A magyar felsőrendű hálózat helyzete és jövője
A Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományok Osztálya Geodéziai Tudományos Bizottságának 2001. április 12-én az FVM-ben megtartott, kihelyezett ülésén elhangzott eloadás szerkesztett változata

 8hodobayBA
Hodobay-Böröcz András mb. osztályvezető,
FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály

Az FVM szakmai főosztálya az MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ajánlásait is figyelembe véve határozza meg a földügyi szakág stratégiáját, a műszaki fejlesztések koncepcióját. Éppen ezért fontos a mai ülés témája, amely a magyarországi alappont-hálózatok jelenlegi helyzetével és a jövőbeni feladatokkal foglalkozik.

Előadásomban először a jelenlegi vízszintes és magassági alappont-hálózatok kialakulását kívánom röviden bemutatni, majd a szakmai főosztály alappont-hálózatokkal kapcsolatos feladatairól szólók.

1. Jelenlegi helyzet

1.1.. Vízszintes alappont-hálózat

Az 1853–1863 között végzett felsőrendű háromszögelést, majd az 1860-as közép-magyarországi hálózati rész megvalósítását követően, a Dunántúlra kiterjedő hálózat létrehozása (1901–1907 között) után, az akkori korszerű követelményeknek megfelelő felsőrendű hálózat kifejlesztését 1925-ben kezdték meg, amely 1940-ig tartott.

A mai felsőrendű vízszintes alappont-hálózat I. rendű hálózatát a III. rendű pontokból kiválasztott domináns pontok alkotják. A III. rendű hálózat korszerűsítését a 63150/1975. OFTH utasítás alapján végezték. A hálózat korszerűsítéséhez 106 db felsőrendű háromszögelési ponton vasbeton mérőtornyot építettek, ezzel is biztosítva a magasjelek fennmaradását, a későbbi mérésekhez való felhasználhatóságát. A vasbeton mérőtornyok elhelyezkedését az 1. ábra mutatja.

 Frame43.GIF

 

1975-ben az addig használt vetületi rendszerek helyett bevezették az egységes országos vetületi rendszert (EOV). Erre alapozva 1977-ben a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala (MÉM OFTH) elrendelte a vízszintes negyedrendű hálózat kifejlesztését, az egységes országos vízszintes alappont-hálózat (EOVA) létrehozását.

Az 1991. évi XXV. törvény szerinti termőföld privatizáció megkezdésekor az EOVA IV. rendű sűrítése még nem fejeződött be, ami a földalapokban lévő területek felmérését gátolta, ezért gyorsított ütemben és külön költségkeret biztosításával – korszerű eszközök alkalmazásával – 1992 végére a vízszintes IV. rendű hálózat elkészült.

A mérőeszközök fejlődése, a műholdas rendszer magyarországi alkalmazása szükségessé tette az országos GPS hálózat (OGPSH) kifejlesztését, amely részben az EOVA pontjaira épül fel.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet Adat- és Térképtárának nyilvántartása szerint a vízszintes alappont-hálózatban összesen 60 676 db felső- és negyedrendű vízszintes alappont van. Ezeket részletezve az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

I. r.

III. r.

IV. r. fp.

IV. r.

GPS

Op

Összesen

237

2 162

5 172

43 758

744

8 603

60 676

A kampányszerű kárpótlási földmérési munkák miatt 1993–1998 között az alappontok helyszínelése elmaradt. Az ezt követő időben a megyei földhivatalok a szakmai szabályzat előírásai szerint végezték az alappontok helyszínelését. A helyszínelést a FÖMI, szakfelügyeleti hatósági jogkörében eljárva, minden évben ellenőrzi.

 

1999–2000. években megtörtént a gödöllői alapvonal interferométeres ellenőrzése. Az eredmények alapján a FÖMI az alapvonalat a közelmúltban sikerrel akkreditáltatta.

1.2. Magassági alappont-hálózat

Magyarországon az első országos szintezést a bécsi katonai Földrajzi Intézet végezte 1873– 1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai–tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén 1875-ben meghatározott, évi középértékhez tartozó ponthoz kötöttek. A szintezés során a következő helyeken határoztak meg főalappontokat: Maria Rast a Dráva völgyében, Franzenfeste Tirolban, Lisov Csehországban, Vöröstornyi szoros, Terebes a Felső Tiszánál, Ruttka a Vág völgyében és Nadap a Velencei hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek.

