ELŐADÁSOK
A MOSTAR PROJEKT
Dr. Veress Róbert nyá. mk. alezredes
1997-ben, a Magyar Műszaki Kontingens főmérnökeként teljesített szolgálatot.
Ebben a beosztásában — több más szakfeladat mellett — felelős volt a mostari
Öreg-híd vízbe zuhant köveinek kiemeléséért, a feladat szakmai előkészítéséért.
Jelenleg — már nyugállományban — a Hídépítő Rt. vezető
mérnöke.
A békefenntartó műveletek során komoly jelentőséggel bírnak azok a feladatok, amelyek a térség közigazgatásának helyreállításához szükséges infrastruktúra kiépítését segítik, vagy a korábban szembenálló felek közeledéséhez, összebékítéséhez járulnak hozzá. Miután ezek a feladatok jórészt újjáépítési, helyreállítási jellegű műszaki munkák, így a Magyar Műszaki Kontingens is számos ilyen feladat részese volt. Ezek közül az egyik, és talán a legszebb feladatunk a lerombolt mostari Öreg-híd helyreállításában — a Mostar projektben — való részvétel volt.
Az Öreg-híd helyreállítását két fázisban kívánták megvalósítani. Az első fázis a kövek kiemelését, és egy új ideiglenes gyaloghíd építését irányozta elő. A második fázisban az Öreg-híd eredeti állapotú újjáépítését tervezték. A kezdeti elképzelések szerint mindkét fázisban — a civil vállalatok mellett — jelentős szerepet szántak az SFOR-szervezetek számára is.
Az első fázis során végrehajtották a rombolt híd köveinek kiemelését a Neretvából, kialakították a kiemelt kövek tárolására szolgáló nehézállványt, valamint megépítették az új, ideiglenes gyaloghidat. Az első fázis feladatait a Magyar Műszaki Kontingens — SFOR-feladatként — a magyarországi Hídépítő Rt.-vel közösen végezte.
Igen érdekes volna a
feladatot megelőző politikai, diplomáciai tevékenység vagy a gazdasági-pénzügyi
aspektusokat érintő, máig tartó folyamatok áttekintése. Sajnos terjedelmi okból
erre nincs mód, ezért csak a kövek kiemelésének mozzanatait, és az új,
ideiglenes gyaloghíd építésének mérnöki, technológiai érdekességeit próbálom meg
a következőkben ismertetni.
A rombolt híd köveinek kiemelése
Tervezési adatok meghatározása
A feladat végrehajtási lehetőségeinek felderítése során megállapítottuk, hogy a rombolt híd körzetében a Neretva part- és mederviszonyai miatt, a kőtömbök kiemelése csak vízről történhet. A mederfenéken elhelyezkedő kőtömbök között — méreteik alapján — 500-600 kN tömegűek is találhatóak. A nagyméretű tömbök víz alatti bontása nem lehetséges, így azokat egy darabban kell kiemelni, egy olyan úszóműves kiemelő szerkezettel, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
¨ az emelőszerkezet teherbírása legalább P = 600 kN legyen;
¨ az emelőszerkezet úszó aljzata a PMP-hadihídoszlop folyami hídkompjaiból, azok módosítása nélkül készüljön;
¨ a felépítmény szerkezeti elemei legyenek előre gyárthatóak, vagy a Hídépítő Rt-nél meglévő előre gyártott szerkezetekből készüljenek, és a Magyar Műszaki Kontingensnél rendszeresített technikai eszközökkel beépíthetőek, a hadszíntéri utakon szállíthatóak legyenek;
¨ a szerkezeti elemek előre gyártása és beépítése ne követeljen különleges kiképzést;
¨ az úszótest méretei tegyék lehetővé a szűk (30 m széles) folyómederben történő „köteles” manőverezést;
¨ az emelési, manőverezési fogások kézi erővel történjenek;
¨ az emelőszerkezet kezelése és kiszolgálása legyen egyszerű, ne térjen el alapvetően a hadihídoszlop kiszolgálásakor alkalmazott fogásoktól;
¨ az emelőszerkezet a vonatkozó előírások szerint, biztonságosan legyen üzemeltethető.
