem tartozik ide a rét/ legelő (2.3), a természetes gyepek (3.2.1) és erdők (3.1).
Szőlővel telepített területek.
Gyümölcsfákkal és -cserjékkel telepített földrészletek: homogén kultúrák, vagy vegyes gyümölcsfajták, gyümölcsfák állandóan füves felületekkel együtt. Ide tartoznak a szelídgesztenyések és diófás területek.
Olajfával telepített területek. Ide tartoznak az azonos földrészleten levő szőlő és olajfa együttesek.
Nagy produktivitású, fűvel sűrűn benőtt területek, ahol a Fűfélék (Gramineae) családjába tartozó fajok uralkodnak. A területeket (elsősorban) legeltetéssel ill. kaszálással hasznosítják. E területeken nem alkalmaznak vetésforgót, de alkalmazhatnak felülvetést, műtrágyázást, vízszabályozást, öntözést.
Ugyanazon a földrészleten vegyesen található időszakos növénykultúrák (szántó vagy rét) és állandó (évelő) kultúrák.
Kisterületű földrészletek, vegyes egynyári növényi kultúrák, legelők és évelő növényi kultúrák egymás mellett. Ide sorolandók a hazánkban gyakori szőlőhegyek ill. zártkertek.
Túlsúlyban mezőgazdasági területek, melyeket természetes formációk (erdészeti facsoportok, tavak, stb. szabdalnak fel.
Egynyári növényi kultúrák vagy legelők erdészeti fafajokból álló fákkal fedve
Elsősorban lomblevelű fákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt (a legtöbb esetben) cserjék és lágyszárúak alkotta szintek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.
Fenyőfákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt gyakra n cserjék és lágyszárúak alkotta szintek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.
Azonos arányban lomb- és tűlevelű fákból álló növényzet, melyet a fák koronájának szintje alatt (a legtöbb esetben) cserjék és lágyszárúak alkotta szint ek (cserjeszint, gyepszint) egészítenek ki.
Többnyire gyenge hozamú füves területek. Ide sorolandók az alföldi száraz és/vagy gyenge termőképességű gyepek, valamint a meredek és változatos domborzatú, nagyüzemileg művelhetetlen területeken előforduló száraz gyepek. Ez utóbbiak sziklakibúvásokkal, tüskés, bozótos területekkel keveredhetnek.
Alacsony és zárt formációk, melyek főként bokrokból, cserjékből és fűszerű növényekből állnak (hangafüvek, szeder, rekettye [Genista], zanótfélék [Cytisus, Ulex] stb.). Olyan területeken alakulnak ki, ahol a talaj szegényes tápanyag kínálata (a sok csapadék okozta kilúgozás miatt) nem teszi lehetővé az erdősülést. (Magyarországon nem jellemző kategória, esetleg a Ny-Dunántúlon fordul elő hektár körüli folt mérettel.)
Keménylevelű fa-szerű növényzet. Ide tartoznak a sűrű [mediterrán] bozótosok, mészkőfennsíkok.
Mediterrán bozótos (maquis): sűrű, különböző cserjékből álló növényegyüttes, mely a savanyú kémhatású talajt borítja.
Garrigue: a mediterrán mészkőfennsíkok nem összefüggő bokros növénytársulásai, melyek gyakran a következő fajokból állnak: kermesz-tölgy, szamócabokrok [Arbutus], levendula, kakukfű, fehér bodorrózsa [Cistus]. Néhány különálló fa is előfordulhat.
Cserjés és lágyszárú növényzet, elszórtan fákkal. Formációk, melyek vagy az erdő leromlásával, vagy az erdő újratelepítésével ill. újraképződésével állnak elő.
Homokos tengerpartok, dűnék és homokos vagy kavicsos térségek szárazföldi vagy tengerparti környezetben, ideértve a hegyi patak jellegű folyók apadási medreit. Minimális szélesség: 100 m.
Omladékok, sziklafalak, sziklák, kőzetkibúvások.
Ide tartoznak a sztyeppék, tundrák, alpi területek és a terméketlen eróziós vidékek (bad lands).
A közelmúltban tűz által érintett területek (jelenleg is dominánsan sötét színnel).
A gleccserek vagy az örök hó által fedett területek.
Nem erdősült területek, melyek részben, időszakosan vagy állandóan pangó vagy friss vízzel borítottak ill. telítettek.
Alacsonyan fekvő területek, melyeket tavasszal a hóolvadás miatt a víz eláraszt, és valamennyi évszakban többé vagy kevésbé friss vízzel telítettek.
Szivacsos szerkezetű vizenyős területek, ahol a talaj tőzegből (tőzegmoha és más humifikálódott-tőzegesedett növényi eredetű anyagokból) áll. Állandóan nedvesség alatt álló, elvileg soha ki nem száradó területek. Lehetnek kitermelés alatt állók vagy nem műveltek.
Fával nem borított területek, mel yeket részben, időszakosan vagy állandóan sós vagy kevert édes-sós víz telít.
Alacsonyan fekvő földterületek növényzettel, melyek a tenger-dagály szintje felett fekszenek, de a tengervíz áradásai könnyen elborítanak. Gyakran az eliszapolódás folyamatában vannak, melyeket a sókedvelő növények lassan meghódítanak.
Működő, vagy felhagyás alatt álló sólepárló telepek. A tengeri mocsarak azon részei, melyeket a só párologtatás útján történő termelésére állítottak be. Könnyen megkülönböztethetők környezetüktől a termelésre szánt rekeszek, valamint gátrendszerük következtében.
Iszappal, homokkal vagy sziklákkal borított növényzet nélküli térségek, melyek a dagály és az apály szintje között fekszenek. A térképek zéró szintvonalai.
A természetes vagy mesterséges vízfolyások, melyek a vizek levezetésére szolgálnak. Ide tartoznak a csatornák is. A minimális számításba veend ő szélesség 100 m.
Természetes vagy mesterséges vízfelületek (tavak, tározók).
Sós vagy kevert (édes/sós) vizű felületek, melyeket a tengertől földnyelvek, vagy hasonló topográfiai képződmények határolnak. Ezek a vízfelületek egyes pontszerű helyeken állandóan vagy időszakosan csatlakozhatnak a tengerrel.
A folyók befejező szakasza a torkolatnál, amely már a tengervíz hatása alatt áll.
A tenger felé, a legalacsonyabb apály határvonalán túl lévő területek.