A hét főalappont közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az 1921-es, mind pedig az újabb, 1949-ben kezdődött hálózatmérésnél ebből kellett kiindulni. A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát a pontot jelölő obeliszk talpazatának üregé- ben lévő gránittáblából kiemelkedő csiszolt felület jelöli, melyet az 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapítottak meg. Az Adria középvízszintjének későbbi, ismételt megállapítása mintegy 9 cm-es eltérést mutatott az 1875. évi adathoz viszonyítva, ezért nem az Adria középtengerszintjét tekintjük alapfelületnek, hanem azt a szintfelületet, amely a Nadap főpont függőlegesének a Nadap pontjel alatt 173,8385 méterre lévő pontján megy keresztül, ezért nadapi alapszintről beszélünk.

Az 1949-ben kezdődött hálózatmérés során – 1951–1954 között – a Nadap főalapponttól kb. 100 m-re új főpontot helyeztek el, illetve az ország különböző helyein további hat új főalappontot határoztak meg (Diszel, Mórágy, Cák, Szarvaskő, Sátoraljaújhely, Máriaremete). A hálózat kialakítása és mérése – melyet Bendefy Lászlóról, aki a főalappontok és a hálózat tervezését végezte, Bendefy-hálózatnak is nevezünk – 1964-ig tartott. A Bendefy-hálózatban jelenleg 9 482 db magassági alappontot tartanak nyilván.

Időközben a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (konstadti) alapszintre, amely 0,6747 m-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (ez egyébként sok gondot okozott a vízügyi létesítmények építésénél). A Nadap főalappont magassága így B173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva.

A mai egységes országos magassági alappont-hálózat (EOMA) az ún. 0. rendű kéregmozgási hálózatra épül, melynek vonalai többségükben megegyeznek a korábbi Bendefy-hálózat I., II. vagy III. rendű vonalaival. A hálózat 11 zárt és 21 félpoligont foglal magába. Építése 1966-ban kezdődött, a meghatározás 1974-1981 között történt (az emlékezetes békési földrengés miatt Békés megyében 3 vonalat újra kellett mérni, így a kiegyenlítés 1982-ben fejeződött be). Az I. rendű pontok száma 5807 db (lásd még a 2. táblázatot).

2. táblázat

Típus

Pontok darabszáma

Bendefy

9 482

EOMA I.rendű

5 807

EOMA II. rendű

2 338

EOMA III. rendű

4 677

Összesen

22 304

Az I. rendű hálózat további II. és III. rendű sűrítése folyamatosan történt. A rendszerváltozás után – főleg a termőföld privatizációval összefüggő feladatok miatt – egy ideig szünetelt a további munka. A folytatást jelenleg is nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló forrás. Eddig az 5–9. poligonok valamint a 12., 13., 32., 33. félpoligonok állami átvétele történt meg, míg az 1., 10., 11. poligonok és a 17., 19., 20., 31. félpoligonok átvétele folyamatban van.

Folyamatosan történik a magyar magassági hálózat összekapcsolása a szomszéd országok magassági hálózatával. 2000. évben Udvar környékén voltak ilyen mérések.

A nagyméretarányú térképkészítés mintájára a magassági alappont-sűrítéseknél is bevezettük a tanulmány készítését, amely a vonatkozó szabályzati megoldáshoz képest sokkal részletesebb információt szolgáltat a pályázaton induló vállalkozások számára.

Ebben az évben megkezdődött a 3. poligon II–III. rendű sűrítése. A III. rendű hálózat sűrítésénél – a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma (FÖMI KGO) eredményei alapján – lehetőség van a GPS technika alkalmazására. A 3. poligon tervezésekor a FÖMI nagy gondot fordított a ponthelyek kiválasztására, rövid idejű észlelésekkel ellenőrizték a GPS alkalmazhatóságát, méteres vízszintes koordinátákat határoztak meg, így lényegesen pontosabb adatok alapján lehetett a pályázatot kiírni.

