Log In | Sign Up | Help

• Home
• Explore
• Community

• Partners
• Store New

AZ ESZTERGOMI KÁPTALAN 1156-i DÉZSMAJEGYZÉKÉNEK HELYSÉGEI ÍRTA KNIEZSA ISTVÁN Különnyomat a „Századok" LXXIII. (1939.) évf. 167-187. lapjáról. B U D A P E S T 1939 AZ ESZTERGOMI KÁPTALAN 1156-I DÉZSMAJEGYZÉKÉNEK HELYSÉGEI ÍRTA KNIEZSA ISTVÁN a „Századok" Különnyomat LXXIII. (1939.) évf. 167-187. lapjáról B U D A P E S T 1939 Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzekének helységei. Martirius esztergomi érsek 1156-ban a király jóvá­ hagyásával hetven nyitra-, esztergom-, bars- és hontmegyei község tizedét az esztergomi Szent Szűz oltárának officiumait végző kanonokjai számára engedte át, hogy őket a minden­ napi vacsora gondjaitól mentesítse. 1 Ez az oklevél egyike legfontosabb forrásainknak az illető területek kora-árpádkori településtörténetére vonatkozólag. Nemcsak azért, mert ez a jegyzék területünk nagy részét illetőleg az első forrásunk, hanem főkép azért, mert ez egyúttal váratlanul éles fényt derít a vidék előrehaladott egyházi szervezetére és ezzel együtt a település sűrűségére is. A elsorolt falvak (az oklevél szavai szerint villae) alatt ugyanis voltaképen plébániákat kell értenünk, mert hiszen a tizedet mindig a plébániák útján gyűjtötték össze és a későbbi tizedjegyzékek is mindig csu­ p á n a plébániákat említik. H e t v e n plébánia pedig ekkora területen olyan sűrű lakosságra és olyan gazdasági jólétre m u t a t , amilyenre egyéb, még későbbi adatok alapján sem merhetnénk következtetni. Pedig ebben a jegyzékben való­ színűleg nem is a terület valamennyi plébániája v a n felso­ rolva, hiszen i t t csak azok szerepelnek, amelyeknek tizedéről az esztergomi érsek a kanonokok javára lemondott. Bármennyire is fontos ez az oklevél a vidék település­ történetének szempontjából, mindezideig nem részesült kellő figyelemben. Ha az eddigi k u t a t ó k észre is vették és igye­ keztek is adatait felhasználni, rendszeresen nem a k n á z t á k ki. 2 Oklevelünket t u d t o m m a l eddig három k u t a t ó is használta. Az esztergomi káptalan levéltárában őrzött eredeti példányról (Lad. 67. Fasc. 1. Nr. 1) kiadta Knauz: Monumenta eccl. Strigoni­ ensis, I. 107—108. 1. Az eredetivel való összehasonlítás azt mutatja, hogy a kiadásba számos hiba csúszott be, azért a helységek tárgyalá­ sának2 alapjául mindig az eredetiben szereplő névalak szolgált. Tagányi Károly a nyitramegyei helységnevek eredetéről írt cikksorozatában (Nyitramegyei Közlöny 1887—88); Václav Chaloupecky : Staré Slovensko (Bratislava—Praha 1923) ; Fügedi Erich : Nyitramegye betelepülése. Századok 1938, 273—319, 488—509. [. Külön is : Település- és népiségtörténeti értekezések, 1. kötet.) (Az alábbi idézetek mind a „Századok" lapszámaira vonatkoznak. 1 Ők azonban csak azokat az adatait vették figyelembe, melyek könnyen azonosíthatók, vagy könnyen azonosíth a t ó k n a k látszanak, míg a többieket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Bár a mód, ahogyan az oklevél helyneveit felhasználják, meglehetősen önkényes és csupán a nevek összecsengésén alapul, t a g a d h a t a t l a n , hogy megállapításaik számos esetben helyeseknek bizonyulnak, vagy legalább is figyelemreméltó ötleteket szolgáltatnak. Azért eredményeiket mindig gondosan mérlegeltem és a lehetőséghez képest fel is használtam. Hogy ezt a nagyértékű és a maga nemében p á r a t l a n jelentőségű forrást kellőképen kiaknázhassuk, a benne emlí­ t e t t helyneveket az oklevél módszeres vizsgálatával kell megfejtenünk. Meg kell vizsgálnunk, van-e valami rendszer a helységek felsorolásában, vagy pedig a helységek minden rendszer nélkül, össze-vissza következnek jegyzékünkben. Ha ugyanis az derülne ki, hogy a helységek felsorolása min­ den rendszer nélkül t ö r t é n t , eleve le kellene mondanunk arról, hogy az oklevél adatait megnyugtató módon azonosít­ hassuk. Legalább is addig, amíg elő nem kerül egy más, ezzel r o k o n t a r t a l m ú forrás, amely esetleg módot ad biztosabb alapon álló megállapításokra. Szerencsére azonban helyze­ t ü n k távolról sem ilyen reménytelen. A helységek ugyanis főesperességek (az oklevél szavai szerint : parochiák) szerint vannak felsorolva. A főesperességek szerint való csoportosí­ tás máris bizonyos h a t á r t szab a találgatások lehetőségének, még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a főesperességek h a t á r a i azóta bizonyos módosulásokat is szenvedhettek. Az esztergomi, barsi és honti főesperességből felsorolt tíz-tíz falu azonosítása t e h á t bizonyos fokig meg van könnyítve, annál is inkább, mert a három terület aránylag nagyon kicsi. Sokkal nehezebb a kérdés a nagyon nagykiterjedésű nyitrai főesperességnél, ahol különben is nem tíz, hanem negyven falu szerepel. Azonban éppen itt még könnyebb a helyzetünk, mint a többi három főesperesség esetében, mert i t t az egyes községek négy csoportban, dézsmaszedő kerületek szerint sorakoznak egymás u t á n . Mivel pedig a dézsmaszedő kerü­ letek (később latin nevükön cultellusok, magyar nevükön kés-ek) mindig bizonyos zárt területi egységet alkotnak, eleve valószínű, hogy a mi tíz-tíz falunk sem teljes össze­ visszaságban szétszórtan, h a n e m szoros földrajzi egységet alkotó területen keresendő. Ha t e h á t az egyes csoportokból sikerül néhány helynevet kétségtelenül lokalizálnunk, a többi kevésbbé világosan azonosítható, vagy teljesen ismeretlen helynév u t á n is ezen, a biztos helynevek által meghatározott körzetben kell k u t a t n u n k . Mint az alábbi fejtegetésekből látni fogjuk, ez a legtöbb esetben sikerrel is j á r t és ha egész ponto­ san nem is t u d t u k egyiknek-másiknak a fekvését meghatá­ rozni, a későbbi adatokból is megállapíthatjuk, hogy feltevé­ sünk a helységek zárt területen belül való fekvésére vonat­ kozólag teljesen helyes. Igaz, hogy a jegyzékben még mindig m a r a d t néhány meg nem h a t á r o z h a t ó név is, ez azonban megállapításunk helyességét nem befolyásolhatja, annál kevésbbé, mert ezeket — az egy Duor kivételével — más területen fekvő helységgel sem azonosíthatjuk. Eredményeim helyességét szerettem volna a későbbi tizedjegyzékekkel is támogatni. Abból a megfigyelésből kiindulva, hogy az egyházi kerületek beosztása sokkal állan­ dóbb jellegű, mint a világiaké, azt reméltem, hogy megálla­ pításaimban a X V I . századi tizedösszeírások is t á m o g a t n i fognak. Evégből átnéztem az esztergomi székeskáptalan