hirek.csillagaszat.huA Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja
      
 
 
Főoldal arrow Kozmológia arrow Különleges elméletek
     
Nyomtatás Elküldés e-mailben

Hogyan keressünk féreglyukakat?

Szerző: Kovács József | 2008. január 29., kedd
Fekete lyukakat manapság már "könnyű" találni, hiszen gravitációs hatásukon kívül egyéb jelekkel - például kifúvások, akkréciós korongok - is elárulják magukat. De hogyan ismerjük fel a féreglyukakat?

Bár a fekete lyukak létezésének lehetősége már Laplace munkáiban (Exposition du Systeme du Monde, II. 305 [1789]; Allgemeine geographische Ephemeriden, 603 [1799], magyar fordítása: Fizika 1978, 273. o.) is felmerült, néhány évtizeddel ezelőttig ezek az egzotikus objektumok csupán elméleti fizikusok szűk körének matematikai "játékszerei" voltak. Az észlelési és detektálási technikák rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már általánosan elfogadott, hogy sok galaxis központjában több millió naptömegű fekete lyuk foglal helyet, illetve az, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomása is ilyen – igaz, az előbbinél nagyságrendekkel kisebb tömegű – objektum. A fekete lyukak a környezetükre gyakorolt gravitációs hatásuk, az általuk gerjeszett részecskesugárzások, anyagkifúvások (jetek), illetve a körülöttük lévő anyagbefogási korongok révén ismerhetők fel.

Hogyan keressünk féreglyukakat?

Féreglyuk, ahogyan a legtöbb (tudományos) fantasztikus filmben elképzelik.
[www.universetoday.com]

A féreglyukak a fekete lyukakhoz hasonlóan szintén az általános relativitás elméletéből következő matematikai (topológiai) objektumok, melyek a téridő két, esetenként egymástól távoli pontját kötik össze alagútszerűen. Az elképzelés Hermann Weyl német matematikustól, míg az elnevezés John Wheeler amerikai fizikustól származik, s azon az analógián alapszik, hogy egy féreg (kukac) is jelentősen lerövidítheti útját egy alma két pontja között, ha nem az alma felületén jut el A-ból B-be, hanem átrágja magát a gyümölcsön. A féreglyuk szájai közelében a téridő elkezd görbülni, a maximális görbületet a szájakat összekötő torokban éri el. A féreglyukaknak több fajtája képzelhető el. Összeköthetik ugyanannak az univerzumnak két pontját, de funkcionálhatnak két párhuzamos univerzum közötti "kapuként" is. Ez utóbbiakat gyakran Schwarzschild-féle féreglyukaknak vagy Einstein-Rosen hidaknak is hívják. Ha a féreglyuk átjárható (traversable), akkor a torkon keresztül anyag juthat át az egyik szájból a másikba. A legtöbb, az átjárhatóságot megengedő matematikai megoldás feltétele egy hipotetikus anyagforma (exotic matter) létezése is a torok közvetlen környezetében, amelynek negatív az energiasűrűsége.

A fekete lyukaktól eltérően a féreglyukak létezésére ma még nincs észlelési bizonyíték. Alexander Shatskiy, a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet munkatársa felvázolt egy elképzelést, hogyan lehetne ezen objektumok hatását megfigyelni, illetve hogyan lehetne megkülönböztetni őket a fekete lyukaktól.

Hogyan keressünk féreglyukakat?

A féreglyukak a téridő két, egymástól egyébként távoli A és B pontját köthetik össze.
[www.universetoday.com nyomán]

A féreglyukak legjellemzőbb része az átjáró, a torok, melynek közelében a téridő görbülete nagyon nagy, eléri a hasonló tömegű fekete lyukak ún. eseményhorizontja körüli görbületét. Az eseményhorizont az a határ egy fekete lyuk körül, amelyen belüli események már nincsenek hatással a külvilágra. Az eseményhorizonton belülről indult fénysugár soha nem tud kijutni onnan, illetve az eseményhorizontot kívülről átlépő dolgok végleg elvesznek a külvilág számára. A fekete lyuk és a féreglyuk közötti legfontosabb különbség, hogy az utóbbinak nincs eseményhorizontja.

