Egyházaskér

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Egyházaskér vagy Verbica
Врбица
Vrbica
Egyházaskér címere
Hivatalos? Nincs adat
Használatban van? Nincs adat
Tájegység Bánság
Körzet Észak-Bánsági
Község Csóka
Terület 25,8 km²
Népesség
  • Összesen
    (2002)
  • 404 fő
Irányítószám 23329
Körzethívószám 0230
A térképen: A térképen
A katolikus templom

Egyházaskér vagy Verbica (szerbül Врбица / Vrbica) a valamikori Bács-Isztambul vasútvonal mellett, a Tisza-Maros-Aranka folyók által bezárt háromszög déli részén, az alföldi síkságon helyezkedik el.
Északon Oroszlámos, délen Mokrin, keleten Valkány, nyugaton Csóka határolja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Lakossága

  • 1948: 1214
  • 1953: 1363
  • 1961. 1220
  • 1971: 988
  • 1981: 654
  • 1991-ben[1] 548 lakos, közülük 512 magyar, 6 szerb, 20 jugo.
  • 2002-ben[1] 404 lakos, közülük 372 magyar, 11 szerb, 11 jugo.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevének első tagja Egyházas azt jelenti, hogy a népvándorláskor már volt temploma, a Kér pedig, hogy a Kér törzsbeliek ősi települése itt helyezkedett el.[2]

A katolikus egyház anyakönyveiben 1785 és 1888 között Verbicza, Verbitza, 1889-től pedig Egyházaskér.

[szerkesztés] Története

A Magyar Országos Levéltár mohácsi vész előtti gyűjteményében az 1247. évből származó latin nyelvű oklevelek Eghazasker, Egyhazasker névváltozatban említik. A csanádi és az aradi káptalan 1247. február 9.-i keltezésű oklevelében e templomos helység Egyházas-Kér néven szerepel.

Torontál vármegye monográfiájában egy Egyházas-Kér településről olvashatunk, amely Padé és Tiszaszentmiklós között terült el. 12471508 között a Csanád nemzettség birtoka. Ez a település a mai Egyházaskértől 20 km-rel délnyugatra terült el, a török hódoltság alatt megsemmisült.

1782-ben Marczibányi Lőrinc mint kincstári birtokot megvásárolja a csókai birtokot és vele együtt Czernabara, Imretelek, Monostor, Terján és Verbicza pusztákat is. Az uradalom 1785-ben 94, 1789-ben még 41 Szeged környéki családot telepít a mai falu helyére.

A római katolikus templom felépítése a Léderer család valamint az egyházaskéri hívők adományaiból valósult meg. 1938-ban szentelték fel. Védőszentje Keresztelő Szent János.

[szerkesztés] Forrás

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Torontál vármegye, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
  • Ortvay Tivadar, Szentkláray Jenő: Történelmi adattár Csanádegyházmegye hajdana s jelenéhez, 1871.-1874.
  1. ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
  2. ^ Prof.dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád monográfiája
A lap eredeti címe: „http://vajdasag.rs/Egyh%C3%A1zask%C3%A9r