Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* A DjVu fájlok a PDF-hez hasonlóan összefűzött oldalakat tartalmaznak, előnyük a kis méret. Előnézetben megtekintheti őket, de ha feltelepíti gépére a DJVU PLUGIN-t, akkor ezután a letöltött, vagy máshonnan kapott DjVu fájlokat is meg fogja tudni nézni. (Mac, Linux verzió itt)

 
3.36 MB
2005-11-05 11:53:36
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
592
5294
Rövid leírás | Teljes leírás (683.36 KB)

Cím: Zalavármegye ismertetője

301-452. oldal

Alcím: 1935
Közreműködő: Brody László (1897) ; Madarász Gyula ; Zsadányi Oszkár (szerk.) ; Sziklay János (1857-1945) ; Kozma Béla (közrem.)
Szerz. közl.: Szerk. Brody László, Madarász Gyula, Zsadányi Oszkár ; A történeti részt írta Sziklay János, Kozma Béla
Kiadás: Sopron : Székely ny., 1935
ETO jelzet: 908.439.121 ; 943.912.1".../19"
Szakjelzet: 908
Cutter: Z 21
Oldalszám: 271 p.

hálydon, mint jegyző gyakornok működött. Röviddel ezután sógora elhalálozása után átvette annak hivatalát és 1933-ban temető gondozóvá kinevezték. Számos községi és egyházi egyesület Hágja.
KLEIN JENŐ festék és vegyeskereskedő. * 1891. Gesztréden. A szakmát Debrecenben tanulta. 1920-ben Keszthelyen önálló lett. A világháborúban az orosz fronton harcolt és 1916-ban hadifogságba került. Felesége: Neumark Eózsi, egy gyermeke van.
KLINGERSPOHR RÓBERT nyugalma
zott állomáselőljáró., * 1862. Bereczen. Kéz-
divásárhelyen végezte iskoláit, ezután a
kereskedelmi pályára lépett. 1885-ben ke
rült a Máv.-hoz és Bruckban kezdte meg
működését. A vizsgatétel után Bicskére ke
rült, ahol a forgalmi osztályon teljesített
szolgálatot. Majd a szombathelyi üzletveze
tőséghez osztották be. Porpácon, mint ál
lomásvezető és ugyanilyen beosztással Nagy-
szentmihályon működött. 1919-ben nyugalom
ba vonult. Eredményes szolgálata alatt ju
talomba részesült. 1921-ben telepedett le
Keszthelyre. Nyugalomba vonulása után
Nagyszentmihályon, mint intéző öt évig mű
ködött. .!
Ifj. KOCH ANTAL fűszer- és csemege kereskedő. * 1901. Keszthelyen. Iskolái után a kereskedői pályára lépett. 1930-ban önálló lett. Több társadalmi és kulturális egyesület tagja. A háborúban 18 hónapig vett részt. Felesége: Dobos Margit.
KOHN MÁRKUS vegyeskereskedő. * 1864 Tarjándörögön. A kereskedői szakmát atyjánál tanulta és gyakorolta. 1891-ben önr álló lett Kapoleson. 1923-ban alapította mai üzletét Keszthelyen. A kapolcsi képviselő testületnek 10 évig volt tagja. Felesége; Oblat Berta, egy gyermekük van.
mádi KOVÁCS FERENC nyugalmazott tábornok. * 1876. Lúgoson. Régi katonai tamiliából származik. Katonaiskoláit Marg-burgban végezte. Kassán kezdte meg szol gálatát a 34-es közös gyalogezrednél és ennek kötelékében küzdötte végig a világháborút. Mint százados az orosz fronton, majd az olasz fronton folytatta hadszintéri működését. A nemzeti hadsereg, majd a szombathelyi határőrkerület parancsnoka, s mint ilyen 1928-ban vonult nyugalomba. A katonai érd. ker., ezüst és bronz Signum Laudis kardokkal, porosa vaskereszt, a 4. oszt. po

rósz vörös sasrend tulajdonosa. Felesége-Keszupotich Ilonka, két gyermekük van. A HONSz. díszelnöke Nemessége 1862-ből szar oiazik.
KRAUSS ZSIGMOND fűszer- és termény kereskedő. * 1866. Keszthelyen. A keres kedői szakmát Pécsett tanulta. Atyja üzletet mely 1870-ben lett alapítva 1883. óta annak halála után . önállóan vezeti. Az Izraelita hitközségnek évtizedek óta képviselő tagja. Felesége: Rosenberg Karolin, gyermekisi: Margit, Anna, Jenő, Ella.
KUMMER MIHÁLY hercegi uradalmi fó-pénztáros, titkár. * 1865. Ólad. Iskolai tanul mányait Keszthelyen végezte, 1885-ben a gazdasági főiskolán oklevelet nyert. A her cégi uradalomba került, mint segédtiszt és 1923. óta főpénztárnok és titkár.. A vároa társadalmi életében aktív szerepet visz. A hazafias, kultúr- és jótékonysági megmozdulások melegszívű támogatója.
KUTASSY GUSZTÁV kőipari vállalkozó. A céget atyja Kutassy Imre 1899-ben alapította. Atyja számos érdemes munkával örökítette meg emlékét. A helyi társadalmi intézmények működésében élénken részt vett. Az 1914-es háborúban a fronton hosszú ideig1 szolgált és mint rokkant jött haza.
LAKITS JÓZSEF nyugalmazott igazgató tanító. * 1862. Keszthelyen. Középiskoláit a keszthelyi gimnáziumban, a képzőt Csurgón végezte. Működését Mihálydon kezdte, ahonnan Szigligetre került. Itt 43 évig működött, mint igazgató kántortanító. 1926-ban nyugalomba vonult, mely alkalommal « közoktatásügyi miniszter elismerését fejezte ki 4 évtizedes működéséért. Roth veszprémi püspök szintén elismerését adta neki tudtuL Nyugalomba vonulása óta szülővárosában telepedet* le. Néhai neje Kovács Mária, kántor családból származott. 5 fia, 5 leánya van.
LÁZÁR JÓZSEF nyugalmazott útkaparó. * 1868. Alsópáhok. Előbb gazdálkodással foglalkozott, majd 1890-ban bevonult a 48. gyalogezredhez és|. 3 év után, mint őrvezetö szerelt le. 1898-ban lépett állami szolgálatba és Keszthely-Gyenesdiás útszakaszon teljesített szolgálatot 1924-ben történt nyugalomba vonulásáig. Felesége Szabó Anna, 4 gyermekük van.
LENDL ADOLF dr., nyugalmazott állatkerti igazgató, műegyetemi magántanár. ¦

30

1862. Orczyfalván. Középiskoláit Temevárott, egyetemi és műegyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Heidelbergben végezte, 1886-ban nyert oklevelet. Mint asszisztens, a budapesti egyetemi kémiai tanszékén működött, majd a műegyetem állat- és növény tan tanár, később a Nemzeti Múzeum állattani laboratóriumának főnöke. 1892-ben állásáról lemondva, Budapesten tanszergyárat alapított és udvari szállítói címet nyert. 1901-ben országgyűlési képviselővé válasz tották a temesrékási kerületben. 12 éven keresztül székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag. E tisztségéről 1912-ben, mikor a budapesti állatkert igazgatójává nevezték ki, lemondott. A világviszonylatban is elsőrangú budapesti állatkertet az ö tervei és elgondolásai szerint építették újjá és azt ő vezette 1921-ig. Tudományos kutató munkája során beutazta csaknem az egész földkerekséget, igen sok nagyjelentőségű tudományos megfigyelést tett és szinte felbe csülhetetlen értékű ritkaságokkal gazdagította úgy a Nemzeti Múzeumot, mint az állatkertet. Hivatalos megbízásból átkutatta Norvégia legészakibb vidékeit, ahol különö sen madártani megfigyeléseket folytatott. Horvátországban a Kapela-hegységet járta be, majd 1906. nyarán gyalog bebarangolta egész Kisázsiát. Itt különösen az anatóliai sivatag és a Taurusz-hegység átkutatásával végzett nagyjelentőségű tudományos munkát. 1907-ben az argentínai tudományos körök meghívására a pampáka és a kordillerákj hegyvonulatát járta, be és az Atlanti Óceántól a Csendes Tengerig gyalog tette meg az 1400 kilóméteres utat. Beutazta Tripo-liszt, Tuniszt, Algírt és Marokkót, mindenütt madártani kutatásokat folytatott. 1931-ben fejezte be a létesítendő Országos Természettudományi Múzeum tervezetét Klebelsberg Kunó gróf, akkori kultuszminiszter felkérésére. Buenos Ayresben az ö tervei szerint építik a város nagyjelentőségű, tudományos látványosságát, a planitáriummat egybekapcsolt akváriumot. Páradhatatlan szorgalommal még egyre munkálkodik. Irodalmi munkássága eddig 14 vaskos kötetre terjed, ezenkívül számos tudományos előadást tartott Keszthelyen is, ahol a város társadalmának osztatlan szeretete és megbecsülése övezi a kiváló tudóst. Utileveleinek, értekezéseinek, tárcáinak és egyéb kötetbe nem

gyűjtött irodalmi munkáinak a száma ezer körül van. Most egy magyar szempontból rendkívüli jelentőségű terv megvalósítása foglalkoztatja' nagyszabású akváriumot akar létesíttetni Keszthelyen, amely a Balaton egész állatvilágát szemléltetően mutatná be. Eredményekben páratlanul gazdag munkás élete során számos hazai és külföldi kitüntetést kapott, madártani és általában állattani kérdésekben ' az egész világon ismert és elismertnevű szaktekintély, akinek kutatásai az álatlános emberi tudásnak felbecsülhetetlen szolgálatot tettek.
LENGVARYNÉ sz. CSÍK MÁRIA dohány-nagyáruda tulajdonos. Férje * 1882. A világháborúban a szerb fronton teljesített szolgálatot, 1914-ben Muraici községnél halt hősi halált. 1922-ben vette át a dohánynagy-árúda vezetését. Három gyermeke van.
LOVASSY SÁNDOR nyugalmazott gaz-Jasági akadémiai igazgató, m. kir. gazdasági főtanácsos. * 1855. Abony. Középiskolát Székesfehérvárott, gazdasági akadémiát Debrecenben, egyetemet Budapesten végzett. 1870-ben Nagyrőczén kezdte meg működését, ahol 1889-ig kereskedelmi iskolai tanár volt. 1889-ben lett Keszthelyen a gazdasági tanintézet tanára, 1910. rendes akadémiai tanár, 1917-21-ig pedig az akadémia igazgatója. Az 1889-ben alakult Balatoni Múzeum Egyesületnek kezdettől fogva elnöke és ügyvezetője. Több szakmunkája jelent meg. 1892-ben a Természet Tudomány Egyetem Bugátdíját nyerte el a «Saskeselyü monográfiája című művével. Fő müve «Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásai* 1927-ben jelent meg 56 íven. 1922-betn nevezték ki gazdasági főtanácsossá.
LÖBL M. JENŐ fűszerkereskedö. * 188S. Viluson. A szakmát Budapesten tanulta éa itt is lett önálló 1904-ben. A világháborúban az olasz, orosz és román fronton harcolt. Majd Délamerikába ment ahonnan 10 évi tartózkodás után visszajött Keszthelyre és önállósította magát. Több társadalmi egyesület tagja. A kis ezüst, bronz és sebesülési érem tulajdonosa. Felesége: Kajtár Vilma.
MAGYARI GERÖ ZOLTÁN dr. .kórházi igazgató főorvos. * 1898. /Csikjenőfalván.', Iskoláit Csíkszeredán, majd Budapesten végezte. 1925-ben nyert oklevelet. 1928-ban. műtőorvosnak, 1930-ban tanársegéddé nevezték ki. 1930-31 tanévben ^állami ösztöndíjjal,

31

Wien. Berlin és Breszlauban végzett sebó-bészeti tanulmányt. Haza jövetele után folytatta sebészeti kutatásait. Sebészeti és röntgen tárgykörből 20 dolgozata jelent meg, «Az elektromos Sebészet alapvonalai és gyakorlati alkalmazása* címmel 1932-ben jelent meg jelent meg munkája. 1933-ban nevezték ki a keszthelyi közkórház igazgatójává. A világháborúban az orosz-, oláh- és olasz! fronton teljesített szolgálatot. Az I. oszt. ezüst. II. oszt. ezüst, bronz, Károly csapatkereszt tulajdonosa.
MAJOR ISTVÁN nyugalmazott Máv. fő-kalauz. * 1851. október 4. Rékas. 1871-ben a 38. gyalogezredhez bevonult. 1881-ben került a Máv.-hoz. Piumében 1897-ig, Kaposvárott 1909-ig, nyugalombavonulásáig teljesített szolgálatot. Utána Tapolcán, 1928. óta pedig Keszthelyen telepedett le. A Credo és vasutas, kör tagja. Felesége Balogh Gizella, 2 gyermekük van.
alsómalatini MALÁLINSZKY FERENC földbirtokos, m. kir. gazdasági .főtanácsos, felsőházi tag. * 1863. Tapolca. A magyaróvári gazdasági akadémiát 1885-ben végezte, utána szülei zalacsányi birtokán gazdálkodott. A politikai életbe 1886-ban kapcsolódott be. 1922-ben nyerte gazdasági főtanácsosi méltóságát. Katonai szolgálatot a 4. közös huszárezrednél töltött s mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1927-ben lett felsőházi tag. A Balatonszövetség társelnöke. Családja nemessége 1542-ből származik. István és Ferenc fia hősi halált halt a világháborúban.
MÁTÉ JÁNOS magánzó. * 1858. Sarálon. 1884-ben a Festetich-uradalomba került, ahol becsülettel és teljes megelégedésre szolgált 1924-ig, mint majorgazda. Szorgalmával, mint az uradalom egyik legrégibb alkalmazottja, osztatlan közmegbecsülést vívott ki. Fele eége: Papp Teréz.
MÁTYÁS LAJOS nyugalmazott Máv. pályafelvigyázó. * 1878. Zalaszántón. Katonaévei után a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban leszerelt. A háború alatt a korneu-burgi vasutezredhezi vonult be, mint pályafelvigyázó. 1917. tavaszán az olasz frontra került, ahol mint őrmester teljesített szolgálatot. Olasz hadifogságba került, ahonnan 1919-ben tért haza. 1925-ben, mint pályafelvigyázó nyugalomba vonult. Több társa-

dalmi egyesület tagja. Felesége: Köntös Etelka.
MAYER DÉNES gépműhely és gépraktár tulajdonos. * 1871. Keszthelyen. 1905-alapították István nevű testvérével együtt a gépgyárat. A cég fokozatosan fejlődött a ma már a megye egyik legszámottevőbb gépgyára. A gép- és autójavító műhely teljesen modernül van felszerelve és sok számú munkást foglalkoztat. Kb. 12 éve tagja a községi képviselő testületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak.
MAYER ISTVÁN * 1869. Keszthelyen, tóécsben és Budapesten nyert szakmai kép zettséget, Dénes fivérével több kiállításon vett részt a cég és több kitüntetés tulajdonosa.
méhkerti MELKOVICH ANDOR nyugalmazott községi föjegyjző. * 1874. Zalaszántón. 1892-ben Székesfehérvárott gimnáziumi érettségit tett. Működését Zalaszántón, mint gya kornok kezdte, majd Zalaegerszegre került, ahol 20 évig volt vezető főjegyző. Nevéhea számos középület felépítésének kezdeményezése fűződik. Az önkéntes tűzoltó és aa Iskolaszék világi elnöke. 1920-ban vonull nyugalomba s azóta Keszthelyen lakik. Neje Szenes Mária, 4 fia, 1 leánya van.'
MÉRBI IGNÁC nyomdatulajdonos, papír-
és könyvkereskedő. * 1852. Szigetváron.,
1864-ben telepedett le Keszthelyen és 1877
ben nyitotta meg üzletét, mint textilkeresr
kedő. Később könyv- és papírkereskedéssfi
alakult át a cég. 1891-ben megindította a
keszthelyi hírlapot, melynek első szerkesztője
Hoffmann Soma volt. Második szerkesztő:
Schwarcz Zsigmond dr. ügyvéd, harmadik
Lovassy Sándor dr., ötödik Csák Árpád dr..
hatodik Mérei Ignác. A háború után «Keszt-
helyi hírek» címen jelent meg 1932-ig nyom
dájában az újság. Községi képviselő testület
tagja, Keszthelyvidéki Tp. ig. tagja, Készt
helyi Segélyző egylet alapító és igazgatósági
tagja. '
dr. MESTERICH ELEK járási tiszti főorvos. * '1887. Perdócpusztán. 1910-ben1 nyert oklevelet.' 1912-ben telepedett le Keszthelyen. 1914-1918-ig, mint ezredorvos teljesített katonai szolgálatot. 1933-ban nevezték ki ' járási tiszti főorvosnak. A vörös kereszt II.' oszt. díszjelvénye, a Ferenc József rend hadiékítményes 'lovagkeresztje, a Sig num Laudis tulajdonosa.

32

MISEK ANTAL nyugalmazott csendőr tiszthelyettes. * 1865. Gyalókán. Katona évei után a csendőrség kötelékébe lépett 1887-ben. 1904-ben nyugalomba vonult Szé keefehérvár, Felsőpulya, Kapuvár, Iván, Le béuy és Fertőszentmiklós volt a szolgálati helyei. Nyugalomba vonulása után, mint uradalmi felügyelő működött. 192?. óta Ke3zt-hflyi lakos. Néhai neje: Palkó Rozália, má sodik neje; Krisz Anna, egy gyermekük van.
MOÓR SÁNDORNÉ, szül. Ábrahám Júlia penzió tulajdonos. Zalaköveskúti születésű, első férje néhai Székely István keszthelyi építőmester volt, aki a háborúban szerzett betegsége következtében 1928-ban halt meg. 1927-ben létesítette penzióját, melyben 6 kétágyas szoba áll a nyaralóközönség rendelkezésére. Második férje Moór Sándor Keszthelyen *. 30 éve áll a herqeg szolgálatában, ahol most tablóterítő és ezüstmester. A háborút végigharcolta és 3-szór megsebesült. Leánya sz. Erzsébet.
MOLECZ AURÉL nyugalmazott Máv. állomáselőljáró. * 1868. Óturán. Iskolái el végzése után a Máv. szolgálatába lépett. 1898-ban állomáselőljárónak nevezték ki Katalinfalva állomásra. Karsovákon állomás-vezető, majd Nagykárolyfán nyer beosztást, ahol 1921-ig, az impériumváltozásig működött. Ekkor Keszthelyre került, ahol nyug: díjazták. Felesége: Szoboszlay Anna.
MOLNÁR ANDRÁS nyugalmazott csendőrtiszthelyettes. * 1887. Hegymagos. 1908-ban a kisbéri ménestelepen került szolgállatra, mint őrsvezető. 1912-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Számos állomáshelyen teljesített szolgálatot, míg 1928-ban nyugalomba vonult. A róm. kath. Credo tagja. Neje Ságvári Ilona, 1 fia van.
MOLNÁR JÓZSEF kereskedelmi kerteszet tulajdonosa. * 1906. Péterfán. A ker tészetet Zalaegerszegen tanulta. Mint se géd az ország nagyobb kertészeteiben volt alkalmazva. 1925-től önálló. A zalaeger-egerszegi tanoncversenyen a második díjat nyerte kiválóan szép munkájával. Felesége; Németh Anna.
MÓRICZ GÉZA nyugalmazott Máv. segédtiszt. * 1865. Vépen. 1889-ben lépett, * Máv. kötelékébe a zalaegerszegi osztály -főnökségnél. 1905-ben Keszthelyre került, ahol 1920-ban nyugalomba vonult. Felesége:

Kováts Terézia, nyolc gyermekük volt.
MORŐCZ JÁNOS Máv. kiadóőr. * 1883. június 5. Keszthely. A Máv.-nál Keszthelyen kezdte működését, majd Fenékpusztára került, ahol azóta teljesít szolgálatot. 25 évo Szakszerű méhészettel foglalkozik. Szolgalata alatti 2 ízben soron kívül előléptették, 2-szer jutalomban részesítették. Családja régóta él Keszthelyen. Felesége Kopcsándy Erzsébet, akinek fivére Kopcsándy József a forradalom leverésében hősi halált halt. Egy leányuk van.
MURÁNYI IGNÁCZ nyugalmazott csendőrtiszthelyettes. * 1859. Ujszőny. 1879-ben bevonult a 12. gyalogezredhez, ahol 3 évet üzolgált. 1 év után belépett a csendőrség kötelékébe. Számos állomáshelye volt és 1914. októberében nyugalomba vonult. 1916 ban Keszthelyre költözött itt él családjával A katolikus Credo tagja. Felesége: Novak Lujza, meghalt 1918-ban, 2 fia, 4 leánya VAU.
NÁDAS KÁLMÁN nyugalmazott székesfővárosi iskolaigazgató. * 1871-ben Keszthelyen, ősei Franciaországból a napóleoni háborúk alatt jöttek be Magyarországra. Ek-űkor még a Neiger nevet viselték. A mille-niumkor magyarosították meg nevüket. A magyar földön élt első ősük Napóleon ezredese volt, aki Vasmegyében telepedett le. Nagyapja: Péter, résztvett a 48-as szabadságharcban. Világos után elfogták és az az aradi várban halálra ítélték, de megszökött éa nyomavészett. A tanítóképző elvégzése után 1890-ben kezdte meg tanítói működését a székesfőváros kötelékében. Már ipariskolai igazgató volt, amikor 1912-ben egy 12 tanerős tantestület élére nevezték ki. Műszerész- és géplakatos tanonciskola igazgatója is volt egyidejűleg. 1924-ben nyu-galombavonúlt. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Sokat értekezett közgazdasági és városfejlesztési kérdésekről. 33 éves tanítói munkásságát a székesfőváros tanácsa és a kultuszminiszter elismerő okirattal jutalmazta. Budapesten a IX. kerületi Tanítók Körének jegyzője, alelnöke, később elnöke volt és igy az Országos Eötvös-alap választmányi tagja. Az Orsízágos Tanító Egyesület tiszteletbeli tagjává választották. Budapest társadalmi mozgalmainak lelkes előharcosa volt, a Ferencvárosi Polgári Kör és a Munkáspénztár titkára, annak megalapí-

tásában is tevékenyen részt vett. A háború alatt, mint lisztbizottsági elnök jelentőségteljes munkát végzett a közélelmezés teréa is. Felesége: Kreitzer Lujza.
NAGY ÁRPÁD r. kath. tanító. * 1900. Andorháza. Iskoláit Sümegen, majd Csurgón végezte, ugyan itt nyert oklevelet 1920-ban, azóta a hercegi uradalom Fenékpusztai iskolájában tanít. A világháborúban az olasz fronton harcolt, mint önk. őrvezető szerelt le. A Kis Balaton vízrendező Társulat és Kis Zalamenti öntöző Társulat jegyzője és pénztárosa. Felesége: Szalmássy Mária két gyermekük van.
NAGY GYULA uradalmi írnok. * 1886. Keszthelyen. Keszthelyen végzett 4 gimnáziumot. Működését a Telepépítési Kormánybiztosságnál kezdte Keszthelyen, innen a nagyszombati cukorgyárba, majd a pozsonyi Gazdák Biztosító Intézetébe került, mint tisztviselő. Később Pozsony város adóhivatali írnoka. 1915-ben került a hercegi uradalom szolgálatába, , azóta itt működik. 20 éven át a keszthelyi kath. legényegylet aktív tagja, jegyzője és könyvtárosa volt.
NAGY JÁNOS nyugalmazott gazdasági intéző. * 1857. Keszthelyen. Iskoláit Sopronban és Keszthelyen végezte. Működését 1878-ban kezdte a hercegi családnál. Több állomáshely után 1923-ban nyugalomba vonult. Működése helyén kivette részét a kulturális intézmények támogatásában.
NAGY JÖZSEF állami útkapró. * 1892. Keszthely. Először gazdálkodott, 1913-ban bevonult a 48. gyalogezredhez, 1914-ben a 9-es huszárokhoz került s ezekkel vett részt az első szerb harcokban, majd a limanovai csatában, ahol megsebesült. Több orosz-, szerb- és olasz ütközetet harcolt végig különböző ezredekkel. Kitüntetései: bronz, v. é., szolg. ker., Károly csk., német v. szalag. Állami szolgálatba 1924-ben lépett Nagykanizsán, majd Tapolcán s jelenleg Keszthelyen a Budapest-Siófok-Keszthely útszakaszon dolgozik. Felesége: Szép Erzsébet, 7 gyermekük van.
NAGY LAJOS th. útkaparó. * 1898. Kéthely. 1917-ben vonult be a 44. gyalog-gezredhez, ahol 1918. november 27-ig szolgált. A Károly csk. tulajdonosa. 1922-ben lépett a vármegyei törvényhatóság szolgálatába, ahol azóta működik. Felesége: Bella Anna, 4 gyermekük van.

NAGY MARGIT nyugalmazott polgári iskolai tanárnő. * 1887-ben kedte meg működését és 41 évi szolgálat után 1928-ban vonult nyugalomba. A nyelv- és történelem szakelőadója volt. A háború alatt a Vöröskeresztnél kiváló tevékenységéért elismerő okirattal tüntették ki. A Vöröskereszt hadi-ékítményes ezüst díszérmének tulajdonosa. Több szeretetegyesületben tölt be tisztséget és tevékenyen kiveszi részét a város minden kulturális és szociális megmozdulásából.
NÉMETH JÁNOS nyugalmazott plébános,, szentszéki tanácsos. * 1862. Nemesgulácson. Tanulmányait Veszprémben végezte. 1891-ben szentelték fel. Mezőkomáromba kezdte meg működését. 1904-től Vörsön működött, ahol harminc esztendőt töltött. Itteni működése alatt az ő nevéhez fűződik két templom és három iskola építése. Nyugalomba vonulása után Keszthelyen telepedett le. Balatonvidéke című lapnak négy éven keresztül volt szerkesztője. 1928-ban szentszéki tanácsossá nevezték ki.
NENOV ILIA bolgár kertész. * 1886. Dragano. Fiatalkora óta kertészettel foglalkozik. 1896-ban Jött Magyarországra, ahol 1 évig Kaposvárott dolgozott, majd bevonult hazájában, ahol 3 évig a tűzérségnéí szolgált. Ezután Zalaegerszegen, majd Keszthelyen dolgozott. 1912-13-ban a balkáni háborút, 1915. november 15-től a világháborút szolgálta végig. 1920-ig Bulgáriában egy cukorgyárban dolgozott, 1921-ben pedig Keszthelyen önálló lett. A keszthelyi kiállításon 1922-ben bronz éremmel és ok^ levéllel tüntették ki. Felesége Kina Gan-''seva, 4 gyermekük van.
NIECZOREK JAKAB hercegi uradalmi ménesmester. * 1855. Lauraflütteében. (Németország). Működését gróf Hugó Henckel von Donnersmark versenyistállójánál Nach-ban kezdette meg, innen a gróf magyarországi oroszvári birtokára került. 1884-ben került Fenékpusztára herceg Festetich Ta-sziló méntelepének vezető ménesmesteréül. A legkülönb angol trénerektől nyert szaktudásával és a herceg áldozatkészségével itt a kontinens legszebb teli vér ménesét fejlesztette ki. Az általa tenyésztett versenylovak, mindig az elsők közt voltak Magyarországon. 6 derbyt, közöttük az osztrák és német derbyfe is e ménes lovai nyerték. Az összes klasszisu díjakat többszörösen is

34

megnyerték, sőt még a telivér lósport klasz-szikus őshazájában is számos nagy versenyt nyertek. Ű tenyésztette ki a fenékpusztai ménesben Pázmánt, minden idők legkitűnőbb magyar apaménjét. Néhai neje: Her-minie Manhardt. Öt fia harcolta végig a világháborút, kettő közülük hősi halált halt.
NOVAK FERENC nyugalmazott igazgatótanító. * 1865. Csáktornyán. Tanítóképezdét végzett szülővárosában, majd 1884-ben Mu-racsányon kezdte meg tanítói működését. Innen Ligetvárra került, ott 33 éven át tanított. A megszálláskor hazafias érzülete miatt internálták. 1919-ben Gogánfán, 1921-ben Cserszegtamásin tanított. 1926-ban nyugalomba vonult. Azóta keszthelyi lakos. Felesége: Lissziát Emma, két gyermeke van.
OROSZLÁN ISTVÁN nyugalmazott székesfővárosi altiszt. * 1871. Tapolca. Előbb a cipőfelsőrészkészítői iparban felszabadult Keszthelyen, majd mint segéd Budapesten dolgozott. 1883-ban bevonult) 1897-ben a főváros szolgálatába állott, ahol 1916-ban történt nyugalombavonulásáig műi ködött. Ekkor bevonult a 20. nfk. gy. e. Az olasz fronton megsebesült s mint 39 o/o-os rokkant szerelt le. Azóta Keszthelyen1, él. AHONSz. volt elnöke. Felesége: Eötvös Lina, fia István a keszthelyi Ipartestületi jegyzője és most készül jogi doktorátusára.
ŐRY LÁSZLÖ szikvízgyáros és sörnagykereskedő. * 1874. Felsőkustányon. Iskolái után a kereskedelmi pályára lépett. Nemesbükkön kezdte meg működését, mint kereskedő és korcsmáros. 1904-ben telepedett le Keszthelyen és mint fűszer- és vaskereskedő önállósította magát. 1913-ban, mint sörkereskedő folytatta üzletét, 1919-ben szódagyárral bővítette azt ki. Üzeme teljesen modernül van felszerelve, üzletköre kiterjed a járás területére. Az izr. hisközsóg képviselő testületi tagja. Chevra Kadisa elnöke,
PALLÉR JENŐ nyugalmazott közjegyző. * 1869. Marcalin. Iskoláit Keszthelyen végezte, mint gyakornok, 1888-ban kezdte meg működésót, majd 1892-ben jegyzői szigorlatot tett. 1895-ben Rédicsen megválasztották közjegyzőnek és itt 1916-ig működött, amikor is nyugalomba vonult. 1921-ig alsólendvai birtokán gazdálkodott, de a szerb megszállók kiüldözték, súlyosan bántalmazták és anyagilag is megkárosították.

1921. óta Keszthelyen él. 2 gyermeke van, fia vitéz százados.
palocsai PALOCSAY GYULA nyugalmazott posta főfelügyelő. * 1870.-ben Siófokon. 1893-ban lépett a posta szolgálatába. Főbb, állomásai Budapest és Sopron voltak. Sopron-; ban cca 20 évig az építkazési osztály vezetője volt. Működése alatt épült a soproni postapalota. 1923-ban nyugalomba vonult és és 1927-ben telepedett le Keszthelyen. Letelepedése után bekapcsolódott a város társadalmi és kultúrás életébe. Községi képviselő testületi tag.
PAPP ISTVÁN kéményseprőmester. • 1887. Vonyarcvashegyen. Iparát Keszthelyen tanulta, 1929-ben mesteri vizsgát tett. A tűzoltó életben állandóan aktív szerepet visz, a keszthelyi Önk. Tűzoltó Testület parancsnoka, a nemzetvédelmi osztag vezető tagja. A hábrúban az orosz fronton harcolt és többször súlyosan megsebesült. Mint tizedes szerelt le. Több katonai kitüntetés tulajdonosa. Felesége: Mussza Julianna. Egy gyermekük van.
id. középgálóczi PÉCZELY LÁSZLÖ oki. gazdász és szöllész. * 1868. Felsősegesden-Középiskoláit és a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Működését, mint segédtiszt 1892-ben a gróf Vigyázó-féle birtokon kezdte. Majd elvégezte a felsőszőlészeti és borászati tanárképzőt és utána önállóan gazdálkodott a herceg Strattmann-Batthányi-féle 1100 holdas bérleten. Ezen bérletet 1925-ig bírta. 1892-ben szolgálta le önkéntesi évét és 5 hadgyakorlat után, mint huszárhadnagy szerelt le. 1917-ben, bevonult a 8. h. huszárokhoz, de rövidesen közérdekből a katonai szolgálat alól felmentették. 1930-ig gazdálkodott úgy bérelt, mint saját birtokán. Számos társadalmi egyesület tagja volt. Egyidöben elnöke volt az ÉME helyi csoportjának. Nyolc gyermeke van. 4 leánya, 4 fia.
PERLAKY JŐZSEF vendéglős, hentes-és mészáros mester. * 1893. Kerecsenyen., A szakmát sümegen tanulta, mint alkalmazott Pécsett és Veszprémben működött. 1919-ben lett önálló Keszthelyen. Jelenlegi vendéglőjét 1929-ben vette meg. A világháborúban az orosz-, román-, olasz frontokon harcolt. A II, o. ezüst, a bronz v. lérem, Károly cs. kereszt tulajdonosa. Felesége: Weisz Adél, 1 gyermekük van.

PINTÉR JÁNOS nyugalmazott csendőritiszthelyettes. * 1883. Vonyarcvashegyen. Katonai évei után 1908-ban lépett a csendőrség kötelékébe, ahol 1928-ig teljesített szolgálatot. 1917-ben felettes hatóságától dicsérő okiratban részesült. A forradalom Tolnában érte, ahonnajn a szerb megszállás miatt menekülni volt kénytelen. A Ferenc József 60 éves jubileumi érdemkereszt, aa 1912-13-as mozgósítási kereszt, 20 éves szolgálati érdemérem tulajdonosa. Felesége: Varga Anna, három gyermekük ván.
POLGÁR SÁNDOR nyugalmazott Máv. iroda segédtisztviselő. * 1865. Budapest. Előbb az osztrák államvasutaknál, 1880- 86-ig Budapesten működött. 1893-ban irodaaltiszt lett. 1890-ben Fiúméba helyezték, 1918. április 18-án került Keszthelyre, ahol 1921-ben, mint irodasegédtiszt nyugalomba vonult. A keszthelyi kath. társas életben, élénken részt 'vesz. Felesége: Rabec Johanna, négy gyermekük van.
POLLÁK JENŐ fűszerkeresfeedö. * 1895. lyen tanulta. 1920-ban átvette .nagyatyja által alapított zalavári üzletet, ,melyet 1930 ig vezetett. Ezután Keszthelyen .önállósította magát. A világháborúban a szerb- és albán frontokon harcolt. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Felesége: Weisz Margit, egy gyermekük van.
POLSTER KÁLMÁN nyugalmazott áll. csendőralezredes. * 1870-ben Pusztaván. Középiskoláit Sopronban végezte. Utána az önkéntesi evét a 52. k. gyalogezredben szolgálta le. Ennek elteltével a csendőrség kötelékébe lépett és próba szolgálatra Kassára helyezték. 1896-ban kinevezték hadnaggyá, 1898-ban főhadnaggyá, 1906-ban századosa. 1915-ben őrnaggyá, 1918-ban pedig alezredes lett. Számos állomás helye volt. 1919-ben nyugalomba vonult. A boszniai annekció alkalmával a kat. érdemkereszttel tüntették ki. A világháború idején megkapta a Ferenc. József-rend tiszti keresztjét. 1921. óta Keszthelyen alkik. Neje: gyöngyösi Petheő Gizella, 2 leánya van.
POPOVITS ISTVÁN cukrászmester. * 1904. Újvidék. Iparában Budapesten szabadult fel, ahol 2 évig a Gerbandnál is dolgozott. Hévizén 8 évig volt a Cursalon cukrásza, télen pedig Budapesten dolgozott. 1934-ben lett önálló Keszthelyen, ahol fe

leségével Raposa Katalinnal azóta vezeti
jóhlrű cukrászdáját.
Zalaváron. A kereskedői szakmát Keszthe-
PORKOLÁB ISTVÁN hercegi uradalmi tejkezelő. * 1890. Keszthelyen. A tejmunkás képző tanfolyam után vl815-ben Dombóváron kezdte meg működését a Hungária cégnél, ahol mint kezelő működött. A világháborúban az olasz fronton harcolt. A szolgálati kereszt, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1922. óta a hercegi uradalom tejgazdaságának kezelője.
POSCH ISTVÁN a Balatoni Halászati Rt. felügyelője. * 1879. Kalocsán. Katonai szol gálata után a csendőrség kötelékébe lépett, mint a belügyminisztériumba beosztott csend -őrségi számfejtő vonult nyugalomba 1920-ban. Azóta a Balatoni Halászati Rt. felügyelője és mint ilyen, a keszthelyi telepet vezeti. A Faluszövetség keszthelyi kiállításán aranyérmet nyert, saját személyében pedig ezüst éremmel tüntették ki. Felesége: Obermayer Ilona, négy gyermeke van.
POZSONYI FERENC ny. pénzügyőrszem-lész. * 1871. Keszthely. Atyja néhai Pok-rupa Ferenc keszthelyi szobrászmester volt, . aki 1875-ben halt meg. Középiskoláit Keszthelyen végezte el. 1912-ben vonult be a 48. gyalogezredhez, ahol, mint tizedes 1895-ig teljesített szolgálatot. Utána a m. kir. pénzügyőrséghez Budapestre került, ahol 18 évig szolgált, majd .Eperjesre helyezték át, ahonnan 1918-ban ment nyugalomba. Ekkor Keszthelyen telepedett le. 1922-26-ig szövetkezeti pénztárnok volt. ,A Kath. Legényegylet és a Credo tagja,
PROSZT IGNÁC nyugalmazott igazgató-tanító. * 1872. Pápakovácsin. 1891-ben Győrött nyert oklevelet. Tásokberénden kezdte meg működését, majd Hercegfalván és Pápán tanított. 1897-ben Sármellékre került kántortanítónak. 1932-ben vonult nyugalomba, tanítványai és dalosegyleti társai ekkor ezüst babérkoszorúval ajándékozták meg, megható búcsuünnepség keretében. 1933-ban a pápa Öszentsége aranyéremmel tüntette ki. Az 6 nevéhez fűződik a Fogyasztási Szövetkezet és a több első díjat nyert férfidalárda meg». alapítása. Felesége: szül. Vargha Vilma.
RÉVÉSZ GYÖRGY nyugalmazott m. kir. állategészségügyi főfelügyelő. * 1858. Ka-poskeresztúron. Oklevelét a budapesti állatorvosi főiskolán nyerte. Működését a I. deb-
3*

36

receni h. huszároknál kezdte. Ezután Fü-zesgyarmatra került községi állatorvosként. Röviddel utána József főherceg Kisjenő-i uradalmába került, itt 6 évig szolgált. Utána még számos állomáshelye volt. Utolsó szolgálati helye Keszthely, itt 1921-ben vonult nyugalomba. 1934-ben az állatorvosi iskola tói arany diplomát kapott. A keszthelyi társadalmi életben nagy szerepet játszik. Neje Gerencsér Mária, 1 fia éisi 3 leánya él, 2 fia meghalt.
RECHNIBUR JÖZSEF fűszer- és vegyeskereskedő. * 1883. Paosán. A szakmát Keszthelyen tanulta, 1932-ben lett önálló. Az. Engelbert-féle régi, jóhírnevű céget vette át és azt azóta vezeti. A világháborúban az orosz fronton harcolt. Felesége: Fried Ajitoniette, egy gyermeke van.
REGENSPERGER MALOM tulajdonosa Regensperger Sándor. Bérlő: Kutrováti Ödön. 1914-ben építette a mostani tulajdonos atyja, aki 1924-ig vezette a malmot. Regensperger Sándor * 1904-ben Keszthelyen. Iskolái után kitanulta a malomipart és átvette az apja iltal alapított üzem vezetését. A malom teljesítőképessége 24 óránként mintegy 50 ma zsa. Vegyes1 tipusu őrlést végez. A vidékre is kiterjed üzletköre.
RIERSCH GYŐZŐNÉ sz. Szaszager Magdolna dohánykisáruda tulajdonos. * Békéscsabán, néhai férje Keszthelyen * 1894-ben. Családja cca 150 évvel ezelőtt jött Franciaországból. A premontrei gimnáziumban érett ségizett, majd a tiroli császárvadász; e.-hez vonult be, ahol mint önkéntest benn érte a mozgósítás. Az orosz- és olasz frontokon harcolt. Súlyosan megsebesült és mint 75 o/o-os rokkant szerelt le. A II. o. ezüst vit. érem tulajdonosa. Utána Nemesbükkön és Tóthszentmártonban a jegyzőségen működött. 1923-ban nyerte trafikengedőlyét. 1927. április 18-án halt meg, azóta özvegye vezeti a trafikot.
ROCHLITZ BÉLA hercegi erdőtanácsos. * 1889. Fenyvesvölgyön. Selmecbányán végezte az erdészeti főiskolát és 1912-ben erdőmérnöki diplomával az államkincstár szolgálatába lépett. 1919-ig Mármaros és Zólyom megyékben működött, innen a megszállás miatt elmenekült. 1920-ban a For-gách-féle hitbizomány vezetését vette át, 1933-ig igazgatói minőségben működött. Aa-óta a herceg Festetích-uradalom erdőbir-

tokainak vezetője. A háború alatt államér dekből fölmentették a katonai szolgálat alól. Első felesége néhai Cornides Ilona, akitől e?y gyermeke van. Második felelésge Pflant-zer Irma.
RUESZ GYÖRGY nyugalmazott telekkönyvvezető. * 1861-ben Enyingen. Iskolái elvégzése után a nagykanizsai törvényszé! ken kezdte működését. Állomáshelyei: 1880- 86-ig Nagykanizsa, 1886-90-ig Letenye, t890-95-ig Keszthely, 1895-ben kinevezték Csáktornyára, 1919-ben újból Keszthelyre került. 1925-ben 45 évi szolgálat után vo-ftúlt nyugalomba. Kiveszi részét a társadalmi és kulturális egyesületek életéből. Fia József már meghalt.
SALAMON GYULA nyugalmazott állomás elöljáró. * 1883. Zalaegerszegen. Iskolái után az alispáni hivatalba került, ahonnan 1903-ban a Máv. kötelékébe lépett. Szakály-högyészen kezdte meg működését, majd több állomás után Mucsnarékán 1914-ben, mint állomás előljáró 1918-ig, majd Dörgicsén 1921-ig működött. 1929-ben vonult nyugalomba. Nyugalomba vonulása után Keszthelyen telepedett le. A koronás érdemkereszt, a vitézségi érem szallagjával, tulajdonosa. Felesége: Üsth Róza,
SIMON PÁL városi főkertész. * 1898. Keszthelyen. Iskoláit Keszthelyen végezte. A kertészetet a hercegi kertészetben tanulta. Budapesten vizsgázott 1930-ban. Azóta Keszthely városának vezető kertésze. A világháborúban az orosz- és román fronton harcolt, mint tizedes. A bronz, Károly csapatkereszt és sebesülési érem tulajdonosa. Több társadalmi és kulturális egyesület tagja. Felesége: Fábián Ilona, két gyermekük van.
SÍPOS GYÖRGY nyugalmazott igazgatótanító. * 1855. Kaposvárott. A tanítóképzőt Pécsett végezte. Működését 1873-ban Gamá-son kezdte meg, majd Berzencére került. Nagyatád és Kutas működésének további állomásai. Utóbbi helyen 1925-ig, nyugalomba • vonulásáig működött. Az OKH fiók, kinevezett elnöke, a Hitelszövetkezet alapító tagja. 1927. óta keszthelyi lakos. Felesége-. Knapp Erzsébet, két fia van.
SÍPOS LAJOS nyugalmazott posta- es távirdasegédtiszt, * 1887. Kutason. Sziget váron végezte az iskoláit, 1907-ben Kutason a posta szolgálatába lépett, majd Szekszárd,

37

Barcs és Keszthely postai szolgálatánál nyert beosztást. 1922-ben nyugalombavonúlt. Felesége: Szily Etel, két gyermekük van.
özv. SLIHTHUBER MARTONNÉ községi gyepmester. Néhai férje * 1883-ban. 1907-ben jött Keszthelyre és elfoglalta gyepmesteri állását. A világháború alatt a keszthelyi hadikórházban teljesített szolgálatot, mint őrmester az állatorvos mellett. Meghalt 1929. április 20-án, azóta özvegye, szül, Heidinger Mária vezeti az üzemet. Gyermekei ¦ Mária, Margit, Teréz, Erzsébet, Már ton, Ilona, Károly.
SIMÁI SÁNDORNÉ szül. Préter Mária fűszer- és terménykereskedő. Üzletét 1933. július 1-én alapította. Férje Zalaegerszegen 1908-ban született. 1921-24. tanulta a szakmát. 1 fia van.
SINGER IZIDOR fűszer- és vegyeskereskedő. * 1868. Disselben. A kereskedő szakmát atyja üzletében tanulta és gyakorolta. 1897-ben vette át a már régen fennálló Mayer üzletet. Keszthely Közéletében hathatós szerepet töltött be, mint képviselőtestületi tag. A hitközség templomgond-noka. A világháborúban a 20-as< n. gy. ezrednél teljesített szolgálatot. Felesége; Mayer Zseni, a jelenlegi üzletet az ő édes atyja alapította. Négy gyermekük van: Janka. Sándor, Elvira, Ottó.
SOÖS JÓZSEF nyugalmazott kántortanító * 1870. Kapuvár. Iskoláit Kapuváron és Sopronban végezte. Az oklevelet 1893-ban nyerte el. Működését Csornán kezdte; el. Több helyen Knított. Utolsó állomása Di-szel volt, ahol 1927-ben nyugalomba vonult. Minden egyes állomáshelyén tevékeny részt vett a kulturális életben. Számos intézmény megalapítása az ő kezdeményezésére történt
STELCZENBERGER ANTAL nyugalmazott Máv. főkalauz. * 1873. Hajmáskér. A 19. gyalogezredhez vonult be, utána) a Máv. szolgálatába lépett Herenden, majd Acsut-felcsuton, Tapolcán és 1903-1924-ben történt nyugalomba vonulásáig Keszthelyen teljesített szolgálatot. A Kath. Legényegylet és a Credo tagja. Felesége: Grenejsperger Mária, akivel való házasságából 2 leánya született.
özv, STERN MARTONNÉ szül. Blum Rózsi, fűszer- és csemege kereskedő. Az üzletet 1927-ben a férje alapította. 1932. óta

vezeti önállóan az üzletet. Szaktudását atyja házánál sajátította el.
STINGER SÁNDOR fűszer -és termény kereskedő. * 1906. Keszthelyen. A szak. mát atyja üzletében tanulta, majd Erdős-Józsefnél gyakorolta. Mostani üzletét 1932-ben alapította. Nagyobb megyebeli uradalmakkal áll összeköttetésben. Felesége: Mes-mentoteni Rózsi, fiuk László.
STIX KAROLY hercegi uradalmi, szőlészeti és borászati kezelő. * 1893. Keszthelyen. Középiskolát, borgazd. szakiskolát végzett, majd a hercegi uradalomba került. Innen a Palugyai-céghez, majd a budafoki pincészethez került, ahol öt éven át működött vezetői minőségben. 1922-ben a hercegi uradalomhoz került -vissza, átvette és átszervezte a 'pincészetet és pezsgőgyártásra is berendezkedett. A ]jól átszervezett pincegazdasággal a zalaegerszegi 1925-ös Falu-luszövetségi Kiállításon nagy aranyérmet nyert. 1933. óta a hercegi uradalom összes szőlő- és borgazságának kezelőjévé neveztetett ki. Feleséige: Schaffer Anna, egy gyermeke van. Már az atyja és nagyatiyja is a hercegi uradalomban szolgált, mint borászati szakember.
STROCH SÁNDOR marhakereskedő. * 1891. Karmacson. Atyjánál, aki kb. 35 évig volt kereskedő, nyert kereskedelmi ismeretet, ennek halála után önállósította magát. Az üzletköre több vármegyeire (kiterjed.1 Atyja Karmacson vette ki -részét a közéletből. 2 fivére frontszolgálatot teljesített, ő is kiveszi a részét, a község1 hazafias megmozdulásaiból.
SÜLYÁNSZKY LÁSZLÓ könyvkötészet) és nyomda tulajdonosa. * 1903. Keszthely. Iskoláit Budapesten végezte. A papirszakmát a Rigler rt.-nél sajátította el, ahol mint üz-. letvezető működött. Jelenlegi cégnek 1929-től tulajdonosa, amelyet 1896-ban édesatyja alakított. A Balatonvidék c. hetilapnak, a keszthelyi újság és a keszthelyi híreknek volt a kiadója. Felesége: Rác'z Mária.
vitéz SZABŐ JÁNOS gy. h. tiszthelyettes. * 1876. Mezőtúr. 1896-ban vonult be a 33. gyalogezredhez, 1924-ig szolgált, mint tiszthelyettes szerelt le. A világháborúban a szerb-, orosz-, olasz- és román frontokon harcolt. Az I. oszt. és II. oszt. ezüst 'vi-tézségi érem, bronz, Károly cs. kereset és sebesülési érerü tulajdonosa. 1927-ben avat-

38

ták vitézzé. Felesége: Vargha Emerencia,, két gyermekük van.
SZABÖ NÁNDOR úri- és női fodrász. * 1898. július 21. Budapest. Iparát ott tanulta ki, majd felszabadulva Pesten és az ország nagyobb városaiban dolgozott. A háború^ után Parisban, Zürichben, Németországban és Csehszlovákiában fejlesztette sfeaktudását-1925-ben Keszthelyen önálló lett. A Du-i nántúli Fodrász Szövetség titkára. A helyi szakosztály jegyzője, a szaklap dunántúli tudósítója stb. Az 1931. szombathelyi fod rászkongresszus és verseny szervezője volt, miért a Dunántúli Fodrász Szövetség díszoklevéllel tüntette ki. 1930-ban a keszthelyi fodrászversenyen oklevelet kapott. Német és Francia nyelvtudása miatt a külföldi nyaralók szívesen látogatják üzletét. Egy fia van.
SZAIBER JÖZSEF gazdálkodó. * 1857. Noszlopon. Fiatal korában rokonainál Fel sőapátiban gazdálkodott. , 1880-ban a 17. honvédgyalogezredhez vonult be. 1890-ben megnősült és azóta önállóan gazdálkodik. 1905-ben Zalagerszegen, mint kereskedő működött. 1919-ben Keszthelyre telepedett le és azóta itt gazdálkodik. Felesége: Szalay Rozália, négy gyermekük ván; József fia tanár és tartalékos főhadnagy.
SZALCZEE REZSŐ nyugalmazott fővárosi altiszt. * 1890. május 18. Zirc Előbb a bognár ipart tanulta ki, majd bevonult a 6. vártüzérekhez. 1912-ben lépett Budapesten a székesfőváros szolgálatába,, mint tűzoltó. 1914-ben bevonult és a szerb-és olasz frontokon 9 ízben súlyosan megsebesült. A II. o. ezüst, bronz vitézségi érem, Károly csap. kereszt, sebesülési érem tulajdonosa. 500/o-os rokkant. 1922-31-ig a fővárosnál, mint II. o. közig, altiszt teljesített szolgálatot. A^óta Keszthelyen él. a Credo tagja. Bátyja Szalczer József hősi halált halt. Felesége: Beksa Vilma.
SZALCZER SÁNDOR r. k. plébános. * 1852. Vörösberényen. Iskoláit Veszprémben és Pécsett végezte. 1876-ban szentelték fel Pécsett. Mint plébános Pécsváradon, Báron és Bátán működött, az utóbbi helyen 13 évig. Működése alatt több egyesületet alapított. 1892-ben &#171;A magyar emigránsok Török-országbans címmel jelent meg történelmi vonatkozású munkája. 1907-ben nyugalomba vonult, azóta a zárdában működik.

SZATNIK PAL nyugalmazott Máv. mozdonyvezető. * 1890. Dverzsenovác'z. Fiatal korában géplakatos mesterséget tanulta ki. Nemsokára a Máv. műhelyébe került Fiu méba, ahol 4 évig dolgozott. 1911-ben bevonult az 52. k. gyalogezredhez ,és itt, mint tizedes 3 évet szolgált. 1914-ben kikerült a frontra, ahol háromszor sebesült meg. 1915-ben áthelyezték a haditengerészethez,, ahol a Zrínyi Miklós hajón, mint másod gépes?, teljesített szolgálatot. Kitüntetései II. ezüst, bronz érem, K. csapatkereszt, 1920-ban költözött Keszthelyre. Jelenleg gyü? mölcsterrneléssel foglalkozik. Tagja a mozdonyvezetők országost Szövetségének, a vasutas szövetségnek, a kath. legényegyletnek stb. Felesége: Varga Ilona, 1 fia, 2 leánya volt.
SZENDE JÖZSEF nyugalmazott Máv előljáró. * 1850. február 17. Igric. A 48. gyalogezredhez bevonult s mint szakasz-vezető szerelt le. Utána a esendörséghea került, ahol 1885-ig szolgált és részt vett Bosznia okupációjában, ahol I. o. ezüst éremmel tünették ki. Ekkor lépett a Máv. kötelékébe és számos állomáson, mint pénztárnok és állomásfőnök teljesített szolgálatot. Köcséről a szerb megszálláskor hazafias magatartása miatt kiüldözték. A kom-mun alatt Keszthelyen a forradalmi törvényszék elé került. A rendcsinálásban 11 hónapig, mint karhatalmi század tagja vett részt. Ugyancsak részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben a Prónay különítménye ben. 1925-ben vonult nyugalomba A vasutas kör megalapítója és volt vezetője, a nyugdíjas kör és a Credo tagja. Felesége: Say Erzsébet, első felesége, néha,i Klement Mária 1898-ban halt meg. 8 gyermeke van.
SZENDRŐ ZSIGMONDNÉ szül. Lipsít.2 Katalin fűszerekereskedő. A cég 1932-ben Zalaszabaron létesült, innen 1934-ben Keszthelyre, a Hévízi út 22. stzám alá helyezte* át-. Az üzletet fivére, Lipsitíz Mátyás vezeti, aki * 1887. A kereskedői szakmát Keszthelyen tanjúlta ki. 1914-ig önálló volt. Ekkor bevonult a 48. gyalogezredhez, az orosz és oláh fronton harcolt és súlyosan sebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst és bronz vitázíségi érem, Károly csk., sebesülési érem. Utána borügynökséggel foglalkozott, majd 1924- 1931-ig Zalaszabaron saját, azóta húga üzletét vezeti. Zalaszabaron a futballcsapat

39

vezetője volt Felesége: Singer Ilona, egy fia van.
SZEREDY SZIKVIZGYÁR. A régi gyá
rat 1900-ban Szeredy Sándor alapította.
Azóta fokozatosan fejlődött és Keszthelyen
kívül a környékre is szállít Az alapító fele
sége Varga Anna, leánya férjes Topler La
josné, kinek férje a háborúban részt vett
és megsebesült. 1926-ban nyitotta meg mai
üzletét. :
SZIGET ÉS STRANDFÜRDŐ. 1883-ban tolnai gróf Fesztetics Tas.ziló keszthelyi földbirtokos. 20 hold birtokot adományozott a, községnek. A birtokhoz tartozott a Balaton part is. Itt épült meg a Szigetfürdö id. Reischl Vencel városbiró és Némethy Ignác városi jegyző ideje alatt. A strandot 1929 ben Szekeres Ödön jegyző és ReiSchl Imro bíró működése alatt építették. Teljesen kö'/--ségi kezelésben van. Ugy a Szigetfürdö.. mint a strand két szállodával rendelkezik.
SZOMBAT JÓZSEF nyugalmazott vármegyei útbiztos. * 1856. Kiskunhalason. Katonai évei után a csendőrség kötelékébe lépett, ahonnan, mint számvevő őrmester Szegedre a kataszteri hivatalhoz került. Majd az útbiztosi pályát választotta, amit 1892-1923-ig ba is töltött. 1923-ban nyugalomba vonult. 1924-től a községnél felügyelői és munkavezetői beosztást kapott, melyet a maJ oapig betölt. Három gyermekük van.
TAKÁCS ANTAL nyugalmazott Máv.
kalauz. * 1862. május 6. Ohit. A 48. gyalog
ezredhez vonult be s mint szakaiszvezetft
gzerelt le. Utána a cipésziparban dolgozott
&#171;te 3 évig önálló volt. 1900-ban lépett a
Máv. szolgálatába. Kiscellben, Balatonszent
györgyön és Keszthelyen teljesített szol
gálatot. 1921-ben vonult nyugalomba. A
Oredo tagja. Felesége: Kiss Teréz, Józseí
fia az olasz fronton szerzett betegségében-
1924-ben halt meg. &#166;
THIERY HIPPOLIT hercegi föudvar-mester. * 1867. Francia földön. Auguszta német császárné testőrtisztje volt. 1892-ben lépett Festetich Tasziló herceg szolgálatába. 1903. óta a keszthelyi hercegi kastély gondnoka és teljhatalmúlag megbízott felügyelője, egyben főudvarmester. Monakó uralkodó hercege 1924-ben nagy arany éremmel tüntette ki. A hercegi családot mindéi* külföldi utazásán, Német-, Orosz-, Angol- és Olaszországban nejével együtt kalauzolta. A

szegényeinek gyámolítója, melegszívű ember-Darát, aki általános közszeretetnek örvend, Felesége: ZubritS Anna.
TIHANYI (TANICS) JÓZSEF nyugal mázott Máv. üzemi altiszt. * 1883. Előbb sertéskereskedéssel foglakozott. 1904-ben bf-vonúlt aa 52. gyalogezredhez. 1907-ben került a Máv.-hoz Zágrábban. 1919-ben Keszthelyre helyezték át. 1934. december 1-én . 'Vonult nyugalomba. A kath. legényegylet tagja. Testvére János 1915-ben az oros* fronton hősihalált halt. Felesége: Varga Mária, eg5r örökbefogadott (testvérétől) fia can.
TIHANYI LASZLÖ nyugalmazott m. kir rőerdömérnök. * 1874. Bátyán. Pécsett, Bw-geden és Budapesten elvégezve középiskolai tanulmányait, a Selmecbányái főiskolán erdőmérnöki képesítést nyert. Működését 189K-ban Orsován kezdte meg az állami erdésjzet-Qél. Innen Kolozsvárra került m,ajd 12 éven át tanára volt a Szeged-királyhelmeci erdő gazdasági szakiskolának. Szászsebesen és-Nagybocskón működött még, majd az impó-riumváltozás menekülésre kényszerítette. Egy ideig Szegeden élt nyugalomban, 1928. óta keszthelyi lakos.
TOMPA GYULA járási útbiztos. * 1886 Letenyén. Iskolái után a katonasághoz a 48. gyalogezredhez vonult be, majd mint sza kaszvezető a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett, ahol 1910-1923-ig teljesített szolgála tot. 1923-ben, mint gazdászati csendörtiszt helyettes neveztett ki útbiztosnak. 1934 ben foglalta el a mai hivatalát. Felesége; Vida Mária, két gyermekük van. A háború ban 2 ízben dicsérő oklevéllel tüntették ki, a kommun ^latfc 2 izben volt a vörösök fogságában. A Törekvés Sport Egyletnek tevékeny tagja.
tomkatári és felkafalvi TOMKA KÁLMÁN nyugalmazott erdőmester. * 1864-ben Zalaszántón. Középiskoláit és a főiskolát Budapesten, illetve Selmecbányán végezte. 1887-ben lépett a hercegi család szolgálatába, ahol 1933-ig volt. Volt községi képviselő, megyei törványhatósági bizottsági tag stb. Régi felsőmagyarországi nemesi család sarja. Kivette részét a kultúrál'f intézmények életéből. Családja 150 éve áll a hercegi család szolgálatában.
TÖTH IMRE fűszer- és vegyeskereskedő.' * 1902. Sármelléken. A Hangya Szövetkezet

40

üzletvezetője volt 4 éven át. 1926-ban Keszthelyen önálló lett és a mai üzletét alapította. Felesége: Horváth Erzsébet. Egy gyermekük van. ,
TULIPÁN JENŐ nyugalmazott m. kir. államrendőr-ellenőr. * 1878. Sármelléken. A. kékfestő ipart tanulta. 1899-ben katonai szolgálatba lépett, onnét a ^csendőr&öghez lépett be. 1920-ig teljesített [.szolgálatot. Mint ellenőr vonult nyugalomba. Azóta geszthelyi lakos, hol kertgazdasággal foglalkozik. Felesége: Palaczki Erzsébet, 2 gyermeke van.
URÁNIA MOZGÖ SZÍNHÁZ. Tulajdonos: özv. nagyalasonyi Baroza Kálmánná. A szín ház 1923. óta van a család birtokában 1928-ban történt ai új mozgó építése, mely "V30 személy befogadására készült. Nagy munkát fejtettek ki a kultúrfilmek bevezetésénél. A cégtuladonos férje 1918-ban halt meg a háborúban szerzett betegsége következtében.
CSABAI UY KÁLMÁN fényképész. * 1886. február 16. Pápa. Érettségit Nagyváradon tett és ugyanott végezte a hadapród iskolát. 1920. május l-ig, mint tényleges főhadnagy az 1. h. tüzér ezrednél szolgált, a háborúban a szerb- és orosz frontokon harcolt, egyszer megsebesült. 1918-19-ben Bécsben végezte a cs. és kjr. grafikai felsőiskola fotográfiai tanulmányát. Utána Budapesten 1923. május l-ig önálló műterme volt. Majd Parisban 1927-ig működött, mint fényképész is több sikert ért el. 1926. Grand Prix, 1925. nagy ezüst érem és nagy bronz érem (Saragossa) nagy ezüst érem (Cannes) II. III. és V. díj Canada. Nagy bronz érem CWestmünster), nagy bronz plakett és dicséret, oklevél (Budapest) stb. Utána Makón nyitott műtermet, amely ma is fennáll, majd Nizzában 1930-ig vezette műtermét és azóta van Keszthelyen a Főutcán (műterme és fotocikkszaküzlete.
VÁCZI ISTVÁN kereskedelmi -és mü-kertész. * 1883. Keszthelyen. A kertészetet a hercegi uradalomban tanulta, ahol 20 éven át működött. 1912-től 1917-ig a városi kertészet vezetője. 1918-20-ig a hévizfürdői parknak volt a vezető kertésze. 1928-ban önállósította magát Keszthelyen. A világháborúban az orosz fronton harcolt, súlyosan megsebesült, bal szemét vesztette a mint 50 o/o-os rokkant szerelt le. Felesége: Farkas Karolin.

VARGA GYULA nyugalmazott Máv. irodai segédtiszt, könyvelj. * 1888. Déneslakon. Iskoláit Budapesten végezte, majd a csór nai osztálymérnökséghez került, onnan a budapesti igazgatósághoz, innen 1910-ben a keszthelyi osztályvezetőséghez helyezték át. Itt dolgozott 1925-ig, amikor is nyugalomba vonult. 1926. óta az Építő Iparosok Szövetkezetének könyvelője. Felesége: Rolkö Mária.
VAJDA ELEK nyugalmazott főjegyző. * 1879. Orosztonyban. Nagykanizsán a piarista gimnáziumban érettségizett. A közjegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1900-ban kezdte meg Díszeiben. Szá-állomás helye után 1911-ben Badacsonytemplom vezető főjegyzője lett. 1920-ban nyugalomba vonult. Nevéhez fűződik Badacsonytemplom nagyközséggé való átalaku-kulása. A község fejlesztésében nagyban hozzájárult, bárrs azt a 1914-es háború nagyban; megakadályozta.
VARGA ISTVÁN nyugalmazott törvényszéki altiszt. * 1864. Baracskán. Fiatal korában báró Aczél Bélánál állott alkalmazásban. 1886-1888-ig a székesfehérvári 17. honvédgyalogezredben szolgált, azután állami szolgálatba lépett. A budapesti V. ker. elöljáróságon napidíjasként működött, majd a kir. törvényszéken, mint kinevezett altiszt 1908-ig teljesített szolgálatot. 1908. óta Keszthelyen él. A katholikus Credo aktív tagja. Felesége: Komp Terézia, akinek bátyja Komp János hősi halált halt.
VARGA JÁNOS nyugalmazott Máv. mozdonyvezető. * 1867.-ben a somogymegyei Mernyén. Fiatal korában a géplakatos mesterséget tanulta ki, Mohácson. Mint segéd a Máv.-nál Kaposváron dolgozott. 1895-ben mozdonyvezető lett. Ezen minőségben 1920-ig szolgált, amikor is nyugállományba került. Azóta Keszthelyen él. Tagja a vasutas körnek, a kath. Credo egyesületnek. Felesége: Töreky Mária, 2 fia volt, de már meghaltak.
VERMES GYULA füszernagykereskedő. * 1870 Taliándörögdön. Iskoláit Veszprémben végezte, utána a kereskedelmi pályára lépett, 31 éve önálló kereskedő Keszthelyen. Átvette a Molnár Ignác céget, melyet mint törvényszékileg bejegyzett céget a Komlós M. Miksa zalaegerszegi céggel érdekközösségben vezet. Vevőköre a járá(Sj és a környék kereskedői, valamint a környékbeli nagy-

41

gazdaságok. A Kereskedők Társulatának vezetőségi tagja. A világháború alatt 33 hónapon át teljesített katonai szolgálatot. Felesége: Komlós Irén, három gyermeke van.
VIDA JENŐ fűszer- és terménykereskedő. * 1901. Keszthelyen. A kereskedői szakmát atyjánál tanulta, majd a &#171;Hangya&#187; szövetke-nél volt alkalmazásban. Az atyja halála után1 1933-ban átvette annak 1896-ban alapított üzletét. Néhai atyja városi képviselőtestületi tag volt.
dr. VID VIKTOR székesfővárosi leány-gimnáziumi tanár. * 1880. Keszthelyen. Szü. letési helyén és Győrött végezte középiskoláit, egyetemet Budapesten 1910-ben avat. ták doktorrá. Latin és történelem műszakos tanára. Pályáját Kőszegen kezdte meg, majd Pápán és 1914-től Budapesten működik. 1915-ben bevonult a 19. gyalogezredhez és 34 hónapi frontszolgálat után, mint szolgálatonkívüli főhadnagy szerelt le. Kitüntetései : II. o. ezüst és bronz vitézségi érem, ezüst Sygnum Laudis a kardokkal, Károly csk. Értékes irodalmi munkásságot fejt ki.
VILTÁR ZOLTÁN nyugalmazott Máv. mozdonyvezető. * 1873. Dereske. Tanumá nyait Pápán és Veszprémben végezte. Működését, mint gyakornok Papkovácsiban, kezdte, majdj 6 éven át két más községben dolgozott. 1890-ben a Máv. kötelékébe lépett. Dombóváron kezdte, majd Horvátországba került. 16 éves szolgálat után Zalaegerszegen nyugalomba vonult. 1927. óta él Keszthelyen. Neje: Farkas Mária.
VINCZE ISTVÁN Máv. vasutas. * 1879. augusztus 8. Zalakopány. Előbb 3 és fél évig a postánál volt, Balatonszentgyörgyön. 1901-ben a 20. gyalogezredhez vonult be. 1903. óta Keszthelyen a Máv. szolgálatában áll. A Kath. legényegylet, a Credo, a Vasutaskör tagja. Felesége: Lehart Mária, három gyermekük van.
WEISZ ADOLF vendéglős. * 1861. Le-sencenémetfalún. A vendéglős ipart atyjánál tanulta, majd Budapesten a mészáros szakmában működött. lLS7-ben Keszthelyei önállósította magát. Felesége: n. Neumark Janka mh. 1922.
WEISZ JENŐ mészáros- és hentes mester. * 1892. Keszthelyen. Az ipart atyjánál tanulta, majd 1921-ben önálló lett. A háború előtt a &#171;Törekvés&#187; sport klub birkózója volt, több versenyen díjjal lett kitüntetve.

A világháborúban a szerb -és orosz frontokon, harcolt, ahol fogságba is esett. A bronz vitézségi érem, a II. o. ezüst, Károly cs. k., a háborús emlékérem tulajdonosa.
WEISZ LAJOS vasnagykereskedő. * 1888. Csabrendeken. Középiskoláit Sümeg, a kereskedelmi iskolát Zalaegerszegen végezte. Kiskőrösön volt gyakornok. Dolgozott Szombathelyen, Veszprémben, majd elkerült Keszthelyre, ahol 1918-ban önállósította magát. 1909-ben a 48. gyalogezredben szolgált, mint őrmester. 1914-ben ugyanoda bevonult és az orosz frontra került. A fronton megsebesült és betegen jött haza. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst és bronz vitézségi érmeknek 1925. óta a közéletben élénk szerepet játjátszik. Virilis tagja a város testületnek, 1929-ig város bizottsági tag volt. A keszthelyi Kereskedelmi Bank elnöke, a keszthelyi kölcsönös segélyző egylet ügyvezető igazgatója, az egységespárt kerületi vezetőségének tagja. Felesége: Rechnitzer Erzsébet, fia István.
WEYNERT FERENC hercegi fökertész.
* 1901. Schwechart. Iskolái után azonnal a
kertészeti pályára lépett. Schőnbrunnban az
udvarnál kezdte meg működését. 1915-ben
Morvaországban 1918-ig működött. 1927-ben került a hercegi családhoz, ahol mint főkertész működik. A helyi sport életben tevékenyen vesz részt. Különböző virágfélék kitenyésztésével sikeresen foglalkozik.
WILLNER JÓZSEF fűszer kereskedő.
* 1899. Babatton. A kereskedői szakmát Be
leden tanulta, mint segéd több helyen mű
ködött. 1925-ben vette meg jelenlegi üzletét
mely az apósáé volt s körülbelül 60 éve áll
fenn. A világháborúban a 13. gyalogezreddel
az Olasz fronton harcolt. Felesége: Singer
Betti, kinek bátyja hősihalált halt. Gyer
mekeik: Livia, Jenő.
ZSUPANEK MIHÁLY nyugalmazott áll: rendőrfőtörzsőrmester. * 1876. Sztridován. Fiatal korában atyjánál gazdálkodott, 1897-ben bevonult a 48-as közös gyalogezredhez, majd a rendőrségnél Varasdon hét évet szolgált. 1917-ben az állami határrendőrséghez; került, ahol a forradalomig teljesített szolgálatot. A forradalom után több helyen működött. 1923-ban Zalaegerszegen, mint főtörzsőrmester vonult nyugalomba. Felesége: sz. Pál Magda.

42

dr. ZAVILLA AURÉL körorvos. * 1893. Gyertyaliget. Tanulmányait Miskolcon, majd Budapesten végezte. 1917-ben nyert orvosi diplomát. Több budapesti klinikán és kórházban működött, 1924-ben telepedett > le Keszthelyen ahol körorvosnak választották meg. Több társadalmi és kulturális egyesület tagja.
; ! KESZTHELYI JÁRÁS.
ALSÖPÁHOK. '&#166;&#8226;>&#166;'&#166;
VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKA. ALSÖPÁHOK. A birtok kb. 1200 kat. hold, amelyből 500 kat. hold erdő, 640 kat. hold szántóföld, azonkívül rét, legelő és majorok. Mezőgazdasági gépekkel felszerelt birtok, amelyen 53 család áll állandó alkalmazásban, ezenkívül nagyobbszámú időszaki munkást foglalkoztat. A birtokot Medgyessy György gazdasági akadémiát végzett ispán vezeti. 1930 óta gróf Nyáry Frigyesné alsó-páhoki lakos bérli.
BALOGH ISTVÁN JÁNOS MÁV felügyelő. * 1877. Alsópáhok. Középiskoláit Keszthelyen, a vasúti tanfolyamot 'Budapesten: végezte. Utána a Déli vasút kötelékében a horvátországi Sziszeken 8 évig teljesített szolgálatot, majd Siófokra helyezték át, ahol a kommün alatt ellenforradalmán tevékenységet fejtett ki. 1928 óta Budapesten teljesít szolgálatot, felügyelői rangban. Felesége Nagy Erzsébet. Két leányuk van.
ALSÓPÁHOKI JÉGGYÁR. Tulajdonos-Csizmadia János és Horváth József. Alapítási év: 1928. Vegyi jéggyár, gőzgép hajtással. Napi termelés cca 20 métermázsa. Héviz-fürdöt látja el jéggel.
HIRSCH SÁNDOR róm. kat. tanító. * 1908. Almamellék. Tanulmányait Csurgón végezte. 1929-ben kezdte meg tanítói működését jelenlegi alkalmazási helyén, Alsó-páhokon. A &#171;Szívgárda&#187; vezetője.
bedegi és berencsi gr. NYÁRY FRIGYES-NÉ, szül. szent Jánosi Szűcs Vilma nagybérlő, földbirtokos, Dergecspuszta Mihályfa mellett. Földbirtokai Veszprém-, Zala- és Vasmegyékben vannak. 1930 óta a veszprémi püspökség birtokát bérli Alsópáhokon.
özv. JAKABOS DÉNESNÉ szül. Konkoly Kornélia, ny. róm. kath. tanítónő, Al-sópáhpk. Iskolai tanulmányait Keszthelyen é§

Budapesten, a Ranolder Intézetben végezte. 1895-ben Sármelléken kezdte meg működését. 1906-1932-ig Alsópáhokon tanított. Állandó előadója volt az iskolánkívüli népoktatásnak. A vallási életben a Mária Kongregáció vezetésében is részt vett. Férje, aki szintén alsópáhoki tanító volt, 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Három gyermekük van.
SPIEGEL GUSZTÁV fakereskedő. * 1869. Zalatárnok. A kereskedői szakmát édesatyja üzletében sajátította el, majd 1893-ban mint önálló kereskedő átvette atyjának üzletét Zalatárnokon. 1924-ben üzletét Zoltán fiának átadva, Alsópáhokon fatelepet létesített. A világháború alatt 18 hónapig teljesített katonai szolgálatot a 20. gyalogezredben. Felesége: Koréin Irén, három gyermekük van.
JAKABOS ILONA róm. kath. tanítónő. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését 1932. szept. 1-én az alsópáhoki róm. kath. elemi iskolában kezdte meg, mint osztály-tanítónő. Az iskolánkívüli népművelés állandó előadója.
TAKÁCS MIHÁLY körjegyző. * 1887. Somlyóvásárhely. Gimnáziumi tanulmányait a veszprémi piaristáknál végezte. 1907-ben Szombathelyen jegyzői oklevelet nyert. Ber-hidán kezdte meg működését, majd Nagyvá-zsonyban és Mihályfán volt segédjegyző. 1913-ban körjegyző lett. Jelenlegi állását 1921-ben foglalta el. 1915-ben bevonult és mint főhadnagy végigharcolta a világháborút az orosz fronton. Tulajdonosa a Signum laudisnak, a II. oszt. ezüst és kétszer a bronz vitézségi éremnek, valamint a Károly csapatkeresztnek. A község társadalmi életének minden megmozdulásában tevékeny részt vesz.
bedegi és berencsi gróf NYÁRY FRIGYES földbirtokos. * 1886. Budapest. Iskolai tanulmányait Budapesten és Kassán végezte. A világháború kitöréséig Szentivánban a családi birtokon gazdálkodott. Az orosz és román fronton mint főhadnagy a 9. kassai honvéd gyalogezred kötelékében harcolt és közben megsebesült. Kétszer kapta meg a Signum laudist. Egy gyermeke van: Éva.
SZABÖ PÁL róm. kath. kántortanító. * 1899. Somogyszentmiklós. Iskolai tanulmáJ nyait Csurgón végezte, ahol 1920-ban tanítói oklevelet nyert. Nagy radon kezdte meg tanítói működését, majd 3 év múlva Alsópáhokra

43

Került kántortanítónak. Azóta itt működik; Alsópáhoki Dalárda karnagya. Az iskolán kívüli népoktatás előadója. Társadalmi ünnepélyek rendezője. 1925-1933-ig a levente egyesület főoktatója volt és ezen idő alatt a csapat 6 évig volt a járási leventeversenyek abszolút győztese. A gyümölcsfafjer-jesztés terén kifejtett munkásíságának ékes bizonyítéka az, hogy 5-6000 gyümölcsfa csemete létesült a községben. A földmíveléei minisztérium pályadíját nyerte. Az egyházmegyei tanító egyesület életében tevékeny részt vesz mint jegyző. Élénk irodalmi munkásságot fejt ki. Az &#171;Alsópáhok ós a magyar1 dal&#187; c. munka szerzője. A tanítók lapjában népművelési irányú cikkei jelennek meg. Felesége Horváth Mária, három gyermekük van.
HORVÁTH JÓZSEF gőzmalomtulajdonos.
* 1880. Mikefa. A malomipart édesatyja mal
mában sajátította el, majd több helyen meg
fordult, mint segéd. 1906-ban önállósította
magát és Eezi határában vízimalmot alapí
tott. 1921-ben vette meg az alsópáhoki gőz
malmot, 45/50 H. P. gőzgép meghajtással,
melyet azóta is vezet. A világháborút az
orosz fronton harcolta végig és kétszer meg
sebesült. Felesége: Porpáczi Mária, egy gyer
mekük van.
LÁZÁR KÁLMÁN nyűg. állami útkaparó.
* 1879. Alsópáhok. 1910-ben lépett állami
szolgálatba mint útkaparó. ,1915-ben bevo
nult a 48-as közös gyalogezredhez és egé
szen a liáborí végéig, 1918. nov. 14-ig telje
sített szolgálatot. 1930-ban 24 évi szolgálat
után nyugalomba vonult. Felesége: Kovács
Ilona, öt gyermekük van.
MAILINGER ISTVÁN kertész. * 1898. Alsópáhok. A kertészetet 1911-1914-ig a hercegi kertészetben tanulta. Az utolsó évben már mint kertészsegéd működött. 1916-ban bevonult a 20. honvéd gyalogezredhez és az olasz frontra került, ahol légnyomás következtében 1917-ben megsebesült. Tulajdonosa a Károly csapatkeresztnek. A háború után Alsópáhokon gépközvetítéssel foglalkozott, majd önálló gazdálkodást kezdett. 1924-ben a pécsi fémipari szakiskolában gépkezelői tanfolyamot végzett. 1930. óta ker-tészkedik. 1931. óta az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoka. Élénk társadalmi szere-l pet játszik. Felesége: Németh Szidónia, há-i rom gyermekük van.

PÁLFFY SÁNDOR gazdálkodó. * 1891 Felsőpáhok. Iskoláinak elvégzése után 1909-ben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki és ott bányamunkás volt. 1912-ben tért vissza. A világháborí alatt a szerb, román és olasz frontokon harcolt, mint szakaszvezető. Kitüntetései: I. oszt. ezüst vi-tézségi érem, Károly csapatkereszt és szolgálati érem. 1919-ben Alsópáhokon önálló mező-, szőlő- és tejgazdaságot létesített. 1920-ban Hévizfürdön a Pálffy-villát építtette, melyet 1927-ben emeletessé alakított át. Ebben 18 vendégszoba van. 1931. óta ügyveze tője az Alsópáhoki Kisgazdák Tejszövetkezetének, melynek egyik megalapítója is. Felesége: Pintér Karolin, két gyermekük van.
nagygyőri SZÖTS ISTVÁN ny. magy. kir. őrnagy. * 1883. Alvincz. Iskolai tanulmányait a nagyenyedi gróf Bethlen kollégiumban végezte. 1901-ben bevonult a cs. és kir. 28-ik vadászzászlóaljhoz, mint önkéntes. 1904. okt. 1-én mint hadnagy tényleges szolgálatba lépett át. 1910-ben főhadnagy, 1915-ben százados, 1920-ban pedig őrnagy lett. A világháborút végigharcolta a különböző frontokon. Kitüntetései: a katonai érdemkeresizt, kétszer a Signum laudis és a nemes vaskereszt. 1921-ben nyugalomba vonult ós azóta a pénzügyminisztérium kezelésében levő &#171;Tisztviselők Házas gondnoka. A róm. kath. egyház gondnoka, a Nemzeti Egység Párt titkára. Felesége: szilasi Pilisy Júlia, egy gyermekük van.
ALSÖZSID. !
AMBRUS JENŐ plébános. * 1883. Körmenden. Iskoláit Szombathelyen végezte Pappá 1908-ban Veszprémben szentelték fel. Kinevezték káplánná Tüskevárra, majd Homokkomáromban plébános lett. 1927 óta Zsid község plébánosa. Évekig volt a Hangya és a tejszövetkezet elnöke.
HORVÁTH PÉTER r. kath. kántortanitó, &#8226; 1910. Kisapátin. Tanulmányait Újszegeden végezte. Oklevelét 1932-ben nyerte el. 1933. óta Alsózsiden tanító. Az önkéntes tűzoltó1 testület parancsnoka.
KOZMA BOGNÁR GYÖRGY &#171;Hangya&#187; üzletvezető. * 1914. Felsözsid. Iskolái elvégzése után atyjánál gazdálkodott. A kereskedő pályát a zsidi Hangyánál tanulta ki. 1933. a Hangya fiók üzletvezetője lett. 1933-ban levente segédoktatói tanfolyamot végzett. A,

44

football sportban aktiv résztvevő. Levente 8. oktató.
LENTHY PÁL r. kath. tanító. * 1903 Homokszentgyörgy. Középiskoláit és a tanítóképzőt Pécsett végezte. 1923-ban oklevelet nyert és működését Tótujfalun kezdte. 1929-ben került Zsidre. 1922-ben Pécsett leszolgálta az önkéntesi évét. A Levente Egyesület főoktatója. Népművelődési előadásokat tart. Kitüntetései: A zalavármegyei testnevelési felügyelő oklevele, a III. és IV. kerületi testnevelési fel. tanácsoszt. OTT bronz plakett.
ORR LAJOS r. kath. tanító. * 1902. Pápa. Iskoláit Balatonfüreden a tanítóképzőt Pápán végezte. Működését 1926-ban kezdte Alsózsiden. A Polgári Lövész Egylet vezetője, a Hangya ügyvezetője, ,a helyi közbirtokosság jegyzője. 1932-ben a Polgári Lövész Egyesület versenyén I. díjat nyert. Festészettel is foglalkozik.
vitéz PARRAGH SÁNDOR malomtulajdonos. * 1894. Felsőzsid. A malomipart Orosházán tanulta ki. 1929-ig számos helyen dolgozott, majd önállósította magát és megalapította a tulajdonát képező malmot. A a malom mellett van a fürésztelep is. 1914-bevonult a 48. közös gyalogezredhez, harcolt az orosz- és olasz fronton. Kitüntetései? I. és II. oszt. vitézségi ezüst és bronz érem Mint őrmester szerelt le. Szolgált a Nemzeti Hadseregben is. 1928-ban vitézzé aratták. Felesége: Zsálek Irén, 2 fia van.
SZÁNTÓ BODÖ JÁNOS fűszer- és vegyeskereskedő. * 1889. Felsőzsid. A kereskedői pályát a felsőzísidi Hangyáiban kezdte. A Hangya üzletet vezette 1919- 1925-ig. Saját üzletét 1927-ben alapította. 1910-ben bevonult a 7. vártüzérekhez, ahol 3 évig szolgált. A mozgóiSításkor 1914-ben rögtön bevonult és az orosz- és olasz fronton harcolt. 1918-ban betegen N>tért haza Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapat kereszt. Felesége: Zakócs Teréz.
SZÍJÁRTÓ LAJOS r. kath. osztálytanító. * 1900. Rábahidvég. Iskoláit Budapesten végezte, a tanítói oklevelet ugyanitt nyerte. Működését 1925-ben Alsózsiden kezdte meg. A népművelési előadások vezető előadója. Felesége: Horváth Jolán osztály tanítónő, 1 fia van.