házilevéltárában őrzött X V I . századi tizedjegyzékeket is. 1 Azonban, amint ezeknek a mi oklevelünkkel való összehason­ lítása világosan mutatja, a XVI. századi dézsmaszedő cultellusok csoportosítása, főleg N y i t r a megye déli területén, a mi oklevelünkétől lényeges pontokban tér el. í g y megállapítá­ saimban kénytelen vagyok teljesen az idézett oklevélre támaszkodni. Hangsúlyozom azonban, hogy ha a most említett forrásokban nem is sikerült munkámhoz h a t á r o z o t t segítséget szereznem, olyan tényeket sem lehetett bennük felfedezni, amelyek eredményeim helyessége ellen szólnának. Az alábbiakban először az oklevélnek megfelelő szaka­ szát közlöm betűhíven és az eredeti pontozás megtartásával, de a rövidítések feloldásával. Kivételt csupán a hosszú s-sel teszek, amelyet nyomdatechnikai okokból kerek s-sel helyet­ tesítek. Ugyancsak nem jelölöm az y feletti pontot, vagy vesszőt sem. Az egyes szakaszok u t á n következnek az o t t felsorolt helységekre vonatkozó részletes megjegyzések. Ezek főleg a helység topográfiai meghatározására vonatkoznak, de röviden kitérek a név eredetére is. I. Esztergomi főesperesség. ,,In parochia s t i g r a n e n s i . . . X. t a n t u m uillas concessi . ubi vranus . et sarar decimant . Quarum meliores. I I I I - o r . sunt hee . Mosula . malos . furnod . surlou . Mediocres E helyen is hálás köszönetemet nyilvánítom dr. Zákonyi Mihály főlevéltárnok úrnak, aki munkámban a legmesszebbmenő szívességgel állt rendelkezésemre. 1 sunt . Vdol . Kurt . ubi ouilia domini sunt. Wrt. Inferiores sunt . Scuodou . 1 teluki . kesceu predium zachei episcopi." A helységek közül könnyen felismerhető Mosuia = Muzsla Esztergom m., malos = Málas Bars m., furnod = — F a r n a d Bars m., surlou = Nagy-Salló Bars m., Scuodou = Szódó Bars m. és Kurt = K ü r t , K o m á r o m m. A terület t e h á t lényegesen nagyobb volt a mai Esztergom megye Duna­ balparti részénél, mert a mai K o m á r o m és Bars megyék egy részére is kiterjedt. Ennek alapján a többi helységeket is ezen a területen kell keresnünk. 1. Mosnia, Muzsla, Esztergom m. A későbbi forrásokban mindig Musla (1228-tól, ÁÚO. VI. 461.1.) 2 — A név valószínű­ leg egy Mužilo szláv személynévből származik, a helynév­ adás módja azonban magyar (puszta személynév mint hely­ név !). Megemlíthetjük, hogy Muzsla nevű dűlő v a n a hevesmegyei Benepuszta h a t á r á b a n is (Nyr. I I . 238. 1.). 2. Malos, Málas, Bars m. A későbbi forrásokban Malos (1290 : Mon.Str. I I . 258—59. 1.) és Malus (1294 : ÁÚO. X I I . 562. 1.). — A magyar mál 'a hegy déli lejtője' szónak -s képzős származéka 3. Furnod, F a r n a d , Esztergom m. Később Fornad (1246/1271 : ÁÚO. V I I . 208.1.) és Furnad (1283: Mon.Str. I I . 172.). — Eredete : ó-magyar Forna személynév -d képzős származéka ; v. ö. : Melich, MEtSz. I I . 394. 1. 4. Surlou, Nagy-Salló, tótul Šarluhy, Bars m. — Eredete : sarló, v. ö. : Melich : Honf. Mg. 361. 1. 5. Vdol. A későbbi forrásokban többször előfordul egy Vdol, Wdol nevű helység, amely Bars megyében a G a r a m mellett feküdt (1259 : Wdol ÁÚO. I I . 317. 1. ; 1296 : „poss. Wdol in comitatu Borsiensi iuxta fluvium G o r o n " ÁÚO. Knauznál hibásan Scuodun (Mon. Str. I. 107. 1.). Rövidítések : ÁÚO. = Wenzel G. : Árpádkori új okmánytár. — Haz. okmt. = Hazai okmánytár. — Haz. oklt. — Hazai oklevéltár. — Anj. okmt. = Anjoukori okmánytár. — Apponyi oklt. = A Pécz-nemzetség Apponyi-ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrzött oklevelei. — Fejér: Cod. dipl. = G. Fejér : Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. — Mon.Str. = F. Knauz : Monumenta ecclesiae Strigoniensis. — Mon. Vat. — Monumenta Vaticana historiam Regni Hungariae illustrantia. — Szentpétery : Krit. jegyzék = Szentpétery Imre : Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. (Budapest 1923—30). — Csánki = Csánki Dezső : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest 1890—1913). —• Melich: Honf. Mg. == Melich János : A honfoglaláskori Magyarország (Buda­ = pest 1925).— M. E t . Sz. = Magyar Etymológiai Szótár. — M. Ny. = Magyar Nyelv.— Nyr. — Nyelvőr. 2 1 X I I . 586.l. ; Wdal uo. 588.l. ; 1296 : „ t e r r a Vdol" [lakatlan] Haz. Okmt. V I I . 248. 1. ; 1297 : „poss. Wdol et Zakachy possessionibus ecclesie Strigoniensis proximas et p r o p i n q u a s " (Mon.Str. I I . 414. 1., stb.). — Valahol Szódó körül keres­ hetjük. Chaloupecký (242. 1.) 'Udal'-nak írja, de nem tudni, mit ért alatta, mert Udal nevű hely ma ismeretlen. —• Eredete nem világos. Valószínűleg szláv U-dol 'völgy mellett'. Ilyen helynevek a szlávban nem ritkák. 6. Kurt, K ü r t , K o m á r o m m. V. ö. : Csánki, I I I . 506.1. — Eredete : magyar törzsnév. 7. Wrt. Így az eredeti oklevélben is. Valószínűleg a Zsitva torkolatánál fekvő komárommegyei Virt pusztával azonos, amely a forrásokban gyakran előfordul (1256 : „ t e r r a Werth, que ad castrum B a n a p e r t i n e b a t " Mon.Str. I. 456. 1. ; 1265 : Wert Mon.Str. I. 531. 1. : v. ö. : Csánki, I I I . 517. 1.). Chaloupecký (242. 1.) tévesen Örs-nek olvassa. Virt puszta dézsmája Kurtakesziével együtt a XVI. század­ b a n az esztergomi káptalané. — Eredete bizonytalan. Talán a délszláv nyelvekben ismert *vbrti> 'kert' (ó-egyházi szláv vrhtb, szerb-horvát, szlovén vrt) szóból származik, amelyből, főkép szerb területen, számos helységnév is alakult (ImenikRegistar naseljenih mesta kralj. Jugoslavije I I . 195—96. 1.). Származhatik azonban egy szláv *vbrtTb 'hajlás, görbület' szóból is, amely pl. a lengyel wart szóban van meg. A magyar vért szóra aligha gondolhatunk. 8. Scuodou, Szódó, Bars m. Chaloupecký (242. 1.) a Mon.Str. I. 107. lapján szereplő hibás Scuodun-alak alapján az esztergommegyei Szölgyénnel azonosítja. Későbbi adatok : 1247 : Zondou (helyesen : Zoudou) ÁÚO. V I I . 230. 1. ; 1290 : Zodow ÁÚO. X. 8. 1. ; 1312 : Sodou Mon.Str. I I . 662. 1. — Eredete : szláv Svodov, szláv képzés egy ugyancsak szláv eredetű Svod személynévből. 9. Teluki. A tárgyalt szakasz legbizonytalanabb neve. Chaloupecký (242. 1.) egyszerűen Telek-nek olvassa, de nem mondja meg, hol kell ezt a Telek-et keresni. Mivel a Telek, Teleki stb. nevek igen gyakoriak, közelebbi adatok híján nehéz rögzíteni. A kérdéses területen (ha nem tekintjük a D u n a jobbpartján fekvő Telek-et : Csánki, I I I . 515. 1.) Virt-puszta mellett, a Zsitva torkolatánál t u d u n k egy t e r r a Teluk-ről (1260 : Haz. Okmt. V I I I . 80. 