Tervezési elvek, szerkezeti megoldások
Tervezés
Az emelőszerkezet tervezését a kiinduló adatok figyelembevételével, a Hídépítő Rt. mérnökeivel közösen végeztük.
A tervezés során az alkalmazott számítási eljárás a következő volt:
¨ az úszótestek ellenőrzésénél az állandó és
hasznos terheket a „PMP hadihíd utasítás” (Mű/201) szolgálati könyv
(továbbiakban MŰ/201) I. fejezet, valamint a „Polovoje proektirovanyije
naplavnüh mosztov u paromov” orosz nyelvű tervezési segédlet I. és II.
fejezetei, és a felderítési adatok alapján vettük fel. Az úszótestek
ellenőrzésekor figyelembe vettük, hogy az emelőgerendák (h = 10 cm lehajlásra)
maximális emelés esetén a pontonokat a hossztengelyük körül billentik, ami a
belső oldalon DT = 5 cm kiegészítő merülést vált ki. Ennek
kiküszöbölésére az állványok külső oszlopait 7 cm-el magasabbra gyártottuk, ami
a pontonoknak DT = 5 cm nagyságú ellenkező irányú billenését
váltotta ki, terheletlen helyzetben.
¨ az emelőszerkezet ellenőrzése során a teherbírást az MSz 15.024/1,2—87 szabvány szerint számoltuk. A teherhordó szerkezetek számításánál n = 1,25 biztonsági tényezőt, illetve m = 1,20 dinamikus tényezőt vettünk figyelembe. A manőver- és emelőcsörlők kötélzetének anyagminőség és keresztmetszeti méret megválasztásakor 4-szeres biztonsággal számoltunk.
Szerkezeti megoldások
A számítások eredményeként kialakított úszó kiemelő szerkezet két fő részből: emelőszerkezetből és úszóaljzatokból állt.
EMELŐSZERKEZET: sarokmerev kialakítású térbeli
rácsszerkezet.
Részei:
¨ talpszerkezet;
¨ állványok;
¨ emelőgerenda;
¨ emelőcsörlők, csigasorok.
TALPSZERKEZET: úszóaljzatonként 8 db U—300 jelű, páronként összefogott talpgerendákból és az azokra felfekvő szélestalpú I—605 jelű hossztartókból készült. A talpgerendákat a ponton (helikopter) szállító szemescsavarjába fűzött 100x300 mm-es A 22 kengyelek rögzítik.
A talpgerendákra szereltük fel az úszóműves kiemelő szerkezet mozgatását biztosító manővercsörlőket. A manőver csörlők 150 m hosszú, A 22 mm átmérőjű kötéllel szerelt, két áttételes, szabvány uszály manőver csörlők.
ÁLLVÁNYOK: 4 db 159-4,5 mm acélcsőből készültek. Az acélcsöveket U—120 jelű fogópárok és L 80x80 mm-es andráskeresztek fogják össze. Az állványokat páronként 2-2 db I—300 jelű süvegvas fogja össze. A süvegvasakat az acélcsöveket lezáró csomólemezekhez A 22 mm-es csavarok rögzítik.
EMELŐGERENDÁK: a süvegvasakra elhelyezett, páronként összefogott I—400 jelű tartók, alsó és felső övei 9200 mm hosszban, 20 mm vastag, a tartó talpszélességével egyező szélességű acéllemezzel lettek megerősítve. Az emelőgerendák a süvegvasakra támaszkodnak. Az emelőgerendákra szereltük fel a terelőcsigákat és a csigasor felfüggesztő szerkezetét. Az emelőgerendákat szélrácsok kötik össze.