2. Jövőbeni feladatok

2.1. Vízszintes alappont-hálózat

A vízszintes alappont-hálózat kiépítése 1992-ben befejeződött, mint említettem, a GPS technika felhasználásával. Ezt az tette lehetővé, hogy a FÖMI KGO 1991-ben (majd 1997-ben) 7 db vízszintes alapponton és további 24 db alapponton végzett bekapcsoló mérést az ETRS’89 (EUREF) rendszerben. 1995-től folyamatosan – három ütemben – készült az országos GPS hálózat fejlesztése (OGPSH), melynek során 1153 db vízszintes alappont EUREF hálózati bekapcsolása valósult meg (2. ábra).

Frame45.GIF

Az OGPSH megléte lehetőséget biztosít az aktív GPS hálózat megvalósítására. E hálózat kiépítését a FÖMI – részben állami alapmunka keretből – 2000-ben megkezdte. 2001-ben az állami alapmunka keretből e célra 10 M Ft-ot biztosítottunk, melyhez a FÖMI külső forrásokat is feltárt. A FÖMI KGO-ban folyamatosan üzemel a GPS permanens állomás, amely megfelelő adatokat szolgáltat a GPS mérésekhez.

Az aktív GPS hálózat létesítése felvetette azt a lehetőséget, hogy a IV. rendű alappontok – melyek pusztulása az utóbbi időben nagyobb méreteket öltött, talán éppen a betonlapos védelem elhagyása miatt – költséges helyszínelését el kellene hagyni, helyette az OGPSH pontjait kellene szaporítani. A szakmai főosztály álláspontja szerint – az aktív GPS hálózat további bővítése mellett – a meglévő EOVA pontok helyszínelését folytatni kell. A gazdaságosabb helyszínelés érdekében a vonatkozó szakmai szabályzat utasításait korszerűsíteni szükséges, pl. a IV. rendű alappontok tíz éves fordulójáról tömbös, meghatározott területre kiterjedő helyszínelésre kellene áttérni, melynek során a kiválasztott területen minden vízszintes és magassági alappont bejárása megtörténne. E módszerrel a IV. rendű vízszintes alappontokra – a becslések szerint – tíz év helyett ötévenként kerülne sor, amely valószínűleg csökkentené a pontpusztulást.

 

Mint ismeretes, az EOVA fejlesztése során több területen alkalmazták az ún. fajeles megoldásokat (fajeles rayonok), ezért az e területeken meghatározott IV. rendű alappontok nem minden esetben elégítik ki az előírt pontossági követelményeket, illetve a csatlakozó rayonoknál jelentős törések mutatkoznak. A szakmai főosztály – az állami alapmunka keret lehetőségeihez mérten – tervezi ezen rayonok újramérését, az alappontok újbóli meghatározását.

Az aktív GPS hálózat jelenlegi tervezte, melyet a FÖMI KGO készített, az országhatár menti területeket nem fedi le teljes egészében, ezért az aktív hálózat további bővítésére lesz szükség. Az OGPSH-val kapcsolatos további feladat a referencia felület változásából eredő eltérések kiküszöbölése, amely az országon belüli mérések során ugyan nem okoz pontosság-romlást, azonban a szomszéd országokkal való összekapcsoló mérések során kellemetlen meglepetéseket eredményezhet.

Az állami alapmunkában résztvevők számára (alappont meghatározás, nagyméretarányú térképkészítés) az akkreditált gödöllői alapvonalon a távmérő műszerek kalibrálásának kötelezővé tételét tervezzük, hiszen – jó közelítéssel – ez az alapvonal határozza meg vízszintes alappont-hálózatunk méretarányát. Terveinkben szerepel még a levezetett szigetmonostori alapvonal akkreditálása is, melyen a műszerek mérőképességéhez igazodva, hosszabb távolságon is végezhető a kalibrálás.

2.2. Magassági alappont-hálózat

A magassági alappont-hálózattal kapcsolatos jövőbeni feladatok között első helyen az EOMA teljes befejezését kell említeni. Hátra van még a 2. és 4. poligon II. és III. rendű sűrítése.  A III. rendű hálózat meghatározásába, mint ahogy az a 3. poligon esetében is fennáll, a GPS alkalmazása is jelentős szerepet kap.

Már a korábbi hálózattervezések során is látható volt, hogy az EOMA II–III. rendű vonalai – célszerűségi okokból – nem minden esetben követik a Bendefy-hálózatot, ezért több meglévő alappont EOMA meghatározása elmaradt. A későbbiekben is előfordulhatnak hasonló esetek. Az ilyen Bendefy alappontok EOMA magasságának megadására felmerült az izovonalas meghatározás gondolata, amikor is az így kapott EOMA magassági alappontot IV. rendűvé minősítenénk. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a két magassági hálózat különbsége nem lineáris, az eltérések mást mutatnak az Alföldön, mint a Dunántúlon. Úgy gondolom, hogy mielőbb megoldást kellene találni, hiszen meglévő pontokról van szó, azok törlése nem lenne célszerű.