BALATONGYÖRÖK.
MALEK A. KÁROLY kereskedő. * 1892. Budapesten. Tanulmányainak elvégzése után 1920-1930-ig különböző helyeken volt a Hangya üzletvezető helyettese. 1930-ban letelepedett a községben és megnyitott szolid kiszolgálásáról és nagy választékáról híres üzletét, mely a környékbeli fürdőzőko-zönségnek is kedvenc bevásárló helye. Vas-és porcellánáruk, valamint fűszer, csemege és húsárúk, továbbá tejtermékek nagy választékban állanak a közönség rendelkezésé, re. 1914-1915-íg a budapesti 32. honv. gyalogezrednél teljesített szolgálatot. Kereske delmi elfoglaltsága miatt a társadalmi éleiben nem igen vesz részt. Mint vallásos meg győződésének élő jó katolikus, áldozatkészségéről közismert. Egy fia van. aki a budai tanítóképző növendéke és aki magyarsága iránti szeretetét azáltal is kimutatta, hogy nevét Mátaira magyarosította.
NEMES JÁNOS községi bíró. * 1881 Balatongyörök. Fiatal kora óta gazdálkodás sal foglalkozik. 1914-ben a 48. gy. ezreddel az orosz frontra ment, hol súlyosan megbe tegedett, majd a szerb és olasz fronton har colt, ahol megsebesült s mint 60 száza lékos rokkant szerelt le. A község politikai életében, amelynek 1928 óta bírája, a für dőegyesület vezetésében, mint pénztári ellenőr kezdettől fogva részt vesz. A várm. törv biz. tagja 1929 óta. Bírósága, alatt községe sokat fejlődött. Felesége Mikola Anna, öt gyermekük van.
TAKÁCS JÓZSEF főjegyző. * 1893-ban
Káptalanfán. Iskolai tanulmányait Veszprém
ben és Szombathelyen végezte. 1914- 18-ig Mi-
hályfán, 1918- 1920-ig Keszthelyen mükö
dött. 1920-1921-ig Vonyarchegyen kör
jegyző volt, 1921 óta Balatongyörökön ff
jegyző. . ,.
CSERSZEGTOMAJ.
BUDAI FERENC elemiiskolai igazgatótanító. * 1902. Zalakoppány. Középiskoláit Csáktornyán, a tanítóképzőt Pápán végezte. 1927-ben kezdte működését Rezin. 1925. óta Cserszegen iskolai igazgató-tanító. A község társadalmi életében élénken részt vesz. A Faluszövetség helyi csoportjának megszervezője és vezetője. A levente egye-

45

sületnek 5 éve főoktatója. Neje Kynli Anna tanítónő. 1 fia, 2 leánya van.
MOLNÁR KÁLMÁN tanító. * 1896. Tanulmányait Csurgón végezte. Működését' 1919-ben Sármelléken kezdte, több állomáshely után. 1930-an Cserszegre került. 1915-ben bevonult a 44. ezredhez. Részt vett as orosz-, olasz- és román fronton. Mint 1. hd. szerelt le. Kitüntetései II. oszt. ezüst vitéz-ségi érem, Sygnum Laudis. Felesége: Pály Julianna, 1 fia van.
POLGÁR JENŐ állami elemiiskolai ny. tanító. * 1885. Keszthelyen. Iskoláit Csáktornyán végezte. 1906-ban kezdte meg működését Cserszegen. 1914-1916-ig az orosz fronton harcolt, amikor is felmentették közérdekből. A község társadalmi életében tevékenyen részt vesz. A Levente Egyesület megszervezője és évekig vezetője volt. Felesége : Szeles Erzsébet.
vitéz VÁRHELYI GERGELY nyugalmazott tiszth., kocsmatulajdonos. * 1884-ben Vályúson. 21 éves korában bevonult a 20. honvédgyalogezredhez, ugyanott aktivált. Itt érte az 1914-es háború. Részt vett az orosz-és olasz fronti harcokban, többször volt sebesülve. Kitüntetései I. és II. oszt. vitéz-ségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. A nemzeti hadseregben 1932-ig teljesített szolgálatot. 1923-ban vitézzé avatták. Nyugalomba vonulása után 4 holdas vitéz telkén gazdálkodik és saját termésű borait adja el. Felesége: Virágh Teréz, 3 fia van
V. EGREGY.
BARÁTH MIKLÓS fűszerkereskedő és korcsmáros. * 1893. Egregyen. Fiatal korában a hercegi fácánoskertben mint széke res működött, majd br. Petrikovszky szol gálatába állott. 1914-ben bevonult a 48. közös gy. ezredhez és az orosz frontra került, ahol csakhamar megsebesült. Felgyógyulása után újból az orosz frontra tért vissza mint tizedes és résztvett a kárpáti harcokban. 1916-ban egy srapnelszilánk újból megsebesítette. Ezután tüzérségi kikép zést kapott és az olasz frontra ment, ahol a piavei offenzíva alkalmával légnyomás érte. Kitüntetései: II. oszt. bronz és ezüst vitéz-ségi érem, Károly csapatkereszt. A háború után visszatért a községbe. A levente intézmény megalakulása óta mint leventeoktato működött. Csapatával 1927-ben a kerületi

leventeversenyen első díjat nyert. A tűzoltó egyesület parancsnoka. 1925-1929-ig a hévízi &#171;Park&#187; mozgó ellenőre volt, jelenleg gondnoka. 1925-ben szántás közben egy 1600 éves sírra talált, mely még a rómaiak ide jéből származik. A sírkamrában talált tárgyak a keszthelyi múzeumban nyertek elhelyezést. A Gazdák Biztosító Intézetének helyi képviselője. Felesége: Györey Teréz,egy gyermekük van.
HORVÁTH KERT, SZÁLLŐ ÉS VEN
DÉGLŐ. Tulajdonos: Pál József. * 1897.
Kerkaszentmiklóson. Iparát már egész fia
tal kora óta gyakorolta. Tanulóéveit Varas-
don, egyik rokonánál töltötte. Iskoláinak el
végzése után Zalaegerszegen Tós Károlynál
az Arany Bárány szálloda tulajdonosánál sza
badult fel 1913-ban. Mint alkalmazott az
ország csaknem minden nagyobb városában
megfordult, beleértve a fővárost is, ahol az
Abbázia-kávéházban, majd a Continental-
szállóban működött, utóbbiban mint főpincér.
Széleskörű szakmai tudísra és képzettségre
tett szert. Önálló lett Baján 1920-ban, majd
1923-1925-ig Balatonbogláron, 1926-28-ig
a balatoni személyszállító hajók büffébérlője
volt. 1934 óta tulajdonosa a Horváth-kertnek,
tnelyet a modern kor igényeinek megfelelően
rendezett be. A környék hangulatos és ked
velt kirándulóhelye. Állandó meleg konyhát
tart. Felesége: Bíró Matild, három gyerme
kük van. : &#166; -&#166;&#166;&#166;">&#166;&#166;.
ÉGEN FÖLD. ;
KERTAI LAJOS Máv. segédtiszt. * 1900.
Nagygencs. Tanulmányait Szombathelyen vé
gezte, 1917-ben kezdte meg működését a vas
útnál. Több helyütt működött s 1922 óta
a sármelléki állomáson teljesít szolgálatot
A NEP vezető titkára. Felesége: szül Ker-
tay Emilia oki. tanítónő. 1924 óta az égen-
földi rk. iskola tanítónője. Két gyermekük
van. &#8226;
TAMÁS TESTVÉREK HENGERGŐZ
MALMA. 1922-ben épült Kövesi András tu
lajdonában, akitől 1930-ban vette át Tamás
Jenő és József. Teljesítőképessége napi 60
mázsa. T. Jenő * 1901. Balatonmogyoród-
1930-ig gazdálkodással foglalkozott, 1922--
1924-ig Budapesten a rendőrségen teljesített
szolgálatot. T. József * 1902. Balatonmogyo
ród. Kitanulta a molnáripart és 1930 óta fi
vérével vezeti a malmot; A községi képv.
testület tagja. i ; , , i

46

FELSŐPÁHOK.
BOGNÁR JÖZSEF gazda, községi biró. * 1879. Felsőpáhokon. Tényleges katonai szolgálatot teljesített a 4. és 12. gyalogezrednél. 1914-ben bevonult és az egész háborút vé-gigküzdötte. Már a háború előtt bekapcsolódott a község politikai életébe és többféle tisztséget töltött be. 1934-ben községi bíróvá választották. Iskolaszéki tag stb.
FELSŐPÁHOKI VOLT ÚRBÉRES KÖZBIRTOKOSSÁG. 185 és fél katasztrális hold erdő és legelőből áll. í 1902-ben vendéglőt építettek s az ma is tulajdonukban áll. Elnök: Szabó Károly. * 1868. Felsőpáhokon Részt vett a világháborúban és két ízben megsebesült. A háború után 1919-ben helyettes bíró lett, később pedig bíró lett.
GYERÁK ISTVÁN kántortanító. * 1900. Badacsonytomajon. A tanítóképzőt Csurgón végezte. 1918-ban bevonult a 20. honvédgyalogezredhez. Működését Badacsonytomajon kezdte meg, majd Kisőrshegyen tanított. 1926-ban Felsőpáhokra került és azóta itt tanít. 1927-ben dalárdát szervezett és; ezzel Keszthelyen még ugyanazon évben díjat nyert. A községi közéletben aktív szerepet visz. Szépirodalmi tevékenységet fejt ki a &#171;Katolikus Szemlében&#187; és más katolikus Irányzatú lapokban. Felesége: HeslingerAnna, három gyermekük van.
KARDOS JÓZSEF tanító. * 1908. Alsó-zsiden. Középiskoláit Veszprémben a tanítóképzőt Pápán végezte. 1933. óta Felsőpáhokon tanít. Résztvesz az iskolánkívüli népoktatásban.
GYENESD1ÁS.
BOKOR ISTVÁN községi bíró. * 1881. okt. 15-én Vanyarevashegyen. 1910 óta önállóan gazdálkodik. 1914-ben vonult be a 6-ik sz. tüzérezredhez Zágrábba, végigharcolta a háborút, kétszer megsebesült B mint tizedes a II. oszt. ezüst és bronz érd. é., Károly csapatkereszt, német vaskereszt és seb. érem tulajdonosa szerelt le. 1931 május lén választották meg községi bíróvá és azóta vezeti és fejleszti községét.
FARKAS MÁRTON, a Tulipán szálló és vendéglő tulajdonosa. * 1859-ben Vőzs so-mogymegyei községben. A vendéglős ipart 1900 óta űzi. Az első üzlete Budapesten volt, 6 évig működött. 1906-ban Gyenesdiáson

alapította a legelső szállót és vendéglőt, melyet 1924-ig saját vezetése alatt tartott. 1934. óta a szálló, és vendéglő újból saját vezetése alatt áll. Fiatal koráiban a 20. honvédgyalogezredben szolgált. Onnan a csendőrséghez került, ahol ,21 hónapig szolgált. Utána herceg Festetichnél 6 évet, báró Inkeynél 9 évet töltött mint főkomornyik. A község életében nagy szerepet játszik. Felesége Tas-ner Júlia, 1 leánya van.
özv. GÉP FERENCNÉ sz. Erdélyi Lívia, fűszer- és vegyeskereskedő. Néhai férje zom-bori születésű volt, >a molnár mesterséget űzte. Mint főmolnár Keszthelyen működött, 1910-ben Gyenesdiáson bércsépléssel foglalkozott. 1918-ban résztvett a háborúban. 1928-ban alapította a jelenleg özvegye által vezetett üzletet. 1932-ben meghalt. Hat fia és két leánya maradt.
GYENESDIÁSI FÜRDŐ EGYESÜLET 1903-ban alakult. A háború utáni időkre esik fejlődésének igazi története, amikor afc OFB által 3000 négyzetöl nádashoz jutottak s ezáltal építettek egy 12 méter széles és 360 méter hosszú mólót a nádason keresztül. Az egyesületnek 265 tagja van. Elnök: Tirc-ka Károly ny. tábornok, alelnök dr. Rooszi Ádám, titkár Zubcsek Gyula, ellenőr Hettyey Lajos, pénztárnok Horváth Antal.
GYÖRGY FERENC ny. körjegyző és birl tokos. * 1878. Balatongyörökön. Iskoláit Keszthelyen, a jegyzői tanolyamot Budapesten végezte. Búcsúszentlászlón volt gyakor tiok, majd Vanyarcvashegyre került mint se gédjegyzö. Itt 1908-ban vezető körjegyzővé választották meg, mely állásban 1920-ig működött és ekkor nyugalomba vonult. A 20. h. gy.-nél szolgált Nagykanizsán mint önkéntes. A Hangya szöv. elnöke és még számtalan egyesület tagja. A jegyzői szalapokban faiint a járási jegyző egy. ügyv. elnöke fej tett ki közérdekű irodalmi működést.
HERCEGH GYÖRGY fűszer- és csemegekereskedő, hentes és mészáros. * 1874-ben Keszthelyen. Fiatal korában mesterse-. get tanult, amelyben 21 éves koráig- dolgozott. Ekkor bevonult a 48. gyalogezredhez. 3 év leszolgálása után a csendőrség kötelékébe lépett. 1910-ben kilépett a csendőrségtől, mely alkalommal elismerő oklevelet nyert. Gyenesdiáson kocsmát nyitott, majd a hentes és mészáros mesterséget űzte. Felesége Andor Erzsébet,

47

HETYEI LAJOS szőlő- és földbirtokos
* 1893. Csákányon. Szülei birtokán kezdett
gazdálkodni. 1918-ban megvette a gyenee
diási szőlőbirtokot és borszőlő termeléssel
foglalkozik. Községi képviselő, fürdőegye
sülét ellenőre, és a mezőgazd. bizottság el
nöke. Somogymegyében is van földbirtoka-
KÁRPÁTHY JÁNOS ny. ig. tanító. &#8226; 1865. Cegléd. Tanítói oklevelet Pécsett szerzett. Pályáját Balatonudvardiban kezdte meg. 1891-ben került Gyenesdiásra, ahol 42 évi szolgálat után 1925-ben vonult nyugalomba. 1906-ban ő (alapította (miéig a Gyenesdiási Ba-latonfürdő Egyesületet, melynek 22 évig volt elnöke. Már fiatal kora óta foglalkozik népirodalommal, több novellája jelent meg fővárosi és helyi lapokban. Felesége csá-fordi Bárdossy Ilona, Zoltán fia tüzérőrnagy és vitézzé avatták. Nyugalomba vonulásakor miniszteri elismerést kapott, a községi képviselőtestületnek 34 évig tagja volt.
özv. M1LD GYŐZŐN É ny. üzemvezető özvegye. * 1870. máj. 14-én Székesfehérvárott. Iskoláit Nagykanizsán végezte. 1886-ban ment férjhez és 30 éves fiúméi tartózkodás után férjével, ki a tengerészeinél teljesített szolgálatot, Gyenesdiáson telepedett le. A Fiumei Nőegylet elnöknője volt. Néhai férje 1863-ban * Székesfehérvárott, tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd az Adria Hajózási r. t.-nél szolgált évekig. 1890-ben lépett állami szolgálatba s a haditengerészetnél is volt. A dicsérő oklevél, arany érdem ker., III. o. Károly ker. a hadiékítményeknek volt tulajdonosa.
SKULTÉTY ÁRPÁD ny. vezető jegyző
* 1880. Szabadkán. A közigazgatási tanfolya
mot Nagybecskereken végezte. Jászfelsőszent
györgyön működött 20 évig mint vezetöjegy
ző és 1927-ben itt ment nyugdíjba. Terebé
lyen kivette részét a hitel- és fogy. sző
vetkezetek alapításából. 1927-ben telepedett
le Gyenesdiáson. A vanyarcvashegyi Han
gya szövetkezetnek 1929 óta a vezetője.
SZALAY LÁSZLÓ körjegyző. * 1901. jan.
2. Keszthely. Ugyanott tett érettségit, majd
Szombathelyen elvégezte a (közigazgatási tan
folyamot. 1926-ban mint gyakornok Nemes-
tördemicen kezdte meg működését, majd
Hévizszentandráson volt és 1933. május 23-
án választották meg körjegyzővé Gyenetj-
diáson , .

TlRCZKA KÁROLY ny. áll. tábornok. * 1870. Pécs. Középiskoláit Pécsett és Kecskeméten, a katonai iskolát Budapesten vé gezte. Katonai pályáját Pécsett az 52. gy, ezrednél 1890-ben kezdte, 1900-ban a zombo-ri 6. honvédekhez került, 1909-ben a szegedi kerületi tiszti isk,ola tanára lett, 1914 március végén a honvédelmi minisztériumba osztották be, ahonnan a mozgósításkor, mint a 19 h. gy. e. II. menetzászlóaljparancsnoka a szerb frontra került, ahol októberben meg-< megsebesült. Mint rokkant visszatért a honv minisztériumba. A nemzeti hadsereg, majd a honvédség megszervezésében is résztvett és 1925-ben vonult nyugalomba. Kitüntetései. kat. érd. ker., III. oszt. kat. érd. ker. a faadi-ékítméynekkel és kardokkal, ezüst és bornz Signum Laudis a kardokkal és 1925-ben őfő-méltósága legfelsőbb elismerése. Felesége' Vaszary Anna, 3 fia van.
TÖPFEL MÁTYÁS vendéglős. * 1878. Darufalva. A vendéglősipart Budapesten tanulta. Budapesten és az ország nagy városaiban hosszú éveket töltött és nagy gyakorlatra tett szert. 1934-ben vette meg a mai vendéglőjét. 1899-ben bevonult a 76-osokhoz, majd a háború kitörésekor a 20. honvédezredben szolgált. Harcolt az orosz és olasz fronton. 1916-ban súlyosan megsebesült es mint rokkant leszerelt. Kitüntetései: II. oszt. ezüst érem, bronzérem, Károly csapatkereszt. Felesége Simonits Ilona. Egy fia van.
HÉVIZSZENTANDRÁS. i
&#171;ANDRÁSSY VILLA&#187;. Tulajdonos Lein-weber Józsefné, szül. Hegyi Margit. 8 éve foglalkozik szobák kiadásával a nyaralók" részére. A tulajdonában lévő villában 18 villanyvilágításos, modern 1-2 ágyas szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. Park helyiség. A penziórendszer 1935. évtől bevezetve, polgári árakon. A Mabi.-val szerződéses viszonyban áll.
ARVAY FERENC vizsgázott fürdőmester, * 1873. Nemesbükkön. 1911-ben telepedett le a községben. Ezt megelőzően különféle foglalkozásokat folytatott. Mint virilista éveken keresztül volt tagja a községi képviselő-, testületnek. 1915-ben bevonult a 20. gyalogezredhez és az orosz frontra került. Itt egy dum-dum golyó a karján súlyosan megt-sebesítette. Felgyógyulása után ismét a frontra ment és a háború végéig, mint fel-

48

vételező altiszt teljesített szolgálatot. Tulajdonosa a Károly osapatkeresznek. 1925. óta fürdőmester. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületnél vízből mentési és elsö-segélynyújtási vizsgát tett. Alapító tajgja, a. Kereskedők és Iparosok Körének. Felesége Balázs Julianna.
&#171;ASTORIA&#187; SZÁLLŐ. Tulajdonos: Fekete Manó papírfeldolgozó iparvállalat és szálló tulajdonos, budapesti lakos. A világháborút 1914-1918-ig, mint közöshadseregbeli g. h. tiszt szolgálta végig. A fővárosi köz- és társadalmi életben különböző tisztségeket tölt be. A község képviselőtestületének tagja. A szálloda 1930-ban létesült és 26 villanyvilágítással és folyóvízzel ellátott szobája, valamint szép kerthelyisége van. Interurbán telefon szám 12.
özv. v. sepsibesenyői BEÖJTHE PÁLNÉ ny. ezredes özvegye (dohánytőzse tulajdonos) pécsi születésű. Férje aktiv katonatiszt volt, aki a világháborút az aradi 33-as ezreddel küzdötte végig és mint 50 o/o-os rokkant csak királyi engedéllyel mehetett vissza a harctérre. Királyi dicsérő okirat tulajdonosa, 1930-ban vitézzé avatták. Majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. Neje 1932 óta a hévizi fürdőtelep dohány-tőzsdéjének tulajdonosa. Gyermekei: Pál, Anna és Éva.
CSÁSZÁR PÉTER ny. házitiszt. * 1863. Zalaszentgyörgy. Mint Jenő főherceg házi-tisztje 1888-ban kezdte meg és a háború utánig teljesített szolgálatot. Ezután nyugdíjba vonult és 1932-ig a keszthelyi Központi Szállót vezette. 1884-ben vonult be és mint őrmester az udvarhoz került, ahol őrnagyi rangra emelték. Számos kitüntetései közül az Izabella Katolika szalagját, az ezüst érem mel, valamint svéd, orosz és porosz (orosz koronázási) kitüntetéseit kell megemlítenünk.
CSEH FERENC hentes és mészáros. * 1901. Keszthelyen. Iskolái után az ipari pályára lépett, mint hentes és mészáros segéd 6 évig működött több helyen. 1926-ban telepedett le és önállósította magát Hévizszent andráson, ahol szorgalmával a község első húsiparosává lett. Több állami intézménynek szállítója. Felesége: Asztalos Erzsébet, egy gyermekük van.
CSÉBY GÉZA gyógyszerész. * 1903. Dunaadonyban. Iskolai tanulmányait Készt

helyen, majd Budapesten végezte, ahol 1927-ben gyógyszerész oklevelet nyert. Édesatyja gyógyszertárában működik.
CSÉBT LAJOS gyógyszertár tulajdonos. * 1868. Tapolczán. Iskolai tanulmányait Sopronban, majd Budapesten végezte, ahol 1888-ban oklevelet nyert. 1903-ig Duna-bogdányban volt gyógyszertár tuladonos. 1903-ban vette át a keszthelyi gyógyszertárat. Letelepedése után csakhamar bekapcsolódott a község közéletébe. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak, valamint a megyei közegészségügyi bizottságnak stb.
DREXLER ANTAL cukrászmester. * 1893. Soroksáron. Budapesten a Fischer- féle cukrászdában töltötte tanuló éveit, majd Budapesten és Keszthelyen működött, mint segéd. 1919-ben önállósította magát és 1921-ben Hévizén megnyitotta üzletét, mely kiváló készítményeivel a fürdőhely legelső üzletévé vált. A háború kitörésekor bevonult a 32. honvédgyalogezredhez és ejgtászen az. összeomlásig, mint tiszti szakács teljesített szolgálatot. Felesége: Stump Anna, 5 gyermekük van.
EGYED ZOLTÁN SÁNDOR kőműves. * 1897. Keszthelyen. A keszthelyi gazdasági tanintézetben kertészetet tanúit. 1915. októberben bevonult a 20. honvédgyalogezredhez és az orosz frontra került, ahol Wol-hiniában 1915. november 28.-án gránáttól légnyomást kapott. Felgyógyulása után ismét az orosz frontra került vissza és számos kárpáti ütközetben vett részt. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek és a Károly csapat keresztnek. A háború után 13 hónapot szolgált még a Nemzeti Hadseregben is. 1921-ben tért vissza polgári foglalkozásához. Jelenleg Keszthelyen édesatyjával önállóan működik. 1927-ben telepedett le a községben. Felesége: Novak Ilona, egy gyermekük van.
EFFINGER KÁROLY róm. kath. elemi iskolai kántortanító. * 1886-ban Győrben. Győrben végezte iskolai tanulmányait és ugyanott nyert oklevelet is. Két állomás után 1917-ben foglalta el jelenlegi állását a községnél. A Kerületi Tanító Egyesület jegyzője.
FARKAS KÁROLY hentes- és mészáros mester. * 1895. Keszthelyen. Iparát édesatyjánál tanulta Keszthelyen. Megelőzőleg géplakatosságot tanúit e mint tanonc a szakrajzból kitüntetést és jutalmat kapott. Több

éven keresztül dolgozott, mint géplakatos segéd Budapesten és Győrben. 1915-ben bevonult és az orosz fronton harcolt, mint tizedes. 1918. végén szerelt le, de 1920-ban a Nemzeti Hadseregben is teljesített szolgálatot. A községben 1923-ban telepedett le és mint hentes,- és mészáros mester a nagyobb éttermek szállítója. Éveken át elöljárója volt a községnek. Jelenleg a Kereskedők és Iparosok Körének vezetőségi tagja. Felesége: Kupicskó Erzsébet, két gyermekük van.
FERENCZY PÁL &#171;Pannónia&#187; szálló- és étterem tulajdonos. Éveken át a Ferenczy szállót és éttermet vezette öccsével. 1934 ben nyitották meg a jelenlegi szállót és éttermet, mely közvetlenül a fürdősétány mellett van. A szálló befogadó képessége kb. 30-35 személy. Pál és Lajos együtt vezetik az üzemet és mindkettőjük igyekezete oda irányul, hogy a közismert Perenczy nívót megtartsák. Mindketten részt vettek a világháborúban.
FERTö JÖZSEF . vendéglős. * 1882. Or-falván. Édesatyja vendéglőjében töltötte tanulóéveit, majd bejárta az ország nagyobb városait. és 10 évet töltött Budapesten is 1922-ben nyitotta meg vendéglőjét a községben, mely modern berendezésével egyike a fürdőhely közkedvelt éttermeinek. A világháború kitörésekor a 20. honvédgyalogezreddel az orosz frontra került,, ahol már az első ütközetben súlyosan megsebesült és mint 50 százalékos rokkant tért vsisza. Az Iparosok és Kereskedők Körének több éven át volt háznagya. Felesége: Medvéd Vilma, két gyermekük van.
FÖLNAGY JÁNOS penziótulajdonos. * 1897. Tanúit géplakatos. 1915-ig felszabadulása után a Győri Waggon -és Gépigyárban dolgozott. 1915-ben bevonult és mint fegyver mester az olasz fronton, majd háború után 1921-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Leszerelése után önálló gépjavító ü/oihet. 'Köjd szívógázmotoros malmot létesített. 1931-ben &#171;Gyula&#187; villa néven penziót nyitott, amelyben 8-10 szoba áll a közönség rendelkezésére, polgári árakon. Az étteremben menürendszer van bevezetve és házhoz is szállít kosztot. Autógarázs is rendelkezésre áll. Bérautóipart folytat. Felesége: Kajcsa Gizella, három gyermekük' van.

FRELLER VlLMOS korcsmáról * 1888. Bizén. Tanuló éveit atyjánál töltötte. A világháború kitörésekor az első mozgósításkor bevonult, mint szakaszvezető és a szerb-és orosz fronton harcolt, mint tűzmester. 1916-ban orosz fogságba jutott, ahol 5 évet töltött. Tulajdonosa: az I. oszt. ezüst éremnek, kétszer a bronz vitézségi éremnek. Azt Iparos Kör alapító és választmányi tagja. Minden hazafias; és kulturális, valamint jótékonysági akciót lelkesen támogat. 1922-ben telepedett 1(c) és létesítette vendéglőjét. Felesége: Fürst Erzsébet, egy gyermekük van.
FRIEDRICH TESTVÉREK szálló és étterem tulajdonos. 1922-ben kezdték meg működésüket a- &#171;Havay&#187; házban. Ma már a &#171;Royal&#187; és &#171;Park&#187;, valamint a &#171;Pálffy&#187; szálló tulajdonosai. A szállók befogadó képessége megközelíti a 250 személyt. A &#171;Havay&#187; és &#171;Royal&#187; éttermek befogadó képessége 500 körül van. Friedrich József * 1894. Kisvár-dán. Résztvett a világháborúban és mint rokkant szerelt le. A kommun alatt részt vett az ellenforradalomban. Friedrich István * 1896. Zalaegerszegen.: Részt vett a világháborúban 4 lövést is kapott. A Nemzeti, Hadsereg megalakulásakor ott teljesített szolgálatot. Nagyatyjuk szintén szálloda tulajdonos volt.
FRISCH JÓZSEF fűszer- és vegyeskereskedő. * 1880. Nyirádon. Tanulóéveit részben atyja üzletében Nyirádon, részben Pápán töltötte el. Felszabadulása után az ország számos városában megfordult, majd külföldi tanulmányútat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Hazatérése után 3 és fél évig katonai szolgálatot teljesített, mint őrmester. 1906-ban telepedett le a községben és üzletét megnyitotta. 1914-ben az orosz frontra került, ahol a ravaruszkai ütközetben súlyosan megsebesült. Felépülése után újból az orosz-, majd az olasz fronton harcolt, mig a sebesülése kiújult. Ekkor '.Lúgosra került, mint szolgálatvezető őrm[ester éa az összeomlásig ott teljesített szolgálatot. Tulajdonosa az I. és II. oszt. ezüst, valamint a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a szolgálati érdemkeresztnek. A községi képviselőtestületnek 16 éven keresztül volt agilis tagja. A Kereskedők és Iparosok körének alapító tagja és 1933-ig ellenőre. Felesége: Mauthner Jolán.

50

FÜLÖP JÓZSEF főmolnár. * 1862. Röj tök. 15 éves korától kezdve dolgozott a szakmájában az ország különböző helyein és mint főmolnár 25 évig volt alkalmazásban a henyei malomban. 1920-ban társbérlője a zalaszentlőrinci malomnak 1925-ig. 1928-ban telepedett le a községben. Szép kertes házában 3 szoba áll a fürdőzök rendelkezé sere polgári árakon. Felesége: Bugovits Anna, nyolc gyermekük van.
GAZDAG JÓZSEF Mabi. üdülő gondnoka * 1894. Balatoncsehin. A villanyszerelő ipart tanulta ki Balatonbogláron, majd hosszabb ideig Budapesten működött. 1914-ben bevonult a 19. honvédgyalogezredhez és a szerb-, orosz- és olasz frontokon harcolt, mint tizedes egészen az összeomlásig. 1915-ben megsebesült. 500/o-os hadirokkant. Tulajdonosa kétszer a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. A háború után Balatonlellén, mint önálló villanyszerelő működött, egyszersmind a Mabi. villanyszerelője volt. 1926. óta a Mabi. üdülő, valamint az évente beutalt több száz Mabi.-tag ügyeit intézi, mint gondnok. Az Iparoskörnek alapító tagja és két éve pénztárnoka. Felesége: 'Bognár Gizella.
GERE IGNÁC nyugalmazott róm .kath. elemiiskolai tanító. * 1870. Csíkszeredán. Iskolai tanulmányait részben szülőhelyén, részben Csiksomlyón végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Működését Balatonmogyoródon kezdte meg 1891-ben, majd 1896-ban Eg-regyre került, ahol 1934-ben történt nyugalomba vonulásáig tanított. A kultúra ter jesztésére irányuló működését teljes siker koronázta és ennek köszönhető, hogy Eg-regyen nem maradt analfabéta az ő keze alatt. Felesége: Konkoly Gizella.
HERCZEG JÓZSEF kereskedelmi- és,
műkertész. * 1902. Déghen. A fehérvári gaz
dasági iskola elvégzése után a kertészetet
az ulcsúti főhercegi kertészetben tanulta,
majd a bajai állami kertészsegédképző inté
zetben képezte tovább magát. A megszállás
kor menekülnie kellett és Fehérvár-Csurgón
gróf Károlyi kertészetében működött, majd
4 éven keresztül a Székesfehérváron lévő
Hadiárva Intézetnél. 1927-ben telepedett le
a közésgben és virágkertészettel foglalkozik.
Parkok tervezését és elkészítését vállalja
Az Ipaarosok és Kereskedők Körének 3 éve
titkára. >

HETESY ISTVÁN községi bíró, gazdálkodó, nyaralóvilla tulajdonos. * 1880. Alsó-pákon. Régi nemesi családból származik. Fiatal korában szüleinél gazdálkodott. 1914 ben telepedett le a községben. A háború kitörésekor bevonult a 48. gyalogezredhez és az orosz frontra került, ahonnan 1916-ban, &#166;; mint segédszolgálatra alkalmas rokkantat Pozsonyba, majd Hajmáskérre vezényelték. ' 1919-ben nyaralót építtet, melyet 1926-ban kibővített. Ezt 1930-ban eladta és modern 8 szobás, villanyvilágítással ellátott nyaralót építtet, melyet polgári árakon bocsájt a közönség rendelkezésére. 1924-ben községi előljáró és képviselőtestületi tag. 1934-ben pedig községi bíró lett a közbizalom megnyilvánulásaként. Élénk közéleti tevékenységet fejt ki, mint a Nemzeti Egység Pártjának, az Iparosok és Kereskedők Körének és az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek tagja. Felesége: Varga Rozália.
&#171;HOLLER&#187; VILLA. Tulajdonosa: Holler László budapesti lakos, virágkereskedő. A világháborút végigküzdötte és mint sebesült őrmester szerelt le. Tanúit műkertész és a budapesti vásárcsarnokban neje üzletében működik. 1931-ben az országos iparszövetségnek készített munkájáért aranyéremmel és oklevéllel tüntették ki. 1929-ben építette : a nyaralót, melyben 16 szoba (20 személy részére) villanyvilágítással és folyóvízzel ellátva áll a vendégek rendelkezésére. A . villához szép park is tartozik.
HESZ FERENC szálló- és étterem társ--, tulajdonos. * 1873. Budapesten. 1923-ban Reinier Árminnal társulva a &#171;Bungária&#187; szálló és étterem megnyitása után átvette . annak vezetését. Budapesti lakos. 1915-ben bevonult az 1. honvédgyalogezredhez és az olasz fronton harcolt, mint önkéntes. Felesége: Stasszik Mária, egy gyermekük van.
özv. HORVÁTH FERENCNÉ szül. Kálmán Mária, dohányárús. * Alsópáhokon. Férje a háború kitörésekor bevonult a 48-as közös gyalogezredhez, végigküzdötte a világháborút, közben súlyosan megsebesült. Mint rokkant tért vissza és egy ideig, mint soffőr működött. 1931-ben létesítette do-hányárúdáját, amelyet 1934-ben bekövetkezett halála után özvegye vett át. 3 gyermekük van. Négy nyaraló szoba áll a vendégek rendelkezésére.

51

HORVÁTH GYULA gazdálkodó. * 1895. Hévisszentandráson. 1915. év őszéig édesanyja birtokán gazdálkodott. 1915-ben bevonult a 48-as közös gyalogezredhez és aa orosz frontra került és még ez évben fogságba került, ahonnan 1291-ben került haza. 1927-ig nyaralószobák kiadásával foglalko zott. 1927-ben &#171;Ilike&#187; villa néven 10 szobás kényelmes nyaralót épitett. 1925-26-ban. mint a község gazdája tevékenykedett a közéletben. A Nemzeti Egység Párt helyi szervezetének alapító tagja és alakulása óta alelnöke. Egy gyermeke van.
HOEVATH FERENCZ nyugalmazott adóügyi jegyző. * 1890. Zsidóhegyen. Érettségit tett, majd jegyzői igazgatási tanfolya mot végzett. Mint gyakornok Szigetváron kezdte meg működését, majd mint segéd-jegyző Alsólendvára került, ahonnét a megszállás miatt menekülnie kellett. Azután Alsópáhokra került, mint adóügyi jegyző. 1924-től 1933-ig Hévizszentandráson működött, mint adóügyi jegyző és ekkor nyugalomba vonult. Önkéntesi évét 1912-13-ban szolgálta a 48. honvédgyalogezrednél. A háború kitörésekor, mint hadapród vonult be és még 1914-ben soronkívül zászlóssá lé-pett elő. A szerb fronton kezdte meg had szintéri működését. 1915-ben az olasz frontra s onnan az orosz frontra került és itt se besülten a fogságba esett. 1917-ben ,fog ságából megszökött. Ezután az olasz frontra került, ahol az I. hadoszály mesterlövő, géppuska századának parancsnoka volt. A Nemzeti Hadseregben Í919-1921-ig szol gált és mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: I., II. o. ezüst, 2-szer Signum Laudis kardokkal, III. o. katonai érdemkereszt. A frontharcos szövetség tiszti ; alakulatának elnöke.
&#171;HUNGÁRlA&#187; SZÁLLÓ ÉS ÉTTEREM. Tulajdonos: Hesz és Reiner. 1923-ban ala pították. Teljesen modern berendezésű, 34 szoba, 50 férőhellyel, 11 szoba folyóvízzel. Pelső és alsó nyitott, valamint zárt étteremmel. Penzió és menürendszer. Italmérése is van. A Mabi.-val áll szerződéses viszonyban.
ILLA JÓZSEF főkertész. * 1880. Keszthelyen. Herceg Pestetich kertészetében tanulta a kertészetet és ugyanott 17 éven keresztül volt alkalmazásban. 1911-ben Balatonalmádiba a Zsófia gyermekszanatórium-

hoz került, mint kertész. 1915-ben bevo nult a 48.as közös gyalogezredhez és as orosz-, majd a román fronton Jiarcolt. Dum-dum golyó által megsebesült. 1918-ban tért haza Odesszából. Tulajdonosa a bronz vitéz-ségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. Hazatérése után különböző helyeken mű ködött, mint kertész. 1930. óta Hévizfürdőn fürdőtelep főkertésze. Felesége: Simon Rozália, egy gyermekük van.
ILLÉS ELEK vendéglős. * 1900. Rapís ka. Szakmáját Mosón megyében tanulta, majd Celdömölkön és Nagykanizsán volt alkalmazva. 1924. óta van a községben, mint vendéglő-bérlő. A háború alatt a 48-ik gy, ezred kötelékében Ukrajnában harcolt. A Nemzeti Hadseregben is szolgált 15 hónapig. Felesége: Kardon Anna, három gyermekük van.
JANZSÓ DEZSŐ vendéglős. * 1903. Zalaegerszeg. A vendéglős ipart bátyjánál Gyékényesen, a kávéházi szakmát pedig Zalaegerszegen tanulta. 18 éven át az ország nagyobb városaiban működött. 1934-ben vette át a községben fennálló &#171;Corvin&#187; borozó és sörcsarnokot; melyet a fürdőtelep egyik igen kedvelt polgári éttermévé alakította át Felesége: Üst Margit.
KALMÁR ISTVÁN szállótulajdonos, köz- ' ségi bíró. * 1892. Pápán. 1913-ban telepe dett le a községben. 1920-ban építette fel teljesen modern szállodáját, amelyet folytono san bővített, úgy, hogy jelenleg 60 'személy befogadására alkalmas. Végigküzdötte a világháborút az orosz-, román- majd az 'olasz fronton, ahol megsebesült. Tulajdonosa a JL oszt. ezüst vitézségi éremnek és. a Károly csapatkeresznek. A hágorú után bekapcsolódott a község közéletébe és csakhamar képviselőtestületi tag, előljáró, majd 3 évig helyettes bíró, 1931-től pedig községi bíró lett. Tevékeny szerepet visz a politikai élet ben is. A helyi Nemzeti Egység Párt megalakulása nagyrészt az ő érdeme. Ennek jelenlegi elnöke. Felesége: Kocsis Anna oki-polgáriiskolai tanárnő.
&#171;KATÓKA&#187; VILLA. Tulajdonosa: Csík Róza. Épült 1926-ban kellemes félmagaslatí üelyen. A villában 15 modern szoba 20 férőhellyel áll a közönség rendelkezésére, polgári árakon. Angol és német társalgás.
KATHOLIKUS TANÍTÓEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HÉVÍZI
4*

S2

ÜDÜLŐHÁZA. 1928-ban alakult és 20 személy befogadására alkalmas. Az üdülőház megszervezése Üreges Kálmán volt országos egyesületi elnök és Kocsán Károly főtitkár fáradhatatlan munkájának eredménye sok ezer kath. tanító támogatásával. Az üdülőházban nyaranta 75-80 tanító nyeri vissza egészségét és munkakedvét a fürdő igénybe vételével. Vezetésével Effinger Károly hé-vizszentandrási tanító van megbízzva.
KOVÁCS JÖZSEP dohányárus. * 1894 Cserszegtomajor. A háború kitöréséig atyja gazdaságában földmíveléssel foglalkozott. 1914-ben a 20. honvédgyalogezreddel aa orosz frontra került, ahol részt vett a Kárpátokban vívott ütközetekben. Egy szurony roham alkalmával dum-dum golyótól súlyosan megsebesült. Felépülése után 1916-ban. - mint 500/o-os rokkant - mindenféle katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Hazatérése után szülőfalújában a hadigondozottak, hadiözvegyek és árvák megbízottja volt. 1922-ben megnősült és a községben letelepedett. 1924-ben Hévizszentandrás és Alsópáhok községek bor- és húsfogyasztás! biztosává nevezték ki. A szegedi közvágóhídon végzett előzőleg tanfolyamot. Felelőségteljes munkakörét nagy buzgalommal és lelkiismeretességgel látta el 1931-ig. 1926-ban kapta a trafikengedélyét és nyitotta meg üzletét. 1934-ben közgyám lett. Az Iparosok és Kereskedők Körének választmányi és alapító1 tagja, körzeti titkára és ugyancsak alapító tagja a Nemzeti Egység Pártjának is. Felesége: Takács Terézia.
KOVÁCS KATALIN tanítónő.* Monostor apátiban. Iskoláit Győrben végezte. A községben kezdte meg tanítónői működését. 1929-ben és azóta folytatja pedagógiai munkásságát.
KURTÁCS LÁSZLÓ étterem- és szálloda tulajdonos. * 1877. Sámsonban. 1924-ben került a községbe. Megelőzően Budapesten volt saját üzlete. 22 szobából álló szállodája 30 személy kényelmes befogadására alkalmas. Berendezése teljes mértékben kielégíti a kényesebb Ízlést is. Konyhája a nyaraló kö-zönöség teljes megelégedését érdemelte ki. A háború alatt az 1. honvédgyalogezrednél teljesített szolgálatot és mint 25 százalékos rokkant szerelt le. Elnöke a iHévizszent-andrási Iparosok és Kereskedők Egyesületének.

LALUK ALAJOS nyaralóvilla tulajdonos. * 1890. Pápán. A m. kir. állami építő iskolát végezte. 1921-ben a szombathelyi városi mérnöki hivatalnál helyezkedett el. Betegsége miatt telepedett le Hévizszentandrá-son, hol a &#171;Gabi&#187;, &#171;Anna&#187;, &#171;Astoria&#187; és a saját tulajdonát képező &#171;Turul&#187; villa építési munkáját végezte. Villájában 20 villany világításos, folyóvízzel ellátott szoba, valamint szép park áll. a közönség rendelkező sere. A NEP vál. tagja. Neje: Gere Erzső bet, gyermeke Lajos.
LEINWEBER JÓZSEF szikvizgyáros (kocsigyártó). * 1894. Strazsenitz Bukovina. Szülőföldjén (Bukovinában) a kocsigyártást tanulta s amidőn a háború alatt katonai szolgálatra a 22. honvédgyalogezredhez bevonult nemsokára, mint betegállományu a Zalaegerszegi fogolytáborba került, ahol L bognármühelyt vezette. 1924-ben Zalaegerszegen önálló kocsigyártó lett. 1924-ben telepedett le Hévizszentandráson és csakhamar megvette a szikvízgyárat, amelyet tovább fejlesztett. Jelenleg ellátja Hévizfürdő egész szükségletét. 1926-ban saját elgondolása szerint megépítette az Andrássy villát. 1934-ben tulajdonába került a Zsigmond villa, ahol állandóan 6 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére, polgári árakon. A Héviz szentandrási Iparosok és Kereskedők Körének alakulása óta tagja és jelenleg a vigalmi bizottság elnöke. Egy gyermeke van.
LÖFFLER MIHÁLY étteremtulajdonos. 1890. Apcszántón. Atyja is vendéglős volt és már a szülői háznál .kezdte meg működősét. Tanulóévei után, mint fiatal ember Budapesten a Hungária szállodában volt alkalmazásban, majd Bécsben az Imperiál szállóhoz került, ahol szakácsoklevelet is szerzett. Megfordult Angol- és Franciaországban is, majd a honvágytól űzve, hazajött és Budapesten a Metropol szállóban, mint fo-pincér, majd végül, mint üzletvezető működött. Résztvet a háborúban, ahonnan mint rokkant tért vissza. Ekkor előbb a Metro-polban, majd a Britannia szállóban volt üzletvezető. Egy darabig a Pilseni sörcsarnokot is vezette. 1920. óta működik Hévizén, valamint a keszthelyi sörházkertben.
MANNINGER FERENC kávéháztulajdonos. * 1883. Magyaróváron. Üzletét apósa alapította. 1910-ben. 1919-ben vette át a vezetését. A háború kitörésekor bevonult

53

a 76. gyalogezredhez és mint számvivő altiszt a háború végéig teljesített szolgálatot. 1929. óta tagja Keszthelyen a községi képviselőtestületnek. Hosszú és eredményes működése alat teljes mértékben sikerült a fürdőző közönség elismerését és megbecsülését kivívnia. 1933-34. téli idényben Budapesten a &#171;Múzeum&#187; kávéház volt birtokában.
MAYER FERENC fűszerkereskedö, kertész. * 1879. Budapesten. A kertészetet az. Esterházy birtokon tanulta ki, majd 12 évig a Festetich hercegi kastély kertészeténél volt alkalmazásban. 1916-ig foglalkozott kertészettel, amikor is Hévizszentandráson telepedett le és üzletet nyitott. Ezt szorgalmas munkájával folyton gyarapította. 1924-ben nyitotta meg fióküzletét. Tagja az Ipartestületnek, valamint a Nemzeti Egység Pártjának. Felesége: Lichtwalner Margit, négy gyermekük van.
MEXIKÓ ÉTTEREM. Tulajdonos: özv. Pócza Lajosné és gyermekei. Mint Mexikó Étterem kb. 70 éve áll fenn. .Ezelőtt 30 évvel került a Pócza család birtokába. 1911-ben a Pócza villával bővült. 3000 négyszögöles, parkírozott, fenyő- és gyümölcsfával, valamint thujával beültetett területen fekszik. Kertes étterem, mely a község legré gibb üzlete. Állandó zene és változatos műsoros esték, szórakoztatják a közönséget. Pócza Ella, aki operaénekesnő pályára készült, hetenként nagysikerű ária- és magyar nótaestéket tart. A vendéglő vezetését özv. Pócza Lajosné két fiával Pócza Sándorral, valamint Pócza Lajos dr.-ral személyesen irányítja.
MOLNÁR LAJOS nyugalmazott OTI igazgató, penziótulajdonos. * 1880. Fűzérkajata. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után Kolozsvárott jogtudományi államvizsgát tett. Működött a Statisztikai Hivatalnál, majd a Munkásbiztosító Pénztárhoz lépett át, amelynél 1923-ig teljesített szolgálatot. Egy évig a gyermekvédő akció (amerikai) vezetője volt. 1923-ban nyugdíjba ment, mint igazgató. Még ebben az évben megalapította a községben a Széchenyi Penzióts, melyben 23 vendégszoba, (folyóvízzel) 3 étkezőhelyiség, valamint tágas park áll a közönség rendelkezésére, polgári árakon. Nagy érdemeket szerzett a község fejlesztése terén is és évről-évre, mind nagyobb propagandát fejtett ki önzetlenül a község érdekében. A

Máv.-al szerződéses viszonyban van. Felesége: Lux Irén, három gyermekük van.
NAGY KÁROLY kéményseprő mester, nyaralótulajdonos. * 1890. Zomborban. A háború kitörése előtt, mint üzletvezető működött Tóvárosban. 1914. decemberben a Sabác körüli harcokban megsebesült. 191íi-tól az orosz és olasz frontokon harcolt. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. A háború után Budapesten a kéményseprő szakmában helyezkedett el. 1924-27-ig, mint bérlő Ta-tatóvárosban volt, majd ismét Budapestre került és itt 1927-ben mesteri vizsgát tett. 1927-28-ban építette, a községben a &#171;Ká-roly&#187; villát, ahol 25 folyóvízzel és villany világítással ellátott szoba, valamint garázs és kerthelység áll a vendégek rendelk(c) zésére, polgári árak mellett. Felesége: Pálfy Rozália.
NEMZETI EGYSÉG PÁRT. 1933-ban alakult. Létesítésében tevékeny szerepet vitt Kalmár István szállótulajdonos, aki jelenleg az elnöki tisztséget viseli.
NÉMETH JÁNOS kereskedő, gazdálkodó. * 1893. Komárvárosban. Közép iskoláinak elvégzése után kereskedelmi pályára lépetí lépett és mint kereskedő segéd Budapesten volt alkalmazásban. A háború kitörésekor Pólába a haditengerészethez került és az egész háborút ott szolgálta végig, miközben számos tengeri ütközetben vett részt és többszörösen kitüntette magát. Részt vett többek között a.durazzói tengeri ütközetben, ahol a partra szállás után vivott harcokban személyes bátorságáért a II. oszt. (ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Ugyanezen hónapban (1915. december 29.) egy másik ütközetben több ellenséges hajó elsülyesztése után hajójuk vízalatti aknába ütközött és felrobbant. Ekkor élete kockáztatásával az égő hajón a parancsnok szobájában elhelyezett térképeket megsemmisítette, hogy az ellenség kezébe ne kerülhessenek. Súlyosan megsebesülve mentették ki. Hősies magatartásáért a bronz vitézségi érmet kapta. Tulajdonosa ezeken kívül a Károly csapatkeresztnek is. Az összeomlás után hazatért és mint a nagykanizsai tengerészkülönítmény tagja eredményesen működött közre ,i közbiztonság és a rend fenntartásában. 1925-ben telepedett le a községben és a gazdálkodáson kívül fuvarozással és vendégszo

54

bák kiadásával foglalkozik. 4 vendégszoba áll a nyaralók rendelkezésére, kerthasználattal, polgári árakon. ]A helybeli Tűzoltó Egyesület pénztárnoka, valamint a Nemzeti Egység Pártjának vezetőségi tagja. Felesége Hrujz Aranka, egy gyermekük van.
&#171;NYIRÁDY VILLAs, SZÁLLODA. 1926-ban létesítette Nyirády István, aki László testvérével együtt vezeti a szállodát. Régi vendéglős családból származnak. Sashalmon van állandó vendéglőjük. Modern berendezésű 27 szoba, 35 személy befogadására alkalmas.
NYIRŐ JÁNOS étkezőtulajdonos. * 1887. Csebrendeken. 1922-ben költözött Hévizszent-andrásra és nejével étkezőt nyitott, mely csakhamar a közönség megbecsülését és szeretetét nyerte meg kitűnő magyaros konyhájával és szolid polgári áraival. A nap minden szakában meleg és hideg ételek, va lamint szárnyasok és diétás ételek kaphatók Kellemes kerthelyisége is van. Külföldi ven dégek is a legnagyobb megelégedésüket nyilvánították távozásuk alkalmával. Németnyelvű kiszolgálás. Felesége: Sámy Rozália.
PALLERMANN PÁL nyugalmazott Máv főszertárnok. * 1876. Titelben. 1900-1921 ig a Délivasutnál (Duna-Száva-Adria Vasút) állott alkalmazásban, mint főszertárnok 1921-ben nyugdíjba ment. 1933-ban nyaralót épített a községben, amelyben 8 villanyvi lágításos szoba folyóvízzel áll a közönség rendelkezésére. Szervezése alatt áll a Magyar Nemzeti Méhészotthon, mely a 'méhészettel foglalkozók gazdasági és szak-egyelete lesz. Székesfehérváron jnűlépgyára van, melyben működik.
PÁKOZDY JÁNOS szállótulajdonos. * 1878. Kőröshegyen. Fiatal kora óta Kőröshegyen mezőgazdasággal foglalkozott. 1911 -ben súlyos reumatikus fájdalmakkal felkereste Hé vízfürdőt. Orvosai tanácsára addigi foglalkozását abbahagyva ,1913-ban &#171;NR-felejtss név alatt szállót épített, mely 1922-ig volt birtokában. Abban az időben a fürdőtelepi szállón kívül alig volt jóformán a a községben szállási lehetőség. Átlátva a telep fejlődését és jövőjét, egyike volt azon úttörőknek, akik megvetették & mai modern község alapját. Ezen .célból létesítette 1922-ben a Pákozdy .villát, mely 28 szobával, (ebből 20 folyóvízzel is ellátva), valamint kerthelyiséggel áll a fürdőzőközönség rendel-

kezésére, polgári árakon. .1918. óta bérautó fuvarozással is foglalkozik. Ezen a téren is az elsők közé .tartozik. A világháború kitörésekor egészségi állapota annyira jó volt már, hogy bevonulhatott a 44. gyalogez redhez és a szerb fronton 7 és fél hónapot töltött a tűzvonalban. Betegsége azonban kiújult, mire mint további szolgálatra alkalmatlan, leszerelt. 1930. óta virilis jogon tagja a községi képviselőtestületnek. A téli szezonban családjával kőröshegyi birtokán él. Felesége: Ürügi Éva.
PETÁNOVITS SÁNDOR okleveles gazda. * 1889. Zalaegerszegen. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen, a" Gazdasági Akadémiát pedig Debrecenben végezte el. Oklevelének megszerzése után, mint bérlő 6 éven keresztül Ebergényben, majd mint önálló bérlő Zalaboldogfalván a gróf Sigray. birtokon gazdálkodott. A háború kitörésekor a 20. honvédgyalogezredhez vonult be és az orosz frontra került, aholy súlyos betegséget kapott, minek következtében, mint önkéntes tizedes leszerelt. 1933. óta autóüzem és üzlet bérlője a községben. A Front harcos Szövetség igazgatósági tagja. Felesége: Göndöcs Erzsébet, három gyermekük van.
dr. PREDL ISVÁN körorvos és fog szak orvos. * 1903. Rábapordányban. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudomány egyetemen avaták orvosdoktorrá 1930-ban Utána egy évig Budapesten több kórházban működött. 1931-ben választották körorvossá. A Balaton Szövetségnek és több más egyesületnek tagja.
PUNYI JÁNOS volt fürdőmester, nyaraló tulajdonos. * 1878. Nagykátán. 1902. óta működött, mint fördőmester Budapesten, a nyári idényben pedig Siófokon és más nya ralóhelyeken. 1918-24-ig a Hévizfürdö igazgatáságánál volt alkalmazva, mint fürdő mester. 1925-ben építette az &#171;Ilonka&#187; lakot, melyben 12 kényelmeken berendezett villanyvilágításű, folyóvízzé} ellátott szoba áll a közönség rendelkezésére polgári árak mellett. 1935. évtől penziórendszer. Felesége : Széli Julianna.
REINER ÁRMIN szálló- és étteremtulajdonos, nyugalmazott baktisztvisejő. * 1881-b&n Nyitra megyében. Tanulmányait Budapesten végezte. Az Angol-Magyar Banknál, mint tisztviselő 27 éven keresztül műkő-

55

dött ős 1930-ban vonult nyugalomba. 1923 ban Hesz Ferenccel társulva közösen építették fel a &#171;Hungária&#187; szálló- és éttermet. 1932. óta aktív részt vesz az üzem vezetésében. Budapesti lakos.
RING LAJOS fényképész mepter. * 1903 Kassán. Szombathelyen a Bendl-féle műte rémben tanulta a fényképészetet, majd Szombathelyen és Sopronban volt alkalmazva, mint segéd. Később, mint önálló fényképész Budapesten a nevesebb fényképészeknél bővítette szaktudását. 1928-ban telepedett le. a községben. Műterme a legelső és a legkeresettebb, a fürdővendégek sűrűn látogatják. Foglalkozik amatőrfényképezőgépeli kölcsönzésével, fotócikkek árusításával, vala mint amatőr felvételek kidolgozásával. Fe lesége: Weichrer Erzsébet.
dr. SCHÜLHOF VILMOS orvos, gyógyint tulajdonos. * 1874. Budapesten. Budapesten nyept orvosdoktori oklevelet. Néhány évi Klinikai működés után 1901-06-ig a Szt Lukács fürdő orvosa volt. 1906-ban kezdtt-meg működését Hévizén. A téli hónapokban rendszerint külföldi tanulmányútra ment és Kongresszusi előadásokat tartott. A köztisztviselők mai épülete 1908-ban az ö kezdeményezésére épült, mint szanatórium. 1911 ben alapította a Zander-intézetet, melyet azóta fokozatosan fejlesztve, röntgennel és kémiai laboratóriummal ellátva a mai kor igényeinek megfelelően modern intézetté ala kította. A háború kitörésekor, mint népfel kelő segédorvosa 20. honvédgyalogezredhez vonult be, majd az orosz frontra került, ahol kb. egy évi szolgálat után, gránát-légnyomás következtében harctéri szolgálatra alkalmatlanná vált. Ettől kezdve a hadigon dozó hivatal Császárfürdői rokkant központjának először osztályvezető főorvosa, majd igazgató főorvosa. Mint ezredorvos szerelt le. A németországi Balneológiai Egyesület választmányi tagja, a Londonban székelő Iszapkutató Bizottság, valamint a Ion doni Society of medical hydrology rendes tagja. Számos hazai szakegyesületnek is tagja. Többek között alelnöke a Magyar Or vosok Reuma Egyesületének, az Országos Balneológiai Egyesület igazgató tanácsa nak tagja stb. Számtalan tudományos cikkén és értekezésén kívül német nyelven megjelent munkája, a reumás és izületi megbetegedéseket tárgyalja.

dr. SCHÜLHOF ÖDÖN Zander-intézet vezető főorvosa. * 1896. Budapesten. Oklevele elnyerése után nyaranként Hévizfürdőn télen budapesti és külföldi klinikákon szerezte meg a fizikateraphiai, röntgenológiai szakorvosi képesítést. Számos tudományos előadás es értekezlet szerzője. A magyar röntgen társaság választmányi tagja. Téli idényben a budapesti Park-szanatórium fizikateraphiai osztályának főorvosa. Háború alatt a 38. gyalogezrednél szolgált. Az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült és mint .rokkant szerelt le. A II. ó. ezüst érdemkereszt tulajdonosa.
SINGER MIKSA rőfös-, rövidárú- <5S vegyeskereskedő. * 1898. Díszeiben. Már fiatal korában a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után 1916-ban bevonult a 48. gyalogezredhez és az orosz, később az olasz fronton harcolt. 1918-ban olasz fogságba került, ahonnan 1921-ben tért vissza. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst, valamint a bronz vitézségi eremnek és a Károly csa-patkeresznek. 1924-ben telepedett le a községben és létesítette üzletét. A Kereskedők és Iparosok Körének pénztári ellenőre. Felesége : Haász Ilona, <három gyermekük van.
SIMON GYULA hentes- és mészáros mester. * 1905-ben Karmacson. Keszthelyen tanulta iparát, majd felszabadulása után, mint segéd több helyen megfordult, miáltal széleskörű szakismereteket szerzett. 1932-ben telepedett le a községben és azóta önálló. Fiatal, törekvő iparos, aki előzékenységével és szaktudásával már is kivivta a helybeli vásárlóközönség teljes elismerését. Felesége: Gyömörey Gizella.
SIMON JÁNOS penziótulajdonos. * 1877. Karmacson. 1907-ig apja birtokán dolgozott. 1907-ben megnősült és Hévizszentandráson telepedett le. 1908-ban bejutott a keszthelyi cementgyárba, ahol 3 évig dolgozott. Ezen idő alatt szakmunkássá képezte ki magát és mint ilyen felszabadult. 1913-ban nagy szorgalommal és küzdelemmel felépítette családi házát. 1914-től 1918-ig, 'a 6. hon véd huszárezrednél szolgált és Bukovinában megsebesült. 1927-ben önálló cementárú mester lett és betonkerítéseket, valamint a járdák és csatornák betonmunkáit csinálta, meg. 1923. óta foglalkozik fürdővendégek nyaraltatásával. 1926-ban családi házát emeletes villává alakította és Simon villa néven

56

jelenleg 10 kényelmes, modern berendezésű, villanyvilágításos szobával a közönség rendelkezésére boosájtotta polgári árakon. 1934-ben penziót létesített. 1928-1934-ig a község közéletében vállalt szerepet. A Nemzeti Egység Pártjának oszlopos tagja. Két gyermeke van.
STEFANITS JENŐ úri- és női fodrász. * 1874. Keszthelyen. Iparát Keszthelyen tanulta. Mint segéd Budapesten és az ország nagyobb városaiban dolgozott. 1898-ban Budapesten önállósította magát és itt több helyen is volt üzlete. 1914 tői az összeomlásig teljesített frontszolgálatot, melyből 31 hónapot töltött az olasz fronton. 1920-ban létesítette üzletét Keszthelyen, mely 1928-ig állott fenn. Ugyancsak 1920-ban telepedett le a községben, ahol szintén fodrászüzletet nyitott. Iparművészeti tevékenységet fejt ki hajból készült képekkel, melyekkel már több kiállításon számottevő eredményt ért el. Felesége: Végh Terézia, egy gyermekük van.
TAKÁCS ISTVÁN gépjárművezető, a &#171;Sport villa&#187; nyaraló tulajdonosa. * 1900. Hévizszentandráson. Iskolai tanulmányait Tapolcán végezte, majd 1918-ig a szülei gazdaságában tevékenykedett. 1918-ban bevonult a 48-as közös gyalogezredhez és vaz olasz .frontra került. A harctérről betegen jött vissza és felgyógyulása után önként jelentkezett a forradalom leverésére alakult készt helyi karhatalmi alakulatnál. 1921. októbertől az év végéig a m. kir. 6. honvédgyalog ezrednél teljesített szolgálatot. 1922-1931-ig édesanyja dohányárudáját vezette. 1929-ben levente oktató lett és kiváló munkásságáért 1931-ben a kultuszminiszter dicsérő oklevéllel tüntette ki. 1925-ben Budapesten személy-gépjárművezetői vizsgát tett. 1926> ban édesanyja a &#171;Sport villás nevű nyaralót építette, melben '7 (kényelmes szoba áll a nyaralóközönség rendelkezésére, polgári árakon. Jelenleg öccsével Takács Lajossal közössen bírják a nyaralót. Az Iparosok és Kereskedők Körének, valamint a Fronthar cos szövetség helyi csoportjának vezetőségi tagja. Felesége: Szobotics Mária.
TAKÁCS ISTVÁNNÉ szül. Szobotics Mária hölgyfodrász. * Nagykanizsán. Budapesten tanulta a hölgyfodrászatot és több előkelő belvárosi cégnél, majd 3 évig Keszthelyen működött, mig 1933-ban a &#171;Sport&#187; vil-

lában önálló hölgyfodrász és manikürszalont létesített.
TAKÁCS LAJOS a &#171;Sport villás nyaraló társtulajdonosa Hévizszentandráson. Édesanyjuk dohányárudájában működött, mig 1933. óta a Nádasdy huszároknál teljesít katonai szolgálatot.
néhai hős TAKÁCS LAJOS * Hévizszentandráson. Hévizén a nyári idényben éveken át, mint főbírói és községi irodai altiszt működött. Éveken keresztül volt bérfuvarozó. A mozgósításkor bevonult a 20. honvédgyalogezredhez és az orosz, majd az olasz harctéren küzdött, mig 1917. március &#8226; 30.-án súlyosan megsebesülve 31-én hősi halált halt. Az I. oszt. ezüst vitézségi eremmel tünették ki.
TAKÁCS VILMOS vegyeskereskedő. * 1901. Esztergálon. Pécsett tanulta ki a kereskedelmi szakmát, majd Pécestt és később Keszthelyen működött, mint segéd. 1919-1923-ig Hévizszentandráson volt üzlete. 1923-1927-ig a folyamörségnél teljesített szolgálatot. Leszerelése után 1928-ban megnősült és újból üzletet nyitott, amelyet, neje segítségével vezet. Élénk tevékenységet fejt ki a Kereskedők Körében, melynek 3 éven át volt jegyzője, jelenleg pedig vezetőségi tagja. Felesége: Varga Erzsébet, egy gyermekük van.
TÁLAS JENŐ ny. községi főjegyző. * 1881. Szőlősgyörök. Iskoláit Pécsett végez te, majd 1902-ben jegyzői oklevelet nyert. Baranyamegyében kezdte működését. A világháborút a 19. gy. e. kötelékében mint tart. hadnagy küzdötte végig. Megsebesült. Több katonai érdemrend tulajdonosa. A háború után Baranyamegyében főjegyző, ahol nyugdijaztatta magát és azóta Pakson gazdálkodik. Nemzeti eszmékért küzd. Villájában a közismert paksi borok kimérésével foglalkozik. Neje: nemes Kopasz Zsófia, 8 gyermeke van.
TARDI VERES MIKLÓS nyugalmazott gazgató-tanító, a Pénzügyőri üdülő gondnoka. * 1855. Ákoson. Iskolai tanulmányait Zilahon végezte és itt nyerte oklevelét is. Működését Erdélyben Zálnokon kezdte meg és ugyanott 43 évig volt igtazgató-tanító. A román megszállás után állását kénytelen volt elhagyni. Gombára, ment és ott 1922-ig tanított, majd nyugalomba vonult. 1928-ban lett a Pénzügyőri Otthon gondnoka. 1933-

57

ban kormányzói kitüntetésben részesült. Felesége: Glucsák Izabella, 8 gyermekük van.
&#171;TISZTVISELŐK HAZA&#187;. A magy. kir. pénzügyminisztérium kezelésében levő Nyugdíjjárulék-alap tulajdonát képezi. 1928-ban vétel útján került az alap tulajdonába. 1930-ban kibővítették egy épülettel, melyben teljesen modern, központi fűtéssel, hideg- és melegvízszolgáltatással ellátott szobák vannak. Az elfoglalható lakószobák száma ösz-szesen: 105. 1929-ben artézi fúrással ther-málvizet tártak fel, amelyet a vegyvizsgá-lat gyógyjellegűnek nyilvánított. Teljesen modern, iszap- és kádfürdő kúrára van berendezve az intézmény, amely a pénzügyminisztérium IV. főosztályának hatáskörébe tartozik. Szerződéses viszonyban áll a két hivatalos fürdőorvossal. Szabad orvosválasztás. Jelenlegi gondnoka: Szőts István ny. őrnagy.
dr. TÖRÖK ISTVÁNNÉ penziótulajdonos, nyugalmazott kir. ítélőtáblái bíró özvegye. Ősrégi hévizszentandrási családból származik. A község első penzióját építette 1906-bin 14 szobával, amely 1926-ban 40 szobára bővült. Befogadóképessége 70 személy. A szo-íbák folyóvízzel vannak ellátva.
VAJDA LAJOS községi bor- és húsfogyasztási biztos. * 1886. Zalaszántón. 1914-ben építette a községben levő &#171;Erzsébet&#187; vjllát, ahol 12 villanyvilágításos szép szoba és kerthelyiség áll a fürdőközönség rendelkezésére. 1914-bén a 48. közös gyalogezredhez vonult be és Szerbiában a Kragujevác körüli harcokban súlyosan megsebesült. Ebből kifolyólag 100o/0-os hadirokkant lett. Kanizsán szaktanfolyamott végzett és 1920-1925-ig, majd 1932. óta állandóan, mint a község bor- és húsfogyasztási ellenőre működik. Felesége: Szabó Mária, három gyermekük van.
VARGA GERGELY gazdálkodó. * 1897. Hévizszentandrás. A háború kitöréséig atyja mellett gazdálkodott. 1915-ben bevonult és az orosz, majd a román frontokon harcolt. A háború végefelé az olasz frontra került, ahol 1918-ban fogságba jutott, ahonnan 1919-ben tért vissza. 1920-ban egy évig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Tulajdonosa: a bronz vitézségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. Élénk közéleti tevékenységet folytat. 12 éve tagja a képviselőtestületnek, vezető tagja a Nemzeti Egy-

ség Párt helyi szervezetének. Két házukban 8 szoba áll a vendégek rendelkezésére, polgári árakon. Felesége: Pátri Ilona, két gyermekük van.
ZANDER INTÉZET. Reumás betegek vizsgálatához és mindennemű kezeléséhez fisszes segédeszközzel fel van szerelve. Rendelkezésre állanak a mechanikai kezeléshez szükséges Zander gépek, valamint a villany és hőkezeléshez szükséges eszközök.
KARMACS.
BOZZA"S JÁNOS hentes- és mészárosmester, vendéglős. * 1851. Andrásfán. Régi nemesi családból származik. Tanulóéveit Zalaegerszegen töltötte. 1891-ben felszabadult és utána bejárta az ország nagyobb városait. Széleskörű tapasztalatokkal és szaktudással 1879-ben Borsfán önálló üzletet nyitott, majd két év múlva Karmacson telepedett le és mint üzlettulajdonos 1886 óta állandó szere-repet visz a községi életben. 1893-ban községi bíró volt és 18 éven keresztül vezette a fogyasztási szövetkezet ügyeit mint ügyvezető elnök. Ezen idö alatt igazgatósági tagja és pénztárnoka volt a Tejszövetkezetnek is. Tagja volt az iskolaszéknek is. 1871-Den katonai szolgálattételre vonult be és 3 évet szolgált mint szakasz vezető. Felesége: Böj-thy Anna, két gyermekük van.
HERNICS ISTVÁN községi tanító. 1908-ban * Keszthelyen. Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte. Baján tanítói oklevelet nyert. 1930 óta működik a községi elemi iskolánál. Leventefőoktató és ebben a minőségben 1933-34-ben a járási levente-verseny első díját nyerte. 1931-32-ben katonai szolgálatot teljesített. Tartalékos zászlós.
KARMA CSI TEJSZÖVETKEZET. Törv. bej. cég. Alakult 1905-ben. Jelenlegi elnök: Löwy Lajos földbirtokos, alelnök: Rumi Sándor. Pénztárnok: Soós János, jegyző: Kasza Lajos ig. tanító. Vajmester: Bozzay Ferenc. Igazgatósági tagok: Kovács Bandi Vendel, Világos Károly és Salamon Gyula. A felügyelő bizottság elnöke: vitéz Nagy Sándor. Jelenlegi taglétszám: 180. A szövetkezet néhai hertelendi Hertelendy József földbirtokos elnökletével, a községi intelligencia és gazdaközönség kezdeményezésére 58 taggal alakult meg. Idők folyamán saját házába költözött és a legmodernebb gépekkel fel-.

58

szerelve, a községi és közvetlen környékbeli termelőktől cirka 1500-2000 liter tejet dolgoz fel naponta. Főleg vajgyártással foglalkozik. A tavaszi mezőgazdasági kiállításokon több izben I., II. díjat és elismerő oklevelet nyert tejipari cikkeivel.
KASZA LAJOS községi elemi iskolai
igazgató-tanító. * 1892. Marcaltőn. Iskolai
tanulmányait Pápán és Győrben végezte, ahol
oklevelet nyert. Működését Bősárkányban
kezdte meg. 1916 óta a helybeli elemi is-,
kóla igaízgató-tanítója. A kántori teendőket
is ellátja. 1916-ban bevonult és az olasz
fronton harcolt a leszerelésig. 1932-ben el
végezte a gazdasági szakoktatói tanfolyamot.
Az iskolánkívüli népmüvelés helyi gondnoka
ős előadója. Szervezője az ifjúsági műked
velő előadásoknak. Felesége: Milanics Er
zsébet. I
PALLÉR JÁNOS ny. körjegyző, * 1865. Kéthelyen. Iskoláinak elvégzése után működését Nemes vitán kezdte meg, majd Keszthelyre került jegyzőgyakornoknak. 1885- 1890-ig ugyanott segédjegyző volt. Oklevelét 1887-ben nyerte. 1890-től Karmacson működött mint körjegyző 1933-ban történt nyugalombavonulásáig. 43 évi kifogástalan szolgálatáért a IV. oszt. Magyar Érdemkereszttel tüntették ki. Nevéhez fűződik a községi utak rendezése, a plébánia, községháza és a jegyzői lak felépítése, sertéslegelö létesítése stb. A község általános és kulturális fejlődése is nagyrészt az ő érdeme. 1893-ban megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, 1903-ban pedig Tejszövetkezetet létesített. Hivatalbalépésekor Nemesbükk, Köveskut és Egregy is körzetéhez tartozott. Ezekben a községekben is számos közintézményt és középületet létesített. Felesége: Hertelendy VÍK-tória, négy gyermekük van.
ROSENBERGER HUGŐ mészáros és hentesmester, kereskedő. * 1882. Bohaházán. Boszniában, Dervendán fűszer- és vaskeresi dői szakmában, Zalacsányban pedig a mészáros- és hentesiparban szerzett képesítést. Zalaapátiban 12 évig volt kereskedő segéd, majd Sávolyon egy évig önálló kereskedő. 1911-ben Nemesbükkön a községi vendéglő bérlője és önálló mészáros mester volt 5 éven keresztül. 1916-ban telepedett le a községben mint állatkereskedő. 1918-ban tejcsarnokot alapított, mely teavajat szállít Keszthelyre, Héyizre, Budapestre és az, ország na-

gyobb városaiba. 1922-ben Budapesten vajmesteri vizsgát tett. 1924-ben folytatta a mészáros- és hentesiparát és Keszthelyre és Hévizfürdőre szállít. 1916 óta önálló gazdálkodást folytat saját birtokán és bérelt területén. A világháború alatt a keszthelyi járás rekviráló biztosa volt és feladatát közmegelégedésre látta el. Mint marhakereskédő birtokáról úgy élő, mint vágott árut szállít a fővárosba. A községi képviselőtestületnek virilis jogon tagja. Felesége: néhai Rosenberg Gizella, nieerha.lt 1932-ben. Két gyermeke van.
SÁRDY JÁNOS fűszer- és vegyeskereskedő. * 1870. Andocson. Tanulóéveit An-docson és Székesfehérváron töltötte el. Mint segéd Kaposváron, Nagyszalontán és Budapesten hosszabb időt töltött. 1897-ben Ná-gocson üzletet nyitott, majd két év múlva Nagykónyiban szövetkezeti üzletvezető lett és ezen állásában tíz évet töltött. Utána Andocson, majd Zalakoppányban volt üzlete hosszabb ideig. 1923-ban telepedett le és nyitotta meg üzletét a községben. Öt évén keresztül volt tagja a községi képviselőtestületnek. Felesége: Bukcsy Irén, két gyermekük van.
SÁRDT LÁSZLÖ fűszer- ős vegyeskereskedő. * 1901. Nagykónyiban. Tanulóőveit édesatyjánál töltötte Zalakoppányban. Felszabadulása után bevonult a 2. kerékpáros zászlóaljhoz, ahonnan csakhamar a jóléti intézményekhez vezényelték segédi minőségben. Két évi katonai szolgálat után 1924-ben letelepedett a községben és 1929 óta önálló. Községi képv. test. tagja. Felesége: Gauder Magdolna.
TAPOLCZAY PÁL róm. kat. plébános. * 1880. Buzsákon. Középiskolai tanulmányait Veszprémben és Keszthelyen, a teológiát Veszprémben végezte. Áldozópappá szentelték 1906-ban. Működését Berzencén kezdte meg, majd Somogyvárott, Pacsán és Bezeré-den működött mint káplán. 1910-ben Tallián-dörögdön plébános lett. 1916-1918-ig a déli) harctéren teljesített szolgálatot mint tábori,1 lelkész. A lelkőszi érdemkereszt tulajdonosa. 1919 óta a község plébánosa.
WEISZ ILLÉS IGNÁC fűszer- és vegyeskereskedő. * 1899. Szalapán. Tanulóévety Türjén és Jánosházán töltötte el. 1917-ben bevonult a 20. honvéd gyalogezredhez és az orosz fronton harcolt. 1932-ben létesítette

59

üzletét a községben. Tulajdonosa a Károly-csapatkeresztnek. Felesége: Huber Erzsébet, egy gyermekük van.
ZAMBACK JÓZSEF közjegyző. * 1884.
Gáloson. Középiskolai tanulmányait Pozsony
ban végezte, majd a budapesti egyetemen
matematikát és fizikát hallgatott. Egy ideig
mint újságíró az akkori &#171;Magyarország&#187; c.
lapnak volt munkatársa. 1914-ben bevonult
és az orosz, román és olasz frontokon harcolt
mint hadapródjelölt őrmester. A világhá
ború után a közigazgatási pályára lépett és
működését Nemesvölgyön kezdte meg mint
gyakornok. 1921-22-ben Szombathelyen
jegyzői tanfolyamot végzett és oklevelet
nyert. 1922-ben Sármelléken segédjegyző,
majd 1923-ban Nemesbükkön községi jegyző
lett. Nevéhez fűződik a nemesbükki jegyzői
lak felépítése. 1933-ban foglalta el jelen
legi állását. Felesége: Daubner Erzsébet, aki
Zádornő D. Erzsébet néven írói és hírlap
írói tevékenységet fejt ki. Legutóbb a &#171;Falusi
Esték&#187; c. lapban folytatásos regénye jelent
meg. ' I I ' '
,f ', . ' :, ;&#166; , REZI.
BÁRDOS LAJOS községi főjegyzői. * 1895. Reziben. Középiskoláit Keszthelyen végezte. Működését Balatonedericsen mint adóügyi jegyző kezdte. 1925-ben Reziben megválasztották vezető jegyzőnek. 1918-ban bevonult a 72. gyalogezredhez mint önkéntes tizedes. A nemzeti hadseregben 6 hónapig szolgált. A Hangya fogy. szöv. igazgatója, a levente egyesület elnöke, fi. tejszövetkezeti felügyelő bizottság elnöke, a ilövészegyesület elnöke, a kat. olvasókör tb. elnöke stb. A jegyzöséget néhai ődesatyjától vette át, akinek halála után őt választották meg. Neje Jászay Mária, oki. tanítónő.
HANGYA fogy. szövetkezet, alakult 1908-ban, Havasi József akkori plébános kezdeményezésére. Idők folyamán a község kereskedelmi életének fontos tényezőjévé vált. Eleinte 40-50 ezer P évi forgalma volt, ma már alig éri el a 22.000 pengőt. Saját házában van. Elnök: Takáts Antal plébános, ügyv. Lencz Kálmán bíró, igazgatósági tagok: Bárdos Lajos főjegyző, Szüts Pál és Vajda Fe renc, boltkezelő Turo Antal, vendéglő kezelő Rajkai Ferenc.
KŐNIG FERENC r. k. tanító. * 1908. Zalaszentbalázs. Középiskoláit Nagykanizsán,

a képzőt Csurgón végezte. Működését Rezin kezdte 1928-ban. 1929 óta a levente egyesület főoktatója. A nagykanizsai 6. honv. gy. ezredben szolgálta le önkéntesi évét. 1931-ben mint őrmester szerelt le. Felesége Kan-dikó Ilona.
LANCZ KÁLMÁN gazdálkodó, községi bíró. * 1882. Rezi. Fiatal korában gazdálkodással foglalkozott. 1912-ben lett községi képviselőtestületi tag, azóta a közéletben nagy szerepet játszik. 1934 óta községi biró. 1915-ben bevonult a 20. h. gyalogezredhez, az orosz, román és francia frontokon harcolt. Kitüntetései: II. oszt. ezüst, bronz érem, Károly csapatkereszt. A rk. egyházközség pénztárnoka és gondnoka. Számos társadalmi és kulturális egyesület tagja. A Hangyának 1920 óta ügyv. igazgatója, tejszövetkezeti igazgató. Első eflesége néhai Pálffy Viktória, f 1918-ban. Második felesége Pálffy Rozália.
LANCZ SÁNDOR gazdálkodó. * 1853. Rezi. 1875-ben bevonult a honvédséghez, ahol 1 és fél évet szolgált. 1890 óta a község életében aktiv szerepet játszik. 2 évig volt községi bíró, 9 évig közgyám, iskolaszéki elnök, A Hangya szövetkezet megalapítója és első igazgatója. A templom építésé ben tevékeny részt vett. Felesége néhai Takács Rozália, f 1891-ben. Két leánya, két fia van.
ROM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG. Alapítási ideje nem ismeretes, de már 1333-ban létezett. A mohácsi vész előtt már volt temploma és plébániája. A mohácsi vész után fa-templom épült, mely a tűzvész martaléka lett. A mai templomot Szt. Lukács tiszteletére építették. Anyakönyvet 1748 óta vezetnek Iskolája régi fennállású, melyet fokozatosan bővítettek. 1929-ben új iskola épült, a régit kántor lakássá alakították. Számos község tartozik ide.
TAKÁCS ANTAL plébános. * 1889. So-mogysámson. Középiskoláit Keszthelyen, a teológiát Veszprémben végezte. 1924 óta Reziben plébános.
TÜRO ANTAL Hangya szöv. üzletvezető. * 1882. Nemesbükk. A kereskedői szakmát Rezin tanulta. 1908-1913-ig Hévizszentand-ráson önálló volt. 1913-ban bevonult a 48. h. gyalogezredhez, itt érte a háború. Harcolt az orosz és olasz fronton, mint tizedes. Sebesült volt. Kitüntetései: bronz érem, Károly cs. kereszt, sebesülési érem. 1918-ban Készt-

60

helyen létesített üzletet, mely 1934-ig tulajdonában volt. Ekkor átvette a Hangya vezetését. A keszthelyi Törekvés S. C. megalapítója, éveken át elnöke, majd pénztárnoka volt. Első neje néhai Klein Gizella, meghalt 1932-ben, második neje Bárdos Gizella Egy leánya van.
SÁRMELLÉK.
dr. AJTAY KOVÁCS BARNA földbirtokos, ny. h. államtitkár. * 1875. Kolozsvár. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait ott és Budapesten végezte. 1900-ban nyerte doktorátusát. Ugyanezen évben a belügyminisztériumban kezdte meg pályáját, ahol fokozatosan előlépve, 1923-ban h. államtitkári címmel és jelleggel vonult nyugalomba. Ekkor a kormányzói elismeréssel tüntették ki. 1917-ben lett; a polgári hadi érd. ker. tulajdonosa. Nyugalomba vonulása óta családi birtokát vezeti és résztvesz a közügyekben. Elnöke a levente egyesületnek, mezőgazd. biz. és megyei törv. h. biz. tagja. Felesége sz. Bogyay Lenke, két fia, egy leánya van.
dr. BELLOVICH GYULA orvos. * 1903. Hajdudorog. Középiskoláit Ungvárott és Kisvárdán, egyetemi tanulmányait Budapesten, Debrecenben és Lipcsében végezte. 1927-ben Debrecenben avatták orvossá. Az ottani klinikán működött, mint tanársegéd, utána Gyulán az állami kórházban folytatta gyakorlatát ős 1931-ben telepedett le Sármelléken. Felesége: Hammer Ilona.
BOHÁR LAJOS vegyeskereskedő. * 1902. Baktütös. A kereskedői pályát Nagykanizsán tanulta ki s oítt volt 7 évig, mint segéd is. 1926-ban alapította mai üzletét Sármelléken. A dalárdának 4 évig aktív tagja volt és műkedvelői előadásokban is résztvett. Felesége Péterfay Margit, egy leányuk van.
BRARANELLO MARGIT m. kir. postamester. * Budapesten. Középiskoláit Balassagyarmaton végezte, a postamesternői vizsgát Temesváron tette le. Működött Valkány, Szegeden és Budapesten. 1926 óta Sármelléken mint m. kir. postamesternő teljesít szolgálatot. Családja olasz eredetű. Fivére: hős B. Aladár tart. százados az orosz fronton hősi halált halt.
BRUCK GIZELLA JOLÁN m. kir. posta-kiadónő. * Verespatak. Középiskoláit Erdélyben végezte. Működését Beregszászon! kezdte meg, ahol 1919-ig, a megszállásig volt. Vizsgái után rövid ideig helyettesí-

tett,, majd 1929-ben a sármelléki postamesteri hivatalhoz került, mint postakiadónő. Fivére: hős B. Ernő t. tiszt az orosz fronton eltűnt, 3 fivérét a csehek kiüldözték és most Amerikában élnek.
DÁVID SÁNDOR cipészmester. * 1906. Sármellék. Iparában 1922-ben Keszthelyen szabadult fel. Mint segéd Budaepsten több helyütt dolgozott, 1927-ben Keszthelyen önálló lett, majd 1929-ben üzletét Sármellékre helyezte át. A tűzoltó egyesület szertárosa, az alsópáhoki tüzoltoversenyen egyéni díját nyert. Felesége Horváth Anna, öt gyermekük van.
DRAVETZKY JÓZSEF körjegyző. * 1901. Ungdorócz (Ung vm.). Érettségit Ungvárott tett, a közigazgatási tanfolyamot Egerben végezte. Pályáját Nyírbátorban kezdte meg, majd Tarpán volt s. jegyző és 1923 decembertől Sármelléken működik, ahol 1933 áprilisban választották meg körjegyzővé.
FARKAS JÁNOS ny. csendórtiszüislyettes * 1882. Zalakoppány. 1906-ban vonult be a 30. honvédgyalogezredhez, majd 9 hó múlva átment a m. kir. csendőrséghez, ahol 1925-ig teljesített szolgálatot s mint II. o. tiszthelyettes ment nyugalomba. A háború kitörésekor a román határon, később az oláh fronton harcolt. Szolgálata alatt számos helyen működött. Két dicsérő elismerés tulajdonosa. 1930 óta Sármelléken lakik. Felesége: Saródy Anna, egy fiuk van.
JÁNDLI LAJOS fűszer- és vegyeskereskedő. * 1889. Sármelléken, ahol atyja, J. István gazdálkodó^ a községi képv. test. tagja volt. 1910-ben bevonult a 48. gyalogezredhez, majd tovább szolgálva, mint őrmestert érte a háború. Az orosz, szerb és román frontokon harcolt. 1921-ben mint tiszth. szerelt le. Kitüntetései: I. és II. oszt. ezüsti vit. érem (kétszer), bronz vit. érem, Károly csap. kereszt, török félhold és német kis-harcos érem. 1925-ben önállósította magát Sármelléken. Községi képviselő, stb. Felesége: Bujtor Margit.
KEMENDY GÉZA r. k. kántortanító. *
1913. Zalaszántó. Középiskoláit Keszthelyen,
a tanítóképzőt Pápán végezte. 1932 szept.
óta Sármelléken mint r. kat. kántortanító
működik. Kőt évig volt a helyi földmivés
dalárda karnagya. Az iskolánkív. népokt.
előadója. : !

