ELŐADÁSOK


VERESS RÓBERT

A MOSTAR PROJEKT




Dr. Veress Róbert nyá. mk. alezredes 1997-ben, a Magyar Műszaki Kontingens főmérnökeként teljesített szolgálatot. Ebben a beosztásában — több más szakfeladat mellett — felelős volt a mostari Öreg-híd vízbe zuhant köveinek kiemeléséért, a feladat szakmai előkészítéséért. Jelenleg — már nyugállományban — a Hídépítő Rt. vezető mérnöke.



A békefenntartó műveletek során komoly jelentőséggel bírnak azok a feladatok, amelyek a térség közigazgatásának helyreállításához szükséges infrastruktúra kiépítését segítik, vagy a korábban szembenálló felek közeledéséhez, összebékítéséhez járulnak hozzá. Miután ezek a feladatok jórészt újjáépítési, helyreállítási jellegű műszaki munkák, így a Magyar Műszaki Kontingens is számos ilyen feladat részese volt. Ezek közül az egyik, és talán a legszebb feladatunk a lerombolt mostari Öreg-híd helyreállításában — a Mostar projektben — való részvétel volt.

Az Öreg-híd helyreállítását két fázisban kívánták megvalósítani. Az első fázis a kövek kiemelését, és egy új ideiglenes gyaloghíd építését irányozta elő. A második fázisban az Öreg-híd eredeti állapotú újjáépítését tervezték. A kezdeti elképzelések szerint mindkét fázisban — a civil vállalatok mellett — jelentős szerepet szántak az SFOR-szervezetek számára is.

Az első fázis során végrehajtották a rombolt híd köveinek kiemelését a Neretvából, kialakították a kiemelt kövek tárolására szolgáló nehézállványt, valamint megépítették az új, ideiglenes gyaloghidat. Az első fázis feladatait a Magyar Műszaki Kontingens — SFOR-feladatként — a magyarországi Hídépítő Rt.-vel közösen végezte.

Igen érdekes volna a feladatot megelőző politikai, diplomáciai tevékenység vagy a gazdasági-pénzügyi aspektusokat érintő, máig tartó folyamatok áttekintése. Sajnos terjedelmi okból erre nincs mód, ezért csak a kövek kiemelésének mozzanatait, és az új, ideiglenes gyaloghíd építésének mérnöki, technológiai érdekességeit próbálom meg a következőkben ismertetni.





A rombolt híd köveinek kiemelése


Tervezési adatok meghatározása


A feladat végrehajtási lehetőségeinek felderítése során megállapítottuk, hogy a rombolt híd körzetében a Neretva part- és mederviszonyai miatt, a kőtömbök kiemelése csak vízről történhet. A mederfenéken elhelyezkedő kőtömbök között — méreteik alapján — 500-600 kN tömegűek is találhatóak. A nagyméretű tömbök víz alatti bontása nem lehetséges, így azokat egy darabban kell kiemelni, egy olyan úszóműves kiemelő szerkezettel, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

¨   az emelőszerkezet teherbírása legalább P = 600 kN legyen;

¨   az emelőszerkezet úszó aljzata a PMP-hadihídoszlop folyami hídkompjaiból, azok módosítása nélkül készüljön;

¨   a felépítmény szerkezeti elemei legyenek előre gyárthatóak, vagy a Hídépítő Rt-nél meglévő előre gyártott szerkezetekből készüljenek, és a Magyar Műszaki Kontingensnél rendszeresített technikai eszközökkel beépíthetőek, a hadszíntéri utakon szállíthatóak legyenek;

¨   a szerkezeti elemek előre gyártása és beépítése ne követeljen különleges kiképzést;

¨   az úszótest méretei tegyék lehetővé a szűk (30 m széles) folyómederben történő „köteles” manőverezést;

¨   az emelési, manőverezési fogások kézi erővel történjenek;

¨   az emelőszerkezet kezelése és kiszolgálása legyen egyszerű, ne térjen el alapvetően a hadihídoszlop kiszolgálásakor alkalmazott fogásoktól;

¨   az emelőszerkezet a vonatkozó előírások szerint, biztonságosan legyen üzemeltethető.