Az 1. poligon II–III. sűrítése során – vélhetően a felszíni mozgások következtében – több I. rendű alappontot újból meg kellett határozni. Egyes vélemények szerint a 1. poligont a homogenitás megtartása érdekében teljes egészében újra kellett volna mérni, azonban úgy határoztunk, hogy a homogenitás nem sérül, ha csak a szükséges mértékben végzünk új meghatározást. Elképzelésünket az eredmények igazolták.

Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a 0. rendű hálózat mérése 1974-ben kezdődött, a hálózat újbóli meghatározása elkerülhetetlen. A 0. rendű hálózat újramérése – tekintve hogy az építési munkák javarészt elmaradnak, korszerű műszerek, eszközök állnak rendelkezésre – rövidebb idő alatt hajtható végre, mint az első meghatározás. Számításaink szerint mintegy 5 év elegendő lenne. Természetesen alapkövetelmény, hogy a megfelelő források rendelkezésre álljanak. Mai árakon 200–250 E Ft/km értékkel lehet számolni, így a 0. rendű hálózat újraméréséhez kb. 6–7 Md Ft-ra lenne szükség. A 0. rendű hálózat ismételt meghatározása után a II–III. rendű hálózat újbóli, együttes kiegyenlítését is el kellene végezni, így illesztve be azt az új 0. rendű hálózatba.

3. Befejezés

Az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya egyik legfontosabb feladatának tartja a magyarországi alappont-hálózatok fenntartását, a műszaki értékek megőrzését, azok további növelését. Sajnos ehhez nem elegendő a szándék. Jelenleg – a törvényi rendelkezés ellenére – nem biztosított a kellő költségvetési támogatás (külön célelőirányzat). A földmérési és térképészeti állami alapmunkák végrehajtásához szükséges fedezetet leginkább az adatszolgáltatási bevételek egy része képezi. Ha ez a jövőben sem változik, nem végezhetők el azok a feladatok, amelyek az egyébként jó hírű, megbízható magyarországi alappont-hálózatok nemzetközi élvonalban elfoglalt helyének megőrzését garantálják. Úgy látom, hogy a földügy az eddigi eredményei ellenére sem kapja meg azt a kormányzati (minisztériumi) támogatást, amelyet a nemzetgazdasági szerepe, jelentősége szerint megérdemelne.

A költségfedezet biztosítása mellett elsőrendű feladat a tudományos élet körébe tartozó kérdések, problémák megoldása is. Ilyenek többek között

Természetesen további feladatok is vannak, mint pl. a nemzetközi szerződésekben már megfogalmazott új határokmány-gyűjtemények készítése, melyhez a szomszédos országokkal közösen a teljes magyarországi államhatár újfelmérése szükséges; a Nemzeti Kataszteri Program folytatása; az EU agrártámogatások Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszere (IIER) ingatlan-nyilvántartási térképre támaszkodó, vektoros térképi alapjainak létrehozása; Magyarország légifényképezésének folyamatos biztosítása; az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek digitális adatbázisának elkészítése; a Magyar Topográfiai Program elindítása.

Mindez csak szakmai összefogással, a „kívülálló” érdekeltek, vagyis a felhasználók megnyerésével lehetséges. Úgy gondolom, hogy ebben a tudományos élet szereplői is nagy segítséget nyújthatnak, ezért kérem a Geodéziai Tudományos Bizottság hathatós támogatását.

Irodalom

1.    Dr. Hazay I. – Szalontai L.: Országos felmérés és műszaki területrendezés Tankönyvkiadó, Budapest, 1978

2.    FVM: Állami alapfeladatok meghatározása

The condition and the future of the Hungarian geodetical control nets

A. Hodobay-Böröcz
Summary

The paper gives a brief summarising of the foundation and the nowdays condition of the Hungarian both horizontal, vertical and GPS networks including as important data as number of the points ( or poligons) financial outlay projection used nowdays, height reference level etc. In the second part of the paper the future outlooks have been shortly discribed.