1.), így t e h á t nem lehetetlen, hogy ez a mi Teluki helyünkkel azonos. — Eredete : magyar telek, telke. 10. Kesceu. Kétségtelen, hogy valamelyik Keszi hely­ ségünknek felel meg. Területünkön azonban n e m egy, hanem három Keszi is v a n (Bátor-Keszi, Esztergom m., Kis-Keszi H o n t m., a Garam partján, Kurta-Keszi, K o m á r o m m., Virt puszta közelében), ami az azonosítást nagyon nehézzé teszi. Valószínűnek látszik, hogy ez az adat Bátorkeszire vonatkozik, de — amennyiben Wrt = Virt azonosításunk helyes — joggal gondolhatunk a komárommegyei Kurta¬ keszire is. Kiskeszi, mint hontmegyei helység, aligha jöhet tekintetbe. Ezt a kérdést azonban csak valami új adat segít­ ségével lehetne eldönteni. II. Nyitrai főesperesség. A) ,,In parochia nitriensi de uillis quas Georgius decimat. X. (scil. concessi) Quarum . I I I I - o r . meliores sunt hee . Jegu . duor . sulad . lopas . Mediocres sunt. Asgar . neuerci . nemcyc que est iuxta duor . Inferiores sunt . zaltinc . chirna . que est iuxta galtum . colunch . eydrici ." Mindezek közül a helységek közül, amelyek mind egy dézsmaszedő körzetében feküdtek, a következők azonosítása nem okoz semmi nehézséget : Sulad = Család N y i t r a m., lopas = Lapás N y i t r a m., neuerci = Néver Bars m., colunch = Kolon N y i t r a m. Mind a Zobor-hegy délkeleti lejtőin fekszik Nyitra megye és részben Bars megye területén. Mivel a fel­ sorolt valamennyi helység egy dézsmaszedő körzetbe tar­ tozott, valószínű, hogy a többi, könnyen fel nem ismerhető helység is ezen a vidéken keresendő. Ennek alapján az egyes nevekre vonatkozólag a következő megjegyzéseket tehetjük : 1. Jegu. Tagányi Üzbég-gel azonosítja, ez azonban sem nyelvileg, sem topográfiailag nem vehető komolyan. Olva­ sása lehet Jegü, vagy Jegyü. Mivel ilyen helynév sem a kör­ nyéken, sem távolabb nem fordul elő, közelebbi lokalizálása ma lehetetlen. Csak annyi valószínű, hogy valahol a Zoborihegyek délkeleti lejtőin fekhetett. — Eredetére nézve mind­ addig, amíg pontos hangzását nem ismerjük, legfeljebb csak bizonytalan feltevésekre szorítkozhatunk. Lehet, hogy össze­ függ a következő személynevekkel : Jege 1211 : ÁÚO. I. 116.1. ; Jegdu 1244 : ÁÚO. V I I . 178.1. ; Jegda 1237 : ÁÚO. V I I . 42. 1. 2. Duor. Chaloupecký szerint (361. 1.) azonos a mai Dovorán nyitramegyei helységgel. Ez azonban a Zoboraljától nagyon messze, a Zobori hegyeken és N y i t r a folyón :túl, Nagytapolcsány körül fekszik, azért m á r földrajzi okok­ ból sem valószínű, hogy a zoborvidéki helységek dézsmaszedő körzetéhez t a r t o z o t t volna. Meg kell még említeni azt is, hogy Dovoránt a Zoborvidéktől még a nyitrai püspökség területe is elválasztja, amely N y i t r a városát a N y i t r a folyó balpartján a N y i t r a és a Zobori-hegység között mint keskeny területsáv köti össze a tulajdonképeni nyitrai egyházmegyével, N y i t r a megye északi részével és Trencsén megyével. Fekvé­ sére nézve v. ö. alább Nemcsic-et, a 7. sz. alatt. — Eredete : szláv dvor 'udvar'. 3. Sulad, Család, t ó t u l Čalad,1 Nyitra m. Később Chalad (1232 : Mon. Str. I. 286. 1.). Chaloupecký (231. 1.) a Vágmenti Szilád helységgel azonosítja. Fügedi (i. h. 297. 1.) a Család helységre vonatkozó első a d a t o t 1274-ből idézi, a d a t u n k a t t e h á t nem ismerte fel. — Eredete : magyar család (amely a szláv čel' ad'-bői származik). A t ó t név a magyarból való. 4. Lopas, Lapás, N y i t r a m. (Chaloupecký, 231. 1. ; Fügedi i. h. 285. 1.). 1232-ben Lapas alakban említik (Mon. Str. I. 286. 1.). — Eredete : magyar lapás 'üres, kivájt'? A magyarázatot a helyszínén is ellenőrizni kellene. Bizonyos azonban, hogy szláv eredetű nem lehet. 5. Asgar. Chaloupecký (231. 1.) szerint Asakürt, de ez minden tekintetben elfogadhatatlan vélemény. Asakürt eredetileg K ü r t volt, s csak a XIV. században k a p t a Asa előnevét (Fügedi i. m. 286. 1.). Nyilván azonos azzal a helység­ gel, amelyet egy 1232-i oklevél számos zoborvidéki nyitra- és barsmegyei helységgel együtt (köztük Gyarmat, Lapás, Csa­ lád, Gimes, Nemcsic, Kalász stb.) ysgar alakban említ (Mon. Str. 1.286.1.). Így tehát ez az adat is megerősíti feltevésünket, hogy valahol a Zoborvidéken feküdt, ha nem is tudjuk pon­ tosan lokalizálni. — Eredete : az Asgar, illetve az Ysgar alak kétféle olvasást tesz lehetővé : Azgar ~ Izgar, vagy Azsgyar ~ Izsgyar. Mindkét esetben világosan szláv névvel v a n dolgunk. Az első esetben *iz-gar, a másikban iz-žar (tótul *iždžar = Ždiar) az alapja. A két szó végeredményben azonos eredetű (*iz-gor ~ *iz-gér) és mindkettő tűzzel irtott helyet jelent. 6. Neuerci, Néver ~ t ó t u l Neverice, Bars m. Ugyanígy Chaloupecký (231. 1.) és Fügedi (i. h. 285. 1.). — Eredete : nyilván személynévből alakult helynév magyar-tót egyidejű helynévadással. Az 1156. évi oklevél alakja a t ó t alakot tükrözi . A személynév szláv eredetű : Nevěr 'nem hívő'. 7. Nemcyc. Mindenki a Nagytapolcsány környékén fekvő Nemcsic ~ t ó t Nemčice helységgel azonosította (Ta­ gányi ; Chaloupecký, 231. 1. ; Fügedi, 287. 1.). Azonban A tót helyneveket nem a mai hivatalos helységnévtár, hanem a Niederle által kiadott Národopisná mapa uherskych Slováků (Praha 1903) alapján idézem. Ez ugyanis még a valódi népi alakokat tartalmazza. 1 már feljebb, Dvor alatt r á m u t a t t a m ennek a véleménynek gyengéire. A helységet csak a Zoboralján kereshetjük, ahol valóban találunk az Árpád-korban egy Nemcsic helységet. Az 1253/1255-i oklevél ugyanis Gímes határjárásában említ egy Nymchich nevű helyet (Bártfai Szabó L. : A Forgách cs. t ö r t . 662. 1. ; Šmilauer : Vodopis starého Slovenska, 116. 1.), amely t e h á t valahol Gímes környékén fekhetett. Ugyancsak Gímessel együtt fordul elő helységünk a m á r említett 1232-i oklevélben is (Nemchez Mon. Str. I. 286. I.). 1 — Eredete : szláv Němhčici, azaz Němhcb 'német emberei'. A név alapján t e h á t nem kell okvetlenül németek telepére gondolni, mint Fügedi teszi a Radosna-völgyi Nemcsic esetében (i. m. 287.1.), mert lehet, hogy csak egy Nemec nevű ember birtokát jelöli, aki azonban esetleg valóban német eredetű volt. 8. Zaltinc. Chaloupecký (231. 1.) Zlatníknak olvassa, de nem mondja meg, milyen helységet ért alatta. Valószínűleg a barsmegyei Zalatnok ~ t ó t u l Zlatno, ma magyarul Kisaranyos helységet kell benne keresnünk, amely — ezt az a d a t o t nem tekintve — először 1341-ben b u k k a n fel okleveleinkben (Knauz : A Garam melletti Szent Benedeki apátság, 150. 