EMELŐ CSÖRLŐK, CSIGASOROK: Az 50,0 kN-os szabvány csatoló csörlőket az úszóaljzatok
ellentétes részein, az állványok között a talpszerkezetekben kialakított
építették be. A csörlőkötelek átmérője A 22
mm. A csigasor hatsoros (2 db 3 korongos csigafej), alsó csigák horoggal
szerelve.
Az emelőszerkezet fő elemeit a Hídépítő Rt. komlói építésvezetősége gyártotta le. A kész elemek leszállítását követő készre szerelés — komlói közreműködéssel — Okučaniban a kontingens bázisán és Slavonski Brodnál a Száván történt.
ÚSZÓALJZATOK: egyenként 2-2 db PMP folyami hídkompból állnak. Az úszóaljzatok egyenkénti számítási teherbírása 400 kN (40 t).
AZ EMELŐSZERKEZET ADATAI:
Megnevezése: úszó emelőszerkezet.
Rendeltetése: álló- vagy folyóvíz mederfenekére süllyedt
olyan tárgyak kiemelése, melyek tömege P =
600 kN, geometriai méretei a = 10 m; b = 5 m; V = 2 m;
Emelési paraméterek:
¨ maximális vízmélység H = 15,0-20,0 m;
¨ emelési magasság a vízvonal felett H = 2,50 m;
¨ vízsebességtől függő emelhető teher:
· v = 2,0 m/s vízsebességig P = 600 kN;
· v = 2,0—2,5 m/s vízsebességig P = 450 kN;
· v = 2,5—3,0 m/s vízsebességig P = 300 kN;
· v = 3,0—3,5 m/s vízsebességig P = 250 kN;
· v>3,5 m/s TILOS EMELÉST VÉGREHAJTANI!.
A befoglaló méretek:
¨ az úszómű teljes hossza LK = 21,560 m;
¨ az úszómű (úszó aljzatok) teljes szélessége L0 = 13,50 m;
¨ az úszóaljzatok közötti távolság L0 = 5,50 m;
¨ az úszóaljzat szélessége B0 = 8,03 m;
¨ az úszóaljzat hossza L0 = 13,50 m;
¨ az emelőszerkezet teljes magassága H0 = 4,72 m.
Merülési paraméterek
¨ önsúlyból adódó merülés Ta = 0,29 m;
¨ megengedett maximális merülés T = 0,65m;
¨ a legkisebb megengedett szabad oldalmagasság (a nehézpontonnál mérve) H = 0,1 m.
Az emelőszerkezet kezelő személyzete:
¨ parancsnok 1 fő;
¨ manőverező csörlőkezelők 8 fő (4x2 fő);
¨ emelőcsörlő kezelők 8 fő (4x2 fő).
Összesen: 1+16 fő.
Megjegyzés:
¨ a pontonhorgonyok kezelését, amennyiben szükséges, a manővercsörlők kezelői végzik,
¨ abban az esetben, ha az úszóműves emelőszerkezet
manővereinek meggyorsítására BMK—130 tolóhajót is alkalmazunk, úgy a tolóhajót 1
fő parancsnok és 1 fő segédvezető kezeli. A BMK-t tolóbakkal kell
szerelni.
A kőkiemelés végrehajtása
Az elkészült tervek alapján legyártott, majd a Száván készre szerelt komppal történt begyakorlást követően, a kijelölt állomány Mostarban készült fel az első kő ünnepélyes kiemelésére.
E munkáról csak annyit, hogy a szeptember 29-től, november 23-ig terjedő időszakban a 150 m3 kőmennyiségből, mintegy 120-130 m3 követ sikerült kiemelni. A kiemelőszerkezet munka közben „előjött” hibáit, hiányosságait pótolták, „újításokkal”, módosításokkal javították a konstrukciót.