Tervezési elvek, szerkezeti megoldások


Tervezés


Az emelőszerkezet tervezését a kiinduló adatok figyelembevételével, a Hídépítő Rt. mérnökeivel közösen végeztük.

A tervezés során az alkalmazott számítási eljárás a következő volt:

¨   az úszótestek ellenőrzésénél az állandó és hasznos terheket a „PMP hadihíd utasítás” (Mű/201) szolgálati könyv (továbbiakban MŰ/201) I. fejezet, valamint a „Polovoje proektirovanyije naplavnüh mosztov u paromov” orosz nyelvű tervezési segédlet I. és II. fejezetei, és a felderítési adatok alapján vettük fel. Az úszótestek ellenőrzésekor figyelembe vettük, hogy az emelőgerendák (h = 10 cm lehajlásra) maximális emelés esetén a pontonokat a hossztengelyük körül billentik, ami a belső oldalon DT = 5 cm kiegészítő merülést vált ki. Ennek kiküszöbölésére az állványok külső oszlopait 7 cm-el magasabbra gyártottuk, ami a pontonoknak DT = 5 cm nagyságú ellenkező irányú billenését váltotta ki, terheletlen helyzetben.

¨   az emelőszerkezet ellenőrzése során a teherbírást az MSz 15.024/1,2—87 szabvány szerint számoltuk. A teherhordó szerkezetek számításánál n = 1,25 biztonsági tényezőt, illetve m = 1,20 dinamikus tényezőt vettünk figyelembe. A manőver- és emelőcsörlők kötélzetének anyagminőség és keresztmetszeti méret megválasztásakor 4-szeres biztonsággal számoltunk.





Szerkezeti megoldások


A számítások eredményeként kialakított úszó kiemelő szerkezet két fő részből: emelőszerkezetből és úszóaljzatokból állt.

EMELŐSZERKEZET: sarokmerev kialakítású térbeli rácsszerkezet.

Részei:

¨   talpszerkezet;

¨   állványok;

¨   emelőgerenda;

¨   emelőcsörlők, csigasorok.

TALPSZERKEZET: úszóaljzatonként 8 db U—300 jelű, páronként összefogott talpgerendákból és az azokra felfekvő szélestalpú I—605 jelű hossztartókból készült. A talpgerendákat a ponton (helikopter) szállító szemescsavarjába fűzött 100x300 mm-es A 22 kengyelek rögzítik.

A talpgerendákra szereltük fel az úszóműves kiemelő szerkezet mozgatását biztosító manővercsörlőket. A manőver csörlők 150 m hosszú, A 22 mm átmérőjű kötéllel szerelt, két áttételes, szabvány uszály manőver csörlők.

ÁLLVÁNYOK: 4 db 159-4,5 mm acélcsőből készültek. Az acélcsöveket U—120 jelű fogópárok és L 80x80 mm-es andráskeresztek fogják össze. Az állványokat páronként 2-2 db I—300 jelű süvegvas fogja össze. A süvegvasakat az acélcsöveket lezáró csomólemezekhez A 22 mm-es csavarok rögzítik.

EMELŐGERENDÁK: a süvegvasakra elhelyezett, páronként összefogott I—400 jelű tartók, alsó és felső övei 9200 mm hosszban, 20 mm vastag, a tartó talpszélességével egyező szélességű acéllemezzel lettek megerősítve. Az emelőgerendák a süvegvasakra támaszkodnak. Az emelőgerendákra szereltük fel a terelőcsigákat és a csigasor felfüggesztő szerkezetét. Az emelőgerendákat szélrácsok kötik össze.

EMELŐ CSÖRLŐK, CSIGASOROK: Az 50,0 kN-os szabvány csatoló csörlőket az úszóaljzatok ellentétes részein, az állványok között a talpszerkezetekben kialakított építették be. A csörlőkötelek átmérője A 22 mm. A csigasor hatsoros (2 db 3 korongos csigafej), alsó csigák horoggal szerelve.