1.). Amennyiben azonosításunk helyes, a nyitrai főesperesség a Zobor-hegy alatt mélyen benyúlt a mai Bars megye terüle­ tére. — Eredete : szláv zlatnik 'aranyos'. 9. Chirna. Fekvése bizonytalan. A zoborhegyi apátság birtokainak 1113-i oklevele is említ egy Chyrna helyet (Fejérp a t a k y : K á l m á n király oklevelei, 61. 1.), amely Šmilauer szerint (Vodopis starého Slovenska, 102. 1.) a Könyök mel­ letti Csermányi szőllővel volna azonos. 2 Ha Šmilauer meg­ határozása helyes, akkor a mi helységünk nem lehet vele azonos, mert az 1113-i Chyrna helynek a N y i t r a jobbpartján, egy másik dézsmaszedő körzet területén kellett feküdnie. Az iuxta galtum kifejezés jelentése ismeretlen. Helységre vagy p a t a k r a vonatkozik? — Eredete : szláv črna ,fekete'. 10. Colunch, Kolon ~ t ó t u l Koleňany, Nvitra m. (Így Chaloupecký 231. 1. és Fügedi, 285. L). Már az 1113-i oklevél­ ben is említik Colun alakban (Fejérpataky i. m. 60. 1.). 1332—37-ben a nyitrai egyházmegyéhez számítják (Mon. Nem hallgathatjuk el azonban azt a körülményt, hogy a XVI. században (és nyilván korábban is) Dovorán is, Nemcsic is az esztergomi káptalannak fizette a tizedet, bár természetesen ekkor már a nálunk C-vel jelölt helynévcsoporttal együtt szerepel (1510 : Esztergomi káptalani lt., Capsa 1. Eccl. fasc. 1. nr. 1 stb.). Akár­ mint is vélekedjünk azonban a körülmények ilyen feltűnő egyezéséről, egyelőre semmiképen sem gondolhatunk arra, hogy a mi két közsé­ günk a X I I . században a zoboralji helységekkel alkotott egy cultellust. 2 Fügedi nem említi egyiket sem. 1 Vat. I. 196. 1.) ; a X V I . századi tizedjegyzékek szerint tizede az esztergomi k á p t a l a n é volt. Ma a nyitrai egyház­ megyéhez tartozik. — Eredetére nézve v. ö. : Kniezsa, Archívum Europae centro-orientalis I I . 110. 1. (Kolin sze­ mélynév.) Az oklevél Golunch alakja szláv formának látszik. (Kolin-c !) A Colunch u t á n következő név : eydrici, mint ahogy már Knauz figyelmeztet, Kolon tulajdonosát jelöli (v. ö. : a D.csoportban ugyanúgy bab boloslai kifejezést). Az Eydricus latinosított német név. A magyarban ma Héder alakban v a n meg mint helynév. B. „Ubi uero deun decimat . I I I I - o r . meliores sunt hee . Jeleu1 . ker . cernic . gurmot . Mediocres sunt . brencu u l t r a aquam . molenta . Ilut . Inferiores sunt Sceuleus2 . in qua est bec . beu . mogorod . gune ." Ker = Nagy-kér, Cernic = Csornok, Gurmot = LapásGyarmat, Brencu = Berencs, Molenta = Malánta, Sceuleus = = Szőllős nevek alapján kétségtelen, hogy i t t N y i t r a megyé­ nek délkeleti részéről, az úgynevezett Zsitva-közről van szó, amely északon legalább is Malánta vonaláig terjed. 1. Jeleu. Fekvése bizonytalan. Chaloupecký (231. 1.) Knauz hibás Jelen alakja alapján Gelénfalvával azonosítja. Lehet, hogy a mi helynevünk azonos azzal a helységgel, amelynek neve 1344-ben Elo alakban fordul elő és amely valahol Emőke közelében fekhetett (Anj. Okmt. IV. 422. 1.). Ugyancsak ezen a vidéken említ egy oklevél egy helynevet, amelyet Fejér Clew alakban közöl (1248/1323 : Cod. Dipl. IV/2. 455. 1.). Šmilauer (i. m. 105. 1.) szerint ez azonos volna Csehi-vel, míg Tagányi (i. h.) szerint ez helytelen olvasat Elew helyett és ennek alapján a Tormos melletti Előd majort érti alatta. Oklevelünk Jeleu helységét topográfiailag egybe lehet ugyan vetni Előd-del, egyelőre azonban a mi a d a t u n k szó­ kezdő j-je az azonosítás elé némi akadályt gördít. A magyar­ b a n ugyanis ilyen je- ~-e-váltakozást nem t u d u n k kimutatni. Feltehetjük azonban, hogy az oklevelünk a d a t a a helység­ nek t ó t alakját tükrözi. A t ó t b a n ugyanis a szókezdő e je-vé fejlődött (ebből sokszor ja- lett). Pl. Egerszeg > t ó t Jágersek, Emőke > t ó t Janikovce, Eger > Jáger stb. Amennyiben a név valóban az Előd majorra vonatkozik, természetesen a magyar Elő, Előd személynévből való. Más esetben a név ismeretlen eredetű volna. 1 2 Mon. Str. I. 108. 1.: hibásan Jelen. Mon. Str. I. 108. 1.: hibásan : Sceleus. 2. Ker, Nagy-Kér ~ t ó t u l Velký Kýr, N y i t r a m. Így Chaloupecký (271.1.) és Fügedi is (285 1.). Magyar törzsnévből származik. 3. Cernic, ma Csornok ~ t ó t u l Čornok, Nyitra m. Chaloupecký (231. 1.) is ezzel azonosítja. Fügedi nem említi, de térképén, mint a X I I . században kialakult falut t ü n t e t i fel. — Eredete : szláv Črnik, a črm 'fekete' szóból. A mai t ó t név azonban a magyarból való. Megszakítatlan hagyomány esetén a t ó t b a n a névnek *Čierník-nek kellene hangzania. 1 4. Gurmot, ma Lapás-Gyarmat, N y i t r a m. Említik 1232-ben is : Gyurmoth (Mon. Str. I. 286. 1.). Magyar törzsnévből származik. 5. Brencu u l t r a aquam, ma Berencs ~ tótul Berenč, a N y i t r a jobb partján, t e h á t a többi helységhez képest a folyón t ú l fekszik. Chaloupecký (231. 1.), Tagányi (i. m.) és Fügedi (i. m. 285. 1.) is ezzel azonosítja. 1332—37-ben a nyitrai egyházmegyéhez számítják (Mon. Vat. I. 225. 1.) Ma is oda tartozik. — Eredete nem egészen világos. Melich szerint (Honf. Mg. 202. 1.) egy török Berenč személynévből való. E z t a magyarázatot azonban kissé kétségessé teszi a mi a d a t u n k Bre- szókezdete a v á r h a t ó Bere- helyett. 6. Molenta, ma Malánta, N y i t r a m. Már 1113-ban is előfordul : „in Molunta ad I I I . a r a t r a terre habet S. Ipolitus (Fejérpataky i. m. 60. 1.). Említik még egy egyébként hamis oklevélben (1287 : vallis „Malontha" (Mon. Str. I I . 227. 1. ; Chaloupecký, 231. 1.). Ezzel szemben Fügedi szerint első a d a t u n k a helységre csupán 1326-ból való volna (i. h. 297. 1.). — Valószínűleg egy Mal- kezdetű szláv személy­ névnek -eta képzős becézőalakja. A helynév azonban magyar névadáson alapul (puszta személynévből helynév !) A meg­ őrzött szláv orrhangú magánhangzó bizonysága szerint a helynév m á r a X. századból való. 7. Ilut. Teljesen ismeretlen. Az 1130-ra datált, egyéb­ ként hamis oklevélben előforduló Illvvs (Fejér : Cod. Dipl. I I . 81. 1.) és az 1244. évi oklevélben található Iluz helynév (Fejér : Cod. Dipl. IV/1. 348. 1.) aligha lehet azonos a mi nevünkkel, mert az valahol N y i t r a megye északi részén keresendő. Sasinek (Slovenský Letopis I I . 187. 1.) szerint valahol Rajcsány körül feküdt. A barsmegyei Csiffár hatá­ r á b a n van egy Júlút dűlő (Pesty Frigyes kéziratos Helység­ n é v t á r a az Orsz. Széchényi Könyvtárban), ez azonban A csehszlovák helységnévtár ma Čiernok-nek nevezi ugyan, de ez csak mesterségesen gyártott hivatalos név, a nép körében ismeretlen. 