&#166;&#166;61

KUKORELLY PÁL földbirtokos. * 1897 Nagyigmánd. 1915-ben bevonult a 31. h. gy. ezredhez. A tiszti iskola elvégzése után az orosz frontra került, ahol légnyomást kapott. Felgyógyulása után 1 évig a Ludovika Akadémián volt, majd az olasz fronton a piavei ütközetben ismét légnyomást és sebesülést szenvedett. 1920-ban, mint ind. szerelt le. Kitüntetései: III. o. kat. érd. kereszt, 2 Signum Laudis a kardokkal, II. o. ezüst és bronz vit. érem, Károly csapatkereszt. 1922-24-ig Keszthelyen elvégezte a gazdasági akadémiát, azóta Sármelléken birtokát vezeti.
MADISKA PÁL bognármester, temetkezési vállalkozó. * 1887 Sármellék. Iparát atyjánál, néhai M. János bognármesternél tanulta ki, majd Alsóausztriában gyarapította szaktudását. Atyja halála után átvette az 1894 óta Sármelléken fennálló üzletet. 1908-ban a 48. gy. ezredhez vonult be és 3 év után mint szakaszvezető szerelt le. 1912-ben Gödöllőn elvégezte az áll. méhésztanfolyamot. 1920-ban a Faluszövetség hatvani kiállításán méhészeti termékeivel nagy bronz é. és oklevelet nyert. 1928-ban Budapesten mentési és elsősegély tanfolyamot, 1928-30-ban Zalaegerszegen ker. tüzoltótanfolyamot végzett. 1934-ben Alsópáhokon csapatával díjat és 5 egyéni díjat nyert. A tűzoltó t. alapítója és parancsnoka. 1914-ben bevonult a 48-ik gy. ezredhez, az orosz fronton súlyosan megsebesült és mint 25 százalékos rokkant szerelt le. Felesége: Kuti Gizella, öt gysr-mekük van.
NAGY FERENC ny. csendőrtiszthelyettes. * 1878. Seregélyes. 1898-ban bevonult a 69. gyalogezredhez, ahol 38 havi szolgálatot tel jesített. 1902-ben a csendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan előlépve 1926-ban I. o. tiszthelyettessé nevezték ki. Számos helyen működött, így Sármelléken 1921- 27-ig, mint őrparancsnok, majd Zalaszentgró-ton szakaszparancsnok volt 1929-ben történt nyugalomba vonulásáig. Több ízben részesült nyilvános dicséretben, kétszer a belügy- és honvédelmi miniszter pénzjutalommal tüntette ki és több elismerő oklevél tulajdonosa. 1929 óta ismét Sármelléken lakik, a testnevelési tanács, nemzeti munkavédelmi osztag parancsnoka, a levente e. volt főoktatója. Felesége: sz. Tóth Borbála, négy gyermekük van.

PETŐ JÓZSEF vegyeskereskedő, és kocs-máros. * 1895 Zalaapáti. Fiatalkorában a Máv.-nál, mint műszaki munkás 12 évig dolgozott Utána elvégezte Budapesten az állatorvosi főiskolán a vajmesteri tanfolyamot és több községben tejgyüjtő állomást létesített, az összegyűjtött tejet Pestre szállította. 1928-ban Sármelléken kocsmát és vegyeskereskedést nyitott, melyet azóta vezet. Felesége: Hegedűs Mária, egy fia van.
SÁRMELLÉKI RÓM. KAT. EGYHÁZ. 1752-től áll fenn. Kezdetben kiscelli ferences atyák vezették. A templom és plébánia 1853 körül épült. Jelenlegi vezető plébános Hegedűs Ferenc. * 1884. Taprony. Középiskoláit és teológiai tanulmányait Veszprémben végezte, ahol 1907-ben pappá szentelték. Mint plébános Nádaslányon működött és 1922-ben vette át Sármellék vezetését. A dalárda elnöke.
SZALAY JÓZSEF Máv. állomáselőljáró.
* 1885 Nagyigmánd. Tanulmányait Nagyka
nizsán végezte. Zágrábban kezdte meg mű
ködését s ott tette le a szakvizsgát. 1910
óta magyar területen működik, 1914-ben a
keszthelyi vonalfőnökségre került, 1921-ben
lett Sármellék állomásfőnöke. A község szé
pészeti, népjóléti és kulturális egyesületének
alelnöke, a NEP szervező titkára. Felesége:
Hering Paula, 3 gyermeke van.
VAJDA NÁNDOR vegyeskereskedő és kocsmáros. * 1886-ban Kustány. 1902-ben szabadult fel a kereskedői pályán, mint segéd és üzletvezető Zalaegerszegen 30 évig működött egy cégnél. 1914-16-ig katonai szolg. teljesített. A véget 1930-ban alapította. 1932 óta terménykereskedéssel foglalkozik. Felesége: Keuler Gizella, egy leányuk van.
SZENTGYÖRGYVÁR.
DEUTSCH JÁNOS mészárosmester, vegyeskereskedő és kocsmáros. * 1901. Szent-péterur. Az ipart atyja mészáros, vegyeske reskedés és kocsmájában tanulta ki és mint felszabadult segéd 6 évet töltött ott. 1930-ban önállósította magát Szentpéteruron, 1932-ben pedig üzletét Szentgyörgyvárra helyezte át. Felesége: Hobár Mária, egy gyermekük van.
DÖMÖTÖRFI JÓZSEF róm. kat. tanító
* 1903. Tapsony. Tanítói oklevelét Csurgón
nyerte. Működését 1923-ban Csákányon kezd-

62

te meg, majd több helyen működött, rövi-űdebb -hosszabb ideig. 1929. szept. 1. óta a Szentgyörgyvár Alsónádpusztai elemi iskola tanítója. Leventeoktató. Az iskolánkívüli népoktatás előadója. Felesége: Be-reczky Mária Ilona, két gyermekük van.
özv. OLTAY GULDÖNÉ szül. cserszegi és gárdái Csesznák Clementin. * Keszthely. A gráci Sacre Cour zárdában nevelkedett. 1899-ben férjhez ment Oltay Guidóhoz, aki élénk szerepet játszott a vármegye közéletében; a király koronázásán mint a vármegye követe jelent meg. Gyermekük: néhai Oltay Guidó, mint galamblövő bajnok és sportember nagy dicsőséget szerzett úgy itthon, mint a külföldön. 1933-ban fiatalon halt meg Rómában.
NEMESTÖTHY SZABÓ LAJOS földbirtokos. * 1886. Felsőmihályfalva. Iskolai tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben és a gráci Handelsakadémián végezte. 1910 óta önállóan vezeti birtokát, amelyet atyjától örökölt. Birtoka 600 kat. hold, ezenkívül Zalaesányban,, gróf Batthyány József-né 1000 kat. holdas birtokát bérli. Virilia jogon tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, 1910 óta tagja a községi képviselőtestületnek. A világháború kitörésekor bevonult a 9-es lovastüzérezredhez és az orosz fronton harcolt mint főhadnagy. 1918 végén szerelt le. Két izben kapta meg a Signum Laudist. Felesége: néhai Eyssen Alizé. Megh. 1925. VIII. 24.; három gyermekük van.
SUPKA MÁRTON róm. kath. plébános. * 1885. Nagykanizsa. Gimnáziumi tanulmányait Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben végezte. 1909-ben áldozópappá szentelték fel. Működését Zalaszentbalázson kezdte meg 1910-ben. 1914-ben Zalaszegvárra, majd Barcsra került. 1918-ban kapta meg a szentgyörgyvári plébániát.
VONYARCVASHEGY.
ERDŐS OSZKÁR oki. gazda. * 1886-ban Keszthelyen. A. keszthelyi gazdasági aka démián 1906-ban nyert oklevelet. Tápió-györgyén, azután Mezőléken vezetett gazdaságokat, majd 1925-1929-ig gr. Wimpffer Siegfried 20.000 holdas birtokán volt intéző. 1933-ban Vonyarcvashegyen rendezett be fajbaromfi telepet és azóta állattenyésztésleel foglalkozik. Hatóságilag átvizsgált barom-

fiakat tenyészt, továbbá bonyhádi szarvas
marhákat és yorkshirei sertéseket. A 23.
közös gy. ezredben 1914-1918-ig szolgált.
Kitüntetései: sebesülési érem és Károly cs.
kereszt. ; ; &#166;
LASICS ANTAL községi bíró. * Vonyarcvashegyen. 1919-ben kezdett gazdálkodni szüleinek 5 holdas birtokán és ezt 25 holdra gyarapította. 1914-ben bevonult a 46. gy. ezredhez és az orosz és olasz harctereken szolgált. Az orosz harctéren 1915-ben és 1916-ban megsebesült. 1934-ben választották a község bírájavá. Szöv. ig. tag, a fürdőegyesület alelnöke, hat éve elöljárója a hitközségnek, polg. lövész egy. tagja. Terve, hogy a község közbirtokainak egész komplexumát egyesítse, továbbá, hagy a községet a többi balatoni fürdőhely nívójára emelje.
VANYARCVASHEGYI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET. 1905-ben alapíttatott. Elnök: Pap Ferenc, felügyelő bizottsági elnök: György Ferenc ny. járőr, ügyvezető: Skultéty Árpád, üzletvezető: Horváth József. 5000 pengő lefizetett üzletrésze van és saját házában van üzlete.
VÁLYÚS.
vitézCSISZÁR PÁL nyugalmazott h. tüzér százados. * 189 í. Budapesten. Zalaegerszegen nevelkedett. A hadapród iskola elvégzése után 1911-ben zászlós lett. A háborúban részt vett az orosz- és olasz fronton. Kitüntetései III. oszt. vaskoronarend, kétszer. /Háború után Hajmáskérre került a tüzérségi lőisko-lába, majd Győrben előadó lett. 1924-ben került Zalaegerszegre az utász századhoz. 1926-ban nyugalomba vonult. 1922-ben vitézzé avatták. 1926. óta gazdálkodik. Felesége: felsöőri Gaál Magda.
ZALAVÁR. > ;t
kiskereskényi ERNYEY GÉZA uradalmi főintéző. * 1886. Alsókőröskényen. Középiskolai tanulmányainak befejezése után t% keszthelyi gazdasági akadémiát végezte el. Működését a tótmegyeri uradalomban kezdte meg. 1917-ben a pannonhalmi apátság somogyi birtokán főintéző lett, majd 1923-ban a zalavári apátság zalaapáti gazdaságának majd a zalavári gazdaságának vezetésével bízták meg. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak, valamint a községi képviselőtestületnek. A Mezőgazdasági Kamara helyi

63

elnöke. A Polgári Lövész Egyesület elnöke. Felesége: Bucsányi Adrianne, két gyermekük van.
BOKOR JÖZSEF főjegyző. * 1885. Gye-nesdiáson. A gimnáziumot a keszthelyi premontrei gimnáziumban végezte, mely után mint gyakornok Vanyarcvashegyen működött 1904-1905-ig. 1906-ban Szombathelyen közigazgatási tanfolyamot végzett és jegyzői oklevelet nyert, önkéntesi évének leszolgálása után 1912-ig Vanyarcvashegyen volt megvá lasztott segédjegyzője. 1912 óta Zalavár köz ség vezető jegyzője. 1914-1915 április 2-ig az orosz fronton harcolt mint tartaléko.-zászlós. Ekkor megsebesült és orosz fogságba jutott. Szibériába került, ahonnan 1918-baD betegen tért vissza. Felgyógyulása után újból átvette hivatalát. Nevéhez fűződik a modern községháza és a jegyzői lak építése 1923-24-ben. A testnevelési bizottságnak, valamint az iskolánkívüli népművelési bizottságnak az elnöke. Felesége: Pesthy Etelka, három gyermekük van.
LÖKI ISTVÁN vegyeskereskedő. * 1694 Keszthelyen. Tanulóéveinek elvégzése után 1911-1914-ig Keszthelyen állott alkalma zásban mint kereskedősegéd. 1914-ben bevonult a pozsonyi 14-es tüzérezredhez és az orosz, román és olasz frontokon küzdött mint tizedes. Közben súlyosan megsebesült. A pia-vei offenzívában tanúsított hősies magatar tasáért a II. oszt. ezüst vitézségi éremmé) tüntették ki. Tulajdonosa ezenkívül még a bronz vitézségi ére"*nek, a Károly csapatke resztnek, a sebesülési éremnek. Hazatérése után az Ipari és Gazdasági Szövetkezetnél állott alkalmazásban 1923-ig. 1923-ban kistej gyüjtővizsgát tett Budapesten. Azóta a Buda. pesti Központi Tejcsarnok zalavári fiókját vezeti. 1933-ban fölözőmesteri vizsgát tett Csermajorban és azóta az 0. M. T. K. helyi üzemvezetője. 1925-ben létesítette jól felszerelt üzletét. Felesége: Tüttő Valéria.
SZALAY LAJOS róm. kat. kántortanító. * 1907. Szentkiráiyszabadján. Iskolai tanú] mányait Veszprémben és Pápán végezte, ahol 1927-ben oklevelet nyert. Működését Zala váron kezdte meg, mint osztálytanító és 1931 óta kántortanítója a róm. kat. elemi iskolának. A tűzoltó egyesület parancsnoka, a Polgári Lövész Egyesület főtitkára és lövészmestere, a helybeli dalárda megszervezője és karnagya. Az Iskolánkívüli Népmű

velési Bizottság helyi titkára és előadója. Felesége: Hausner Katalin, két gyermekük van.
dr. TIHANYI GÁL Szent Benedek-rendi tanár, plébános. * 1875. Pápán. 1929 ÓU plébánosa Zalavárnak és azóta folytatja hivatását és vezeti a plébánia ügyeit.
ZALAVÁRI RÖM. KAT. EGYHÁZ. Va lamikor Oppidum volt. A plébániát a IX. században állították fel. Már 850-ben temp loma volt. Egyik legrégibb egyházközsége Magyarországnak. 1715-ben újították fel a plébániát. Az első anyakönyv 1749-ből szár-mazik. A templom a Rózsafüzér Királynéjának tiszteletére van szentelve. Kegyura a zalavári apátság. A régi templomot 1875-ben építették, mely az idők folyamán szűk nek bizonyult. 1914-ben bontani kezdték, a munka azonban a háború kitörése miatt ab bamaradt. 1923-ban építették fel az új, nagy templomot, mely román stílusban épült és igen szép, világos. A templomban levő ke resztelőkút és két szenteltvíztartó a régi Zalavár fehér márványköveiből készült. Régi fennállású iskolája van az egyházközségnek, melyben 3 tanító működik, azonkívül több hitbuzgalmi egyesület.
,\< ZALASZÁNTŐ. ; -
BIRŐ GYULA nyugalmazott Máv. alkal mázott, szabómester. * 1883. Alsópagy (Vas megye). Iparát Celldömölkön tanulta ki. Számos helyen dolgozott, mint segéd. 1907-ben a Máv. kötelékébe lépett és Celldömölkön ,valamint Keszthelyen teljesített szolgálatot egészen 1925. június l-ig, amikor nyugalomba vonult. 1925-ben Keszthelyen önállósította magát és üzlete fennállott egészen 1930-ig. 1930-ban telepedett le Zalaszántón Az Iparoskör alapító tagja. 1904-1907-ig a 83. k. gyalogezredben teljesített szolgálatot. A háborút, mípt vasutas szolgálta végig. Felesége: Forst Mária, 1 fia, 1 leánya van
ELSŐ ZALASZÁNTÓI GŐZMALOM. Tulajdonos: özv. Kreisler Miksáné, született Spitzer Gizellái. A malmot néhai Kreisler Miksa 1912-ben alapította. Az alapító * 1856-ban. Tanult molnár és gépész volt. Számos helyen volt önálló üzeme. Meghalt 1932-ben. 1 fia1, 2 ;leánya maradt.
öszödfalvi GÖDÉ ELEMÉR körjegyző. * 1894. B alkony sárkány. Középiskoláit Fiúméban a körjegyzői tanfolyamot Szombathelyen

64

végezte. Működését, mint jegyző Zalaszántón 1922-ben kezdte. 1918. augusztusban a 8/26. tüzérezredben, mint önkéntes tizedes szolgált. A Leventegyesület elnöke, a Polg-Lövész Egyket ügyvezető elnöke. Felesége' Tilli Máriái, 3 fia van.
GYÖRGY JÓZSEF molnár, malombérlő. * 1886. Somogyvár. Az ipart Gamáson tanulta ki. Számos helyen dolgozott. 1913. óta a zalaszántói Bőhm malom főmolnára volt. 1933. júliásától pedig bérlője. 1915-ben bevonujt a 19. honvédgyalogezredhez, ugyanezen évben orosz fogságba került, ahonnan 1918-ban megszökött. Az Iparoskör alapításában részt vett. Felesége: Szomi Terézia, 3 fia van.
HOLLÓSY PÁL &#171;Szent AntaJ&#187; gyógyszer tár tulajdonosa. * 1904. Budapesten. Középiskolát és az egyetemet .Budapesten vó-gezte. Működését 1923-ban kezdte .meg. 1934. júniusában ^létesített önálló gyógyszer tárt Zalaszántón.
KÁLMÁN JÖZSEF kereskedő. * 1899. Csabrendeken. Sümegen 4 reáliskolát végzett, majd utána a textilkereskedői szakmát tanulta ki. 1919-ben önállósította magát, 1920-ban a 6. honvédgyalogezredhez bevo nult, 2 évig szolgált. A zalaszántói Iparoskör alapító tagja, 2 éven át jegyzője volt, jelenleg választmányi tagja. Felesége: Guth Erzsébet, 1 fia, 1 leánya van.
KEMENDY NÁNDOR földbirtokos. * 1873. Zalaszántón. A gimnázium 2 osztályát Keszthelyen végezte. Már fiatal korától' édesatyja birtokán működik. 1908-1923-ig a gróf Festetich 1200 holdas birtokát bérelte. 1923. óta saját birtokán gazdálkodik. \A községi képviselő testület virilis tagja, 1908. óta előljáró, 1922-1924-ig a község bírója volt. Felesége. Vid Julianna, 3 fia, 2 leánya van.
KEMENDY SÁNDOR r. kath. elemiisk. igazgató-tanító. * 1885. Zalaszántón. Középiskoláit Keszthelyen, a képzőt öyőrctt végezte 1904-ben. Működését fertőszentmiklóson kezdte, utána 2 évig Lebenyben tanított. 1907. óta Zalaszántón tanít. 1932. óta igaz gatótanító. 1907-ben megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, melynek azóta is parancsnoka. Községi képviselő testületi tag, a mezőgazdasági kamara, és a vármegyei mezőgazdasági bizottság választott tagja. 1917-ben bevonult, de közérdekből felmen-

tették. Felesége: Kendli Irén, 1 leánya van.
KOTSY JÖZSEF gépész. * 1895. Zalaszentlászlón. Az ipart Sümegen tanulta ki, gépkezelői vizsgát Budapesten tette le. Zala szántón, mint malomtulajdonos működött 10 éven át. Az első zalaszántói gőzmalomban 1915. óta önálló gépész. Az Iparoskör alapi tásában részt vett annak jelenlegi elnöke Községi képviselőtestület volt viris tagja. A háborúban az orosz- és román fronton a műszaki csapatnál szolgált. Felesége: Szán thó Mária, 1 fia van.
dr. LITRESITS JÓZSEF körorvos. * 1899. Halászi. Középiskoláit Magyaróváron. az egyetemet Budapesten végezte. 1929. februárban avatták. Működését a budapesti Szt. István kórház belgyógyászati osztályán kezdte 1929. júliusa óta Zalaszántón magán praxist folytat. 1932. augusztusában kinevezték körorvosnak. 1930 óta azOTI orvosa. Képviselőtestület tagja. Lövész Egylet vezetősó gének tagja. Csendőr őrs orvosa. 1917-ben a 76. k. gyalogezredhez bevonult és az olasz fronton harcolt.. Mint hdr. jelölt őrmester szerelt le. Neje Erdős Mária.
MAJOR GYÖRGY esperes plébános. * 1883-ban Szöllőskislak. 1917-óta Zalaszántó plébánosa.
NAGY DEZSŐ földbirtokos. * 1890. Zalaszántón. A gazdasági gyakorlatot néhai atyja zalaszántói bérletében szerezte. 1912--ben a 20. honvédgyalogezredhez bevonult, a világháborúban részt vett az orosz-, szerb , olasz- és román frontokon, mint góppuskás szakaszvezető harcolt. Súlyosan megsebesült, 1920. óta önállóan gazdálkodik, saját és bérelt birtokán. A községi képviselő testületi tag, a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. A mezőgazdasági bizottság helyi elnöke. Felesége: Szekér Magdolna. 2 fia, 1 leánya van.
NÜRNBERGER IRÉN m. kir. postamesternő. * Marótpusztán. Tanulmányait a keszthelyi Ranolder Intézetben végezte. A posta kötelékébe 1909-ben lépett. 1916-ig Somogysámsomban, azóta Zalaszántón mükö dik. 1918. óta postamesternő.
özv. OSZLÁNYI ISTVÁNNÉ szül. Hand-lery Margit okleveles községi kör. szülésznő. * Tapolcán. Tanulmányait 1906-ban a szombathelyi bábaképző intézetben végezte. Működését Hegymagas községben 1907-ben, mint községi szülésznő kezdte. Itt 5 évig mükö-

65

dött. 1912. óta van Zalaszántón. Néhai férje részt vett a háborúban. 1922-ben halt meg. 1 fia, 1 leánya van.
RÓZSA KÁLMÁN nyugalmozott polgáriis kolai tanár. * 1887-ben Zalahalászon. Kö zépiskoláit Tapolcán, a képzőt Budapesten végezte. Működését Vágszereden kezdte, ahol mint községi polgári fiú- és leányiskola igazgatója hadbavonulásái volt. A háborúban a 48. k. gyalogezredben szolgált. Az olasz-és orosz fronton, mint hdp. jelölt harcolt Kitüntetései: bronz vitézségi érem, a Ká roly csapatkereszt. Mint beosztott polgárir.-kolai tanár működött 1919-1920. Tapolcán. Szabadszállón, Kiskőrösön. 1923-1931-ig Baján, az iskola megszűnése folytán nyugdíjazták. Pedagógiai szakirányú irodalmi munkásságot fejt ki.
belusai SCHNILLIAR KÁROLY erdőmérnök, hercegi erdőgondnok. * 1880. Gyunot-falván. A családja a nemességet 1764-ben Mária Teréziától kapta. Középiskoláit Szombathelyen az akadémiát Selmecbányán vó gezte. Működését Iharosberényben a báró Inkei birtokán kezdte. 1910. óta a herceg-Festetich T. uradalom erdőgondnoka. A községi képviselőtestület tagja. A törvény hatósági bizottság választmányi tagja. A Polgári Lövész Egylet elnöke, önkéntesi evőt a 83. gyalogezredben szolgálta le. A háború alatt közérdekből fel volt mentve. Neje-Böttner Margit, 3 fia van.
TAMÁS JÓZSEF r. kath. kántortanító. * 1900. Káptalantóti. Tanulmányait a papai tanítóképzőben végezte. Működését 192(3 ban kezdte Zalaszántón. 1917-ben a hon védgyalogezredhez, mint önkéntes bevonult és az olasz fronton harcolt. Az iskolánkívüli népművelés előadója.
TOST NÁNDOR kéményseprő mester 1871. Eszéken. Mesterségét Eszéken tanulta ki néhai atyjánál, aki kéményseprő mester volt. Mint segéd 1888-tól Nasicon és később Tapolcán 17 évig, mint segéd, 18 évig mint üzletvezető működött. 1928-ban megkapta a zalaszántói kerületet, amelyhez 22 község tartozik. Tapolcán, mint Önkéntes Tűzoltótestületi tag 34 éven át működött. Községi képviselőtestületi tag, a kéményseprő mesterek országos egyesületének tagja. Felesége: Simon Anna, 5 fia, 2 leánya van.
VAJDA MÁTÉ cipész .mester, * 1903. Zala-szántón. Iparát Zalaszántón tanulta ki.

Mint segéd Budapesten dolgozott. 1929-ben lett önálló. Az Iparos Kör alapító tagja és 3 éves pénztárosa. Felesége Ferenczi Ilona, 1 leánya van.
WINKLER ANTAL körállatorvos. * 1898. Kispesten. 1926. óta működik Zalaszántón. A 1914-es háborút, mint a debreceni 3 honvédgyalogezred géppuskás zászlósa kűa-dötte végig.
ZALASZÁNTÖI IPAROSKÖR. Alakult: 1930-ban A község iparosságának kezdeményezésére. Alakuláskor 44 tagja volt, azután idővel a rossz viszonyok miatt 32-re leapadt. Évenkint 1-2 műkedvelői előadást, valamint ismeretterjesztő estéket tartanak Elnök: Kotsy Ferenc, alelnök Pents József, pénztárnok Vajda Máté, gondnok Tost Nándor, jegyző Kotsy József.
BÁNOKSZENTGYÖRGY.
LUKACS JÖZSEF vezető jegyző. * 1900--ban Murakeresztúron. Iskoláit Nagykanizsán tnig a közig, tanfolyamot Szombathelyen vágezte el. Hosszas működés után 1933. óta a község vezető jegyzője. 1918. március 15.-én bevonult a 48. gyalogezredhez s ugyanezen év októberében hdj. őrmesterré léptették elő. A község fejlesztésében jelentékenyen részt vett. Számos intézmény életre hívása nevéhez fűződik. A kulturális és társadalmi egyesületek életében tevékeny szerepe van.
M. SZABÓ ISTVÁN körorvos. * 1901. Budapesten. Iskoláit Budapesten végezte. Működését a budapesti bábaképző intézetben kezdte meg. 1929-ben lett a község körorvosa.
SZEKERES FERENC ny. csendőr tiszthelyettes. * 1883-ban Bánokszentgyörgyön 1904-ben a 48. gyalogezredhez tényleges szolgálatra bevonult. Leszerelése után átlépett a csendőrség szolgálatába és 1923-ig szolgált, mint tiszthelyettes. A háborúban a román határszélen teljesített szolgálatot. Felesége Orijovics Mária, 1 fia van.
BORSFA.
ifj. BALÁZS JÓZSEF földbirtokos, községi bíró. * 1891. Botfán. Iskoláit Bánokszentgyörgyön végezte, azután apja mellett gazdálkodott. 1913-ban bevonult, de felmentették. A háború kitörésekor bevonult a 48.

66

gyalogezredhez, ahonnan Pozsonyba az élelmezési osztaghoz vezényelték. Itt szolgálta végig a háborút. 1933. 'november 18.-án helyettes bíró lett és 1934. február óta, mint községi bíró mwködik. Számos községi egyesület tevékeny tagja.
PETHŐ KÁROLY körjegyző. * 1898. Keszthelyen. Iskoláit és a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Nagykanizsán kezdte el. Majd Borsfára került, itt 1930-ban körjegyzővé választották. 1916-ban bevonult a 20. honvé\dgyak>gez-redhez. Veszprémben elvégezte a tiszti iskolát, ugyanezen évben kiment az olasz frontra. 1918-ban, mint tartalékos főhadnagy leszerelt. Számos katonai kitüntetés tulaj donosa. Több községi egyesület vezető tagja.
CSÖRNYEFÖLDE. ' '
FORDÁN GABOE gazdálkodó. * 1885. Csörnyeföldén. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd saját birtokán gazdálkodott. 1911-bet helyettes bíró lett. 1915-ben a Nagykanizsai 48. gyalogezredhez bevonult. 1916-ik év augusztusáig az orosz fronton harcolt, ott fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza. Hazatérése után ismét helyettes bíróvá vá-választották. A községi képviselőtestület tagja. Iskolaszéki tag. 1921. óta a &#171;Hangya&#187; fogyasztási szövetkezet elnöke. 1926-1933-ig községi bíró volt. Felesége Turos Rozália, 2 leánya, 1 fia van.
SZÉP JÁNOS gazdálkodó, nyugalmazott főszám ve vő * 1884. Osörnyeföld. Középiskoláit Nagykanizsán végezte. 1907. okt. 1-én bevonult a 20. honvédgyalogezredhez. 21 és fél évi katonai szolgálata van. 1912-ben I. oszt. számvevő altiszt lett. 1918. jan. 1-én föszámvevő lett. A háborúban az orosz, majd az olasz fronton szolgált. A nemzeti hadsereg kötelékébe 1925. június l-ig tartozott, amikoris nyugállományba ment. Birtokosa a koronás ezüst érdemkeresztnek, a vitézségi érem szalagján. A koronás vas érdemkereszt, a vit. érem szalagján. I. oszt. és II. oszt. vit. érem, szolgálati érem, sebesülési érem stb. Felesége: Kovács Rozália.
TORNAI ZOLTÁN községi tanító * 1904. Csörnyeföldén. Középiskoláit és a tanítóképzőt Pápán végezte. Múködését 1923-ban Csörnyeföldén kezdte és azóta itt tanít. A Hangya szövetkezet igazgatója és könyvelője. A népművelési előadások állandó elő-

adója. 3 évig vezetője volt a levente egyesületnek. Felesége: Kajtár Erzsébet tanítónő. 1 fia, 1 leánya van.
&#8226; ;; 'K ; ,; DOBRI.
gaádi PÁLFFY ETELKA községi tanítónő. * 1875. Nagykikinda Középiskoláit Nagy becskereken, a képzőt Budapesten végezte. Működését 1900-ban Budapesten kezdte, majd 1912-1917-ig Jászberényben tanított utána Csepelen és Soroksáron. A kommün alatt nyugalomba vonult. 1927. óta Dobri községben tanít.
futásfalvi SANDY MIHÁLY községi tanító. * 1893. Bukarest. Középiskoláit Nagy váradon, a képzőt Léván végezte. Működését 1913-ban Szlavóniában, mint Julián tanító kezdte és 1917-ig tanított. 1917. óta a mai napig Dobri község tanítója. A háborúban a 2. k. gyalogezredben szolgált. Részt vett az orosz- és olasz harctéren és 1918 novemberében, mint hadapród őrmester szerelt le. Számos községi kulturális egyesület tevékeny tagja.
FELSŐSZEMENYE.
HORVÁTH ISTVÁN ny. kir. főerdőfir. &#8226; 1882. Felsőszemenye. Iskoláit Felsőszeme-nyén, az erdőőri szakiskolát Királyhalmon végezte. 1931-ben bekövetkezett betegsége miatt nyugdíjazták, ezt megelőzően számos állomáshelye volt. A háború alatt hivatalból fel volt mentve. Egyházközségi gondnok. Felesége Bertoty Irén, 2 leánya, fia van.
KORENTAY ENDRE körjegyző. * 1902. Petrivente, Zalamegye. Középiskoláit Győrben, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését, mint gyakornok Tót-szentmártonban kezdte. 1931-ben Felsősze-menyére megválasztották vezető jegyzőnek. 1920. augusztustól, 1922. augusztusig a nemzeti hadseregben, mint kp-s őrmester szolgált. Számos községi, kulturális egyesület tevékeny tagja. Felesége Wohlford Márta.
SALAMON BÁLINT s. jegyző. * 1904
Csonkahegyháton. Középiskoláit Pápán, a
jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte.
1928-ban Felsőszemenyére s. jegyzőnek meg
választották, azóta itt működik. 1928-30-ig
leventefőoktató volt, mely idő alatt csapatjai
számos díjat nyertek. A körzet futtball csa
patának trénere és vezetője. -.__.'

67

KERKASZENTMIKLŐS.
KÁMÁN ENDRE körjegyző * 1898. Tótszentmárton. Középiskoláit Nagykanizsán, a jegyzői tanfolyamot Győrött végezte. Működését mint gyakornok Tótszentmártonban kezdte, ahol 1927. okt. l-ig volt alkalmazva. 1927. okt. 1-től Kerkaszentmiklóson működött, mint vezető jegyző. 1916. május 1-én bevonult a 20., majd a 32. honvédgyalogez-redhez. 1917. márc. 1-töl 1918. okt. 15-ig az olasz fronton harcolt, ahol megsebesült. 1918. decemberben mint tart. hadnagy leszerelt. Megkapta a kor. hadi kitüntetéseket: signum laudis a kardokkal, bronz vit. érem, a Károly csapat, ker. és a sebesülési érmet. Felesége: Galgóczy Ilona.
RUSÉNYI ELEMÉR önálló hatáskörű adóügyi jegyző * 1897. Zalaegerszegen. Középiskoláit Zalaegerszegen, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. 1923. jún. 29-én aljegyzővé, 1924. máj. 10-én adóügyi jegyzővé választották. 1915. októberben a 20. honvéd gyalogezredhez bevonult és 1918. áprilisban mint hadapródjelölt szerelt le. Az egyházköz ség világi elnöke, &#171;Hangya&#187; felügy, biz. tag ja. A népművelési előadások előadója. A község társadalmi életében élénk szerepet játszik. Felesége: Salamon Irén postamesternő.
KISCSEHI. , .. ,
RÁCZ JŐZSEFNÉ sz. Baka Margit tanítónő. Iskoláit Szombathelyen végezte. Működését 1913.-ban Szentodorjánban kezdte. 1925-1928. Marocon, 1928-1934. Kiscsehiben, azóta Szentadorjánban tanít.
KISTOLMÁCS.
NÉMETH GYÖRGY kereskedő. * 1907. Zákány. Iskoláit Gyékényesen végezte. 1929-töl önálló kereskedő. A porgari lövészegylet titkára.
NÉMETH GYÖRGYNÉ, sz. Heisler Margit r. kath. tanítónő. (Iskoláit Kőszegen végezte. Tanítónői működését 1919-ben Kistolmácson kezdte meg és azóta itt tanít megszakítás nélkül.
LETENYE.
FODOR VILMOS járási m. kir. főállat-orvos. * 1874. Vasvárott. Iskoláit Sümegen és Budapesten végezte. Működését 1895-ben Temesgyarmaton kezdte, majd önkéntesi

évét a 7. hadtest tüzérezredénél töltötte le. Letényen 1898-ban, mint járási állatorvos nyerte el kinevezését. 1914-ben bevonult a 6. h. huszárokhoz, később a pozsonyi tré-nekhez lett áthelyezve. 1918. év novemberében leszerelt. Az arany érdemkereszt és a kor. arany érdemkereszt a vitézségi éremnek tulajdonosa. Kaszinói választmányi tag.
KESZLER GÉZA kéményseprő mester. * 1860. Keszthelyen. Középiskoláit Tapolcán végezte. 1878-ban kitanulta a kéményseprő mesterséget, 1879-ben felszabadult és mint segéd Keszthelyen dolgozott. 1886. január 1 óta Letenyén, mint önálló mester dolgozik. Az 1880-as évben bevonult a 48. gyalogezredhez Nagykanizsára. Szolgált Bécsben és Grácban. 1936-ban ünnepli önállóságának 50. esztendejét. Fiatalabb éveiben élénk sze-repet játszott a község társadalmi életében. 3 leánya van.
KOVÁCS SÁNDOR körjegyző. * 1883. Hódmezővásárhelyen. 1904-5-ben érettségizett Kisújszálláson. A közig, tanfolyamot Budapesten végezte. Működését Nagyatádon kezdte. Számos állomáshely után 1931. ápr. 1-én foglalta el mai hivatalát. A háború alatt a 48. gy. ezredben szolgált. Részt vett a kárpáti harcokban és mint tartalékos hd. szerelt le. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja.
M. MARTON IMRE járási tiszti orvos. * 1871. Tapolcán. Középiskolát Keszthelyen és Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte. Működését 1897-ben kezdte meg Budapesten, majd Újvidéken volt kórházi alorvos. 1904-ben foglalta el jelenlegi hivatalát. A háború alatt a letenyei szükség kórházat vezette egy éven keresztül. A helybeli Kaszinó elnöke.
OLGYAY LAJOS uradalmi számtartó. * 1876. Vácott. Iskoláit Budapesten és Kolozsvárott végezte. Működését 1896-ban Tiszadobon az Andrássy grófok birtokán kezdte és azóta megszakítás nélkül van az uradalom szolgálatában. A letenyei kulturális és társadalmi egyesületek tevékeny tagja.
PAPP MIHÁLY malomtulajdonos. * 1887. Nagykunmadarason. A molnár ipart otthon édesatyja mellett tanulta ki. 1902-ben felszabadult. Számos helyen dolgozott, mig 1912-ben megvette a jelenlegi és vezetése alatl álló malmot. A háború alatt fel volt mentve. Neje Hantzmann Terlé|z, 1 fia, 1 leánya van.
5*

68

MARÓO.
NOVOSZEL ISTVÁN ig. tanító * 1897. Siklós. Iskoláit Csáktornyán végezte el. Tanítói működését Horvátországban kezdte. 1919-től a következő helyeken tanított: Hódmezővásárhely, Csobánka, Kisterenye, Zala-baksa. 1932-től Maróoon működik. 1915: júl. 15-én a 19. honvédgyalogezredhez be vonult Pécsre, kiképzést ugyanitt nyert, valamint a tiszti vizsgát is Pécsett tette le. Részt vett a belgrádi második áttörésben. 1918-ban mint tart. hadnagy szerelt le.
ORBÁN KÁROLY gazdálkodó, közsági bíró, ny. csendőr törzsőrmester * 1889-ben Marócon. Iskoláit ugyanitt végezte. 1910-ben bevonult a 48. k. gyalogezredhez, 1913 ban átlépett a csendőrséghez. Frontszol -gálatot a román fronton teljesített. 1924-ben ment nyugdíjba mint törzsőrmester. 1934. május 1-től községi bíró. Községi képv. testület tagja.
MURARÁTKA.
MODROVICH NÁNDOR uradalmi intéaft.
* 1887. Simongát. Középiskoláit Somogycsur-gón, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Majd leszolgálta önképtesi évét és gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmában, mint segédtiszt nyert alkalmazást. Később Metternich hercegi uradalmába, mint gazdatiszt működött 1930-ig. A háború alatt mint tisztjelölt bevonult a 24. tábori va dászzászlóaljhoz, onnét később a 6. k. gy. ezredhez osztották be. Súlyosan megsebesült Felgyógyulása után segédszolgálatot teljesített és 1919-ben, mint tartalékos főhadnagy Bécsben leszerelt. Számos hadi kitüntetéf' tulajdonosa.
BORCI POMOTHY JÁNOS áll. tanító. * 1895. Kennencze. Középiskoláit Léván, a tanítóképzőt Győrött végezte. Működését. Győrszabadiban kezdte, majd több állomáshely után 1925. szeptember óta Murarátkán tanít. A háború alatt a 14. honvédgyalog-ezredben az orosz fronton szolgált. Sebesülése után kórházba került, majd felgyógyulása után a 29. III. népfelkelő zászlóaljnál az albán fronton szolgált. Itt 1917. óv végéig harcolt, amikor is súlyos betegségbe esett. 1918. novemberében, mint tartalékos hadnagy leszerelt. Megkapta a Károly csapatkereszt sebesülősi érmét. A nemzeti hadse-

regben 1919. augusztus 11-től, 1920 március 1 -ig szolgált. A népművelési előadások vezetője.
POLA.
KREJCSI ANTAL igazgató tanító. * 1883-ban Kőszegen. Iskoláit Kőszegen vé-vezte. Az oklevél megszerzése után számos helyen működött. 1920. óta a helybeli iskola igazgató tanítója. Számos községi egyesület vezető tagja. Felesége Skrilec Mária tanítónő.
SCHMIEDT OTTŐ földbirtokos. * 1890-ben. Iskoláit Svájcban végezte, ugyanott abszolválta az egyetemet is. Hazatérése után a Károlyi hitbizományi birtokon dolgozott, majd 1927-ben fivérétől átvette apja birtokát, melyet mint mintagazdaságot vezet szeszgyárral együtt.
PETRIVENTE.
dr. KOVÁCS SEBESTYÉN TIBOR földbirtokos* 1891-ben Temesvárott. Iskoláit Budapesten végezte, után/a 2 évig a Ganz-Danubius gyárban működött. 1920-ban átvette a gazdaság vezetését. A háborúban a 8. huszároknál szolgált, 1915. március végén orosa fogságba került, ahonnan 1918. márciusában hazatért, és mint hadnagy szerelt le. A következő tisztségeket tölti be: 'Mezőgazdasági bizottság elnöke, a ,polg. lövész egylet elnöke, iskolaszéki elnök, a levente egyesület diszelnöke, közs. képv. testület tagja, megyebizottsági tag.
PUSZTAMAGYARŐD.
SZABÓ IMRE körjegyző * 1883. Nagysápon. Iskoláit Temesvárott, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1904-ben Magyarsápon kezdte, mint gyakornok, majd Bánokszentgyörgyön segódjegyző lett, míg 1912. óta jelen állomáshelyén körjegyző. 1914-1916.-ig teljesített katonai szol &#8226; gálatot. A levente egyesület elnöke.
SZENTADORJÁN.
RÁCZ JÓZSEF tanító. * 1898. Kisapáti. Iskoláit Tapolcán és Győrött végezte. Tanítói működését 1918-ban Nemestördemicen kezdte. Tanított Kisapátiban, Szentadorjánban, Kiscsehiben, majd 1928-óta ismét Szentadorjánban. 1916. május 1-én bevonult a 48. gyalogezredhez. A kiképzését Pilsenben nyer-

69

te, a tiszti iskolát 'Veszprémben végezte.
1917. januártól 1918. okt. 31-ig az olasz
fronton szolgált. Mint hadnagy szerelt le.
Tulajdonosa a Károly csapat keresztnek és
a bronz éremnek. Képv. test. tag, levente
főoktató, a polgári lövészegylet vezetője.
SZÁLAI KÁLMÁN körjegyző * 1882. máj. 10. Székesfehérvár. Iskoláit Székesfehérvárott, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. Számos állomáshely után J929. óta Szentadorján vezető körjegzője. Képv. testületi tag, a polgári lövész egyesület vezetője. A háború alatt kifejtett szolgálataiért a Vörös Kereszt Egylettől elismerő oklevelet kapott. Az országos méhészeti kiállításon I. díjat, 1913-ban a berlini kiállításon aranyérmet nyert.
VIZMATHY FERENC postamester. * 1863. Letenye. Iskoláit Csáktornyán végezte 1892-től megszakítás nélkül Szentadorjánban állomásozik. Édesatyja a 48-as szabadságharcban részt vett.
SZÉCSISZIGET.
vitéz GALAMB ANTAL kádármester * 1881-ben Letenyén. Iskoláit letenyén végezte Utána kitanulta a kádár mesterséget és 1908 ban ugyancsak Letenyén önállósította maga'. 1914-ben bevonult a 48. gyalogezredhez, a/ orosz fronton 1916. okt. 15-ig, azután a,% olasz fronton 1917. szept. 15-ig harcolt, majdj.
1918. végén leszerelt. Tulajdonosa a köv.
hadi kitüntetéseknek: I. és II. oszt. ezüst
érem, bronz érem és Károly cs. kereset..
1929-ben vitézzé avatták. Felesége: Fehér
Anna, 1 fia, két leánya van.
hrasztoviczai HORVÁTH ZSIGMOND ura dalmi tiszttartó * 1872. Homonna. Közép-' iskoláit Sátoraljaújhelyen, a gazd. akadémiát Kassán végezte. Működését a homonna?. Andrássy uradalomban mint gyakornok kezdte, majd megfordult a következő he, lyeken: Letenye, Tiszadob, Vecsés. 1895. óta Szécsiszigeten a gróf Andrássy-féle ura dalom tiszttartója. 1892-ben a 29. vadász zászlóaljhoz bevonult mint önkéntes és mint alvadász szerelt le. A levente egyesület és a mezőgazdasági bizottság elnöke.
PLIOHTA LAJOS körjegyző * 1903. Le tényén. Középiskoláit Kőszegen és Zalaegerszegen, a jegyző tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését mint gyakornok Letennyén kezdte. 1924-ben s. jegyzővé vá-

lasztották. 1933. novemberben Szépsiszige-1 ten körjegyző lett. A levente egyesület fő-oktatója. Az összes társadalmi egyesületek! vezető tagja. Felesége: Pártos Anna.
SZENTLISZLŐ.
TREBECZKY JÓZSEF ig. tanító * 1882. Szentkereszt. Iskoláit Csáktornyán végezte, mely után 1901-ben megkezdte tanítói működését Szentliszlón. Azóta megszakítás nélkül itt működik. 1917. aug. 1-től 1918. nov. l-ig teljesített katonai szolgálatot. Az isko-lánkivüli népművelés vezetője.
TÖTSZENTMÁRTON.
DANKŐ GYÖRGY malombérlő * 1909. Tószentmárton. Iskoláit szülőhelyén végezte. A malomipart Horváth Gyula malmában tanulta ki. 1927-ben felszabadult, és továbbra is ugyanazon helyen dolgozik. 1934-ben átvette a malom bérletét és az üzemet önállóan vezeti.
SZILÁGYI LAJOS körjegyző * 1889-ben Elemi, valamint középiskoláit Zalaegerszegen, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1911-ben Szécsiszigeten> mint gyakornok kezdte. Több állomáshelyen hosszabb időt töltött el, majd 1916. októberében Tótszentmártonban s. jegyzővé és ugyanitt 1918. április 10-én körjegyzővé1' választották. A levente egyesület elnöke, a hitközség világi elnöke.
TÓTSZE"DAHELY.
IMRÉK GYULA körjegyző * 1889. Szombathely. Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését a vasmegyei Mogyorókeréken kezdte, majd több állomáshely után 1930. óta Tószerdahely vezető körjegyzője. Működése alatt vette meg a község a Fedák-kastélyt a r. kat. el. iskola céljaira. 1914-ben a szombathelyi 83. k. gyalogezredhez bevonult és &#8226; 1916-ban mint zászlós szerelt le. A község társadalmi életében élénken részt vesz. Számos társadalmi egyesület vezető tagja. Felesége: Za-merma Mária.
Martonossi dr. GÁLFFY ALADÁR orvos * 1897. Pozsony. Középiskoláit Szászvárosoi;, az egyetemet Budapesten végezte. Működését 1928. szeptemberben a budapesti fogászati klinikán kezdte, dolgozott azután 1930. januártól 1931. november végéig a buda

70

pesti Rókus-kórház belgyógyászati osztályán. 1931. végén Kinevezték Tószerdahelyre tra-homa orvosnak.. Azóta itt rendel. 1916-ban bevonult a pozsonyi 72. k. gyalogezredhez, onnan 1917. decemberiében a 31. k. gyalogezredhez helyezték át. 1918. decemberében mint hadapród szerelt le.
Martonossi GÁLFFY ERNŐ ny. körjegyző
* 1889. Pozsony. Középiskoláit Zomborban,
a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken vé
gezte. Működését mint gyakornok Hunyad
megyében kezdte. 1914-ben bevonult a po
zsonyi 72. k. gyalogezredhez, 1918. decem
ber 3-án mint hadapród az olasz fronton
fogságba került. A fogságból 1919. novem
berében h azajött és ekkor mint rokkant sze
relt le. Ezután Sári községben, majd Kerka-
szentmiklóson, Letenyén működött, mig 1923-
június 7-én Tótszerdahelyen lett vezető kör
jegyző. 1934. jan. 1-én nyugalomba vonulti
Felesége: Kovacsics Margit, 1 fia, 1 leánya
van.
özv. KÁLMÁN GYULÁNÉ postamesternő
* Devecseren. Középiskoláit Devecserben, a
postai tanfolyamot Pécsett végezte. Műkö
dését Devecseren kezdte meg mint gyakor
nok, ahol 1918-1920. dolgozott. &#166;1920-ban
férjhezment, 1927-ben özvegy lett. Ezután
ismét póstagyakornok lett, 1929. Tótszerda
helyen helyettes volt fél évig, azután kine
vezték postamesterré. Férje: Osabrendeken
p. ü. ig. tisztviselő volt és 1927-ben a harc
téren szerzett betegségébe meghalt. Fia,
Gyula, középiskolai tanuló.
NAGYKANIZSA ÉS JÁRÁSA.
BALOGH DÁVID felsőkereskedelmi iksolai igazgató. Homonnán * 1881-ben. Középiskolái elvégzése után egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten és elvégezte a kereskedelmi iskolai tanárképzőt. 1903 óta Nagykanizsán működik, a világháború alatt azonban az olasz fronton teljesített szolgálatot. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. A háború után ismét elfoglalta tanári állását, míg a felsőkereskedelmi iskola igazgatójának nevezték ki. A nagykanizsai kereskedelmi iskola egyike az ország legrégibb hasonló iskoláinak. 1857-ben alapították, mint alsófokú kereskedelmi iskolát, majd 1891-ben felsőkereskedelmi iskola lett és érettségi vizsgáztató joggal ruházták fel. Végül négy-

évfolyamú felsőkereskedelmi iskolává szervezték át. Igazgatása alatt az intézet szépen fejlődik, valamint a kereskedelmi tanonciskola is, amelynek ugyancsak igazgatója. A városi képviselőtestület tagja, a nagykanizsai kaszinó titkára.
BRUNCSICS JÁNOS kereskedő. * 1888-ban Szepetneken. Iskoláit Nagykanizsán járta és szakképzettségét is ott szerezte. Már kora ifjúságában a kereskedő pálya vonzotta és 1913-ban megalapította üzletét Nagykanizsán. 1915-ben hadbavonult és 1918-ban történt leszereléséig frontszolgálatot teljesített. Tulajdonosa a II. és III. oszt. vitézségi éremnek. A háború után visszatért üzletébe, amit jelentékenyen fellendített. Hét 'évig; végezte a 6. honvédgyalogezred élelmezését és szállítója a városi kórháznak. Az OMKE helyi csoportjának, a Zrínyi Tornaegylefc választmányi tagja, a Baross Szövetsgé tagja stb.
P. DEÁK SÜPLIC ferences házfőnök és plébános. * 1894-ben Székesfehérvárott. Középiskolái elvégzése után 1910-ben belépett a rendbe. Magasabb kiképzését és teológiai tudását már mint rendtag nyerte és 1917-ben szentelték pappá. Első állomása Nagyatád volt, ahol hitoktató és káplán, onnan Szombathelyre kerül tanárnak és tanulmányi felügyelőnek, hét évvel később Budapestre viszik hitszónoknak. Onnan Zalaegerszegre helyezik házfönöknek, majd 1929-ben Nagykanizsára kerül a Ferencrendi zárda főnökének és város plébánosának. Rövidesen nagy népszerűségre tett szert, hitszónok-taira zsúfolásig megtelik a templom és lebilincselő modora, kitűnő papi tulajdonságai a város vezető egyéniségei sorába juttatják. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, városi képviselőtestületnek és a társadalmi egyesületnek.
ÉBERHARDT BÉLA tankerületi kir. főigazgató, kegyesrendi házfőnök és ,főgim-náziumi igazgató. * 1870-ben \Szombathe-lyen. Középiskoláit ugyanott és Kecskeméten, a teológiát Nyitrán és az egyetem böl csészeti fakultását Kolozsvárott végezte. 1888-ban lépett a kegyestanitórendbe, mint novicius. A rend különböző intézeteiben tanított, majd 1910. szeptemberében Nagykanizsára került, mint gimnáziumi tanár és 1919. ótia a rendház főnöke és a főgimnáziumi

71

igazgatója. Néhány évvel később a kultuszminiszter tankerületi főigazgatóvá nevezte ki. Tagja vármegyei törvényhatósági bizottságnak és szentszéki tanácsosa a veszprémi püspökségnek. A nagykanizsai főgimnáziumot gróf Batthány Lajos alapította 1765-ben a piaristák részére. Az ország sok kiváló ve zető egyénisége került ki az intézet falai közül. A kommün alatt a vörösök természetesen betelepedtek a kultúra ezen felszentelt csarnokába és vallástan helyett arra kényszerítetteék a tanári kart, hogy polgári erkölcstant adjanak elő. 1919. május 15-én Szabó Lajos, a nagykanizsai munkástanács vezetője a r. kat. jellegű főgimnáziumot államivá nyilvánította és a szerzetesrendi tanárokat a rendből való kilépésre szólította föl. Bár destruálni iparkodtak az ifjúságot és behozták a bizalmi rendszert és beolvasztották őket az ifjúmunkások szakszervezetébe, az teljesen mégsem sikerült, mert ugy a tanári karnak, mint az igazgatónak az ifjúság előtt megmaradt a tekintélye. A kommün bukása után visszatértek a rendes állapotok és a tanári kar hazafias, odaadó és kulturális munkával segített elfelejtetni aa ifjúsággal az átélt borzalmakat. 1928-ban felállították ötven növendék számára a kon-viktust és az intézet nívó tekintetében aa ország legelső iskolái közé tartozik.
ERŐS REZSŐ erdömérnök, városi erdö-mester. *1882. szeptember 11.-én Budapesten. Középiskoláit Pozsonyban, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte el. Diplomája elnyerése után a földméréstani tanszéknél, mint helyettes tanársegéd működött, majd gróf Tisza István uradalmában nyert elhelyezkedést, mint erdőtanácsos és ott 1925-ig működött. 1927-ben Nagykanizsa városa erdőmesterré választotta meg. A gróf Tisza István birtokán eltöltött 16 évi szolgálatáért rendkívül meleghangú és minden elismerést tartalmazó dicsérő okiratot kapott. 1914- 1916-ig a világháborúban küzdött, ahol több vitézségi érmet szerzett. Tagja a MOVE-nak, a nagykanizsai Tornaegyletnek, a Magyar Ornothológiai Egyesületnek, a Mérnöki Kamarának és az országos Erdészeti Egyesületnek.
FILŐ FERENC áll. elemiiskolai igazgató. A vasmegyei Sal községben született 1889. december 3.-án. Középiskoláit és tanítóképzőt Pápán végezte. Oklevele elnyerése után.

a Julián Egyesület egyik horvátországi iskolájához került, majd Mostarba rendelték ki az ottani magyar iskola megszervezésére. 1913-ban Sarajevóba helyezték át. ahol a világháború kitörése érte, 1914-ben hadbavonult és 1918. november 18.-án szerelt le. Az I., II. osztályú ezüst és bronz vitéíségi érem (utóbbi kétszer) és Károly csapatkereszt tulajdonosa. Leszerelése után Csáktornyán nyert beosztást, ahonnan a megszállók kiutasították, majd Budapestre, onnan Nagykanizsára került, ahol a nagybakonaki ellenforradalom napján a vörösök letartóztatták és három napig fogvatartották. Késöbh a murakeresztúri felekezeti iskola igazgatójává választották meg és 1922-ben Nagykanizsára, a III. körzeti áll. elemiiskolához nevezték ki. Ott működött 1925. február 14-ig, mipt osztálytanító, amikor a II. körzeti iskolához helyezték át és 1928-ban igazgatóvá nevezték ki. Elnöke az I.-II. körzeti Polgári Lövészegyesületnek, alelnöke a nagykanizsai tanítói járáskörnek és az I-II. körzet Leventeegyesületének. Elnöke volt a kanizsai Leventeegyesületnek és alelnöke volt a kiskanizsai Polgári Lövészegyesületnek. Igazgatósági tagja a Zrinyl, Irodalmi és Művészeti Körnek és választmányi tagja az Állatvédő Egyesületnek, tag]a az Iskolaszéknek stb., stb.
dr. FÜLÖP GYÖRGY ügyvéd. * 1894. iúlius 10.-én Nagykanizsán. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte. 1914-ben hadiszolgálatra vonult be és 36 hónapot töltött a fronton. 1919. december 31.-én szerelt le főhadnagyi rangban. Kitünettései: Signum Laudis kétszer, I. o, vitézségi érem, II. o. vitézségi érem kétszer, III. oszt. vitézségi érem és Károly-csapatkereszt. Leszerelés után előbb Nagykanizsán, később Budapesten működött, mint ügyvédjelölt. Az ügyvédi oklevél megszerzése után 1926. szeptember 1-én megnyitotta, ügyvédi irodáját Nagykanizsán. A törvényhatósági bizottság tagja, volt képviselőtestületi tag, a Nagykanizsai Torna Egylet Egylet tagja, a kiskanizsai Polgári Olvasókör alelnöke stb. Az Olvasókörben gazdasági és szépirodalmi előadásokat tart.
DÉNES JENŐ állampénztári főtanácsos. * 1870. március 1. Szepetneken. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, majd elvégezte a közigazgatási tanfolyamot és államtudomá-

72

nyi vizsgát tett. 1897-ben Letenyén választották meg körjegyzőnek, majd pályát változtatott és 1907-ben Fogarasra adótisztnek nevezték ki, ahonnan még ugyanaz évben Nagykanizsára helyezték át, ahol 1928. szeptember 28.-án a hivatal vezetőjévé léptették elő. Tagja a Cserkész Intéző Bizottságnak, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, a Zrinyi Sport Egyletnek és a Polgári Lövészegyesületnek. Ügyvezető elnöke a MOVE Lövészegyesületének, gazdasági főnöke é&#187; jelenleg elnöke a MOVE főosztályának.
dr. GODA LIPŐT városi tiszti főorvos. * 1866-ban Nagykanizsán. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányalt. Bécsben folytatta, ahol 1890-ben orovos-dok-torrá avatták. Az egyetem elvégzése után, mint bejáró orvos a bécsi klinikákon kezdte pályafutását, majd 1891-ben Zákányban körorvossá választották meg, ahonnan 1895 bn Nagykanizsára költözött, ahol 1901-ben városi tisztiorvossá választották. A világháború alatt a járványkórház orvosa lett. A Vármegyei Közegészségügyi Bizottság tagja, az Országos Orvos Szövetség (zalamegyei fiókjának választmányi tagja, az Országos Stefánia Szövetség és József kir. herceg Szanatórium Egyesület igazgatósági tagja. Élénk részt vesz a helyi társadalmi és kulturális életben, tagja a legtöbb kulturális1 egyesületnek, az izr. hitközség elöljárója, az Iskolaszék elnöke.
dr. HEGYI LAJOS városi főjegyző, h. polgármester. * 1893. április 21. Miháldon. Középiskoláit Nagykanizsán, az egyetem jogi fakultását Budapesten és Pécsett végezte. 1913-ban a 20. honvédgyalogezredhez vonult be tényleges katonai szolgálatra. Ott érte a világháború kitörése. Katonai szolgálata alól 1918-ban felmentették. Még ugyanaz év április 29-én, Nagykanizsa város aljegyzőjévé, majd 1928. április 26-án városi tanácsnokká és 1930. február 10-én főjegyzővé egyben helyettes polgármesterré választotta. Mint iparbiztos tevékeny részt vett az iparosság életében. Hatásköre alá tartoznak a személyi, választási, kulturális, iskola, ipari ügyek, pénz és hitelmüveletek, továbbá egyesületi, társadalmi és szociális ügyek. Különösen sokat fáradozott a Stefánia Anya)- és Csecsemövédö Szövetség helyi fiókjának meg-Oszervezésében, melynek előbb főtitkára volt, ezidöszerint pedig ügyvezető igazgatója.

HEMMERT KAROLY városi főszámvevö. * 1894-ben Zsombolyán (Torontál m.) Középiskoláit Nagybecskereken végezte. Pályáját 1913-ban Zalaegerszegen kezdte, ahol 1918 -ig működött, egy évi megszakítással, ami-űkor hadiszolgálatot teljesített. 1918-ban városi főszámvevőnek választották meg Nagykanizsán. Hatáskörébe tartoznak a várossal kapcsolatos vagyoni tarmészetü ügyek. Tagja a legtöbb társadalmi egyesületnek.
HUDI JÓZSEF bankigazgató. * 1890-ben Hartán. Iskoláit Nagykanizsán végezte és a bankhivatalnoki pályára lépett. Hosszú évekig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókjánál működött, ahonnan 1922-ben hívták meg a Néptakarékpénztár Rt. ügyvezető-igazgatói székébe. Tagja a városi képviselőtestületnek. A Néptakarékpénztár Rt 1906-ban alakult néhai Remete Géza elnökletével. Az alapításban az intézet jelenlegi alelnöke, dr. Kreisler József is résztvett. Foglalkozik a bankszakma összes ágazataival és az egész környéken a legku-lánsabb bank hírében áll. Néhán évvel ezelőtt örömmel sietett Nagykanizsa város segítségére, amikor annak városfejlesztési célokra másfél milliárdot bocsájtott rendelkezésére. A bank jelenlegi elnöke gróf Batthyány Pál ny. főispán, alaptőkéje és tartalékalapja 485.000 pengő. Az intézet 1922. óta a Pesti Magyar ^Kereskedelmi Bank nagykanizsai leányintézete.
csépai KANYŐ IMRE m. kir. pénzügyi főbiztos. * 1876. október 28-án Nagyváradon. A hadapród iskola elvégzése után a győri 19. gyalogezrednél teljesített tényleges katonai szolgálatot és 1903-ban, mint hadkiegészítő ; tiszt tartalékba vonult. Utána egy évig családi birtokán gazdálkodott, amikor is a pénzügyőrség szolgálatába lépett. 1911-ben letette Budapesten a pénzügyi biztosi vizsgát és mint kerületvezető Gyöngyösön, Jászberényben, Szekszárdon és 1930. óta Nagykanizsán működik. Az M. P. Sz. űdebreceni fiókjának hat évig elnöke volt, örökös igazgatósági tagja a gyöngyösi Kath. Legényegyletnek és tagja a Jászberényi Urak kongregációjának.
dr. KRATKY ISTVÁN Nagykanizsa város polgármestere. Nagykanizsán * 1888 december 25-én. Ugyanitt végezte el középiskolai tanulmányait, jogi tanulmányait pedig Budapesten. A világháború alatt katonai szol-

73

gálatot teljesített, 1916-tól 1918-ig mint élelmezési főhadnagy szolgált a hadseregnél. Katonai érdemeinek elismeréséül az arany érdemkereszttel tüntették ki. 1924 januárjában lépett a város szolgálatába, ahol főjegyző lett, majd polgármesterhelyettes. 1930. február 10-én választották meg polgármesternek. Számos közéleti tisztséget tölt be, elnöke a legtöbb helyi egyesületnek, választmányi tagja a Polgári Egyletnek, valamint egyházközségi tanácsos.
INOTAY LÁSZLÓ áll. fémipari iskolai igazgató. * 1875-ben Szabadkán. Középis-iskoláit Zomborban végezte, mérnöki oklevelevet a budapesti József műegyetemen szerzett. A háború alatt a temesvári fa -és fémipari szakiskola igazgatója volt. Amikor az oláhok megszállottak Temesvárt, \nem-csak a szakiskolát rabolták ki. hanem őt is. 1920-ban felszólították az oláhok a hűség-eskü letételére, amit megtagadott. Akkori a magár kereskedelmi iskola vezetője lett. de nem tudott ott maradni két hétnél tovább, mert az oláhok szemében 'megbízhatatlan volt (é s egyszerűen áttették a határon. Szegedre került, ahol a faipari szakiskolánál volt tanár, mig 1926. szeptemberében kinevezték a nagykanizsai áll. fémipar iskola igazgatójává. Azóta vezeti az intézetet.
HIRSCHLER SÁNDOR kincstári taná
csos, vezérigazgató. * 1855-ben Nagykani
zsán. Középiskoláit szülővárosában végezte.
1880. óta a Nagykanizsai Bankegyesület és
Délzalavármegyei Takarékpénztár szolgála
tában áll. 1922-ben vezérigazgatója lett az
intézetnek és ugyanekkor a pénzügyek terén
kifejtett kiváló munkásságának elismeréséül
kincstári tanácsosnak nevezték ki. A nagy
kanizsai kaszinó elnöke, a Nemzeti Bank
váltóbírája. - : I
KOFRANEK VENDEL m. kir. műszaki tanácsos. * 1875-ben Iskolái és mérnöki oklevele megszerzése után 1903. januáriában állami szolgálatba lépett és pályáját a földművelési minisztérium vízügyi osztályán kezdte. Onnan a pozsonyi folyammérnöki hivatalhoz került, majd 8 évi szolgálat után Temesvárra helyezték, ahonnan két év múlva Miskolcra osztották be, ahol tíz évet töltőit és nyolc évi karcagi szolgálata után 1930. májusában Nagykanizsára került a folyammérnöki hivatal vezetőjévé. Munkája rendkívül felelősségteljes, mert a. folyam-

mérnöki hivatalnak az a rnendeltetése, hogy
partbiztosítást végezzen a Mura partján. A
helyzet jelenleg nagyon viszás, mert a túl
oldal jugoszláv kezelés alatt áll és a bal-
part munkálatai nem haladnak paralell a
jobb parttal. '
KOVÁCS ILLÉS áll. iskolai igazgató. &#8226; 1889. április 12-én Homokkomáromban. Középiskoláit Nagykanizsán, mig a tanítóképzőt C?ávtornyán végezte. Pályáját a hosszúvölgyi községi iskolánál kezdte, ahol 1907-10-ig tanítóskodott. Innen a kotori állami iskolához, került, ahol 1919. januárjáig maradt, amíg a jugoszláv megszállók kiutasították. Ekkor Nagykanizsán kapott beosztást, és 1928. július 20.-án a III. körzeti iskola igazgatójává nevezték ki. A községi képviselőtestület tagja, a Róm Kat. Hitközség és a Róm. Kat. Ifjúsági Egyesület világi elnöke, az Országos Központi Hitelszövetkezet elnöke. Levente Earyesület alelnöke stb. stb. A tanítói szemináriumban pedagógiai előadásokat tart.
dr. LAUBHAMER ALÁN járási főszolgabíró. * 1892. június 5-én Alsólendván. Középiskoláit Pécsett ős Nagykanizsán az egyetem jogi fakultását Kolozsvárott végezte. 1914. augusztus 1-én hadbavonúlt, frontszolgálatot teljesített és az ^összeomláskor főhadnagy irangban szerelt le. Tulajdonosa az ezüst és bronz Signum Laudisnak a kardokkal. Közigazgatási szolgálatba 1919. ok tóber 13-án lépett, mint közigazgatási gyakornok. Egy évig az alispáni hivatalban, maid Pacsán, mint helyettes Szolgabíró működött és 1921. július 21-én került Nagykanizsára szolgabírónak és 1929. december 4-én főszolgabíróvá választották. Az lösszes társadalmi egyesületek tagja. A nagykan--zsai járásban az elmúlt tíz esztendőben hatalmas fejlődés mutatkozott, különösen az utak építésén. Számos körorvosi, jegyzői lakást és hivatalt, Szepetneken ".kultúrházat építettek és folyamatban van egyes községekben a hősi emlékszobrok létesítése.
néhai péterfalvi MOLNÁR DEZSŐ ny. altábornagy. * 1865. Csáktornya. Tanúim i-nyait Sopronban, Grácban, majd a kadett iskolát Temesvárott és Bécsben végezte. Utána a vezérkarhoz vonult be. A világháborút mint a 77. dandár parancsnoka küzdötte végig az orosz és olasz frontokon. Családja Lúgoson élt, honnan 1916-ban menekültek.

74

1920-ig Keszthelyen, azóta Budapesten élnek. A nemzeti hadseregben résztvett a budapesti bevonuláson. 1917-ben lett altábornagy. A katonai érdemkereszt, vaskorona, Lipótrend és még számos kitüntetés tulajdonosa. Elhunyt 1934. júl. 6-án. A rákosí hősi temetőben helyezték örök nyugalomra.
NÉMETH MIHÁLY áll. polgári fiúiskolaigazgató. * 1866-ban Bazsiban. A vezetés(c) alatt álló iskolát a kommün alatt választották ketté és azóta külön áll a fiú- és külön a leány polgári iskola. A kommün alatt nagyon sok kellemetlenségnek volt kitéve és közöte volt azoknak, akiket a forradalmi tör. vényszék halálra ítélt. Több ízben menekül nie kellett, hogy életét megmenthesse. Akadt annakidején az intézetnek egy tanára, akt a feleségével együtt vállalta a népművelésügyi népbiztosságot. A kommün után mindkettő ellen megindult a törvényes eljárás és az állásukból való &#8226;elbocsátáson kívül hosszabb szabadságvesztésre Ítéltettek. A gróf Zrínyi Miklós polgári fiúiskolában van a kereskedőtanonciskola, továbbá úgy a felső kereskedelmi iskola, mint a fémipari szakiskola növendékei ennek a tornatermében nyerik tornaoktatásukat, a nagykanizsai tor naegylet tagjai és a leventék is ezt a tornatermet használják.
POLESINSZKY EMIL iskolaigazgató. * 1871. május 9. Alsólendván. Középiskoláit szülővárosában, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Megszerezte a polgári iskolai tornatanári oklevelet és ugyancsak elvégezte Bu dapesten a tűzoltótiszti tanfolyamot is. Pályáját Légrádon kezdet, ahol öt éven át ta-nítóskodott, majd 25 esztendőt töltött Csáktornyán. A háború alatt a Muraköz hadigondozójának volt az igazgatója. A megszállás után 1919-ben Nagykanizsára került. 1925. óta pedig az I. körzeti központi iskola igazgatója. Az I. körzeti iskola a Zrínyi Miklós-utcában szűknek bizonyult, mire kormánytámogatással felépült a Vécsey Zsigmond-utcában a 8 tantermes modern új épület, melyet 1934. szeptemberében átadott rendeltetésének. Gondnoksági jegyző, jegyző, a Polgári Egylet választmányi tagja, a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör tagja, a róm. kat. képviselőtestület tagja* A népiskolai számtani példatárat átdolgozta az új tanterv szellemében az I. és II, osztály számára.

POREDUS ANTAL iparoskolai igazgató. * 1867. június 5. Belatincon. Középiskoláit; és a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Oklevele elnyerése után egy évig nevelő volt, majd a nagykanizsai városi iskolához hívták meg osztálytanítónak. 1894-ben már az ipái -iskolánál is tanított, ahol 1899-ben igazgatói kinevezését kanta. Elemiiskolai igaz catói kinevezése 1908-ban érte és mint ilven 1922-ig vezette az iskolát. Az ipariskolának ma is igazgatója. A vármegyei Tantestületnek 25 évig volt főjegyzője és két évig elnöke, a városi tűzoltó testületnek 40 éve tagja., a VI-VII. kerületben ő szervezte meg a tűzoltótestületet, melynek pd-rancsnoka volt, jelenleg pedig pénztáros*. Tagja a város összes tárasadalmi és kulturális egyesületeinek.
dr. POTYONDY JÓZSEF városi I. al jegyző. * 1897. május 2-án Nagykanizsán. Középiskoláit Nagykanizsán végezte és ál lamtudományi doktorátust Budapesten tett. 1915-ben hadbavonult és 1918. december 25-én tartalékos hadnagyi rangban szerelt le. A bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Leszerése után folytatta tanulmányait és közben Nagykanizsán a Zalai Hírlapnál, mint segédszerkesztő működött és 1922-ben a város szolgálatába lépett, ahol 1927-ben közgyámnak és 1929-ben I. aljegyzőnek választották meg. Munkakörébe tartoznak az illetőségi, állampolgársági, letelepedési, továbbá szegény-, szociálpolitikai, népjóléti és katonai ügyek. Főtitkára a nagykanizsai Torna Egyletnek, választmányi tagja a Maróczy sakk-körnek. Irodalmi munkásságát a Zalai Hírlapban és a Zalai közlönyben fejtette ki, ez utóbbi lapnak sport-munkatársa volt.
SCHÜTZ SÁNDOR ÉS FIA úri- és női konfekció cég. A zalaegerszegi Schütz-cég, 1930. augusztus havában nyitotta meg nagykanizsai fióküzletét, mely raktáron tartja az úri- és női ruháxati textilanyagok minden fajtáját és minőségét. A vevőközönség angol szövetektől a francia selyemig kielé gítheti legmesszebbmenő igényeit. Külön kelengye-osztály áll a hölgyközönség rendelkezésére, azonkívül gazdagraktárú szőnyeg-^osztály, ahol függönyök, ágy- és asztalterítők, jkárpitos-kellékek szerezhetők be szolid ára-
I
kon. A cég nagykanizsai üzletének vezetője dr. Hoffmann János, a Soproni Iparkamara

75

levelező tagja és Bartha Miksa, ismert régi nagykanizsai kereskedő.
dr. SZABŐ ISTVÁN tisztifőorvos. *1892. Nagykanizsán. Középiskoláit szülővárosában végezte, orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta. 1914-től 1918. végéig, mint egészségügyi hadnagy teljest tett frontszolgálatot 1919-ben befejezvén tanulmányait, megszerezte orvosi oklevelét és a nagykanizsai katonai kórházban, mint polgári orvos kapott beosztást. 1921-ben megszervezte a Stefánia Anya- és Csecsemővédö Intézetet, majd 1922-ben magánrendelőt nyitott. 1929-ben megválasztották Kiskanizsán tisztiorvosnak. Résztvesz a közéletben is mint a képviselőtestület tagja. .Titkára a kiskanizsai hitközségnek és egyik vezetője a Polgári Lövészegyletnek.
menyői és désházi THOLWAY ZSIGMOND dr. kir. postafelügyelő. * 1879. május 28-án Kolozsvárott. Középiskoláit, úgyszin-tén az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol a jogi és államtudományok doktorává avatták. Utána elvégezte a postatisztképző tanfolyamot, ahol alap- és .szakvizsgát tett. 1898. november 29-én lépett állami szolga latoa, mint postagakornok jelölt Abrudbá-nyán. 1899-ben Marosvásárhelyen, majd Nagyszebenben, Fehértemplomban, Karánsebesen és Kolozsváron teljesített szolgálatot. A v ilágháborúban a kolozsvári 21. honvéd gyalogezred kötelékében vett részt, tartalékos százados, több kitüntetés tulajdonosa, had-Dsztály -és ezredparancsnoki dicsérő oklevél birtokosa. Fokozatos előléptetések után 1923-ban Nagykanizsára került, ahol azóta főfelügyelői rangban az 1. számú postahivatal vezetője. Széleskörű társadalmi működést fejt ki, elnöke a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körnek, ügyvezető elnöke az Országos Magyar Dalos Szövetség XIV. kerületének, elnöke a KANSz. nagykanizsai csoportjának, továbbá részben dísz-, részben választmányi tagja az összes nagykanizsai társadalmi egyesületeknek.
SZÖNTI SÁNDOR árvaszéki ülnök. &#8226; 1886. március 12-én Nagykanizsán. Középiskoláit Nagykanizsán, a jogot Budapesten végezte és jogtudományi államvizsgát Pécsett tett. A világháború kitöréséig a városi rendőrség szolgálatában állott, majd 1914-ben hadbavonult. A harctéren szerzett súlyos sebesülése miatt harctéri szolgálatra alkal-

matlannak minősítették és mint ilyent a zágrábi hadbírósághoz osztották be. '1918. augusztus l-én igazságügyi hadnagyi rangban szerelt le. Már leszerelése előtt választották meg Nagykanizsán rendőrkapitánynak s ezt a tisztséget a rendőrség állomosításáig töltötte be. 1920. július l-én Nagykanizsa város árvaszéki ülnökké választotta.
dr. SABJÁN GYULA ny. polgármester. * 1875-ben Nagykanizsán. Középiskoláit szülővárosában, egyetemet Budapesten végezte, ahol ügyvédi oklevelet szerzett. Nagykanizsán volt ügyvédjelölt, később Kaposvárott és Budapesten ügyvédi irodákat vezetett, majd 1907-ben Nagykanizsán kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1910. októberben Nagykanizsa város képviselőtestülete főjegyzővé, majd 1913. novemberében az elhunyt Vécsey Zsigmond örö. kébe polgármesterré választotta. Hivatali működéséhez fűződik a kommün és forradalom alatt leromlott város újjáépítésének kezdete. Állását 1930. február 10-ig töltötte be, amikor is visszatért régi hivatásához és újból megnyitotta ügyvédi irodáját. Ugyanakkor a vármegye főispánja tb. városi főügyésszé nevezte ki. Tagja a nagykanizsai társadalmi egyesületnek és az Országos Ügyvédszövetségnek.
TARLŐS GYÖRGY ny. h. államtitkár. * 1861. Nagykanizsán. Ugyanitt végezte tanulmányait, majd a kir. posta kötelékében kezdte meg szolgálatát. Később Budapestre került a keresk. minisztériumba, hol mint tanácsos, majd igazgató, főigazgató, majd mint h. államtitkár 1924-ben nyugalomba vonult. A III. vaskoronarend birtokosa.
vitéz TÓTH BÉLA füszerkereskedö. * 1892. december 16-án Sáskán. Iskoláit Halinban végezte és ugyanott sajátította el a> fűszerkereskedői szakmát is. 1913-ban tény^ leges katonai szolgálatra vonult be. Ott érte a világháború kitörése, amikor harctérre ve^ eényelték és 38 hónapi frontszolgálat, majd a nemzeti hadseregben teljesített katonai szolgálat után 1921-ben leszerelt. Tulajdonosa az L. II. oszt. ezüst és bronz vitélzségl éremnek, Károly csapatkeresztnek és sebe-sülési éremnek. A kormányzó a világháborúban az ellenséggel szemben tanúsított vitéz, magatartásáért vitézzé avatta. Leszerelést) után nyitotta meg Nagykanizsán a fűszerüzletét, amelyet 9 éve vezet, most már 'két segéddel és egyéb segédszemélyzettel. Négy

76

éve a hadseregnek szerződéses szállítója. Alelnöke a nagykanizsai fűszerkereskedők egyesületének, választmányi tagja az OMKE-nek. a MOVE Lövész Egyletnek és a Zrínyi Torna Egyletnek, stb. stb.
VANNAY JÁNOS zeneszerző, zeneiskolai igazgató. * 1886-ban Aradon, ahol középiskoláit végezte. Már gyermekkorában megnyilatkozott a zeneiránti hajlandósága és 5 éves korában komoly zenei tanulmányokra fogták a szülei. Zongorát, hegedűt és fuvolát tanult és 8 éves korában már zeneszerzői talentuma is megnyilatkozott. Ennek dacára családi okokból katonai pályára lépett és mint hivatásos katonatiszt vett részt a világháborúban. Az orosz- és olasz frontokon harcolt 30 hónapon át és mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: a bronz Signum Lau-dis a kardokkal és a Károly csapatkereszt. A kardot azután felcserélte a muzsikával és régi hajlamának engedva a Zeneművészeti Főiskolába iratkozott Siklós Alberthez, a zeneszerzési tanszakra, melynek végezte után 1926-ban Nagykanizsára került, ahol megszervezte a zeneiskolát, melynek azóta igazgatója. A zenepedagógián kívül zeneszerzés sel foglalkozik, de nagy és komoly sikerei vannak, mint zongoraművésznek a hangversenyterem dobogóján és mint karnagynak a zenekar élén. Számos zongora darabja, dalai, férfi- és női karra írt szerzeményei, továbbá zenekari Suite-je jelent meg Bárd Ferenu kiadásában. Választmányi tagja az Országos Zenepedagógiai Egyesületnek, karnagya as Országos XIV. Dalosegyesületnek, tagja aí az Országos Magyar Dalosszövetség művészi bizottságának, elnöke a Nagykanizsai Zrínyi Miklós irodalmi és művészi kör zenei szak osztályának, karnagya a nagykanizsai szimfonikus zenekarnak., stb., stb.
BALATONMAGYARŐD.
MÜCZER BOLDIZSÁR róm. kat. kántortanító. * 1902-ben Nagykanizsán. Iskoláit Nagykanizsán, Csáktornyán és Pelsölövőn végezte el. 1921-ben kezdte meg tanítói működését és 1928-ban került a községbe. A gazdasági ismétlőiskola vezetője. Felesége: Muczer Erzsébet tanítónő.
SZLAVKOVSZKY GUSZTÁV oki. tanító. * 1901-ben Szelencehegyen. Iskoláit Csáktornyán és Esztergomban végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. 1922-ben kezdte meg taní-

tói működését a községben és azóta megszakítás nélkül működik. A Hangya szövetkezet helyi szervezetének ügyvezető igazgatója. Felesége : Gyulay Ilona, három gyermekük van. SŐTONYI KÁROLY vezető jegyző. * 1899-ben Alsódörgöcsén. Iskoláit Székesfehérvárott, Veszprémben, Fiúméban, Budapesten és Szombathelyen végezte el. 1922-ben kezdte meg községi szolgálatát Alsódörgöcsén. 1924. óta van a községnél, jelenleg mint vezető -jegyző. Résztvett a háborúban 1917-től kezdve a volt 5. honvéd gyalogezred kötelékében, a román és olasz fronton.
BOCSKA.
MOLNÁR GÁBOR ny. csendőrtiszthelyettes. * 1875. Magyarszerdahelyen. Iskoláinak elvégzése után atyja házánál gazdálkodott. 1896-ban bevonult az 5. huszárezredhez Pozsonyba és ott 3 évet szolgált. 1899-ben a csendőrséghez lépett át és Nagyváradra került, ahol 1904-ben őrsvezető lett. 1906-ban őrmesterré lepett elő és 12 évig mint őrsparancsnok szolgált. 1917-ben tiszthelyettes lett és 1921-ben vonult nyugalomba. Kitüntetései: 12 éves szolgálati érdemke-, reszt, Károly csapatkereszt, 1898-iki emlékérem és az 50 éves jubileumi kereszt. Felesége: Szilágyi Mária, egy gyermekük van.
WEBER JÁNOSNÉ igazgató-tanítónő. * 1881. Zalaszentmihályfalván. Középiskolai tanulmányait Vasváron végezte, a tanítónői oklevelet Kőszegen a Szent Domonkosrendi tanítónőképzőben nyerte. Működését Nagynyomban kezdte meg 1906-ban. 1929-ig különböző iskoláknál működött. 1929-ben került a községhez és 1931 óta igazgató-tanítónő. A népművelési előadásokon állandóan szerepel. Férje: Weber János oki. építész, három gyermekük van.
ESZTEREGNYE. ' .'"
BÁNFALVI JÖZSEF vezetőjegyző. * 1903. Nagykanizsán. Középiskoláit Nagykanizsán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte 1928-ban. Működését Galambokon kezdte meg mint h. adóügyi jegyző. 1934-ig Mura-kereszturon volt segédjegyző. 1934-ben foglalta el jelenlegi állását. Működése alatt épül a 3. tanterme a községi iskolának. A templom renoválása és több közmunka létesítése is az ő érdeme. Elnöke a helybeli tűzoltó

77

egyesületnek és a Polgári Lövész Egyesü-. létnek. Felesége: Pasqualetti Mária.
ESZTEREGNYEI PLÉBÁNIA. 1928-ban
alakult és azóta Kohl Gyula róm. kath. plé
bános vezeti. * 1898. Vasszentmihályon. Kö
zépiskolai tanulmányait Szentgotthárdon és
Esztergomban, az egyetemet Bécsben végezte.
1921-ben szentelték áldozópappá és azóta
Pinkafőn, Szombathelyen, Körmenden mükü-
dött 1928-ig, amikor átvette a plébánia ve
zetését. %
id. HABA JÓZSEF. * 1880. Nagykanizsán Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte. Édesatyja téglagyárát vezette Nagykanizsán. A háború alatt 38 havi frontszolgálatot teljesített. 1921 óta az esztereg-nyei téglagyár bérlője.
ifj. HABA JÓZSEF jogszigorló. * 1910. Nagykanizsa. Középiskoláit Nagykanizsán, jogi tanulmányait pedig a pécsi egyetemen végezte. Jelenleg a Haba József-féle téglagyár vezetője, mely körülbelül 80 éve .áll fenn. Jelenlegi bérlője id. Haba József, 1921 óta vezeti a téglagyárat.
HABA OTTÓ joghallgató. * 1911. Budapesten. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte. Jogi tanulmányokat folytat.
GALAMBOK
ESZTERGOMI FŐKÁPTALAN GŐZFŰ-RÉSZ*TELEPE. Tálospuszta. A főkáptalan saját kezelésében levő fűrésztelep. Részben a saját erdejéből kitermelt, részben idegenektől vásárolt rönkfát dolgoznak fel. Kemény és puhafa feldolgozás. Átlag 20 fő van foglalkoztatva a telepen. Tölösfűrész rakodó címen tehermegálló létesült. Az üzem vezetője: Magasy László erdőmérnök. Telepmester: Kovács János. Gépész: Szélessy KáJ-mán.
FLACHNER GÉZA kántor-tanító. * 1910. Kisbéren. Iskolai tanulmányait Pápán végezte. 1931-ben kezdte meg működését Halinban. 1934 óta tanít Galambokon. Tartalékos hadapród jelölt őrmester. Az énekkar vezetője. Az iskolánkívüli népoktatás vezetője.
MAGASI LÁSZLÓ erdőmérnök. * 1905. Sopronlövön. Iskolai tanulmányait Pápán és a soproni erdészeti főiskolán végezte. Gr. Eszterházy Tamás .birtokán kezdte meg működését, majd Debrecenbe ment és az Alföld fásításánál nyert alkalmazást. 1932 óta

vezeti az üzemet az Esztergomi Főkáptalan gőzfűrésztelepén.
NAGY KÁROLY körjegyző. * 1885-ben Rigacson. Iskoláit Keszthelyen és Zalaegerszegen végezte. Magyaróvárott gazdasági akadémiát végzett. A jegyzői oklevelét Budapesten nyerte. Működését ükkon kezdte meg. 1928-ban foglalta el jelenlegi állását. A levente egyesület elnöke, az iskolaszék világi elnöke.
RÓMAI KATOLIKUS ISKOLA. 2 tanerős iskola. Részben osztott. A tanulók átlagos száma az elemi iskolában 150 fő, az ismétlő iskolában 50 fő. A létszám állandóan emelkedőben van.
TÓTH GYÖRGY molnár. * 1875. Galambokon. A család már 1858 óta él jelenlegi lakóhelyén. Édesatyja mellett tanulta a malomipart, majd 3 és fél évig vándorlás útján fejlesztette szaktudását. Édesatyja halála után átvette a bérletet és azóta megszakítás nélkül működik. 1914-ben bevonult az 5-ös árkászokhaz és 27 és fél hónapig megszakítás nélkül az orosz fronton teljesített szolgálatot és közben számos ütközetben vett részt. Összesen 4 évet és 2 hónapot töltött a világháborúban. Felesége: Szakács Anna, egy .gyermekük van.
ifj. TÓTH GYÖRGY. * 1906. Tölöspusz-tán. Édesatyja mellett tanulja a malomipart és állandóan édesatyja bérletén dolgozik.
TÓTH GYÖRGY ÉS FIA bérmolnárok. Tulajdonos: Esztergomi Főkáptalan. 1832-ben építették át a malmot téglaépületbe, addig boronamalom volt. Vizierőre van berendezve, azonkívül fatüzelésű szívógázmotor működik benne mint kisegítő erő. Napi teljesítmény: géperővel 12-13 q, vizierő-vel 50 kg-10 q-ig a víz állása szerint.
GARABONC.
KOVÁCS ANNA postamesternő * Monostorapátiban. Iskoláit Debrecenben, a postai tanfolyamot pedig Kaposvárott végezte el. Előzőleg Enyingen és Kiskomáromban működött. 1929 óta a községi postahivatal vezetője.
LAKOS JENŐ malomtulajdonos. * 1878-ban Somogyfajszon. Iskoláit Bizén végezte, majd édesapja mellett, aki Bizén malomtulajdonos volt, tanulta iparát. A malomipar családi, tradicionális foglalkozás. 1908-ban vette át Garaboncon a káptalan tulajdonát

78

képező malmot. Az akkor még csak vizierőre berendezett malmot fokozatosan fejlesztette, úgy, hogy jelenleg nyersolajmotorral felszerelt, a mai kor igényeinek megfelelő berendezésű malom tulajdonosa, amely a telepet villanyárammal is ellátja. Napi teljesítmény 25 q. A környékbeli községeket is ellátja
GELSE.
BBLLONI JÁNOS gazdasági intéző. * 1882-ben Somogytarnóczán. Iskoláinak elvégzése után állami szolgálatba lépett. 1922 óta Sellyéi Teréz birtokán működik, mint vezető.
CSISZÁR LAJOS asztalosmester. * 1893-ban Zalaapátiban. Mint segéd az ország több városában megfordult és ezáltal széleskörű szakismereteket szerzett. 1927-ben önállósította magát a (községben. A háborút a haditengerészetnél küzdötte végig és mint tizedes szerelt le. A Gelsei Iparoskör elnöke és alapító tagja. Tagja ezenkívül a községi képviselőtestületnek, valamint az OKH helyi fiókja felügyelöbizottságának. A helybeli Önkéntes Tüzoltótestület parancsnoKa
GÁSPÁR ANTAL községi tanító. * 1886-ban Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd Szombathelyen jegyzői oklevelet nyert. Mint segédjegyző több községben működött, míg 1913-ban Gelsére került segédjegyzőnek. Itt érte a háború kitörése. Bevonult a 20. honv. gyalogezredhez és az orosz, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot, miközben egyszer súlyosan, egyszer pedig könnyebben megsebesült. A háború végén mint hadnagy szerelt le. Az összeomlás után, a forraaal-mak alatt a községi jegyzőséget vezette, Részt vett az ellenforradalomban is. A forradalom bukása után tanítói oklevelet szerzett és 1922 óta mint megválasztott tanító működik. Tulajdonosa az I. és II. oszt. ezüst, valamint bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. Alelnöke a helybeli Önkéntes Tűzoltó -testületnek. A helybeli Hitelszövetkezet ügyvezető könyvelője.
GELSEI IPAROSKÖR. 1933-ban alakult, Csiszár Lajos asztalosmester, Horváth Lajos vendéglős, Császár Zsigmond szabómester és több helybeli iparos kezdeményezésére. Célja: az iparostársadalom egy táborba való

tömörítése és kulturális fejlesztése. Elnök: Csiszár Lajos asztalosmester, alelnök: N4t-rán Jenő cipészmester, pénztárnok: Pölös-key József, ny. csendőrtiszthelyettes. Az egyesület kb. 40 taggal alakult meg.
GROSS KÁROLY földbirtokos. * 1873-ban Egeraracsán. Iskoláinak elvégzése után a gazdasági pályára lépett. 1880-ban került a család Gelsörei 8 a birtokot két tetvér vette meg. 1916-ban egyedül vette át az egész birtokot. Az 1900-as évek elején már bekapcsolódott a megyei közéletbe és azóta - rövid megszakítással - tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak.
GRÜNBAÜM ZSIGMOND gőzmalom tulajdonos. * 1862-ben Iváncon. Iskoláinak elvégzése után ipari pályára lépett, majd 1896-ban átvette a malom vezetését. A malom teljesítőképessége napi 100 q. Őrlőközönsége nemosafc a község, hanem az egész környék. Hosszú idő óta szerepet játszik a község közéletében is mint képviselőtestületi tag.
HAJDÚ PÁL körjegyző. * 1883-ban Tormaföldén. Középiskoláinak elvégzése után jegyzői oklevelet nyert. 1910-ben, mint megválasztott s. jegyző Zalakoppányban kezdte működését. A háború alatt a 20. honv. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt. Kétízben is megsebesült. 1918-ban mint főhadnagy szerelt le. Tulajdonosa a bronz és ezüst Signum Laudisnak a kardokkal, a III. oszt. katonai érdemkeresztnek (2-szer), a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1919-ben került Gelsére mint h. körjegyző és 1920-ban megválasztották körjegyzőnek. Működése alatt építették meg a körorvosi lakot és a községházát. Negyedik tanítónői állást is szerveztek. Elnöke az iskolaszéknek, a helybeli önkéntes tűzoltó egyesületnek és a Polgári Lövész Egyesületnek.
dr. besenyei KAJTÁR ISTVÁN körorvos. * 1889-ben Türjén. Régi székely nemesi család leszármazottja, ősei Kőszeg védelméért 1562-ben nyertek újabb nemességet. A budapesti egyetemen 1914-ben orvosdoktori oklevelet nyert. Budapesten a Szt. István közkórházban, majd Pécsett a bábaképzőben működött. A háború kitörésekor mint a pécsi vöröskereszt önkéntes harctéri különítményének tagja az orosz frontra került. Később a román és olasz fronton tel-

jesitett szolgálatot. Leszerelése után 1918 ban foglalta el körorvosi állását, amelyre még 1916-ban megválasztották. Az Országos Orvosszövetség tagja. A Nemzeti Egység Pártjának helyi elnöke és mint ilyen kiveszi részét a község minden hazafias és kulturális megmozdulásából.
KISS JÓZSEF ny. csendörtörzsőrmester
* 1888-ban Alsórajkon. 1910-ben a 8. honv.
huszárezredhez vonult be Keszthelyre. 1913-
ban a csendőrség kötelékébe lépett és mint
tábori csendőr az olasz, román és szerb
frontokon 38 hónapot töltött. A háború után1
is a csendőrség kötelékében maradt. 1919-
ben mint rokkant törzsőrmester nyugalom
ba vonult.
KISS JÓZSEFNÉ községi szülésznő. * Csepregen. A szülésznői tanfolyamot Szombathelyen mint ösztöndíjas végezte el. 1924 óta működik a községben osztatlan elismerés közepette. Kiveszi részét a község minden hazafias és kulturális megmozdulásában.
KOVÁCH GÉZA ny. postaellenőr. * 1877-ben Salomváron. Régi zalai nemesi családból származik. A családi hagyományok szerint a család őse Mátyás királytól nemesi ok levelet nyert. Iskoláinak elvégzése után a posta szolgálatába lépett. 1921-ben 27 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A háború alatt mozgó-postai szolgálatot teljesített.
KOVÁTS JÓZSEF igazgató-tanító. * 1881 Eszteregnyén. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte. 1903-ban nyerte oklevelét Csáktornyán. 1909 óta megszakítás nélkül működik a községben mint igazgató tanító. Eredményes és érdemes munkájáért felettes hatóságai részéről több ízben részesült elismerésben. A község kulturális életének vezető tagja.
PFEIFER JÓZSEF gyógyszerész. * 1884-ben Nagybecskereken. Iskoláit Budapesten végezte és ugyanott nyerte oklevelét is 1908-ban. önálló működését Aracson kezdte meg, majd 1919-ben gyógyszertárjogot nyert Gel-sén. A háború alatt 1916-1917-ig katonai szolgálatot teljesített.
id. PÉRHER FERENC ny. Máv. altiszt.
&#8226; 1850-ben Törökberénden. 1875-ben lépett
a Máv. szolgálatába és 1905-ig teljesített
szolgálatot Gelsén. 23 éven keresztül volt
a községi templom tisztje.

