Húsz település Magyarországon marad

Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolása után húsz, részben horvát lakossággal rendelkezö település került szétszóródva Magyarországhoz, nyolcvan pedig Ausztriához. Öket a magyarok " Nyugati horvátoknak" nevezik. Ma Györ-Moson-Sopron és Vas megye községeiben körülbelül 12-15 ezer nagyságrendben élnek a horvátok.

Kulturális tradícióik és nyelvük szerint különböznek a magyarországi ,horvátországi és jugoszláviai határok mentén élö horvátoktól (pl.: sokacok, bunyevácok) .

A Nyugat-Magyarországon élö horvátoknak kevés kontaktusuk volt a más régiókban élökkel, ez okozhatta azt a tényt, hogy önállóan fejlödtek az Ausztriában élö gradistyei horvátok felé orientálódva. Annak ellenére, hogy nem Burgenland területén élnek, önmagukat gradistyei horvátnak vallják.

 
 
 
A második világháború utáni nehéz idök

1948 és 1956 között a horvát kisebbségnek egyre rosszabb lett a helyzete. A magyar állam megszakította kapcsolatát Jugoszláviával, amely Tito marsall vezetésével egyre jobban eltávolodott a kommunista blokktól.

A nemzetpolitikai érdekek büntetéseket, elnyomásokat és letartoztatásokat eredményeztek a horvátok körében. A Horthy korszakhoz hasonlóan az emberek féltek vállalni nemzeti hovatartozásukat. Néhányan közülük magyarosították a nevüket, a kor lelki maradványai még a mai napig is érezhetöek.

Miután Magyarország normalizálta kapcsolatát Jugoszláviával, a horvát kisebbség jobb helyzetbe került. A népi és kulturális élet újjászületett. A "spontán asszimiláció" maradt csak problémás kérdés. A hatalmak ezt a tényt normális folyamatnak tartották, és nem tettek ellene semmilyen intézkedést. Sok év elteltével, 1962-töl a magyar kormány támogatja, és segítséget nyújt az anyanyelv és a horvát kultúra megörzéséért folytatott harcban.

 
 
 
A kisebbségi szervezetek

A második világháború után Magyarországon megalakították a "Szlávok antifasiszta frontját" és " Délszlávok Demokratikus Szövetségét". Ezek a szervezetek tették lehetövé, hogy a gradistyei horvátok kapcsolatba lépjenek a más régiókban élö horvátokkal.

A vasfüggöny lehullása után újra kialakult a kapcsolat a határ két oldalán élö gradistyei horvátok között, amely gyümölcsözö tényezö lett mindkét fél fejlödése szempontjából. A Magyarországon élö gradistyei horvátok visszanyerték öntudatukat.

A Délszlávok Demokratikus Szövetségének X. kongresszusán 1989-be Payrits Ferenc kérte a gradistyei horvát nyelv elismerését oktatási nyelvként a nyugat-magyarországi iskolákban, a hozzá szükséges tankönyveket beszerzését pedig tegyék lehetövé Ausztriából.

1990-ben a helyi horvát egyesületek létrehozták a regionális jelentöséggel bíró Magyarországi Gradistyei Horvátok Egyesületét a fiatalabb generáció a Magyarországi Gradistyei Horvát Fiatalok Egyesületébe tömörült.

 
 
 
Kisebbségi jogok Magyarországon

A Magyar Köztársaság alkotmánya tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbség jogait. Az alkotmány mindezek mellett biztosítja még számukra a helyi és kisebbségi önkormányzatok megalakítását, a kulturális fejlodést, a kisebbségi nyelv használatát a mindennapokban, az iskolákban és a nevek választásánál.A hatvanas évek elején Magyarországon a gradistyei horvátok lakta tízenkét településen felállították a kétnyelvű helységtáblákat, a falvak horvát nyelvű elnevezésével.

A vasfüggöny lehullása után a magyar parlament elrendelte az európai jogi normák átvételét. Magyarország ratifikálta a Kisebbségek védelmi konvencióját és a Regionális, kisebbségi nyelvek chartáját.

1994-tol alkotmányos jogok garantálják a helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozását. A modell célja a kulturális autonómia kialakítása. A képviselöket a helyhatósági választásokon választják. Ezek a helyi önkormányzatok Magyarország egész területén kapcsolatban vannak. Itt a gradistyei horvátok szövetséget alkotnak más horvát kisebbségekkel, de meghatározott önállósággal is rendelkeznek.

 
 
 
Oktatás, kultúra és médiák

Magyarországon két kisebbségi oktatási intézmény létezik:

  • kétnyelvü iskolák, amelyek a humán tárgyakat horvátul a többit magyarul tanítják
  • a nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák, ahol a horvát nyelvet heti néhány órában oktatják tantárgyként.

A kétnyelvü iskolák száma a tanulók egyre gyengébb nyelvi kompetenciája miatt állandóan csökken. A legtöbb intézményben a horvát nyelvet tantárgyként tanítják.

A magyarországi gradistyei horvátok kulturális téren nagyon aktívak. Rendelkeznek saját folklór együttesekkel , és énekkarokkal. A ORF kismartoni (Eisenstadt) horvát nyelvü szerkesztösége rendszeresen tudósít a Magyarországon élö gradistyei horvátok munkásságáról a Hrvatske novine hetilappal együtt. Ezen kívül a horvátok Magyarországon rendelkeznek a "Hrvatski glasnik" hetilappal, amely ír a gradistyei horvátokról, Pécsrol pedig horvát rádiót sugároznak.