1 nagyon messze van a mi vidékünktől. — Olvasása, eredete bizonytalan. 8. Sceuleus, ma Szőllős ~ t ó t u l Síleš, Nyitra m. Chaloupecky (231. 1.) azonosítja vele, Fügedinéi a helység csak 1285-től szerepel (i. m. 502. 1.). — Eredete : magyar ,szőllős'. 9—12. A Szőllős h a t á r á b a n említett négy helység (leány­ egyházak?) : Bec, Beu, Mogorod, Gune ismeretlenek. A nevek egyébként mind magyaroknak látszanak. Bec (olva­ sása Becs, vagy Bek?) valószínűleg személynévi eredetű, Beu nyilván Beü > Bő (erre ld. Pais, M. N y . X X V I . 502. 1.), Mogorod t a l á n Magyarod, Gune pedig esetleg a Gönyű helynevünkkel függhet össze. C. ,,Vbi a u t e m schuct decimat. I I I I - o r . meliores sunt hee. ylmer. alexu. Ripin. Seka. Mediocres sunt Suran. otroc. vascard. Inferiores sunt. Scuna, poscolou. kortouc." A Ripin ~ Rípény, Otroc = A t r a k , Vascard — Vásárd, Poscolou = Pacolaj és Kortouc = K r t ó c nevek alapján látni, hogy ez a szakasz a Nyitra várostól északra és északnyugatra fekvő területre, az ú. n. Radosna-völgyére vonatkozik. Az egyes neveket t e h á t a következőképen azonosíthatjuk : 1. Ylmer. Ilmer-nek nevezik régi emlékeink a Nyitrától délre fekvő Ü r m é n y helységet is (pl. 1277 : Illmer Mon. Str. I I . 78. 1., 1563 : Irmely Botka : Bars várm. monogr. 178.1.). Hogy azonban itt nem Ürményről v a n szó, bizonyítja, hogy a többi helység mind Nyitrától északra fekszik. De azért sem gondolhatunk Ürményre, mert a tőle északra lévő Csápor már a következő, N y i t r a megye déli részét magában foglaló dézsmaszedő körzethez t a r t o z o t t , nem valószínű tehát, hogy a közbül eső Ü r m é n y egy más körzetbe esett volna. Nyilván azonos Ürminc ~ t ó t Urmince hely­ séggel, mely Nagytapolcsánytól délnyugatra fekszik. Ada­ taink szerint ezt a helységet is nevezték Ilmer néven (1397 : Ilmer Péterffy : Sacra concilia ecclesiae rom. cath. in regno Hungaria, Posonii 1742, 269. 1. ; X V I . sz. : Irmel districtus (amelyhez a fentieken kívül néhány más helység is t a r t o z o t t ; Liber primus ad lectoratum eccl. Strig. pert. 79., Esztergomi k á p t . It. Lad. 50. ; 1563 : ,,in oppido Irmely et poss. Sarfeu, Kartocz et Sarloska in com. Nitriensi" Botka : Bars vm. mon. 178. 1.). 1332—37-ben Vrmen néven plébánia (Mon. Vat. I. 185. 1.). Chaloupecký (231. 1.) Ilmír-nek olvassa a d a t u n k a t , de nem határozza meg. — Eredete ismeretlen. A régi Ilmer alak miatt nem lehet a magyar Örmény ,örvény £ szóval kapcsolatba hozni. Az Ilmer név valószínűleg személy­ névből alakult, ez azonban ismeretlen. Ilmar nevű falu volt k e t t ő is Veszprém megyében, az egyik ma Imár (Csánki, I I I . 235. 1.). Az Ilmer > Irmely > Ürmin(c) fejlődéssel teljesen azonos a Dés és Kozárvár h a t á r á b a n folyó Ürmös p a t a k nevének a fejlődése : 1261-ben Ilmod (ÁUO. V I I I . 10. 1.), 1563-ban Irmespataka (Szolnok-Doboka vm. mon. I I I . 216. 1.) ; 1700-ban Irmogypatak (u. o. 217. 1.), ma Ürmös (u. o. IV. 439. 1.). — Eredete ennek is ismeretlen. 2. Alexu, ma Elecske ~ t ó t u l Alakšince, N y i t r a m. V. ö. Chaloupecký (231. 1.). — Az Alexius latin személynév­ ből való. A magyar és a t ó t név egyidejű helynévadáson alapul. 3. Ripin, ma Répény ~ t ó t u l Ripňany (Chaloupecký, 231. 1. és Fügedi, 287. 1.). Később Repen alakban fordul elő (1246/1274 : ÁÚO. V I I . 208. 1.). A XVI. században is az esztergomi k á p t a l a n n a k fizeti a dézsmát. — Nyilvánvalóan szláv eredetű (v. ö. a lengyel Rypin, szerb Riplje, Ripna stb. helynevekkel). 4. Seka. Az oklevél magyar szórványainak hangjelölése alapján lehet olvasni Seká-nak, de Cseká-nak is (v. ö. Sulad = Család, Sunadiensis = Csanádi). A megyében van két hely amellyel helységünket azonosíthatjuk. Az egyik a megye déli részén (Tardoskedd mellett) levő Csike major (1264 : Cheke, Cheka Mon. Str. I. 516. 1.), ez azonban nem jöhet szóba, mert már egy másik dézsmaszedő körzet területén fekszik. Ezért csak a Nyitra jobbpartján fekvő Csekej ~ tótul Čakajovce helységre gondolhatunk. Teljesen téves Chaloupecký nézete (231. ].), aki szerint a mi nevünk TótSókra, vagv pedig Salgóra vonatkoznék. Később Cheka (1251 : Mon. Str. L 387. 1.) és Chokoy (1259 : ÁÚO. V I I . 515—16 1.) alakban szerepel. — Nyilván személynévi eredetű. A magyar és a t ó t név párhuzamos névadáson alapul. 5. Suran. Az eddig elmondottak u t á n világos, hogy ez nem a Nyitrától délre fekvő Nagysurányra, mint Chaloupecký (231. 1.) gondolja, hanem a Radosna völgyében levő Suránka ~ t ó t u l Šuranky helységre vonatkozik. A X V I . században en­ nek a Suránnak a dézsmája is az esztergomi káptalané. Fügedi Surányra 1264-ből, Suránkára pedig 1296-ból idézi az első adatot (i. m. 308. 1.). — Eredete nem világos. Az országban számos hasonló nevű helység található. A név eredete beha­ tóbb vizsgálatra szorul. 6. Otroc, ma Atrak ~ t ó t u l Otrokovce (v. ö. Chalou­ pecký 231. 1. és Fügedi 287. 1.) — Szláv eredetű személy­ névből (szláv otrok 'rabszolga') párhuzamos névadáson ala­ puló helynév. 7. Vascard, ma Alsó-, Felső Vásárd ~ Dolné-, Horné Vasardice (Chaloupecký, 231.1. és Fügedi, 287.1.). —A magyar Vásárd személynévből alakult. 8. Scuna. Ismeretlen. A név helyes olvasását sem ismer­ jük. Lehet ugyanis Szuna, Suna, Szunya, Sunya. 9. Poscolou. Már Chaloupecký (231. 1.) a Radosnavölgyi Pacolaj ~ t ó t u l Obsolovce helységgel azonosította. Később Pozoley alakban írják (1330 : Anj. Ókmt. I I . 506. 1.) — Eredete ismeretlen. Feltűnő a t ó t Obsolovce alak a magyar Pacolaj-jal szemben. Ezen a környéken v a n még egy ilyen alakpár : magyar Bodok ~ t ó t u l Obdokovce (tapolcsányi járás), de magyar Bodok ~ t ó t Bodok (nyitrai járás). Ezek a magánhangzóval kezdődő nevek a r r a látszanak m u t a t n i , hogy a t ó t alakok vo Psolovciach, vo Bdokovciach alakokon keresztül keletkeztek, alanyesetük t e h á t Psolovce. Bdokovce lehetett. A nevek eredete azonban így is homályos. 10. Kortouc, ma K r t ó c ~ tótul Krtovce. (Chaloupecký, 231. 1.) — Szláv Krtovci, amely a krt , vakondok' személy­ névből alakult. D. ,,Vbi diua decimat. I I I I - o r . meliores sunt hee . Vasar . tuman . kurt . bosman . Mediocres sunt . Tulmacic . Vldruc . Cipur. Inferiores sunt. bab . boloslai . brodrinc . pta. A nevek közül világosak : Kurt = Nemes- és Puszta-Kürt, Tulmacic = Tolmács, Cipur = Csápor, Bab = Báb és Pta = P a t a . Valamennyi N y i t r a megye délnyugati részén, a Vág és a N y i t r a folyó között fekszik. A negyedik dézsmaszedő körzet t e h á t a harmadiktól délre és a másodiktól nyugatra terült el. 1. Vasar. Mivel Vásárd már az előző körzetben szerepelt, ez nem lehet vele azonos, mint Chaloupecký (231. 