Ha anyagi részecskék át tudnak jutni a féreglyukon, akkor a fény, illetve bármely elektromágneses sugárzás is. Ezen alapul Shatskiy módszere, akinek vizsgálatai szerint egy egyenletes felületi intenzitást produkáló forrásból átjutott elektromágneses sugárzás intenzitásának a másik oldali száj körül jellegzetes szög szerinti eloszlása van. A szélén, a féreglyuk szájának megfelelő távolságnál nagy, a közepe felé egyre csökken az intenzitás, a centrumban, azaz a féreglyuk tengelyében pedig minimális, függetlenül a sugárzás hullámhosszától. Azaz a megfigyelő a féreglyuk körül egy fénygyűrűt láthatna, aminek külső széle éles, belső széle pedig fokozatosan halványul. A tengely irányában átláthatna a féreglyukon, s akár csillagokat figyelhetne meg az univerzum normál tartományaiból.

Hogyan keressünk féreglyukakat?

Féreglyukon átjutó fotonok szög, illetve a h ütközési paraméter szerinti eloszlása. Az ütközési paraméter a foton beesési irányának a féreglyuk tengelyétől mért távolsága.
[Alexander Shatskiy]

A féreglyukak által generált sugárzási gyűrűk megfigyelése ma még nem lehetséges, ehhez a maiaknál lényegesen jobb felbontású rádióinterferométerek kellenének, melyekkel részletesen lehet tanulmányozni olyan extrém területeket, például galaxismagokat, ahol elsősorban lehet számítani féreglyukak felbukkanására.

Természetesen nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a féreglyukak létezésének elméleti lehetősége még nem jelenti azt, hogy valójában is léteznek. De ha léteznek is, valószínűleg nagyon instabil képződmények, így felhasználásuk bármilyen tér- vagy időbeli utazásra egyelőre a fikciók körébe sorolandó...

Források:

Érdemes elolvasni kapcsolódó cikkeinket is!
Párolgó mini fekete lyukak az antianyag forrásai?

Párolgó mini fekete lyukak az antianyag forrásai?

Egy friss tanulmány szerint a Tejútrendszer centrumában lévő, parányi fekete lyukak szolgálhatnak a galaktikus antianyag fő forrásaiként.

Rövid gammavillanás gravitációs hullám nélkül

Rövid gammavillanás gravitációs hullám nélkül

Összeolvadó neutroncsillagok és fekete lyukak? A gravitációs hullámok detektálására épült LIGO negatív mérési eredménye megkérdőjelezheti a rövid gammavillanások leginkább elfogadott magyarázatát.

Hasznos linkek:
Hozzáadás a Netvibeshoz
Ha az előző gombra kattint, személyes Netvibes kezdőlapján keresztül azonnal értesülhet portálunk legfrissebb cikkeiről. Ha még nem ismeri, a Netvibes személyes kezdőlapját a www.netvibes.com cím alatt próbálhatja ki. A Netvibes már magyar nyelven is elérhető!
Ha az előző gombra kattint, személyes Google kezdőlapján keresztül azonnal értesülhet portálunk legfrissebb cikkeiről. Ha még nem ismeri, a Google személyes kezdőlapját a www.google.com/ig cím alatt próbálhatja ki.
Ha az előző gombra kattint, személyes Yahoo kezdőlapján keresztül azonnal értesülhet portálunk legfrissebb cikkeiről. Ha még nem ismeri, a Yahoo személyes kezdőlapját a my.yahoo.com cím alatt próbálhatja ki.
Add a Startlaphoz
A Startlap saját linkek szolgáltatása segítségével könnyedén eltárolhatja az Önt érdeklő oldalak linkjeit.
RSS:
RSS
RSS-csatornánk tartalmazza a portál összes legfrissebb hírének címét, rövid leírását, valamint egy linket a teljes cikkre. Segítségével hatékonyan nyomon követhető, hogy az oldalon mikor jelenik meg új anyag. Az RSS-formátum olvasását a Mozilla Firefox, az Opera és az Internet Explorer (7.0 verziótól) böngészők beépített módon támogatják, de az internetről számos erre a célra készített ingyenes célszoftver is letölthető.
Linktér:
Linkter.hu
A Linktér segítségével könnyedén megoszthatja másokkal az interneten fellelt cikkeket, írásokat. A Linktéren a beküldött cikkeket az olvasók rangsorolják, ily módon az olvasók szerkesztők is egyben.
Linkek.hu:
Linkek.hu
A Linkek.hu egy olyan népszerű weboldal, ahol az interneten fellelt oldalak linkjeit elmenthetjük és igény szerint megoszthatjuk azokat másokkal.
Távcsőcentrum
Advertisement
Makszutov.hu
Távcsöves bemutatás
Meteor folyóirat
Meteor folyóirat — útikalauz a Világegyetemhez. Kérjen ingyenes mutatványszámot a meteor@mcse.hu címen!
A csillagászat éve '09
Űrkutatás
Médiapartnereink
Hírstart
Hírkereső
Hírlista
Támogatóink