Olyan mértékig elsajátították a kezelési fogásokat, hogy a kiemelőszerkezet kapacitásának végső határáig elmenve közel 950 kN (95 t) súlyú kőtömböt is kiemeltek. A kiemelt kő becsült súlya és az emelőszerkezet 60 tonnás kapacitása között nincs ellentmondás, mert „Archimedes” segített! Ugyanis a kiemelés közben a kőtömböt a kezelők végig „vízben tartották”, kihasználva az erőművek által biztosított vízszint emelkedését, és így a 40 m3-es kőtömbre gyakorolt közel 40 tonnás felhajtó erő lényegesen lecsökkentette az emelendő súlyt. Külön említést érdemel, hogy a munkák során sem személyi, sem technikai sérülés vagy baleset nem történt.
Az ideiglenes gyaloghíd építése
Az Öreg-híd helyreállításáig a gyalogos
közlekedést biztosítani kellett, hiszen a város turisztikai szempontból értékes
látnivalói ebben a körzetben vannak. Az új ideiglenes gyaloghíd építésére kiírt
pályázatot a Hídépítő Részvénytársaság nyerte el. A Magyarországon előre
gyártott hídszerkezet helyszíni szereléséhez szükséges vízi szállítási,
mozgatási feladatokat a Magyar Műszaki Kontingens végezte. Ehhez a munkához a
kőkiemelésnél alkalmazott szerkezetet alakítottuk át olyan módon, hogy a
zsinórpadként szolgált az előre gyártott hídszerkezet összeszereléséhez, továbbá
az összeszerelt hídszerkezet hídtengelybe történő beúsztatására, vízen végzett
manőverekre is alkalmas maradt. A hídszerkezet emelése a pillérekre szerelt
segédállványok emelőkonzoljaira telepített DYWIDAG rudas hidraulikus
emelőrendszerrel történt.
Az ideiglenes gyaloghíd történetéhez tartozik, hogy tervezésekor az elmúlt 100 év legnagyobb árvízszintjét figyelmen kívül hagyva határoztuk meg a híd szerkezeti magasságát. Abban bíztunk, hogy — alapozva az elmúlt 15 év adataira — az alatt az 1-2 év alatt, amíg használatban lesz a híd, nem következik be a szerkezet alsó élét két méterrel meghaladó legnagyobb árvízszint”. Nos nem így történt. Az építést követő év (1999.) december 16-án a 100 éve mért legnagyobb vízállás centiméterre pontosan megismétlődött. A baj nem járt egyedül, mivel mindezt tetézte egy elöntött településről származó és a hídon felakadt fűrészárúból képződő torlasz terhe. Az így kialakuló megnövekedett víznyomás a hidat a bal parti mozgó támaszról leszakította és a jobb part vonalát követve a mederbe csavarta. A híd és a pillérek szinte sértetlenek maradtak, a híd főtartói ugyanakkor a használhatatlanságig deformálódtak. A megmaradt pillérek felhasználásával 2000 nyarán egy boszniai cég újabb gyaloghidat épített.
Összegzés
Az ismertetett két speciális műszaki feladat tapasztalatai alapján úgy gondolom, joggal tehetjük az alábbi megállapításokat:
¨ keresni kell és ki kell dolgozni a műszaki gépeink, eszközeink „békés” alkalmazhatóságának lehetőségeit.
¨ e lehetőségek feltárásának egyik módja, ha az adott technikai eszközt minél alaposabban megismerjük. A szabályzatokban és utasításokban leírt harci alkalmazási módokkal analóg „civil” helyzetekre is vizsgáljuk az adott gép, eszköz lehetőségeit. Át kell venni a polgári mérnöki gyakorlatból a hasonló körülmények között alkalmazott fogásokat, technológiákat.
¨ a jelenleg rendszerben lévő eszközeink évtizedes
„alkalmazási múlttal” bírnak. Bátran használni kell az ezen idő alatt összegyűlt
tapasztalatokat.
FELHASZNÁLT IRODALOM
PMP hadihíd utasítás (Mű/201) szolgálati könyv I. fejezet, HM 1971.
Polovoje proektirovanyije naplavnüh mosztov u paromov orosz nyelvű tervezési segédlet I. és II. fejezetei.