1.) és Ta­ gányi gondolja. A fentiek alapján csak a megye déli részén kereshetjük. I t t meg is találjuk Komjáti és Izdege között a N y i t r a jobb partján Vásárfalu néven (1274 : Fejér : Cod. Dipl. V/2. 219—21. 1. v. ö. Smilauer, i. m. 107. 1.). Később, úgy látszik, eltűnt. Hogy a X I I — X I I I . században jelen­ tékeny falu volt, bizonyítja a neve, amely vásártartásra mutat. 2. Tuman. Chaloupecky (231. 1.) szerint Tarány, ez azonban 1269-ben még Teryan alakban fordul elő (ÁÚO. I I I . 200. 1.), t e h á t a magyar Tarján törzsnévből származik [ez bizonyítja, hogy legalább a X I . században keletkezett és nem a XII.-ben, mint Fügedi (299. 1.) felteszi]. Mint már Tagányi észrevette, Tuman a mai Románfalva területén feküdt : 1261-ben terra Thaman (Apponyi oklt. I. 4, 9. 1.). A XVI. századi tizedjegyzékekben még szerepel Thoman, Thomanfalva alakban (Észt. k á p t . lvt. Lad. 50. I. 78. 1. stb.). Ma Tomány, egy erdő neve Románfalva h a t á r á b a n (Magyar­ ország Vármegyéi. N y i t r a vármegye, 66, 489. 1.). V. ö. Smilauer, 79. 1. — Úgy látszik, hogy ebben a névben a török tuman ,tízezer' jelentésű szó rejlik. V. ö. a Bosman nevet is. 3. Kurt, ma Nemes- és Puszta-Kürt, t ó t u l Nemes­ kert' és P u s t a k e r t ' , Szeredtől keletre (Chaloupecky, 231. 1.). Tizede mindig az esztergomi káptalané volt. — A magyar Kürt törzsnévből való. 4. Bosman. Chaloupecky (231. 1.) szerint a tapolcsányi járásban levő Nagy-Bossánnyal azonos, de ez az ötlet a mon­ d o t t a k u t á n cáfolatra nem szorul. A X I I I . században Nyárhíd környékén, Érsekújvártól északra gyakran találkozunk egy Bosman, Basman helységgel (1214 : villa Bosman Szentpétery : Krit. jegyzék, 94. ; 1245 : Basman H a z . Okmt. V I I I . 46. 1. ; 1264 : Busman Mon. Str. I. 514. 1. ; 1274 : Bosman ÁÚO. I X . 53. 1. ; Boznan Mon. Str. I I . 42—43. 1.), nem lehet kétséges tehát, hogy a mi a d a t u n k is erre vonatkozik. Később eltűnt. — Úgy látszik, egy Bosman személynévből alakult, amely viszont esetleg a török boš ,szabad, nemes' származéka. Ezt a magyarázatot támogatja az a körülmény is, hogy Bosman a kúmok birtoka volt, amíg IV. Béla sok bűnük miatt el nem vette tőlük (1264 : Mon. Str. I. 514. 1.). 5. Tulmacic, ma Tolmács (Chaloupecký, 231. 1.). Fel­ t ű n ő a név Tulmac-ic alakja, ami szláv végződésnek látszik, pedig közvetlen környékén szláv nyomot nem találunk. Később mindig Tulmach alakban fordul elő (1240 : ÁÚO. V I I . 105.1.). — Török, vagy magyar eredetű személynévből alakult. 6. Vldruc. Chaloupecky (231. 1.) szerint Ürög, Tagányi szerint pedig Atrak (!). Helységünk szomszédságát tekintve nem lehet benne kétség, hogy a N y i t r a jobbpartján fekvő Ondrohóval van dolgunk, amelyet egyébként 1229-ben Ondruh (Haz. Okmt. V I I . 16. 1.), 1274-ben Vndrah (Fejér: Cod. Dipl. V/2. 220. 1.), 1348-ban Ondroh (Anj. Okmt. V. 176. 1.) alakban emlegetnek. Téved t e h á t Fügedi (299. 1.), mikor azt mondja, hogy Ondrohó először 1348-ban fordul elő okleveleinkben. A név a XVI. századi tizedjegyzókekben Ondroch (Eszt. k á p t . lt. Capsa 1. Eccl. fasc. 1. nr. 1.) és Ondro (u. o. Lad. 5 0 . 1 . 77.1.) alakban fordul elő. — Az Vldruc alak tanúsága szerint nevünk a német Oldrich személynévből való. Az -Id- > - nd - fejlődés a magyarban ment végbe, vö. acintos ,acélos, kemény' < acéltos (Szily. M. Ny. X. 216. 1.); lalt > lant (Melich, M. Ny. X I . 201. I.). A név "mint helynév természetesen magyar névadáson alapul. 7. Cipur, ma Csápor ~ t ó t u l Čapor (Chaloupecky, 231. 1. és Fügedi, 287. 1.). Később Chapor alakban szerepel (1248- 1323 : F e j é r : Cod. Dipl. IV/2. 459. ].). — Tagányi szerint a szerb, szlovén čepur, čapur ,törzs' szóval függ össze (v. ö. a lengyel Czapury, Czepury, szerb Čapori, Čepure helyneveket!). Valószínű. 8. Bab, ma Báb ~ t ó t Báb, Románfalu tőszomszéd­ ságában (Tagányi ; Chaloupecky, 231. 1.; Fügedi, 287. 1.). Az u t á n a következő Boleslai név nyilván a Boleslaus genitivusa és a birtokost jelenti. Későbbi sorsára vonatkozólag ld. Fügedi i. h. 287. 1. — Eredete ismeretlen. Gondolni lehetne ugyan egy szláv Baby névre (a baba ,asszony' többe­ sére), ezt azonban a t ó t név nem támogatja, mert itt szintén Báb-nak és nem Baby-nak hangzik. 9. Brodrinc. Chaloupecky (231. 1.) a Felső-Nyitra menti Brogyánnal azonosítja. Ez azonban teljesen kalandos ötlet. Nevünk valószínűleg elírás *Brodnuk helvett és azzal a helységgel azonos, amelyet 1251-ben Brodnuc-nsbk neveznek (Haz. Okit. 19.1. és Haz. Okmt. VI. 65.1.). A turóci monostor k a p t a ; valahol Vágsellye vidékén a Vág mellett feküdt. Később nincs nyoma. — Eredete : szláv Brodnik ,gázló, rév'. 10. Pta. Ma P a t a , a Vág mellett. (Chaloupecky, 231. 1.). Később Pocha (!) (1267/1270 : Apponyi Okit, 98 1.). — Két­ ségtelen, hogy ennek a helynévnek a Pota személynév szol­ gált alapul, amelyet Anonymus szerint Ed és E d ö m é n uno­ kája viselt (Scriptores R. Hung. I. 72. 1.). Pata helynév az országban több is található. Legismertebb a hevesmegyei Pata, és az egri püspökségnek róla elnevezett főesperessége. III. Barsi főesperesség. ,,In parochia bors, quam Souc et gerdata decimant. I I l l - o r . meliores sunt hee . Cundi . scelemsam . Qualiz . belad . Mediocres sunt . Eng . Sengeu . fius . Inferiores sunt . Saulscekei . scentusa . beleg.lí A barsi főesperességből, akárcsak az esztergomiból és a hontiból, csak tíz községet enged át az érsek a kanonokoknak. Érdekes, hogy míg a nyitrai négy körzetben mindig egy-egy dézsmaszedőt említenek, addig a barsi helységeknél (ugyan­ úgy, mint az esztergomiaknál) két decimator szerepel. Ebből talán azt kell következtetnünk, hogy a felsorolt helységek két dézsmaszedő körzetbe t a r t o z t a k . Később ugyanezen a területen több cultellus is van. 1. Cundi. Nem gondolhatunk a nyitramegyei Kendire, mert az túlságosan messze fekszik és egyébként is mélyen bent van Nyitra megye területén. Előfordul azonban Hrussó vár tartozékai között több más barsmegyei faluval együtt egy Kendi, Kengyi nevű falu, amelyet t e h á t nagy valószínűséggel a mi helységünkkel azonosíthatunk. (1423—24: Kendi Csánki, Klebelsberg-Emlékköny, 287. 1. ; 1500 : Kengyi u. o. 288. 1.; 1468 : Kenghy Botka : Bars v á r m . mon. 99. 