Az emelőszerkezet fő elemeit a Hídépítő Rt. komlói építésvezetősége gyártotta le. A kész elemek leszállítását követő készre szerelés — komlói közreműködéssel — Okučaniban a kontingens bázisán és Slavonski Brodnál a Száván történt.

ÚSZÓALJZATOK: egyenként 2-2 db PMP folyami hídkompból állnak. Az úszóaljzatok egyenkénti számítási teherbírása 400 kN (40 t).

AZ EMELŐSZERKEZET ADATAI:

Megnevezése: úszó emelőszerkezet.

Rendeltetése: álló- vagy folyóvíz mederfenekére süllyedt olyan tárgyak kiemelése, melyek tömege P = 600 kN, geometriai méretei a = 10 m; b = 5 m; V = 2 m;

Emelési paraméterek:

¨   maximális vízmélység H = 15,0-20,0 m;

¨   emelési magasság a vízvonal felett H = 2,50 m;

¨   vízsebességtől függő emelhető teher:

·      v = 2,0 m/s vízsebességig P = 600 kN;

·      v = 2,0—2,5 m/s vízsebességig P = 450 kN;

·      v = 2,5—3,0 m/s vízsebességig P = 300 kN;

·      v = 3,0—3,5 m/s vízsebességig P = 250 kN;

·      v>3,5 m/s TILOS EMELÉST VÉGREHAJTANI!.

A befoglaló méretek:

¨   az úszómű teljes hossza LK = 21,560 m;

¨   az úszómű (úszó aljzatok) teljes szélessége L0 = 13,50 m;

¨   az úszóaljzatok közötti távolság L0 = 5,50 m;

¨   az úszóaljzat szélessége B0 = 8,03 m;

¨   az úszóaljzat hossza L0 = 13,50 m;

¨   az emelőszerkezet teljes magassága H0 = 4,72 m.

Merülési paraméterek

¨   önsúlyból adódó merülés Ta = 0,29 m;

¨   megengedett maximális merülés T = 0,65m;

¨   a legkisebb megengedett szabad oldalmagasság (a nehézpontonnál mérve) H = 0,1 m.

Az emelőszerkezet kezelő személyzete:

¨   parancsnok 1 fő;

¨   manőverező csörlőkezelők 8 fő (4x2 fő);

¨   emelőcsörlő kezelők 8 fő (4x2 fő).

Összesen: 1+16 fő.

Megjegyzés:

¨   a pontonhorgonyok kezelését, amennyiben szükséges, a manővercsörlők kezelői végzik,

¨   abban az esetben, ha az úszóműves emelőszerkezet manővereinek meggyorsítására BMK—130 tolóhajót is alkalmazunk, úgy a tolóhajót 1 fő parancsnok és 1 fő segédvezető kezeli. A BMK-t tolóbakkal kell szerelni.





A kőkiemelés végrehajtása


Az elkészült tervek alapján legyártott, majd a Száván készre szerelt komppal történt begyakorlást követően, a kijelölt állomány Mostarban készült fel az első kő ünnepélyes kiemelésére.

E munkáról csak annyit, hogy a szeptember 29-től, november 23-ig terjedő időszakban a 150 m3 kőmennyiségből, mintegy 120-130 m3 követ sikerült kiemelni. A kiemelőszerkezet munka közben „előjött” hibáit, hiányosságait pótolták, „újításokkal”, módosításokkal javították a konstrukciót.

Olyan mértékig elsajátították a kezelési fogásokat, hogy a kiemelőszerke­zet kapacitásának végső határáig elmenve közel 950 kN (95 t) súlyú kőtömböt is kiemeltek. A kiemelt kő becsült súlya és az emelőszerkezet 60 tonnás kapacitása között nincs ellentmondás, mert „Archimedes” segített! Ugyanis a kiemelés közben a kőtömböt a kezelők végig „vízben tartották”, kihasználva az erőművek által biztosított vízszint emelkedését, és így a 40 m3-es kőtömbre gyakorolt közel 40 tonnás felhajtó erő lényegesen lecsökkentette az emelendő súlyt. Külön említést érdemel, hogy a munkák során sem személyi, sem technikai sérülés vagy baleset nem történt.