PÉRHER FERENC Máv. előljáró,. * 1879 ben Gelsén. 28 éve áll a Máv. szolgálatában. Működését Szombathelyen kezdte meg és számos állomáshely után, 1932-ben szülőhelyére, Gelsére került. A háború alatt a. vasutaknál teljesített buzgó és önfeláldozó működéséért a IV. oszt. polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki.
néhai SEBESTYÉN GÉZA földbirtokos * 1875-ben Ujnéppusztán, megh. 1931-ben Gelsén. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. Megyei pályára készült, de testvéreinek halála után át kellett vennie a bir tok vezetését. A birtokon belterjes gazdálkodás folyik és a fősúly az állattenyésztésre van fektetve. Végigharcolta a világháborút és mint százados szerelt le. Élénk közéleti tevékenységet fejtett ki fiatal korától kezdve úgy a községben, mint a vár megyénél. Halála a harctéren szerzett be tegségéből kifolyóan 1931-ben következett be. Felesége: Nuszer Mária, négy gyermekük van
nagy- és kisbarkóci SZMODISS VIKTOR
földbirtokos. * 1860-ban Muraszerdahelyen,
ősi nemesi családból származik. A család
nagybarkóci eredetű. Egyik ősük, Miklós>,
résztvett a Zrínyi Nádasdy-Frangepán-féle
összeesküvésben s azokkal együtt Bécsúj
helyen vértanú halált halt. A család életoen
maradt tagjai 72 községből álló birtokuk
elkobzása után Somogy, Veszprém és Zala
megyékbe menekültek. A magyaróvári gaz
dasági akadémia elvégzése után a bábolnai
ménesbirtokon volt gyakornok. 1897-ben
kezdte meg gazdálkodását a községben, ahol
1906-ban végleg letelepedett. Ettől kezdve
élénk községi és megyei közéleti tevékenysé
get fejtett ki. Hosszú időn keresztül volt
megyei törvényhatósági bizottsági tag. Két
gyermeke van. ., ,
;.- &#166;&#166;&#166; KORPAVÁR. ,.' .-,
BORBÉLY GYULA vezető tanító. * 1888 Nagykanizsán. Iskolai tanulmányait Nagy kanizsán, majd Csurgón végezte, ahol 1909-ben oklevelet nyert. Azóta a községben működik, jelenleg mint vezető tanító. 1914. aug. 1-1915. máj. l-ig teljesített katonai szolgálatot, amikor is mint nélkülözhetetlent felmentették. A járási tanító körnek, vala

80

mint a katolikus férfi ligának választmányi tagja, a levente egyesület előadója.
DURGŐ KATALIN oki. szülésznő. * 1889. Alsórajk. Iskolai tanulmányait Alsórajkon és Szabadkán végezte, majd Szolnokon vörös -keresztes ápolónői oklevelet nyert 1911-ben. Ettől kezdve 1917-ig különféle kórházaknál működött mint vöröskeresztes ápolónő. 1917 - 1918-ig az olasz fronton hasonló beosztása volt. 1918-1923-ig szanatóriumokban, majd a szegedi klinikán volt alkalmazva. 1926-ban szülésznői oklevelet nyert és 1927 óta működik a községben. Kitüntetései: Magyar Vöröskereszt Egylet bronz érme és díszoklevele, porosz bronz érem, vitézségi szallagon, török vasfélhold és díszoklevél, Károly kereszt a koronával. A szülésznők egyesületének tagja.
vitéz HOBVÁTH SÁNDOR körjegyző. * 1888. Nagykanizsa. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, majd Szombathelyen jegyzői oklevelet nyert. 1905-1919-ig különböző helyeken működött mint segédjegyző, majd pedig mint adóügyi jegyző. 1915-1918-ig a harctéren mint hadnagy küzdött. Személyes bátorságáért háromizben tüntették ki az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel. Ezenkívül még a kisezüst vitézségi érem, valamint a katonai érdemkereszt a kardokkal és a Károly csapatkereszt van birtokában. 1919-1926-ig Hosszúvölgyön főjegyző volt. 1926-ban foglalta el jelenlegi állását. Elnöke a Polgári Lövész Egyesületnek és a levente egyesületnek. A nagykanizsai járási jegyző egyesület jegyzője.
JAKABFI FERENC gazdálkodó. * 1889. Galambokon. 1918-ban gazdálkodni kezdett. Jelenleg 12 hold saját földjén és 2 kat. hold bérelt területen gazdálkodik. 1915-1918-ig katonai szolgálatot teljesített mint 5-ös vártüzér. 1923 óta a község bírája. Iskolaszéki gondnok, a hitközség pénztárnoka. A Mezőgazdasági Kamara bizottsági tagja. Egy fia van.
KISKOMÁBOM. ...":.;..,
ABANY ISTVÁN szálloda- és vendéglő tulajdonos. * 1876-ban Zalakakason. Ősrégi zalai családból származik. Iskoláinak elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott. A háború kitörésekor bevonult a 20. honv. gyalogezredhez. 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1918-ban sikerült megszöknie. 1926-

ban vette át édesatyja birtokát, a vendéglővel és szállodával együtt. Szőlőgazdálkodást is folytat. Tagja a községi képviselő testületnek, valamint a Hitelszövetkezet igazgatóságának. Megszervezője és &#166; jelenleg is elnöke a helybeli dalárdának. Kiskomáromban rendezték az ország első dalosveresnyét. Felesége: Adorján Anna.
BERTÖK JÁNOS ny. Beszkárt ellenőr. * 1873. Dunaszentbenedeken. 1898-ban lépett a Beszkárt szolgálatába. A háború alatt mint nélkülözhetetlent katonai szolgálata alól efl-mentették. 1923-ban ellenőrré nevezték ki. 1928-ban becsületes munkában eltöltött 30 éves szolgálatáért és kötelességtudásáért a Beszkárt vezérigazgatója díszoklevéllel tüntette ki. Felesége: Tiboly Zsófia, hét gyermekük van.
HORVÁTH GAÁL ISTVÁN ny. uradalmi intéző. * 1863-ban Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, gazdasági tanulmányait pedig Keszthelyen végezte. Működését az esztergomi főkáptalan birtokán kezdte meg. 1889-ben került Kiskomáromba, ahol 1931-ben történt nyugalomba vonulásáig megszakítás nélkül a káptalan szolgálatában állott. Felesége: Bellovits Lenke, két gyermekük van.
néhai nagylaki JAKSICH DEZSŐ volt uradalmi főintéző. * 1876-ban Bánlakon, megh. 1934-ben Kiskomáromban. A család 1717-ben kapta nemességét. Középiskolát, majd gazdasági akadémiát végzett. A megszállásig a Felvidéken működött, ahonnan azonban hazafias magatartása miatt menekülni volt kénytelen. 1930-ban telepedett le Kiskomáromban és egyike jvolt a község leg-tevékenyebb vezető polgárainak. Felesége: rátgébi Seyler Gizella.
KÁNTOR BÉLA körállatorvos. * 1898. Esztergom. 1919-ben nyert oklevelet. Mono-ron kezdte meg működését, majd 1923-ban került Kiskomáromba, ahol azóta, mint kör-állatorvos folytatja működését és élénk szerepet játszit a község társadalmi életében is.
KÁVÉ JÁNOS ny. r. kath. kántortanító. * 1880. Pécsett. 1900-ban a tolnamegyei Magyarkeszi községben kezdte meg működését, majd 1902-től Balatonmogyoródon tanított 1927-ig, amikor is nyugalomba vonult. 1928-ban telepedett le Kiskomáromban. Meg-, alakította a kiskomáromi dalkört, amelynek jelenleg is karnagya. Mint előadó élénk te-

vékenységet fejt ki az iskolánkívüli népművelési bizottságban.
dr. KEREKES JÁNOS magánorvos. * 1897 ben Veréczén. 1926-ban nyert oklevelet. Baján a közkórházban kezdte meg működését, majd 1929-ben Kiskomáromba került. 1915-ben bevonult az 5-ik közös gy. ezredhez. 1916-ban az orosz fronton hadifogságba esett és itt négy és fél évet töltött. A községi képviselőtestület tagja.
KISKOMÁROM ÉS VIDÉKE KÖZSÉGI HITELSZÖVETKEZET. Kizárólag banküzletekkel foglalkozik. Jelenleg 29.000 P befizetett üzletrésze van, amelyből 7500 pengő tartalékalap. Elnök: Takács István kisbirtokos, ügyvezető könyvelő: Wache János igazgató-tanító. 9 igazgatósági és 3 felügyelőbizottsági tagja van. A szövetkezet 1895-ben alakult és ez néhai Wache Adolf igazgató-tanító és néhai Kafka László, akkori községi bíró tevékenységének köszönhető. A háború utáni inflációs időszak csaknem teljesen megsemmisítette a szövetkezet vagyonát. 1923-ban történt meg az újjászervezés, amely Takács István jelenlegi elnök és Wache János ügyvezető könyvelő érdeme.
Dr. LÁNG SÁNDOR körorvos. * 1893-ban Nemesdéden. Középiskoláit Kaposvárott, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Oklevelet nyert 1919-ben. 1921-ig Budapesten folytatott orvosi gyakorlatot. Ezen idő alatt a Szt. Rókus közkórházban és a Poliklinikán is működött. 1921-ben került Kiskomáromba, mint helyettes körorvos. 1922-ben körorvossá választották meg. 1929-ben Budapesten tisztiorvosi tanfolyamot végzett. A háború kitörésekor, 1914-ben Pécsre, a 19-ik honv. gyalogezredhez vonult be, majd 1915-ben az orosz frontra került, ahonnan 1916 végén sebesülten tért vissza. Felgyógyulása után egészen az összeomlásig mint egészségügyi hadnagy teljesített szolgálatot. Tulajdonosa a koronás ezüst érdemkeresztnek, a sebesülési éremnek és a Károly csapatkeresztnek. Számos egészségügyi előadást tartott az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnál. A Körorvosok Orsz. Egyesületének választmányi tagja.
PENTZ JÁNOS gyógyszerész. * 1885. Nagytétényben. Gyógyszertára 1882-től áll fenn s 1920 óta van tulajdonában. Elnöke a Polg. Lövészegyesületnek. Élénk közéleti tevékenységet fejt ki, mint a községi kép-

viselő testület, valamint a hitelszövetkezet felügyelő bizottságának tagja.
SZILVÁT GYULA községi vezető jegyző. * 1879. Nagykanizsán. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Eredetileg festői pályára készült és 1905-ben a nagybányai festőiskolában Ivá-nyi-Grmrwald és Forma János tanítványa volt. Mint okleveles jegyző Andocs községbe került, majd 1910-ben foglalta el jelenlegi állását. Tagja a dunántúli képzőművészek Berzsenyi Dániel társulatának, melynek kebelében rendezett kiállításokon festményeivel több izben nagy sikert aratott.
nagy- és kisbarkóczi SZMODISS ISTVÁN m. kir. postamester. * 1862. Zalatárnok, ősrégi nemesi családból származik. Atyja 1848-ban mint honv .hadnagy részt vett a szabadságharcban. 1896-ban telepedett le a községben mint postamester és csakhamar belekapcsolódott úgy a (megyei, mint az országos politikába. Jelenleg a Nemzeti Egység Pártjának községi elnöke. Egy gyermeke van.
SZÖLGYÉMY GYULA gazdatiszt. * 1908-ban Esztergomban. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban, a gazdasági akadémiát Ma-gyaróvárott végezte el. Báró Durneiss Me-lánie nógrádmegyei uradalmában Nézsa községben kezdte meg működését, ahonnan az esztergomi székesfőkáptalanhoz került Taksonyba. 1934 óta a pesti közp. papnevelde uradalmának gazdatisztje. Már főiskolás korában tevékeny részt vett a cserkészéletben és jelenleg is aktiv tisztje a 10-ik cserkés zkerületnek.
TAKÁCS ISTVÁN földbirtokos, hitelszövetkezeti elnök, 1874-ben Kiskomáromban. Ősrégi kiskomáromi családból származik. Iskoláinak elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1895-ben átvette a 12 magyar holdas birtok önálló vezetését. 1902 óta tagja a községi képviselő testületnek, mint előljáró; 1908-11-ig pedig mint községi bíró vezette a község ügyeit. Ezen idő alatt épült az orvoslak és a közbiztonsági épületek. Közgyám. A helybeli Hitelszövetkezet 1912-ben igazgatósági tagjai közé, 1919-ben pedig elnökévé választotta meg. 1912-1930-ig tagja volt a törvényhat, bizottságnak is. Felesége: Vastag Katalin.
özv. VASTAG VINCÉNÉ szül. Pál Viktória oki. tanítónő, ősrégi zalai családból származik. 1905-ben nyerte Pécsett oklevelét. 1916 óta működik a községben és azóta

82

folytatja pedagógiai munkásságát. 62 növen-* déke van.
KOMÁRVÁROS.
HORVÁTH VINCE gazdálkodó. * 1887-ben Komárvároson. Régi zalai családból származik. 1925-ig édesapja mellett gazdálkodott, ettől kezdve önállóan vezeti 10 kat. hold kiterjedésű birtokát. A háború alatt a 48. gyalogezred kötelékében harcolt az orosz, majd az olasz fronton. Kétízben is megsebesült. 1922 óta tagja a képviselőtestületnek. 1927-1932-ig községi bíró volt. Jelenleg a 40 tagú olvasókör elnöke.
TÖRÖK JŐZSEF fűszer- és vegyeskereskedő. * 1908-ban Komárvárosban. Tanulóéveit Nagykomáromban, Artner Kálmán üzletében töltötte el, majd felszabadulása után Kiskomáromba ment, ahol 1933-ig működött. 1933-ban vette át jelenlegi üzletét, mint bérlő. Felesége: Drarkovits Anna.
VITÁLIS ZOLTÁN községi jegyző. * 1898. Budapesten. Jegyzői oklevelét 1921-ben nyerte. 1923-ig segédjegyző volt Sarmos községben, majd 1924-25-ig adóügyi jegyző Gelsén. 1926-ban ugyanott h. körjegyző. Jelenlegi állását 1927-ben foglalta el. A háború alatt 1917-ben vonult be és mint hadapródőrmester szerelt le. 1929-ben tart. hadnagyi kinevezést nyert. Tulajdonosa a háborús emlékéremnek. Működése alatt vette a község a jegyzői lakot 1930-ban, továbbá kieszközölte, hogy a község vásárt kapott. Átszervezte a dalárdát és lehetővé tette a levente-lak építését. Elnöke a tűzoltó egyesületnek és a levente egyesületnek, a dalárdának pedig alelnöke.
MAGYARSZERDAHELY.
BALLÁ PÉTER kereskedő. 1903-ban * Magyarszerdahelyen. Iskoláinak elvégzése után egy ideig saját birtokán gazdálkodott. 1929-ben vegyeskereskedést nyitott. Tagja a helybeli Tüzoltótestületnek és a Polgári Lövészegyesületnek. Felesége: Marczin Mar-git.
GYUTAY ISTVÁN körjegyző. * 1895-ben Gelsén. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte. Jegyzői oklevelét Szombathelyen nyerte. Működését 1915-ben kezdte meg mint segédjegyző. 1922-ben vette át a magyarszerdahelyi körjegyzőség vezetését. 1917-ben bevonult a 48. gyalogezred-

hez. A román fronton teljesített szolgálatot, majd az odesszai megszálló csapatoknál működött egészen a leszerelésig. A háborúból mint t hadapródjelölt tért vissza. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. Körjegyzői működése alatt építették a községen keresztülvezető utat, telefont és emeletes községházat. A templomot renoválták. Felesége- Sellő Gizella.
MURAKERESZTUR.
BENTZIK GIZELLA gyógyszerész. * Nagykanizsán. Iskoláit Budapesten az angolkisasszonyoknál és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol gyógyszerész oklevelet nyert. Több jótékonycélú egyesületnek, valamint a Szociális Missziótársulatnak tagja.
zsigárdi KOVÁCS DEZSŐ igazgató-kántortanító. * 1902. Nagymegyeren. Iskolai tanulmányait Komáromban és Győrben végezte, ahol oklevelet nyert 1922-ben. 1923-ig Csornán, 1925-ig Dőrön, majd 1925 óta Mura-kereszturon működik. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki: nevelésügyi és gazdasági cikkei, illetve tanulmányai a megyei hírlapok révén közismertek. Helyi népművelési gondnok. A Nemzeti Egység Párt helyi elnöke.
Dr. LÁZÁR JENŐ magy. kir. állatorvos. * 1901. Szombathelyen. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte, majd az állatorvosi főiskolán 1925-ben oklevelet nyert. 1924-1926 a főiskolán volt tanársegéd, 1926 - 1927-ig Vácon járási állatorvos lett, majd 1928-29-ben Jászberényben működött. 1929-ben foglalta el jelenlegi állását.
SÁNTA ISTVÁN községi bíró. * 1886. Murakeresztúron. Atyja halála után 2 hold földön kezdett gazdálkodni. Szorgalmas és kitartó munkával sikerült 14 holdra gyarapítani a birtokát. 1914-ben bevonult a 20. honv. gyalogezredhez. 1916. júl. 22-én az orosz fronton Jalovka községben megsebesült. Tulajdonosa: a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesü-lési éremnek. Először 1921-ben választották meg községi bírónak és 1924-ig viselte tisztségét. 1928-ban a közbizalom megnyilvánulása folytán újból elfoglalta tisztségét és jelenleg is a község bírája. Mint bíró arra törekedett és törekszik ma is, hogy a magyarosítás terén a község intézményei eredményeket érjenek el. A Nemzeti Egység Párt

83

helyi választmányának, a legelőtársulatnak, a Hangya fogyasztási szövetkezet felügyelő -bizottságának és az Országzászló Egyesületnek tagja. Iskolaszéki gondnok. Két gyermeke van.
SZEIVERTH ANTAL körjegyző. * 1890. Csáktornyán. Iskoláit Csáktornyán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1909-ben Muraszerdahelyen helyettes jegyző volt, majd Csáktornyára a főbírói hivatalba osztották be. Innen Muraszentmártonba ment segédjegyzőnek. 1914-1915. októberig az orosz harctéren harcolt, mint hadapród. 1919-ig Belicán volt körjegyző, de innen menekülnie kellett és Letenyén volt 1920-ig adóügyi jegyző. 1920-ban foglalta el jelenlegi állását. A levente egyesület elnöke.
PÖLÖSKEFÖ. , \
ERÖSS PÁL igazgató-tanító. * 1894-ben Rábakecölön. Iskoláit Kaposvárott végezte, oklevelét Baján nyerte. 1921-től működik a községben, 1923 óta mint igazgató-tanító. Felesége: Nagy Mária tanítónő.
KIGYÁO. \, "_ &#166;; &#166;':&#166;&#166;
KLEIN LÁSZLŐ nagybérlő. * 1909-ben Csikostöttösön. Gimnáziumi tanulmányait Bonyhádon, a gazdasági akadémiát pedig Debrecenben végezte. Iskoláinak elvégzése óta, 1930-tól gr. Batthyány Párnától bérelt birtokán gazdálkodik. Az O. M. G. E. tagja.
KLEIN MIKSA nagybérlő. * 1875-ben Lőcsén. Középiskolai tanulmányait a lőcsei föreáliskolában, majd Budapesten a Kereskedelmi Akadémia egy éves szaktanfolyamát végezte. A háború kitörésekor mint tartalékos hadnagy bevonult a 19. honv. gyalogezredhez Pécsre, majd a szerb és albán frontokon 31 hónapot megszakítás nélkül töltött Mint főhadnagy szerelt le. Tulajdonosa a Signum Laudis-nak. Felügyelője a szepet-neki Lutheránus Egyházközségnek. Virilis alapon tagja a községi képviselőtestületnek. Felesége: Rüll Emma.
SORMÁS.
KOVÁCS FERENC igazgató-tanító. * 1894-ben Sormáson. Iskoláit Nagykanizsán és Csáktornyán végezte el. Tanítói működését 1919-ben kezdte meg, 1930 óta igazgató tanító. Résztvett a világháborúban az orosz, romás és olasz frontokon. 30 hónapig telje-

sített frontszolgálatot. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek, a II. o. sebesülési éremnek egy középsávval. Vezetője a helybeli dalárdának és a fúvószenekarnak. Számos népművelődési előadást tartott.
LORSCHY MIRKŐ malombérlő. * 1901-ben Zágrábban. Felső építő ipariskolát végzett Budapesten. 1930-ig mint építész Budapesten működött. 1930-ban mint bérlő átvette a Gazdasági Hengermalom vezetését
SZEPETNEK.
binoczi BALÁZSOVITS GYULA ny. főka-lauz. * 1876. Becsehelyen. Középiskolai tanulmányait Nagyszombaton végezte. 1902-ben a Máv. szolgálatába lépett, mint kisegítqj fékező, majd vonatvezetői vizsgát és kezelői vizsgát tett 1904-ben. 1906-ban vonatmálházó, 1908-ban kalauz, 1918-ban főkalauz lett. A háború alatt a csapatszállító vonatoknál mint vonatvezető Dzsoknál egy 150 vagonból álló szerelvény megmentésében vett részt. 1924-ben vonult nyugalomba. Felesége: Fuchs Borbála, öt gyermekük van.
Dr. LUKÁCS JÁNOS körjegyző. * 1904. Bonyhádon. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon, a jogot (pécsett, a jegyzői tanoflyamot Szombathelyen végezte. 1934-ben foglalta el jelenlegi állását. 1934-ig különböző községekben működött, mint segédjegyző. 1922-1930-ig a hadseregben teljesített szolgálatot mint tartalékos hadnagy. Elnöke az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, és a Szepet-neki Dalkörnek. Ezeken kívül elnöke a Polgári Lövész Egyletnek, valamint az újsze-petneki és Bajcsa községek testnevelési bizottságának. Felesége: Horváth Anna.
vitéz TAKÁCS ISTVÁN gazdálkodó, ny. tiszthelyettes. * 1885. Nemeskoltán. Iskoláinak elvégzése után édesatyja birtokán gazdálkodott. 1905-ben bevonult és Körmenden a 20. gyalogezrednél négy esztendőt szolgált. 1909-ben Nagykanizsára helyezték át. 1914-ben az orosz harctérre került mint törzsőrmester. 1916-ban tiszthelyettes lett, majd az olasz frontra ment, ahol a háború befejezéséig harcolt. Kitüntetései: Arany, I. és II. oszt. ezüst vitézségi érem, 2-szer a bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, németporosz érdemérem, 1927-es bronz érdemérem, 1921. aug. 20-án vitézzé avatták és ugyanezen évben vitézi telket kapott. 1927-ben sa-
6.

84

ját kérelmére nyugállományba helyezték. Felesége: Borrits Erzsébet, egy fia van: vitéz T. István várományos.
ÚJUDVAR.
BAKOS PÉTER községi tanító. * 1903-ban Zalagalsán. Oklevelét Kalocsán nyerte el. 1926-28-ig mint helyettes tanító különféle iskoláknál működött. 1928-ban került a községi iskolához, mint tanító. Vezető szerepet visz a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezeténél, melynek titkára, azonkívül több társadalmi egyesületnek: NMV., TESz, Polgári Lövészegylet stb. tagja. A római katolikus hitközség jegyzője.
BERKENYÉS ISTVÁN kocsmáros, szatócs és gazdálkodó. * 1871-ben Újudvaron Iskoláinak elvégzése után gazdálkodni kezdett, majd 1906-ban megalapította vendéglő- és szatócsüzletét. Ezenkívül 30 hold földön gazdálkodik. Állandóan résztvesz a köz ség közügyeinek intézésében. 3 évig községi bíró volt. Jelenleg a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, közgyám és iskolaszéki elnök. Nagy érdemei vannak a katolikus hitélet fejlesztése terén is. Tevékenységének és áldozatkészségének köszönhető,; hogy 1933-ban felépült a katolikus templom, amely maradandó emléke munkásságának
! ZALAKAROS.
BACSÖ BOLDIZSÁR községi bíró, gazdálkodó. * 1873-ban Zalakaroson. Családjának eredete a honfoglalás idejébe nyúlik vissza. A család őse Vazul Bacsal. Nevük később magyarosabb alakjában Bacsó lett. 1896 óta különböző községi hivatalokat töltött be. 1933 óta a község bírája. Négy fia van, akik közül József részt vett a világháborúban.
HUSZÁR GYŐZŐ igazgató-tanító. * 1881-ben Nagyszombaton. Iskoláit Esztergomban végezte. Tanítói működését 1899-ben kezdte meg. 1918-ig különböző helyeken tanított, azóta a községben működik. Résztvett a háborúban, ahonnan mint rokkant tért vissza. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Jelenleg három kötetes neveléstani munkáját rendezi sajtó alá.
SZABÖ GYÖRGY ny. csendőrfőtörzsőrmester. * 1886-ban Zalakaroson. Iskoláinak elvégzése után 1908-ban bevonult a 48. gya-

logezredhez, és megszakítás nélkül szolgált 1921-ig, amikor is mint rokkant leszerelt. A háború alatt mint csendőr Szerbiába került, ahonnan Galíciába, az orosz frontra küldték 1916-ban. Itt meg is sebesült. A háború befejezéséig a román fronton teljesített szolgálatot, ahol 1918-ban csendőrtiszthelyettessé nevezték ki.
ZALASZENTJAKAB.
vitéz CSABAI SÁNDOR járási erdőőr.
* 1893. Rédicsen. Iskoláinak elvégzése után
saját birtokán gazdálkodott. 1914. októberé
ben bevonult a 48. gyalogezredhez és az
orosz frontra került, ahol 1915. márciusban
megsebesült. Felgyógyulása után a szerb
harctérre, majd Albániába került. Onnan a
román, majd 1917-ben az olasz frontra ment,
ahol a leszerelésig harcolt. Tulajdonosa az
I. és II. oszt. ezüst, valamint a bronz vi-
tézségi éremnek (2-szer), a Károly csapat
keresztnek és a sebesülési éremnek (3-szor)
1934. jún. 2-án vitézzé avatták. Felesége:
Nagy Anna.
DURINI PÁL Máv. állomáselőljáró. * 1894. Nagykanizsán. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, majd Füle községben mint jegyzőgyakornok működött. 1912-ben a Máv. szolgálatába lépett. 1914-ben a táviró ezredhez osztották be és Szt. Pöltenben teljesített szolgálatot a háború végéig mint őrmester. Kitüntetései: bronz vitézségi érem (3-szor), katonai koronás érdemkereszt és a Károly csapatkereszt. A kommunizmus alatt ellenforradalmi tevékenysége miatt menekülnie kellett. Szegeden a hadügyi kormány szolgálatába lépett s Pécsre nevezték ki ösz-szekötőnek. 1934-ben vette át a községi állomás vezetését. Felesége: Horváth Anna, két gyermekük van.
PLAUDER LAJOS ny. erdész, kereskedő.
* 1885. Nagylábodon. Középiskolai tanulmá
nyait Szekszárdon, az erdészeti szakiskolát
pedig Liptóújváron végezte. A háború ki
töréséig Bezeréden volt erdész. 1916-ban De-
vonult a 44. gyalogezredhez és Reichenberg-
ben az összeomlásig teljesített szolgálatot.
Ezután 1921-ig erdőkitermeléssel foglalkozott,
majd 1929-ig a Valkó-uradalom erdésze volt.
1929-ben telepedett le a községben mint
önálló kereskedő. A Nemzeti Egység Párt
helyi csoportjának elnöke. Felesége: Rech-
nitzer Irma, két gyermekük van. ;

85

VARGA JÓZSEF gazdálkodó. * 1898-ban Zalaszentjakabon. Iskoláinak elvégzése után édesatyja birtokán gazdálkodott. 1916-ban bevonult a 33-as tüzérezredhez és az orosz frontra, majd onnan 1917-ben az olasz frontra került, ahol résztvett a 10. isonzói csatában. 1919-1921-ig a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot mint főtüzér. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst vitézségi éremnek és a Károly csapatkeresztnek. 1923-ban h. községi bíró, 1930-ban pedig községi bíróvá választották, erről a tisztségről azonban 1933-ban lemondott. Tagja a községi képviselőtestületnek. Felesége: Loncsák Julianna, egy gyermekük van.
ZALASZENTBALÁZS.
JANKOVICS LÁSZLÓ téglamester. * 1889. Nagykanizsán. Iskoláinak elvégzése után a téglagyártó szakmában kezdett dolgozni. Zalaszentbalázson 9 évig, Zalaszentmihályon 3 évig dolgozott, majd ismét Zalaszentbalázsra tért vissza ós jelenleg mint téglamester állandóan 9 főt foglalkoztat. Résztvett a vi lágháborúban a 48. gyalogezred köteléKé-ben. Felesége: Dombi Anna, egy gyermekük van.
NOVAI JÁRÁS.
BARABÁSSZEG.
BENYOVITS ANTAL korcsmáros ésszi-vízgyáros * 1883. Barabásszegen. Iskoláit is itt végezte. Kitanulta a vas és fűszer szakmát és felszabadulása után Kaposvárott és Veszprémben dolgozott. 1896-ban lett önálló. Azóta számos helyen volt üzlete, 1933-ban lett vendéglős, hentes és mészáros. 1915-ben a 20. h. gy.-ezredben szolgált, az orosz? fronton harcolt és mint tizedes szerelt le.
VARGA ISTVÁN körjegyző * 1899. Győr-fiszegen. Iskoláit Zalaegerszegen, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1919-ben Barabásszegen mint gyakornok kezdte. 1924-től körjegyző lett. A testnevelési bizottság elnöke, levente főoktató, Lövész Egyesület elnöke, Hangya fel. biz. elnöke. 1917-ben a 20. h. gy.-ezredben szolgált. Tiszti iskolát M. Besenyőn végezte el. Tart. zászlós.
BAKTÜTTŐS.
ORTH REZSŐ kántortanító * 1912. Nagy-pálin. Középiskoláit Kecskeméten, a tanító-

képzőt 1931-ben Kalocsán végezte. Először Szécsiszigeten működött mint kántortanító, 1933 márciusában Baktüttősre helyezték, ahol két tanerős iskola vezetője lett. Isko-lánkivüli népoktatási előadásokat tart. Tagja a tanítók orsz. egyesületének és a katolikus tanítók egyesületének.
BÖRDÖCE.
VARGA IRÉN tanítónő * Balatonfüreden. Iskoláit Veszprémben végezte. 1920-ban kezdte meg tanítói működését Bördöcén, azóta itt tanít. 1934 nov. 8-án részt vett a-hősi emlékmű felavatásán.
CSONKAHEGYHÁT.
ÁCS IMRE körjegyző * 1900. Hajdúnánás. Iskoláit Hajdúnánáson, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1920-ban kezdte. Számos 'állomáshely után 1929-ben Csonkahegyhátra került, ahol 1930-ig h. jegyző volt. 1930 aug. körjegyző lett. A Levente Egyesület Elnöke, a Lövész, Egyesület kapitánya, tűzoltó parancsnok, űegyházi presbiter. 1918-ban a 3. h. gy.-ezreedben, 1920-ban a nemzeti hadseregben szolgált. Tart. hadapródőrmester.
REFORMÁTUS ELEMI NÉPISKOLA. Épült 1885-ben. Egy tanerős iskola, vezetője Kreffhy Gyuláné, sz. Fazekas Erzsébet, Iskoláit Zalaegerszegen, a tanítóképzőt Pápán végezte. Működését 1914-ben Csonkahegyháton kezdte el. Azóta megszakítáfe nélkül ott tantí. Férje községi s. jegyző.
tubolyszegi TUBOLY ALADÁR földbirtokos * 1897. Csonkahegyhát. Iskoláit Zalaegerszegen, a gazd főiskolát Keszthelyen, végezte. 260 kat. holdon ^gazdálkodik. A Polgári Lövész Egylet elnöke, a mezőgazdasági biz. elnöke, stb. 1915-ben bevonult a 20. h. gy.-ezredhez és Veszprémben elvégezte a tiszti iskolát. 1916 februártól megszakítás nélkül teljesített frontszolgálato.ti,. Bukovinában és kelet Galíciában a Békési, dandárnál. Tart. hadnagy, tulajdonosa a kis ezüst vit. éremnek, Károly cs. keresztnek, Signum Laudisnak. Nemessége 1560-ból származik,
CSÖMÖDÉR.
özv. BAKON FERENONÉ, sz. Tamási Klára oki. községi szülésznő. A bábaképzőt 1911-ben Szombathelyen végezte. Csömödér-

86

re 1911-ben került. Férje bognármester volt, 1928-ban halt meg.
GYÖRKI JENŐ ig. tanító* 1883. Lesence-istvánd. Iskoláit Keszthelyen, a tanítóképzőt Csurgón végezte el. Tanítói működését 1902-kezdte el Esztergomban. 1914-ben .került Osömödérre, 1929-től ig. tanító. Az 1914-es háborúban pár hónapig részt vett. Felesége: Negele Emília tanítónő.
DÖMEFÖLDE. '
FATA GÁBOR malomtulajdonos * 1872. Domefölde. Iskoláit Pákán végezte, majd kitanulta a molnár ipart, ebben a szakmában 1901-ben önálló is lett, azóta megszakítás nélkül vezeti malmát. A világháború alatt a hidászoknál teljesített katonai szolgálatot. A bronz. vit. érem, a német vaskereszt és a Károly cs. kereszt tulajdonosa. A NEP helyi elnöke, a község h. bírója. Adományával elősegítette az iskola, a harangláb építését.
GÜTORFÖLDE.
BARANYÁK KÁROLY gazdálkodó * 1885. Zalateskánt. Iskoláit elvégezve, atyja mel lett gazdasági tanulmányokat folytatott, majd átvette önállóan a birtok vezetését. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesít 1916-ig, amikor is mint gazdálkodót felmentették a szolgálat alól. Két izben megsebesült a fronton. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek. 1934 óta a Tejszövetkezet elnöke, de ennek fellendítésében már korábban is élénk részt vett, melynek helyzete állandóan javulást mutat.
BEHOJNIK PÁL tanító * 1898. Csáktornya. Iskolai tanulmányait is Csáktornyán végezte. Tanítói pályáját 1919-ben kezdte el Gutorföldén, ahol a mai napig meg-szakítás nélkül működik. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített a 20. h. gy -ezredben. Főoktatója a levente egyesületnek, az iskolán kivüli népművelés gondnoka, az OKH helyi fiókjának ig. tagja és a tűzolti testület parancsnoka.
BORONYÁK SÁNDOR molnár * Szenté erzsóbethegy (Zala m.). Iskolái elvégzése1 után atyja mellett gazdálkodott. Majd bevonult katonának, onnan hazatérte után rövid idő múlva ismét bevonult szolgálattételre a 48. gy. e.-hez belső szolgálatra. Leszerelése után édesatyja mellett a molnár szak-

mát folytatta, 1918 óta pedig önállóan vezeti a malmot. A képviselő testület tagja, a Tejszövetekzet vezető tagja. Nagy érdemei vannak a helyi Hitelszövetkezet létesítésénél. Az első fatüzelésü gőzgép a környéken az ő tulajdona. Számos társadalmi egyesület tagja.
FARKAS JÖZSEF r. k. plébános * 1903. Porpác (Vas m.). Iskoláit Szombathelyen végezte 1925. szentelték fel. 1926. Egerváron lelkész, 1926-1928. Zalaegerszegen hitoktató és 1928-tól Gutorföldén plébános. Élénken kiveszi részét a község életében, 1933-ban plébánosi lakóház, vétele, valamint az iskolához egy uj tanterem építése fűződik nevéhez. Részt vett az OKH helyi fiókjának felállításában. Több hitbuzgalmi egyesületet is alapított. Lapokban több vallásos tárgyú cikke jelent meg.
GUTORFÖLDEI R. K. EGYHÁZ. 1928. lett önálló plébánia. A hagyományok szerint már 1740-ben kápolna állott, a török dulás előtt plébániája is volt és mint ilyen a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. 1790-ben épült a kőkápolna, mely 1926-27-ben nyerte mai formáját.
HUBER IMRE ny. erdőőr * 1879. Gutor-
földe. Iskoláit szülőfalujában végezte. Rö
vid idő után a herceg Esterházy uradalmá
nál nyert alkalmazást mint erdőőr, ahonnan
harminc évi szolgálat után nyugalomba vo
nult 1933-ban. Háború alatt a 48. gy. e.-ben
szolgált, az orosz és az olasz fronton küz
dött, bronz vitézségi érmet, Károly keresz
tet és Ferenc József szolgálati érmet nyert.
1918 nov. szerelt le. A Hitelszövetkezet és<
Tejszövetkezet tagja, ahol élénk munkát
fejt ki. &#166; i ;
MÁLOVITS PÁLNÉ postamesternő. * Söj
tör. Mint postamesternő helyben kezdi pályá
ját, ahol mai napig megszakítás nélkül min
denki legnagyobb elismerésére látja el hiva
talát. : &#166; ; I | : ' j .!
MÁLOVITS PÁL kádár. * Szentpéterfölde
1897. Iskolái elvégzése után a kádáripart ta
nulta Gutorföldén. Mint segéd szaktudásának
bővítésére Nagykanizsára megy. 1915-ben
bevonul a 48. gy. e.-hez, rövid frontszolgálat
után 1916-ban orosz fogságba esik, ahonnan
1920-ban tér haza. 1923-ban önállósítja
magát iparában.
MOLNÁR ERNŐ téglagyáros. * Gutorfölde 1886. Iskoláit itthon és Németországban

87

végzi el. Hazatérése után több nagy elektro
mos vállalatnál volt alkalmazásban. 1914.
júl. 26-án bevonul a 27-es nehéz tüzérekhez.
Főleg az orosz fronton teljesít szolgálatot.
34 hónap után mint mérnök katonai szolgálat
alól felmentést nyer. 1922-ben átvette aty
jától a gyárat, melyet gépüzemmel szerelt
fel. A teljesítőképesség így lesz 1,500.000 db.
tégla és cserép. Községi képviselőtestületi
tag. ; &#166; i
O. K. H. GUTORFÖLDE fiókja. 1931-ben
alakult, Farkas József pléb. Simonffy János
jegyző, Behajnik Pál tanító, Izsák Lajos állo
más előljáró, néhai Zalka Károly, Mátay
Lajos stb. kezdeményezésére. Az üzletrész P.
16.000.-. Tevékenysége az egész környékre
kiterjed. Elnöke Farkas József r. k. plébá
nos. :
SIMONFFY JÁNOS körjegyző. * Zala-! egerszeg 1898. Középiskoláit Zalaegerszegen, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1915-ben Nován kezdte meg működését, majd Petrikereszturon jegyző és 1925-től Gutorfölde körjegyzője. Működése alatt szervezték meg a r. k. plébániát, egy elemi iskola szintén az ő jegyzősége alatt épült, valamint résztvett az OKH-fiók és a Tejszövetkezet megalapításában. Háborús katonai szolgálatot is teljesített a 20. gy. e. kötelékében, az orosz fronton küzd és mint tartalékos hadnagy szerel le 1918 végén. Kitüntetései a II. oszt. ezüst, a bronz vitézeégi éfem, Károly csapatkereszt és sebesülést érem.
SZÉKELY LÁSZLÖ ny. csend, őrmester. * Mezőcsávás (Maros-Torda m.) 1888. Iskolái elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1909-ben bevonult a 9. honvéd huszárezredhez, ahol két évig szolgált, onnan a csendőrséghez kerül, ahol további kilenc évig szolgál. Háború alatt belterületen teljesít szolgálatot. Kitüntetései II. ezüst és bronz vitéaségi érem, hadi érem, 10 éves gálati érem. 1919-ben a székely zászlóaljban harcol a vörös hadsereg ellen. Tagja a keresztény szocialista pártnak.
VAS JÖZSEF nyűg. vasutas, gazdálkodó. *Gutorföldén 1874. tókolái elvégzése után a takács szakmát tanulja. 1889-91-ig mint poBtafcüldönc dojlgozott, de onnan a MÁV szolgálatába lép át. A 20. gy. e. két évig katonai szolgálatot teljesít, a szolgálat után visszatér a MÁV-hoz, ahol előbb mint

előmunkás, majd mint pályaőr működik és 1925-ben nyugalomba vonul. A r. k. templom .gondnokiam a iHitetezöveHkecet felügyelő-bizottságának tagja. A köizséigi szegényeket jó szívvel támogatja, ezért igen nagy megbecsülésnek örvend.
KÁNYAVÁR
BAKA FERENC nyűg. jegyző * Zala-baksa 1863. Iskoláit Szombathelyen végezte, ahol a gimnáziumban érettsiégiziett. Egy évig a theológiai főiskola hallgatója, de ezt betegsége folytán kénytelen abbahagyni. 1894-ben a jegyzői pályára lép, ezt a hivatását 1919-ig tölti be, amikor is saját kérésére nyűg. vonul. Jelenleg fia örökölt malmában tevékenykedik. Jegyzősége alatt kápolnát és iskolát létesítet Adorjánban. A NEP helyi elnöke, ahol élénk munkásságot fejt ki.
HORVÁTH GYULA malombérlő. * 1901. Zalaegerszegen. , A malomipart Zalaegerszegen tanulta ki. Több helyen dolgozva állandóan bővítette tudását, majd 1933-ban feleségével Zsuppán 'Rózsival együtt ki-bérelte a helybeli malmot, melyet nagyi szakértelemmel vezet.
KISLENGYEL.
TÖTH ERNŐ gazdálkodó, szeszfőzde tulajdonos. * 1904. Iskolái elvégzése után gazdálkodott. A szeszfőzdét néhai atyja 1926-ban alapította és az ő elhalálozása után vette á,t. Nős, 1 fia van.
&#166;'-&#166;/ KISSZIGET.
MÁRKUS KÁROLY ig. tanitó. * 1884 EgyházaJshollós Vas m. Iskoláit Szentgotthárdon, t. képzőt Lován végezte. Tinítói működését 1904-ben Kisszigeten kezdte meg és azóta megszakítás nélkül itt tanít. 1929-től ig.-tanító. 1914-ben a 83. gy. ezredben szolgált, 3 hónapig volt az orosz fronton, majd fogságba került, ahonnan csak 1920-ban tért vissza. Levente főoktató, a lövész!-egylet vezetője.
KUSTÁNSZEG.
SOMOGYI BÉLA ig. tanító/. * 1889 Ádánd. Iskoláit Szombathelyen és Felsőlövőn végezte. Tanítói működését 1910-ben Kustán-szegen kezdte és azóta ott tanít megszakítás nélkül. 1915-18-ig mint önkéntes tizedes

88

szolgált. Hangya ügyvezető ig. Elnöke a tűzoltó-, lövész- és levente egyesületnek. Felesége Sijj Albertina, oki. tanítónő szintén tanít.
LICKÖVADAMOS.
KŐSZEGHY FERENC kántorlanító. * Karád (Somogy m.) 1904. Középiskoláit Tapolcán, a tanítóképzőt Csurgón végezte. Pályáját Lickóvadamoson 1928-ban kezdte és megszakítás nélkül itt működik. Az iskolán kivüli népmüvelés előadója, a levente egyesület ésl a cserkészcsapat lelkes vezető egyénisége. Neje született Frais Rózsa, ki a osecseimővédelemben és a női jótékony mozgalmakban veszi ki erősen a részét.
RÖM. KATH. ELMI ISKOLA 1899-1901-Den épült, azelőtt egyáltalán nem volt a községnek iskolája. Előbb egy tanerős, majd '1922-től két tanerővel. Tanulóinak száma 120, az ismétlőké 38.
MILEJ.
vitéz TALIGA ISTVÁN hentes és mészáros, ny. csendőr tiszthelyettes. * 1888. Vámosladány, Iskoláit Vámosladányban végezte. 1909-ben bevonult a 26. gy. ezredhez, 1912-ben átlépett a csendőrség kötelékébe. A tényleges katonai szolgálata alatt elvégezte az altiszti iskolát. A háborúban az orosz harctéren teljesített szolgálatot. Kitüntetései nagy és kis ezüst, Károly csapat keresteti. 1930-ban nyugállományba ment. 1931-ben telepedett le Milejben. Felesége Vass Ilona, 3 leánya van.
MIKEFA.
HORVÁTH ISTVÁN vegyeskereskedő éa dohányárus. * 1896 Zalagerszeg. Iskoláit Nován végezte, ahol kitanulta a kereskedői pályát. 1928-ban önálló lett, 1929-től Mikefán lakik. 1916-ban bevonult az 5. tüzérekhez, ahol a háború végéig megszakítás nélkül pteolgált. Végighajrcolta az olasz és albán frontot. Szolgált a nemzeti hadseregben is. Nős, 1 leánya van.
NOVA.
CSIZMAZIA GYÖRGY körjegyző. * 1885 Nován. Iskoláit Zalaegerszegen, a j. -tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1904-ben Zalabéren kezdte, majd Zalatárnokon és Nagybugyelben s.-jegyző lett. 1909-

"ben let* Nováa körjegyző. A társaskör elnöke.
FARKAS SÁNDOR r. k. plébános. Isko-gezte. Mint hitoktató 3 évig Sárváron mükö-láit Zalaegerszegen és Szombathelyen vé-dött. 1933 novembertől Nova plébánosa. A Hangya elnöke. Újjá szervezte a r. kath. ifjúsági egyletet, megalakította a &#171;Szív&#187; gárdát. A templom épült 1778-ban 1 fő és 4 mellékoltárral. 6 község tartozik a plébániához.
KUNSTMIG ANTAL kéményseprőmester. * 1871. Keszthelyen. Régi zalai család sarja. 1875 óta él Nován. Élénk részt vesz a község társadalmi életében. A Kaszinó alapító tagja. Az ipartestület elnöke.
SZÁNTÖ JÓZSEF kántortanító. Iskoláit Grácban végezte, tanítói működését Felsőságon kezdte. 1924 óta Nován tanít. Részt vesz az egyházi és községi ügyek vezetésében. A Hangya ügyvezetője, a járási gazdáikor titkára, a r. kat. ifj. egyesület jegyzője, a községi intéző bizottság titkára, a novai tanítói esperesi kör alelnöke, 6 közi-ség kántora.
NÁPRÁDFA.
PECZELY SÁNDOR ... my. vasutas. * Gőrkőpuszta (Zala m.) 1870. Iskolái elvégzése után atyja mellett otthon foglalatoskodik Békében teljesít két évig katonai szolgálatot a 20. honvéd gyalogezredben Nagykanizsán, utána a MÁV szolgálatába lép mint pályaőr. Onnan 1920-ban nyugalomba vonul. Háború alatt is teljesít belterületen katonai szolgálatot. A templom építésénél, mint annak lelkes támogatója vett részt.
PRASCH JÓZSEF kántortanító. * Villánykövesd (Baranya m.) 1889. Iskoláit Mohácson végezte, oklevelet Baján nyer 1907-ben. Ennek elnyerése után Náprádfára kerül mint kántortanító, azóta megszakítás nélkül tölti be hivatását. A Levente Egyesület vezetője (szellemi). Az iskola fejlődése és megalapítása nevéhez fűződik. Faluja történetének megírásán dolgozik melyben nagyban támogatja Farkas József plébános.
ORTAHÁZA.
VIZSY KÁROLY körjegyző, * 1903 Nova. LIskoláit Alsólendván, jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1922-ben kezdte mint gyakornok. 1924-ben s.-jegyző,

89

1927-től körjegyző. Vezetője a testnevelési bizottságnak és a lövészeti egyletnek.
PÁLFISZEG.
MÁTAI JÖZSEFNÉ sz. Kerner Kornélia, tanítónő. Iskoláit magánúton, a tanítóképzőt Pápán végezte. Az oklevél megszerzése után azonnal Pálfiszegre került s azóta megszakítás nélkül itt tanít.
PÁKA.
BERNICZA PÉTER körjegyző * 1879 Nagykanizsa. Érettségit ott tett, a jegyzői oklevelet 1899-ben Pécsett szerezte meg. Pályáját Alsólendván kezdte meg, mint aljegyző, 1904-ben Zalatárnokon lett körjegyző és 1919-ben Pákán választották meg körjegyzővé. 1914-15-ig katonai szolgálatot teljesít, majd hivatalból felmentették. Az orsz. és alsódunántúli mezőgazdasági kamarák, a tőrv hat. biz. tagja, a Levente Egyesület elnöke, tűzoltótest, parancsnoka, Zalavármegye gazd. e. és az isk. kív. népmüv. biz. tagja, a polg. löv. e. elnöke.
HORVÁTH GERGELY molnár. * 1888-ban Barlahidán. fekolái elvégzése után a molnári szakmába szabadult fel, majd több évig segédeskedett. 1914-ben bevonult és az orosz, olasz és oláh fronton 4 évig szolgált. A vask. és Ferenc J. szolg. é. tulajdonosa. 1919. nov. lett önálló molnármester. Az Iparos olvasókör e. elnöke.
KARDOS ISTVÁN tanító. * 1914. Végyen -pusztán. Középiskoláit Pusztamogyoródon és Zalaegerszegen, a tanítóképzőt Baján végezte. Pályáját 1934. okt. 1-én Pákán, mint oszt. tanító kezdte. Az isk. kiv. népmüv. előadója.
VÖLGY JÁNOS kocsmáros. * 1884 Rédics. Előbb a kőmüveeszakmában szabadult fel Alsólendván ési 4 évig, mint segéd dolgozott. 1910-ben Pákán önállósitotta magát és azóta folytatja iparát. Bördönczén iskolát, Döme-földén malmot, Pákán jegyzői lakot stb. épített, Pákán a templomot is ő renoválta. 1914-ben a 20. h. gy. e.-hez vonult be, az orosz fronton egy ízben térdlövést, egyízben súlyos légnyomást szenvedett. A Károly ker. tulajdonosa. 1916-ban, mint rokkantat elbocsátották. Azóta iparát folytatja és korcsmát nyitott. Hét gyermeke van. A novai ipartest, elöljárója és vizsg. biz. t. az iskolaszék t. és

volt gondnoka. A kommunizmus után részt vett a rendcsinálás munkájában.
PETRIKERESZTUR.
BŐDIS JÓZSEF. * Petrikereszturon 1904-ben. Iskoláit szülőfalujában végezte el. Ké sőbb belép a cégbe, ahol mint annak beltagja a mai napig működik.
BŐDIS PÉTER. * Petrikereszturon 1910-ben. Tanulmányait elvégezve 1934-ben belépett a cégbe.
BÓDIS TESTVÉREK gőzfűrésztelepe. Alapítva 1924-ben. Bérfűrészeléssel foglalkozik.
TÖTH GYULA körjegyző. * 1889. Iskoláit Zalaegerszegen, a j.-tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1907-ben Nován kezdte el. Több állomáshelye volt, míg 1927 óta Petrikereszturon körjegyző. 1911-ben a 19. tábori vadászoknál szolgált, mint önkéntes, 1914. aug.-tói 1915. szept.-ig teljesített háborús szolgálatot. A Levente Egyesület főoktatója.
PÖRDEFÖLDE. i
INARET GYÖRGY haszonbérlő. * Tarany község (Somogy m.) 1887. Iskoláit Zalaegerszegen és Pápán, a gazd. akadémiát Keszthelyen végezte. A diploma elnyerése után egy ideig atyja mellett, majd 1912 óta mint önálló bérlő gazdálkodik. Békében egy éves önkéntes, a háborúban 1914-ben bevonul szolgálatra, de mint gazdálkodót 1915-ben hivatalból felmentik a szolgálat alól, Várm. törvh. biz. tag, a helybeli mezőgazd. egy. elnöke, a Mezőgazdasági Kamara levelező tagja.
SVOSTA ALICE tanítónő. * Osztapán (Somogy m.) 1898. Oklevelet Veszprémben nyert. Több helyen működött mint osztálytanító, míg 1928-ban elnyeri a pördeföldi elemi iskolai tanítónői állást. Teendőit teljesen egyedül látja el. Az iskolán kívüli népművelés vezetője és előadója. Erősen fáradozik a község olvasókörének megalapításán.
SZENTKOZMADOMBJA.
SINKA GYULA tanító. * 1907. Szeged Iskoláit ugyanott végezte. Működését 1927-ben Kiskundorozsmán kezdte meg. 1931-töl tanít jelenlegi lakóhelyén.

90

: SZENTPÉTERFÖLDE.
HORVÁTH SÁNDOR tanító. * 1906. Ré-dics. Középiskoláit Zalaegerszegen és Sze-geden végezte. Tanítói oklevelet 1927-ben Szegeden nyert. Még ez övben Szentpéterföldére került, ahol azóta folytatja pedagógiai munkásságát. Irodalmi működést is fejt ki. Megjelent művei: Nóták lobogó szél -ben, Gonderdő mélyén, Szemben a nappal (versek), Égő búzakeresztek, Tótágas (novellák), Virrasztók, Csupa virág a rét (regények). A levente és tűzoltó e. parancslnoka. Gazdaköri titkár, iskolánkív. népművelés vezetője és előadója, a polg .lövész egylet vezetője és szervezője. Két sógora hősi halált halt.
KOSA ERZSÉBET tanítónő. * 1908. Zalaegerszeg. Középiskoláit Zalaegerszegen, a tanítónőképzőt Kőszegen végezte. Az oklevél megszerzése után 1930-ban Széntpéter-földére került, ahol azóta is tanít. A Szívgárda e. alapítója és vezetője, az isk. kív népműv. előadója. Bátyja az orosz fronton 1916-ban hősi halált halt.
kissolymosi PÁLL MIKLÓS hercegi erdőmérnök. * 1894 Nyárádszereda. Aradon érettségizett, az erdőmérnöki főiskolát Selmecbányán 1920-ban végezte. 1918-ban mint gyakornok a lippai m. kir. főerdőhivatal-nál kezdte pályáját, 1921-ben a m. kir. földmívelésügyi minisztériumba került és 1922-ben lépett a hercegi uradalom szolgálatába. 1914-18-ig a miskolci 15. tábori tüzér ezreddel harcolta végig a háborút az orosz és olasz frontokon és mint emléklapos főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: I. és II. o. ezüst és bronz vit. érem, Signum Laudis a kardokkal és a Károly cs. keresz. 1919 - 1920-ig a nemzeti hadseregben szolgált. Régi erdélyi nemesi család leszármazottja.
SIMON LÁSZLÓ kereskedő. * 1878. Várfölde. Iskoláit Gutorföldén végezte, majd édesatyja mellett gazdálkodott. 1898-ban a 48. gy. e.-hez lépett be és 3 év után, mint szakaszvezető a m. kir. csendőrséghez lépett át, ahol 3 évig szolgált és mint őrsvezető szerelt le. 1907-ben Novára gr. Batthyány uradalmában erdőőr lett, majd Zalaegerszegen fakereskedésben dolgozott. 1914 ben bevonult a 20. h. gy. ezredhez, 1916-ig az orosz fronton, mint őrmester harcolt, majd a csendőrség tábori osztagánál az összeomlásig szolgált. Vilmos császár személyesen

tüntette ki a II. o. vörös sasrend arany érmével. Többi kitüntetései: 6 év. szolg. kor., vasker., Károly cs. ker., Ferenc József érd. ker. Leszerelése után gazdálkodott, majd fa, később fűszerüzletet nyitott. A levente e. megszervezője és 4 és fél évig oktatója volt, az önk. tűzoltó testület alapítója és 2 évig parancsnoka volt. Két sógora hősi halált halt az orosz fronton.
TŐPEJ. " ' &#8226;&#166;'&#166;'&#8226;' &#166;&#166;:&#166;-
CELOTTI MENYHÉRT téglagyár tulajdonos. * 1887 Masano, Olaszország. Iskoláit szülővárosában végezte. 1910-ben telepedett le hazánkban. Az 1914-es háború alatt Olaszországban tartózkodott. 1922-ben ismét visz-szatért Magyarországba. 1927-ben vette át a jelenleg tulajdonát képező téglagyárat.
FATER JÁNOS malomtulajdonos. * 1872. Boczfölde. Iskolái elvégzése után kitanulta a malomipart. Mint segéd több helyen dolgozott. 1912-ben lett önálló. Jelenlegi tulajdonát képező malmot 1912-ben vette át apjától. 1893-ban a 48. gy. ezredben szolgált 3 évet. 1914-ben bevonult és 1917-ben szerelt le. Felesége Császár Ilona, 2 fia van, egyik fia dr. juris és főmalomellenőr.
; ..."&#166; ZALATÁRNOK. '. &#166;; ;
SZLUHA BIRTOK. Eredetileg Deák-féle birtok volt, majd az eladása után a kb. 350 hold bérlője Szluha Márta úrnő. A gazdaság vezetője JANCSOK JENŐ- * 1884. Veszprémben. Iskoláit Várpalotán és Egerben végezte. A czecei Szluha-féle gazdaságban kezdte meg működését, mint szőlész és borász. 1914 óta a gazdaság vezetője.
FARKAS ÁRPÁD ig. tanító. * 1898. Lendvavásárhely. Iskoláit Pápán végezte. Tanítói működését 1921-ben Csatáron kezdte. 1926 óta tanít Zalatárnokon, 1928 óta ig. tanító. 1916-ban bevonult a 48. gy. ezredhez és 11 hónapot töltött az olasz fronton, ahol egyszer megsebesült. Mint önk. tizedes szerelt le, és megkapta a Károly cs. keresztet. Tűzoltó parancsnok, az iskolánkívüli népművelés vezetője, a daloskör alapítója és vezetője.
KOVÁCS MARGIT tanítónő. * Pápán. Iskoláit Pápán végezte. 1923-ban Z.-tárnokra került, azóta megszakítás nélkül itt tanít. Az I. és II. osztályt tanítja. Kb. 90 tanítványa van.

91

LÁZÁR FERENC iparengedélyes üzemvezető. * 1892. Sárvár. Iskoláit Budapesten végezte. 1906-tól a tejüzemben dolgozik. 1913-ban bevonult a 14. h. gy. ezredhez. A háborúban az orosz fronton harcolt. 1914 decemberében orosz fogságba került, ahonnan csak 1924-ben jött vissza. 1934. aug.-tól vezeti az üzemet.
MATKOVICS LAJOS tanító. * 1909-ben Nagykanizsán. Iskoláit Csáktornyán és Nagykanizsán, a tanítóképzőt Csurgón végezte. Tanítói működését 1928-ban kezdte Z.-tár-nokon. 1931-től levente főoktató. A futball csapat egyik vezető egyénisége. Katonai szolgálatát Nagykanizsán töltötte le.
SZABOLCSI REZSŐ körjegyző. * 1878. Csáktornya. Iskoláit Nagykanizsán, a jegyzőtanfolyamot Szombathelyen végezte. 1907 - 1919-ig Drávacsányban, 1919 óta Zalatárnokon működik.
PAGSA ÉS JÁRÁSA.
BUCSUSZENTLÁSZLÖ.
nemes BAJÁKT REGINA áll. .tanítónő. * Kiskunfélegyháza. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten kezdte, Debrecenben folytatta, ugyanott nyert tanítónői képesítést. Jászszentlászlón működött először, majd Ke-menesre áll. tanítónőnek nevezték ki. 1918 óta Bucsuszentlászlón működik. Kúneredetü ősi nemesi családból származik, akinek ősei azon negyven család közül valók, akik Kiskunfélegyháza megalapítói voltak. Atyja néhai Bajáky János 32 éven át volt Kiskunfélegyházán tanító, tanítványa volt Móra Ferenc a nagynevű magyar író, aki több munkájában megemlékezik első tanítójáról. Erős 48-as érzelmű magyar volt s bár többízben magas állást tanfelügyelőséget Ígértek neki, mégis megmaradt &#8226; intranzigens függetlenségének.
HAVASSY MAGDA postamester. * Zalaegerszeg. Középiskoláit Zalaegerszegen, a postamesteri tanfolyamot Pécsett végezte. Első állomása Zalaszentgrót, ahol gyakornokos-kodott. Alsólendván postakiadó. Zalaegerszegen s. ellenőrnö. 1920 óta Bucsuszent-lászlón önálló postamesternő, aki közsze-rétében áll. Előkelő rokonsága mind a megyei, mind az országos közéletnek kiváló embereket adott.

KŐHALMI FERENC Máv. pálya m. * 1901. Ágfalva. A polgári iskolát Sopronban, végezte. Mint vasutas a Déli vasútnál kezdte meg pályáját. 1921-ben gyakornok. 1928 óta pályamester. Állomáshelyei: Sopron, Kisbér, 1930 óta Bucsuszentlászló. 1922-ben a nemzeti hadseregbe állt be s mintU tizedes! 1924-ben szerelt le. Vasutas családból származik. Neje: Marton Irén, gyermekei Irén és Margit.
MISIK JÁNOS körjegyző. * Szarvas 1899. Szarvason végezte középiskoláit. Közig, gyakornok Szarvason, a közigazgatási tanfolyamot 1921-ben Győrben hallgatta. Mint segédjegyző Oroszlányon, Zalaapátin működött. 1928 óta Bucsuszentlászló körjegyzőjévé választotta. 101. békéscsabai cs. kir. gy. e-hez mint e. é. ö. vonult be, majd a itiroli frontra vezényelték.
SZABÖ SÁNDOR áll. el. isk. ig. tanító. * 1895 a zalamegyei Jágodon. Középiskoláit Zalaegerszegen és Csurgón végezte, utóbbi helyen nyert tanulói oklevelet. Működését mint állami tanító Szepetken kezdte. Zalaegerszeg, majd Zalabaksa után 1927-ben Bucsuszentlászlóra nevezték ki. 1928 óta ig. tanító. Működése alatt épült a jelenlegi uj iskolaépület. Az iskola 2 tanerős 110 tanköteles, az ismétlő és tanonciskolások száma 40-50. 1915-ben a 20. h. gy. e.-hez mint ö. vonult be, az összes fronton harcolt. Részt vett az Isonso-csatákban, mint t.> hadnagy szerelt le. Kitüntetései: ezüst és a bronz Signum Laudis (a kardokkal.
SIMON KÁROLT nyűg. el. iisk. tanító. * 1863. Boncodfölde., A középiskoláit (Sümegén, és Csáktornyán végezte, itt nyert 1880-ban tanítói oklevelet. Pályáját Bucsuszentlászlón kezdte, majd Sándorházán, Bucsuszentlászlón működött. Alsórajkon 30 évig tanított. 42 éves tényleges szolgálat után 1926-ban vonult a kiérdemelt nyugalomba. Működését számos1 kitüntetéssel honorálta mind a minisztérium, mind a tanfelügyelőség. Minden idejét a tanügynek szentelte. Alapítója az alsórajki Hitel Szövetkezetnek, amelynek közérdekből ingyenesen buzgólkodott 1897-1920-ig. A háború idején szociális munkásságot fejtett ki a hadbavonúltak családjainak felsegélyezésére, amiért kitüntető elismerésben részesült. Neje: Miklics Karolina, gyermekei: Antal, Teréz, Károly.

92

dr. VLASICS JÓZSEF körorvos. * 1896. Nagykanizsa. Ugyanott érettségizett. EgyeJ temi tanulmányait Budapesten végezte. 1923-ban orvossá avatták. Pacsán működött, 1926 óta Búcsúszentlászlón telepedett meg, ahol 1927-ben körorvossá választották. A község első körorvosa. A közegészségügy terén eredményes munkásságot fejt ki, aminek bizonysága, hogy körzetében a halálozás, arányszáma 500/o-al csökkent. Népes isko-lánkivüli egészségügyi, felvilágosító előadásokkal nagy szolgálatot tesz a közegészségügynek. 1915-ben mint ö. vonult be a nagykanizsai 20. h. gy. e.-hez, mellyel frontra került, ahol részben csapat, részben egészségügyi szolgálatot teljesített, mint hdpr. j. őrm. Turjapdejei horvát nemescsaládból származik, amely azonban évszázadokkal előbb Nagykanizsán telepedett meg.
: DIÓSKAL.
kövestállai KEÖVES JENŐ ny. százados, földbirtokos * 1879-ben Veszprémben. Középiskoláit Veszprémben végezte. A Ludo-vika Akadémiát Budapesten látogatta. 1898-ban. mint tényleges tiszt a gyulai h. gy. ezredben kezdte katonai szolgálatát, mint hadapród. 1899 nov. 1-én hd., 1904 máj. 1-én fhd. 1910 jan. 1. százados lett. A háborúban az orosz fronton harcolt mint zászlóaljparancsnok, 1916-ban a honv. minipzí-térimba rendelték szolgálatra, 1918 dec. 16-án leszerelt. Számos tiszti kitüntetés tulajdonosa. Nyugalomba vonulása után saját birtokán gazdálkodik.
MARTON FERENC körjegyző* 1901 Nagykanizsán. Középiskoláit Nagykanizsán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1929 óta Dióskál község vezető jegyzője. A község érdekében sikeresen fáradozott. ;F elesége: Kovács Gabriella, 1 fia, 1 leánya van.
FELSÖRAJK.
HADI JÁNOS kantortanító * 1886 de
cember 13. Siklóson. Oklevelét 1906-ban
Csurgón szerezte. 1919-ben került Felső-
rajkra, ezt megelőzően számon községben
működött. A háborúban az 52. gy. ezred
ben a szerb fronton szolgált, de rövid idő
után felmentették. Felesége: Kunik Ilona. 1
fia, 1 leánya van. .

miskei és monostori THASSY SÁNDOR,
földbirtokos * 1904 december 31. Felső
rajkon. 1922-ben érettségizett. 1927 óta ön
állóan vezeti a birtokát. Községi képv. test.
tagja. ; i
néhai miskei és monostori THASSY IMRE földbirtokos * 1873 Zalalövőn. Iskoláit Sopronban végezte, önkéntes évét a 20. h. gy.-ezredben szolgálta, a tiszti vizsga után aktiváltatta magát, de nősülése után kilépett a hadsereg kötelékéből és birtokán gazdálkodott. Számos egyesület tevékeny tagja volt. Özvegye: Vécsey Irma. 2 fia, 3 leánya volt.
TRINKL FERENC ny. MÁV elöljáró, * 1868. A tanfolyamképzőt Sopronban végezte. 1894. a Déli Vasúthoz ment gyakornoknak. Számoa állomása volt, majd 1914-ben Felsőrajkra helyezték és itt ment nyugdíjba. Több elismerést kapott szolgálatáért. Felesége: Pilicsi Júlia. 3 fia van.
VUK JÁNOS körjegyző * 1880 Rigyacz, Zala megye. Iskoláit Nagykanizsán végezte. 1907 január 25. óta Felsőrajkon körjegyző. A háború alatt hivatalból fel volt mentve. Számos kulturális egyesület tevékeny tagja.
WACHE ERNŐ r. kat. esp.-plénábos &#166; 1887-ben Kiskomáromban. Teológiát Veszprémben tanult. Ott is szentelték fel 1909-ben. Mint káplán Igaion kezdte működését, majd több községben lelkipásztorkodott, míg 1919 óta a felsőrajki egyházközség lelki ve-, zetője. Számos iskolai és egyházi egyesület, vezető tagja. 1930 óta h. esperes. Nevéhez fűződik az iskola és a plébánia épületének megépítése.
FELSŐRAJKI HITELSZÖVETKEZET mint az OKH tagja. Létesült 1929 jan. 1-én 250 drb befizetett üzletrésze van. Elnök: Wache Ernő esperes, ügyvezető: Hadi Jenő kántortanító, 8 ig. tagja, 3 felügyelő biz. tagja van. A szövetkezet célja, hogy a gazdáknak olcsó vetőmagot szerezzen, terményeket jó áron értékesítse, szóval árszabályozó szerepet játszón.
HAHÓT.
BÁLINT REZSŐ ig. tanító * 1886 Baján, ugyanott végezte a középiskoláit, valamint a tanítóképzőt is. Működését Hahóton kezdte, innen vonult be 1914-ben mint önk. szakasz-vezető a 20. h. gy.-ezredhez. A gazdasági hivatalban mint számvevő altiszt működött és: 1917-ben felsőbb rendeletre leszerelt. A köz-;

ség társadalmi és kulturális életében élénken ki veszi résizét. -Felesége: Horváth Jolán. 3 fiai, 2 leánya van.
KEAEMBR IMRE intéző, oki. gazdatiszt * 1891-ben Bpesten. Bpesten a reáliskolát, Magyaróvárott a gazd. akadémiát és Bpesten felsőbb kertészeti és borászati tanfolyamot végezte. Működését a gróf Károlyi-féle hitbizomány birtokon mint segédtiszt kezdte. 1933 óta a felsőfokosi gazdaság-: ban mint intéző működik. 1912-ben leszól gálta önkénteai évét a bpesti 1 h. gy.-ezredben, ugyanide vonult be a háború kitörésekor, mint hadapródőrmester. Az orosz és olasz frontokon hosszú időn át harcolt, 1918-ban mint tart. főhadnagy szerelt le. Több katonai kitüntetés tulajdonosa.
ROMÁN JÁNOS községi főjegyző * 1899 Dunaszerdahelyen. Középiskoláit Pozsonyban, a jegyző tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Dunaszerdahelyen mint jegyzőgyakornok kezdte, majd több állomás után 1927-ben Hahótra került. 1917-ben a pozsonyi 72. ezredhez bevonult mint önkéntes, majd a tiszti iskola elvégzése után mint tizedes az olasz frontra került. 1919-ben mint hadapródőrmester szerelt le. Számos társadalmi és kulturális egyesület tevékeny tagja.
ű vitéz TABAJDI KÁLMÁN ny. gyal. tábornok * 1867-ben az aradmegyei Kis-peregen. Elvégezte a Lud. Akadémiát és Hadiiskolát. 1887-1918 végéig mint tényleges tiszt szolgált. Számos magas katonai kitüntetés tulajdonosa, 1929 máj. 31-én vitézzé avatták. Nyugalomba vonulása óta felesége birtokán gazdálkodik. Számos társadalmi és kulturális egyesület tagja.
TÓTH IMRE gazdálkodó, községi bíró *. 1900-ban Mohol, Bácsbodrog megye. Középiskolái elvégzése után édesatyja birtokán gazdálkodott. 1918-ban bevonult a 48" k. gy.-ezredhez Pilsenbe, onnan az olasz: frontra vezényelték, ahol a háború végéig harcolt. Mint egészségi altiszt leszerelt 1918-ban. 1921 okt. 10-én a nemzeti hadseregbe lépett, ahol egy évet szolgált. 1922 okt 20-ig. Mint tizedes szerelt le. Azóta gazdálkodik. Felesége: Pakó Erzsébet. 1 fia, 1 leánya van.
TÖTH REZSŐ JÖZSEF kántortanító * 1908 Bazsin. Középiskoláit Sümegen, a t. képzőt Esztergomban végezte. 1930. júl.