1.) Mint Hrussó várához tartozó falu nyilván valahol az Aranyosmaróttói északra elterülő vidéken fekhetett. — A magyar Kend, Kende név származéka. 2. Scelemsam. Chaloupecky (243. 1.) és Bartek (Sborník literárného odhoru Spolku Sv. Vojtecha I I I . 52. 1.) a barsmegyei Szelezsény ~ t ó t u l Sl'ažany helvséget értik a l a t t a . Később Zelesen (1209/XVII. sz. : Á Ü O / V I . 340 1.) alakban fordul elő. — Az 1156. évi Scelemsam és a mai t ó t Slažany alakpár arra vall, hogy itt egy eredeti Shežany névvel v a n dolgunk, amelyben t e h á t az l u t á n egy orrhangú e állt. Az ó-magyar név em-je még visszatükrözi ezt az orrhangú magán­ hangzót, ami azt jelenti, hogy a magyarság a nevet még a nazális eltűnése előtt, azaz a X. században v e t t e á t . (Erre vonatkozólag ld. Kniezsa, Szent István-Emlékkönyv I I . 372— 373. 1.) Ugyanilyen nevek még : Szelezsány ~ oláh Sălăgeni, Arad m. ; Slezen p a t a k Morović mellett, Szerém m. Mindezek végeredményben teljesen azonosaknak látszanak Szilézia nevével (lengyel Śląsk, szláv Sležbskb; Slęžane ,sziléziaiak'), amelyet általában a germán Silingoi törzs nevéből származ­ t a t n a k , Rudnicki azonban (Slavia Occidentalis V I I I . 534—36. 1.) a név szláv eredete mellett foglal állást. A mi nevünk is Rudnicki nézetét támogatja, mert a Zoboralján a X. század­ ban sziléziai telepesek jelenlétét aligha tehetjük fel. 3. Qualiz, ma Kalász, N y i t r a megye. Chaloupecky szerint (243. 1.) Valkóc volna, ami azonban teljesen elfogad­ h a t a t l a n ötlet. Később Kaluz alakban fordul elő (1232 : Mon. Str. I. 286. 1., 1274 : Haz. Okmt, V I I I . 162.—65. 1.). A XVI. századi tizedjegyzékben m á r N y i t r a megyében szerepel. — A káliz népnév rejlik benne (v. ö. Kniezsa, Szent István-Emlékkönyv I I . 440.1.). 4. Belad, ma Bélád, t ó t u l Beladice, N y i t r a m. (Chalou­ pecky, 243. 1. ; Fügedi, 284. 1.). A XVI. századi tizedjegyzé­ kek már a nyitrai községek között sorolják elő. — A magyar Bélád személynévből alakult. 5. Eng. Valószínűleg a mai É n y ~ t ó t u l Iňa, Bars m. (Chaloupecky, 243. 1.). Szokatlan az ng az ny hang helyén. Az ny hangot így sohasem jelölték. A helységet egyébként 1332—37-ben Hem, alakban említi a pápai tizedszedő lajstrom (Mon. Vat. I. 190. 1.). — Eredete ismeretlen. Talán személy­ név rejlik benne. 6. Sengeu. Chaloupecky (243. 1.) tévesen Szentgyörggyel veti össze. Azzal a helységgel azonos, amelyet a későbbi források Zengeu és Sengeu alakban Új-Bars és Mohi h a t á r á b a n emlegetnek (1240 : Zengeu ÁÚO. V I I . 104. 1. ; 1275 : Zengev, Zengeu Mon. Str. I. 54—55. 1. 1339 : Sengeu Anj. Okmt. IV. 32.1. ; 1341 : Zengeu Anj. Okmt. IV. 69. 1.; v. ö. Knauz : A G a r a m melletti Szent Benedeki apátság, 207. 1.). Ma a Zsengő szőllőhegy őrzi nevét Újbars és Mohi között (Pesty Frigyes kéziratos helységnévtára, Bars m. Újbars és Mohi alatt). — Nyilván magyar eredetű név. Hogy a zsenge, vagy a zengő szóval függ-e össze, az egyelőre bizonytalan. 7. Fius, ma Füss, Bars m. (Chaloupecky, 243. 1.). Már 1075-ben is előfordul fius alakban (Mon. Str. I. 55. 1.). — A magyar fű származéka. Jelentése t e h á t ,füves'. 8. Saulscekei. Olvasása, lokalizálása bizonytalan. Gomboez Zoltán (Magyar t ö r t . nyelvtan. H a n g t a n II.) Saul-székének olvassa, ezt azonban csak akkor fogad­ hatjuk el, ha a környéken ilyen nevű helyet igazolhatunk. A barsmegyei Csekére sem igen gondolhatunk, mert oklevelünk az sc betűkkel, úgy látszik, csak sz-et és s-et jelöl, de cs-t nem. — Eredete ismeretlen. 9. Scentusa. Nyilván a mai Szenese ~ t ó t u l Senča (Chaloupecky, 243. 1.). A helységet a későbbi forrásokban Zenche (1277 : Mon. Str. I I . 73. 1.) alakban írják. Előfordul a X I V . századi tizedjegyzékben (1332—37 : Senche Mon. Vat. I. 187. 1.) a nyitrai főesperesség plébániái között. A XVI. századi tizedjegyzékek azonban újból barsmegyei helységekkel együtt sorolják elő. — A magyar Szentüsa személynév az alapja, amely a szent szóból való. A Szentüsa > Szencsa > Szenese fejlődés teljesen szabályos. 10. Beleg, ma Beleg ~ tót Belek, Bars m. Már 1075-ben említik Bilegi alakban (Mon. Str. I. 55. 1.). — Eredete nem világos. Legvalószínűbb, hogy a bélyeg szóval függ össze, amely — mint török jövevényszó— a szláv nyelvekben is megvan. IV. Honti főesperesség. ,,In parochia chunt ubi fonsol decimat. I I I I - o r . meliores sunt hee. Nek. plast. kemence. Badin. Mediocres. Tur. Scebechleb. Gyrki. Inferiores sunt. Neuelen. prilscan. scobuc." 1. Nek, ma Alsó- és Felső-Nyék, H o n t m. (Chaloupecky, 245. 1.). A középkorban volt még egy Egyházas-Nyék, vagy más néven Kosztonca is (< t ó t Kostolnica, azaz .templomos'). 1232-ben a zólyomi vár szolgálatára rendelték (Mon. Str. I. 286. 1.) — A magyar Nyék törzsnévből való. 2. Plast, ma Palást ~ t ó t u l Plašt'ovce, H o n t m. (Chaloupecky, 245. 1.). 1232-ben Nyékkel, Kemencével és Bágyónnal együtt ez is a zólyomi várhoz került (Palasht Mon. Str. I. 286. 1.).— Plašt' ~ Palást személynévből alakult. 3. Kemence, ma Kemence, H o n t m., az Ipoly bal­ partján (Chaloupecky, 245. 1.). Később Kemence (1230 : ÁÚO. VI. 489. 1.) és Kemencha (1232 : Mon. Str. 286. 1.) stb. alakban találjuk. — Kétségtelen, hogy végeredményben a szláv kamenica név rejlik benne. Mivel azonban a magyar­ ban is van egy kemence közszó (amely ugyancsak a kamenicaból való), nem lehet eldönteni, vajjon a helynév szláv, vagy magyar névadáson alapul-e. 4. Badin, ma Bágyon ~ t ó t u l Badín, H o n t m. (Chalou­ pecky, 245. 1.). 1135-ben a bozóki apátság k a p t a meg (1135— 1262 : Badin Fejér : Cod. Dipl. VII/5. 99. 1.). 1232-ben Badun alakban fordul elő (Mon. Str. I. 286. l.). — Való­ színűleg egy Bada személynévből szláv -in képzővel képzett név. 5. Tur, ma Túr ~ Túrovce, H o n t m. (Chaloupecky, 245. 1.). Később Turi alakban is találjuk (1291 : P e t r i de Turi Mon. Str. I I . 301. 1.). — A Túr név eredetére nézve a vélemények eltérők. Melich (Honf. Mg. 220. 1.) szerint nem szláv eredetű. T a g a d h a t a t l a n azonban, hogy szláv nyelvterületen számtalan helynév van, amely a szláv t u r b ,taurus' szóból van alkotva (Miklosich : Die Bildung der slav. Personen- u n d Orstnamen, 332.1.). A Túr név szláv eredete ellen azonban azt lehet felhozni, hogy a szláv nyelvekben valamilyen képző nélkül sem közszó, sem személy­ név nem szokott helynévként szolgálni. Ezzel szemben van a szláv nyelvekben egy képző, amelyet lappangó képző­ nek is nevezhetünk, mert sok esetben magukban a szláv nyelvekben is lekopott. Ez a -jb (nőnemben -ja, semleges­ nemben -je) birtokosképző. Egy szláv Turjh alakot a magyar­ ság minden bizonnyal Tur alakban vett volna át, annál is inkább, mert a szóvégi lágyítás sok nyelvben, így a t ó t b a n is eltünt. A mi helynevünk esetében azonban a t ó t Túr-ovce alapján inkább személynévi eredetre gondolhatunk. 