Szennyvíziszapnak nevezzük a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapokat. A szennyvíziszap magas víztartalmú (60-95 %) folyékony anyag, amely koncentráltan tartalmazza az emberi eredetű anyagcsere termékeket és egyéb szerves hulladékokat (65-75 %) és szervetlen szennyező anyagokat, háztartásban használt tisztító-, mosószereket, ipari tevékenység vegyszermaradékait, stb.

 

Az iszap minőségétől (kémiai összetétel, víztartalom, fertőzőképesség) függ a hasznosítás, ártalmatlanítás módja. A világban számos megoldás létezik az iszapok hasznosítására: komposztálás, injektálásos eljárás alkalmazásával történő termőföldre kijuttatás, biogáz előállító üzemben történő felhasználás, együttégetés, önálló égetés. Az ártalmatlanítás legkevésbé kedvező módja az előkezelést követően hulladéklerakóban történő elhelyezés (a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet alapján). Környezetvédelmi szempontból azok az eljárások támogatandóak, amelyek az iszap megújuló energiaforrásként (biogáz előállítás), termésnövelő anyagként (komposzt, talajjavítás) történő hasznosítását valósítják meg.

 

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza az iszapok talajvédelmi és vízminőség-védelmi minőségi követelményeit.

 

A kezelendő szennyvíziszap mennyisége a szennyvízelvezetési és -tisztítási program előrehaladtával számottevően növekszik. A 2000. évben keletkezett iszapok mennyiségéhez képest 2008-ra közel 85 %-kal nő a szennyvíziszap mennyisége. Az iszapkezelés és -hasznosítás létesítményeit a térségi és helyi szennyvíz-elhelyezési tervekben kell meghatározni. E feladatok részletezését, illetve finanszírozását a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza ( 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet).

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a települési önkormányzat közszolgáltatás körében ellátandó feladataként határozza meg a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezését. A hulladékgazdálkodási törvényt figyelembe véve törekedni kell a szennyvíziszapok hasznosításának megoldására, előnyben részesítve azokat az eljárásokat (biológiai aerob vagy anaerob lebontás, mint anyagában történő hasznosítás), amelyek széles körűen felhasználható termékeket (biogáz, komposzt) eredményeznek.