12-én megválasztották Hahóton tanítónak. Utána bevonult Esztergomba a III. kerékpá-! ros zászlóaljhoz és egy évet töltött katonai szolgálatban. 1931 júl. 25-én mint hdp. őrmester szerelt le. 1933 júl. 18-án Hahótork kántortanítónak megválasztották. Több társadalmi egyesület tagja és vezetője.
KISBUCSA.
NAGY PÁL földbirtokos, lakik Szenttamáspusztán* Zánka 1858. Középiskoláit Sopronban és Pápán végezte. A gazdasági akadémiát Keszthelyen. Mint gyakornok a gróf Széchenyiek zemplén- és somogyme-gyei birtokán működött. 1884 óta a családi birtokot önállóan vezeti, 1906-ban Szenttamáspusztán saját 500 holdas birtokán gazdálkodik. Belterjes művelést honosított meg. 1878-ban résztvett mint tiszt Bosznia okku-pációjában. Neves gazda, aki mind az országos, mind a megyei társadalmi, gazdasági és politikai életben előkelő szerepet visz. A területvédő liga első zalai elnöke volt. Megyei törvényhatósági és községi képviselőtestületi tag. Nős: Kerkápoly Emiliával.
MISEFA.
felsőpataki BOSNYÁK GÉZA ny. főispán, v. orsz. képviselő és felsőházi tag * 1863 Somogyturon. A gimnáziumot Nagykanizsán, a gazd. akadémiát Magyaróvárott végezte. Saját és bérelt birtokon gazdálkodik. 1910-ben képviselő lett, 1918 végéig pedig főispán, majd 2 cikluson keresztül felsőházi tag.
felsőpataki BOSNYÁK ANDOR földbirtokos * 1896 Balatonlellén. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Megyei lapokban gazdasági és politikai cikkeket írt. 1914-ben a 6. űh. huszárezrednél szolgált és részt vett az orosz és román fronton. Több kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban szolg. kivüli fhdgy leszerelt és azóta gazdálkodik. A független kisgazda párt egyik vezető tagja. Szamosi helyi egyesület pártolója.
NAGYKAPORNAK.
DONÁTI ISTVÁN gazdálkodó * 1885 Nagykapornak. Békében a m. kir. csendőrségnél teljesített szolgálatot, a háborúban a 20. h. gy.-ezreddel vett részt és orosz fogságba esett. A községi képv. test. és elöljáróság tagja, a Hangya ügyvezetője. Fe-

lesége: Vági Teréz, akivel való házasságából 6 gyermeke született.
GECSEY ISTVÁN gazdálkodó * 1868-ban ugyanitt. Atyja mellett gazdálkodott 1896 óta önállóan dolgozik. Több helyi egyesület tagja. Neje: Borbás Anna. 1 leánya, 3 fia van.
NAGYKAPORNAK! TEJSZÖVETKEZET létesült 1904-ben, cégjegyezve 1931-ben. Tagok száma 185. Van 272 drb 12 pengős befizetett üzletrésze. A OMTK-nak szállít. Termeivénye napi 1000 liter tej. A szövetkezet célja, a helyi termelők árúinak egységes űjó áron való értékesítése. Az ügyöket 4 ig. tag és 3 félügyelő bizottsági tag végzi, Gecsey István ügyvezetővel az élen.
KISS ISTVÁN kántortanító * 1900-ban. Iskoláit Sárváron végezte, oklevelét 1918-ban Bpesten szerezte. Jelenlegi állomáshelyén 1928 óta működik. A háborúban a 18. h. gy.-ezredben szolgált a nyugati fronton. A NEP ügyv. titkára, a &#171;Hangya&#187; elnöke, levente főoktató. Felesége: Harmath Ida tanítónő. 2 leányuk van.
&#171;HANGYA&#187; NAGYKAPORNAK létesült 1920-ban. 583 drb 2 pengős befizetett üzletrésze van. A környék lakossága vásárlásaival erősen támogatja a vállalatot. Az, ügyek élén Kiss István kántortanító áll 7 ig-tag és 5 felügyelő bizottsági taggal egyetemben.
ZANATI ISTVÁN gazdálkodó * 1885-ben ugyanitt. Békében imnt csendőr teljesített szolgálatot. Jelenleg gazdálkodik. A háborúban a 20. h. gy.-ezredben szolgált, harcolt az orosz-fronton, majd fogságba került. Számos helyi egyesület tagja, a Hangya ügyvezetője. Felesége: Vogl Teréz, 6 gyermeke van.
ZUMBOK JÁNOS körjegyző * 1886 Keszthelyen. Iskoláit Zalaegerszegen, a jegyzőtanfolyamot 1907-ben Szombathelyen végezte. 1907-ben a 48. gy.-ezrednél kiszolgálta az önkéntesi évet, melynek végén tispti vizsgát tett. 1911 október óta Nagykaporna-kon működik. Számos egyesület életre hi-vásában jelentős szerepet játszott.
NAGYKAPORNAKI HITELSZÖVETKE ZET, mint az OKH tagja. Alakult 1913-ban. Zumbok János körjegyző kezdeményezésére. Tagok száma 165, befizetett üz-jetrész 200 P. 5 ig. tag és 4 felügy, bíz. tag áll az ügyek élén. A szövetkezet a

helybeli gazdák és kisiparosok igényeit igyekszik kielégíteni.
&#166; NEMESHETÉS.
JERGER FERENC ig. tanító * Apatin. 1889. Középiskoláit Baján végetez, ugyanott nyert tanítói oklevelet. 1909-ben Bellyén, kezdte meg tanítói pályáját. 1920 óta Ne-meshetésen működik. 1933-ban igazgatóvá nevezték ki. A Tűzoltő Egyesület megalapítója, az ifjúsági egylet vezetője. Felesége sz. Zsigmond Margit tanítónő. Kalocsán nyert tanítónői képesítést. Működését Keskenyer-dőn kezdte. 1920 óta Nemeshetésen tanít.
RŐM. KAT. ELEMI NÉPISKOLA. A múlt században épült iskolát 1929-ben modern i skolaépülettó építették át Láng Nándor zalaegerszegi építész tervei alapján. 1910 óta két tanerős iskola, amely részben osztott. A tanulók átlagos létszáma 150, az ismétlőiskolások száma 70.
OROSZTONY.
SZENTÉ JŐZSEF gazdálkodó * 1887-ben Orosztonyban. Iskolái elvégzése után saját birtokán gazdálkodott. 1910-ben a 48. k gy\-ezredhez bevonult. 1914-ben ismét be-.hivták szolgálatra és végig küzdötte az orosz, szerb, olasz és román frontokat. A szerb fronton súlyosan megsebesült és 1918-ban mint tizedes szerelt le. Számos kitüntetést kapott. A község gazdasági és kulturális életében élénk szerepet játszik. Felesége: Horváth Margit, 1 fia, 3 leánya van.
CSABA ANTAL körjegyző * 1900 Süme gen, középiskoláit Tapolcán végezte, keresk. érettségit Veszprémben szerzett, a jegyzői tanfolyamot 1923-ban Szombathelyen végezte. Több állomáshely után 1931 júliusától Orosztony község körjegyzője. A háborúban a 48. k. gy.-ezredben Pilsenben mint önkéntes szolgált és mint hadapródőrmester szerelt le. A község minden kulturális intézményében jelentékeny szerepet visz.
LENNER ERNŐ kovácsmester. * 1891-ben Sümegcsehin. Iskolái elvégzése után a kovácsmesterséget kitanulta és több helyen szerezte gyakorlatát. 1921-ben Sümegen lett önálló és 1922 óta Orosztonyban dolgozik. A háborúban a 6-os h. huszárokoz vonult be és végig küzdötte az orosz frontot, ahol fogságba esett. A fogságból 1918-ban meg-

95

szökött. Utána egy évet szolgált a nemzeti hadseregben. Felesége és 3 fia van. Számos községi egyesület tevékeny tagja.
PACSA.
DÉNES PÁL járási m. kir. állatorvos* 1884 november 29. Csabarendeken. 1902-ben Sümegen érettségizett, a főiskolát Budapesten 1907-ben végezte. Hosszú működése alatt számos helyen megfordult. 1915-ben a 7. közös huszárokhoz bevonult, mint népf. állatorvos. Számos hadi kitüntetés tulajdonosa. 1930 óta Pacsán működik. 1934 jún. végén főállatorvossá kinevezték.
DÉNES GÉZA LÁSZLÖ járási kéményseprő mester. * 1882 Nezsider. A mester-ségét Sopronban tanulta, önálló 1932 óta. A háborúban derekasan küzdött és 1917-ben mint 75o/0-os rokkant szerelt le. Fő-vadászi rangban. Felesége: Németh Terézia, 2 fia, 1 leánya van.
néhai derecskéi dr. FODOR GYULa * 1859 máj. 30. Szőlősgyörök járási tisztiorvos. Orvosi diploméját 1880-ban Bpesten. A hadseregben szolgált 15 évig és mint törzsorvos vonult nyugalomba. 1920-ban telepedett le Pacsán, járási tisztiorvossá kinevezték és ezen állást betöltötte 1923-ig haláláig.
néhai GALADITS LAJOS közs. fő jegy ző * 1865 Keszthely, ugyanott tett érettségit. Pályáját Zalaszentláazlón, mint s. jegyző kezdte meg, Dioskálon 25 éves korában főjegyzővé választották és itt 40 évig 1928 máj. 12-én bekövetkezett haláláig mű ködött és sokat tett községe érdekében. Özvegye, szül. Koller Ida, fia vitéz Csergő Béla fejérmegyei főjegyző, egy leánya I. oszt. postamesternő, másik leánya intéző felesége.
néhai dr. PLÓSZ SÁNDOR járási tiszti-orvos * 1879 Budapest. Középiskoláit ott, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Pá lyáját budapesi és külföldi kórházakban kezdte meg. Pacsán mint kör-, majd járási tisztiorvos 1933 márc. 17-én bekövetkezett haláláig működött. Volt megyei th. bizotta tag. Felesége: Balázs Anna.
néhai LACHER JŐZSEF járási főállat-orvos. Oklevelét Bpesten nyerte. 1914-ben bevonult a 6. huszárokhoz, Prsemislben fogságba esett. Több kitüntetést kapott. Hivatalát 1930 nov. 19-én bekövetkezett haláláig,

vezette. Özvegye: Tóth Irén, 3 leánya maradt.
LANDI FERENC r. kat. elemi iskolai tanító * 1882 Nagykorpód. Oklevelet 1902-ben Csurgón nyerte el. Működését Zala-béren kezdte, ahol 1907-ig dolgozott, 1907-től pedig Pacsán működött. 1929-ben nevezték ki az iskola igazgatójává. A háború alatt a 44. k. gy.-ezredben szolgált. 1915-ben orosz fogságba került. Irodalmi munkásságot fejt ki. Több egyesület tagja.
dr. TVARCSEK LÁSZLÖ körorvos * 1895 Esztergom. Diplomáját 1914-15-ben nyerte. 1921-től 1922-ig a budapesti Rókus-kórház-ban dolgozott. 1922 aug. óta Pacsán működik, dik. 1915-ben a 26. k. gy.-ezredhez bevonult. 27 hónapig az orosz és olasz frontokon harcolt. Tart hdgy., több kitüntetés tulajdo-nosa. Számos egyesület tagja. Felesége: Ma-yer Borbála, 2 fia, 1 leánya van.
TÖRÖK GYULA köz. főjegyző * 1884 Gutorfölde. Iskoláit Alsólendván és Zalaegerszegen végezte. Jegyzői oklevél megszerzése után a 48. k. gy.-ezredhez bevo-nult és letette a tiszti ^vizsgát. 1925-ben, egyhangúlag főjegyzővé választották. Számos középület és építkezés megvalósítása nevéhez fűződik. A levente és önk. tűzoltó egyesület elnöke.
PÖLÖSKE.
ANDRIS ALBERT gazdálkodó * 1872 Pölöskén. Eleinte édesatyja mellett dolgo zott, majd önerejéből vett gazdaságot 1899-ben, melyet azóta önállóan vezet. A háború alatt a 48. gy.-ezredben szolgált. Képviselő testületi tag, a szövetkezetnek 1919 óta elnöke. Felesége: Kiss Mária.
PÖLÖSKEI HITELSZÖVETKEZET, mint az OKH tagja 1897-ben alakult Tóth György indítványára. 1898 óta az OKH tagja. 232 üzletrészt á 40 P bocsátott ki. Elnöke Andris Albert. Szép eredménnyel működik.
GÁSPÁR ENDRE r. k. elemi isk. igazgató * 1882 Külsősárd. Oklevelét 1901-ben Csáktornyán szerezte. Hosszú tanítói működése után 1928-ban került Pölöskére. A háborúban a 20. h. gy.-ezredben szolgált, súlyosan megsebesült, 1918iban leszerelt.
NYÁRY KÁLMÁN főintéző * 1872 Pölöskén. A gazdasági akadémiát 1893-ban

végezte Keszthelyen. 1920 óta főintézö. Szá mos egyesület tagja és vezető Hágja. Iskolaszéki elnök. Képv. testületi tag, stb Neje: Hertelendy Kornélia.
vitéz gróf TELEKY BÉLA földbirtokos * 1896 Gyömrő. 40. h. tábori tüzéreknél szolgált, mint összekötő tiszt az orosz, olasz; és román fronton. Számos katonai kitün tetés tulajdonosa. 1918-ban mint tart. hdgy. leszerelt. 1921 óta a vitézi szék tagja. Számos kulturális és társadalmi egyesület tévé kény tagja. Neje: Mailáth Mária grófnő, 2 fia) 2 leánya van.
GUMBOR JÖZSEF uradalmi körerdész * 1879 Hodor. Iskoláit ott és Liptón végezte. Pályáját Vöröskőn 1899-ben gróf Pálffy Jánosnál kezdi meg, majd gróf Károlyi Lajosnál, 33 év óta pedig gróf Széchenyi Bélánál (1918 óta) leányánál gróf Teleky Tibornénál működik. A közs. képv. test. és az iskolaszék tagja.
SZENTPÉTERUR.
EGYED ZOLTÁN kántortanító * 1884-ben Bókaházán. Iskoláit Keszthelyen végezte, oklevelét Győrött 1904-ben nyerte. Ezután több községben működött, majd 1912-ben Szentpéterur község kántortanítója lett, mely tisztségét a mai napig közmegelégedésre tölti be. A háborúban a 20. h. gy.-ezredben, majd a 307. h. gy.-ezredben az. orosz, olasz és román frontokon <harcolt, 1914-ben megsebesült, több kitüntetés tulajdonosa. Számos egyesület vezető és pártoló tagja. A NEP vezető titkára. Felesége: Egyed Sarolta, 3 fia van.
vitéz PETHŐ ISTVÁN körjegyző * 1890 Pápán. 1909-ben a keszthelyi gimnáziumban érettségizett, a tanfolyamot 1911-ben Szombathelyen végezte. Számos állomás után 1925 június 25 óta Szentpéterur község vezető jegyzője. 1911-12-ben a 20. h. gy.-ezredben mint önkéntes szolgált, letette a tiszti vizsgát. A háborúban a 20. h. gy.-ezredben az orosz és olasz fronton harcolt. Számos tiszti kitüntetés tulajdonosa, 1918-ban mint tart. fhd. leszerelt. A község kulturális életében jelentékeny szerepet játszik, számos egyesület tevékeny tagja.
VARGA FERENC v. műszaki tisztviselő* a somogymegyei Kálmáncsán. Hosszú működése alatt megfordult Nagy-Magyarország

számos városában, járt külföldön is. Nevéhez egynéhány nagy üzem műszaki berendezésének elvégzése fűződik. Jelenlegi műhelyét 1930-ban vette. Számos egyesület tagja. A háborúban a 19. népf. gy.-ezredben mint karpaszomanyos tizedes szolgált. Neje: Kup-res Józsa, 1 fia, 1 leánya van.
ZALAAPÁTI.
dr. APATICS^ SÁNDOR, vezető jegyző* 1905 Őbecsén. Iskoláit Győrött végezte, Székesfehérvárott érettségizett. 1931-ben Zalaapátiban segédjegyzővé, 1932 októberben vezető jegyzővé választották. A tűzoltó és levente egylet megszervezése körül érdemeket szerzett magának. Felesége: Kovác& Ilona, 2 leánya van.
KROLLER MIKSA zalavári apát korm. főtanácsos * 1849-ben Pécsett. Iskoláit Pécsett és Pannonhalmán végezte. A tanárképző vizsgát Bpesten tette le. Hosszú és eredménydús működése után 1903-ban megválasztották apátnak Zalaapátiban. Azóta itt működik. Az egyházi kérdésekben irodalmi tevékenységet is kifejtett. A törv. hatósági bizottság örökös tagja, több egyházi tanács tagja, tulajdonosa a II. magyar érdemkeresztnek.
KUTI ERNŐ jószágfelügyelő *Iskoláit Székesfehérváron végezte. 1900-ban érettségit tett. 1903-ban megszerezte a gazdasági aks,-démia oklevelét Magyaróvárott. Hasznos szak -írányú működése után 1928-ban Zalaapátiba került és azóta itt, mint jószágfelügyelő működik. 1914-ben bevonult a 19. gy.-ezred hez, az orosz frontra került, Lublinnál fogságba került, ahonnan csak 1920-ban került haza. Mint tart. hdgy. szerelt /le. Képv test. tag. 2000 holdas birtokot vezet. Felesége: Jirovec Eleonóra, 3 fia van.
SIFTER ISTVÁN ny. miniszterelnökségi s. h. igazgató * 1869-ben Sőjtör, Zala megye. Iskoláit Módon községben végezte. Bókében mint tovább szolgáló számvevő őrmester több ezredben szolgált. Majd átlépett a kultuszminisztérium szolgálatába, mint segédtiszt itt 6 évet töltött. Innen áthelyezték a miniszterelnökségre, 1924 dec. 31-én nyugalomba vonult. A háború alatt hiva tálból fel volt mentve. Számos kultúregye-sület tevékeny tagja. A levente egyesület zenekarának megszervezője.

ZALASZABAR.
BARANYAY JÖZSEF pénzügyőri főszem-lész * 1874 Borozska. Középiskoláit Titelben végezte, mely után a pénzügyőrséghez került, ahol fokozatosan egészen a főszemlészii rangig vitte fel. Ilyen minőségben 1923-ban nyugalomba vonult. A háború alatt hivatalból fel volt mentve. Felesége: Frey Herttusia, a helybeli posta vezetője.
KOVÁCS JÖZSEF községi vezető jegyző * 1878 Bucsuta Zala megye. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte. A vármegyei vizsgát Szombathelyen tette le. Több állomáshely, után 1925 óta a község vezető jegyzője. A 48. gy.-ezredben szolgált mint önkéntes. Szá mos társadalmi egyesület vezető tagja. Működése alatt a helybeli iskolai épület kiegé-szitásén fáradozott. Felesége: Kohn Gizella, több idegen nyelven beszél.
vitéz NÉMETH I. JÓZSEF ny. honvéd-tiszthelyettes * 1890 Zalaegerszegen. Iskolái elvégzése után a pénzügyőrség szolga latába lépett, ahol 4 és negyed évet szolgált, 1911-ben bevonul a 48. gy.-ezredhez, 3 évet szolgált és a háború kitörésekor a szerb frontra vonult, később átvitték az olasz frontra, majd hosszabb frontszolgálat után fogságba esett. Olasz fogságból 1919-ben került haza. Számos vitézségi érem tulajdonosa. A háború befejezése után tényle ges szolgálatban maradt. 1928-ban mint rokkant tiszthelyettes vonult nyugalomba. 1925 ben vitézzé avatták.
TÓTMÁRTON IMRE kántortanító *\ 1883-ban Nagybakonok. Középiskoláit Nagykanizsán, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. 1906 ót)a a zalaszabori község tanítója. A szö vetkezet vezetője és könyvelője, az iskolán-kivüli népművelés vezetője, melyért elismerő oklevelet nyert. 1914-ben bevonult a 48. k gy.-ezredhez. Az orosz és román fronton harcolt, majd Odesszába helyezték, ahonnan 1918-ban tért vissza. Felesége: Burási Gizella, 1 leánya, 1 fia van.
ZALASZENTMIHÁLY ' ' &#166;' '
FEKETE ZSIGMOND férfiszabó * 1886. Felszabadulása után mint segéd Zalaszent -gróton, Pacsán, Szombathelyen dolgozott. 1917 óta önálló mester. 1925 óta Zalaszent-mihályon működik, kilenc alkalmazottat foglalkoztat. 1930 óta községi képviselőtestület.

tagja, az iskolaszék alelnöke, a pacsai iparosönsegélyző helyi pénztárosa. Élénk tár sadalmi szerepet visz.
IPAROSKÖR. 1927-ben alakult a helyi iparostársadalom érdekeinek előmozdítására és az iparosifjúság nevelésére. Tagjainka száma 50. A község társadalmi életében jelentős működést fejt ki, műkedvelői és hazafias előadások tartásával a kultúra terjesztője, a hazafias érzés ápolója, a szakelőadásokkal a helyi iparosok ismeretkörét gyarapítja. Saját könyvtára van. Ünnepélyes alkalmakkor testületi zászlajával vonul fel. Első elnöke Komáromi István volt. Jelenlegi alelnöke: Karafiáth Jözsef, pénztáros. Iiechnitzer Dezső, ellenőr: Kovács G^üla, könyvtáros: Vidonics Kálmán, Vezetőségé -ben működtek: Bapisz János, Trozsnyi István, Obenher Imre, Vargu István, Berg-mann József.
KARAFIÁTH JÖZSEF épület- és bútorasztalos, koporsó raktár tulajdonosa * Nagykanizsa 1893. Iskolái elvégzése után ipari pályára lépett Nagykanizsán. Budapesten és Berlinben segédeskedett. 1919-ben önálló-, sította magát, Zalaegerszegen. 1928 óta Za-laszentmihályon működik. Több munkája közül a pacsa és zalaszentmihályi jegyzői lak épületmunkája említésre méltó. A zalaegerszegi kiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki. A 20. h. gy.-e.ben küzdötte végigj a háborút. Hosszú harctéri szolgálat után 1917-ben megsebesült. Az iparoskör alelnöke, a vígalmi bizottság elnöke, az iparos mestervizsgáztató bizottság tagja.
KOCZOR KÁROLY MÁV intéző * Celldömölk, ősrégi, vasmegyei nemesi család sarja. A főreáliskolát Győrben végezte. 1910-ben lépett a MÁV szolgálatába, Pozsony, Celldömölk, Szentgotthárd, Pápa után 1933 óta Zalaszentmihályon teljesít szolgálatot. Felesége: Koba Ilona, két gyermek atyja. Mint e. é. ö. Sopronban a 18 h. gy.-ezrednél szolgált, 1910-ben mint hadapródőrmes ter szerelt le. A háború idején Győrszemerén, fontos vasúti gócponton működött. Az Orsz. szaktisztviselők csoportjának és több társadalmi egyesület aktív tagja.
KOMLÓSI JÓZSEF cégtulajdonos, építkezési anyagkereskedő, keményítői cs csirizgyáros.* Somogy-Berzence. Iskoláit Zalaegerszegen végezte. A keresk. érettséginek 1915-ben történt letétele után hadba-,

gyár Élelmiszerszállító és Árúkereskedelmmi rt.-hez került, majd a Budapesti Tejkeres*-kedelmi rt.-nél mint könyvelő helyezkedett el. Onnan Sümegre a Magyar Mezőgazdák Kereskedekni rt.-hez került, mint főkönyvelő, majd Pécsen 1926-ban a Tojás, Baromfi és Vadexport rt.-nél mint telepvezető egészen 1927-ig működött. Azóta a Sümegi Tojásbevásárló telepet vezeti. Képviselő testületi tag. Felesége: ítosenbarg Erzsébet.
BAÜER SÁNDOR vendéglős és szeszárú-kereskedő * 1863. Nemesbányán. 1896-ban telepedett le Sümegen. Letelepedése után bekapcsolódott a megye és község közéletébe. Hosszú időn keresztül volt községi képviselő és a hitközség elöljáróság tagja. Két fia van, kik résztvettek a világháborúban.
BENCZ FARKAS ÖDÖN ny. csendőrfőtörzsőrmester * 1885 Zséren. 1906-ban bevonult a 12-es gy.-ezredhez, 1910-ben a csendőrség kötelékébe lépett, 1911-bencsend-őrtizedes, 1912-ben őrsvezető, 1915-ben őrmester, 1917-ben alőrmester, 1920-ban főtörzsőrmesterré léptették elő. 1930-ban nyugalomba vonult. A jubileumi emlékérem, a szolgálati kereszt, több dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége: Csere Irén. Első neje: Csernák Mira meghalt 1932-ben, két gyermeke maradt.
bessenyöi és örvendi dr. BEÖTHY ISTVÁN róm. kat. apátplébános tanfelügyelő * 1882 Tenken. A bécsi Pázmáneum növendék(c) volt. 1905-ben Bécsben szentelték pappá. 1905-1915-ig a veszprémi papnevelő intézetben, mint teológiai tanár működött. 1915-ben a papnevelő intézet aligazgatója lett, 1919-ben foglalta el a sümegi plébánia vezetését. 1926-ban történt a Szent Egyedről nevezett somogyvári apáti kinevezése. A Stefánia gyermek és csecsemő védő egyesület elnöke, a MANSz igazgatója stb. stb.
BERGER SÁNDOR vendéglős, sörnagykereskedő * 1870 Szentantalfán. A vendéglős ipart Budapesten tanulta. 1899-ben önállósította magát Sümegprágán. Jelenlegi üzletét 1907-ben alapította. Volt virilis képviselő testületi tag. 1921 óta sörnagykereskedése is van. 1916-ban a 7. t&zérezredhez vonult be. A román fronton harcolt a világháborúban. Neje: Grósz Paula, két fia van.
BEICHT VIKTOR szőlőbirtokos. * 1878. Sümegen. Felsőkereskedelmi végzettsége után

mint tisztviselő, majd 1910-ben, mint községi
pénztáros választatott meg. Ezen tisztségét
1919-ig töltötte be. 1927-től, mint pénzköl-
csönző működik. Hitközségi jegyző, a Szent
Egyletnek és Nőegyletnek 36 éve jegyzője,
a Polg. Önképzőkörnek 25 éve pénztárosa.
Hegyközségi elnök, községi számv. bizt. el
nöke stb. Mindenkor kiveszi részét a község
minden hazafias, kulturális és jótékonycélu
megmozdulásában. <&#166;
CSEKŐ JÓZSEF ny. csendőrtiszthelyettes. * 1882. Bodorfa. Iskoláit Sümegcsekén végezte. 1904-ben bevonult a 48. gy. ezredhez, 1907-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban tizedes, 1912-ben csendőrőrsvezető, 1915-ben vizsganélküli alőrmester, 1918-ban vizsgázót talőrmester, 1919-ben csendőrtisztviselői státusban ellenőrnek nevezték ki.. 1920-ban őrsparancsnok lett. 1911-ben és 1915-ben nyilvános dicséretet, 1917-ben dicsérő okiratot kapott. Neje Bakóvszky Aranka.
CSORDÁS DEZSŐ csendőrtiszthelyettes. * L887. Káptalanfa. Iskoláit Káptalanfán végezte. 1909-ben Fiúméban a 20-as h. e.-hez bevonult, itt szolgált 1915-ig, majd a csendőrséghez lépett be. 1915-ben őrmester, 1918-ban törzsőrmester, 1928-ban tiszthelyettes, 1929-ben őrsparancsnoknak lépett elő. A háború alatt a román harctéren szolgált. A háborús emlékérem, a 20 éves szolgálati kereszt és 2 drb. dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége sz. Molnár Margit. Két fiúgyermekük van.
dinnyeberki BOZÓ PÁL ny. tábornok. * 1865. Csuzon. A közös katonai iskolát 1887-ben végezte, majd a 86-ik ezredhez nevezték ki zászlóssá. 1890-ben a m. kir. honvédséghez helyezték át, mint századost. A Ludovika Akadémián és a soproni főreál-iskolán, mint tanár működött. A világháborúban a pécsi honv. ezreddel, Szerbiában a székesfehérvári ezreddel, a Kárpátokban a 307 és 22-es ezredekkel, a beszarábiai fronton 41 hónapot töltött el, mint ezredparancs nok. Háromszor sebesült. A Károlyi forradalom alatt a Dunántúlon megszervezte a nemzetőrséget és ezekkel a Muraszombatba benyomult szerbeket kiverte. A köztársaság alatt kényszernyugdíjba helyeztetve Sopron ban az ellenforradalmat szervezte meg. 1921-ben IV. Károly király rendelkezésére bocsáj-totta magát. Majd a meghiúsult trónfoglalá

gyár Élelmiszerszállító és Árúkereskedelmmi rt.-hez került, majd a Budapesti Tejkeres^ kedelmi rt.-nél mint könyvelő helyezkedett el. Onnan Sümegre a Magyar Mezőgazdák Kereskedelmi rt.-hez került, mint főkönyvelő, majd Pécsen 1926-ban a Tojás, Baromfi és Vadexport rt.-nél mint telepvezető egészen 1927-ig működött. Azóta a Sümegi Tojásbevásárló telepet vezeti. Képviselő testületi tag. Felesége: Rosenbarg Erzsébet.
BAÜER SÁNDOR vendéglős és szeszárú-kereskedő * 1863. Nemesbányán. 1896-ban telepedett le Sümegen. Letelepedése után bekapcsolódott a megye és község közéletébe. Hosszú időn keresztül volt községi képviselő és a hitközség elöljáróság tagja. Két fia van, kik résztvettek a világháborúban.
BENCZ FARKAS ÖDÖN ny. csendőrfőtörzsőrmester * 1885 Zséren. 1906-ban bevonult a 12-es gy.-ezredhez, 1910-ben a csendőrség kötelékébe lépett, 1911-bencsend-őrtizedes, 1912-ben őrsvezető, 1915-ben őrmester, 1917-ben alőrmester, 1920-ban főtörzsőrmesterré léptették elő. 1930-ban nyugalomba vonult. A jubileumi emlékérem, a szolgálati kereszt, több dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége: Csere Irén. Első neje: Csernák Mira meghalt 1932-ben, két gyermeke maradt.
bessenyöi és örvendi dr. BEÖTHY ISTVÁN róm. kat. apátplébános tanfelügyelő * 1882 Tenken. A bécsi Pázmáneum növendékei volt. 1905-ben Bécsben szentelték pappá. 1905-1915-ig a veszprémi papnevelő intézetben, mint teológiai tanár működött. 1915-ben a papnevelő intézet aligazgatója lett, 1919-ben foglalta el a sümegi plébánia vezetését. 1926-ban történt a Szent Egyedről nevezett somogyvári apáti kinevezése. A Stefánia gyermek és csecsemő védő egyesület elnöke, a MANSz igazgatója stb. stb.
BERGER SÁNDOR vendéglős, sörnagykereskedő * 1870 Szentantalfán. A vendéglős ipart Budapesten tanulta. 1899-ben önállósította magát Sümegprágán. Jelenlegi üzletét 1907-ben alapította. Volt virilis képviselő testületi tag. 1921 óta sörnagykereskedése is van. 1916-ban a 7. t&zérezredhez vonult be. A román fronton harcolt a világháborúban. Neje: Grósz Paula, két fia van.
BR1CHT VIKTOR szőlőbirtokos. * 1878. Sümegen. Felsőkereskedelmi végzettsége után

mint tisztviselő, majd 1910-ben, mint községi
pénztáros választatott meg. Ezen tisztségét
1919-ig töltötte be. 1927-től, mint pénzköl
csönző működik. Hitközségi jegyző, a Szent
Egyletnek és Nőegyletnek 36 éve jegyzője,
a Polg. önképzőkörnek 25 éve pénztárosa.
Hegyközségi elnök, községi számv. bizt. el
nöke stb. Mindenkor kiveszi részét a község
minden hazafias, kulturális és jótékonycélu
megmozdulásában. <&#8226;
CSEKŐ JÓZSEF ny. csendörtiszthelyettes.. * 1882. Bodorfa. Iskoláit Sümegcsekén végezte. 1904-ben bevonult a 48. gy. ezredhez, 1907-ben a csendörség kötelékébe lépett. 1908-ban tizedes, 1912-ben csendőrőrsvezető, 1915-ben vizsganélküli alőrmester, 1918-ban vizsgázót talőrmester, 1919-ben csendőrtisztviselői státusban ellenőrnek nevezték ki.. 1920-ban őrsparancsnok lett. 1911-ben és 1915-ben nyilvános dicséretet, 1917-ben dicsérő okiratot kapott. Neje Bakóvszky Aranka.
CSORDÁS DEZSŐ csendörtiszthelyettes. * L887. Káptalanfa. Iskoláit Káptalanfán végezte. 1909-ben Fiúméban a 20-as h. e.-hez bevonult, itt szolgált 1915-ig, majd a csendőrséghez lépett be. 1915-ben őrmester, 1918-ban törzsőrmester, 1928-ban tiszthelyettes, 1929-ben őrsparancsnoknak lépett elő. A háború alatt a román harctéren szolgált. A háborús emlékérem, a 20 éves szolgálati kereszt és 2 drb. dicsérő okirat tulajdonosa. Felesége sz. Molnár Margit. Két fiúgyermekük van.
dinnyeberki BOZÓ PÁL ny. tábornok. * 1865. Csuzon. A közös katonai iskolát 1887-ben végezte, majd a 86-ik ezredhez nevezték ki zászlóssá. 1890-ben a m. kir. honvédséghez helyezték át, mint századost. A Ludovika Akadémián és a soproni főreál-iskolán, mint tanár működött. A világháborúban a pécsi honv. ezreddel, Szerbiában a székesfehérvári ezreddel, a Kárpátokban a 307 és 22-es ezredekkel, a beszarábiai fronton 41 hónapot töltött el, mint ezredparancsnok. Háromszor sebesült. A Károlyi forradalom alatt a Dunántúlon megszervezte a nemzetőrséget és ezekkel a Muraszombatba benyomult szerbeket kiverte. A köztársaság alatt kényszernyugdíjba helyeztetve Sopron ban az ellenforradalmat szervezte meg. 1921-ben IV. Károly király rendelkezésére bocsáj-totta magát. Majd a meghiúsult trónfoglalá
7*

vonult a pécsi 19 h. gy..-ezreddel. 1919-ben 14 havi frontszolgálat után mint t. hadnagy szerelt le. A n. e., a bronz vit. é., a Károly cs. k. tulajdonosa. A frontharcosok tevékeny tagja. 1922 óta önálló. Nős, egy gyermek atyja.
néhai BRIGLEB1TS BÉLA * 1879 Babospusztán.. Saját birtokán gazdálkodott, 1932-ben bekövetkezett haláláig. A háború ban a 20. h. gy.-ezredben szolgált, az orosa fronton kétszer megsebesült. 1918-ban mint tizedes szerelt le. Számos társ. egyesület, tagja volt. Özvegye: Tóth Irma, 3 fia maradt hátra.
BOGYAY KÁLMÁN körjegyző * 1882 Z. Besenyőn. 1913 aug. 1. óta Zalaszent; mihályon működik. 1914 május 25 óta vezető jegyző. Neje: Árvay Ilona, 3 fia, I leánya van.
NÉMETH JENŐ ny. ig. tanító * 1871 Győr. A r. kat. tanítóképzőt végezte Győrött és 1890-ben nyerte oklevelét. |1893 óta nyugalomba vonulásáig Zalaszentmiht.-lyon működött. Élénk társadalmi tevékeny -séget fejtett ki. Számos helybeli egyesület megalakítását kezdeményezte. A község tár sadalmi életében élénk részt xvesz. ' Fele &#166; sége: Zeiss Mária, 4 fia, 4 leánya van.
ZALASZENTMIHÁLYI HITELSZÖVETKEZET mint az OKH tagja. Alakult 1907 április 15-én 260 üzletrésszel á 40 P. Né meth Jenő ig. tanító szervezte a gazdasági élet fellendítésére. 9 ig. tagja, 4 felügyelő biz. tagja van. Ügyvezető Németh XJenö ig. tanító, elnök Simonics József gazdái kodó.
SCHÖPFER ANDRÁS postamester *1886-ban Balatonszentgyörgyön. Szakiskoláit Nagykanizsán 1909-ben végezte. 1921 óta a helybeli postahivatalt vezeti. 1914-ben a 19. h. gy.-ezredhez bevonult, végig küzdötte az orosz frontot, fogságba került, ahonnan 1920-ban tért vissza. Azóta ismét a postahivatalt vezeti. A NEP helyi elnöke. Felesége: Zsiga Magda, 3 leánya van.
SZABÓ IMRE r. k. plébános * 1882-ben Nagykanizsán érettségizett. Teológiai kép-zettségét Veszprémben szerezte, ahol 1906-ban felszentelték. 1916 óta Zalasfcentmi hályon lelkipásztor. 3000 hivet számolt egyházközsége. Templomuk a XIV. századból való, kétszer leégett.

SKUBLITS ISTVÁN földbirtokos * 1875 okt. 1. Besenyőn. Gazd. oklevelét 1896-ba,n Keszthelyen nyerte el. A 20. h. gy.-ezredben 1896-97-ben leszolgálta az önkéntesi évét. Besenyőn családi birtokán gazdálkodik. 1914-ben a 19. népf. gy.-ezredhez bevonult, A szerb fronton fogságba került. 41 hónapi fogság után hazatért és mint szdos leszerelt. 1932 óta Zalaszentmihályon gazdálkodik. Neje: Schmidt Mariska.
SVASTITS Pál földbirtokos * 1867 Le-sencetomaj. Iskoláit Veszprémben és Keszthelyen végezte, majd a családi birtokon gazdálkodott. A háború alatt hivatalból fel volt mentve. Számos kulturális egyesület tevékeny tagja, törv.-hatósági bizottsági tag. Képv. testületi tag stb. Felesége: Skublits Gizella, 4 fia, 2 leánya van.
SÜMEG ÉS JÁRÁSA.
.'..':. .: &#166;-.'- SÜMEG.
dr. ACZÉL ELEMÉR kórházi íg. főorvos, községi orvos * 1889 Budapesten. Tanulmányait Budapesten végezte. A világhár borúban a 25. helyőrségi kórházba vonult be. A szerb fronton kezdte meg .működését, ugyanaz évben szerb fogságba került. Fogsága alatt, mint orvos működött. Résztvett az albán visszavonulásban. 1915-től 1919-ig olasz fogolytáborokban mint orvos működött. 1919-től 1924-ig több budapesti kórháznak volt segéd- és alorvosa, 1924-től a sümegi közkórháznak alorvosa, 1928-ban községi orvos, 1931-ben a kórház ig. főorvosa lett. A sümegi vöröskereszt alelnöke és orvosa.
dr. ÁGOSTON JÓZSEF orvos * ,1897 Nemesdéren. Tanulmányait Budapesten végezte. Az egyetem elvégzése után Sümegre került mint gyakorló orvos, 1933-ban a sümegi közkórház alorvossává nevezték ki. 1915-ben bevonult a pécsi 19. h. gy.-ezred-hez és ott is szerelt le, mint tart. hadnagy. Az I. o. ezüst Károly cs. k., Leb. érem 10 éves szolgálati kereszt, frontharcos érem tulajdonosa. 1923-ban mint karpaszományos tiszthelyettes a nemzeti hadsereg kötelékébe lépett. 1930-ban miniszteri rendeletre elbocsátották.
BAUER LÁSZLÓ m. tisztviselő * 1902 Sümegen. Az érettségi vizsgálatot Zalaeger szegen 1920-ban tette le. Ezután a Ma-

ióő

kísérlet után nyugalomba vonult. A Lipóí rend, lovagkereszt, a vaskorona rend és a katonai érdemkereszt, a katonai érdemérem valamennyi hadiékitménnyel és kardokkal. a tiszti arany vitézségi érem és a békebeli katonai érdemérem tulajdonosa. Két fia a fronton esett el.
DUNÁNTÚLI MÉSZ-, TÉGLA- ÉS KŐ-IPARI R.-T. Sümegen. Alapították 1887-ben Steiner Simon, Hauptschein Vilmos. A gyár fokozatosan fejlődött. 1912-ben részvénytársasággá alakult át. Kiterjedt üzletköre majdnem az egész ország területére. A r. t., mint önálló cégek 100 éve állnak fönn. 1921-től a központ Budapesten van. A gyár 350-400 munkást foglalkoztat.
DRECHSLER BÉLA kereskedő. * 1891. Dettán. Iskolai végzettsége után hivatali pályára lépett és a háború kitörésekor azon nal bevonult a 61 -ik gy. ezredhez. 1918-ban, mint segédszolgálatost felmentették. 1920-ban Sümegen a Magyar Mezőgazdák r. t. cégvezetője lett, 1922-ben pedig önállósította magát. 1927-ben bank üzlettel bővítette irodáját. A Nemzeti Egység Párt és az izr. hitközség választmányi tagja.
eitericzi E1TTNBR JENŐ tak. pénzt. ig. m. kir. kincst. tan. * 1874. Sümegen. Iskolái elvégzése után a bőrgyári szakmára lépett, majd szaktudásának gyarapítása végett Freibergben elvégezte a felsőbőripari ipari szakiskolát. Két és fél évi külföldi tanulmányút után fivére vezetése alatt lévő bőrgyárat a legmodernebb gépekkel szerelte fel, ezzel Dunántúl harmadik bőrgyárává fejlesztette. 1925-ben kir. kincst. tanácsossá nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik a községi képviselőtestület megalakítása, melynek örökös díszelnöke. Több társadalmi egyesület vezető tagja. stb.
dr. ELLENBAGEN IGNÁC főrabbi. * 1888. Jánosházán. Tanulmányait Budapesten végezte, majd mint vallástanár öt éven keresztül működött. 1922-től pedig Sümeg község főrabbija lett. 1917-ben jelent meg Siber Almursid Alkáfi cimmel vallás filozófiai munkája.
PÁNCSIK LAJOS gyógyszerész. * 1885. Brekinszkán. Az egyetemet Budapesten végezte. 1912-től 1918-ig Szentesen, majd 1918-ban Léván, 1922-ig, mint gyógyszertárgondnok működött. 1920-ban önállósította magát. Nagysallón. 1926-ban a magyar állampolgár-

sága miatt el kellett hagynia Nagysallót, Sümegre került, azóta itt működik. A keszthelyi református anyaegyház itteni fiókjának gondnoka. Felesége Szarkásy Jolán, három gyermek anyja.
FISCHER MÓR, ecet-, likőr- és rumgyáros. * 1864-ban Acsádon. 1898-ban alapította meg mai gyárát, amely fokozatosan fejlődve, a környék egyik számottevő ipari vállalatává nőtte ki magát. Az üzletköre több vármegyére kiterjed. Községi képviselőtestületi tag, az izr. hitközség elnöke, a Magyar Ecetgyárosok Egyesületének igazgatósági tagja, a Magyar Ecettermelő R. T.-nek szintén igazgatósági tagja.
FRANKOVITS TESTVÉREK tojás export ker. vállalat. Sümegi telepe 1921-ben létesült, üzletköre kiterjed Zala-, Vas- és Veszprém megyékre. Dunántúl legnagyobb forgalmát bonyoltíják le. Helyi cégvezető Gutmann Ármin, 1921-től van a cégnél, ahol szorgalmával elérte, hogy ma már bizalmi állást tölt be a cégnél. A cég főüzlete Budapest IX. Csarnok-tér 3-4. alatt van.
özv. FÜLÖP JÓZSEFNÉ, szül. Holba Mária várm. útbizos özvegye. Férje * 1873. Sittén. 21 éves korában vonult be katonának és mint őrmester szerelt le. 1911-ben nevezték ki várm. útbiztosnak Lendván. 1921 ben helyezték át Sümegre. 1933-ban hunyt el. Öt gyermekük van.
GEIGER JÁNOS kéményseprőmester. * 1875. Sümeg. Iskoláit Sümegen végezte. 189ÍÍ ban bevonult a haditengerészethez. 1900 óta kéményseprőmester. A világháborúban a horvát-szlavón csendőrségnél szolgált, mint szakaszvezető. A községi képviselőtestület vi-rilis és választó tagja. 1910 óta törvényhatósági bizottsági tag. Az önképzőkör, kat. legényegylet, a tűzoltótestület volt alparancs-noka, az ipartestület volt pénztárosa. 1919-1929-ig városbíró, a hit- és község választmányi tagja. Az ipariestületek Országos Szövetségének elnöksége az ipar terén kifejtett érdemeiért elismerő oklevéllel tüntette ki. A kommunizmus alatt ellenforradalmi magatartásáért túszként fogvatartot-ták. Részt vett az ellenforradalom szervezésében. A nemzetőrség vezető tagja. A munkavédelmi bizottság tagja. Neje szül. Németh Teréz.
GRASSANOVITS OTTÓ főjegyző. * 1884. Cserföld. Szombathelyen közigazgatási tan

101

folyamot végzett. Alsólendván kezdte meg működését. 1905-ben a megszállás után Uk kon folytatta működését, mint körjegyző 1919-ben pedig Sümegen választották mea főjegyzőnek. A Sümegi Leventeegyesület elnöke.
HEGYI KALMÁNNÉ szül. Miké Anna.
* Zalaszentgróton. Oki. közs. szülésznő. Is
koláit Budapesten 1895-ben végezte, ugyanaz,
évben kezdte meg &#166; működését Sümegen. 190S-
ban nevezték ki községi szülésznőnek és az
óta hivatását felettes hatóságainak megelé
gedésére teljesíti. Férje Hegyi Kálmán szül,
1859. Sümegen. Csizmadia mester volt. Édes
apja részt vett a 48-as szabadságharcban.;
özv. HIDASI SANDORNÉ ny. min. tan " özvegye, szül. Schmidt Jolán. Néhai férj<> Hidasi Sándor * 1863. Hidason. A tanítói, majd a tanári képesítés után 1888-tól 1894.-ig a diósgyőri vasgyári és pereces bánya telepi elemi és iparos iskolák igazgatója lett, majd mint ilyen Baross Gábor miniszter a Slöjd, majd ismételten az osztrák és németországi iparoktatás tanulmányozására kül dötte ki. 1894-ben segédtanfelügyelő, 1898-ban pedig Ungvármegye tankerületének élőr&#171; került. 1914-ben a törvény előkészítő bizottságba lett berendelve. 1915-ben a VII. b ügyosztály helyettes, 1917-től rendes főnöke lett. 1905-ben a Ferenc József rend lovag keresztjével, 1912-ben a kir. tanácsosi cím mel lett kitüntetve. 1917-ben a II. oszt polg. hadi érdemkeresztet kapta. 1925 b&#171;n nyugalomba vonult.
HOCHSULD JÓZSEF Hangya üzletvezető..
* 1902. Sümegen. Iskoláit Sümegen végezte,
utána kereskedelmi pályára lépett. 1930 óta
a Sümegvidéki Hangya sümegi főüzletéiiek
üzletvezetője. Társadalmi egyesületek aktív
tagja.
HORVÁTH JÓZSEF kórházgondnok, ipartestületi jegyző. * 1863. Sümegen. iMini csizmadia kezdte pályájáját, iparát nagyapjától tanulta. 1886-ban önálló lett Sümegen. 1896-ban a Milleniumi kiállítás ipari rendezésében vett részt, melyről Ö császári királyi fensége legfőbb elhatározásával legfelsőbb elismerését adta. 1894-ben elvállalta az akkori Munkásbiztosító pénztár kép viseletét. Lelkiismeretes munkásságát okira tilag elismerték. 1931-ben az iparos érdekek mindenkori előmozdításáért okiratilag a leg nagyobb elismerést érdemelte ki. 1922-ben

az Országos Iparegyesület díszéremmel tüntette ki. 1919-1931-ig városi képviselő és közgyám volt. 1923 óta kórház gondnok. Neje: Hegyi Elenora, 3 gyermek anyja.
HONSz. Alakult 1931-ben, bányavölgyi
Tost Aurél ny. közalapítványi igazgató lelkes
és fáradságot nem kímélő munkájával. 598
tagot számlál. Társelnök vitéz gróf Kornis
Elemér földbirtokos, alelnök Mórer Jenő
szkv. főhadnagy, pénztáros Pék József ke.
reskedő. &#8226; \
KALMAN HENRIKNÉ vendéglős. A ven.. i7églőt &#8226; férje, néhai Kálmán Henrik alapította 1903-ban. 1910-ben meghalt s azóta özvegye "ezeti a vendéglőt, fia Kálmán Béla segítségével. Két gyermeke van az egyik kereskedelmi iskolai tanár Budapesten, a másik vendéglős.
KISS KAROLY ny. csendőrtiszthelyettes, s 1887. Bózsin. Iskoláit Bózsin végezte. 1909-ben bevonult a 20-as honvédekhez. 1912-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1916-ban őrmesterré, 1919-ben tiszthelyettessé lépett elő. A világháborúban a beszkidi hegyekben az oroszok ellen, majd a szerb fronton har colt, maj az ország különböző részén tömeges munkáscsoportoknál közbiztonsági szolgálatot teljesített. A kommunizmus alatt Szegeden a megszálló francia csapatok mellett létesített közbiztonsági szolgálatot látta el. A kommun után részt vett a feloszlatott vörös hadsereg tagjainak kinyomozásában. Bácsbodrog megyében teljesített szolgálatot 1930 év végéig, mikor is saját kérelméa-p nyugalomba vonult. Felesége: Szigeti Magdolna, egy gyermeke van.
kisfaludi KISFALUDY TIVADAR telek könyvvezető. * 1855. Sümegen. Iskolái után 1874-ben állami szolgálatba lépett. 1899 ben ideiglenesen nyugalomba vonult. 1914-től 1925-ig a kúriánál volt. A régi nemes Kis faludy költő család leszármazottja. Kisfaludv Sándor, nagyatyjának édes testvére voli. Három gyermeke van.
KOVÁCS MARTON ny. áll. fegyintézet! altiszt. * 1860. Magyarbikolon. 1882-ben bevonult a 30. honv. zászlóaljhoz, majd mint tizedes átkerült a csendőrséghez. 1889-ben szerelt le Kolozsváron. Itt a városházán, mint napidíjas működött, majd Szamosujvárra ne vezték ki a fegyintézethez, mint kezelőtis? tet. 1920-ban megtagadta a románoknak az eskütételt, azért azonnal távoznia kellett,

102

Budapestre került az igazságügyiminisztériumban, mint tisztviselő működött, onnar Aszódra a javítóintézethez osztották be. 1924-ben nyugalomba vonult. Felesége Velence Julianna, négy gyermek anyja.
KOVÁCS PÁL a Kör szálló és étterem bérlője. * 1903. Sümegen. A vendéglős ipart Celldömölkön tanulta, mint segéd Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Budapest, Héviz-fürdőn gyakorolta szakmáját jobb üzletekben. 1934-ben Sümegen a Kör szállót és éttermet kibérelte, melyet azóta szakértő vezetésével fellendített.
KOVÁCS VILMOS vendéglős és vegyeskereskedő * 1867. Tosotton. A kereskedői pályát tanulta. 1900-ban átvette édesanyja üzletét és vendéglővel kibővítette. Az ipar testület vezetőségének számvizsgáló tagja és választott bírója. 1888-1891-ig a 9. huszárezrednél szolgált. Felesége Schwartz Matild, két gyermekük van.
KOL1N SÁNDOR füszerkereskedő * 1880 Lajoskomákon. A kereskedő pályát Kapós várott tanulta, mint segéd ugyanazon cég nél 15 évig működött. 1906-ban Sümegen megalapította jelenlegi üzletét. A szentegy let vezetőségi tagja. 1914-ben bevonult a 19. h. gy.-ezredhez, az orosz, szerb és albán frontokon harcolt. Neje Bőhm Adél. Három gyermekük van.
KOSZTRICS FERENC ny. csendőrtiszthelyettes * 1887. Henészen. Iskoláit Hené-szen végezte, 1910-ben bevonult a 19. gy.-ezredhez, majd 1912-ben a székesfehéervári csendőrséghez. 1915-ben őrmester lett. 1917 ben altisztté, 1920-ban tiszthelyettessé nevezték ki. 1929-ben nyugdíjazták. Az 1912-13. évi érem és a 10 évesi szolgálati keresüt tulajdonosa. Felesége: Kálmán Erzsébet, két gyermeke anyja.
LENDVAY KÁROLY m. kir. áll. útmeg ter * 1886. Hajdúnánáson. Iskoláit ugyanott végezte. 1906-ban önálló asztalos lett, melyet 1914-ig folytatott. 1914-ben bevonult a 39. közös gy.-ezredhez. 1915-ben mint hadirokkant került haza. 1917-ben útmesteri vizsgát tett, mint útmester 1917-ben Rimaszombaton kezdte meg működését, ahonnan * megszállás után elbocsájtották, 1922-ben Tiszadobra, majd 1929-ben Sümegre nevezték ki útmesternek, azóta itt működik. AHONSK ügyvezető igazgatója. Felesége: Bozendorí Julianna, négy gyermek anyja.

LUKÁCS FERENC vendéglős * 1893 Győrben. A vendéglős ipart Budapesten ta nulta, 1921-ben Keszthelyen önállósította magát. 1923 óta a Vasut-utcai vendéglő tulajdonosa. A világháborúban az orosz frontoí. harcolt mint tizedes. Mint súlyos hadirokkant később a kórházban teljesített irodai szolgálatot. Neje: Zsebeházi Katalin.
MARKÖ LAJOS ny. csendőrtörzsőrcneste-* 1887. Sümeegn. Iskoláit szintén itt végezte 1908-ban bevonult a 11. közös huszárezred hez, mint tizedes, 1911-ben a (budapesti csendőrkerülethez vonult be. 1912-ben címzetes őrmester, 1915-ben törzsőrmester, 1920-ban főtörzsőrmester lett. 1927-ben nyugdí jazták. A világháborúban az orosz fronton mint tábori csendőr a lovasságnál harcolt. Az 1912-13. kereszt, a 10 éves szolgálat; kereszt, a koronás ezüst érdemkereszt, a vi-tézségi szalaggal, tulajdonosa. Szolgálati elismeréséül dicsérő okiratot kapott. Feleségr &#166; Csalló Anna, három gyermek anyja.
mesterházi MESTERHÁZY JENŐ étterem és szállodatulajdonos * 1902. Sümegeri. Iskoláit Zalaegerszegen végezte, ahol ke resk. érettségit tett. Iskolái után édesatyjánál tanulta a vendéglői szakmát. 1929-ben vette át atyja üzletét, melyet a közsség első vendéglőjévé , fejlesztett. Több társadalmi egyesület tagja, édesapja 1900-1924-ig ve Ketté az üzletet.
M. KIR. ÁLL. EL. NÉPISKOLA SÜMEG A török uralom alatt elpusztított sümegi iskolát 1631-ben Lippay György püspök, majd 1652-ben Széchenyi György püspök alapították, amelyet azután 1761-ben Birö Márton püspök szervezett meg véglegesen. Fejlődését Romosotter Vince fáradhatatlan kitartással és áldozatkészségével vitte előbbre. 1873-ban ő alapította meg a Zsófia állami kisdedóvódát. 1908-ban úgy az óvoda, mint az iskola államivá lett.
MÜHL JÁNOS selyemtenyésztési felügyelő * 1886. Kölesden. A háború kitörésekor a 44. h. gy.-ezredhez bevonult. A szerb fronton megsebesült, majd az orosz frontra került, ahol fogságba esett. Négy évi fogság után betegen került haza. A forradalom után a nemzeti hadsereg kötelékeben teljesített szolgálatot és mint szkv. szerelt le 1920-ban foglalta el Sümegen felügyelői ál-\ását. Letelepedése után bekapcsolódott a

103

helybeli társadalmi életbe. Több egyesületi tagja.
NÁDASI FERENC ny. járásbirósági iro datiszt * 1876. Komáromban. Iskolái elvégzése után 1895-ben bevonult katonának, majd a komáromi járásbíróság hivatalnoka lett. if>14-ben bevonult a 6. vártűzérekhez. A háború után a győri, majd 1926-tól a sü' raegi járásbíróságon mint irodatiszt működött. 35 évi szolgálat után 1933-ban vonult nyugalomba. Felesége: néhai Kulcsár Anna
NEMZETI EGYSÉGES PÁRT SÜMEG. A vezér felhívására a megye első alakulása volt a Nemzeti Egység Párt. /Kettőszáz, nyolc taggal rendelkezik. Elnök: Tóth Jó &#171;sef. Alelnök: Hertelendi Zsigmond és Ko váos József, titkár: dr. Sebestyén László.
NÉMETH ALBERT ny. csendőrtiszthelyt<l t-.es* 1864. Kisgörbő. Iskoláit Kisgörbőn vé erezte. 1886-ban bevonult a 48. gy. ezredhez, 1889-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Különböző helyeken teljesített szolgálatot. 189r> ban Székesfehérvárra vezényelték, itt lép tették elő őrmesterré, majd az altiszti iskolában segédoktató lett. 1905-ben járási parancsnok, 1906-ban őrsjáró parancsnokiéit. 1912-ben nyugalomba vonult, 1917-ben is raét bevonult Marcaliba, 1920-ban végleg nyugalomba vonult. Felesége: Auda Vilma; Gyermekei: Albert középiskolai tanár, Ist ván közs. tisztv., Ferenc jegyzőgyakornök, Jenő káplán.
NOVAK FRIGYES áll. el. isk. igazgató &#8226; 1890. Csáktornyán. Iskoláit Csáktornyán 1909-ben végezte. 1921-ben a sümegi áll. isk, igazgatójának nevezték ki. A legényegyesüleí titkára, a Vöröskereszt Egyesület ügyv. el nöke, a Stefánia csecsemővédő E. igazga* tója, a Hangya szövetkezet felügyelő bizottsági alelnöke. Felesége: Luiter Teréz tanítónő. Tagja a különböző társadalmi egyesületeknek. Öt gyermekük van.
PROTESTÁNS NŐEGYLET, alakult 1930 ban. Első elnöknő: Hertelendy Zsigmondné, majd 1932-től Remete Aladárné. Az egyesület dicséretes és jelentőségteljes tevékenységet fejt ki karitatív és szociális téren.
PÉTER LAJOS törvényhetósági útbiztos * 1887. Toroczkón. Toroczkón végezte iskoláit. 1908-ban bevonult a 21. gy. ezredhez, 1910-ben a csendörség kötelékébe lépett, 1924-ben mint csendőrfőtörzsőrmester szerelt le. A világháborúban Erdélyben beiszol-

gálatot teljesített. 1924-ben törvényhatóság! útbiztossá nevezték ki. 1934-ben Sümegre helyezték. Felesége: Hűmmel Karolin, három gyermek anyja.
RÁKÓCZI-SZÖVETSÉTG Sümegen, alakult-1926-ban, Majtényi Károly főreáliskolai tanár. Kemenes Antal dr. főreáliskolai tanár/ Benedek Aladár ügyvéd, Tyma Lajos főreáliskolai tanár kezdeményezésére. Első elnöke: Remete Aladár ny. honvédhuszár őrnagy, aki jelenleg is be tölti ezt a tisztet. Társelnök: Eitner Jenő kincstári tanácsos, pénztáros-. Gruber Emil ny. iskolaigazgató. Az egyesület igen értékes és eredményekben gazdag tevékenységet fejt ki a régi magyar tradíciók ápolása terén.
A RÖM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉGET 176C-ban padányi Biró Márton veszprémi püspök alapította. Templomát 1757-ben kezdték építeni és 1759-ben szentelték fel. A barokkstílben épült pompás templomot a bőkezű kegyúr, Maulbertsp Antal híres osztrák temy &#8226; lomfestővel festette ki. A freskókat 1925-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Gróbí István iparművészeti főiskolai igazgatóval részben restauráltatta. Az egyházközség keretében a következő hitbuzgalmi egyesületek működnek: Katolikus Kör, Katolikus Legényegylet, Credo, Mária-kongregáció, Szívgárda, Oltáregyesület, Katolikus Népszö vétség.
ROSENBERG ISTVÁN füszerkereskedő &#8226; 1908. Zalaegerszegen. Tanulmányait Sümegen végezte. Nagy füszerkereskedő cégnél állott alkalmazásban esztendőkön át, mint üzletvezető, majd 1932-ben Sümegen a kor igé nyeinek megfelelően berendezett fűszer és csemege üzletet alapított. Neje: Krausz Hanna.
ROSENTHAL ADOLF beszálló vendég lős * 1896. Nyögeren. Szüleinél kitanulta a vendéglős és mészáros ipart. 1896. óta önálló. Egy ideig Nagysimonyiban gazdálko dott, majd Pápára került gazdatisztnek. 1913 óta él Sümegen, vendéglőtulajdonos. Megyej virilis volt éveken keresztül. Az izr. hitközség vezető tagja, a Chevra Kadisa alelnöke. Felesége: Bass Zsófia. Öt gyermekei van.
ROTSCHILD PÁL fa- és építési anyagkereskedő * 1891. Ukkon. Atyja 1900-ban alapította a céget, melyet fia 1919-ben vett át és azóta vezeti. A világháborúban a szerb,

104

orosz és olasz frontokon 42 hónapot töltött Iieszerelt 1918-ban mint hadnagy. A. Sia; num Laudis, a II. oszt. ezüst és bronz éreui tulajdonosa. Nagyapja, Leopold volt a 8" megi izr. hitközség első rabbija.
dr. SCHMIDT JENŐ tb. várm. főügyész, ügyvéd * 1883. Felsőőrön. Főiskoláit Ko lozsváron végezte, 1911-ben nyert ügyvédi oklevelet. Ugyanez évben Sümegen meg kezdte működését. A világháborúban mint hadnagy a 6. h. ezrednél az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban mint t. százados szerelt le. A bronz, ezüst Signum Lan &#166; <üs kardokkal tulajdonosa. A háború után nevezték ki tiszteletbeli ügyésszé, majd 1931 ben megyei tiszteletbeli főügyésszé. Közs^í jogtanácsos, több társadalmi egyesület ügyi eze és elnöke.
SIMON JÓZSEF ny. csendőrtifezthelyei tes * 1881. Mihályfán. Iskoláit ugyanott vf gezte. 1902-ben bevonult a 48. gy.-ezred-hez, majd 1905-ben a csendőrség kötelékébe lépett. 1908-ban címzetes őrvezető, 1914-ben alőrmester, 1916-ban II. o. őrmester. 1919 ben főellenőr, ugyanaz évben tiszthelyettes, nyugalomba vonult. 1908, 1912-13 és a 60 íves jubileumi kereszt és a 20 éves szolga lati kereszt tulajdonosa. Szolgálati elismer/; séül kétizben dicsérő oklevelet kapott.
Dr. SEBESTYÉN LÁSZLÓ járási tiszti orvos * 1900-ban Zalaegerszegen. 1926-bao nyert orvosi diplomájával Zalaegefsaegeri kezdte meg önálló orvosi működését, mint az OTI kezelő orvosa. 1930-ban Sümegre került, ahol mint helyettes járási tisztiorvos, 1932 tői pedig mint véglegesített tisztiorvos mű fcödik. A nemzeti egységpárt helyi vezető titkára.
őzv. nemes SOLYOMY TIVADARNÉ fő-szolg. bíró özv. Férje 1858. szül. Lesence-istvándon. Iskolái után a minisztériumban, kezdte meg működését, majd onnan megyei szolgálatba került. Mint szolgabíró Perlakon kezdte meg működését. 1904-ben választót ták meg Sümegen főszolgabírónak. 1911-ben kérte nyugalomba helyezését és 1916-ban hosszas betegeskedés után meghalt. Műkő dése alatt kivívta úgy a járás közönségének, mint feletteseinek megelégedését. Örvegye, szül. Stern Malvin, kiveszi részét a község minden jótékonycélú megmozdulásából.
STEINER SIMON mészkőgyári igazga tó * 1858. Csabrendeken. Iskolái után <t

Dunántúli Mész, Tégla és Kőipari rt.-hess lépett be. 1912-től mint vezető igafcgatő működik. A községi képviselőtestület tagja az izr. hitközség örökös elnöke, Chevra Ka Cdisa elnöke. Több kulturális egyesület taf.; ja. Fia: dr. Steiner Lajos ügyvéd.
STERN SÁNDOR kereskedő * 1904. K.s béren. Iskolai tanulmányai után ipari, majci 1926-ban kereskedelmi pályára lépett, mikor mint üzletvezető, bátyja zalaszentgróti fa-kereskedésiében működött. 1932 jún. hava ban vette át mostani fatelepét. Feleslége &#166; Reininger Ella. Részt vesz a község mindet* hazafias és kulturális megmozdulásában.
SÜMEGI KASZINÓ, alapították 1841-ber:. Kisfaludy Sándor kezdeményezésére. MegaJa kulásakor 48 tagja volt, elnökül Kisfaludy Sándort, pézntárosul Gerzsó Jánost, jegyző ügyészül pedig Cseh Lászlót választottáK meg. Két, választmányi tagja Ramasette' Léopold és Korcsmáros N. János lett. 1866 ban ülte negyed évszázados évfordulóját. A/ akkori elnök: Barcza Sándor hívta fel a közönséget KisfaluJy Sándor sírjának rendbehozatalára. A gyűjtés 4977 frt 85 kr., amely bői Erzsébet királyné 300 frt. járult hozzá Ez összegből nemcsak a sírját hozták rendbe, hanem szobrát is felállították a halhatatlan költőnek. Szülőházát pedig emléktáblával is lölték meg.
SÜMEG KÖZSÉG KÖZKŐRHÁZA. 1875 ben Ramaretter Vince és neje alapították, melynek fenntartására nagyobb birtokot ha gyományoztak. Első igazgató: dr. Lukamra Gábor, második ig. dr. Lukanics Jenő. 1931 tői dr, Aczél Elemér vezetése alatt ál! 1933-ban teljesen átalakították a kórházat, ebben nagy része volt Gyömörey i Sándor orsz. gy .képviselő úrnak, aki a kellő anyagi támogatást megszervezte. Alorvos dr. Ágos ton József. A kórház kicsiségéhez mérten teljesen modernül van berendezve.
SÜMEGI TAKARÉKPÉNZTÁR. Alakul 1869-ben 40.000 frt. alaptőkével, Eittner Sándor kezdeményezésére. 1901-ben 200.000 ko vonára, 1912-ben 600.000 koronára emelto az alaptőkét. A hadikölcsönre 200.000 ko rónát jegyzett. A háború után, 1925-ben 30.000 pengő az alaptőke, 1927-ben 60.000-re emelkedett. Üzletköre az egész környékre kiterjed, kizárólag pénzügyleteket bonyolítanak le. Alelnök: dr. Takács Jenő kir. köz-" iegyző, ig.: Eittner Jenő m .kir. kies. tana

105

csos, cégvezető, pénztáros: Havranek Nepu-muk János, könyvelő: Homor István, ügyész .-dr. Scmidt Jenő.
SÜMEGVIDÉKI HANGYA FOGY. ÉS ÉRT. SZÖV. SÜMEGEN. 1919-ben dr. Be. öthy István apátplébános és több helybeli iparos kezdeményezésére alakították. 1929 ben a Hangya vezetésében gyökeres változás állt be s azóta üzletköre fokozatosan gyára podott. 1931-ben fiókot nyitottak, 1933-ban kibővítették a szövetkezetet. Elnök: dr. Beöthy István apátplébános, alelnök: Tóth József községi bíró, ig. tagok: Barsó Sándor magánzó, Herczig Bálint asztalos, Szabó Zsigmond gazdálkodó. Felügyelő bizottság elnöke: Novak Frigyes isk. igazgató. Alelnök: Gyarmathy János isk. igazgató. Tagok: Kovács József kőfaragó, Sarlai Jenő nyomdász, Sipos Lajos gazdálkodó, Scharf Gyula cipész, Tóth Lajos kovács, Végh Gábor gazdálkodó, Végh József gazdálkodó, Végh József gazdálkodó. Ügyvezető igazgató: András Géza, aki Ukk, Gogánfa, Csap rendek, és Devecser községekben fennálló, szövetkezetek vezetését is végzi. Üzletvezető: Hochschuld József. Öt alkalmazottat foglal koztat. 1930-ban megvásárolták azt az épületet is, amelyben a szövetkezetet alapították,
SÜMEGI GŐZMALOM, (BÖHM és KEP PICH.) A nyolcvanas években Zrische Jó zsef építtette, majd Vörös János a következő tulajdonos. 1912 óta a fentiek birtokában. Teljesítő képessége napi száz mázsa. Keres kedelmi és vámörléssel foglalkozik, üzletköre kiterjed az egész vidékre. 1928-ban mű-jéggyártásra is berendezkedtek. A jéggyár teljesítő képessége 500 kg.
KEPPICH EMIL * 1874. Győrött. 1912 ben került Sümegre, amikor is a Nagyberki ben volt malmát a sümegivel cserélte föl. Tagja volt a kaszinónak és több társadalmi egyesületnek. Neje: szül. Wolf Mária, aa Izraelita Nőegylet pénztárosa. A világháború alatt az üzemet bevonult férje helyett so káig egyedül vezette.
BÖHM SÁNDOR * 1880. Nemesrádón, a malomiparban nőtt fel. 1922-ben társult Sümegen. A 20. honvédgyalogezredben vé-gigküzdötte a világháborút, a szerb, román, orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot. A koronás ezüst érdemkereszt, a vitézségi érem, sebesülési érem, koronás vaskereszt-

es bronz vitézségi érem tulajdonosa. Az izr. hitközség választmányi tagja, i SZEILER FERENC községi jegyző &#166; 1878. Nagykanizsán. Középiskoláit Kolozs> várott, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1901-ben, mint joggyakornok Zala csányban és Zala véren működött, majd Zala-kopányban lett aljegyző. 1904-1920-ig a lendvavásárhelyi körjegyzőségben jegyzőként működve, tevékeny részt vett a község kul turális fejlesztésében. 1920-22-ig a m .kir. államrendőrségnél nyomozó, 1922-27. Süme gen községi jegyző. Tagja a helyi társadalmi, kulturális egyesületeknek, valamint a júniusi bajtársi szövetségnek. A kommun alatt hazafias magatartásáért és ellenforradalmi t*"1-vénykedéséért fogságot szenvedett.
SÜMEGI IZR. KONGRESSZUSI HITKÖZSÉG 1866-tól áll fenn. Első rabbija-Rotschild Lipót, aki' után több nemes rabbi működött, akik közül nem egy az ország1 nagyobb hitközségei élén áll. Jelenlegi főrabbi dr. Ellenbógen Ignác. Elnök: Fischer Mór gyáros. Alelnök: Horváth Károly fő állatorvos. Jegyző: Bricht Viktor szőlő tul. Pénztáros: Winkler József kereskedő. Gondnokok: Berger Sándor vendéglős, Steiner Ferenc kereskedő. A hitközség kebelében a Chevra Kadisán kivül a Jótékonycélú Nő-egylet működik.
dr. TAKÁCS JENŐ kir. közjegyző * 1883. ŐTapolcán. Iskoláit Keszthelyen végezte, ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte meg. 1910 ben mint közjegyzőhelyettes Tapolcán kezdte meg működését. 1917-ben Sümegre nevezték ki. A világháború alatt a szerb, olasz és albán frontokon teljesített szolgálatot. mint százados szerelt le. Signum Laudis kar dokkal, Károly csapat kereszt, seb. emlők érem tulajdonosa.
TIBOLY ISTVÁN ny. csendőrtiszthelyet tes * 1875. Dióskálon. 1897-ben vonult be a 20-as honv. gy.-ezredhez, majd a csendőrség kötelékébe lépett. 1905-ben őrsvezető, 1911 ben őrmester, 1919-ben tiszthelyettes lett. 1925-ben nyugalomba vonult. Négy dicsérő okirat tulajdonosa. Félesége: Simon Mária. Egy gyermekük van.
TICSINSZKY SÁNDOR állpt. igazgató adóhivatali főnök* 1880. Balassagyarmaton. Iskolai végzettsége után azonnal állami szolgálatba lépett. Szirákon kezdte meg működését, majd őlomlóra került. 1919-ben a cseh

106

megszálló csapat miatt menekülni volt kény telén. 1924-töl mint hivatalfőnök működött 1933-ban helyezték át Sümegre.
bányavölgyi TOST AURÉL * 1881. Pécs váradon. A Ludovika Akadémia elvégzése után a 4. közös huszárezredhez került, majd Magyaróváron elvégezte a gazdasági akadr'-miát. A veszprémi püspökség gazdaságában kezdte meg működését, mint intéző, a ka locsai érsek udvarába került, ahonnan a mi nisztériumba rendelték és 1914-ben közala pitványi igazgatóvá nevezték ki. A világháborúban az orosz és szerb fronton teljesített szolgálatot, résztvett a Mackensen vezetése melletti sikeres belgrádi harcokban, Belgrád bevételében, Przemysl, Lemberg és Csernovitz felszabadításában. Két ízben 66 besült, kitüntetései: ezüst és bronz Signum Laudis pontokkal és kardokkal, sebesülési érem és a háborús emlékérem. 1928-ban nyugalomba vonult.
TÖTH IGNÁC ny. kántortanitó * 1862. Pécsarányos. 1881-ben Baján nyert okleve let. Nagybicsérden kezdte meg működését, majd 1884-től 1888-ig Lendvavásárhelyen működött. 1888-tól 1924-ig reszneki működést-alatt kivette részét a község közéletéből. Fe -lesége: Murkovits Julianna, két gyermek anyja.
füzesgyarmati TÖTH KÁROLT dr. * 1895. Sátoraljaújhelyen. Tanulmányait Budapesten végezte, 1919-ben szerzett orvosi diplomát és 1920-ban nevezték ki körorvosnak Sü megre. Megyei törvényhatósági biz. tagja A világháborúban az orosz fronton harcolt, a Károly csapatkereszt és bronz vitézségi érem tulajdonosa. ősnemes családból származik. Gábor és Balázs nevű ősei 1617 körül a Bátoryaktól kapták nemességüket. Felesége; szentmártoni Darnay Sára.
TÖTH LAJOS gazdálkodó * 1889. Süme gen. Fiatalkora óta mező, szőlő és állatgazdasággal foglalkozik. Apja halála óta önállóan. A közéletben mint rk. egyháztanácn tag és jelenleg a közbirtokosságok csabren deki tagja. A világháborút a 20. h. gy.-ez--rednél töltötte. A Károly csapatkereszt, bronz vitézségi érem tulajdonosa.
VENDEL JÁNOS főerdész * 1865. Bála-tonjákó. Középiskoláit Pápán és Győrött, a iskolát Selmecbányán végezte. Működéeét-mint segédtiszst a veszprémi "püspökségnél, Farkasgyepün kezdte. Ugyanennél a püs-

pöknél főerdész és erdőgondnok 1898-tól. A sümegi Hitelszöv., önk. Tűzoltótest, elnöke, a Kaszinó, Orsz. Erdészeti Egy. vál. tagja. A 19. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Feleség*: Bozó Ilona oki. tanítónő, aki 10 évig Sü megen tanított és a MANSz ülnöke. Ot. gyermekük van.
WIRTH JAKAB kereskedő * 1891-ben. A megalapítástól fokozatosan fejlődött a cég, úgy hogy ma a megye egyik legelső cégp A cementárú gyártásban a megye vegyik legrégibb cége, a megye állandó szállítója 1930-tól fia László segédkezik a cég vezetésében.
WÉNINGER ENDRE hitelszövetkezeti ügyvezető igazgató * 1889. Sümeg. Isko Iái után 1907-től Szabadkán a keresekedelmi bank kötelékébe működött. 1929-ben visz szatért szülőhelyére, ahol átvette a szövetkezet vezetését.
'&#166; ' &#166;.&#166;"&#166;&#166;&#8226;" r>". BAZSI. &#166;&#8226;&#166;"&#166;::f'': :
BÁNHEGYI JÁNOS közs. körjegyző * 1902. Veszprémben. A jegyzői tanfolyam el végzése után működését Bakonybél községben kezdte. 1926-ban Vesizprémben mint adóügyi jegyző, majd 1930-ban Mihályfán mint segédjegyző működött. Innen Csabren-dekre, ezután Gogánfára került. 1933-ban bazsi-i körjegyzőségben körjegyzőnek megválasztották. A Levente Egyesület elnöke.
ZABÓ FERENC ny. körjegyző * 1866. Türjén. Tanulmányait Keszthelyen végezte, Nyirádon h. jegyző volt 3 évig, majd Bazsira került, ahol 38 évig volt a község vezető jegyzője. Működése alatt létesült a legény egyesület, a leventeegyesület és polg. lövészegylet, ezeknek vezetésében részt vett. Felesége: Noszlopi Gizella, négy gyermekük van.
: BODORFA. .'/&#166;&#166;'
EGYED K. ÖDÖN molnár, vízimalom tu
lajdonos * 1902-ben Dobronyban. Közép
iskolai tanulmányait Veszprémben végezte,
majd felsőipariskolát Budapesten. Ipari ké
pesítését részben helyben, részben
Szombathelyen szerezte meg. Balatonfüre
den mint főmolnár működött, 1929. |óta
önállóan vezeti a bodorfai malmot.
id. MAGYAR IMRE ny. MÁV segédtiszt * 1882-ben Szabadbattyánban. Régi fehérmegyei családból származik. Tanulmá-

107

nyait Székesfehérváron, a vasúti tanfolyamot Nagykanizsán végezte. 1933-ban vonult nyugalomba. Felesége: Czegeli Anna, három gyermekük van.
MAGYAR IMRE róm. kat. tanító * 1911 ben Nagykanizsán. Tanulmányait Nagykani zsán, a tanítóképzőt Kőszegen végezte. 1932-ig mint helyettes tanító működött .Felső-apátiban. 1932-ben került a községhez. A helybeli Levente Egyesület elnöke.
MAGTAR LÁSZLŐ kegyesrendi tanárjelölt * 1913-ban 'Nagykanizsán. Gimná ziumi tanulmányait Nagykanizsán, főiskolai tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben végezte.
özv. NAGY JŐZSEFNÉ sz. Lenner Paulina földbirtokos. Néhai férje szorgalmas munkája révén szerezte a birtokot. 1916 ban bevonult és egészen a háború végéig ka tonai szolgátatot teljesített. 1929-ben a harctéren szerzett betegsége következtében elhunyt. Azóta özvegye vezeti a birtokot. Öt gyermeke van.
özv. ZSIGMOND KÁROLYNÉ, szül. Ja-gasits Klára földbirokos. Régi bodorfai nemesi családból származik. Körülbelül 110 hold kiterjedésű birtoka van, amely részben családi birtok, részben a férje után maradt mint hagyaték. Virilis jogon tagja a községi képviselőtestületnek. Két fia volt. Az egyik hősi halált halt a világáboruban, a másik pedig ugyancsak a háborúban eltűnt.
, . CSABRENDEK.
AIGNER DÉNES ny. községi főjegyző * 1876. Látrányban. &#166; Ősei Pozsonymegyéból származtak. Középiskolai tanulmányait a csurgói és a nagykanizsai gimnáziumokban végezte. Jegyzői vizsgát Somogyvármegye szigorló bizottsága előtt tett 1899-ben. 1896 ban Ádándon volt gyakornok, majd 1901-ben Tabon aljegyző, 1912-ben Bálványoson körjegyző lett, ahol 1922-ig működött. 1922- 28-ig Csabrendek község főjegyzője volt.. Nevéhez fűződik a község villamosítása. Felesége: Kustos Hermin
BAKOM GÉZA korcsmáros * 1875. Kö-zépirkáron. Hentes, mészáros és korcsmáros iparát atyjánál sajátította el. önálló lett 1902-ben Káptalanfán, ahol hat éven lát mint üzletvezető működött. 1908-ban Somló vásárhelyre ment, ahol a Hangya korcsmájában hat éven át mint üzletvezető mű-

ködött. Csabrendéken 1913-ban telepedett le, ahol üzletet nyitott. 1915-ben bevonult. A háborúból betegen hazakerült. A községi képviselőtestületnek volt vál. s jelenleg virilis tagja. Az iparoskör (vezetőségi tagja. Felesége: Bakos Zsófia. Három gyér mekük van.
dr. BARCZA LÁSZLŐ földbirtokos *1884. Székesfehérváron. Hét éven át a m. kir. föld mivelésügyi minisztériumban működött, 1931 óta birtokán gazdálkodik. A vármegyei törv hat. biz. örökös tagja, a nemesi választmány, gazd. e. tagja.
BÉKEFI JÁNOS áll. el. isk. tanító. So mogymegyében * 1890-ben Merjen. Tanulmányait Léván végezte. Működését 1911-ben a Somogymegyei Gamáson kezdte meg, majd 10 éven át a balatonarácsi Erzsébet szeretet-ház tanítója volt, ahol az árva gyermekeket nevelte. Csabrendekre 1922-ben került, ahol ma is tanít. A hitelszövetkezet, a Hangya ig., illetve felügyelő bizottsági tagja. Háborúba 1914-ben vonult be, az oláh, olasz. és szerb frontokon harcolt mint tart. hadnagy, később olasz hadifogságba esett. Ki tünteséei: II. o. ezüst; bron,z vit. érem és <J Károly csapatkereszt.
BÉKEFI JÁNOSNÉ sz. Neumann Gabriella áll. el. isk. tanítónő * Szarvaskőin, Hevesmegyében. A tanítóképzőt Kolozsváron végezte, ahol községi polg. isk. tanárkép zőn is oklevelet szerzett. Öt éven át a balatonarácsi Erzsébet szeretetház tanítónője volt. ahonnan 1922-ben ugyancsak mint tanítónő Csabrendekre került.
vitéz BODÓ ISTVÁN községi főjegyző * 1890. Ágfalván. Tanulmzányait Seombathe-lyen végezte. Működését Alsólendván mint aljegyző kezdte, ugyanott lett jegyző, Káptalanfán közjegyző, majd 1929-től Csabrendek főjegyzője lett. A testnevelési bizottság, a polgári lövészegyesület elnöke. Frontharcos, mint tart. hadnagy megsebesült es orosz fogságba került. Kitünteséei: Nagy ezüst, két Signum Laudis, Károly csapat kereszt. 1925-ben vitézzé avatták. Több éven át volt a fővárosi vitézi sizék hadnagya.
BOGYAY JÁNOS földbirtokos * 1908 Csabrendéken. A sümegi reálgimnáziumban érettségizett, majd a keszthelyi gazdaság) akadémiát végezte el. 1930-ban bevonult a soproni huszárezredhez mint önkéntes, mint önkéntes teljesített szolgálatot. 1931 óta foly