6. Scebechleb, ma Szebelléb ~ t ó t Sebechleby, H o n t m. (Chaloupecky, 245. 1.; Melich : Honf. Mg. 371. 1.). Későbbről igen sok adattal rendelkezünk róla (1222 : Zebehleb Mon. Str. I. 238. 1. stb.). — A szláv Sebechléb személynévből alakult (v. ö. Melich : Honf. Mg. 371. l.). 7. Gyrki. Területünkön két helység is van, amelyet nevünkkel a z o n o s í t h a t u n k : 1. Györki ~ D'urkovce és 2. Gyerk ~ Hrkovce. Chaloupecky (245. 1.) Györkire gondol, de itt sem okolja meg véleményét. Én inkább Gyerk-kel azonosítanám, mert ez a felsorolt helységek területének mintegy a központjában fekszik, míg Györki meglehetősen kívül esik rajta. Ez azonban nem nyomós érv, mert ilyen távolabbi helység Nyék is, de különösen Szobok (ld. alább). Gyerket mindenesetre már elég korán említik okleveleink mint az esztergomi egyház birtokát (1245/1270 : Gyrki Fejér : Cod. Dipl. IV/3. 279—80. 1.; 1263 : villa Gerky Mon. Str. I. 491. 1.; 1290 : Grelcy Mon. Str. I I . 258. 1.) — Gyerk az 1290. évi oklevél Greky a d a t á n a k és a t ó t Hrkovce alaknak tanúsága szerint egy eredeti Girk-ből fejlődött. Ez t a l á n a görög szónak régi alakja. Györki esetében világos, hogy a Georgius személynév rejlik benne. 8. Neuelen. Chaloupecky (245. 1.) a Korpona völgyében fekvő Méz-nevelő ~ Medovarce helységre vonatkoztatja. Ez topográfiai szempontból elfogadható volna, mert a Korpona völgyében több helységet sorol elő jegyzékünk, azonban a név az eredetiben is világosan Neuel-en-nek és nem Neuel-eu-nek van írva. A Nevelő olvasás t e h á t minden­ esetre önkényes, ha meg is kell engednünk, hogy ilyen apró elírások az oklevél letisztázásánál könnyen előfordulhattak (ilyen pl. a már említett Brodrinc Brodnuk helyett!). — Eredete egyelőre bizonytalan. 9. Prilscan. Az Ipolyság melletti Pereszlényre gondol már Chaloupecky is (245. 1.). E b b e n az esetben i t t is elírást kell feltennünk valami *Prisclan helyett. 1245-ben Perezlen a név alakja (1245—1270 : Fejér : Cod. Dipl. IV/3. 279. 1.). — Kétségtelenül szláv név. Valószínűleg egy szláv Prislan, vagy Preslan személynév rejlik benne. 10. Scobuc, ma Szobok puszta Kovár és Balassagyarmat között, Nógrád megyében. Mivel Balassagyarmat a magyar középkor elején H o n t megyéhez t a r t o z o t t (Csánki I. 92. 1.), nincs benne semmi feltűnő, hogy Szobokot a honti főesperesség területén találjuk. Csánki is ismeri (1400 : Zobok Csánki, I. 108. 1.). — Eredete : szláv Sobbkb személynév, amely a Soběslav becézőalakja. A helynév magyar névadáson alapul. Amint látni, az oklevél helyneveinek részletes vizsgálata során is számos név m a r a d t megfejtetlenül. Azt hiszem azonban, sikerült k i m u t a t n o m , hogy a nevek azonosítása nem reménytelen vállalkozás. Ha egyes neveket ma nem is t u d u n k még pontosan meghatározni, a nevek túlnyomó többsége nagyon szépen azonosítható. Az eddig ismeretlennek minősített helységek is, azt hiszem, újabb levéltári adatok és a dülőnevek tüzetesebb vizsgálata sorári könnyen lokali­ zálhatók lehetnek. A vázlaton feltüntetett számok a dézsmaszedő körzeteknek a szö­ vegben említett megfelelő számokkal jelölt helységeit jelentik. A m á r meghatározott helynevek alapján számos kérdés­ ben nyerünk tisztább képet a Felvidék esztergom-, nyitra-, bars- és hontmegyei településtörténetének koraközépkori szakaszáról. Látjuk például, hogy Nyitra megye déli részének a lakossága még annál is jelentékenyebb volt, ahogy azt Fügedi vázolja munkájában. Különösen feltűnő a Zoborvidék nagyszámú lakossága. De Fügedi megállapításainál lényegesen sűrűbbnek kell minősítenünk a Radosna-völgy települését is. Ami a vidék nemzetiségi viszonyait illeti, az oklevél névanyagának behatóbb vizsgálata során több névről ki­ derült, hogy szláv eredetű. Ha ezeket térképre vetítve vizsgáljuk, kiderül, hogy a szláv eredetű nevek a Radosna völgyében (Rípény, Krtóc), a Zoboralján (Dvor, Asgar, Neuerci, Nemcyc. Zaltinc, Chirna, Colunch, Szelezsény), Mocsonok-Vágsellye vidékén (Csápor, Brodrinc), a Zsitva p a r t j á n (Csornok), a Garam—Ipoly-közben (Szódó, Vdol), a Korponai p a t a k mentén és az Ipoly középső szakasza mellett (Bágyon, Pereszlény) s végül talán a D u n a mellett, a Zsitva torkolatánál (Virt) fordulnak elő. Különösen feltűnő a szláv helynevek nagy száma a Zoboralján. Ezek az újabban előkerült szláv eredetű nevek azonban alig változtatják meg azt az eredményt, amelyet részben e nevek ismerete nélkül a kérdéses területek nemzetiségi viszonyairól a X I . századra vonatkozólag megrajzoltam. 1 Azok a területek, melyeken ezek a helységek feküsznek, nálam is mint vegyes magyar-szláv vidékek szerepelnek, legfeljebb talán Csápor és Szódó környékén kell valamivel tovább rajzolni a vegyes magyar-szláv nyelvterület h a t á r á t . A Zoboralját már eddigi a d a t a i m alapján is tiszta szláv területnek rajzoltam. Csupán csak a Zsitva-torkolat tájára kívánkoznék egy vegyes magyarszláv folt, ha a Virt magyarázatom helyesnek bizonyul. Ez azonban még nem teljesen kétségtelen. Az oklevél vizsgálata azonban jól szemlélteti a kérdéses megyék területi változásait is a X I I . századhoz képest. Az m á r nem kétséges, hogy az egyház legrégibb területi beosztása szorosan alkalmazkodott a világi közigazgatási beosztáshoz. A főesperességek h a t á r a i t e h á t a legrégibb időben a vármegyék határaival estek egybe. Ha pedig ez így van, látjuk, hogy a megyehatárok Nyitra és Bars között, de főként Esztergom és Bars, meg Esztergom és K o m á r o m között lényegesen megváltoztak a X I I . század óta. Különösen feltűnő ez Esztergom megye esetében, amelyhez a mai Bars déli része és K o m á r o m keleti része is t a r t o z o t t . Esztergom megye t e h á t a X I I . században lényegesen nagyobb volt mint ma, vagy akár a XIV. században is, amikor ezek a helységek már nem t a r t o z n a k hozzá. Kniezsa I.: Magyarország népei a X I . században. István-Emlékkönyv I I . (Budapest 1938) térképmelléklet. 1 Szent Felelős kiadó : Kniezsa István. 31.55S. — K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest. ( F . : Thiering R.)