Az ideiglenes gyaloghíd építése


Az Öreg-híd helyreállításáig a gyalogos közlekedést biztosítani kellett, hiszen a város turisztikai szempontból értékes látnivalói ebben a körzetben vannak. Az új ideiglenes gyaloghíd építésére kiírt pályázatot a Hídépítő Részvénytársaság nyerte el. A Magyarországon előre gyártott hídszerkezet helyszíni szereléséhez szükséges vízi szállítási, mozgatási feladatokat a Magyar Műszaki Kontingens végezte. Ehhez a munkához a kőkiemelésnél alkalmazott szerkezetet alakítottuk át olyan módon, hogy a zsinórpadként szolgált az előre gyártott hídszerkezet összeszereléséhez, továbbá az összeszerelt hídszerkezet hídtengelybe történő beúsztatására, vízen végzett manőverekre is alkalmas maradt. A hídszerkezet emelése a pillérekre szerelt segédállványok emelőkonzoljaira telepített DYWIDAG rudas hidraulikus emelőrendszerrel történt.

Az ideiglenes gyaloghíd történetéhez tartozik, hogy tervezésekor az elmúlt 100 év legnagyobb árvízszintjét figyelmen kívül hagyva határoztuk meg a híd szerkezeti magasságát. Abban bíztunk, hogy — alapozva az elmúlt 15 év adataira — az alatt az 1-2 év alatt, amíg használatban lesz a híd, nem következik be a szerkezet alsó élét két méterrel meghaladó legnagyobb árvízszint”. Nos nem így történt. Az építést követő év (1999.) december 16-án a 100 éve mért legnagyobb vízállás centiméterre pontosan megismétlődött. A baj nem járt egyedül, mivel mindezt tetézte egy elöntött településről származó és a hídon felakadt fűrészárúból képződő torlasz terhe. Az így kialakuló megnövekedett víznyomás a hidat a bal parti mozgó támaszról leszakította és a jobb part vonalát követve a mederbe csavarta. A híd és a pillérek szinte sértetlenek maradtak, a híd főtartói ugyanakkor a használhatatlanságig deformálódtak. A megmaradt pillérek felhasználásával 2000 nyarán egy boszniai cég újabb gyaloghidat épített.





Összegzés


Az ismertetett két speciális műszaki feladat tapasztalatai alapján úgy gondolom, joggal tehetjük az alábbi megállapításokat:

¨   keresni kell és ki kell dolgozni a műszaki gépeink, eszközeink „békés” alkalmazhatóságának lehetőségeit.

¨   e lehetőségek feltárásának egyik módja, ha az adott technikai eszközt minél alaposabban megismerjük. A szabályzatokban és utasításokban leírt harci alkalmazási módokkal analóg „civil” helyzetekre is vizsgáljuk az adott gép, eszköz lehetőségeit. Át kell venni a polgári mérnöki gyakorlatból a hasonló körülmények között alkalmazott fogásokat, technológiákat.

¨   a jelenleg rendszerben lévő eszközeink évtizedes „alkalmazási múlttal” bírnak. Bátran használni kell az ezen idő alatt összegyűlt tapasztalatokat.





FELHASZNÁLT IRODALOM



PMP hadihíd utasítás (Mű/201) szolgálati könyv I. fejezet, HM 1971.

Polovoje proektirovanyije naplavnüh mosztov u paromov orosz nyelvű tervezési segédlet I. és II. fejezetei.




A_MAGYAR_MŰSZAKI_KONTINGENS_SZAKFELADATAI_ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK_ÉS_MEGSZERVEZÉSÉNEK_FOLYAMATA_A_MINDEN_OLDALÚ_BIZTOSÍTÁS_TÜKRÉBEN SZERKESZTŐSÉG A_NEMZETKÖZI_MŰVELETEK_LOGISZTIKAI_TÁMOGATÁSÁNAK_ALAPELVEI_ÉS_AZ_EDDIGI_TAPASZTALATOK