108

tat gazdálkodást az édesatyjától örökölt nag\ birtokon. Néhai atyja 5000-5000 koronás alapítványt alapított a község szegényei c'a árvái javára, valamint Halap község árvái és szegényei javára. Felesége: Szily Klára, egy gyermekük van.
CSABRENDEKI HANGYA FOGY ÉS ÉRT. SZÖV. Alakult 1920-ban. Scherák József akkori plébános kezdeményezésére. A szövetkezet jelenleg 550 taggal bir. Baromfi, tojásértékesítő, állatértékesítő, liszt és gabona, valamint tejszövetkezeti dolgokkal fog lalkozik. Igazgatóság: Kurtos Kálmán, Si-pőc Károly, Zelenka Ferenc, András Géza ügyv. igazgatók. Kezdettől fogva a felügyelő bizottság elnöke dr. Barcza László. Üzlet vezető: Kozma József-
CSABRENDEKI IPAROSKOR. Alakalt 1898-ban. Az iparosok kezdeményezésére alakult, kb. 30 taggal. Jelenlegi tagszám: 40 A helységet dr. Barcza László földbirtokos bocsájtotta ingyen a rendelkezésükre, aki egyben díszelnökük is volt. Elnök: Házy József áll. kép. kőművesmester. Alelnök: Kulics Gyula ácsmester, pénztáros: Hegyi Károly szabómester, jegyző: Schwarz Béla cipész, alakulás óta jegyző, és 12 tagú választmány. A múltban több izben rendeztek felolvasó kultúr- és műkedvelő előadásokat. Nagyobb könyvtáruk van. 1923 ban ünnepelték 25 éves fennállásukat.
CSABRENDEKI IZR. HITKÖZSÉG űca 300 éve áll fenn, valamikor a zalaszentgróti és sümegi hitközségek is hozzátartóztak. A hitközségi iskola a fokozatos csökkenés miatr megszűnt a háború elején. Ez iskolában kilenc tanerő működött. Templomuk 150 évvel ezelőtt épült. Vázsonyi Vilmos atyja, Weiszfeld csabrendeken volt hitközségi ta finító.
CSABRENDEK ÉS VIDÉKE HIT. SZÖ VETKEZET, mint az OKH tagja. Alakult 1911-ben, néhai Blachner László plébános, és Perényi Lajos káplán kezdeményezésére. A környék egyik legerősebb szövetkezető, 372, legnagyobbrészt gazda taggal és 18.000 pengő alaptőkével. Vezetőség: Bogyai János, Fothi Mihály, Markó Antal, Nyíri Ferenc, Sipőc Károly, Zelenka Ferenc. Ügyv ig.: András Géza. A székház a Hangyával közös tulajdon.
ENTLER LAJOS sütőmester * 1893. Tür jén. Iparát ugyanott atyjánál tanulta. Mint

segéd Zalaegerszegen, Szentgotthárdon, Készt helyen, Szombathelyen és Budapesten do! gozott. A katonaságnál 1912-18-ig mini altiszt szolgálatot teljesített. Kitüntelései Vaskereszt, sebesülési erem, Károly csapat kereszt, emlék érem, ezüst munkaérem. Front szolgálata 48 hónap. Önálló lett 1921-ben Csabrendeken, ahol úgy a községnek, mint a felső környéknek szállítója lett. Községi előljáró, az ev. hitökzség megbízottja. Fe lesége Rem Boriska, három gyermekük van.
FARKAS SÁNDOR ny. iskola igazgató &#166; 1863. Kiskunmajsán. Tanulmányait Ka locsán végezte, 1882-ben kapott oklevelet. Tanított 1882-1888-ig Gyöngyösszentkereszten. 1888-1890-ig Szombathelyen, 1890- 1891-ig Dévabányán tanított, ahonnan 1891 ben Csabrendek községbe került, ahol 1897-ben igazgatóvá lett. Nyugalomba vonult 1922 ben. A járási tanító körének elnöke voli Miniszteri vizsgáztató megbízott, a járás) faiskola felügyelője. A csabrendeki tak. pénzt, felügyelő biz. tag., majd ig. tagja Tapolcán a szőlészeti és borászati tanfolya mot végezte. A szőlősgazdáknak szaktanács -csal állt segítségükre. Felesége: Hábán Ka talin, három gyermekük van.
GOMBÁS ISTVÁNNÉ szül. Csepreghy Ilona áll. el. isk. tanítónő. Iskoláit a pozsonyi áll. tanítóképzőben végezte. Működését az orosházi áll. polg. fiúiskolában mint mennysiég és természettud, szakos tanárnő kezdte meg s ott két éven át oktatott. Innen a tapolcai polg. fiúiskolában három évig működött s 1929 óta a csabrendeki áll. el. isk. tanítója lett. Férje a sümegi villamostelep irodavezetője. Három gyerme ke van.
GROSZ LAJOS földbirtokos * 1887. Kurta keszin. Középiskoláit Érsekújváron végezto. önkéntesi évét a 12. gy.-ezredben szolgálta le, mint kadét került a komáromi vá rosparancsnoksághoz. A háborúból 1915-ben betegállományban visszakerült. 1916-bán Csabrendeken 2300 holdat vásárolt a dunaföldvári népbanktól és azóta ott gazdálko dik. Kommun alatt letartóztatásba került, 1919 május 7-én halálos Ítéletet is hoztak ellene. A kommun bukása után Budapestre szökött, ahonnan két páncélvonatot hozott.
HANDLERY FERENC molnár, vízima lom tb[la5donos * 1851. Tapolcán. A molnárságot Káptalanfán tanulta. Önálló lett

109

1875-ben Hosszú évi működése után 1894 ben megvette a csabrendeki petreci vízimalmot, melyet 1822 óta veje, Háry Dezső vezet. 1886-ig 16 éven keresztül édesatyja a gyepükajáni malmot bérelte, aki fiát, a molnármesterségre kitanította. Mint segéd a tőberki malomban dolgozott. Fronthar cos s mint ilyen Sopronban az élelme|zési hadosztálynál teljesített szolgálatot. Harctéri szolgálata közben súlyosan megsebesült és rokkanttá lett. Felesége: Handlery Ilona, egy gyermek atyja.
dr. JUHÁSZ JÓZSEF magán orvos &#8226; 1902. Vésztőn. A békési ref. főgimnáziumban érettségizett, 1931-ben a budapesti tud. egye tem orvosi fakultásán doktorrá avatták. Működését mint magánorvos Vésztőn kezdte meg és itt 1932-ig működött. Azóta Csab rendeken mint magán orvos folytat .praxist. Rendelője a legmodernebb röntgen készülékkel van felszerelve.
HÁZY JÓZSEF áll. kép. kőművesmester * 1878. Csabrendeken. ősrégi Csabrendeki famíliából származik. Iparát sümegen tanulta. 1895-ben szabadult fel gróf Ká Hrolyinál. Mint segéd és építésvezető Budapesten működött. Kőművesmesteri vizsgát 1909-ben tett. Munkái közül különösen A esabrendeki áll. óvoda nevezetes. A községi képv. testület tagja. 15 év óta az iparos kör elnöke. Frontharcos, kétszer sebesült. Oros&. szerb és olasz frontokon teljesített ,szol gálatot. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly kereszt ős vaskereszt. Felesége: Ke rekes Erzsébet.
dr. KARÁTSON GYULA körorvos * 1893.
Zalavársán. Középiskolai tanulmányait, va
lamint a tudományegyetem orvosi fakultá
sát Budapesten végezte. Orvosi diplomát
szerzett 1920-ban. 1912-1914-ig a buda
pesti Uj Szent János -kórház gyermek osz
tályán mint externista működöt. 1918-ban
a budapesti Zsófia hadikórházban teljesíteti
szolgálatot. Csabrendek községnek 1920 óta
körorvosa. A háborúban 1914-től 1918-igi
szolgált, mint tartalékos hadnagy az oross
és olasz frontokon, ahol meg is sebesült.
Kitüntetései: Harmadosztályú katonai érdem
kereszt. Signum Laudis a kardokkal, arany
érdemkereszt a kardokkal, a II. o. ezüst éa
bronz seb. érem és a Károly csapatkereszt
tulajdonosa. A levente egyesület vezetőségi
tagja. , : &#166; , &#166; '

KESZTHELYI KÁLMÁNNÉ szül. Németh Vilma oki. községi szülésznő. iRégi csabrendeki famíliából származik. 1927-ben végezte Szombathelyen a bábaképzö tan folyamot. 1929-ben Csabrendek község szü lésznőjévé választotta. Öt gyermek anyja.
KOHN VIMOS rőföskereskedő * 1896. Zalaapátin. Tanulmányait Celldömölkön végezte. Mint segéd ugyanitt és t Sárváron működött, önálló lett 1921-ben Csabrende ken. A községi képv. testület virilis tagja 1925 óta. A hitközség vezetőségében, az iparoskör vezetőségében aktiv részt vesz. A frontharcos szövetség tagja. Bevonult 1915 ben a 30. tüzérezredhez, az olasz, román, es orosz frontokon harcolt. Kitüntetéséi: Bronz, sebesülési érem és Károly kereszt. | Felesége : Waltersdorfer Anna, egy gyermekük van.
KOZMA JÓZSEF a Hangya szöv. üzletvezetője * 1905. Csabrendeken. Három reáliskolát végzett, utána a csabrendeki Hangya szövetkezetnél a kereskedelmi szakmát tanulta ki. Mint segéd Budapesten dolgozott, Letenyére került, mint a Hangya szövetkezet vezetője, 1929-ben, atyja halála után birtokuk vezetését vette át, 1931-ig gazdálkodott, amikor is a csabrendeki Hangya üzletvezetését vállalta el, ahol azóta is dolgozik, öt éven át a községi képviselő testület tagja volt. 1931 óta az OMTK helyi gyűjtőket kezeli.
özv. KOZMA JÓZSEFNÉ szül. Gyár-mathy Magdolna. Régi nemesi családból szár mazik, úgy amiként a férje is. A községi képviselő testület virils tagja, az iskolaszék elnöke. A takarékpénztár ig. tagja. A községi közéletben jelentékeny szerepe volt. Elhunyt 1929-ben. Öt glyermek édesanyja.
KÜLICS GYÖRGY &#187; ácsmester, szesz főzde tulajdonos * 1872. Csabrendeken. Csa ládja régi csabrendeki származású. Mester ségét Csabrendeken atyjánál tanulta és a sümegi ipartestület szabadította fel. Önálló) lett 1904-ben. Nagyobb munkái: a sümeg csehi iskola és vendéglő, a /zalaszegvári templom és a csabrendeki áll. óvoda ácsmunkái. Szeszfőzdéjét 1931-ben vette. Nemrégiben a róm. kat. hitközség tanácstagja volt
Az iparoskörnek, valamint az ipartestü
letnek volttanoncvizsgáztató bizottsági al
elnöke. Volt frontharcos. Felesége: Nyirö
Anna. Nyolc gyermek atyja. i

110

NÁDASI JÁNOS vas- és fűszerkereskedő * 1887. Csaprendeken. Kereskedői tanulmányait Sümegen tanulta. 1920-1922-ig a csabren-deki Hangya üzletvezetője volt. 1922-ben alapította a jelenleg is fennálló üzletét; A községi képviselőtestületnek évek óta tagja. 1914-ben bevonult a 48. közös gy. ezredhez, az orosz és olafiz frontokon harcolt, kétszer súlyosan sebesült. Kitüntetve a II. o. ezüst és bronz vit. érem, továbbá a Károly kereszttel. Felesége: Fülöp Vilma,egy gyermekük van.
ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ TESTÜLET. Alakult kb. 50 évvel ezelőtt. Jelenleg 45 taglétszámmal bir. Felszerelés: Mozdony fecskendő, kocsi és targonca fecskendő, valamint a tartozékok jó állapotban. Az egyesület a szomszédos községeket is támogatja.
miilei PALFFT LÁSZLŐ oki. gyógyszerész * 1882. Külsővaton. Tanulmányait Újpesten, majd Budapesten végezte. Működését a klinikai gyógyszertárban kezdte meg, majd éveken át Győrben dolgozott. Encsén lett önálló, utána a mezőhegyesi áll. menéshez került mint gyógyszerész, ahol ki-, lene éven át volt alkalmazásban. Budapesten mint a Müller-gyár vezetője volt több éven át szolgálatban, 1929-ben bérbevette a zalalövői gyógyszertárat, ahol 1933-ig volt s azóta a csabrendeki Szent László-gyógyszertár bérlője, őse: miilei Pálffy János zalavármegye örökös táblabirája volt.
PATAKY TERÉZ áll. tanítónő * 1802 Jászkiséren. Pozsonyban végezte iskoláit. Mft ködéséűt 1883-ban Vedrében kezdte meg, ahol két éven át működött. 1885-ben a csabrendeki^ áll. el. iskolába került, ahol 4U éves kiváló működése után 1925-ben nyugdíjba ment. A vöröskereszt Egyesületnek éveken át jegyzője volt. A háború alatt a, helyi közkórházban aktív tevékenységet fej tett ki. E ténykedéséért a vörös kereszt vezetősége elismerő okmánnyal tüntette ki, 25 éves tanítónői jubileuma alkalmából a község meleg ünneplésben részesítette. 40 éves működéséért a kultuszminisztérium kitüntető oklevéllel jutalmazta.
SCHWARTZ BÉLa cipészmester * 1863. Csabrendeken. Iparát Csabrendeken tanulta, mint segéd. Szaktudását Bécsben, Győrben, Veszprémben és Miskolcon fejlesztette, s önálljó lett 1887-ben. Az ottani iparoskor* nek alapítása óta alapító tagja és jegyzője,

37 éve a munkásbiztosító megbízottja. A Chevra Khadisa elnöke, hitközségi vezetőségi tag. Felesége: Kohn Berta, két gyermekük van.
SZABÖ ANNA áll. óvónő * Csabrendeken. Működését Kerkakutason mint tanítónő kezd te meg, később Monostorapátiban szinten tanítónői működést fejtett ki. 1919 óta a csabrendeki áll. óvodában működik. 1931-ben ismeretterjesztő előadást tartott.
SZATHMAEY JÁNOS el. isk. tanító &#8226; 1900. Csabrendeken. Iskoláit Sümegen és Csáktornyán végezte. Működését 1919-ben Csabrendeken kezdte meg. Itt működött 1923-ig, majd 1928-ig Zalabéren és 1928 óta újból Csabrendeken. 1922-1932-ig Csabrendeken leventeoktató volt. Bevonult 1918 ban, a háború végéig szolgált mint had apródjelölt őrmester. 1922-ig a nemzeti hadseregben szolgált. Sopron város népszavazásában mint aktív működő vett rész. A aala béri működése alatt mint a Nemzeti Mim kavédelmi osztag vezetője, kiváló szolgálatáért, valamint a leventék oktatója elis mérésben részesült.
TANAI JENŐ áll. isk. ig. * 1892. Rohon-con. Iskoláit Körmenden és Csáktornyán végezte. Tanítói működését a Julián egyesületnél (Bosznia Hercegovinái magyar kul-turegyesületnél) Sarajevóban kezdte meg1 1914-ben bevonult mint póttartalékos, 1910-ban orosz fogságba esett. 1919-ben Zalalövőre került, ahol 1928-ig működött, azóta a csabrendeki iskolában mint igazgató tanít.
TÓTH PÉTER áll. el. isk. tanító * 188fi Vittnyéden. A tanítóképzőt Pápán végezte. Működését Kisbarapatiban kezdte meg 1906- 1913-ig. 1913-1914-ig Stridóváron, 1929 óta Csabrendeken tanít. 1914-ben a 13. h. gy -ezredben az orosz fronton harcolt, 1915-ben Przemislinól orosz fogságba került, 1918-ban tért háza. Levente főoktató 1925. óta. Az An kéntes Tűzoltó Testület főparancsnoka.
VÉR LAJOS molnár, vízi malomtulajdonos * 1901. Apácatornán. Iparát Nemes hányban atyjánál tanulta, önálló lett 1930-ban Csabrendeken. Megvette az alsó hobai malom tulajdonjogát. A malomépületet teljesen újjáépítette. Bevonult 1921-ben a 3, honv. tüz. ezr. 3-ik ütegéhez. Két és fél évig1 teljesített szolgálatot. Felesége: Nagy Mária, három gyermekük van.

111

DABRONCZ.
GYUKLI FERENC ny. m. k. csendőr -tiszthelyettes, kereskedő. * 1879. Dabronz 1900-ban vonult be a 11. gy. e. hez, ahol 'ó és félévig szolgált. Utána közvetlen a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett át. 1920 ban nevezték ki tiszthelyettesnek. Több he lyütt szolgált, utoljára Budapesten a szerb utcai fogházban, mint örsparancsnok. 1922-ben nyugalomba vonult. 1911-ben a kei1, parancsnokság dicsérő oklevéllel tüntette k) a kolera járvány meggátlása miatt. Hazaté rése után részt vett a község politikai életében, mint esküdt, 1927-29-ig mint bíró, azóta pedig községi képviselő. 1929-ben fü-szerüzletet nyitott. Az iskolaszék tanács tagja. Felesége Antal Anna, i.3 gyermekn van.
SZABADI SÁNDOR segédjegyző. * 1899. január 1. Kassa. Középiskoláit Cegléden és Zilahon, a jegyzői tanfolyamot /Szombat helyen végezte. 1926. július 1. óta Dab-roncon segédjegyző. Közben 1933-34-bei) Nyirádon h. jegyző volt. A levente egyesület főoktatója. 1917-ben a 38. gy. e.-hez vonuli be, majd a 18 tüzérezreddel az olasz fron ton megsebesült.
MRAZ KÁLMÁN körjegyző. * 1882. Csátv tornya. Középiskoláit ugyanott, a jegyzó) tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint vezető jegyző Zalagyertyánoson kezdte meg működését, majd Bántornyán, Diszeren és 1922 július 1 óta Dabronczon vezetőjegyző. 1915-ben a 20. h. gy. e.-el az orosz frontoi> harcolt. A Polgári Lövész Egyesület elnöke. Felesége Poplah Mária, két gyermekük vau.
DÖBRÖCZE.
KAISER ISTVÁN községi bíró, gazda] kodó. * 1891-ben Debrecenben. A háború kitörése után az orosz frontra került, ahol 1915-ben súlyosan megsebesült. Felépülése után, mint őrmester az olasz fronton har colt, ahol az összeomláskor olasz fogságba került. Innen 1919-ben tirt vissza Tulajdonosa a II. oszt. ezüst-, valamint a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1924 óta élőn., szerepet visz a község köziéletében. 1924-30-ig községi előljáró, majd 1930 óta községi1 bíró. 1927 óta a róm. kat. egyházközség világi elnöke. A helybeli Önkéntes Tűzoltó -

testület parancsnoka. Felesége: Ferenc-zi Rozália.
PÁNGZÉR ROZSA oki. tanítónő. Tanul mányait Veszprémben az Angolkisasszonyok nál végezte, 1922-ben nyerte oklevelét. 1930-ig mint helyettes tanítónő különböző helyeken működött. 1930-ban került a községbe
Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság, előadója és mint ilyen élénk irodalmi műkő dést fejt ki.
GOGÁNFA.
HEGEDŰS FERENC h. közjegyző. * 1906 Budapesten. Tanulmányait Budapesten vé gezte. Nován kezdte meg működését, utána Mihályfán volt helyettes irnok, majd 1933 ban Gógánfára nevezték ki.
GYEPÜKAJÁN.
ELSŐ MAGYAR KÖKUSZFONÓ ÉS SZO-Vő GYÁR R. T. Alapítva 1911-ben 200.000 aranykoronával. Akkor épült a mai gyártelep. Készít: kókuszszőnyegeket és lábtörlőket. A nyersanyagot Indiából szerzi. A gyár 80 embert foglalkoztat. Központ: Budapest, V. Vigadó-u. 5. Elnökség: Perbáli Gyula Károly ny. altábornagy, alelnök: föl-deáki Névay Aladár, vezérigazgató: Várady; Gusztáv.
ESZLI SÁNDOR malomtulajdonos. * 1901-ben Gyepükajánban. 1928-ig gazdálkodású sal foglalkozott. 1928-ban átvette a gyt-pükajáni malmot, amely több mint 100 év&#171; a család birtokában van. A községi képviselő testület agilis tagja. Felesége: Frenkel Má ria. öt gyermekük van.
özv. KLUG LAJOSNÉ szül. Elesics Vilma vízimalom tulajdonos. Férje Körmenden tanulta az ipart, mint főmolnár Szépiákon működött négy éven át. Majd bérbevette a felsőbagodi vízimalmot. Később "Fovster Ottó képviselő malmában négy évig fömol nár volt Zalaegerszegen. Gőzmalmot több izben bérelt, majd megvette a gyepükajáni felsőhobai malmot, melyeket haláláig, 1929-ig vezetett, öt fiát nevelte a szakmára, s halála óta négy fia vezeti a malmot.
ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET fiókja Gyepükaján 1913-ban Pöltel József akkori tanitó kezdeményezésére alakult. Jelenleg 134 tagja van 425 üzletrészszel. A kihelyezett kölcsönök összege 124 ezer P. Ügyvezető elnök: Papp György

112

róm. kat. kántortanító, pénztáros: Szabó Jó zsef földmives. Az igazgatóságnak hét tag ja van.
PAPP GYÖRGY róm. kat. kántortanltó.
* 1897-ben Darufalván. Középiskolai tanul
mányait Kapuvárott végezte. Oklevelét Pá
pán nyerte. 1915 óta működik a községben.
Elnöke a helybeli levente egyesületnek, a
Polgári Lövészegyesületnek, valamint a sü
megi esperesi kerület tanító körének. Az.
OKH helyi fiókjának ügyvezető elnöke. Elő
adója az Iskolánkivüli Népművelési Bizott?
ságnak. A szemináriumi gyűléseken peda
gógiai előadásokat tart. Felesége: Gyarma
ti Anna oki. tanítónő, négy gyermeke vari.
VITAY ANDBÁSNÉ oki. községi szülésznő. * Gyepükajánban. Tanulmányait Kaposvárott végezte és ott nyerte oklevelét is. 1904lben választották meg községi szülésznővé. 1933-ban Szekszárdon ismétlőtanfolyamot végzett. Hat idegen gyermeket nevelt fel.
vitéz VITAY JÁNOS gazdálkodó. * 1893-
ban Gyepükajánban. 1915-ben bevonult a 20.
honv. gyalogezredliez és mint tizedes az orosa
és olasz frontokon harcolt. 1917. május 23-
án több társával az olaszok egy előretolt
állását elfoglalta, mely után az I. őszi.A
ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. A II.
oszt. ezüst vitézségi érmet néhány hónap
pal előbb ellenséges előőrs elfogásáért már
megkapta. Hét izben sebesült meg, amely
ből kifolyólag 50 százalékos rokkant lőtt.
Tulajdonosa a fenti kitüntetéseken kiviU,
a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapat
keresztnek és a rokkant éremnek. 1923.,
június 23-án a kormányzó vitézzé avatta.
Vitézi telekben részesült és jelenleg azon
gazdálkodik. Felesége: Varga Mária, két
gyermekük van. . ,..-.:_.,"
HOSZTÖT.
ALBERT FERENC közs. bíró, .gazdálkodó.
* 1886-ban Hosztóton. 1910-ben a 20. h. gy
e.-hez bevonult és 1912-ben szerelt le. 1914-
ben ugyanezen gy. e.-hez vonult be, majd
később mint trén a hábor üvegéig telje
sített katonai szolgálatot. 1921 /óta virilisi
képvt. tag.. 1925-ben esküdtté, majd 1933-
ban községi bíróvá lett megválasztva. Aq
iskolaszéki tanács tagja. 1920 óta fivérével
közösen gazdálkodik 32 holdas birtokán.
Felesége: Kekk Ilona, két gyermekük van.

LEHOOZKY BÉLA r. kat. kántortanító. * 1884-ben Mélykuton. Tanulmányait Kalocsán végezte. Működését 1904-ben kezdte meg Esztergom-Bajnán, ahol 2 évet, majd Sólyomvásárhelyt 2 évet töltött, ezután került Hosztótra, ahol ez idő óta mint kántortanító működik. Az iskolánkivüli ,népok-; tatáa előadója. A Levente Egylet és Polgv Lövész Egylet elnöke. Felesége: Horváth Ágnes, 10 gyermekük van.
KÁPTALANFA.
alsószilvágyi GAÁL JÁNOS körjegyző. &#166; 1902. Káptalanfán. Tanulmányait Veszprém ben végezte. Működését 1924-ben .kezdto meg Salomvárott. 1929-ben Káptalanfáit megválasztották körjegyzőnek. Ugyanazon idő óta elnöke a Levente Egyletnek és a Polg, Lövészegyletnek. A család Vasmegyéből származott, de már régebb idő óta élnek Zalamegyében.
HOLECZIUS ISTVÁN adóügyi jegyző. &#8226; 1884. Kőszegen. A jegyzői tanfolyam elvégzése után működését Sopronudvardon mint gyakornok kezdte meg 1905-ben. 1909-ben bevonult a 48. h. gy. e.-hez, ahol önkéntes évét szolgálta. Ezután mint ' segédjegyzó Nagymartonban, Sopronudvardon és Fertő-meggyesen működött. 1917-ben bevonult a 18-as honv. népfelkelő e.-hez és a nyugati hadszintéren harcolt, mint t. hadnagy és igy; is szerelt le. Leszerelése után Vaskompódra, azután a sárvárvidéki jegyzőséghez került. 1923-ban Káptalanfára jött, ahol azóta is mint adóügyi jegyző működik. A nemzeti munkavédelem helybeli vezetője. A jpolg. lövészegylet pénztárosa.
KUPOVITS ILONA r. kat. el. isk. tanítA-nő. Születési helye Karakószörcsök. Tanul, mányait a bpesti Angol-kisasszonyoknál végezte. Működését Káptalanfán kezdte metr 1928-ban. Az iskolánkívüli népoktatás terén mint előad óefjt ki működést.
KÖSZEGHY ISTVÁN molnár, vízimalom bérlő. * 1901. Kemenesmagasin. vCsaládja pápai származású nemesi família. Az asztalos ipart Kemenesszálfán tanulta. Mint asztalossegéd Fehércsurgón és Budapesten dolgozott. A molnár .iparágat atyjánál tanulta, kinek Kertán volt gőzmalma. 1931 óta bérli a káptalanfai község vízimalmát. Felesége: Radoczy Jolán.

ÍÍ3

NIKA GYULA molnár, vízimalom bóríó * 1868. Nemeshányban. Iparát ugyanitt szü leinél tanulta, majd Gyulakeszin, azután Gomason, mint főmolnár működött. "1912 óta bérli a nerneshányi közbirtokosság vizi malmát. Virilis tagja a község képviselőtes f.ületének. 1889-ben bevonult a 48. gyalogez.-i-edhez, majd 3 éven át teljesített szolga látott a közélelmezésnél. 1917-ben, mint póttartalékos bevonult Nagykanizsán (és 191h elején szerelt le. 'Felesége: Nagy Anna, három gyermekük van.'
ERŐSS LÁSZLÓ kántortanító. * 1903. Ka puváron. Tanulmányait a Ipápai tanítóképző ben végezte. Működését 'Rábakeczölön kezdte meg, 1923-ban a r. k. iskolában. Ezután Kemeneshőgyészen, mint kántortanító mű ködött, hét község levente körzeti főoktatója volt. 1930-ban a káptalanfai r. k. iskola kác-tortanítója lett. A Hangya szöv. ügyvezetője Felesége: Vika Mária, egy gyermekük vari.
RÓMAI KATHOLIKÜS HITKÖZSÉG. Mint paróchia 1751-ben létesült. A templom 1775-űben lett felszentelve és ugyanaz időtől kezdve lettek anyakönyvek vezetve. A vi lágháborúban két harangot vittek el hadi célokra. 1923-ban gróf Esterházy Tamás és a hívek áldozatkészségéből két harangot sz* reztek be. Plébános 1916 óta: Majercsik János.
özv. SOMOGYI ISTVANNÉ szül. Szakát: Terézia, közsé. oki. szülésznő. Egyházashety &#8226; tyén született. Tanulmányait Szombathelyen végezte. Működését Rábakovácsiban kezdi* meg. 1905-től Káptalanfa- és Bodorfa községekben, valamint a hozzájuk tartozó pusztákon tölti be hivatását közmegelégedésre. Ismétlő tanfolyamot végzett ' Szekszárdon 1932-ben. Néhai férje 1907-ben az Egyesült Államokba vándorolt, 1932-ben hunyt .el Két fia van: István és József. István cipészmester, József a kovácsipart tanulta, ki és jelenleg mint munka vezető dolgozik,
VILÁGHY IMRE erdőmérnök, erdőgondnok. * 1896. Lazin. Gimnáziumi és felsőkereskedelmi érettségi után az erdőmérnöki főiskolát Sopronban végezte. Működését gr. Eserházy Tamás erdőbirtokán Nemeshányban kezdte meg 1927-ben. 1915-ben bevonul! a 31. honv., majd a 29. honv. nőpfölkelő gy. ezredhez. Az olasz fronton harcolt, és mint t, hadnagy szerelt le. Kitüntetése: I. oszt.

ezüst vít. érem. Veszprémmegyei nemesi családból származik.
KISVÁSÁRHELY.
DRÜSBACZKY FERENC r. kat. kántorta-nitó. * 1877. Ó-Lublón. A lévai m. kir. állami tanítódépzőben végezte tanulmányait. Működését Poprádremetén kezdte meg, itt egy évet, Koszorúson 4 évet töltött. 1910-ben Kisvásárhelyre került és azóta az elemi is-1 kóla tanítója. Iskolánkívüli népoktatás előadója. Kántori tevékenységet is fejt ki. Felesége: Szanati Erzsébet, két nevelt gyermekük van.
KISGÖRBÖ.
dr. VÉGH LAJOS segédjegyzö. * 1903-ban Kertán. Középiskoláit Veszprémben és Debrecenben végezte a piarista gimnáziumokban. Az egyetemet Budapesten végezte. Működését mint gyakornok Kertán kezdte meg, ugyanitt lett segédjegyzö, majd Nyirád, Tes-kán, Alsóbogod, Orosztorony, Nemestörde-niszre került, majd 1921-ben Kisgörbőre ke-, rült s azóta itt működik.
SZVOBODA GEDEON KÁROLY gazdatiszt. * 1895. Zágrábban. Technológiai szakiskolát a haditengerészet műszaki kiképzésének keretében végezte Pólában 1916-ban, A világháborúban mint törzstiszthelyettes a haditengerészetnél szolgált, 1917-18-ban aa olasz fronton teljesített szolgálatot, ahol súlyosan megsebesült. A háború végén Kisgörbőre került, 1928-tól a mai napig mint gazdatiszt B. Bezerédy Ferenc gazdaságában működik. A kis ezüst, a bronz érem, és) a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Több egyesület tagja. Felesége: sz. Köller Olga.
NÉMETH GYÖRGY gazdálkodó, községi bíró. * 1885. Kisgörbőn. Iskoláit Kisgröbőn végezte. 1933-ban községi bíróvá választják! és ez mind a mai napig. 1908-ban .katona, két hónap múlva leszerelt. 1914-ben a 48. gy. ezredhez vonult be és a galicziai harctérre került. 14 hónapig frontszolgálatot teljesített.
MOLNÁR NÁNDOR kántortanító. * 1902. Óbudaváron. A tanítóképző elvégzése után' Borszörcsökön kezdte meg működését. 1928. októberben Kisgörbőre került és jelenleg ia itt neveli a helybeli ifjúságot. 1922-től 1924-ig katonai szolgálatot teljesített. A polgári lövész egyesület főtitkára. A népművelődési
S

114

bizottság vezetője. A kamarai helyi albizottság jegyzője.
berzenczei KÁKOSSY GYŐZŐ körjegyző. * 1893-ban Kisgörbőn. Szombathelyen felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett, majd 1914-ben elvégezte a közigazgatási tanfolyamot ugyanott, ugyanaz évben a kerületi tüz-; oltó tiszti tanfolyamot Kolozsvárott, s működését segédjegyzőként kezdte Pásztorházán. A világháborúban hadifogságba esett és csak 1920-ban került vissza Pásztorházára, ahol tovább folytatta működését. Az osztrák megszálláskor hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és ekkor Bobára került, mint segédjegyző. 1924-ben Kisgörbőre választották meg kör jegy zöneK es azóta itt működik. Leventefőoktatói minőségében vármegyei és kerületi elismerésben részesült. Kis- és Nagy-görbő tűzoltó főparancsnoka, a vindosnyaszől-lősi dalegylet elnöke, valamint a népművelési bizottság elnöke mindhárom községben.
von ZÁZIWILL GROSSTÁDTEN, JENNY EL1SA ny. felsőleányiskolai igazgatónő. *. 1866. Zwerdonban, (Svájc.) Középiskoláit Olaszországban, tanárképzőt pedig Zürichben végezte. 1895-ben Dégenfeld József gróf felkérésére vállalta a debreceni Dóczy-leány-nevelő intézetben a francia nyelv és a magyar irodalom tanárságát, majd az intézet igazgatását. 1908-ban nyugalomba vonult és Kisgörbőn telepedett le, ahol nagy népsze-. rüségnek örvend jótékonykodása miatt.
HORVÁTH ELEK r. k. plébános. * 1884-ben Kisgörbőn. Középiskoláit Nagyszombaton, a teológiát Veszprémben végezte, mint káp-; Ián Csatáron kezdte meg lelkészi működését. 1917-18-ban tábori lelkész volt, 1926 óta plébános Kisgörbőn. A somogyi- és zalamegyei lapok munkatársa és hittudományi folyó-, iratok írója.
bezerédi BEZERÉDY FERENC földbirtokos. * 1895. Kisgörbőn. A keszthelyi gimnáziumban tett érettségit. 1915-ben, mint önkéntes vonult be az 1. h. huszárazredhez. 1915 és 1916-ban a fronton teljesített szolgálatot. Tölgyesnél 1916-ban román fogságba esett ,ahonnan 1918-ban szabadult meg. A Signum Laudis, kis ezüst és bronz vitézségi érem tulajdonosa. A kisgörbői Levente Egyesület elnöke, a vindonyaszöllősi |dalegylet díszelnöke, törv. hat. biz. tag és kisgyűlési

MIHÁLYFA.
dr. forintosházi FORINTOS GÉZA ny. min. tanácsos. * 1868. Mihályfán. A buda pesti Pázmány Péter tudomány egyetemen 1891-ben áll. tud. doktorrá avatták. Működését a m .kir. honv. minisztériumban kezdte meg, ahonnan mint min. tanácsos 1921-ben vonult nyugalomba. Azóta a mihályfai-fo-rintosházai p. u. birtokán gazdálkodik. A vármegyei törv. hat. biz. tagja. Felesége: Staranek Paula, 5 gyermekük van.
özv. GRIZLER JÓZSEFNÉ szül. Horváth Klára. Mihályfai származású. Néhai férje alapította az üzletet 1902-ben,, ezt mege lőzőleg a csendőrségnél szolgált. A kommuri alatt hazafias magatartást tanúsított. A köz . ségi képviselőtestület tagja volt 1920-ig, egészen haláláig. Azóta özvegye vezeti az üzletet.
GYERGYESY FERENC r. k. plébános. * 1879. Nagykanizsán. A teológiát Veszpérm-ben végezte. 1893-ban áldozópappá szentelték. Felsőeskáron Somogyszentbenedeken' és Somogytarnócán volt káplán. A gróf Szé-cheny családnál, 5 évig volt házikáplán. 1906 óta Mihályfán plébános. Működése alatt létesült 1911-ben a kisvásárhelyi r .k. iskola.
&#171;HANGYA&#187; SZÖVETKEZET. 1920-ban alakult, Gyergyesi Ferenc plébános kezdeményezésére. 134 taggal bir. Évi 10.000 P forgalmat bonyolít le. Elnök: Gyergyesi Ferenc, ügyvezető Őludi Károly, üzletkezelő: Selley Bertalan, Selley Boldizsár és kiss Lajos.
KISS IMRE ny. áll. útkaparó. * 1868. Mihályfán. Működéét 1958-ben kezdte meg, mint állami útkaparó és Boty községben működött. Saját kérelmére visszahelyezték Mihályf ára, itt 1922-ig működött és ekkor nyugalomba vonult. Azóta kis birtokán gazdálkodik. Első felesége Gálózdi Borbála 1900-ban halt meg. Egy gyermeke maradt. Másodikfelesége Horváth Mária 1931-ben halt meg.
MIHÁLYFAI RÓM. KATH. EGYHÁZ. 1789 óta önálló plébánia, azóta vannak anyakönyvei is. Azelőtt Sümegcsehihez tartozott. Az első plébános pálos szerzetes volt. 1876 előtt kis kápolna volt, amelyet a, Forintos család építtetett. Az új templomot a vallásalapítvány építtette, mint kegyúr. 1877 -ben lett felszentelve. Tarányi Ferenc veszprémi

115

kanonok 1882-ben 32 magyar hold birtokot vett a plébánia részére. A templom három, harangja közül a legnagyobbat és a legkis-sebbet a háború alatt hadicélokra elvitték. 1924-ben a hívek áldozatkészségéből 224 kilogrammos harangot vettek.
dr. NEMES FERENC körjegyző. * 1875., Kolozsváron. 1899-ben a kolozsvári egyetemen doktorrá lett avatva. Működését mint rendőrfogalmazó Kolozsvárott kezdte meg. 1900-ban polgármesteri titkár, 1904-ben városi tanácsos, 1917-től polgármesterhelyettes volt. 1919-ben a románok eskütétel megtagadása miatt kiutasították. Ekkor Sümegre1 került, mint helyettes körjegyző és 1930 óta Mihályfán körjegyző. 11 éven át r. k. tanára volt a kolozsvári ker. akadémiának. A kolozsvári siketnémák és vakok intézetének is előadója volt. Minisizteri elismerésben részesült két ízben. Kitüntetve: a II. o. polg. hadiérdemkereszttel. Felesége: Kunoz, Teréz, egy gyermekük van.
ZSOLDOS ELEK áll. isk. ig. tanító. * 1887. Szohopolien. Családja eomogymegyei származású. Tanulmányait Győrött végezte.. Működését Borszörcsögön kezdte meg. Majd Zalaerdődön, Kispallagon tanított. 1916 óta a mihályfai áll. isk. igazgató tanítója. Az. iskolán kívüli népoktatás vezetője. Több, egyesület tagja. 1914-ben bevonult # 19. k. gy. ezredhez. Kisebb megszakításokkal 1915-i gszolgált. Irredenta irányú hírlapírói tevékenységet fejt ki. 1928-ban a Nemzeti, újság Hungária irredente pályázatán dicsérő elismerésben részesült.
NAGYGÖRBŐ. 7
BALATINEOZ ISTVÁN ig. kántortanító * 1892. Nagyatádon. Középiskolát és tanítóképzőt végzett. Működését a izalamegyet Rezin kezdte meg 1913-ban és itt volt 1922-ig. Ezután Nagygörbőre került, ahol még ma is neveli az ifjúságot. 1915-ben bevonult, 30 hónapot töltött az orosz, román és olasz harctereken. Mint t. zászlós szerélt le 1918-ban. Kitüntetései:. I. o. ezüst, bronz vit. é. és Károly cs. k. A népművelési bizottság vezetője, a leventék szellemi oktatója. 9 esztendőn keresztül egyedül oktatott 110 növendéket, Színielö.adásokat és hazafias ünnepeket rendez. Eredményes működéséért a. veszprémi, ipüspök 1933-ban legfelsőbb elismerésben részesítette és igazgató tanítóvá

nevezte ki. Kinevezését fényes keretek között ünnepelték.
CSECSINOVITS JÓZSEF ny. tanító * 1879. Nagygörbőn. A tanítói oklevél elnyerése után 1904-1919-ig tanított. Legutóbb. Badacsonytomajon tanított, ahol saját kérésére nyugdíjazták és azóta gazdálkodik Községi képv. testületi, gazd. bizottsági éa leventeegyesületi tag. A kommunizmus alatt megszervezte a helyi ellenforradalmi szerveket, amelyek élén mint elnök működött.
dunaszentgyörgyi TOLNAY KORNÉL földbirtokos * 1876. Nagygörbőn. Középiskoláit Keszthelyen és Felsőlövőn, a ker akadél miát Budapesten végezte. 1897-ben (mint huszárönkéntes bevonult és 1898-ban mint, tart. kadettőrmester szerelt le. A jubileumi érem tulajdonosa. A közp. hit. szöv. felügyelő biz. tagja. Vármegyei virilis tag. A család Szatmármegyéből származik.
TOPPEL GYÖRGY ny. főjegyző * 1861. Nagykanizsán. 1881-ben érettségizett, ezután postatiszt gy. volt Sopronban. 1882-ben beiratkozott a jogra és ugyanez évben megkezdte önkéntesi- évének leszolgálását Nagy-' kanizsán. 1884-ben ugyanitt volt 'joggyakornok a kir. közjegyzőnél, majd Murakirályba került mint jegyzőgyakornok. Jegyzői vizsgát 1886-ban tett. 1887-ben Bucsúszent-lászlón h. jegyző, majd később jegyző lett és ott működött 1927-ig. Ekkor önként kérte nyugalomba helyezését. A pacsai járás közig, tiszikara 1926-ban 40 éves szolgálati fubileumán fényes ünnepségben részesítette. 1928-ban Nagygörbőre költözött és azóta itt gazdálkodik régi oroszvári nemesi családi birtokán.
NEMESHANY.
HORVÁTH KÁROLY róm. kat. kántortanító * 1901. Dobán. Középiskolai tanulmányait Veszprémben, a tanítóképzőt Pápán végezte. 1922-től 1928-ig különböző helyeken működött, 1928 óta a községben tanít. Előadója az Iskqlánkivüli Népművelési Bizottságnak. Vezetője a Levente Egyesületnek. Elnöke, a helybeli Polgári Lövész Egyesületnek. Katolikus kántor. Felesége: Tóth Elvira, két gyermekük van.
TÓTH ALADÁR evang. tanító * 1910. Székesfehérváron. Középiskolai tanulmányait* Székesfehérváron a ciszterciek gimnáziumában, a tanítóképzőt pedig a ref., tanítóképző-
8*

116

ben végezte el 1931-ben. 1931-ben kezdte meg tanítói működését a községben. Tartalékos honv. zászlós. Leventeoktató.
NYIRÁD.
BENDEKOVICH LÁSZLÖ uradalmi intéző. * 1899. Keszthelyen. Középiskolai tanulmányait és a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Működését a veszprémi püspökség sümegi uradalmában kezdte meg 1920-ban-1925-ben átvette a püspökség Deáki pusztán lévő birtokának vezetését. Felesége: Gévay, Wolff Margit, egy gyermekük van.
BLEUER MIKSA kereskedő. * 1870. Cel-dömölkön.. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Bécsben 16 évig működött e szakmában. 1898-ban vette át a községben lévő üzletet édesanyjától özvegy Hirschler Mátyásnétól. Vegyes- és rövidárú kereskedés, melyet kb. 70 évvel ezelőtt édesanyja alapított.
DÉNES LAJOS ny. csendőrfőtörzsőrmester. * 1881. Körmenden. Iskoláinak elvégzése után 1902-ben bevonult a 20. honvéd gyalogezredhez. Két évi katonai szolgálat után: a csendőrség kötelékébe lépett át. 1918-ban mint rokkant főtörzsőrmester ment nyugalomba. A világháború alatt 36 hónapig teljesített frontszolgálatot és 1916-ban a román betörés, alkalmával a brassói körletparancsnokság az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért teljes elismerését oklevéllel fejezte ki. Felesége: Lovasi Mária, két gyermekük van.
RAKICS ISTVÁN r. k. tanító. * 1906 Zalabaksán. Iskoláit Tapolcán és Csurgón végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Működését 1930-ban kezdte meg a községben. Műkedvelő előadásokat rendez, melyeknek nagy sikere van. Az állat- és növényvédelmi egyesület helyi megbízottja.
dr. PATAKI ANTAL körjegyző. * 1901. Szombathelyen. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, az egyetemet Budapesten vé-vezte és itt avatták doktorrá. 1922-ben kezdte, meg közigazgatási működését Zalabesenyőn, utána Zalaszentivánban egy évig adóügyi jegyző. Ezután 1 és fél évig, mint körjegyzői működött, majd Tolna megyében 6 évig volt vezető jegyző. 1934-ben vetlte át a Nyi-rádi körjegyzőséget.
SCHMIEDT GIZELLA postamester. * Pá-pakovácsin. Iskolai tanulmányait Pápán és

Etomonnán végezte. l9Í5-ben kezdte megi működését a postánál. Zalaszentgrót, Sümeg-Hévizfürdő, Devecser, Oroszvár állomások után 1924-ben vette át a községi postaállomás vezetését.
STAGL ERNŐ r. k. plébános. * 1885-ben Sopronban. Iskolai tanulmányait Sopronban, a teológiát Veszprémben végezte. Működését Nágócson kezdte meg, majd gr. Zichy László házipapja volt. Ezután még néhány községben működött, míg 1917 óta Nyirád község plébánosa. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Nyiradi kerületének elnöke.
SZABÖ JENŐ gazdálkodó. * 1881. Nyirá-don. Iskoláinak elvégzése után, mint keres-, kedő működött. 1903-ban átvette a 45 ka-tasztrális hold kiterjedésű birtokot, mint önálló gazdálkodó. Saját cséplőgéppel is rendelkezik. 1915-ben bevonult a 48 .közös gy. ezredhez és a szerb, majd aa olasz fronton harcolt az összeomlásig. Tulajdonosa 2 szer a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a Háborús Emlékéremnek. Virilis jogon tagja a községi képviselőtestületnek. A megyei törvényhatósági bizottság1 tagja. Közbirtokosság jegyzője. A róm. kat. egyházközség világi elnöke.
VARGA JÁNOSNÉ szül. Nemes Mária oki. községi szülésznő. Született Szentimrefalván. A bábaképzőt Budapesten végezte el 1931-ben. 1932 óta működik a községben közmegelégedésre. Férje: Varga János gazdálkodó
ŐHID.
vitéz göncz-ruszkai gróf KORNIS ELE MÉR földbirtokos * 1890. Jakabháza. A gazdasági akadémia első két évét Keszthelyen, a harmadik évet Magyaróvárott vft-gezte, itt kapta meg oklevelét. 1912-13-ban önkéntes volt, 1914-ben mint t. zászlós vonult be. Szombathelyre. 47 hónapot töltött különböző harctereken. A délnyugati harctéren megsebesült. Kitüntetései: ezüst Signum Laudis a kardokkal, hronz Signurn Laudis, magyar érdemérem, a III. o. érdemkereszt kisebbített, a kardokkal, II. o. nagy ezüst és bronz vit. érmek. Károly cs. ko-reszt, sebesülési érem, háborús emlékérem, emlékérem 1912-13-ból, 1914-ben soronkivül nevezték ki hadnaggyá, 1916-ban pedig főhadnaggyá. 1918-ban leszerelt mint hadirokkant. A kormányzó úr öfőméltősága ál-

in

tal 1934-ben vitézzé üttetett. iTörv. hat biz. tag. A község kulturális mozgalmaiban elöljár. A hősi emlékmű felállításánál anyagi áldozatot és fáradtságot nem kiméivé dolgozott.
KELEMEN JÁNOS oszt. tanító * 1905. Karakón. Tanítói és kántori oklevelének megszerzése után 1926-ban Őhidon kezdte meg működését és azóta itt is tanít. 1931 ben Sopronban mint káplár szolgált, majd 1932-ben mint tizedes leszerelt. A falú fejlődésének elősegítésében szorgalmas munkásságot fejt ki.
SELÉNYI (STRAÜSZ) JÓZSEF s. jegyző * 1903. Sümegen. Az egri közigazg. tanfolyamot kitüntetéssel végezte el. Működését 1924-ben kezdte Sümegen mint ijegyzőgyakor nok. Elvégezte a községi közig, tanfolyamot. Ezután Gogánfán mint megválasztott segéd jegyző működött, majd 1932-ben Őhidán lett r. jegyző. Tevékeny részt Vett a hősök emlékművének felállításán, amely mint ilyen, első a járásban. A levente egyesület, a polg lövészegylet, tűzoltóegylet és helybeli népm biz. elnöke.
SZATHMARY BÉLA kántortanitó * 189G. Vindornyalakon. Kántor és tanítói oklevelének megszerzése után 1919-ben Basin kezdte meg működését a r. kat. iskolában. Itt volt 1925-ig, majd Szalapa községben 1928-ig tanított. Azóta Öhidán működik. 1915-ben bevonult és 1919-ig szolgált különböző harctereken. Frontszolgálata 29 hónap. 1919-ben mint t. hadnagy leszerelt. Kitüntetései: Sig-num Laudis, II. o. vit. érem, Károly cs. kereszt és a hadi emlékérem. A most felállított hősi emlékmű alapját műkedvelő előadások előkészítésével és rendezésével tevékenyen előmozdította.
RIGACS.
NÉMETH FERENC gazdálkodó * 1894. Rigácson. Iskoláit ugyanitt végezte. 1914 ben bevonult a 48. h. gy. e. >Nagyakani zsára. Innét a pozsonyi szanitéc iskolába került, innét Pilsenbe került az ezredhez., azután pedig a galíciai fronton harcolt. 191(5-ban megsebesül, kórházba került. Azután újra a galíciai fronton, továbbá az olasz fronton harcolt 1917-ig. Itt ismét megsebe sült. Sebesülésének következtében ballábát amputálták. A bpesti hadigondozótól mint 80 százalékos rokkantat bocsátották el. Ki-

tüntetései: a sebesülési érem, 'Károly cs. kereszt, a hadirokkant jelvény. A HONSz tagja. Képviselő testületi tag. A közbirtokosság elnöke.
NÉMETH KÁLMÁN ág. ev. tanító * 1883. Ivánegerszeg. Iskoláit a soproni ev. lyceum-ban, a négy középiskolát és tanítóképzőt n soproni ev. tanítóképzőben végezte. Működését Szepezden kezdte meg 1903-ban. 1904-ben Rigácsra jött és azóta itt tanít. 1914-ben bevonult a 83. h. gy.-ezredhez, mint póttartalékos. 1914 szeptembertől novemberig a harctéren volt, itt orosz fogságba esett, ahonnét 1920 decemberben sizabadult. A Hangya szöv. ü. v. elnöke. A Polgári Lövész Egyesület elnöke. Az ev. egyházmegye iskola vizsgáló bizottságának tagja.
VARJAS JJENŐ kántortanító * 1894. Zalapetenden. A tanítóképzőt Veszprémben végezte. Működését Pulón kezdte meg 1913-ban. Sásdon, Kékkuton, Nagyrécsén, Med-gyesegyházán működött. 1924-től Rigácson neveli a kat. ifjúságot. 1914-ben bevonult a veszprémi 31. h. gy.-ezredhez mint önkén tes és az orosz fronton teljesített szolgái-latot. 1916-ban mint t. hadnagy az olasx fronton harcolt, ahol láb és tüdőlövést kapott 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: kis ezüst, nagy ezüst, Károly cs. kereszt. A helybeli levente egyesület elnöke és főoktatója. A népműv. biz. tagja. A tejszöv elnöke. A közs. képv. testület tagja.
SÜMEGPRÁGA.
JÜNG KÁROLY r. k. kántortanító * 1889. Pakson.. A tan-tóképző elvégzése után Ci-kon kezdte meg működését. Innen Alsó-mocsoládra, majd Hahotra került. 1918-ban Sümegprágára jött és azóta itt tanít. A Polg. Lövészegylet elnöke. Az iskolánki-vüli népoktatás tagja. Felesége: Polónyi Mária tanítónő. Egy gyermekük van.
LEVENTEEGYESÜL ÉT. Elnök: Szabó József, oktató: Horváth István gazdálkodó, 1933-ban nyerték a sümegi járás vándor-d-ját, a levente egyesület lövószversenyén, melyet 1934-ben is megvédtek. Az 1934-i járási összetett versenyben 2-ik lett a csapat.
SZABŐ JŐZSEF r. kat. tanító * 1906. Jászberényben. A tanítóképző elvégzése után Szegilongban kezdte meg működését, majd Sümegprágára került és azóta itt tanít.- A leventeegyesület elnöke és főoktatója. A!

118

népművelési bizottságba mint előadó szerepel. A Polg. Lövészegyesület jegyzője Több lövészversenyen díjat nyert.
vitéz TÓTH JÁNOS vegyeskereskedő, szeszfőzde tulajdonos * 1884. Sümegprágán. Földművesiskolát végzett Pápán, ennek elvégzése után mint irnok működött a puszta-gyimóti bérgazdaságban. 1906-ban bevonult a 48. h. gy.-ezredhez, itt 26 hónapig Szolgált. Ezután Alsópáton, majd Kisbéren mint uradalmi irnok működött. Ezután Bonyra került mint ispán, innen Győrasszonyfára, majd Magyargönczre került, ahol iugyanilyen állást töltött be. 1914-ben bevonult, az orosz és román írótokon harcolt egész az összeomlásig. Kitüntetései: I. o. ezüst vit érem, Károly cs. kereszt, 1918-ban tért haza Odesszából betegen. 1921-ben vette ki a község tulajdonában lévő korcsmahelyiséget. Szeszfőzdéjét 1925-ben alapította. Ugyanez évben avatta vitézzé a kormányzó őfőméJ tósága. A községi képv. test. tagja. Fele sége: Lohonyai Teréz, három gyermekük van.
SÜMEGCSEHI. ."-'"&#166;- &#166;"&#166;
NAGY ISTVÁN körjegyző * 1893-ban Sümegprágában. Középiskolai tanulmányait Kőszegen végezte. Jegyzői oklevelét Szóm bathelyen nyerte el. A háború alatt a -48. gyalogezred kötelékében harcolt és sebesülése után mint tart. zászlós szerelt le. A kommunizmus idején ellenforradalmi szer vezkedésben vett részt. 1920-ban rövid ideig segédjegyző, majd 1922-ben h. körjegyző Sümegcsehin. 1923-ban megválasztották és azóta is mint a község vezetője működik. A helybeli Lövész Egyesület ügyv. elnöke, valamint a Testnevelési Bizottság elnöke. Felesége: Fülöp Mária.
SZALAPA. ' -ir'; ""&#166; :,v
BELEZNAY JÓZSEF r. kat. kántortanltó * 1905. Balatonfüreden. A tanítóképzőt a győri róm. kat. tanítóképzőben végezte. Működését 1927-ben Senyében kezdte meg, majd 1929-ben Szalapára lett megválasztva. Isko lánkivüli népoktatás előadója. A Polg. Lövészegylet elnöke.
gönczruszkai gróf KORNIS IMRE földbirtokos * 1886. Bpesten. Gazdasági akadémiát végzett Magyaróvárott. Önkéntesévét 1906-ban töltötte a pozsonyi k. u. k. tüzér

ezrednél. 1910-ben a tüzérségnél hadnaggyá léptették elő. Utána fegyvergyakorlaton volt Pozsonyban a 14. tüzérezrednél, majd két fegyvergyakorlaton Komáromban a 6-os tüzérezrednél és Péterváradon a vártüzérezrednél. Főhadnaggyá lépett elő 1915-ben A mozgósítástól az összeomlásig különböző harctereken harcolt. Kitüntetései: Signum Lau-dis, Károly cs. kereszt, háborús emlék érem, jubiláris emlékérem. A vármegye t. k. virilis tagja stb.
STEIGER FERENC ny. csendőrtiszthelyettes * 1886. Mihályfán. 1909-ben bevonult a 48. h. gy. ezredhez, ahonnan 2 évi szolga lat után a csendőrség kötelékébe lépett. 1911-ben csendőr, 1912-ben járőrvezetö, 1914-ben alőrmester, 1917-ben vizsg. .al-őrmester, 1918-ban ellenőr, 1919-ben tiszthelyettessé lépett elő. Fehérvárott a had-biróságnál irodában mint irodafönök működött. 1914-ben önként jelentkezett harctéri szolgálatra, az orosz fronton harcolt, majd a román betörésnél harcolt, ahol 1916-ban a II. o. ezüst vit. éremmel tüntették .ki. 1917-ben visszakerült a csendőrséghez Pápára. Részt vett a forradalom leverésében. Majd Lajoskomáromban állomásozott, onnan Veszprémbe került. 1922-ben betegsége miatt nyugdíjazták, ekkor Szalapára jött és azóta itt intenzív méhészgazdálkodást folytat. Fe lesége: Ujváry Rozália.
SZENTIMREFALVA.
RAÜSCHER JÁNOS ny. kántortanító * 1885. Mélykúton. Iskoláit Kalocsán végezte. Ajkerendeken kezdte meg működését majd Mélykúton, Kislödön és Zala-galsán működött 1913-ig. 1913-1920. űig Pinkóczon tanított, itt történt nyugalombavonulása. 1924 óta szent-imrefalvi lakos. A Hangya és Tejszövet-ügyv. igazgatója, községi képv. test. virilis tagja. Az önk. Tűzoltó Testület parancsnoka A világháborúban1' a 23. gy. e. az orosz fron ton harcolt, hadifogságba került, ahonnan 1920-ban jött haza. Felesége: Szüts Irén, hat gyermekük van.
VASS IMRE gazdálkodó, községi bíró * 1881. Szentimrefalván. Katona évét 1902-1905-ig a 48. h. gy.-ezrednél töltötte, majd testvéreivel gazdálkodott. 1909-ben a szerb mozgósításkor bevonult, 2 hónapig teljesített szolgálatot, az emlékéremmel lett ki-

119

tüntetve. A. világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst, a Károly cs. keresz, a bronz és háborús emlékérem tulajdonosa. 1918 óta önálló, 1924 óta az iskolaszék tagja, 1933 óta községi bíró. Fe lesége: Vásáros Irén, három gyermekük van.
UKK.
HORVÁTH JÁNOS plébános * 1888. Kőszegen. A teológiát Veszprémben végezte. Zalaszegváron mint káplán kezdte meg működését, majd Ukkra került. 1916-1918-ig tábori lelkész volt. 1919-1926-ig plébános Lajoskomáromban, 1927 óta Ukkon plébános. Kitüntetve a II. o. lelkészi érdemkereszttel. A helyi hangya és hit. szöv. elnöke á. helyi mezőgazd. biz. elnöke.
KAUZLI DEZSŐ kántortanító * 1902. Kékkuton. A tanítóképzőt Pápán végezte Csatáron kezdte meg működését 1922-ben. Majd Veszprémbe került, itt 1925-ig működött. 1925-től Ukkon neveli az ifjúságot. &. népművelési bizottság tagja.
MAJOR JENŐ körjegyző * 3895. Uk
kon. Pápán kezdte meg működését mint
adóügyi jegyző, 1921-1926-ig. 1926-1929-
ig Csonkahegyháton, 1929-től a mai napig
Ukkon mint körjegyző működik. 1914-ben
bevonult mint önkéntes a 18. h. gy.-e. Sop
ronba, 1915-ben a harctérre került, ahonnan
1916-ban mint rokkant tért haza. Ezután
a háború végéig a pótzászlóaljnál mint ki
képző tiszt teljesített szolgálatot. 1918 őszén
mint tart. hadnagy leszerelt. Kitüntetései:
ezüst, bronz, Károly cs. kereszt és sebesülési
érem. Működése alatt a község erős fej
lődésnek indult. '
vitéz dr MÁRIAHÁZY JÁNOS körorvos * 1896. Solymáron. Az egyetem elvégzése után a budapesti Szent Rókus-kórházban mint gyakornok és a m. kir. posta betegbi;zt int. közp. rendelőjében mint segédorvos egész 1923-ig működött. Ezután Ukkon körorvossá választották és azóta itt működik. 1915-ben bevonult a 32. közös ygy. ezredhez mint önkéntes, 28 hónapot különböző harctereken töltött. 1917-ben az olasz fronton megsebe sült. 1918-ban leszerelt ,mint tart. had nagy. Kitüntetései: kis és nagy ezüst,bronz. Károly cs. kereszt és sebesülési érem. 1925-ben a kormányzó őfőméltósága "vitézségi címmel tüntette ki.

MIHÁLKA ISTVÁN állomásfőnök * 1891, Nagykanizsán. 1906-ban Csáktornyán mint. dijnok kezdte működését. 1913-ban Nagykanizsán bevonult a 48. gy.- ezredhez. A háború kitörése a szerb határvonalon érte. 48 hónapot töltött különböző harctereken. Kitüntetése: bronz vit. érem, ezüst szolg. érdemkereszt, vas. szolg. érd. kereszt a koronával és Károly csapat kereszt. 1919-ben ismét a déli vaspálya társ. szolgálatába lépett. 1918 tavaszán a vasutasok által indított sztrájkban - melynek éle a kommunizmus letörésére irányult - tevékeny részt vett, a kommunisták fogságba vetették, ahonnan a budapesti vasúti népbiztos által adott amnesztia útján szabadult. 1919- ben részesült az I. o. állomáskezelői kinevezésben. Időközben magánúton érettségit tett. Ukk állomás vezetésére 1933-ban kapott megbízást és azóta itt működik. A hadviseltek egyesületének tagja.
SZALAY JÁNOS földbirtokos * 1857. ük
kon. Régi nemesi családból származik. Mint
gazdatiszt Szegvárott a Lázár-uradalomban,
majd Gyulakesziben az Esterházy-birtokon
működött. 1924-től Ukkon a saját birtokán
gazdálkodik. 1879-ben mint altiszt a ko
ronaörségnél, majd 1883-ban a székesfehér
vári IV. ker. csendőrparancsnokságnál szol
gált. Ukkon 4 esztendőn keresztül iskola
gondnok volt, jelenleg az iskolaszék tagja.
A községi képv. test. virilis tagja. Ka: Gyula
mint aktiv katonatiszt harcolta végig a há
borút. (
SZILÁGYI BÉLA oki. gyógyszerész * 1884. Csáktornyán. Az egyetem elvégzése után Sárvárott mint gyógyszerészgyakornok kezdte meg működését. Ezután Pacsán, Csáktornyán, Sopronban, Körmenden, Zalaegerszegen mint gyógyszerész segéd műkő dött. Mint bérlő Köröshegyen, Balatonföld-váron és 1929 óta Ukkon vezeti a <gyógy-szertárt. 1910-ben bevonult a 20. h. gy. ezredhez, mint önkéntes. A háború alatt 1914- 1918-ig a harctéren teljesített szolgálatot. 1918-ban mint ötven százalékos rokkant leszerelt. Az orsz. gyógyszerész egy. tagja.
TÖTH GYÖRGY községi bíró * 1883. Ukkon. Iskoláit Ukkon végezte. 1931-ben választották meg és azóta birója a községnek. 1905-ben bevonult a 20. h. gy.-ez-redhez és ott szolgált 1907-ig. 1914-ben mint őrvezető vonult be és a harctéren töl-

120

tött majdnem négy esztendőt. 1918-ban olasK fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Kitüntetése a bronz vitézségi érem.
thurapataki és khomjátnai THURÁNSZKY Kálmán körállatorvos * 1901. 'Atosházán., Középiskoláit Nagyváradon, az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte. Üllőn kezdte meg működését mint magán állatorvos. 1927-ben Ukkra választották meg körállatorvosnak A Lehel Bajtársi Egyesület dominusa.
VINDORNYASZÖLLÖS.
FODOR KÁLMÁN oszt. tanító * 1882. _ Budapesten. Iskolái elvégzése után 1910-ben Jásdon kezdte meg működését. 191.2, óta Vindornyaszöllősön tanít. 1918-ban bevonult a 32. gy.i-e,zredhez, i ugyanez évben leszerelt. A népművelési bizottság tagja, a helyszíni műkedvelő ,előadások iállandó rendezője.
SIMON LÁSZLÖ kántortanító * 1897. Vin donyaazöllösön. Iskolái elvégzése után 1922 ben Zalaapátin kezdte meg működését. 1924 ig tanított itt, majd V.-szöllősre került. Azóta itt tanít. 1915-ben mint önkéntes bevonult a 48. gy. ezredhez, 1916-ban fogságba esett, 1919-ben szabadult és a nemzeti hadsereg kötelékébe lépett. A népművelési bizottslág tagja, a tejszövetkezet jegyzője, közbirto kossági jegyző, a polgári lövészegylet ügy\ elnöke, a Nemzeti Egység helyi titkára stb. NAGY LAJOSNÉ oki. községi szülésznő. Tanulmányait Szekszárdon végezte. 4931 ben Felsőpáhokra, majd onnan Vindornya-szöllősre került, azóta itt működik a község teljes megelégedésére.
ZALAGYÖMRŐ. '
RÁTOSI SÁNDOR kö,zs. ,bíró ** 1894. Zalagyömrő. Tanulmányai elvégzése után bevonult katonának a 9. h. ezredhez és a világháború végéig katonai szolgálatot teljesített. A háború után 6 évig1 volt a községi testület tagja, majd három évig elöljárója. 1933 óta községi bíró. Néhai atyja a községi képv. testületben virilis volt. Neje: Domonkos Ágnes. Három gyermhekük van.
STERLIK GYULA rk. kántortanító * 1889 Kapuváron. Középiskoláinak elvégzése után Győrött tanítói oklevelet nyert. Zalagyöm rőn 1914 óta működik. Az ottani tűzoltóság megszervezője és parancsnoka, az iskolán kivüli népoktatás előadója. A polgári lö-

vész egylet elnöke, a leventeegyesületnek ve zetője, a tejszövetkezet megszervezője. A vi lágháborút a 13. gy. ezred kötelékében kü/-dötte végig, hadirokkant lett. "Feleség"-Enzsöl Terézia, két gyermekük van.
ZALASZEGVÁR.
KOVÁCS KÁROLY r. k. plébános * 1892. Csabrendek. Középiskoláit Zalaegerszegen, a teológiát Veszprémben végezte, 1917 június 6-án szentelték pappá. Pályáját Zalaszegváron kezdte meg, mint káplán, ahol 1926 jan.
I. óta plébános. A Szt. Imre Olvasókör meg
szervezője és elnöke. A vezetése alatt álló Szt.
Imre olvasókör 1904-ben alakult. Tagjainak
száma 131.
szegvári LÁZÁR JÖZSEF földbirtokos * 1863. Bpesten. Tanulmányait Bpesten, Bécsben és Berlinben végezte. Majd atyjától örökölt birtokát, kb. 40 éven át önállóan vezeti. A helyi közéletben szerepet visz. A Nemzeti Egység Pártjának élharcosa. Felesége: Hirsch Dóra, két gyermekük van.
TORMA JÓZSEf községi bíró, gazdálkodó x 1887. Zalaszegváron. 1908-ban bevonult a
II. h. gy. e., ahol 1911-ig szolgált mint
tizedes. 1914-ben az orosz fronton teljesíteti
szolgálatot. 1918. végén szerelt le. Kitünteté
sei: 1912-13 emlékérem, bronz és Károly
os. kereszt. 1919-ben mint (helyettes bíró
működött 3 évig. 1933 óta községi bíró. Is
kolaszék gondnoka, erdőtársulat elnöke. Fe
lesége: Eltér Mária, öt gyermekük van.
ZALAERDŐD.
HANGYA FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKE SITÖ SZÖVETKEZET ÉS ITALMÉRÉS, Alakult 1919-ben Tamássy Ferenc r. tanító kezdeményezésére. Taglétszám 139, befize tett üzletrész 920 pengő. 1930-ban saját házat vásárolt, amelyet bérbeadott. Évi for galma cca 18.000 pengő. A tiszta jövedelem egy részét altruista célokra fordítja. Elnök-Barcza Lajos, ügyvezető: Tamássy Ferenc.
TAMÁSSY FERENC r. k. kántortanító. &#8226; 1888-ban Vámoscsaládon. Középiskoláit Pinkafőn, a tanítóképzőt Pápán végetez. P& lyáját Hosszúperentegen kezdte, 1911 óta Zalaerdődön tanít. A Hangya alapítója ,s ügyvezetője. A betétpénztár szervezője és vezetője. Polgári Lövész Egyesület elnöke a Faluszövetség ügyvezető titkára. 1914. augusztusban bevonult a 184. gyalogezredhez,

121

az orosz fronton súlyosan megsebesült mint rokkant szerelt le. Felesége Nyuli Erzsébet, leánya Kamilla oki. tanítónő.
ZALAGALSA.
HORVÁTH JÓZSEF körjegyző * 1902. Celldömölk. Iskoláit Pápán, majd Zalaegerszegen végezte. Működését 1921-ben mint jegyzőgyakornok kezdte Nagygeresden, majd a jegyzőtanfolyam után 1923-1927-ig Kéme nesapasinban mint s. jegyző, 1927-1929-ig Ujkéren mint helyettes körjegyző működött, 1929-től Zalagalsán körjegyző. A Polg Lövész Egylet szervezője és elnöke. Felesége &#8226; Frolyó Mária, három gyermekük van. . KÜMPF JÁNOS ny. r. kat. tanító, a, magy. kir. póstaügynökség vezetője * 1866 Tanulmányait Révkomáromban, majd Győ rött végezte. 1885-ben Vajkon kezdte meg működését, 1886-ban nyert oklevelet. Ez után mint kántortanító Fóthon, Ujszászon, Kerkaszentkirályon, Vaspörön és Honimon működött. 1918-ban nyugalomba vonult és Zalagalsán telepedett le, ahol átvette a posta vezetését. Felesége: Karátsony Erzsébet,négy gyermekük van.
LASCSIK LÁSZLÖ vízimalom tulajdonos, molnár * 1880. Gyomorén. Az ipart Tapolcán tanulta. Mint segéd több helyen működött, 1901-ben Pozsonyban bevonult az 1. század pionir bat., ahonnan a haditengerészethez került, 5 évig teljesített szolgálatot. 1910-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol vasgyárakban, villanytelepeken és liftgyárakban dolgozott 1921-ig, Ekkor vette meg Zalagalsán malmát, amit áramfejlesjztővel szerelt fel és modernizált. A községi kép viselő >testület virilis tagja. Felesége: Molnár Erzsébet. 1 gyermekük van.
POLGÁR IMRE gazdálkodó * 1878. Zala galsán. 1899-ben a 20. h. gy.-ezredhez vonult be, ahol 2 évig teljesített szolgálatot. 1902 óta önállóan gazdálkodik. 1907-1910-ig helyettes bíró, 1910-14-ig községi bíró volt, amikor a világháború kitörésekor bevonult a 20. h. gy.-ezredhez. Az orosz fronton harcolt, Przemysl elestével orosz fog után került haza. 1921-1933-ig mint közgyám működött. Jelenleg a képv. test. tagja, ságba esett, ahonnan közel négy éves fogság a róni. kat. iskolának, az állami elemi isko-Iának gondnoka, a róm. kat. tanács tagja

Felesége: Polgár Ilona, három gyermekük van.
SÍKOS GYULA ev. lelkész* 1882. Nagy-alásony. Középiskoláit Pápán, ,a teológiát Sopronban végezte. Lelkésszé 1913 aug. 31-én avatták. Mint káplán Uralújfalun kezdte működését, 1914 szép. 1-én került Nagyalá-sonyban. 1916 jan. 15. óta Zalaalsa ev .lelkész. Az Önk. Tűzoltó Egylet volt főparancsnoka, a levente e. megszervezője és alakulása óta elnöke. Választott közs. képv., a gazdakör jegyzője, stb.
vitéz TÁBORFI KÁROLY ny. honvéd tiszthelyettes * 1890. Lenlin. 1911-ben bevonult a 48-as kö,zös gy.-ezredhez, 1912-ben őrvezető, majd tizedes, 1913-ban szakasz-vezető, 1916-ban őrmester, 1920-ban tiszthelyettessé léptették elő. 1928-ban vonult nyugalomba. A világháborúban az ornosz, majd az olasz fronton hanrolt. Az I. o. ezüst, II. o. ezüst kétszeres, a bronz vitézségi érem, Károly cs. kereszt, sebesülési, háborús emlék, katonai szolgálati érem tulajdonosa. 1922-ben lett vitézzé avatva. Járási vitézi őrmester. A róm. kat. egyház község gondnoka, a NEP titkára, a Polg. Lövész Egylet elnöke. Felesége: Huszek Mária, 4 gyér mekük van.
ZSÜPPÁNYI JENŐ ny. m. kir. rendőr főtörzsőrmester * 1884. Ukkon. ősrégi családból származik. 1907-ben bevonult a 8. h. huszárezredhez, ahol 2 évig teljesített szolgálatot. 1911-ben Budapesten, a rendőrség kötelékébe lépett, ahonnan mint főtörasőr mester 1919-ben nyugalomba vonult. 1919- 1930-ig Budapesten vendéglő tulajdonos volt. 1930 óta Zalagalsai lakos. 1923-ben megválasztották helyettes hirónak. Felesége Zsuppányi Karolin, egy gyermekük van.
TAPOLCA ÉS JÁRÁSA.
; &#8226; ,..'&#166;. TAPOLCA. &#166;&#166;&#166;".. &#166;&#166;'&#166;;. :
BADACSONYVIDÉKI SZŐLŐTELEP VEZETŐSÉGE, TAPOLCA. Termel saját iskolaföldjén 8000 négyszögölön szőlőoltványokat. Termel továbbá európai gyökeres vész-szőkét, Othello gyökereket és gyökeres alany-vesszőket. A telep 1903-ban alapíttatott és tagadhatatlanul a legjobb hírnévnek örvend. Szállítási idő november 15-május 15-ig. Árak a minőséghez viszonyítva a legolcsóbbak. A szállítás teljes garanciával történik.

122

BAUER FERENC kereskedő. * 1904. Bánókszentgyörgy. Középiskoláit Tapolcán végezte, majd a kereskedői pályára lépett és abban szabadult fel. 1921-ben lett önálló Tapolcán. A TAC tagja, az úszószakosztály vezetője és több versenyt rendezett.
BAUER GYULA ny. mozdonyvezető. * 1884 Ostoros. Iskoláit Szombathelyen végezte és 4 középiskola után a MÁV szolgálatába lépett 1909-ben. 1925-ig volt Celldömölk-Tapolcán vonatszolgálatban. 1914-18-ig a vasúti ezrednél teljesített szolgálatot és mint őrmester szerelt le. A Károly csk. és a koronás ezüst érd. ker. tulajdonosa. A VOGE tagja. 3 gyermeke van.
BECK HUGÓ ny. telekkönyvvezetö. * 1876 jún. 19: "'Alsólendva. Ugyanott végezte középiskoláit is. Pályáját az alsólendvai kir. járásbíróságnál kezdte, ahol 1914 januárjában nevezték ki telekkönyvvezetövé. 1915. okt. 1-én bevonult a 20. h. gy. e.-hez, majd 1918 őszén hivatalból felmentették. A megszállás alatt erős hazafias érzésről tett tanúságot, miért menekülnie kellett. Ekkor Tapolcára nevezték ki vezető járásbírósági telekkönyvvezetővé. Itt vonult nyugalomba-Felesége: Schlesinger Margit,' 4 gyermeke van.
id. BENEDEK EDE vendéglős. * 1865. Sáska. Iskoláit Díszeiben végezte és ugyanott tanulta ki szakmáját is. Eredeti foglalkozása kereskedő-kocsmáros volt. 1917-ben lett önálló vendéglős Tapolcán. Felesége: Rotschild Teréz, nyolc gyermekük van. Hál rom fia frontszolgálatot teljesített.
BENEDEK SÁNDOR kereskedő. * 1899. Díszei. Kereskedelmi érettségit 1917-ben Z.-egenszegen tett. Ekkor bevonult a 20. h. gy. e.-hez és az összeomlásig az olasz fronton harcolt. Mint hdj. őrmester szerelt le. A nemzeti hadseregben a határőr zászlóaljnál és Zalaegerszegen a fogolytáborban (1919-20) szolgált. 1924-ben lett önálló kereskedő. A céget bátyja, B. Pál alapította, 1926 óta saját tulajdona. Foglalkozik üveg, porcellán, villamossági, rádió, edény stb cikkekkel, nagyban és kicsinyben.
BERGER VILMOS borkereskedő és szőlőtermelő. * 1860. Lesencetomaj. Polgári iskolát Tapolcán végzett, és szőlőtermeléssel kezdett foglalkozni. Főleg a bortermelést kultiválta cca 400 holdon. A cég 1851-ben

alakult, alapítója B. Jakab, az akkori idők vezető kereskedője volt. Ö 1882-ben tért át a borkereskedésre. A cég régebben Berger Jakab és Fia néven működött. B. Vilmos szállított Csehországba, Ausztriába, Stájerországba stb. A cég modern borpincészete cca 6.000 hektó befogadására alkalmas. B. Vilmos tagja a Tapolcai Takarékpénztár igazgatóságának, a község és az izr. hitközség képv. testületének, volt várm. törv. h. biz. tag. Felesége: Strausz Paula. Fiai: dr. Bát lint Andor és dr. Bálint Géza.
BICSÉRDY RAFAEL ny. főmozdonyve-zető. * 1884. okt. 7. Nemesvita. Iskoláit jeles eredménnyel ugyanott végezte, majd a géplakatos iparban szabadult fel. Előbb mint segéd a MÁV gépgyárban, majd 2 magán -gyárban működött. Ezután esti tanfolyamon elvégezte a technológiát. 1907. márc. 3.- 1909. máj. 16-ig, Bpest ny. p. u.-án mint mozdonyvezető teljesített szolgálatot, azóta pedig Tapolcán szolgált, ahol főmozdonyve-zetővé nevezték ki. 1933 február 28-án vonult nyugalomba. Szolgálata alatt 2 elismerést kapott. Tagja a MÁV Csobánc dalkörnek:1 és a MÁV" mozdonyvrezetők &#8226; országos egyesületének. Felesége: Speer Irma, egy fia állatorvóstanhallgató.
szánási BRATTAU JÓZSEF fogtechnikus * 1866 Vizesdia. Nemessége Abaffy Mihály idejéből származik. Szakmáját Budapesten tanulta ki, majd 1913-ban mestervizsgát tett. 1907-ben lett önálló. Első fogtechnikusa Tapolcának és ma is egyedül van. A Hitei -szöv. ig. tagja és résztvesz minden kulturális megmozdulásban. A NEP végrehajtóbizottságának tagja. Szőlőtermeléssel is foglalkozik. Felesége: Búzás Viktória Teréz.
CSABLI FERENC ny. I. o. postai szakaltiszt. * 1874 Mindszentkál, iskoláit ugyanott végezte. Pályáját mint vincellér kezdte, majd 1895 növ.-ben a 48., gyalogezredhez vonult be és 3 és fél év után a m. kjr. posta szolgálatába lépett. 1923. decemberben vonult nyugalomba. Azóta bortermeléssel és kereskedéssel foglalkozik. Első felesége Kiss Júlia, második felesége Tóth Hermin. öt gyermeke van. A NEP, az Iparoskör és pos-taaltisztek egy. tagja.
CSER FERENC kereskedő. * 1908 Tapolca, ahol középiskoláit is végezte. Majd Budapesten a fűszer- és csemegékéreskedöi pályán felszabadult. 1931-ben . önállósítot-

123

ta magát Tapolcán, ahol azóta vezeti üzletét.
DITRŐI-PUSKÁS JÖZSEP MÁV főintéző. állomásfőnök. * 1890. Budapesten. Közép iskoláit Aradon végezte, 1910-ben Bánhidán kezdte meg működését. Több állomáshely után 1923-ban Homokszentlőrincen lett ál-lomásfőnök, majd Börgöndön és Bánhidán, 1933 óta pedig Tapolca állomásfőnöke. A vasutas kör és VOGE díszelnöke, a tapolcai ifjak atl. klubjának társelnöke stb.
özv. DUCHON JÁNOSNÉ kéményseprő -mester. * 1870 . Halin (Veslzprém m.). 1895-ben ment férjhez D. Jánoshoz, aki Tapolcán kéményseprőmester volt. Férje 1902-ben halt meg, azóta ő vezeti az üzletet 2 segéddel. Az ipartestületnek 1895 óta tagja.
EGERVÁRT (ERHARDT) LAJOS ny. m. kir. erdőszámtanácsos. * 1888 Tapolca. Középiskoláit Tapolcán és Zalaegerszegen végezte, majd a földmívelésügyi minisztérium számvevőségéhez került. A mozgósításkor bevonult a 72. gy.-ezredhez és mint zászlós 24 havi frontszolgálatot, mint megfigyelő tiszt 2 évi szolgálatot teljesített. T. főhadnagy. Utána a földmívelésügyi minisztériumban szolgált, majd 1923-ban a háborúban szerzett betegsége miatt nyugalomba vonult. 1925 óta a forgalmi adóhiv. főnöke. A Magyar. Turista Egy. Balatoni Oszt. ügyv. elnöke.
ELSŐ TAPOLCAI ECETSZESZGYÁR, tulajdonosa: KESZLER JENŐ. * 1885 Zalavég. Iskoláit Zalabéren végezte, pályáját Tapolcán kezdte. 1915-ben bevonult a 48. h. gy. e.-hez és másfél évig szolgált. Két fivére: K. Oszkár hadnagy a 76. gy. e.-nél 1915 aug. 27-én, K. Oszkár a 48. gy. ezrednél 1915 júl. 10-én hősi halált halt. 1921-ben alapította Tapolcán ecetszeszgyárát. Vásárlói Tapolca és vidékéről vannak. A közs. képv. test., izr. hitk. képv. test. és a tapolcai kaszinó tagja. Foglalkozik sör, szén és fa-kereskedéssel is.
ENGELHARDT FERENC esperes-plébános. * 1878 Székesfehérvár. Középiskoláit ugyanott, teológiai tanulmányait Veszprémben, a hittudományi főiskolát Bécsben végezte. 1900-ban szentelték fel. Ugyanez évben Ugodon kezdte meg papi pályáját. 1904- 1919-ig Veszprémben a szeminárium és tanítóképző igazgatója. 1919-től Tapolcán plébános. 1930-ban nevezték ki esperessé.

ERDÉLYI NÁNDOR hentesmester * 1900 nov. 2. Tapolca. Négy középiskola után szabadult fel. A háborúban katonai szol &#166; gálatot teljesített és mint tizedes szerelt le. 1920-ban lett önálló, 2 segéddel dolgozik. Az Ipartestület vál. t. a Kaszinó tagja. Nős, 3 gyermeke van.
FARKAS IMRE MÁV mozdonyvezető. * 1893 Szombathely. Középiskoláit ugyanott végezte és ott szabadult fel a MÁV-mű-helyben. 1908-ban lépett a MÁV szolgálatába a szombathelyi üzletvez.-ségnél. 1919-től mozdonyvezető a Budapest-Tapolca-i vonalon. Felesége: Máthé Gizella.
FARKAS JÖZSEF ny. MÁV főkalauz. 1868* Magyargencs, Iskoláit is itt végezte. 1896 aug. 2 4-én lépett a MÁV szolgálatába Fiumében. Belaváron 6 évig, Zágrábban 9 évig szolgált, 1915-ben Tapolcára lett áthelyezve, ahol 1930 dec. 1-én vonult nyugalomba. Buzgó szolgálatáért több elismerésben résült. Felesége Cserits Anna, egy férjezett nevelt leányuk van.
GAÁL GÉZA kereskedő. * 1878 Budapest, ahol középiskoláit végezte. Utána a MÁV-nál a vasszakmában szabadult fel, majd a Beszkárt-nál kocsivizsgáló, kocsimester volt. Utána több gyárban mint vezető munkás dolgozott. 1917-ben Tapolcán bércséplö vállalatot alapított, 1926-tól kereskedő. Bevonulása előtt a budapesti Astoria szálló fő-gépésze volt. Felesége Kollár Róza.
GERŐ ADOLF könyv, papir, játék es diszmüárúkereskedő. * 1878-ban Budapesten. Polgári és kereskedelmi iskolát ott végzett, majd a kereskedői pályára lépett és Veszprém vezető cégénél szabadult fel. Mint sa-géd több városban működött. 1904-8-ig Newyorkban és Filadelpfiában volt pénzváltó üzlete. Innen visszatérve öt évig Veszprémben mint üzletvezető működött, 1913-ban Tapolcán önállósította magát. A helyi sportegylet újjászervezője és vál. t. az OMKE-t. Felesége Weisz Szerén.
GRINCZEISZ JÁNOS községi alkalmazott. * 1889 Városszalók. Pályáját Zala-szentgróton kezdte meg és 1919 óta Tapolcán teljesít szolgálatot. 1914-18-ig Galíciában, Romániában és Beszarábiában a 48. gy. e.-n<51 44 havi frontszolgálatot teljesített, 2 ízben megsebesült. A bronz vitézségi érem, a Károly csk., szolg. k. és háborús emlékérem

124

tulajdonosa. Felesége Frise Matild, 3 gyer
mekük van. .
GULYÁS DÁVID ny. postaellenőr. * 1875 Siklóson. Négy középiskolát és 2 tanítóképzőt végzett. Utána az 52. gy. e.-nél 3 évig, majd a csendőrségnél 13 évig szolgált, mint őrs-Uvezető. Onnan került a m. kir. posta szolgálatába, ahol 1925-ben vonult nyugalomba. A sportegylet elnöke.
GUNS REZSŐ kereskedő. * 1878 Szigt-ligeten. Középiskoláit Keszthelyen végezte, majd a Schütz cégnél a kereskedői szaki-mában felszabadult. Később atyja üzletét vette át. 1917-ben Tapolcán átveszi a Kar. dos Mór céget, melyet azóta továbbfejlesztett. 1924-ben átépíti és modern árúházzá alakítja át. A cég 1880-ban alakult. Foglalkozik divat, textil, szőnyeg, cipő stb áruval. 8 alkalmazottat foglalkoztat. A környék legnagyobb áruháza. Az OMKE vál. t. közi-<képv. , várm. th. biz. tag. Felesége Lőwin-ger Zseni, 3 fia van.
dr. HALPERT SALAMON főrabbi. * 1903
Nagyszöllős (Ugocsa vm.). A Pázmány Pé
ter tudományegyetemen bölcsészdoktori dip
lomát, a Ferenc József rabbiképzőn theoló-
giai oklevelet nyert. Mint a rabbiképző int.
hallgatóját a tapolcai izr. hitközség 1926
dec.-ben egyhangúlag főrabbijává választotta
és 1928 nov. 18-án beiktatta. Számos feleke
zeti és társadalmi egyesület vezetőségi és
dísztagja. !
HALVAX SÁNDOR cipészmester. * 1886
Kapolcs. 1905-ben szabadult fel édesatyjá
nál. Mint segéd 1919-ig dolgozott. Akkor
önállósította magát. Egy segéddel és egy
tanonccal dolgozik és vevőköre a legjobb
osztályból való. 1915-19-ig a 48. gy. e-ben
az orosz és olasz fronton harcolt és megse
besült. A Károly csk. és szolg. k. tulajdonosa.
Az Ipartest, vál. tagja. Ötgyermekes család
apa, felesége Varga Etel. >:
HERENDI ÁGOSTON ny. MÁV raktár -nok. * 1865 Pécs. A MÁV-hoz 1896-ban lépett be a zágrábi ü.v.-nél. 17 évig Horvátországban, majd Pécsett, Tapolcán szolgált nyugalomba vonulásáig. Felesége Gombár Berta. István fiúk az olasz fronton hősi halált halt, még négy gyermekük van.
HILDECZ JÁNOS ny. csendőrtiszthelyettes. * 1866 Toporád (Somogy m.). 1899-ben bevonu.lt a (19. h .gy.-hez és 2 év múlva, mint szakaszvezető szerelt le. 1902-ben a

csendőrség kötelékébe lépett, ahol fokozatosan előlépve 1919-ben cs. tiszthelyettes lett. Tapolcán 1912 jan. 1-töl 1921 nov l-ig, mint járőrőrmester és tiszthelyettes szolgált. 1921 nov.-ben súlyos betegsége miatt nyugalomba ment. Négy dicsérő oklevéllel és a koronás ezüst érdem,.-mel tüntették ki. Felesége Kosa Anna
dr. HIRSCH KÁROLY ügyvéd. * 1884 márc .10 Tapolca. Középiskoláit Keszthelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi vizsgát 1912-ben tett. Azóta Tapolcán, mint gyakorló ügyvéd működik. A Tapolcai Sertéshizlalda és Húsipari R. T ügyésze.
HOBOK DÁVID gazdálkodó. * 1874 dec. 19 Tapolca. A gazdálkodást előbb atyjával. 1930 óta önállóan űzi birtokán, melyet munkájával növelt. 1917-18-ban a 48. gy. e.-nél frontszolgálatot teljesített. 1911 óta községi képviselő, kórházbizott. tag. Felesége Tóth Karolin, 4 gyarmekük van
HORVÁTH KÁROLY polg. isk. altiszt. * 1881 Felsőmesteri. Pályáját, mint pincemester kezdte. Tizenkét évig működött e szakmában, majd a polg. isk. altisztje letot. 1915-17-ig a 83. h. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. A Károly csk. tulajdonosa. Felesége Illés Teréz, négy gyermekük van.
HORVÁTH PÁL kereskedő. * 1898 Tapolca. Képzett iparos és kereskedő. 1926 óta vegyeskereskedő. Az ipartestület elöljárója, 1914-ben hadimunkára vonult be, majd 1916-toan a 19. trencséni tüzérezreddel az albán harcokban 1918-ig vett részt. Felesége Halász Anna, egy leányuk van.
HUNGÁRIA NYOMDA ÉS PAPIRKE-RESKEDÉS. Cégtulajdonos NAGY Károly. * 1900 Tapolca. A polgárit itt végezte, majd iparában itt szabadult fel. 1918-ban a 20. h. gy. e.-hez bevonult és az olasz fronton fogságba esett, de 7 nap múlva megszökött^ Három évig külföldön járt tanulmányúton (Belgium, Hollandia, Franciaország, Törökország, Észak-Afrika, Algér, Németországi). A cég 1927-ben alakult, első tulajdonosa bátyja N. József volt, 1932 óta ő a cégtulajdonos. Modernül felszerelt nyomdája az egész megye területére szállít. Felesjége Csényi Gabriella, egy fiuk van.
ILLÉS ISTVÁN oki. erdőmérnök, útbiz-tos. * 1901 Szepes Merán. Az erdőmérnöki diplomát Sopronban szerezte még. Pályáját

Zalaegerszegen az államépítészeti hivatalnál kezdte meg és onnan 1933-ban Sümegre, majd ez év végén Tapolcára került, ahol, mint útbiztos és mérnök működik. 1923-25. ig a 4. h. gy. e.-nél katonai szolgálatot teljesített. Zalaegerszegen a Kath. Kör, a Kaszinó, a MOVE tagja.
JANKÓ ISTVÁN m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő. * 1894 Pusztataskony, Középiskoláit Budapesten, a gazd. akadémiát Keszthelyen, a közgazd. egyetemet és szőlészeti felsőbb tanfolyamot Budapesten wé-gezte. 1922-ben Egerben a szol. és bor. szakisk. kezdi meg működését, majd Tarcza-liban és Kecskeméten hasonló minőségben működik. 1931 óta Tapolcán ker. szol. és bor. felügyelő. 1928 és 1934-ben ösztöndíjjal Németországba utazott. 1915-ben a 32. és 4. gy. e.-del az orosz és olasz frontra ment. T. hadnagy. A bronz v. é., arany é. k., háborús e. é. tulajdonosa.
KAMARÁS LAJOS Tapolca város Elektromos Műve üzemvezetője. * 1879 Szabadka. Felsőipariskolát Budapesten végzett, majd 1900-ban a haditengerészethez vonult be t'&#171; a &#171;Szigetvár&#187; cirkáló hajóval világkörüli utat tett. A háborúban az 5. h. gy. e., majd a 302. tábori ezrednél teljesít szolgálatot a bukovi-niai harcokban. 1917-ben felmentették. Utána Zsombolyon, mint üzemvezető működik, majd a Ganz-gyár az üzembérlet megszűnése után Tapolcára helyezi át üzemvezetővé. Tagja az elektrotechnikai e.-nek. leventék részére szak. előadásokat tart.
KASZÁS SAMU festéknagykereskedő. * 1877 Öcs. Középiskolái elvégzése után a ke! reskedői pályát tanulta ki. 1900-ban alapította a céget, melyet .1394-ben bekövetkezett haláláig vezetett. Volt izr. hitk. és közs. képv. test. tagja. Felesége Fuchs Ilka. Fia K. Sándor * 1912 Tapolcán. Keresk. érettségit Budapesten tett. 1934 óta a cég tulajdonosa. A oég 5 embert foglalkoztat.
KÁLMÁN ENDRE MÁV mozdonyvezető. * 1892 Sárvár. Négy középiskolát Pinkafőn végzett. Ipari végzettséget Sárváron nyert. Utána Budapesten a Tóth gépgyárban dolgozott, 1811 óta áll a MÁV szolgálatában. Előbb az államvasuti gépgyárban volt, majd szakvizsgát tett és 1922 óta mozdonyvezető. Csehországi, ausztriai és belföldi vonalakon szolgál. 1914-betn a 6. h. huszárokhoz vonult be, az orosz fronton volt, 1916-ban

fogságba esett, ahonnan 1918 májusában megszökött. A bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. Felesége Molnár Anna, egy fia van.
KEMÉNY MŐR cég. c.-tul.: KEMÉNY Mórné, alakult cca 1860 körül. A Kemény család birtokában 1900 óta van. Néhai tulajdonosa 1924-ig vezette. Üzletköre kiterjed az egész járásra. 1922 óta a cég vezetője Kemény Miklós. Foglalkozik: Textil, divatárukereskedéssel és e szakmában a legrégebben áll fenn Tapolcán.
KESZLER ZOLTÁN ig. tanító. * 1881 aug 26. Tapolca. 1901-ben nyerte tanítói oklevelét. Működését ez évben Levenczeiat-vándon kezdte meg, 1903 dec. 15-én jött Tapolcára, mint aki. tanító. 1929 szept.-ben igazgatónak nevezték ki. A vármegyében a mulasztások elbírálásában, mint szakértő a tanfelügyelő helyettese. 1914-16-ig a 48. gy. é-nél szolgált. Az Orsz. Tanító E., a megyei és járási Tan. E. vál. t. A Veszprém egyházmegyei r .k. tan. e., Balatonfüredi- Tapolcai esperes ker. tanítói kör elnöke. 1918 dec. óta a Tapolcai Újság fel. szerkesztője. Az rk. népműv. biz. gondnoka, tűzoltó e. jegyzője stb. Felesége Gréber Stefánia, 3 gyermeke van.
KISS GYÖRGY oki. gépészmérnök, fütő-
házfönök. * 1902 Arad. A gépészmérnöki
diploma elnyerése után a MÁV-hoz került).
Működött Szentesen, Celldömölkön és Szom
bathelyen. Jelenleg a MÁV fűtőház főnöke
Tapolcán, ,
KLEIN IVÁN borkereskedő és szőlőbirtokos. * 1879 Tapolca. Érettségit Zalaegerszegen tett. 1906-ban alapította ma is fennálló borkereskedelmi cégét. Külföldi szállításokkal is foglalkozik. Közs. képv. test. tag. 1915-18-ig a 48. h. gy. e.-nél frontszolgálatot teljesített.
KOCSIS FERENC kereskedő. * 1893. Ba-latonederics. A kereskedői pályán Tapolcán szabadult fel Szaktudását Budapest Kőszeg és Bécs nagyobb cégeinél szerezte meg. 1921-ben önállósította magát. Foglalkozik fűszer és vegyeskeresíkedéssel és 7 holdas birtokán szőlőtermeléssel. 1916-ban az 5. hegyi tüzérekhez vonult be, az albán fronton volt: 1918-ban szerelt le. Felesége Barabás Juliska. Két gyermeke van.
KOHN MÖR szállító. * 1853 Kővágóöra 1884 óta van Tapolcán. A céget 1900-ban alapította. Az izr. hitközség elöljárója. Felesége

126

Lázár Berta. A cég jelenlegi vezetője SOMOS István. *1904 Tapolca. Budapesten tett keresk. érettségit. 1929 óta a cég vezetője. A helyi asztali tennisz szakoszt, vezetője. 1931-32-ben az országos vidéki bajnokságon dr. Geist Gáspár örökös vándordíját nyerte. A cég vezetése alatt sokat fejlődött és bizományi lisztlerakattal bővült.
KOMLÖSY KÁROLY községi hajduhad-nagy. * 1870 Nemesszép. Pályáját a kir. csendőrség szolgálatában kezdte Zircen. Később több helyütt, így Keszthelyen stb. szolgált. Barcson járásparancsnok volt, utána betegség folytán felmentették és Székesefhérváron j. -parancsnoki teendőket végzett. 1914-ben nyugdíjazták. 1915-ben jött Tapolcára, ahol megválasztották rendőrbiztossá, majd rendőrfelügyelővé, 1925-ben pedig hajduhadnaggyá. Az Ipartestület t. Legény E. párt. t., P. L. E. t. Felesége Simon Ilona, Julianna, 3 gyarmekük van.
KOVÁCS GYÜLa kereskedő. * 1898. Monostorapáti. A polgárit Tapolcán végezte, majd a kereskedői pályára lépett. 1921-ben lett önálló. Fűszer és terménykereskedő. A helyi sport e. alapító tagja. 1916-ban a 6 h. huszárokhoz vonult be, az orosz és oláh frontokon , harcolt 18 hónapig. Egyszer megsebesült.. A bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. Mint tizedes a nemzeti, hadseregben 1920- 21-ig szolgált. Felesége. Kálmán Irén, egy gyermekük yan.
KOVÁCS SÁNDOR Hitelszövetkezet igazgatója. * 1887, Tapolca. A kereskedelmi érett ségi után pályáját a Kühne gépgyárban kezdte, mint tisztviselő, majd egy ezüstáru -gyárnál és az Ált Központi Tejcsarnoknál volt tisztviselő Budapesten. A háború előtt a tapolcai Balaton szállót vette át és vezet te. 1914 augusztusában a 83. gy. e.-hez vonult be és 32 havi frontszolgálat után, mint t. főhadnagy szerelt le. A bronz v. é., ezüst és bronz Sygn. Laud., III. o. kat. érd. k.. Károly csk. tulajdonosa. 1926 óta a Hitelszöv. vezetője.. A Kaszinó, Palesztrina kórus stb. tagja.
KOVÁTS DÁNIEL kereskedő. * 1896 Apácatorna. Családja nemes eredetű. A polgárit Veszprémben végezte és ott szabadult fel a kereskedői pályán is. Mint segéd Győrött is dolgozott. 1922-ben önálló lett. 1915-ben a 19. cs. és, kir. gy. e.-hez vonult be, aa orosz, oláh és olasz fronton volt 32 hónapig.

Mindkét'lábán megsebesült. Az I. o. ezüst és bronz v. é., Károly csk. és seb. é. tulajdonosa Felesége Venczel Teréz, egy leánya van.
vitéz KÖRMENDY Kálmán kőművesiparos. * 1895. Tapolca. Iskoláit és szakmai képesítést itt végezte és 1911-ben szabadult fel. 1923-ig mint segéd, 1930-ig, mintmun-kavazető dolgozott, azóta önálló. Főbb munkái: zsidapusztai Szalay kastély, Kövesdy L. családi ház, kórházépítés stb. 1915 május 15-én vonult be a 48. gy. e.-hez, onnan a 20. h. gy. e.-hez helyezték át, mellyel az olasz tűzvonalban 17 havi frontszolgálatot teljesített. Az I. és II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Károly csk., hadiemlékő., v. jelvény tulajdonosa. 1926 jul. 20-án avatta a kormányzó vitézzé. Rövid ideig a Nemzeti Hadseregben is szolgált. Felesége Kolovich Mária, 2 fia van.
özv. KÖRMENDY PÁLNÉ dohánykisárus. Néhai férje * 1876-bati. A. 20. h. gy. e. kötelékében 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Három gyermekük van.
KÖVESDY BÉLA közp. szeszfőzde tulajdonos * 1888 Tapolca. Tanulmányait is itt végezte. Pályáját, mint fűszerkereskedő kezdte. 1910-20-ig volt önálló kereskedő. Ek-kor alapította üzemét, mely 1928 óta, mint szövetkezet működik. 1916-18-ig a 48. gy. e.-nél szolgált, 1 évig az albán fronton volt. községi előljáró. Három gyermekes család apa, felesége Mood Karolin.
KÖVESDY SÁNDOR kocsigyártó-kárpitos. *1890. Kővágóőrs. Iskoláit Felsőlövőn végezte, majd az iparban Keszthelyen szabadult fel. Mint segéd Budapest, Bécs, Berlin és több német város üzemeiben dolgozott. 1920-ban önállósította magát Tapolcán. Evang. gondnok, ipartest, szék elnöke.választott bí-rfjság bírája, városi előljáró, iskolaszéki tag, stb. 1911-ben vonult be a 13. tüzérezredhez Sopronba, a mozgósításkor az orosz frontra ment, ahol 18 hónapig szolgált. Kitüntetései. II. o. ezüst éf bronz v. é., Károly csk. Üzeme géperővel a legjobban felszerelt műhely a mfgyéLcn. Felesége Farkas Erzsébet.
ifj. LAKOSSY JÓZSEFNÉ szül. ZOFICS M;'u'!a oki. szülésznő * Tapolca. A bábaképzőt Pécsett az egyetem női klinikáján 1928 -29-ben végezte. Az oklevél megszerzése óta mint. szülésznő Tapolcán működik. Férje molnár. *,, 1907 Diszel. Édesatyja mellett

127

taliülta ki iparát, majd Budapesten lés másutt fejlesztette szaktudását. Katonai szolgálatot Komáromban a folyamőrségnél teljesített.
LESZNER JÓZSEF borkereskedő cég. Cégt.: ifj. LESZNER Mór és Henrik. Alakult 1889-ben. Alapító L. József \rolt, aki a céget 1923-ig vezette. Főleg külföldre szállított évi 3000 hektolitert. Saját szőlőtelepe 50 holdas. A cégtul.: L. Mór. * 1866 Tapolca. Kereskedelmi szakiskolát végzett. Később atyja vállalatának cégvezetője, halála után pedig társtulajdonos. Felesége Beck Zseni, egy fia van. - L. Henrik * 1872 Tapolca. Keresk. isk. után atyja vállalatához lépett és a szőlőtelep vezetője lett. Felesége Breu-er Hermnia, egy leányuk van.
LESSNER M. FIA borkereskedő és bortermelő cég. Alakult 1830?ban Tapolcán. Alapító: L. J., majd L. Manó. Jelenlegi tulajd.: L. Sámuel. A. cég főleg külföldre szállít. A c.-tul. vezetése alatt a cég a svájci piacot is megszerezte. A cégnek két fiókja van: Bécsben és Budafokon. A ct. 8 évig volt az izr. hitk. elnöke, A bécsi fiókot fia yezeti. Az 1896. kiállításon I; o. aranyérmet nyert. A c. !tul, ki ma 90 éves még szellemi fris -seséggel vezeti az ügyeket. A vm. th. biz., közs. képv. test. tagja. A borszakmában euró;-pai szaktekintély. Néhai Felesége Schlesinger Fanni, 3 gyermekük van.
LIEBERMANN JENŐ cipő- és divatárukereskedő. * 1892. nov. 27 Legénye. Középiskolái után 1913-ban a nehéz tüzérekhez vonult be, a mozgósításkor a szerb frontra ment, ahol mégsebesjilt s így segédszolgálatos lett. Később Tapolcán, Kereszturon kórházvezetői beosztást nyert. Póttart, tűzmester. A Károly csk. és a, seb. c. tulajdonosa. 1922-ben alapította a céget. A cipőkeresk e. vál .tag. Felesége, aki a cég alapításában és vezetésében részt vesz Hoffmann Erzsébet, egy leányuk van.
dr. LODNER NÁNDOR körörvos. * 1903 Tapolca. Középiskoláit Nagykanizsán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1927 novemberében avatták. Pályáját Tapolcán 1928-ban kezdte meg és még ez év végén körorvossá választották.
MURÁNYI LÁSZLÖ államp. tiszt. * 1903. okt. 11 Fiúmé. A felsőipariskola elvégzése után a kir. adóhivatalnál, mint díjnok kezdte pályáját. 1929-ben nevezték ki áilam.-pénz-tári tisztté a devecseri kir. . adóhivatalohz,

majd onnan áthelyezéssel '&#8226; Tapolcára. Az adó-hiv. tisztv. orsz. e. t. &#166;&#166; ' '&#166;&#166; . '&#166; , '
NOVAK VINCE épület- és bútorasztalos. * 1877. Nemesvita, Iparában 1898-ban szabadult fel Tapolcán,a hol önálló 1906-ban lett. Önállósága óta 18 tanoncot szabadított fel. 1915-18-ig a 20. h. gy. e.-nél frontszolgálatot teljesített, 2 ízben megsebesült. A bronz v. é., Károly csk., szolg. k. és háb. eml. é. tulajdonosa. Felesége Eőry Irma, 2 fia, egy lánya van.
PAUK JÓZSEF vaskerestedő. * l&#171;7O Gyömöre. Középiskolái elvégzése után P. Vilmos cég vezetője lett. A cég 1879-ben alakult, alapító, P. Vilmos volt. 1910 óta P. József a. cégtulajdonos. Az OMKE alapító és vál. t., képv. test. t. Felesége Weisz Irma. Fia Pető Ferenc. * 1901 Tapolca. Keresk. érettségit Szegeden tett. Jelenleg atyja üzletében cégvezető. A helyi atlétikai klub vál. t., régebben aktív boxversenyző volt és több díjat nyert. A cég üzletköre az egész megyére kiterjed.
MAGYAR JÁNOS ny. vizsgáló főkalauz. * 1876. okt. 5. Nagygencs. Négy középiskola után pályáját, mint fékező kezdte a MÁV-nál. Szolgálatot teljesített Fiúmé, Kolozsivár, Nagyvárad, Székelykocsárd állomásokon és 1909-ben helyezték Tapolcára. 1925. jún. 31-én vonult nyugalomba,'mint vizsgáló fő-kalauz. Katonai szolgálatot a 18. h. gy. e.-nél teljesített. Szolgálati elismeréssel többször kitüntették. Felesége; Herboly Mária, József fia pénzügyőr. A Vonatkísérők Orsz. Otthona, Ruttkay-féle jóléti int. és a VOGE tagja.
MAGYAR KÁRPÁT EGY. TAPOLCAI OSZTÁLYA. Célja a' Balaton-vidék turisztikai feltárása. 1931-ben dr. Frisch József ügyv. alelnöké kezdeményezésére alakult. Több új utat létesített, pihenő padokat állított fel, balatoni kalauzt adott ki, utakat jelöltetett stb. Taglétszáma 55.
MÁRTON KÁLMÁN földbirtokos. * 1869.
Tapolca. Középiskoláit és a kereskedelmi
akadémiát Bécsben és Grácban végezte. Utá
na több vidéki városban, mint könyvelő mű
ködött a vaskereskedőí szakmában. 1919 óta
Tapolcán van, ahol földbirtokos és háztulaj
donos. 1917-18-ig a 48. gy.e.-nél katonai
szolg. teljesített. A ref.. egyh. gondnoka
és presbitere. Felesége BrüU Gizella, Gyula
fia malomellenőr. .,&#166;&#166;&#166;' ;

128

MEIDL JÓZSEF malombérlő. * 1881 Som.
lóvásárhely. Iskoláit Tapolcán ős Devecseren
végezte és azután kitanulta a malomipart a
Tapolcai Ipar E. T.-nál szabadult fel 1900-
ban. 1902-ben bevonult a 7. h. huszárokhoz
&#166;ósl 2 évig szolgált. Utána herceg Esterházy
gyulakeszili malmát vezeti, majd
Révkomáromban 9 évig a hengermalom fő-molnára, onnan ötté vény be, majd ismét Gyu-lakeszibe és Emesébe kerül mint fömolnár. 1931 jan. 1-én veszi bérbe a veszprémi püspökségnek 1870 óta fennálló püspöki alsómalmát. Felesége Erdős Klára, 2 fia szintén a molnári pályán van.
dr. MOJZER GYÖRGY ny. járási t. orvos, tb. vm. t. főorvos, m .kir. egészségügyi tanácsos. ' * 1865. Tapolcán helyi családból, családja 1550 körül került Zalába. Középiskoláit Sopronban, egyetemi tanulmányait Bécsben 1889-ben végezte. Utána a keszthelyi közkórház ig. főorvosa lett, majd járási t. orvos és vm. tb. főorvos. Érdemeiért egészségügyi tanácsossá nevezték ki, 1932-ben vonult nyugalomba. A Keszthelyi Iparosok Dalkörének évekig volt elnöke. 40 éves jubileumát ünnepélyes keretek közt tartották meg.
MURÁNYI GYULA ny. MÁV áll. előljáró. * 1865. Selmecbánya. A tanítóképző elvégzése után pályáját mint tanító kezdte Koross nyit-ramegyei községben. 1890-ben lépett a MÁV szolgálatába Oguliuban. Több helyütt működött, utoljára 1916-22-ig Tapolcán mint áll. előljáró, amikor nyugalomba vonult. Felesége Venutt Teréz, 3 fia van. A Vonatkísérők Egy., Irodakezelők Köre tagja. Szolgálata közben többszörösen elismeréssel és jutalommal tüntették ki.
vitéz PERLAKY GÉZA kalapos. * 1894. önöd. Pályáját Budapesten kezdte és ott is szabadult fel. Önálló 1920-ban lett. A 83. gy. e.-del az orosz, olasz fronton 29 hónapig! szolgált. Kitüntetései: I. oszt ezüst v. é. 2 darab., II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Károly esik.., némefc vasjkereszt és kat. é., k. seb. é. 2 középsávval. 1926-ban avatták vitézzé. Az ipartest, elölj, t., a tűzoltó egy. stb. tagja. Nős1, 2 gyermeke van.
dr. vitéz nemes PÉCELY BÉLA kórnáa ig.-főorvos. * 1896. Kiskirályság. Középiskoláit Szarvason, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Budapesten és Kolozsváron

kereskedelmi akadémiát is végzett. Működését Budapesten a szövetkezetek Erzsébet kórházában kezdte, 1933-itöl a tapolcai Erzsébet közkórház igazg. főorvosa. 1915 máj. 15-én bevonult a szegedi h .gy.-hez, az orosz és oláh frontokon harcolt, utóbbi helyen súlyosan megsebesült. Utána orosz, majd olasz fronton is küzdött. A nemzeti hadseregben is szolgált, mint f>. hadnagy. Kitüntetései: I. és II. oszt. ezüst és bronz vitézségi é., Károly csk. és sebesülési érem. 1924-ben vitézzé avatták. A vezetése alatt álló Erzsébet kórház 1914-ben alakult, a tüdőbeteg pavillon 1927-ben létesült. Ágyak száma: 100. A kórház 4 hold területen pavillon rendszerben épült és parkírozott. Felszerelése teljesen modern. Vezetősége: ig. főorvos: dr. vitéz nemes Pécely Béla, oszt főorvos dr. Steiner .Lajos, segédorvos dr. Károly Viktor, gondnok Sebestyén Jenő.
nemes zalagóczi PIRITY JÓZSEF szobafestőmester. * 1877. Tapolca. Iskoláit ugyanott végezte. 18 éves korában szabadult fel és 10 évig mint segéd dolgozott, majd 1904-ben önállósította magát. 1915-18-ig a 48. gy. e.-nél frontszolgálatot teljesített, közben orosz fogságban volt. Az Ipartestület, tűzoltó e., kórház biz., vili. biz., hősi szobor biz. tagja. Felesége Preninger Eleonóra Mária, egy leánya van.
RÁTH ALADÁR MÁV ny. titkár, ny. fővárosi tanácsjegyző. * 1863. Budapest. Középiskoláit és jogi tanulmányait Budapesten és Pozsonyban végezte, ahol államtudományi államvizsgát tett. Budapesten a székesfővárosnál kezdte meg 1886-ban. 1897-ben nyugállományba kerül, majd a MÁV-hoz az igazgatósághoz kerül, ahol 1920-ban nyugállományba vonult. Édesatyja Ráth Károlyi kúriai tanácselnök és Budapest föpolgáiv mestere volt.
REZNER JÁNOS ny. csendőr számvevő
tiszthelyettes. * 1885 Terestyénjákfa. 1906-
ban bevonult a 6. vártüzérezredhez Komá
romba. Innen a m .kir. csendőrség kötelékébe
lépett, ahol fokozatosan előlépve 1920-ban
tiszthelyettes lett. A háború alatt 1914-ben
a '65. gy. e.-l, mint tábori csendőr az
orosz fronton harcolt. 1926 febr. 1-én súlyos
idegbaja miatt nyugalomba vonult. A csend-
őrségi szolgálata alatt három ízben kapott
dicsérő oklevelet. FeleségeCsécs Gizella, 4
gyermeke van. ,

129

RÉPÁS ISTVÁN ny. fömozdonyvezetö. * 1873. Szeged. Ipari képesítése után a MÁV műhelybe lépett, 1900-ban véglegesítették, 1908-ban mozdonyvezetővé nevezték ki, 1916-ban fömozdonyvezetö lett. 1922-ben nyugalomba vonult. Felesége Kocsis Magdolna, fia János.
SCHLAFSKY REZSŐ ny. postatakarékpénztári közp. főfelügyelő. *1856. Vác. Középiskoláit ott és Budapesten végezte. Működését Budapesten a ker. minisztériumban kezdte meg. A postatakarékpénztár megszervezésében részt vett és annak megalakulásakor már tagja volt. 1905 aug. 31-én a Ferenc József rend lovakeresiztjével tüntették ki, 1917 aug. 19-én főfelügyelővé lett kinevezve. Különböző beosztásban és mint a esekkosz1-tály vezetője működött. 1918 dec.-ben nyugállományba vonult. 1920 óta Tapolcán él.
SCHWARTZ EMIL borkereskedő és bortermelő. * 1866. Tapolca. Ugyanitt végezte a eflső gazdasági szakiskolát, majd Bécsben a borszakma vezető cégeinél praktizált. Szaktudását még Prága, Berlin, Bariban fejlesztette. A cég alapítója atyja, S Ignác volt, aki 1868-ban alapította. Főleg! exporttal foglalkozott. Saját szőlőbirtoka 60 holdas. A c.-tul a közs. képv. test. és a várni, th. bizott. t., a Keresk Egy. alapító tagja kezdettől és 1928 óta elnöke. A Keresk. Kamara kültagja. Felesége Steiner Anna.
SCHWARTZ JENŐ szállítmányozási vállalat. Cégtuljd.: SÁNDOR Pál. Alakult 1850-ben. A balatoni borvidék összes szállítmányait bonyolítja le. A céget S Sámuel alapította, majd S. Sámuel, később S. Jenő1 néven folytatták. A környék legrégibb szállítmányozási vállalata. A MÁV szerződéses szállítója 1900 óta. Jelenlegi tulajdonosa 1925 óta vezeti a céget.
SEBESTYÉn JENŐ kórházi gondnok. * 1894. Tapolca. Keresk. érettségit Veszprémben tett 1910-ben. Utána 22 évig pénzintézeti tisztviselő volt és 1932-ben, mint a Tapolcavidéki Gazd. Tkp. R. T. cégvezetője'-ként vált ki. 1919 febr. óta a tapolcai Erzsébet kórház gondnoka. A társadalmi életben élénk szerepet játszik. Felesége Horváth Marianna, 2 leányuk van.
SP1TALSZKYJÓZSEF tejüzem tulajdonos. * 1886. Budapest. Iskolái elvégzése után keresk. pályára lépett. A tejtermék-

üzemet 1931 ápr. 24-én alapította. Feldolgozásra kerül cca. 9000 liter tejslzín, vaj, sajt stb. Több fiókja van, így Budapesten is. A cégtulajd. a MÁV-nál 21 évig működött, majd nyugalomba vonult. A háborúban a vasúti ezrednél szolgált. Teji-üzeme üzletköre felöleli az egész környéket.
SZIGETHY JÓZSEF oki. gyógyszerész. * 1895 Huszt. Középiskoláit Máramarosszi geten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Szegeden végezte. 1920-ban kezdte meg gyógyszerészi működését. 1926 óta Somogy besszemén önálló, 1931 november óta pedig Tapolcán a Jézus Szíve gyógyszertár tulaj donosa. A sportegylet vál. tagja, a Sta fánia szöv. számv. biz. tagja. 1915 március <ban a ''124. gy. e.-hez vonult be és az orosz és olasz fronton küzdött a háború végéig A nagy és kis ezüst v. é., bronz v. é., Károly cs. k. tulajdonosa. T. hadnagy.
A tapolcai vasutasok &#171;CSOBÁNC&#187; DAL-ÉS ÖNKÉPZŐKÖR-ének története. 1929. III. 15-én alakult a tapolcai vasutasok &#171;Csobánc&#187;> dalárdája Cullay Gyula elnök, Németh Károly alelnök, Zímmermann János titkár, Papp Károly pénztáros, Stenger János jegyző, Varga Gyuláné karnagy vezetésével.
Kezdetben igén szép és nagy jövőt jósoltak a dalkörnek, annál is inkább, mert Kovács László állomásfőnök és úgyszólván az egész személyzet szeretetébe fogadta 4 kulturális célt szolgáló dalkört, s mint tagok anyagi támogatásukkal igyekeztek segíteni kitűzött céljainak elérésében. A dalosok Vargha Gyuláné karnagy lelkes és önfeláldozó munkájával hamarosan és sorozatos sikereket értek el.
így az 1930-ban Badacsonyban rendezett kerületi dalosversenyen a kezdők csoportjában II. helyezést, egy ezüst serleget nyertek. 1932-ben zászlószentelési ünnepélyt rendez; a zászlóanyai tisztet gróf Esterházy Ma-rianne vállalja. Az ünnepély fényét emeli több környékbeli dalárda élén megjelent budapesti &#171;Visszhang&#187; dalkör.
1933-ban már az országos dalosversenyeu indul, mellyel a könnyű műdal csoportban a II. csoportban végezve, ezüst kupát nyer
Ezeken kívül szerepeltek még több országos és helyi vonatkozású ünnepélyen, ahonnan mindig sikert és díjakat aratva tértek haza. Mindezek a sikerek azonban nem hozták meg a dalkör nagyobbmérvű fejlődéséi,

131

rö okiratot kapott. Felesége: Varga Zs<*&#187; fia. Egy fia van.
WITTMANN LÁSZLÓ ny. dohánygyári üzemvezető. * 1864 Tapolca. Iskolái után édesapja mellett kitanulta az asztalosipari, majd Budapesten a Magy. Áll. Gépgyái ban dolgozott. A kiállítás alkalmával a Du hányjövedék kiáll, pavillonjánál működött s utána a Dohányjövedékhez belépve a kas sai dohánygyárban volt 1920-ig, amikor nyu galomba vonult. Felesége: Csonka Angéla.
BADACSONYTOMAJ.
BOGNÁR LAJOS gépészmérnök * 1888 Nagykanizsa. Középiskoláit a nagykanizsai piaristáknál végezte. 1909-ben Budapesten gépészmérnöki oklevelet nyert. 1919-ig a Siemes és Schuckert Műveknél volt alkalmazva, mint mérnök. Ezután egy mér nöki irodában dolgozott 1921-ig. 1922-ben telepedett le a községben. A világháború ban mint mérnök-főhadnagy az olasz fronton teljesített szolgálatot a műszaki csapatoknál. Tulajdonosa a Károly csapatkeresztnek. A községi képviselőtest, tagja. A helybeli Dalkör alelnöke.
vitéz CSAL A GERGELY gazdálkodó, községi bíró * 1880. Badacsonytomaj. Iskolái nak elvégzése után gazdálkodott. 1901-ben a szombathelyi 11 -es közös huszárezredhez vo nult be és mint szakaszvezető szerelt le. 1914-1918-ig mint tiszthelyettes végigküz-dötte a világháborút. Egyszer meg is sebesült. Tulajdonosa az I. oszt. és kétszer a 11 oszt. ezüst és kétezer a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek, a se-besülési éremnek, valamint a Háborús Emlékéremnek. 1923 június 17-én vitézzé avatták. Hazatérése óta állandóan jelentős szerepe van a község közéletében. 13 év ota községi bíró. A vármegyei törvényhat, bizottság tagja. A róm. kat. egyházközség világi elnöke és gondnoka. A Polgári Lövészegye-sülét elnöke, a &#171;Hangya&#187; szövetkezetnek 20 év óta igazgatósági tagja stb. Várományosa unokája: Szalay Ferenc.
DEIM KÁROLY kereskedő * 1896. Szentendre. Losoncon töltötte tanulóéveit. 1912-ben felszabadult és mint segéd Mezőtúron, majd Badacsonytomajban állott alkalmazás ban. 1922-ben alapította meg nagykereskedését a községben. A világháború alatt a 30. honvéd gyalogezred kötelékében az

orosz fronton harcolt, ahol megsebesült és orosz fogságba került. 1918-ban sikerült megszöknie. A községi képviselőtest, póttagja. Felesége: Gyerák Hermin, egy gyermekük van.
DEMÉNYI (DVORSZKY KÁROLY MÁV intéző, állomásfőnök * 1890. Veszprém. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1909-ben a veszprémi pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást mint tisztviselő. 1911 ben a MÁV szolgálatába lépett át. 1913-14-ben elvégezte a tiszti tanfolyamot és mint forgalmi tiszt Veszprémben, majd különbö' ző állomásokon teljesített szolgálatot. 1928 -1931-ig mint helyettes állomásfőnök, oktató és vezénylőtiszt volt. 1931-ben állomásié. -nökké léptették elő és 1933 óta a badacsonytomaji állomás főnöke. Egy évig elnöke volt a helybeli sportegyesüeltnek. Vesz? prémben nagy társadalmi népszerűségnek örvend. Felesége: Steindt Erzsébet, két gyermekük van.
FARKAS GÁSPÁR kéményseprő mester * 1895. Diszel. A kéményseprőipart Kővágóőrsön tanulta. 1918-ban felszabadult és 1933 végéig mint segéd, majd egy darabig társas-viszonyban működött. 1933 végén kémény-seprőmeslter lett és Badacsonytomajon ki-vül több mint 12 község tartozik kerületéhez. A világháború alatt a 20. honvéd gyalogezredhez vonult be és az oros'z fronton harcolt. 1916-ban orosz fogságba került, ahonnan 1917-ben sikerült megszöknie. 1918 novemberében szerelt le. Felesége: Kalanos Mária, öt gyermekük van.
ghimesi és gácsi gróf FORGÁCH KÁROLY cs. és kir. kamarás, nagybirtokos * 1880. Aranyosmarót. Iskolai tanulmányait Nyit-rán végezte, majd Bécsbe került az 5-ös ulánusokhoz mint egy éves önkéntes. Varasdon tiszti vizsgát tett. 1904-ben átvette a birtok vezetését. A világháborúban mint népfölkelő főhadnagy vett részt. Az orosz fronton, majd a Vöröskeresztnél teljesített szolgálatot. Tulajdonosa a hadiékítményes II. oszt. Vöröskereszt éremnek. Főrendiházi örökös tag. Felesége: szkabinai és blatnicai Rédey Margit bárónő, csillagkeresztes hölgy.
bogáti HAJDÚ LAJOS vezető jegyző * 1877. Nagyvárad. Iskoláinak elvégzése után egy ideig az adóhivatalnál működött, majd 1898-ban Zalaegerszegen jegyzői vizsgát tett. Sármáson, majd Rotoron volt segéd jegyző.
9*

133

és jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1907-ben államvizsgát tett. 1912-ig a székesfőváros szolgálatában állott mint fogalmaz-V 1912-től Abauj megyében lévő birtokán gaz dálkodott. 1924-ben telepedett le a községben. A világháborúban a 13-as huszárok hoz vonult be Kecskemétre. 1917-ig a hely őrségi parancsnoksághoz volt beosztva, majd Belgrádba vezényelték és itt teljesített szol gálatot a leszerelésig. Tulajdonosa a koro nás arany érdemkeresztnek és a Signum Laudisnak, a vitézségi érem szalagján. Tagja a községi képviselőtestületnek. A Nemzeti Egység Párt helyi megszervezője és jelen légi titkára. Felesége: Csikós Karolin.
SZÁLAT FERENC róm. kat. tanító * 1897. Keszthely. Középiskoláit Keszthelyen, a tanítóképzőt Pápán végezte. Tanítói mű ködését Somogyfélegyházan kezdte meg 1918-ban. Onnan keszthelyre került. 1923-1926-ig Tördemicen, 1926-tól pedig Badacsonytomajban tanít. A &#171;Hangya&#187; szövetkezet ügyvezető igazgatója. Felesége: Csala Gizella, egy gyér mekük van .
TÓTH JÁNOS gazdálkodó * 1886. Bada csonytomaj. Iskoláinak elvégzése után édes apja mellett gazdálkodott. 1919 óta 25 hold földön önálló gazda. A világháború alatt önként jelentkezett katonai szolgálatra és a 30. gyalogezred kötelékében 6 hónapig! a ro mán fronton teljesített szolgálatot. 1917 óta tagja a községi képviselőtestületnek. 1925-től községi elöljáró, 6 év óta pedig h. községi bíró. Elnöke a &#171;Hangya&#187; szövetkezetnek. A helybeli Hitelszövetkezetnek 12 év óta igazgatósági tagja. Ezeken kivül még több más társadalmi egyesületben visel tisztséget. Önzetlen ,hazafias munkálkodásával pol-'tártársai elismerését és háláját érdemelte KJ.
VARGA SÁNDOR róm. kat. plébános &#166; 1880. Nagykanizsa. Középiskoláit Nagykani zsáh, a teológiát pedig Veszprémben végezte 1903-ban áldozópappá szentelték fel. Káp láni működését Zalagógánfa községben kezdta meg. 1926-ig különböző helyeken működött mint káplán. 1926 óta Badacsonytomaj plé . bánosa. Közéleti működéséhez fűződik 4 templom építése, valamint az iskola kibő tése. A Kat. Olvasókör elnöke. Élénk tevékenységet fejtett ki a Fürdőegyesrület megszervezésében, melynek jelenlegi elnöke.
ZÁNYI KÁLMÁN róm. kat. igazgató kántortanító * 1884. Mezőkomárom. Iskolai

tanulmányait Veszprémben és Pápán végezte, ahol 1904-ben oklevelet nyert. Tanítói működését Kaposiszabadiban kezdte meg, majd Somogyszilre, 1910-ben pedig Badacsonyto májra került mint kántortanító. A háború alatt a katonai szolgálat alól hivatalból felmentették. A helybeli hitelszövetkezet könyvelője, azonkívül a &#171;Hangya&#187; felügyelőbizottságának elnöke. Az iskolán kivüli népművelés helybeli gondnoka és tanfolyamainak vezetője. Felesége: Baralits Erzsébet, hat gyermekük van.
V . HEGYMAGAS. * -,-.'
TÓTH GYULA vegyeskereskedő és korcs maros *1889. Hegymagas. Iskoláinak elvégzése után 1911-ben katonai szolgálatra vonult be, majd leszerelése után néhány hónap múlva kitört a világháború. Az orosz fronton megsebesült, majd felgyógyulása után Bukovinába ment, ahol ismét megsebesült és ezzel rokkanttá vált. Jelenleg is 25 o/o-os rokkant. 1921-ben nyitotta meg korcsmáját és vegyeskereskereskedését. A községi képviselőtestület tagja. Felesége: Jankó Mária, két gyermekük van.
KAPOLCS.
HANGYA FOGY. SZÖV. Alakult 1920 Ideiglenes h. elnöke Stefaich József kör jegyző. A községi polgárok nagyszámú részjegyek tulajdonosai. Üzletvezető: Újlaki Sándor.
KAPOLCSI ÁG. H. EV. EGYHÁZKÖZSÉG. Egyházi vezetője Németh Zoltán h. lelkész. * 1904. Ugod. Iskoláit Pápán és Sopronban végezte. Működését 1930-ban Pipán kezdte. 1933 okt. 15. Kapolcson.
RÖM. KAT. EL. NÉPISKOLA. A jelen légi iskola 1912-ben épült. Osztatlan 6 osz tály, 1 tanerős. Tanulók száma: 90, gazdasági ismétlő iskolások száma: 20. Temploma van, amelyben minden héten istentiszteletet tartanak.
STEFAICH JŐZSEF körjegyző * 1887. Nemesdéd. Iskoláit Csurgón, a jegyzői tanfolyamot Pécsett végezte. Mint segédjegyzft Mesztegurön, Nemesdéden, Nagyharsányon, Marcalin, Kiskeszthelyen és Tapolcán műkő dött. 1923 óta Kapolcs körjegyzője. 1914 augusztusában a pápai 19. h. gy. e.-hez vonult be és mint t. hadnagy végig küzdötte 4 világháborút az összes frontokon. 26 hónapi

130

amit sokan a vezetőség helytelen ügyveze tésének tudtak be.
Kialakulóban volt már a szépen indáit dalkör bukása, mikor Kovács László állomás -főnököt ditrói Puskás József állomásfőnök váltja fel, aki vaskezével és szervező tehet ségével ismét táborba gyűjti a dalkör iránt már-már közömbös vasutasságot.
1934. febr. 4-én közgyűlést hív egybe, ahol a régi vezetőség helyébe az alábbiakat választják. Elnök: Hering Sándor intéző, alelnök: Horák Béla főtiszt, titkár: Huszár László kalauz, jegyző: Márton Gyula ir. s. t pénztáros: Riba József rakt.
A tisztikar Hering Sándor elhelyezésié folytán annyiban változik, hogy helyébe Horák Béla kerül elnöknek, míg alelnök Né meth Károly kalauz lett.
Ezután már rohamos fejlődésnek indui a &#171;Gsobánc&#187; dalkör élete. Pár hónap alatt a tagok áldozatkészsége folytán házat vásárol nak, ahol a dalkör örökös otthonra talál. A ház mellé olyan tekepályát épít, amilyen országos viszonylatban is egyedülálló.
Ezek az ifjú vezetőség első cselekvései, ajnelyek önbizalmat és erőt adnak a to vábbi munkára.
TAPOLCAI TAVASBARLANG. A bai láng felfedezése 1902-ben történt kutasa alkalmával. Amidőn a munkások egy pék &#166; nek az udvarán kutat ástak, az egyik muii kás egy kő kiemelése után észrevette, hog^ ott egy nagy üreg van; törmelékek és kövek állták az útjait s így nem tudott tovább hatolni. Elbeszélte az építésznek, amit látott, s az építész néhányad magával a ku ton át leereszkedve tovább hatolt, s fák lyafény mellett átkutatták a barlang jórészét. A barlang feltárására 10 tagból álló társulat alakult, akinek köszönhető, hogy a barlang a nagyközönség számára is látna tóvá tétetett. Az első terem a &#171;Lóczy&#187;-ttv rem, hossza 29 és fél méter, szélessége 5 méter, magass|ága 6 méter. 74 kényelmes lép cső vezet le a barlangba, amelynek leve göje teljesen tiszta. A kőzet anyaga har madkori szarmatiai mészkő a felső miocén korból, melyet a víz vájt ki, évezredeknek a munkáját látjuk a Lóczy-terem fa Ián. A víz még ma is dolgozik és állandóan pldjai a talajt, tekintve, hogy a víz többi -kevésbbé szénsavtartalmú. A barlangba több-kisebb-nagyobb kristálytiszta vizű tó van

a város közepén levő tóval van összeköttetésben. Vizének hőfoka télen-nyáron 18 fok C, tehát termális. A Lóczy-teremmel parallel látunk egy alagutat, amely ÖSSIZÜ köti a &#171;Darányi&#187;-teremmel. E terem boltc; zatán látjuk a víznek mechanikai (eróziós) munkáját. A vizbe került kövek őrlötték ki a boltozaton látható kürtőszerü nyilast. A Darányi-teremből nyílik egy csatornas.zerű üreg, amelyet szintén a víz vájt ki. Tovább menve még két kisebbszerű barlangot talá lünk. Különösen geológiai szempontból éi Üekeá a barlang, de érdekessé teszi még A barlangot az, hogy a város alatt terül el. A vízben apró kis halak éltek, amelyels évekkel ezelőtt eltűntek, ez az úgynevezel! fürge csellé (Foximus levis).
VÁZSONYI IZIDOR ny. iskoláig., pol^ isk. kép. tanár. * 1863 Nagyvázsony. KA népiskoláit Tapolcán, a tanítóképzőt és &#166;* polg. isk. pedagógiai intézetet Budapestre végezte. 1884-ben Tapolcán kezdte meg p<&#187; aagógiai munkásságát, ahol a 4 tanerős is.r. iskolának volt igazgatója és itt 40 évig mí. ködött. A Magyar Nyelvtudományi Társ. tag ja. A helyi lapokban irodalmi munkásságot fejtett ki.
dr. VÁZSONYI EMIL ügyvéd. * Tapolca Középiskoláit Keszthelyen, egyetemi tanul mányait Budapesten végezte. Működését T&#171; polcán kezdte meg. A háború alatt frontszoi gálatot teljesített, megsebesült. Tart. f" hadnagy, több érdemk. tulajdonosa.
rAZSONYI IMRE tisztviselő. * 1SÍ/3 Gógánfa. A keleti kereskedelmi akadémia e-végzése után a Schwarz Emil cégnél leu tisztviselő és 1931 óta cégvezető. 1929 ÓU DMKE titkára. A 20. h. gyal. e.-del L./&#166; orosz fronton harcolt, 1916 júl. 29-én fog ságba esett, ahonnan csere útján jött meg Tart. főhadnagy.
VIRÁGH LAJOS ny. csendőrtiszthelyet tes. * 1887 Tapolca. 1908-ban bevonult * 48. gy. e.-hez és 3 évi szolgálat után & csendőrség kötelékébe lépett. Itt fokozatí ean előlépve 1925 nov. 1-én tiazthely** tessó nevezték ki. 1933 nov. 1-én súlyos f> tegsége miatt nyugalomba vonult és azóia Tapolcán él. 1915-16-ban az orosz és olái< fronton harcolt és oláh fogságba esett, ahoi &#166; nan 1918 jún. 25-én szabadult. Kitüntetése a háborús eml. é., I. o. leg. szolg. jelv., -. csendőrségnél teljesített szolgálataiért dicsfr-

135

egyesületben vezető szerepet játszik. Fele. sége: Maxreiter Margit, négy gyermekük van.
KÖVÁGÖÖRS-RÉVFÜLÖP.
lovasi BALOGH GÁBOR M. O. N. E. orvosi müszerüzem vezérigazgatója. Ker. tanácsos. * 1870 ^Kővágóőrs. Iskoláit Pápán és Sopronban, az egyetemet Budapesten végezte és mint gyógyszerész Tahitotfaluban és Nagytétényben működött 1904-ig, ami-űkor Budapesten drogériát nyitott. Résztvett a magyar droguristák ipartestületének meg-szervezésében, melynek éveken át vezetője és mint örökös díszelnöke működött. 1922-ben átvette az M. O. N. E. orvosi műszerüzemé-nek vezetését, amelynek azóta is vezérigazgatója. A. műszerüzem fellendülését kizárólag tevékeny munkásságának köszönheti. Számos egyesület vezető tagja.
BARTA VILMA ny. áll. igazgató-tanítónő.* Zalaegerszeg. A tanítóképzőt Sop ronban végezte, > ahol 1877-ben oklevelet nyert. 39 évig működött a tanítói pályán és 1908-ban igazgatói címet nyert. 1906-1922-ig Komló bányatelepen működött és itt vonult nyugalomba, majd Kővágóőrsöi) telepedett le. A háború alatt egyedül tanított 125 gyermeket, amiért elismerő oklevéllel tüntették ki.
BÁRÁNY KAROLIN róm. kat. tanítónő * Kővágóőrs. Iskolai tanulmányait Veszprémben és Pápán végezte. 1924-ben tanítói oklevelet nyert. Működését Kővágóőrsön kezdte meg és azóta itt tanít. A népmű&#187;-velési tanfolyam vezetője.
BRANDL BÉLA szikvízgyáros, keres kedő *1868. Duka. Iskoláit Jánosházán végezte, majd kereskedéssel kezdett foglal kozni. 1906-ban telepedett le és nyitotta meg üzletét Kővágóőrsön. 1920-ban telje-sen modern berendezésű szikvízgyárat létesített, amely a községen kivül, Révfülöpöt is ellátja. 1915-1917 végéig a 48. gyalogezred kötelékében küzdött a világháború ban. Mindhárom fia résztvett a világháborúban és Közülük Brandl Dezső a Doberdón hősi halált halt.
BUCSY ALADÁR róm .kat. kántortanftó * 1887. Balatongyörök. Iskolai tanulmányait Keszthelyen és Csáktornyán végezte. Pedagógiai működését Zalaváron kezdte meg,. Majdnem két évtizede működik már Kővágói-

őrsön. Élénk társadalmi tevékenységet fejt ki. A Katolikus Legényegylet világi elnöke, a helybeli Hitelszövetkezet felügyelőbizottsági tagja, az Önkéntes Tűzoltótestület titkára, népművelési előadó stb.
néhai timaházi CZUPPON SÁNDOR ag. ev. esperes1 * 1854 Tompaháza, f 1906 Kővágóőrs. Teológiái tanulmányait Sopronban és Bécsben végezte. 1879-ben szentelték pappá. 1886-1896-ig mint lelkész Kővágóőr sön működött. 1896-ban esperes lett és 1906-ban bekövetkezett haláláig ugyanitt működött. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. Nagy érdemeket szerzett a vasútépítés terén is. Kiváló egyházi szó nok volt. Felesége: Szemerey Teréz, három gyermekük van.
HOLLŐS LÁSZLÖ gyógyszerész * 1890. Újvidék. Iskolai tanulmányait Újvidéken <% Budapesten végezte. 1920-ban nyerte ökle veiét. 1926-ig mint segéd több helyen mű ködött. 1926-ban kapta gyógyszertárengedélyét a községben. Felesége: Janda Matild, két gyermekük van.
KOHÁRY ÖDÖN községi aljegyző * 1902. Rákoscsaba. Középiskolai tanulmányait Bu dapesten végezte .1921-ben érettségit tett. 1927-ig mint gyakornok különböző községekben teljesített szolgálatot. 1928-ban jegy zői oklevelet nyert. Kisebb-nagyobb megsza kításokkal 1928 óta Kőrágóőrsön működik. A Levente Egyesület főoktatója, a futball szakosztály elnöke. Felesége: Galyaczy Mar git, két gyermekük van.
néhai dr. HORVÁTH GYULA ny. minisz, téri tanácsosi * 1866 Eger. Gimnáziumi tanulmányait Iglón, az egyetemet Kolozsvárott végezte el. Jogi tanulmányainak befejezése után bírói pályára lépett és Szombathelyen, Tapolcán, Devecseren, majd Győrben volt tanácsjegyző. Innen Kapuvárra helyezték át, ahol 10 éven keresztül volt járásibírósági elnök. Nyugalomba vonulása után ügyvédi irodát nyitott. Később a földm íveié s'ügyi minisztériumban a munkásvédelmi ügyosztályba került és itt miniszteri tanácsosi cf-met ért el. Kapuváron a helybeli Kaszinó elnöke volt, ezenkívül számos társadalmi egyesületnek volt vezető tagja. Felesége: Győrffy Etelka, ősi zalai családból származik. Négy gyermekük van.
dalnoki MIKLÓS GERGELY ny. c. tanítóképző intéseti igazgató * 1857. Dalnok.

132

1918-ban menekülnie kellett az oláh megszállás miatt. Azóta jelenlegi állásában működik. A Levente Egyesület elnöke.
HORVÁTH ERZSÉBET postamesternő, ős régi zalai családból származik. Iskolai tanul mányait Keszthelyen és Tapolcán végezte. majd Pécsett szakvizsgát tett a postánál 1912-ig különböző helyeken működött, 1909 óta mint helyettes postamester. 1912^ben nevezték ki jelenlegi állomáshelyére. Minden idejét hivatalának szenteli. Eddigi működése alatt hét gyakornokot tanított ki.
HORVÁTH JÓZSEF szentszéki tanácsos, ny. esperesplóbános * 1851. Nagyatád. Kő zépiskoláit Keszthelyen és Pécsett, a teoló giát Budapesten végezte. 1875-ben áldozó pappá szentelték fel. 1889-ig több helyen működött mint káplán. 1889-1926-ig Ka dacsonytomaj plébánosa volt. 1918-ban eb-peres, majd szentszéki tanácsos lett. 1926-ban vonult nyugalomba. Egyik megalapítója a &#171;Hangya&#187; szövetkezetnek, melynek ma is díszelnöke. Tevékeny szerepe volt &#166;* Szt. Donáth-kápolna építésében. Tagja a községi képviselőtestületnek.
HORVÁTH ISTVÁN kereskedő * 1893 Gyulakeszi. Iskoláinak elvégzése után 20 éves koráig szülei mellett gazdálkodott. A kereskedelmi ismereteket Budapesten sajátította el. 1914-ben bevonult a 13. tüzér ezredhez Sopronba, majd az orosz frontra, került. Résztvett a Kárpátokban, valamint Galícia és Bukovina területén vivott küzdelmekben. Innen az olasz frontra ment, ahol a fején egy erapnellszilánk megsebcsí tette. 2 hónap kivételével az egész világháborút a harctéren töltötte. Tulajdonosa p, II. oszt. ezüst és kétszer a bronz vitéz-ségi éremnek, valamint a Károly csapatkeresztnek. A leszerelés után Badacsonytomajon önállósította magát. Az Iparoskor-nek pénztárosa volt. Felesége: Balasits Mária, két gyermekük van.
KELEMEN JÖZSEF építési anyagkereskedő és cementárúszállító * 1886. Fonyód. Iskoláinak elvégzése után bazalt-bányában volt alkalmazva mint munkafelügyelő. 19t7 ben önállósította magát és építési anyagok, valamint cementárúk készítésére és eladására rendezkedett be. Átlag 8-10 embert foglalkoztat és üzemében csatorna átere szék, kútgyűrűk, kútkáva és különféle min tájú cementlapok készülnek. 1922 óta tagja

a községi képviselőtestületnek. 1911 óta ál landóan tevékeny részt vesz az Iparoskor munkájában, melynek egy ideig elnöke is volt. Felesége: Okolicsányi Janka, egy gyér mekük van.
KISS KÁROLYNÉ, szül. csalóközi é&-gombófalvi Gombai Jolán tanítónő. Iskoláit Nagyváradon végezte. 1896-ban tanítói ok levelet nyert az Orsolya-zárda tanítóképző jében. Rezin kezdte meg működését mint osztálytanító. 1899-ben hasonló minőségben Badacsonytomajra került és azóta állandóan működik. Élénk tevékenységet fejt ki úgy vallási, mint kulturális téren. Az &#171;Erzsébet&#187; leány egyesület vezetője. A szegény gyertne kek felruházási akciója körül szerzett érdemeiért Rótt Nándor megyéspüspök elismerésével tüntette ki. Az átlag 80-100 tagú &#171;Szívgárda&#187; megalakítása is az ő névéhez fűződik. Ennek 1928 óta elnöke. Számom előadást tartott. A &#171;nevelésről&#187; címmel a Tanügyi Értesítőben folytatólagos cikkeket közölt.
KISS KÁROLY MÁV állomáselőljárc * 1890. Gyöngyösapáti. Iskoláit Szombathelyt,!-, és Kőszegen végezte. 1908-ban lépett &#171; MÁV szolgálatába. 1909. óta Badacsonytomaj állomáson működik.
KOVÁCS BÁLINT gazdálkodó * lteO Badacsonytomaj. Iskoláinak elvégzése utái> édesatyja mellett gazdálkodott. 1919 óta 20 hold kiterjedésű szántóföld és szőlőbirtokáo önállóan gazdálkodik. A világháborúban a 48. gyalogezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült. Felgyógyulása után ismét az orosz, majd a román fronton teljesített szolgálatot. Összesen 33 hónapot töltött a harctéren. 1918-ban szerelt le mint tizedes. Tulajdonosa a Károly csapatkeresztnek, a isebesülési éremnek és a Háborús Em lékéremnek. Felesége: Musitz Erzsébet, két gyermekük van.
KRAFT VILMOS uradalmi intéző * 1897 Sopron. A reáliskolát Sopronban végezte, majd a gazdasági akadémián nyert képesítést. Működését Nagycenken kezdte meg, mint segédtiszt. 1927 óta a herceg Esterházy Pál uradalomban teljesít szolgálatot. 1929 óta intéző. A világháborúban á 33-as tüzéreknél harcolt, a bronz Signum Laudis, Ií, ezüst és a Károly cs. kereszt tulajdonosa.
LAKNER BÉLA tart. huszárszázados, magánzó; . *.. J883. Budapest. Középiskoláit

134

frontszolgálata van. Kitüntetései: nagy és kis ezüst, Károly csapatkereszt.
SZÉKELY SÁNDOR r. k. tanító * 1904. Farad. Iskoláit a budapesti kegyesrendieknél és a piápai tanútóképzőben végezte. Peda gógiai munkásságát Nemeskereszturon kezdte meg. 1925 óta Kapolcson működik. A Hangya szöv. ügyv. igazgatója, a Lövészegylet vezetője, hitközségi jegyző, mezőgazdasági bizottság jegyzője.
TÓTH ISTVÁN ny. m. kir. csendörtörz* őrmester * 1889. Lemhény (Háromszék m.). Iskoláit Lemhényben végezte. 1912-ben be vonult a 2. huszárezredbe. A tényleges szol gálát kitöltése után a csendőrséghez osztatta be magát. Mint csendőr 1913-ban a hunyad-megyei Várhelyen kezdte pályáját. A csend őrképző iskolát Fogarason végezte. A világháború alatt kiváló: Szolgálatot teljesiítetl román vidékeken. 1918-ban Veszprémbe helyezték. 1919-ben a fővezérséghez osztották be. Majd jánoshalmai állomásozása utián mint a közéi, minisztériumban mint bevá sarló nyer beosztást, ilyen minőségben Csöng -radon működik. 1920-ban Zalaegerszegre vezénylik. 1922-ben Ukkra helyezik, ahol az őrs felállításánál működik. 1926 óta van Kapolcson, itt vonult 1928-ban nyugdíjba. 1925 decemberben Lentiben nyilvános di cséretben részesült az árvízveszély abxal-mával tanúsított bátor magatartása elismeré séül, miért 3 személy életét megmentette és a víz alatt álló házakból saját életének veszélyeztetésével az embereket kimentette. Neje: Simon Julianna. Gyermeke: József
KÁPTALANTÓTI.
KERESZTDRY JÁNOS körjegyző. &#8226; Ko csola (Tolna m.) 1898. Középiskoláit Zala egerszegen végezte, kereskedelmi érettségit tett. A jegyzői tanfolyamnak Szombath(c) lyen 1923-ban történt elvégzése után Mind-szentkállón segédjegyzőként működött. 1925 óta káptalantóti körjegyző. Működése ide1-jére esik az új iskola épület emelése, levente otthon létesítése, a salföldi új iskola építése, az ábrahámhegyi vasúti megálló felállítása, a káptalantóti-badacsonytomaji üt kiépítése és a káptalantóti községháza felépítése, amely munkálatoknak kezdeményezője volt. 1917-ben a székesfehérvári 17. h gy. e.-hez mint e. é. ö. vonult be. 16 hó napot harcolt az orosz, olasz, albán harci-

déren. 1919-ben mint t. hadnagy > szerelt le, de rövid idő múlva már a nemzeti hadsc regben szolgál. Kitüntetései: ezüst és bronz signum Iaudis a kardokkal, arany v. érem, Károly cs. kereszt. Neje: Balogh Lujza. El ínöke a közbirtokosságnak, világi elnöke &#171;? egyházközségnek és törvhat. biz. tag.
KÉKKÚT.
KÉKKÜTI GYÓGY és ÁSVÁNYVIZVAL-LALÁT. Tulajdonos: Oswald László, és fia, vezetője: Geörch Ede * 1903. Budapest. Is kóláit Budapesten végezte, majd a motorszerelői ipart tanulta ki. Budapesten mü ködött segédi minőségben. 1927 óta az üzem kékkúti vezetője.
KÖVESKÁL. ' :
Dr. DURÓ IMRE körorvos * 1895. Te-tétlen. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon végezte. 1922-ben a budapesti egyetemen orvosdoktorrá avatták. 1926-ig mint segédorvos a budapesti Sz. István-közkórház ban működött. Jelenlegi állását 1926-ban foglalta el. A világháború alatt a 37. gyalogezred kötelékében teljesített szolgálatot 19J8-ig. Az OTI rendelőorvosa. Felesége: Vörös marty Mária.
Dr. IVÁNFFY EDE körállatorvos * 1892. Dombóvár. Középiskoláit Kaposvárott, az Ál latorvosi főiskolát Budapesten végezte el. 1917-ben nyerte oklevelét. 1917-ben az olasz frontra ment mint állatorvos. Innen Szerbiába helyezték át, ahol 1918 novemberig teljesített szolgálatot. 1925-ig különböző helyeken működött. Jelenlegi állását 1925-ben foglalta el. Élénk szakirodalmi tevékenysé get fejt ki. Világi elnöke a róm. kat. egy íházközségnek. A községi képviselőtestüleí tagja. Felesége: Kremó Erzsébet, egy gyér mekük van.
lődi NAGY KÁLMÁN körjegyző * 1875 Dég. Középiskoláinak elvégzése után jogi tanulmányokat folytatott. 1910-ben Budapesten elvégezte a jegyzői tanfolyamot. Mint segédjegyző 1912-ig Kővágóörsön, 1912- 1921-ig pedig Köveskálon működött. 1921 óta körjegyző. A világháborút a 20. honvéd gyalogezred kötelékében küzdötte végig. Tar talékos főhadnagy. Tulajdonosa a koronás arany érdemkeresztnek, a vitézségi érem szalagján a kardokkal. Elnöke a Levente Egyesületnek, ezenkívül számos társadalmi

136

SzékelykereBzturon az elemi iskolai tanítóképzőt, Budapesten pedig a polgári iskolai tanárképzőt végezte el. Tanári működését 1881-ben Tordán kezdte meg, majd Alsó-lendván polgári iskolai igazgató lett. 1884- 1917-ig Budapesten működött mint polgári iskolai igazgató és tanítóképző intézeti tanár. 1917-ben nyugalomba vonult mint <\ igazgató. 1913-ban Zala megyében birto kos lett és villát épített. Tagja a községi képviselőtestületnek. A polgári isk. tana rok orsz. egyesületének 25 éven keresztü! volt pénztárnoka. Élénk pedagógiai irodalmi munkásságot fejt ki. 12 tankönyvet irt pol gári iskolák és tanítóképző intézetek ré szere. Könyvei - mint engedélyezett taii könyvek - 5-6 kiadást értek el. Feleség1? Varga Irma.
EÓMAI KATOLIKUS ELEMI NÉPISKOLA. 1867. előtt épült. Erre vonatkozó pontos adat nem áll rendelkezésre. Részben osztott iskola, három tanerővel. A tanulók létszáma az elemiben kb. 170, az ismétlőiskolában kb. 40 fő.
vámosi dr. SAÁRY ZSIGMOND, ny. kir törvényszéki bíró * 1859 Kővágóőrs. Középiskolai tanulmányait Sopronban, a jogot Bu dapesten végezte. 1887-ben ügyvédi vizsgát, 1889-ben pedig bírói vizsgát tett. 1888-ban a kalocsai törvényszéken jegyző, 1889 ben a kőszegi járásbíróságon albíró, 1891 ben Egerben a kir. ügyészségen alügyész, 1896-ban pedig a szolnoki kir. törvényszí-ken bíró, lett. Itt 1918-ig működött, amikor nyugalomba vonult. Felesége: Lipesey Mai vin, két gyermekük van.
Dr. SÁGHVÁRY JENŐ ny. főszolgabíró" 1868. Kővágóőrs. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1893-1897 aug. l-ig a buda pesti kir .törvényszéknél volt joggyakornok. 1897-től Zala vármegye törvényhatóságánál mint szolgabíró működött. 1908-ban Perlakon, 1914-ben Tapolcán főszolgabíró lett. Élénk közéleti és társadalmi tevékenységet fejtett ki. Többek között a tapolcai jéggyár, szeszfőző -szövetkezet, ág. ev. fiókegyház stb. megala kítása nevéhez fűződik
néhai SIMONICS IMRE MÁV előljáró, üzemi segédtiszt * 1889. Sümeg. Iskoláinak elvégzése után egy ideig édesatyja mellett segédkezett a gazdaságban, majd 1909-ben &#171; MÁV szolgálatába lépett és Zágráb kör

nyékén teljesített szolgálatot. 1914-ben Rév fülöpre került, majd 12 év múlva Aszófö tihanyba, ahol 3 évi működés után 1929-ben meghalt. Felesége: Körmendy Mária, két gyermekük van.
iglói dr. SZONTAGH TAMÁS ny. földtani intézeti igazgató * 1851. Ozd. Iskolai tanulmányait Eperjesen, Pozsonyban és Budapesten végezte. Itt az egyetemen filozófiát hallgatott, majd gazdálkodásra adta magát és 10 évig gróf Keglevich Béla uradalmában volt titkár. Ezután Budapestre tért vissza és az egyetemen doktorátust, majd tanári képesítést nyert. Rövidesen a földtani intézethez hiv ták meg, ahol 35 évig teljesített szolgálatot és mint igazgató vonult nyugalomba. Számos társadalmi egyesületben és intézményben vezető szerepet töltött be. 10 éven át a TESz-nek országos elnöke, a Területvédő Ligának pedig ügyvezető elnöke volt Utóbbi években teljesen visszavonult. A Magyar Érdemkereszt II. oszt.-nak, a polgári hadi érdemkereszt II. oszt.-nak, a Signum Laudisnak, valamint a német becsületrendnek a tulajdonosa. Felesége: Sarlag Erzsébet.
Dr. VOIT ENDRE körorvos * 1904 Budapest. Középiskoláit és egyetem itanulmányait Budapesten végezte. 1929-ben orvosdoktorrá avatták. 1 és fél évig működött a budapesti Szt. Rókus-kórbázban, majd 1930-ban jelenlegi állását elfoglalva, Kövágóőrsön telepedett le. Az OTI rendelöorvosa. Tagja az Orszá gos orvosszövetségnek.
MINDSZENTKÁLA.
BÖRÖCZ ISTVÁN bérlő * 1872. Magyar-gyenes. 1896-ban a keszthelyi gazdasági akadémián oklevelet nyert. Mint gazdasági intéző több nagy uradalomnál működött. 1926-ban telepedett le a községben mint bérlő. A világháborút végigharcolta a 20. gyalogezred kötelékében. Tagja a közsági képviselőtestületnek, azonkívül elnöke a mezőgazdasági bizottságnak. Felesége: Kozma Mária.
iíj. BÖRÖCZ ISTVÁN oki. gazda * 1929-
ben nyert oklevelet Debrecenben. Gazdasági
kiállításokon uradalma több izben díjat nyert
Jelentős sikereket ért el a műtrágyázás
terén. , ' p ! ' .

137

NEMESVITA.
ROM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG. A part chia még a 14. században létesült. Anya könyve 1756 óta van. Kápolnáját 1910-1913 években emelték.
KIRSCH EMIL plébános. * Szombat hely 1888. Iskoláit Szombathelyen, Pinka főn, Veszprémben végezte. 1910-ben pappá szentelték. Somogybajnán, Zalaszentbalázson, Atalán, Karádon, Gelsén. Tapolcán segéd-lelkészkedett. 1924 óta plébános Nemesvitán. A róm. kat. kör és a gazdakör elnöke
PÁHY IGNÁC ny. tb. főszolgabíró * 1874. Középiskoláit Sárospatakon végezte, ugyanitt hallgatott jogot. Ennek elvégzése után önkéntes évét szolgálta le. 1918-ban Ungváron közigazgatási szolgálatba lépett. 1902-ben Nagykaposra szolgabírónak nevezik ki, 1909 ben Szerednyére kerül mint tb. főszolga bíró. 1914 aug. 29-ig működik itt, majd Szobráncira helyezik át, ahonnan 1914 aug. 22-én mint népfelkelő hadnagy vonul be. Az orosz fronton fogságba esik 1914 decero-rében és csak hat év után, 1920-ban enge dik haza az orosz hadifogságból.
NEMESTÖRDEMIC.
BADACSONY BOR VIDÉKI SZŐLŐSGAZ DÁK állami ellenőrzés alatt álló pinceszövet kezete, székhely: Badacsony. 1929-ben aía kult vitéz Szentkirályi Debrecenyi Sándor kezdeményezésére, a szőllősgazdák bevonásával a badacsonykörnyéki borok értékkesi-tése és a gazdák érdekeinek előmozdítására. 650 tagja van. A földmívelésügyi miniszté rium borászati osztálya irányítja működését. Máris jelentős eredményeket mutat fel, kül földre exportál. 12 eladási üzletet tart fenn.
CSEKE KÁROLY MÁV intéző, állomásfőnök. * Szigetvár 1892. Iskoláit Budapesten végezte. A MÁV szolgálatába 1912-ben lépett. Szakállhögyész, Pécs, Fonyód, Balatonfüred, Révfülöpön működött. 1933 május 1. óta Nemestördemic állomásfőnöke. A levente egy. előadója.
DEBRECENYI GYULA r. kat. esp. plébános. * Veszprém. 1883. Középiskoláit és a teológiát Veszprémben végezte. 1905-bcn szentelték pappá. 1920-ban nemestördemic) plébános, 1933-ban esperesplébános. 1920-ban a hitelszövetkezet megalapításában U* vékeny részt vett. A helyi Hangya igazgatója.

HAJDÚ GYULA ny. m. kir. csendörtiszt helyettes. * Gösfa 1889. 1910-ben a komáromi cs. és kir. 83. gy. e.-hez tényleges szolgálatra bevonult. 1913-ban csendőri szolgálatba lép. A háború kitörésekor mint tábori csendőr nyer beosztást a 32. h. gyaloghadosztálynál. Különböző frontokon teljesített szolgálataiért kitüntetve a koronás ezüst és koronás vas érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján. Tulajdonosa a seb. é.-nek, vöröskereszt é.-nek, Károly cs. keresztnek és a hadi eml. é.-nek. A frontszolgálatban srap-neltől megsebesült. A csendőrség 6 dicsérő irattal tüntette ki.
fogaskereki LASKOY JÁNOS kántortanító. * Káptalantóti 1895. Csurgón nyert tanítói oklevelet. Pedagógiai munkásságát a pestmegyei Páhi községben kezdte. 1927 óta Nemestördemicen kántortanító. Hitelszövetke zeti igazgató, a Hangya ügyv. igazgatója Neje: Kolics Máriái, 3 gyermek atyja.
PATTHY GYULA mészáros. * 1893 Za laszántó. Tapolcán tanulta ki iparát. 1914 ben a mozgósításkor bevonult a veszprémi 7. h. t. ezredhez. 36 hónapot szolgált a fron ton. A k. e. és bronz v. érem tulajdonosa, 1921 óta Nemestördemicen önálló. Képviselő-test. tag, sportegylet alelnöke, levente egy felügyelő. Nős, 3 gyermek atyja.
RAUCH Teréz postamesternő. * Nemes tördemíc. Iskoláit Tapolcán végezte. Előbb mint postaügynök, majd postamesternő megszakítás nélkül Nemestördemicen működik, ősrégi zalai földbirtokos család sarja.
SZABÓ ANTAL körjegyző.. * 1883. Közép iskoláit Veszprémben végezte, a jegyzőtarfolyamot Szombathelyen. 1905-ben lépett kö? igazgatási pályára, Őváron mint közig, gya kornok működött 1907-ig. Mint segédjegyző jött Nemestördemícre, ahol 1920-ban körjegy zővé választották. Az iskolaépület és tani tói lakás renoválását kezdeményezte. A Han gya igazgatósági, a Hitelszövetkezet fel ügy. biz. tagja. A lövészegylet és levente egyesület elnöke.
NEMESGULÁCS.
CSIGŐ FERENC földbirtokos;. * 1871. Ne mesgulács. Középiskoláit Győrben, Kőszegen, Sopronban és Grácban végezte. A jogi fakultást Budapesten hallgatta. Tanulmányai elvégzése után hazatér és atyja korai halála miatt átveszi a családi birtok vezetését. Köz-

138

ségi képv. testület tagja, a LövészegVlet elnöke, közgyám. Neje: Tóth Karolin, 3 gyermek, 2 fiú, 1 leány, atyja.
HORVÁTH LAJOS ny. m. kir. csendőr tiszthelyettes. * 1887. Zalahaláp. Iskoláinak elvégzése után a 48. nagykanizsai cs. és kir gy. e.-hez vonul be. 1911-ben átlép a csend-örség szolgálatába. A világháborúban ha-tárosendőri beosztást nyer Uzsoknál. A háború befejezésekor Szombathelyre helyezik én itt teljesített szolgálatot 1930. júliusáig, amikor nyugalomba vonul. Három dicsérő okirat tanúskodik csendőri szolgálatáról, amelyek lyek közül kettőt a világháború idején nyert kiváló szolgálatai elismeréséül. Keszthelyen egy rablógyilkosság kinyomozásával tette nevét ismertté. Több nagy bűnügy eredményes nyomozásában vett részt.
MÜLLER FERENC vezető kántortanitc &#166; 1903. Mindszentkálla. Középiskoláit Kő szegen és Pápán végezte, utóbbi helyen nyert tanítói oklevelet. Pedagógiai munkásságát 1922-ben kezdte meg B.-edericsen. 1926 óta Nemesgulácson működik mint vezető kántortanító. A Hangya szöv. ügyv. igazgatója. Népies előadások rendezésével á népi kultúra fejlesztésének ügyét szolgálja.
SWOBODA SÁNDOR ny. m. kir. Ali rendőrfőtanácsos. * 1872 Érsekújvár. Közép iskoláit Trencsénben végezte, a jogot Nagy váradon hallgatta. Ennek elvégzése után a m. kir. csendőrség szolgálatába lépett. A csendőrségen teljesített három évi szolgálat után Pancsova th. város rendőrségének kfi telekébe lép. Itt fokozatos előléptetések után 1916-ban városi rendőrfőkapitánynak választják. 1916 végén népfelkelő polgári biztos minőségben a megszállt szerb területe (ken: a kruzseváei és uzsicei kerületeken működik. Ezért a szolgálatáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével a vitézségi érem szalagján és a Signum Laudissal tüntették ki 1918-ban az összeomláskor elfoglalja r. fő-kapitányi tisztét Pancsován, ahova 1918 nov 21-én bevonulnak a szerbek. Azonnal letartóztatják és internálják. 1920 októberében elmenekül és Budapestre jön, ahol a közélelme zési minislztíérium szolgálatában a bruck-királyhidai különítmény vezetőjének nevezik ki. 1921 júniusában, a belügyminisztérium által felállított szombathelyi kerület politikai csoport nyomozó osztályának vezetésével biz-zák meg. Ennek 19g4-ben történt feloszlatása

a szombathelyi közbiztonsági osztály vezetője lett. Ebben a minőségében 1933-ban a kerület feloszlatása után 40 évi ténylegt* szolgálattal nyugdíjba vonul.
SALFÖLD.
LEPOSA KÁLMÁN molnár * 1878. Kas tánszeg. Iskoláit Milejben végezte. Bocföl-dön tanulta a molnár mesterséget. Mint segéd Budapesten, Nagykanizsán, Devecperen. Gyulakeszin fejlesztette szaktudását. A tulajdonában levő malmot 1918-ban vette éi-azóta vezeti. 1914 júliusában a nagykani zsai 20. h. gy. e.-hez vonult, be, amellyel a szerbiai frontra vezényelték. Két évi harc téri szolgálat után súlyosan megsebesült. Hosszú ápolás után felépült, amikor azután a Vasvári Gőzmalom vezetésére rendelték ki lés evégből a katonai szolgálat alól felmentették. Mint őrvezető szerelt le a háború végén. Felesége: Farkas Mária. Gyermekei: Kálmán, Jenő, Mariska, Jolán.
TAR GÁBOR hegyközség bíró, gazdálkodó. * Salföld-Ábrahám 1904. Saját birtokán gazdálkodik. 1934-ben hegyközségbíróvá választották. Salföld községben előljáró. A fürdő egyesület választott tagja, egyháztanácsi tag. Felesége: Kovács Róza, gyermekei: Margit, Jenő.
ifj. TÖTH JÓZSEF községi bíró, gazdál
kodót * Salföld 1894. Szépen fejlesztett saját
birtokán gazdálkodik. 1914-ben a nagykani
zsai 48. cs. és kir. gy. e.-hez vonult be
Az orosz és olasz frontokon küzdötte végig
a világháborút. 1914-ben súlyosan megse
besült, felépülése után újból frontharcos lett
1918-ban mint szakaszvezető szerelt le. A
nemzeti újjáéledéskor a nemzeti hadseregbe
vonult be. Községi bíróvá 1933-ban választot
ták meg. 12 év óta képviselőtest, tag, zrt
egyházközség vezetőségi tagja. Megbecsült,
szeretett polgára községének, amelynek élén
nagy munkásságot fejt ki községe érdekében.
Felesége: Takács Margit, gyermekei: Mar
git, Marika. _-; --&#166;.:&#166;&#166;. .... ,. '
SÁSKA.
ÜDVARDY GYULA kántortanító * 1887 Veszprém. Iskolai tanulmányait Esztergomban és Veszprémben végezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Működését Magyarpolányban kezdte meg 1911-ben. Jelernlegi állását 1920-ban foglalta el, Több társadalmi tisztséget

139

tölt be, mint a Levente Egyesület és a volr úrbéres közbirtokqsBág jegyzője, az esti tanfolyamok vezetője, stb. Felesége: Pethő Matild.
ÜDVARDY GYULÁN É, szül. Pethő Mr&#171; tild tanítónő Taliándőrögd. Iskolai tanulnia nyait Tapolcán és Veszprémben végezte, ahol az Angolkisasszonyoknál tanítói oklevelet nyert. Sáskán kezdte meg pedagógiai mükö dését és azóta itt tanít. Népművelési elő adásokat tart.
SZEPEZD.
BIBER ISTVÁN kőműves mester, épi tési vállalkozó * 1904 Szepezd. Iskoláit Budapesten végezte, majd édesapja mellett te nulta iparát. 1927-ben letette a kőműves mesteri vizsgát és önállósította magát Sze pesden. Nyaralókat és penziókat épített úgy helyben, mint a környéken. A &#171;Hangyí&#171;-> igazgatósági tagja.
bozzai BOZZAY JÁNOS oki. gazda * 1881. Muraszerdahely. A keszthelyi gazda sági akadémián 1902-ben oklevelet nyert. Működését mint gazdatiszt kezdte meg, majd 1905-1925-ig önálló bérleten gazdálkodott Szepesden penziótulajdonos. A világháborúban egy hadikórházban teljesített szolgálatot. A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. A Nemzeti Egység Párt helyi elnöke. Felesége: Brunner Karolin, két gyermekük van.
FŰZIK JÁNOS igazgató-kántortanító * 1884. Keszthely. Iskolai tanulmányait Keszthelyen és Csurgón végezte, ahol 1906-ban oklevelet nyert. 1918-ig különböző helyeken működött. Jelenlegi állását 1918-ban fog lalta el. Bevonult a 44. gyalogezredhez 1914 ben és 1915-ben a pozsonyi kórházból mint felmentettet elbocsátották. Számos ismeretterjesztő előadást tartott. A &#171;Hangya&#187; egyig. megalapítója és éveken át elnöke és könyvelője volt .
iíj. GIGI KÁROLY gazdálkodó * 1878. Szepeed. Iskolái elvégzése után 25 hold terjedelmű birtokán gazdálkodott. A világháború alatt a 48. gyalogezred kötelékében 9 hónapot töltött az orosz harctéren. 1916-ban gazdasági érdekből felmentették. Tevékeny szerepet visz a község életében. Tagj=i a községi képviselőtestületnek, és mint a &#171;Hangya&#187; ügyvezető-igazgatója annak fellendítése körül nagy érdemeket szerzett.

váraljai és füredi KENESSY LAJOS ny. MÁV tisztviselő * 1873. Tass. Iskolai ta nulmányait Tasson, Kunszentmiklóson és Budapesten végezte, majd a MÁV szolgálatába lépve, Budapesten az északi főműhelyben teljesített szolgálatot. 1895-ben számtisztte nevezték ki. Hatvanba, majd Szabadkára helyezték át. 1904-ben a budapesti üzletvezetőséghez osztották be és itt 1926-ban nyugalomba vonult. A háború alatt hivatalból felmentették a katonai szolgálat alól. 1926-ban Szepesdre költözött. Itt élénk társadalmi tevékenységet fejt ki. A Fürdőegye sülét egyik megalakítója. Felesége: Nyerges Eszter, hat gyermekük van.
Szentkereszthelyi KRATOKVIL KÁROLY ny. m. kir. altábornagy. A bécsújhelyi katonai akadémiát és a hadiiskolát végezte. A cs. és kir. 48. gyalogezredhez avatták fel tisztté. A világháborúban a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred, utána a Székely-hadosztály és Erdély katonai parancsnoka volt. A Mária Terézia Rend lovagkeresztes vitéze. Számos háborús katonai kitüntetés tulajdonosa. 1920. febr. 6-tól szept. 29-ig a brassói, kolozsvári nagyváradi és szamosujvári börtönökben volt elzárva, mert a román haditörvényszék &#171;a román állam biztonsága és védőképessége ellen elkövetett bűntettek vádolta meg. El nöke a Magyar Iparművészek Orsz. Egye sületének, a Székely Hadosztály Egyesületnek, a &#171;Júniusi bajtársak* társelnöke. A lágymányosi kat. kör alelnöke, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja stb.
PACSI MÁRIA postamester, Ráczalmas. Iskolai tanulmányait Tapolcán végezte. 1920-tól a szepesdi póstaügynökségen teljesített szolgálatot. Az ügynökség 1922-ben a postahivatallá alakult és ezidőtől kezdve mint postamester vezeti a hivatalt.
" SEBESTYÉN BÉLA ny. igazgató-tanító * 1858. Siklós. Debrecenben tanítói oklevelet nyert, 1880-ban kezdte meg tanítói működését Hajdúböszörményben és ott megszakí tás nélkül 44 éven keresztül tanított. 1897 ben Budapesten megszerezte a rajztanítói képesítést is. 1905-től mint iparostanonc iskolai tanár is működött. Megalakította a Méhészeti Egyesületet és ennek elnöke volt. 40 éves pedagógiai munkásságáért elismerő oklevelet kapott. 12 éven keresztül a .reformá1-tus egyház presbitere volt. Tanuló éveiben

140

kezdett már drámairodalommal foglalkozni. &#171;Szerelmes királyné* c. színdarabját a szakkörök is elismeréssel fogadták. Felesége-Geway Gizella.
TACSI ISTVÁN ny. MÁV üzemi altiszt * 1868. Tukod. Iskoláinak elvégzése után 1895 ben a MÁV szolgálatába lépett. A zalaegerszegi osztálymérnökségen, majd több állomáshelyen teljesített szolgálatot, végül Szepesdi-e került, ahol 20 évig volt jegykiadó. 1929-ben ment nyugdíjba. Megalakulása óta igazgatósági tagja a &#171;Hangya&#187; szövetkezetnek. Felesége: Torkos Ágnes, négy gyermekük van
SZENTBÉKKÁLLA.
TELEKY EMIL körjegyző * 1901. Bála tonyhenye. 1922-ben kereskedelmi iskolai, 1923-ban pedig gimnáziumi érettségit tett Székesfehérváron. A jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte el 1926-ban. Gyakornoki, majd segédjegyzői szolgálatát is Szentbékkálla községben teljesítette. 1933-ban vezető jegyzővé választották meg. A Levente Egyesület elnöke.
; SZIGLIGET. - V>; ..
CSAJTAY PÁL üzletvezető főmolnár. * 1905. Pápa. Pápán, Marcaltőn, Nemeshanyon működött, majd 1928-ban gróf Esterházy Pálné Szigligeti hengermalmában mint üzletvezető főmolnár nyert elhelyezést. Elismert szakember. A tördemici sportegylet vezetőségi tagja.
GÜNS JENŐ fűszer, vas, vegyesárú és rö
fösárú kereskedő. * 1891 Szigliget. Iskoláit
és középis(koláit Tapolcán és Pakson ví-
gezte. Ipajri pályára lépett és [kitanult*
a mészáros- és hentesipart. Budapesten segé
deskedett. A mozgósításkor a 48. nagykani
zsai cs. és kir. gy. e.-hez vonul be és a?
összes harctereken harcol. Súlyos - dum
duiri golyótól szerzett - sebesülése miatt
75 százalékos rokkantnak nyilvánítják. Le
szerel és közös birtokukon gazdálkodik. 1929
ben nyitja meg üzletét. Községi képv. test
tag. , &#166; i
HANGYA FOGY. SZÖVETKEZET. 1918 ban alakult. Ügyvezető igazgató: SZÍVÓS JÓ zsef kántortanító, elnök: Turbék János, üzletvezető : Jenéi Sándor.
RÓM. KAT. ISKOLA. A jelenlegi fő is iskolaépület 1901-ben lett iskola céljaira átalakítva, amelyben a községháza is elhelyezést

nyert. 3 tanerős, részben osztott. A tanulók létszáma 180, ismőtlőiskolásoké 45. A má feodik iskolaépület 1927-ben lett iskolán? ft átalakítva.
SZÍVÓS JÓZSEF vezető kántortanító * Máriatelep 1890. Iskoláit Balatonfüreden és Csurgón végezte, utóbbi helyen nyert tanítói képesítést. Tanítói működését 1919-beu kezdte meg, Szigligeten, 1919 dec. 10. óta vezető tanító. 1918-ban Veszprémbe vonult be mint e. é. önk. Tartalékos hadnagy. Kép viselőtestületi tag, a Hangya ügyv. igán-gatója, hegyközségi jegyző, leventefőoktató.
TURBÉK JÁNOS gazd. * Keszthely 1882. Iskoláinak Keszthelyen történt elvégzése után Szigligeten gazdálkodott. Élénk tár eadalmi szerepet visz. Községi előljáró, 4 Hangya és a legelőtársulat elnöke. A vadász-sport kedvelője, amelyről számos értékes va-dásztrofeája tanúskodik. Mozgósításkor bevonult a 48. cs. és kir. nagykanizsai gy e.-hez. A galíciai fronton súlyosan mégse besült. Jelenleg 75 o/o-os hadirokkant.
TALIÁNDÖRÖGD.
PÁLMAY JENŐ körjegyző. * Hollóháza 1902. Iskoláit Zalaegerszegem, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályáját mint közig, gyakornok Nemestördemieen kezdte. A tanfolyam elvégzése után Sor-máson h. s. jegyző. 1924-1929-ig Kapolcson s. jegyző. 1929 óta Taliándörögd körjegyzője testnevelési bizottság elnöke.
SZALAY LÁSZLÓ r. kat. plébános * Nagyigmánd 1892. Középiskoláit Győrött vA gezte. 1912-ben érettségizett, amely után a budapesti egyetemen a jogi fakultásra iratkozott be. 1914. októberben a 12. gy. e.-hez vonult be, két évi frotszolgálat után mégse besül és mint rokkantat elbocsátják a hadsereg kötelékéből. Régi vágyának enged, ami-k&#187;r a világi életet otthagyva a veszprémi teológiára véteti föl magát. Budapesten hallgatja a teológiát. 1921-ben Veszprémbon szentelik pappá. Több évi segédlelkészkedés után püspöke 1932-ben plébánossá nevezte ki Talliándörögdre, ahol a hit- és lelkiélet ter jesztése érdekében intenzív munkásságot fejt ki. A TESz titkára. A Szívgárda helyi vé zetője. A k. cs. k., a seb. é. és a h. é. k tulajdonosa.
TALIÁNDÖRÖGDI PLÉBÁNIA. 1718-ban alapították, 1762 óta megvan a lelkészi név

141

sor. Eredetileg pálosrendi szerzetesek fim-gáltak, amíg József császár működésükei be nem szüntette.
ZALAEGERSZEG ÉS JÁRÁSA.
ZALAEGERSZEG.
gyomoréi és teölvári GYÖMÖREY GYÖRGY Zala vármegye ny. főispánja. * Sümegen 1873 december 27-én. Középiskoláit Nagykanizsán, a műegyetemet Budapesten végezte. Az összeomlásig a kereskedelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, mint a vasúti és hajózási főfelügyelőség osztályának főnöke, miniszteri tanácsosi rangban. Az első nemzetgyűlésen a oeli-dömölki kerületet képviselte keresizténypár-ti programmal. Az 1922 -es választáskor nem nyert mandátumot s ekkor visszavonult a politikától és vasanegyei birtokán gazdái kodott. 1926-ban nevezték ki Zala vármegy ts főispánjává. A celldömölki polgári iskolái érdemei elismeréséül az ő nevéről nevezték el. A négy év alatt, mióta a főispáni mél &#166; tóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok el lentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zalavármegyc ben életbeléptetni és az ennek alapján ÖSK szeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus. Élénk részt i vetít a vármegye kulturális életében és Zalaegerszeg varosa társadalmi életének kiváló irányítója-Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vaswü vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeikei), ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstei &#8226; melés fokozáséval tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. 1935-ben saját ke résére felmentették állásától.
BÖDY ZOLTÁN, Zala vármegye alispánja. Zalaegerszegen * 1873-ban. Középiskoláit Zalaegerszegen és Nagykanizsán, jogot ps-dig a budapesti egyetemen végzett. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896-97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ügyvédjelölti minőségben dolgozott Zalaegerszegen. 1907-ben lépett a vármegye

szolgálatába mint IV. aljegyző és fokoza. tos emelkedése után a vármegyei törvény, hatósági bizottság 1922-ben egyhangúlag az alispáni székbe emelte. A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kom-mün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyen volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buzgalommal és hazafisággal látta el nehéz szolgálatát és megmentette a vármegye javait. Alispánsága alatt alakult a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévízen a telefonhálózat megépítése. Elnöke a róm. kat. egyházközségnek, a Férfi-ligának, a Vármegyei Bank és Takarékpénztárnak, tb. elnöke a MOVE-nak, igazgatósági tagja a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi h. é. vasútnak.
dr. BRAND SÁNDOR, Zala vármegye főjegyzője. Veszprémben * 1887-ben. Középiskoláit a veszprémi kegyesrendi főgimnáziumban, a főiskolát a budapesti egyetemen végezte, ahol államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1913-ban lépett Zalavármegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok, ahol 1914-ben aljegyző, 1918-ban ms-sodföjegyző és 1922-ben a vármegye főjegy zője lett. A Károlyi kormány alatt odadobta állását és megtagadta a törvénytelen kormány rendeleteinek végrehajtását. A kom-mün alatt résztvett az alsolendvai és a veszprémi ellenforradalomban, emiatt a fot radalmi törvényszék elé került, amely Veszprémben és Siófokon ült felette &#171;vörös&#187; tör vényt. A gyilkosok törvényszéke három havi elzárásra, 10.000 korona pénzbüntetésre és hivatalvesztésre ítélte. Ezt a büntetési azonban már nem hajthatták végre rajta, mert uralmuknak hirtelen vége szakadt. Hi v&talát a kommün bukása után 1919 augusz tus 6-án foglalta el újra és megkezdte nehéz munkáját a vármegye újjáépítése körül. Rendkívül értékes közjogi munkálatokat vég. zett a megszállás alatt levő területek visszacsatolása . érdekében. Megírta a határkiigazító bizottság elé terjesztett memorandu-mot, melyben ismerteti nagy történeti tu-

142

dással a Muraköz viszonyát Magyarországéhoz és Zala vármegyéhez. Nagyon érdekesek voltak a Budapesti Hírlapban &#171;Zala-vármegyei&#187; aláírású közjogi és közigazgatási cikkei, melyekben Perdinandy volt belügyminiszterrel polemizált. Ezeken kívül rendkívül értékes mezőgazdasági-közigazgatási cikkei jelentek meg. Elnöke a vármegyei oltó Szövetségnek és választmányi tagja a Kaszínónnak, igazgatósági tagja a Vármegyei Bank és Takarékpénztárnak.
CZOBOR MÁTYÁS Zalaegerszeg város polgármestere. Pusztakovácsiban * 1875-ben. Középiskoláit és a jogakadémiát Pécsett végezte el. 1899-ben lépett közigazgatási szolgálatba, mint Zalavármegye aljegyzője. Ké sőbb II. főjegyző és tb. főjegyző lett, majd 18 évi vármegyei szolgálat után 1918 áprilisában meghívták Zalaegerszeg r. t. város polgármesteri székébe. Tizenkótévi működése alatt a város rengeteget fejlődött és az apró kis házacskákból, a mellékutcák putriai-ból paloták és házsorok emelkedtek, a tüdőt emésztő poros fészekből virágos város létesült. Polgármestersége alatt épült a városi szeretetház, amelyben a Megváltóról nevezett Irgalmas nővérek szeretetteljes gondozása alatt ötven elaggott szegény részegül eltartásban. Kibővült és modern felszerelést kapott a közkórház, a régi Ba-rossl-ligeti vendéglő újjáépült és mint kisegítőkórház magába fogadja a rászoruló be tegeket. A dunántúli H. É. V. r. t. által megépíttetett a vasúti állomás új felvételi épülete, raktárai és kibővült maga a vasúti állomás is. Közreműködött az új vasúti bérházak építésénél, új, rendezett temetőt létesített. Felépíttette a kétemeletes városi bérpalotát, 120 városi kislakást, a várai-majori cselédlakásokat, a legmodernebbül felszerelt új tűzoltólaktanyát. Polgármestersége alatt épült a Ferencesek gyönyörű barokksti-lű temploma és kolostora, a Notre Dame-zárda hatalmas épülete, benne elemi, polgári iskolák és tanítönőképzővel, az ország egyik legszebb vásártere és a legmodernebb be rendezéssel ellátott új vágóhídja, a váró* gyalogjárójának és több utcájának részben aszfalttal, részben makadámburkolattal való ellátása. Kezdeményezésére történt a Csányi Lászlói-tér, a Tisza István-tér, a Kálváriatér kiképzése és parkírozása, úgyszintén a Kossuth Lajos- és Wlassich Gyula-utcák

valamint a Baross-liget rendezése és parkírozása. Az új elemi iskola, a csendőrségi iskola, a csendőrtiszti és altiszti lakások építése. Vezette a postapalota és a vasúti állomásépület építése körüli tárgyalásokat és működése sokban hozzájárult ahhoz, hogy ezen épületek a város díszére szolgálnak. Valósággal szerelmese városának és ennek köszönhető, hogy egész új városrészek épül tek és 32 új utca nyillott meg. A váróénak 100 kataSztrális holdat kitevő ú. n. szabad asácsi közlegelőjét, amely mocsaras, pos &#166;ványos terület volt, lecsapoltatta, államkölcsön igénybevételével feljavította és gyönyörű legelővé varázsoltatta, úgyszintén fe)-jaivíttatta és erdei legelővé alakíttatta át a felsőerdei kavicsos közlegelőt, úgy hogy azt néhány év múlva már át lehet adni közlegej tetés céljaira. Ezáltal nagyértékű vagyonhoz juttatta városát, mert eddig ezek a területek hasznavehetetlenek voltak. E hatalmas mun Ka után sem tette ölbe a kezét, hanem folytatja a város felvirágoztatására és gazda &#166;&#8226; gítására irányuló törekvését. Az új közkórház építésének előmunkálatai folyamatban vannak, a tervek elkészültek és a viszonyok javultával testet is öltenek. Hasonlókép elkészültek a vízvezeték és csatornázás tervei, melyek jelenleg a minisztériumban állanak felülvizsgálat alatt. 1931. év tavaszán meg kezdődik a helyőrségi laktanya építése. Kezdeményezésére felépült az OTI nagy emeletes székháza, közbenjárására erősen megja< vult a Zalaegerszeg felé irányuló vasúti ösz-taeköttetés. A Nova és Letenye irányában közlekedő postaautóbuszjárat létesítése irá.tit kezdeményező lépéseket tett és bizonyosra vehető, hogy ismert szívós kitartásává) eredményt fog elérni. Végül agilitásának köszönhető az új piac létesítése, rendezése jgs a piaci húscsarnok építése, úgyszintén a Horthy Miklós-térnek a Hősök emléke körüli gyönyörű parkírozása. A MOVE zalaegersze gi fiókjának díszelnöke, 'az Ének! és Zene-egyesület, a Stefánia Csecsemővédő Szövetség, a Dunántúli Kertészeti Egyesület, a Eákosi Viktor Irodalmi Társaság elnöke, a Kath. Legényegylet díszelnöke, a Kaszinó választmányi tagja, stb., stb. Megalapítója a &#171;Zalamegyei Almanach* c. díszmunkának, szerzője Zalavármegye jogszabálygyüjtemé nyének és több értékes közigazgatási szakcikket írt.

143

ANDRÁSKAY MŰLLER ISTVÁN oki. mérnök, építési vállalkozó. Mint társas cég 1926-ban kezdte működését Zalaegerszegen Első nagy építkezése 'a megyeháza volt 1927-28-ban, ezt követte 1928-29-ben *<i Notre Dame zárda, majd 1930-31-ben a Jó kai-utcai elemi, 1933-ban a katonai lövölde építkezése. A megemlítetteken kívül még számos közmunkát és magánmunkát végzett. 1935 januárjától már mint egyéni cég mű ködik.
AUGUSZTINY GYULA ny. m. kir. egész ségügyi főfelügyelő. * 1853 Nagys'zalókor, Középiskoláit Rozsnyón, az egyetemet Bu dapesten végezte. Eleinte gyógyszerész volt, majd később az állatorvosi főiskolát elvégezte és 1901-ben m. kir. állatorvossá kinevezik 1911-től működik Zalavármegye területéi' Nyugalomba 1920-ban vonult. Eégi nemesi család sarja, családfáját Zsigmond királyig vezeti vissza.
ÁRVAY EMÍLIA ny. városi óvónő. Régi nemesi család sarja, mely nemességét a 16 században szerezte. Középiskoláit Nagyka nizsán, a képzőt Budapesten végezte, ő<s 1899-ben nyert oklevelet. 1901-ben lépetr a város szolgálatába mint óvónő és 1931-ig vezette a külső óvodát. Atyja résztvett a 48-as szabadságharcban és 88 éves korában 1914-ben halt meg.
ÁRVAY IGNÁC ny. áll. tanító. * 1874, Pekelnik. Iskoláit Léván végezte. Működé sét 1898-ban Jánosházán kezdte. Számos állomáshelye volt, míg 1918-1922-ig, nyuga lomba vonulásáig Zalaegersizetgen tanított Nevét 1901-ben magyarosította Árvayra. Fe lesége: Fitos Rozália, 1 fia van.
BAJÁN FERENC ny. áll. elemi isk: igazgató. * 1863 Z.-egerezegen. Középiskoláit 2J. -egerszegen, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Működését 1891-ben Vasváron kezdte, majd később Z.-egerspegre került, anol 1925-ig, nyugalomba vonulásáig tanított. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja. Neje: néhai Tekk Mária, 2 fia, 1 leánya van.
dr. BAJÁN GYÖRGY orvos. * 1900 Z. egerszegen. Középiskoláit Z.-egerszegen, az egyetemet Budapesten végezte. Működését Budapesten kezdte. 1928-tól Z.-egers'zegen rendel. Az OTI orvosa. A Kat. Legényegylet elnöke, az országos orvos szövetség zalavármegyei fiókjának jegyzője. Felesége: Vasa

Ilona oki. tanárnő. 1 fiaj, 1 leánya van. Harcolt az olasz fronton.
BANGÓ JÓZSEF ny. állomás előljáró. * 1867 Boefölde. Iskoláit Budapesten végezte. 1907-ben a MÁV szolgálatába lépett. Ezt megelőzően 10 évig a csendőrségnél szol gált. A csendőri szolgálat után városi díj nok, majd később törvénysa - díjnok lett. 1907-ben került a vasúthoz. L.-egerszege&#187; a teherpénztárnál teljesített szolgálatot. A háború alatt hivatalból felmentve. Mint csendőr a jubileumi érdemkereszt és a szolgálati kereszttel lett kitüntetve. 1911-ben nősült, felesége Bögöti Katalin.
BARANYAI GUSZTÁV ny. MÁV üzemi
s. tiszt, főtávirász. * 1868 Sövényháza. Isko
láit Pannonhalmán végezte. 1896-ban lépett a
Máv. szolgálatába. Bősárkányon kezdte meg
működését. 1914-1932-ig Z.-egerszegen szol
gált. 1932-ben nyugalomba vonult. 1888-ban
Grácbaíi a 3. tüzérezredben teljesített kato
nai szolgálatot. A zalaegerszegi vasutas egye
sület alapító tagja. ,
özv. BAUER JENÖNÉ, Bauer zalaegerszegi gőz szappan és kristályszódagyár. Társtulajdonos: Steiner Jenő. A vállalat 1895-ben néhai Bauer Jakab által lett alapítva. Gyártmányai közkedveltek és üzletköre kiterjed az egész Dunántúlra. Az alapító B. Jakab 1922-ben elhalálozott, azóta Stern Jenő társtulajdonos.
BENCZE JÁNOS fogházőr. * 1888 Ka-ezorlak. 6 elemit végzett, utána földmívo-léssel foglalkozott. 1911-ben katona lett, majd 1915 áprilisig szolgált és mint hadi rokkant szerelt le. A 914-es háborúban a 11. tábori vadászoknál szolgált, sebesülése következtében rokkant lett. 1916 októberében lett fogházőr. Felesége: Bodics Anna. 5 gyermeke van. Megkapta a Károly cs. k. et te a sebesülési érmet.
BERCSÉNYI SÁNDOR ny. áll. tanító * 1871 Nagysumányi. 1893-ban kerül Zalamegyében és Bőröndön lett kántortanító. Számos állomáshelye volt, hol hosszabb-rövidebb ideig tanított. 1908-1922-ig Zalaegerszegen működött, 1922-ben nyugalomba vj-nult. 1915-1917-ig katonai szolgálatot teljesített. Neje Hartl Gizella, fia Lajos, aki érettségi után 1915-ben bevonult katonának és kikerült az orosz frontra, ahol 1916-ban mint zászlós fogságba került. A fogságból

144

1918-ban megszökött és mint tart. hd. szerelt le.
dr. BERGER IMRE ügyvéd. * 1903. Z.-egerszegen. Középiskoláit Z.-egerszegen, az egyetemet Budapesten végezte. Előzőleg egy évet töltött Bécsben, ahol a Hochschule für Welthandel tanfolyamot végezte el. 1925-ben szerezte meg az ügyvédi diplomát és Z egerszegen kezdte meg működését. 1930 óta önálló irodája van. Több társadalmi egyesület, tagja, a zalamegyei központi Tak.-pénzt, rt ügyésze. Atyja 30 éven át folytatott ügyvédi gyakorlatot és megbecsült tagja volt a vá ros társadalmának. Anyja a háború alatt a Vöröskeresztnél tevékenykedett.
BLUMENSCHEIN SIMON fa- és szénLe. reskedő. * 1867 Magyarszerdahely. Iskolái elvégzése után a mészáros és 'hentesipart ta nulta ki. Később kocsmáros lett. 1918 -ban került Zr-egesrszegre és alapította mai ü/ letét. 1889-ben bevonult a 11. vadász z.-al; hoz katonai szolgálatra. Az 1914-es háborúban az 5. sopeuröknél szolgált egészen 1917 júliusáig.
várbogyai és nagymádi BOGYAY ELE MÉR kormányfőtanácsos, tb. várm. főjesy ző, elnök-vezérigazgató. * 1872 Zalahosszú-lalun. Régi nemesi család sarja. A esa Iád mindig kivette részét úgy a megyei, mint az országos politikában. A családra vonatkozó adatokat a Nemzeti Múzeumban őrzik. Ilyen ügydarab 2252 van. Rokon-eágban van az összes régi nemesi csaladokkal.
dr. BOSCHAN GYULA ügyvéd, kormány főtanácsos. * 1847. Zalaegerszeg. Középiskoláit Z.-egerszegen, Nagykanizsán és Sop ronban végezte. Jogot 2 évig Parisban, utóbb Budapesten hallgatott. 1872-ben kezdte ügy védi gyakornokoskodását és 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1878-ban kezdte ügyvódi működését Z.-egerszegen. Mindjárt megvá laBztofiták a kamara titkárának, mely tiszt eéget 45 évig viselte. Ezután a kamara örökös díszelnökévé választották. 1880 óta ügyesze Zalavármegye gazdasági egyesületi &#166; nek. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja. 1934-ben lett kormányfőtanácsos.
BRUCKNER GÁBOR fogász. * 1910 / szentgrót. 4 középiskolát Sümegen végzett utána kitanulta a fogtechnikus ipart é< 1928-ban Sümegen felszabadult. 1928-1934 íg mint segéd dolgozott. 1934. aug. óta la

kik Z.-egerszegen. 1932-ben az 5. h. gyalogezredben szolgált. Sporttestületi tag.
BÜBICS KÁLMÁN * 1910 .Z.-egers.2.eg. 4 középiskola elvégzése után a lakatosmeb térséget tanulta ki, 1926-ban felszabadult 1932-ig mint segéd dolgozott, azóta önálló. Ipartestületi és MOVE-tag. A futball szag osztály tagja. Nős.
KASZAHÁZI M^ÍÍÍALOM, Bőhm testbe rek. A vállalatot 1904-ben B. Mór és Zsig. mond alapították. Teljesítőképessége 24 óránként 200 q búza és 50 q rozs. Üzletköre kiterjed az egész Dunántúlra és számos nagy vidéki városban van lerakata. A cég tulajdonát képezi a zalaegerszegi strandfürdő, melyet 1924-ben építettek, 100 kabinnal, homokfürdővel. A városközi úszóversenyeket a fürdő 50 méteres úszópályáján tartják évenként.
BRÜLL MÖR-féle gőztéglagyár, alapíU* 100 évvel ezelőtt. 1906-tól van mai tulaj donosa birtokában. B. Mór * 1865-ben Eger aracsán. Iskolái elvégzése után leszolgálta ka ' tani éveit és utána önállósította magát. Gyá rát fokozatosan fejlesztette, ellátta a legmo dérnebb gépekkel. A szolid üzleti alapon működő vállalat nagy népszerűségnek ör vend. Családjából többen estek el az 1914-es háborúban. Kiveszi részét a város társa dalmi életéből.
&#171;CSÁNYI LÁSZLÓ felsőkereskedelmi iskola*. Működését 1885-ben Udvardy Ignác kezdeményezésére kezdte, aki első igazgatója volt az intézetnek. Eleinte középiskola volt, majd 3 évfolyamú, 1919-től négyévfolyamú felső keresk. isk. lett. Számos közismert j6-nevű pedagógus volt az intézet vezetője, míg 1930 óta Ferenczy Zoltán az igazgató. Kezdettől fogva a mai épületében volt. A taniszemélyzet száma 11, a tanulók száma 100. A tanulók főleg a városi intelligencia gyermekei. Van az intézetnek cserkészcsapata, önképzőköre, sportköre és gyorsíró-tanfolyama.
CSENDES GYULA ny. kántortanító. &#171; 1866 Sámor. Középiskoláit Veszprémben, a, tanítóképzőt Győrött végezte. Működését Felsőöraön a hg. Batthyány-Strattmannkegy urasági iskolában 1887-ben kezdte és megszakítás nélkül ugyanitt 1929-ig tanított. 42 éves szolgálat után nyugalomba vonult. Mű ködése alatt 16 községnek volt faiskolai felügyelője. A fásítás terén szép eredményeket

145

ért el. A Hangya szövetkezet alapításában tevékeny részt vett. Jubileuma alkalmával Rótt Nándor veszprémi püspök elismerését fejezte ki, tanítványai pedig egy díszalbummal ajándékozták meg. Felesége: Panner Jozefa., 2 fia van.
CSISZÁR JÓZSEF ny. áll. elemi isk. igazgató. * 1864 Szepetken. Középiskoláit Veszprémben, a képzőt Csáktornyán végezte. Működését 1882-ben Vasváron kezdte mint felekezeti tanító. Számos helyen hosszú időn át tanított, majd 1897-ben Z.-egersízegi-e, került és itt 1925-ben történt nyugalomba vonulásáig tanított. Igazgató 1914-ben lett Nyugalomba vonulása alkalmából miniszteri elismerést kapott. Számos társadalmi egyesület tagja. A vármegyei tanítók egyesülete örökös díszelnökévé választotta. Neje: Kisfaludy Laura, a nagy költő egyenes leszármazottja. Fia Pál aktiv százados.
DANKOVITS JÓZSEF fűszerkereskedö. * 1890 Z.-egerszeg;-Dolgozott Budapesten én számos más város. ..&#8226;.. 1926-ban önállósítot ta magát. A 914-es háborúban az orosz fronton harcolt, majd a szerb frontra került és számos csatában vett részt. Megjárta továbbá az olasz, majd .később a román frontot, ahonnan 1919-ben az összeomlás után tért haza, szakaszvezetői rangban. Felesége: Ebedli Julianna, 2 fia van.
DERHÁN JÓZSEF ny. kantortanító. * 1860. Sümegen. Középiskoláit Sümegen, a képzőt Csurgón végezte. Működését 1880-ban Rábatamáson kezdte és számos helyen hosszú időn át tanított. 1926-ban nyugalomba vo-rult 46 éves szolgálat után. Felesége Keresz tyéni Vilma, 2 fia, 2 leánya van.
DEÁK KÁROLY földbirtokos'. * 1896. Zalatárnok. Elvégezte a 8 gimnáziumot és J. gazd. akadémiát. 1915-től saját birtokán gazdálkodik. Katonai szolgálat alól fel volt mentve. Tagja a gazdasági egyesületnek. Fe lesége Oravecz Theodóra, 2 fia van.
DOLGOS VIKTOR MÁV mozdonyvezető. * 1879. Nagyrécze Iskolái elvégzése után a lakatos mesterséget tanulta és 1893-ban felszabadult. Ezután Bécsújhelyen a moz-donye;zerelő miűhelyben dolgozott 1900/-ig. utána bevonult Pólába a haditengerészek hez, ahol 4 évig szolgált. Leszerelése után isimiét a vasútnál folytatta előbbi működését. 1914-ben ismét bevonult és a háború vé- harcolt egéjszen az összeomlásig-.

Egyszer megsebesült, 1918-ban került Zalaegerszegre és azóta állandóan itt van.
ERDÉLYI JENŐ gépipari vállalkozó, &#166;
1868. Zalaegerszegen. 1892-ben Budapesten
mint vízvezeték szerelő és fütőberendezé<íi
vállalkozó önállósította magát. Az 189-i
ezeréves kiállításon nagy szerelési munkát
végzett, mely alkalommal ismertté tette cé
gét. Számos vidéki városban végzett nagy
közmunkákat. 1906-ban telepedett le Zala
egerszegen. Itt a következő szerelési munka
kat végezte: közkórház, laktanya, városi
bérház, megyeház, pénzügyi palota stb. Ezen
kívül számos magánház szerelését végezte
el. ' ' ! ! '
ERDÉLYI GYULA MÁV főintéző. * 188Ű. Celldömölk. Iskoláit Zalaegerszegen végei te. 1904-ben belépett a MÁV szolgálatába Veszprémben szolgált, majd Budapestre ke-került, ahol letette a tisztitanfolyamot. 1913 már állomásfőnök Mezőkomáromban. Ezután még számos állomáshelye volt, míg végre Zalaegerszegre került, ahol 1934. júniusától mint állomásfőnök működik.
FEHÉRKÉPI CSEMEGEHÁZ, cégt. NÉ METH József. A cég a fehérképi szoborról nyerte elnevezését, mely 200 évig állt. Németh József * 1897. Zalaegerszegen. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte. Régi zalaegerszegi család sarja. Önálló lett 1925-ben. 1915-ben bevonult a 48. k. gy. ezredhez és részt vett az orosz fronton a harcokban. A brussilovi offenzíva idején megsebesült. Kitüntetései : II. oszt. ezüst vitézségi és a bronz v. érem, Károly csapatkeresizt. Neje Hári Katalin, 1 fia, 1 leánya van.
FERENCZY ZOLTÁN felső keresk. isk. igazgatói. * 1888. Nyáradköszvényes. Középiskoláit Csiksomlyón végezte. Kolozsvárott a Ferenc József tud. egyetem bölcsiésaeti fakultását látogatta. 1913-ban Sopronban, 1915-19-ig Homonnán, 1919-1930-ig Szombathelyen tanított. 1930-tól a zalaegerszegi áll. felsőkeresk. iskola igazgatója. Számos társadalmi egyesület vezető tagja. Régi erdélyi nemesi család sarja. Egyik őse mir Báthory Zsigmond alatt nevezeteseéváit.
FESZL LÁSZLÓ intéző. * 1887. Budapest. Iskoláit Budapesten és Pécsett végezte, majd 1912-ben a Máv. szolgálatába lépett és Miskolcon nyert beosztást. Állomásozott Kassán, Veszprémben, Salgótarjánon, Losoncon, stb. 1928-tól van Zalaegerszegen.
10

146

A Vasúti Kör ügyv. igazgatója, MOVB váí. tag.
FUCHS SAMU építészmérnök, építési vál Jalkoztó * 1871. Vágújhelyen. 1905-ben telepedett le Zalaegerszegen és 1907-ben alapította mai társas cégét.
FARKAS NÁNDOR hentes és mészáros &#166; 1901. Zalaegerszegen. Iskoláit Zalaegerszegen végezte. Eleinte a budapesti nagyobb húsipari üzemeknél dolgozott, majd anyja üzletét vezette. 1927 óta önálló. 1930-ban üzemét géperőre rendezte be. Felesége Parisa Margit, 2 leánya van.
&#166;FAZEKAS LAJOS ny. áll. elemi isk. igazgató * 1860. Nagyváradon. Középiskoláit és a t. képzőt Nagyváradon végezte. Működését 1897-ben Pusztaújlakon kezdte, ahol 1882-ig tanított. Ezután számos állomáshelye volt, míg 1906-tól 1922-ig Zalaegerszegen tanított, amikor is nyugalomba vonult. 1896-tól ig. tanító, iskolavezető volt. Számos kulturális egyesület tevékeny tagja volt. Felesége Papp Karolina, 3 fia, 3 leánya volt.
{FODOR JÁNOS hentes és mészáros * 1898 Z. -egerszegen. A hentesmesterséget Zalaegerszegen tanulta, majd felszabadulása után számos nagy városban gyarapította tudását. A háború alatt a 48. gy. ezredhez vonult be. Részt vett az orosz és olasz nagy offenzívában, megsebesült. Megkapta a Károly csapatkeresztet és a, sebesülési érmet. A MOVE egyik alapító tagja, a futballszakosztály alelnöke. A szeretetház és a helyőrség hivatalos szállítója. Felesége Lancsák Irén, 1 fia van.
FUCHS ÉS GRŐSZ építési vállalkozókés építési anyag kereskedők. A vállalatot 1907-ben alapították. A cég fokozatosan a megye egyik legnagyobb vállalatává fejlődött. Szá -mos középületet építettek. A magánházaknak egész sorozata bizonyítja, hogy a cég nagy hírnévnek örvend. Az utóbbi években cementgyártásra is berendezkedtek.
FÜRST HENRIK FIA LAJOS fűszer és vaskereskedés. A cég cca 100 éve áll fenn, alapította östreicher Márton. A cég 1906 óta van a F. család birtokában, 1927-ig pedig társas cég volt, 1927 óta egyéni cég lett. Jelenlegi tulajdonos Fürst Lajos. Számos társadakai egyesület tevékeny tagja. * 1881-ben a sopronmegyei Bő községben. 1914-ben bevonult a 20. h. gy. ezredhez. Az orosz fron-

ton 1914 novemberében fogságba került, ahonnan 1918-ban megszökött. Felesége Weisz Margit, 2 fia van.
GALLŐ JÖZSEF vonatfékező altiszt * 1886. Trencsén. Iskoláit Besztercebányán végezte. Kitanulta a cipészmesterséget, mely bői 1902-ben szabadult. 1910-ben lépett d, MÁV szolgálatába, most vonatkísérő altiszt. 1919-ben helyezték át Zalaegerszegre. 1907- &#166; 910-ig a 71. k. gy. ezredben szolgált. Háború alatt a vasutas ezrednél szolgált. Felesége Jackó Mária, 1 leánya van. Az össEes vasutas egyletnek tagja.
dr. GARAI GYULÁNÉ sz. FÜRST ERZSÉ
BET pénztárnoknő. Kereskedelmi érettségit
tett. 1925-ben férjhez ment dr. Garai ügy
védhez. 1929 óta pénztárnoknő. A város
kulturális és társadalmi intézményeiben élénk
van. ; . .
GOSZTOLAI KÁLMÁN MÁV kalauz. * 1884. Nagykanizsán. N.-kanizsán 4 középiskolát végzett. Ezután belépett a MÁVszo-gálatába mint gyakornok. 12 évig irodában dolgozott, majd egészségi okokból kikerült a forgalomhoz. 1929 óta kalauz a zalalövő-zalaegerszegi vonalon. 1914-1918-ig az olasz fronton harcolt a 20. h. gy. ezred kötelékében. Tagja számos kulturális egyesületnek. Felesége Cserey Rozália, 2 fia van. András és Miklós, jogászok.
GRÖSZ GYŐZŐ építési vállalkozó * 1882 Kesztőcz. Iskolái után az építkezéssel kezdett foglalkozni. 1895-ben telepedett le Zalaegerszegen és az akkor fennálló &#171;Gráner Lipót fia&#187; cégnél kezdte meg működését' 1907-ben átvette az üzletet. Nemsokára bekapcsolódott a község társadalmi életébe. Városszépítő bizottság elnöke, a NEP alelnöke, az OMKE társelnöke, Központi Tak.-pént. ig. tagja stb. Felesége Fridrich Fanni, 3 gyermeke van.
GRONWALD SAMUNÉ sz. LÖWINGER ELLA állampénztári tanácsos neje. Kereskedelmi érettségit tett. 1922 óta tagja és titkárnője a &#171;Nőegylet&#187;-nek. Egy fia van.
HAJGATÖ JÁNOS sütőmester * 190G. Iskolái elvégzése után a pékipart kitanulta és helyben felszabadult. Mint segéd több városban dolgozott, majd 1934-ben vette át mai üzletét, melyet nagy szorgalommal vezet a közönség teljes megelégedésére.
HALÁSZ JÁNOS ny. várm. őrmester * 1870. Pakod. Iskolái elvégzése után 21 éves

147

koráig gazdálkodással foglalkozott. 1891-ben bevonult a 48. h. gy. ezredhez Karmsóra, felvezényelték Bécsbe, ahol a törzstiszti iskolába volt beosztva. 1894-ben leszerelt és folytatta a gazdálkodást. 1898-ban a vármegye szolgálatába állt és 30 évig szolgálta azt, majd nyugdíjba került. A háború alatt a kat. szolg. alól fel volt mentve.
HEGYI JÓZSEF szikvízgyáros * 1888. Zalabesenyő. Kezdetben ipari pályán működött különböző vállalatoknál. 1919-ben lett szikvizgyári vezető, 1932-ig, anyja haláláig. Ekkor saját tulajdonába ment át az üzem, 1914-ben bevonult a 35. tábori tüzérekhez, négy és fél évig volt a fronton. Harcolt az orosz, francia fronton, részt vett Verdun ostromában, mint főtűzér szerelt le. Kitüntetései: bronz vit. érem. Károly csapatkereszt, német vaskereszt. Felesége Fülöp Irén, fia Károly.
HEINRICH W. ÉS L. cégt. WOLF Frigyes kereskedő és iparos. A cég alakult 1860-ban Alapították Heinrich Vilmos és H. Lipót. Foglalkozik épületüvegezéssel és üvegkereskedéssel. 1920 óta tulajdonosa Wolf Frigyes. * 1890-ben Muraszombaton. A cég számos állami és magán építkezésnél végezte a szakmájába vágó munkálatokat. ^Wolf Frigyes felesége Heinrich Margit, fia Károly.
nemes HENCSEY GYÖRGY ny. MÁV kapus. * 1871 Alsónemenyén. A molnár mesterséget tanulta, felszabadult és segédként 1 évig dolgozott. 1888-ig önálló volt. 1889-ben lépett a MÁV szolgálatába. 1927-ben nyugdíjazták. Felesége Eákos Erzsébet, fia, Béla, MÁV intéző.
HETÉSI JAKABFFY ANTAL nagybérlő.
* 1890 Gébárd. Keresk. érettségit tett. Ön
álló 1922 óta. Nagybérleten gazdálkodik.
1914-18-ig a 48 .k. gy. ezred kötelékében
szolgált. 28 hónapig volt a fronton. Har
colt az orosz és olasz fronton mint tart. fhd.
Kitüntetései: Katonai érdemkereszt, Signum
Laudis, bronz vit. érem, Károly csapatke
reszt, sebesülési érem. Számos megyei és
városi egyesület tagja. Bátyja, Zsigmond
az orosz fronton hősi halált halt.
HÖDOSSY ISTVÁN ny. MÁV segédtiszt.
* 1871-ben Körmenden. Iskoláit Pápán a
ref. gimnáziumban végezte. Ennek megtör
ténte után kiszolgálta katonai éveit és utá
na belépett a MÁV szolgálatába. Szolgált

Türjén, Tamáson, majd 1890-ben került Zalaegerszegre és itt dolgozott nyugalomba vonulásáig. A zalaegerszegi vasutasok egyesületének alakulásától kezdve elnöke.
HORVÁTH ISTVÁN mozdonyvezető. * 1898 Mersevát. Iskolái elvégzése után a lakatos mesterséget tanulta ki és 1915. jan. 1-én felszabadult. 1916 májusiában bevonult a 83. gy. ezredhez és az orosz fronton egy évnél tovább harcolt tizedesi rangban. 1917-ben a celldömölM fűtőházhoz került mint lakatos, 1920-ban letette a mozdonyvezetői vizsgát. Kitüntetései: a bornz v. érem és a Károly csapatkereszt. A MÁV-tól 1923-ban dicsérő oklevelet nyert. 1927 óta él Zalaegerszegen. Egyházi célokra tehetségéhez képest áldoz.
HORVÁTH JÁNOS irodasegédtiszt. * 1899-ben Körmenden. Iskoláit Körmenden végezte, majd elkerült Batthányi-Strattmann herceg erdőhivatalába. 1917-ben bevonult a 83. gy. ezredhez, ahol 1919-ig teljesített szolgálatot. Az orosz fronton harcolt. Kitüntetései: bronz vt. érem és Károly csapatkereszt. 1920-ban bevonult a nemzeti hadsereghez. 1922-ben lépett a MÁV szolgálatába és a körmendi fűtőházhoz került. 1927-ben Tapolcán, 1929 óta Zalaegerszegen dolgozik.
HORVÁTH VENDEL ny. pályamester, * 1864 Osesztreg. Isk. ugyanott végezte. 1913-.ban került MÁV szolgálatba. 1930-ban nyugdíjazták. 1886-89-ig az 5. huszárezredben szolgált.
HEIZER IZIDOR ny. főtörzsállatorvos * 1859. Tihany. Középiskoláit Veszprémben, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Működését Bábolnán a ménestrirtokon kezdte. 42 évi szolgálat után 1919-ben nyugalomba vonult. 1913-ban megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét szolgálatának elismeréséül. Számos előkelő társadalmi és tudományos egyesület tagja. A család német eredetű. A hagyományok szerint őseik még Géza király idejében jöttek az országba.
HÓDOST GUSZTÁV felső keresk. isk. szót-ga. * 1892 Egervár. A 6 elemi elvégzése után a lakatosipart tanulta ki. Felszabadulása után katona lett,/* háború kitörésekor előbb az orosz fror/ majd később az olasz frontra került. Olasz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza. 1912-919-ig a 20. h. gyalogezred őrmestere volt. Leszerelése
10*

148

V



után lett iskolasjzolga. Nős, >2 fia van.
HORVÁTH GYŐZŐ gépészmérnök, autómotorkerékpár gépszerelő. * 1906 Zalaegerszegen. Középiskoláit Zalaegerszegen, a gépészeti főiskolát Németországban végeztéi. Iskolái elvégzése után Németországban a Junkers cégnél bővítette tudását. 1929-ben tért haza és atyja üzemében folytatta működését. 1930. év végén a városi villamos művek vezetője volt. 1934 elején alapította mai műszaki üzletét, melyet nagy körülte kintéssel vezet.
HORVÁTH ISTVÁN kőművesmester, cementárugyári képviselő. A vállalat 1920-ban alakult. Üzletkörébe tartozik a műkő és cementgyártás. Számos városi és állami munkát, szép eredménnyel végzett. A város társadalmi és kulturális egyesületeinek életében tevékeny részt vesz. A háborúban az orosz fronton harcolt és több kitüntetést kapott. Felesége Németh Franciska, 1 fia, 3 leánya van.
HORVÁTH LAJOS városi villamosmü kapcsolóház vezetője. * 1888 Kávás. Iskolái elvégzése után a gépészi pályára lépetfc. 1909-ben került Zalaegerszegre és 1911 óta áll a város szolgálatában. 1912. mozgosítás-ior bevonult és 6 hónapot szolgált. Az 1914-es háborúban a szerb fronton harcolt, ott megsebesült. Felgyógyulása után a műszaki csoport autóosztagához vezényelték. Ilyen minőségben az olasz fronton teljesített szolgálatot.
HORVÁTH LAJOS kereskedő * 1895. Csöngén. A kereskedői pályát Győrben kezdte, majd számos nagy városban rtiegfordult és gyarapította tudását, önálló 1924-ben lett 1915-ben bevonult a 18. h. gy. ezredhez, majd később a 202. kombiniáit nehéz tüzérséghez került. Harcolt az orosz, olasz és francia frotonn, mint tűzmester. Felesége Kaszás Ilona, 1 fia, 2 leánya van.
néhai ILLÉS ELEK járási kéményseprő. * Bácstapolyán. Dolgozott Veszprém, Pápa Zalaegerszeg városában és a tűzrendészet modernizálásához tudásával nagyban hoa-zájárult. Életében bőven kivette a részét az ipari és városi ügyek vezetésében.. Ipartestületi vezetőségi tag volt. 1927-ben halt meg. özv. Kéner Katalin. A járást 1927 óta Elek nevű fia vezeti. * 1908. Zalaegerszegen. Iskoláit ugyanitt végezte. Iparát atyja mel-

lett tanulta. Tagja számos * kulturális és társadalmi egyesületnek.
JAKABFFY ÖDÖN ny. MÁV főintéző. * 1876. Zalaegerszeg. Iskoláit Zalaegerszegen végezte. 1898-ban lépett a MÁV szolgálatába. Állomáshelyei: Bicske, Veszprém, Szombathely, Fiúmé, Tapolca, Zágráb Szentgotthárd, Hegyfalu (itt állomásfőnök volt), Mezőláp, Zalaegerszeg. 1934-ben került nyugállományba. 1894-ben az 51. k. gy. ezredben szolgálta le az önkéntesi évét.
JUHÁSZ LAJOS városi hordójelző ni-vatal vezetője. *1858 Zalaegerszegen. A géplakatos mesterséget tanulta. 1914-ben lépett város szolgálatába. Fiatalabb éveiben élénk részt vett a város társadalmi életében. Felesége: Nagy Irma, 1 fia, 2 lánya van.
rimaszombati KAZAY GYULA városi fő-kertész. * 1898. Kétegyházán. Iskoláit Gyulán végezte, majd kitanulta a kertészetet:. 1915-ben Budapesten vizsgázott és 12 évig a gróf Tisza család geszti birtokán szolgált. 1932-ben állt a város szolgálatába. A város parkírozásában bizonyságát adta nagy szaktudásának. 1915-ben bevonult és harcolt az orosz, olasz és román frontokon a tüzérségnél. Megkapta a bronz vit. érmet lés a Károly csapatkeresztet. Nemesi előnevet a család 1636-ban kapta.
KÁLMÁN SÁNDOR gabona és magkeres-kedő. * 1888. Zalaegerszegen. A 914-es háborúban a 31. gy. ezrednél szolgált, az olasa fronton harcolt egészen az összeomlásig. Leszerelése utáni évben alapította mai üzletét. Üzletköre kiterjed az egész megyére. A város kulturális és társadalmi életében tevékenyen részt vesz.
KÁLMÁN ZSIGMOND magkereskedő Ős gabonabizományos. * 1895. Petrikeresztur.
Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. A háborús évek után önállósí totta magát. Mai üzletét 1932-ben alapította. A 914-es háborút a 13. tábori tüzérezrednél küzdötte végig. 49 hónapig szolgált, melyből 36 hónapot a fronton töltött.
dr. KASZTER ÖDÖn gyógyszerész. * ;1874. Csallósmarja. Középiskoláit Csurgón, az egyetemet Budapesten végezte. 1904-ben nyert oklevelet. Selmecbányán kezdte működését. 1904-ben került Zalaegerszegre, 1912-ben apjával társult, majd 1931-ben atyja elhalálozása után egyedüli tulajdonosa lett a gyógty. szertárnak. A gyógyszertárjogot a családnak

149

1768-ban Mária Terézia adományozta. A város kulturális és társadalmi életében élénk részt vesz. A NEP elnöki tanácsának tagja, megyei törv. hatósági bizottsági tag.
KLEIN ANDOR szállító. * 1896 Nova. Iskoláit Sümegen végezte. Ennek megtörténte litán a kereskedői pályára lépett. 1915 jú niusában bevonult a 48. gy. e.-hez és egy évig az orosz fronton harcolt. Orosz fogságba került, ahonnan 1918 augusztusában tért ha za. Visszatérése után a nemzeti hadsereghez vonult be és mint folyamőr teljesített szol gálatot. Leszerelése után kereskedő lett 1930-ban alapította a szállítói céget. Részt vesz a város társadalmi életében.
KLOSOVSZKY ERNŐ ipartestületi jegyző * 1861 Z.-egerszegen. Pályáját ' Bécsber kezdte meg. Franciaországban is dolgozott Művészi és ipari dolgokat készített. Zalaegerszegen lett önálló. 36 éve az ipartes tületnek jegyzője. Számos társadalmi egye sülét tagja. 25 éves jubileuma alkalmábó? főispáni elismerésben részesült.
KOSÁNSZKY JÓZSEF osztálymérnök. &#171; 1882 Székesfehérvár. 1910-ben végezte a budapesti József műegyetemet. 1911-ben a MÁV szolgálatába lépett. 1913 óta Zalaegerszegen van, 1914 óta osztályvezető mér nök. Számos mérnöki és vasúti egyesület tagja. Tagja továbbá számos kulturális es társadalmi egyesületnek. A vasút modernizálása terén nagy érdemeket szerzett ma. gának.
KOCSIS FERENC vágóhidkezelő. * 1889 Z.-egetrszegen. Iskolái elvégzése után kitanulta a hentes- és mészáros ipart. 1906-ban felszabadult, 1928-ig mint segéd dolgozott . 1928-ban került a vágóhidhoz. 1911 -1919-ig a 20. h. gy. e.-ben szolgált mint tizedes. Résiztvett a harcokban az orosz fronton, ahol fogságba esett.
KOCSIS LAJOS MÁV pályamester. * 1888 Rábadomoszló. Iskolái elvégzése után a MÁV szolgálatába került. 1907-ben Nagy-esákányban teljesített szolgálatot, majd el került Körmendre, Muraszombatra, Tolnatamásiba és 1934-től Zalaegerszegen dolgozik. 1910- 13-ig a 3. vártüzéreknél Polában szolgált mint tizedes. Elvégezte a léghajó és gépfegyver iskolát. A háború alatt a 42-es mozsaraknál szolgált. Megkapta i*% 1912-13. emlékérmet. Első volt, aki a i'i

mozsárból a tüzelést elkezdte. Felesége: Ya-dor Lidia, 3 gyermeke van.
KOCSONDY JÁNOS faiskolai kertészeit &#8226; 1895 Zalalövőn. Iskoláit Z.-lövőn és Z egerszegen végezte. A kertészetet Z>eger szegen sajátította el. 1919-ben lett Zat&#187; egerszegen önálló. 6-7 holdas területet mű vei meg. Van faiskolája, kertészete, gya mölcs- és díszfákat termel. Vevőköre kiter jed az egész megyére. 1915-ben a 83. gy. ezred kötelékében az olasz fronton 14 hónnapot töltött.
KŐVÁRT HERMÁN máv. mozdonyveze tő. * 1889 Szmihof (Prága). Iskoláit ugyanott végezte, majd kitanulta a géplakatos ságot. Felszabadulása után Németország nagyobb városaiban dolgozott. 1913-ban a Máv. .szolgálatába lépett, ahol azóta megsziaki tás nélkül dolgozik. A háború alatt is vas uti szolgálatot teljesített. Tagja a vasutas egyleteknek. Bátyja a háború alatt az orosü fronton hősi halált halt.
KERNER KÁROLY ny. kántortanító. * 1872 Környén. Középiskoláit Tatán, a t képzőt Győrött végezte. Működését 1893-ban kezdte és megfordult számos nagyobb községben. 1931-ben nyugalomba vonult. A magyarosítás terén szép eredményeket ért el. Dunaadonyban a dalárda vezetője volt. 1914-ben bevonult a 13. h. gy. e.-hez és 1916-ig szolgált. Ekkor felmentették a katonai szolgálat alól. Felesége: Schodenbeck fKornélia-, 4 leánya, 2 fia van, valamennyi a tanítói pályán működik.
KERTÉSZ ÖDÖN oki. tánctanár. * 1896 Z>.-egerszegen. Középiskoláit ugyanott végezte, majd Budapestre került és Movrantini Lajos operaházi balettmesternél tanult. El végezte a táncművészeti főiskolát és oklo-velet nyert Berlinben. 1927-ben elment Párizsba, ahol 3 professzori oklevelet nyert. 1920-ban kezdte meg működését ZalaegersVe-gen. Kurzusokat tart fenn továbbá Celldömölkön és Sárvárott. 1915-ben bevonult a 20. h. gy. e.-hez, onnan a pécsi 19-e*kh&#171;s került. Az orosz és olasz fronton 32 hónapig teljesített szolgálatot. Kitüntetései" &#171; kis ezüst vit. érem, a magyar és német háborús emlékérem. A város társadalmi "3 kulturális életében élénk szerepet játszik.
KESZLER MÖR vaskereskedő. * 1873 Sárvár. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, Győrben szabadult feL

150

1894-ben a 48. h. gy. ezredhez bevonult és
1897-ben leszerelt. Ezután a csendőrséghez
ment, ahol 1908-ig szolgált. 1908-ban tele
pedett le Zalaegerszegen és a kemenesaljai
gajad.-ban gépraktárának vezetését átvette.
1910-ben megvette az üzletét, melyet nagy
szaktudással szépen fejlesztett. Az 1914-es
háború alatt a csendörségnél szolgált. A
város társadalmi életében élénk részt vesz.
LAKATOS LÁSZLÖ p. ü számellenőr *
1898. Kolozsváron. Középiskoláit ugyanott
végezte. 1915 januárjától 1921 végéig a vas
útnál teljesített szolgálatot. 1916 január 1-én
bevonult az 51. gy. ezredhez, az orosz és
albán fronton mint karp. tizedes teljesített
szolgálatot. Egyszer megsebesült. Kitünte
tései: Károly csapatkereszt, sebesülés! érem.
Szolgált a nemzeti hadseregben is. Tagja a
frontharcos egyesületnek és az egységes párt
nak, i &#166;
LÉNÁ.RT KORÁL üveges és képkeretezfl
mester. * 1903 Zalaegerszegen. Régi zalai
család sarja. A keresk. iskolát Z.-egers'zegeu
végezte, majd Budapestre került a munkás
pénztárhoz. 1925-ben elbocsátották állásúi
ból és ekkor kitanulta az üveges ipart. 1929
ben önállósította magát. 1931 óta él Z-
egerszegen. ' ' :
dr. LÖWENSTELN ISTVÁN gabona biira-mányos és kereskedő * 1903. Zalaegerszegen. Zalaegerszegen érettségizett, majd mezőgazdasági főiskolát végzett. Ezután a selypi cukorgyár központi gazdaságába került, majd később a cslaládi birtok vezetését vette át*. 1930-ban lett gabonakereskedő, 1931-ben alapította mai vállalatát. Számos kulturális 4s társadalmi egyesület tagja.
LŐRINC DEZSö ny. MÁV elöljáró * 1877.
Gyömöre. Iskoláit Gyomorén és Győrött vé
gezte. 1896-ban lépett a MÁV szolgálatába
és Balatonfők a járón nyert beosztást. Számos
állomáshelye volt, több helyen mint állomási
elöljáró működött. 1922 április végén he
lyezték nyugállományba. Jelenleg saját sző
lőjén gazdálkodik. 1890-ben a 19. gy. ezred
nél tényleges katonai szolgálatot teljesített,.
Az 1914-es háborúban teljesített vasúti szol
gálatai elismeréséül a polgári hadi érdem
keresztet kapta. A vasút igazgatóság soron
kivüli előléptetésben részesítette. Felesége-
Babos Irma. | |
LÖWENSTEIN SIMON fűszerkereskedelmi vállalat, cégt. L. Lajos. A vállalat ala

kult 1883-ban és 1934-ig az alapító vezetése alatt állt. A cég jelenlegi tulajdonosa fia Lajos * 1901. Zalaegerszegen. Iskolái elvégzése után atyja üzletében tevékenykedett, majd 1934-ben atyja halála után átvett(c) az üzlet vezetését.
özv. MARKOVICS JÁNOSNÉ, sz. Kocsis Ágnes ny. r. k. ig. kántortanító özvegye Néhai férje * 1864. Simonfán, működését Somogyban kezdte, majd Orosztonyba került, ahol 20 évet töltött. 11921 -ben lett igazgató, mely alkalommal a veszprémi püspök főpásztor áldása kíséretében, hosszú munkásságáért elismerését fejezte ki. 1934 januárjában halt meg. A királyi magyar természettudományi társulat rendes tagja volt.
MAYER JÓZSEF kereskedő * 1895 Szentgotthárdon. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Bpesten vezetőnagy cégnél bővítette szaktudását. 1921-ben került Zalaegerszegre, 1931-ben lett önálló kereskedő. Felesége: Lehner Jolán, 1 fia, t leánya van.
MARÓTHY ISTVÁN hentes és mészáros &#8226;
1865. Zalaegerszegen. A család nemességet
1800-ban kapta. Bpesten és vidéken na
gyobb cégeknél dolgozott. 1903-ban lett ön
álló. 3 fia volt, akik a 914-es háborúban
mind hősi halált haltak. A város kultu
rális és társadalmi életében élénk részt
vesz. j ' ! ! fT~|
MEDGYESFALVI JÁNOS MÁV mozdonyvezető * 1901. Körmend. Ugyanitt végezte iskoláit, utána kitanulta a lakatos mesterséget. 1917-ben felszabadult. 1918 aug. végén a MÁV szolgálatába lépett. 1922-24-ig a nemzeti hadseregben szolgált, majd ismét visszatért a MÁV-hoz. Tagja a mozdonyvezető orsz. szöveteégnek, a Rudolf trónörökös egyesületnek.
dr. MIKULA SZIGFRID városi főjegyző 1895. Nagyszeben. Államtudományi képzettséggel rendelkezik. 1915 ápr. 1-től 1918 dec. 19-ig katona, 1919 nov. 25-töl 1920 dec. l-ig az államrendőrségnél, 1920-1921 dec. l-ig Nagykanizsán polgármesteri titkár, 1922 jan. 1-től 1927 ápr. l-ig Zalavármegye szolgabirája volt. 1927 ápr. 1-től Zalaegerszeg város főjegyzője. A 914-es háborúban a 48. k. gy. ezredben mint tart. hd. szolgált. A MOVE főtitkára, a zalaegerszegi daloskör elnöke, a Stefánia^-szö-

151

vétség helyi fiókjának igazg. tagja stb. Felesége: ötvös Magdolna.
MÓRICZ LAJOS vonatfékező altiszt &#171; 1889. Gutorföld. Iskoláit Zalaegerszegen, magánúton végezte. 1914-ben lépett a MAV szolgálatába. Beosztották Varasdramint vo-natfékezőt, majd 1919-ben menekült és Zalaegerszegen nyert beosztást. 1910-13-ig1 a 48 nagykanizsai ezredben szolgált. 2 katonai kitüntetése van. Számos társadalmi egyesű let tagja. Felesége: Farkas Teréz, 1 leányuk van.
MIKÉ GYULA festékkereskedő * 1902. Zalaegerszegen. Keresk. érettségit tett Zala egerszegen. Majd Bpesten az Angol-Magyar Bankba került, Üzletét 1925-ben alapította. Üzletköre kiterjed egész Zala megyére. A zalaegerszegi torna egylet megalapítója, több versenyben részt vett.
MIKLÖS SÁNDOR kereskedő * 1901 Zalaegerszeg. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte, majd atyja üzletét vezette. 1931-ben lett önálló. Üzletköre kiterjed a fűszer, vegyeskeresldekés és vas szakmára. Rés?t vesz a város társadalmi életében. A NEP választmányi tagja. Felesége: Ballá Szidónia.
NADVAI ISTVÁN ny. fogházőr * 1883. Zalabesenyőn. Iskolái elvégzése után 1904-beni a 8. h. huszárezredhez bevonult és 1908-ig mint szakaszvezető szolgált. A katonaságtól átlépett a rendőrséghez, majd később fogházőr lett és mint ilyen 28 évig Zalaegerszegen teljesített szolgálatot. 1914-ben nyugdíjazták. A háborúban részt vett az orosz, olasz, román, francia fronton a tüzéreknél. Kitüntetései: kisezüst, bronz vit. érem, Károly csapat kereszt. Felesége: Pál Vilma, 2 gyermekük van.
NAGY KAROLY ny. r. kat. ig. tanító * 1867. Kacorlak, Zala m. Régi tanítói család sarja. Középiskoláit Pápán, a t. képzőt Esz tergomban végezte. Működését 1890-ben kezdte meg Zalalövőn. 1892-ben Zalaboldogfára került, ahol 38 évig működött. 1930 ban nyugalomba vonult. 1928-ban lett igazgatói-tanító. Nagy eredményeket ért el a fá sítás és gyümölcsnemesítés terén. Felesége' Nagy Izabella.
NAGY LAJOS magánzó, városi képv. testületi tag * 1889. Ikervárott. Iskolái után a pék ipart tanulta ki és mint segéd az ország számos nagy városában dolgozott. 1915-ben önállósította magát, majd bevo-

tiult a 18. h. gy. ezredhez. Harcolt az olasz és román fronton. Megkapta a koronás érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján1. A háború után bekapcsolódott a község társadalmi életébe. Számos társadalmi egye-feület életében élénk szerepet játszik.
NEUMAYER PÁL faiskola tulajdonol &#8226; 1878. Iskoláit Szombathelyen, a szakiskolát Németországban, Stuttgartban végezte. Több helyen hosszabb ideig működött, majd gazdag tapasztalatok birtokában 912-ben Zalaegerszegen önállósította magát. A fa-ífikola 100 hold területen fekszik. 1899-ben a 83. gy. ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Tagja a város összes kulturális és társadalmi egyesületének.
NÉMETH GÁBOR ÉS FIAI agyagárO és cserépkályha készítő vállalat. A vállalatot 1889-ben N. Gábor alapította. Ket fia: Gábor és János az iskolák elvégzés* után atyjuk üzletében kitanulták az ipart. Atyjuk nyugalomba vonulása után Gábor a nagykanizsai, János a zalaegerszegi üzem vezetését vette át. Üzletkörük kiterjed a^ egész Dunántúlra. A cég tagjai közbecsülésnek örvend.
dr. NÉMETH JÁNOS városi tiástifőor yosj * 1884. Zalaegerszeg. Középiskoláit Za laegerszegen, az egyetemet Bpesten végezte. Működését Aradon kezdte. 1914-ben Budapestre a 17. helyőrségi kórházba került. A jháborúban számos kórházban dolgozott. Ki tüntetései: Károly csapatkereszt, ezüst Sig-num Laudis a kardokkal, II. oszt. ezüst vöröskereszt a kardokkal. Háború után Aradon telepedett le és a Fehér Kereszt gyermekkórházat vezette. 1920 óta Zalaegerszegen működik. 1922-ben megalapította a Stefá nia szövetség fiókját, az anya- és csecsemő-védő intézetet. Az OTI kerületi orvosa. Ismeretterjesztő előadásai révén igen népszerű lett. Felesége: Kiss Ilona, fia János.
NÉMETH LÁSZLÖ fűszer és csemege -kereskedő * Üzletét 1928-ban alapította. Van ezenkívül saját kávépörköldéje. 1923-ban került Zalaegerszegre. Városi képviselő testületi tag, várm. törv. hat. biz. tag. Élénk részt vesz a város kulturális életében. Felesége: Zsombölyi Jolán, 2 fia van.
NOTRE-DAME KANONOKRENDI ZÁRDA. A rend 1904-ben jött Magyarországba, első állomáshelyük Zsámbék volt, majd Tőrökbálint, ahonnét 1929-ben Zalaegerszegre

152

kerültek. A zardá megnyitásakor a fönöknö Auffenberg M. Staniszlau volt. 43 nővéi Van a zárdában. Fenntartanak tanítóképzőt, polg. és elemi leányiskolát. A rendes tan tárgyakon kivül tanítják: a német, francia nyelvet, festést, varrást, kézimunkát; szabást, stb.
PÁL ÉS INDIA uridivat kereskedők. A cég 1919-ben alakult. Cégi: Pál József &#8226; 1879. Zalaegerszeg. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte. 1915-ben bevonult Pólába a haditengerészethez és a Viribus Unitis neva csatahajón teljesített szolgálatot. 1918-ban leszerelt, megkapta a Károly cs. keresztet és a bronz vitézségi érmet. Sportkörökben ismert és tevékeny személy. - India János * 1897. Zalaegerszeg. Keresk. tudását számos nagyobb városban bővítette. A német nyel vet Bécsben tanulta. 1915-ben a 10. dra-gonyosokhoz bevonult. Harcolt az orosz fronton, majd később a megszálló csapatokkal Ukrajnába került. 1918-ban leszerelt. Ki tüntetései: II. oszt. ezüst vit. érem, kétszer a bronz. vit. érem, Károly cs. kereszt. Szwl gált a nemzeti hadseregben is.
PÁSZTOR IMRE reálgimn. tanár * 1876.
Alsólomb. A kolozsvári egyetemet végezte,
pályafutását Désen kezdte. Tanított Fehér
templomban, majd 1900 óta Zalaegerszo
gen tanít. 1904 óta tanár a reálgimnázium
ban. 1914-1918-ig a 20. h. gy. ezredben
mint tart. fhd. szolgált. MOVE sportegylet
elnöke, 12 éven át a zalai cserkészek veze>
tője. Tagja a kat. legényegylenek. MOVE
örökös tagja, a TESz díszjelvényes tagja,
a magyar cserkész szövetség díszjelvényes
tagja. '
gulácsi PÉTERFFY BÉLA gimn. igaa-gató * 1873. Fehéregyháza. Középiskoláit Csurgón, Kaposvárott és Pécsett, teológiát Pécsett, a bölcslészet tud. egyetemi kart Bpesten végezte. Mint tanító Rozsnyón és Temesvárott működött. 1909-ben Petrozsény ban már igazgató volt. Itt érte a 914-es há ború. 1914-1920 Bgyarmaton, 1920 óta Zalaegerszegen igazgató. Irodalmi tevékenységet fejtett ki. Régi nemesi család sarja. Nemessége 1660-tól datálódik. Élénk részt vesz a város kulturális életében.
nemes PIRITY Ede ny. MÁV segédtiszt-irodavezető * 1876. Tapolcán. Nemességét Lipót császár adományozta. Édesapja Tapolcán birtokos volt. 1898-ig Fiúméban tel-

jesített szolgálatot, 1919-től Zalaegerszegen dolgozott. 1934 szeptemberében nyugalomba vonult. Számos egyesület tagja. Felesége Plasina Katalin.
POLLÁK JÓZSEF kereskedő * 1871. Szentpéterúr. A család jcca 200 éve é! Zala megye területén. Üzletét 1895-ben ala pította. A cégben társa fia Í3. Feleség*. Bauer Katalin. 2 fia van. A város társadalmi és kulturális intézményeit részvételével tá mogatja.
kis és nagy pirity PIRITY GÁSPÁR ny,
áll. telekkönyvvezető * 1862. Tapolca. Is
kolai képzettsége a 'következő: 6 elemi,
4 polgári, 3 i felső szakiskola, 1 gazdasági
szakiskola, 3 keresk. iskola, 1 katonai szám
vevőségi vizsga. Mint keresk. gyakornok-
Veszprémben kezdte működését. Azután Za
laegerszegre került a törvényseékhez mint
díjnok, fokozatosan lett telekkönyvvezető. Fe
lesége: Kovács Mária. 5 gyermeke van
1929-ben ment nyugdíjba. A Zala vármegye
gazd. egyesület és gazdakör tagja. Régi ne
mesi család tagja. Nemessége 1694-ből szár
mazik. ' '
RADŐ ANTAL, cégt. Fenyves István A cég alakult 1899-ben. Alapító Radó An tal. Jelenlegi tulajdonosa: Fenyves István &#8226; 1904. Nagykanizsa. Kereskedelmi tudását ve zető cégeknél szerezte, Nagykanizsán, Buda pesten stb. 1934-től tulajdonosa a cégnek. Alfa separator vezérképviselője. Felesége Radó Irma
RAJNA ÖDÖN felső ker. isk. tanár * 1895. Zalaszentgrót. Iskolái elvégzése után azon nal bevonult katonának. 18 havi frontszol gálát után leszerelt és Zalaegerszegen keresk. iskolai tanár lett. A 83. k. gy. ezred emlék lapos tart. hdgya. MOVE tag, 1919 óta a labdarugó szakosztály ügyv. elnöke. Tagja a helybeli Kaszinónak.
RAüSCHENBERGER JÁNOS ny. p. ü. ig. helyettes, címzetes miniszteri tanácsos * 1873. Püspökn adasd. Mária Terézia idején került a család Magyarországba, Püspökná-dasdra. Iskoláit Pécsett végezte. Működését 1897-ben Pécsett a p. ü.-ségnél mint fogalmazó gyakornok kezdte. Számos álló máshely után 1908-ban Zalaegerszegre került és itt működött megszakítás inélkűl 1932-ig, nyugalomba vonulásáig. 1923-ban p. ü. ig. helyettes lett. 1932-ben kapta a miniszteri tanácsosi címet. Hat éven át ve-

153

zette a helyi meteorológiai állomást. Neje Tiborcz Lujza. 2 fia van.
RECHITZER ISTVÁN üzletvezető. * 1899 Zalamegyében. Középiskoláit Szombathelyen végezte, a keresk. szaktudását ugyanitt, a vezető cégeknél szerezte. 1934-től vezetője a Neumann Ignác-cégnek. 1917 ben bevonult katonának, harcolt a 18. h. gy ezredben a román, majd később az olasz fronton. Azután a francia frontra került. Felesége: Rechnitzer Julianna, fia József
RÓKA LAJOS szűcsmester * 1858. Zalaegerszeg. Iskolái elvégzése után a szűcs mesterséget kitanulta és 1876-ban felsza badult. önálló 1904 óta. Üzletét saját erejéből alapította. Özvegy, 4 gyermeke van. 1879 ben 1 és fél évet szolgált a 77. k. gy. ez. redben.
SABJÁN JÓZSEF ny. műszaki altiszt *
1883. Nagylengyel. Működését mint fűtő-
házi munkás Varasdon kezdte. Innen Zala
egerszegre került, itt dolgozott nyugalomba
vonulásáig, mely 1932-ben, 24 évi szolgálat
után következett be. Katonai szolgálatot 1906
-1908-ig teljesített. Felesége: Egyed
Mária. ' s
SCHMOLL IGNÁC gazdálkodó * 186? Zalagerszeg. Iskolái elvégzése után kitanulta a kalapos mesterséget és felszabadulása utáu Grácban dolgozott. 28 éves korában önállósította magát, majd üzletét feladva, gazdálkodott. Felesége: Nagy Erzsébet. 3 leánya van. A 48. k. ezredben teljesített katonai' szolgálatot.
SIKLÓSI ISTVÁN ny. honvéd s. tiszt * 1873. Szabadhegy. Középiskoláit Szentgott hárdon végezte, majd bevonult katonai szol gálattételre. A hadsereg kötelékében 39 évet töltött és 1930 június 1-én nyugalomba vonult. A háború alatt a 20. honv. pótzászlo aljnál mint állomásvezetö volt beosztva. Kitüntetései: ezüst érdem kereszt a vit. érem szalagján, 24 évi, 40 évi és 50 évi szolgálati jelvény, illetve jubileumi jelvény. A kerületi parancsnoktól dicsérő oklevél és 2 ezredpar. dicsérő oklevél.
németujfalvi SIMONFFY FERENC MAV segédtiszt, főraktárnok * 1893. Zalaegerszeg. Iskoláit Zalaegerszegen és Szombat helyen végezte. 1914 februárjában belépett a MÁV szolgálatába és Hajmáskéren nyert beosztást. Állomáshelyéről a mozgósításkor bevonult a 48. gy. ezredhez, és ennek kötelé-

kében végig küzdötte a háborút az orosa fronton. Kitüntetései: bronz vitézségi érem Károly csapat kereszt, sebesülési érem. Leszerelése után újból Hajmaskérre került ahol 1920-ig szolgált. Ezután több helyen dolgozott, majd 1931 augusztusában Zalaegerszegre helyezték. 1933 júliusától főraktár nok. Régi nemesi család sarja, akinek 6se> a 48. szabadságharcban részt vettek.
dr. SOMOSSY NÁNDOR ügyvéd &#8226; 1892 Tapolcán. 1926 óta mint ügyvéd műkő dik Zalaegerszegen, ezt megelőzően árva-széki ülnök volt. A 914-es háborúban a 26 tábori vadászzászlóalj kötelékében mint tart főhadnagy az összeomlásig harcolt.
SPERBÁK GUSZTÁV ny. MÁV segéd
tiszt &#8226; 1858. Kiszombor. Iskoláit Budapes
ten végezte. 1881-ben Kábán a MÁV szol
gálatába lépett mint gyakornok. Szolgált
Kassán, Tokajban és sok más vidéki álló
máson. 1919-1927-ig postamester. 1878-i
boszniai okkupációban részt vett a moli-
nári ezredben. A háborúban teljesített szol
gálatai elismeréséül a hadi érdemkereszttel
leti kitüntetve. v
SZÁLAI FERENC szertárvezető * 1898 Veszprém. Iskoláit Sárvárott végezte. 1916 ban bevonult a 83. gy. ezredhez. Elkerült a román frontra és 6 havi szolgálat után betegen kórházba került. Mint beteg szerelt le. 1921-ben lépett a MÁV szolgálatába a celldömölki fűtőházhoz. 1930-ban került Zalaegerszegre mint raktárvezető. A vasutas kör, templom egylet tagja. ,;
SZENTIVÁNYI KÁROLY uradalmi intézi * 1873. Felsöfegy vernek. Iskoláit Hont-füzesgyarmaton végezte. Látogatta a föld-mívelés iskolát Zsetraújfaluns 1907-ben gyakorlati vizsgát tett Keszthelyen a gazdaság* akadémián. 1894-ben bevonult a 26. k. gy ezredhez Esztergomba, mint póttartalékos, A 914-es háborúban a szerb fronton harcolt, 1916-ban mint őrvezető leszerelt. Felesége-Rujder Rozália, 3 fia, 1 leánya van.
vitéz SZÉCSI FERENC városi közi? számvevő. * 1898. Pozsonyban. Elvégezte a felsőkereskedelmi iskolát, ahol érettségit tett, majd az államszámviteli vizsgát tette le. 1916-ban az iskolából besorozták a katonasághoz, ahol 1921-ig szolgált. Leszerelése után a zalaegerszegi pénzügyigazgatósághoz került, mint díjnok, majd állampénztár! tiszt lett. 1930 óta Zalaegor-

154

szeg város számvevője. 1916-1921-ig szolgált és mint hadnagy szerelt le. Kitüntetései nagy és kis ezüst vitézségi érem1, bronz érem, Károly csapatkereszt, hadi érem, frontharcos jelvény. Cserkész csapattiszt a Move helyi fiókjának futball szakosztály elnöke.
SALAMONVARI URADALOM göztégla-gyára és tűzifa telepe. Tulajdonos ifj. Eit-ner Sándor. A gyárat 1889-ben Bihsitz József alapította. 1931. januárjától ifj. Eitner Sándor birtokában van, aki géperőre rendezte be. Teljesítőképessége 2,000.000 tégla és 1,000.000 cserép. Gyártmányai jó minőségüknél fogva ismertek az egész megye területén.
zalalövői SAN FERENC magánzó, háztulajdonos. * 1863. Zalaegerszegen. Régi nemesi család sarja. Nemességét 1638-ban III. Ferdinánd alatt kapták. Eredetileg Brassó megyében laktak, egyik őse a királyok* tanácsadója volt. önálló kereskedő volt 25 éven át. Aktiv működése idején részt vetti a közügyek intézésében. Vármegyei és városi virilista. Felesége: Valgóczi Irén, 3 fia van.
SÁNDOR ZSIGMOND nyugalmazott miniszteri tanácsos. * 1872. Bécs. Középiskoláit Budapesten végezte, ugyanitt nyert diplomát is. Működését 1896-ban kezdte Zala egerszegen az államépítészeti hivatalnál, mint mérnök. 1925-ben a hivatal vezetője lett és 1932-ben nyugalomba vonult. A minisZ' téri tanácsosi címet 1932-ben kapta. Fiatalabb korában erősen sportolt, különösen az úszásban ért el szép eredményeket. 1893-ban megnyerte a városi távuszást, a bécsi nemzetközi úszó versenyen első díjat nyert. 1903-ban Földvárnál átúszta a Balatont. Az us7>ó sportnak egyik úttörője.
SÁRKOCZY JŐZSEF m. kir. föerdöör * 1878-ban Versejen. Iskoláit Budapesten végezte, majd belépett gr. Karácsonyi Jenft uradalmának szolgálatába mint vadászsegéd. Utána gr. Semsey László uradalmában nyer* alkalmazást, majd 1905-ben állami szolgálat ba lépett. Először Kolozsíváron került a, m. kir. erdőgazdasághoz, onnan a liptóungvári m. kir. erdöőri szakiskolába, mint főerdőőr lett elhelyezve. 1920-ban miután a csehe^ kiutasították, Miskolcon nyert beosztást. 1932-ben került Zalaegerszegre. Felesége landt Vümla, 2 fia, 1 leánya van,

SOMMER SÁNDOR gabona- és termény kereskedő és szállítási vállalkozó. * '1871 Rábakovácsi. Érettségi után a gabona kereskedő pályára lépett. Működését Szombiathe-lyen kezdte. 1875 óta van Zalaegerszegen. 1904-ben lett önálló. A város kulturális és társadalmi életében tevékeny részt vesz A hazafias ünnepségeken részt vesz. Megyei törvényhatósági bizottsági tag, a kereskp delmi kör elnöke.
STEFANECZ JÓZSEF városi kéménysep
rő mester. * 1858. Muraszombaton. Dolgo
zott Ausztria nagyobb városaiban, majd 1885-
ben Zalaegerszegre került. 1886-ban kerü
leti és városi kéményseprő mester. 1900
óta csak városi kéménysepröséget tartotta
meg1. 25 évig szolgálta a várost, mely alka
lomból díszoklevelet kapott. Vármegyei és
városi bizottsági tag. Az ipartestületi szék
ház felépítésében kezdeményezőként szere
pelt. : ' ' '
SZALAY és VANKOVITS asztalosárugyár. Alakult 1918-ban. Cégtulajdonos Szalay László * 1890. Zalaegerszegen. Középiskolát és felsőipariskolát végzett. Dolgozott a budapesti Lingel gyárban. 1919-től tulajdonosa a cégnek. Vankovits Lajos * 1894. Zalaegerszegen. Ipari képesítést Zalaegerszegen nyerte el majd Budapest és Bécs vezető cé' geinél dolgozott. Az iparoskör vezetőségi tagja megyei és városi bizottsági 'tag. A Move csoport, vezetőségi tagja. Kiváló é> megbízható munkájáért a cég 1925-ben aranyérmet, 1934-ben Keszthely város díszoklevelét kapta. 1921-ben az üzemet szál lagerőre rendezték be.
SZEKERES MARTON v. állatorvos. &#8226; 1878. Szabadi, Győr megye. Középiskoláit Győrött, a főiskolát Budapesten végezte. 1906-ban lépett a város szolgálatába. 1908 óta vezető állatorvos. Működése alatt épült 1929-ben a modern vágóhid. 1915-ben Böhm Ernelli hadseregébe, mint lóátrakodó állómat vezetője nyert beosztást. Innen a román frontra került, mint egy mozgó lókor-ház vezetője. Azután Kassára került, mint katonai népf. állatorvos. Felesége: WeisL Berta, leánya Klári.
SZEKÉR IMRE tüzifakereskedő. * 1907. Zalabesenyő. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1932 elején önállósította magát. Tagja a gazdakörnek, a

155

Move-nak, kath. legényegyletnek stb. Kiveszt részét a város kulturális egyesületi tevékenységében.
TARR LAJOS ny. főmozdonyvezetö. * 1879. Újpesten. Iskolái elvégzése után '&#171;. Máv. szolgálatába lépett és 1898-tól 1930-is-szolgált. A katonaságnál 3 évet töltött. Fele sége: Lendvay Etel.
TIBORCZ IMRE fütőházi vezető. * 1870. Zalkaháza. Iskoláit Sümegen végezte. Műkő dését 1900-ban kezdte Zágrábban. Állomásozott Celldömölkön is. 1914-től szolgál Zala egerszegen. 1922-től a fűtőház vezetője. Szá mos egyesület tagja. Felesége Tóth Julianna, 3 leánya 1 fia van.
TŐTH JÁNOS ny. vonatkísérő altiszt. &#8226;
1884. Iskoláit Csáktornyán végezte, melynek
megtörténte után tényleges katonai szolgá
latnál a 8. h. huszárokhoz bevonult. 1909-ben
lépett a Máv. szolgálatába. 1919-ben került
Zalaegerszegre. 1932-ben nyugalomba vonult
1934. augusztusától a zalaegerszegi vasutas
kör üzletvezetője. Felesége Mihálkovics An
na, fia Károly. '
TÖTH JÓZSEF fogházőr * 1882. Botfán. 1915. márciusában bevonult a 48. k. gyalogezredhez és 1918-ig szolgált, Az orosz fronton harcolt. Megkapta a Károly csapatkeresztet, az 1912. mozgósítási jubileumi érmet. 1903-1912-ig Bosznia-Hercegovinában szolgált. 1916-ban az orosz fronton megsebesült. Felesége Zsoldos Teréz, 1 tfia, 21 leánya van.
TÖRŐ IMRE városi számtiszt. Képzettsége: gimnáziumi érettségi, államszámviteli vizsga Iskolái elvégzése után a város szolgálatába lépett és azóta is itt működik. Egy éves önkéntesi évét a 20. h. gyalogezredben szolgálta le. Kaszinói tag, a Move labdarugód-szakosztályának pénztárnoka. Nős, 4 gyermeke van.
TÖRÖK JÁNOS Máv. mozdonyvezető. *
1901. Veszprém. Iskoláit Körmenden e"sí
Szombathelyen végezte. Először, mint tiszt
viselő működött, majd kitanulta a lakatosi
szakmát és a Máv. szolgálatába lépett. Tagjai
a NEP-nek és a Rudolf trónörökösi vasutas
egyletnek. ;
turcsányi SÍPOS JÖZSEF kir. törv. tanácselnök. * 1871. Jászárokszállón. Pályafutása: 1896. februárjában joggyákornok a gyöngyösi kir. járásbíróságnál, majd számos egyéb állomáshely után 1899 júliusától Zs

laegerszegen működött először mint tövény-széki bíró, 1921. októberétől pedig törvényszéki tanácselnök. 1928. decemberében megkapta a III. fizetési osiztály jellegét. A háború alatt hivatalból felmentve, egyébként tart. hd.
SZIRMÁT MIKSA ny. tanfelügyelő &#166;
1866. Györe. Középiskoláit Pécsett a &#166;ta
nítóképzőt Baján végezte, polgáriskolai ta
nári oklevelet Budapesten szerezte. Műkö
dését Győrén kezdte, innen Egerbe került á
tanfelügyelőséghez, majd Nagyváradon lett
segédtanfelügyelő. Volt azután még egyné
hány városban és 1913-ban a Zalaegerszegi1
tanfelügyelőséget kapta. Ennek vezetésével
1928-ig volt megbízva. Nyugalombavonulása
alkalmával a Signum Laudissal lett kitün
tetve, miniszteri elismerésben részesült. A1
város kulturális életében tevékenyen részt
Vesz. 2 fia van. ti ' >
dr. TELMÁN SÁNDOR kir. közjegyző * 1879. Nagybecskereken. Középiskoláit N.-becskereken végezte. Az ügyvédi vizsgát 1905-ben Budapesten tette le. Ügyvédi mű-> ködését Arad megyében Kisjenőn kezdte.1 Az 1914-es háború kitörésekor azonnal bevonult) a gyulai 2. h. gy. ezredhez és a montenegrói és olasz fronton harcolt. '1916' augusztus 8.-án a hatodik görzi csatába* sebesülten, mint főhadnagy olasz fogságba/ került. Mint rokkant lett kicserélve. Az összeomlás idején, mint szkv. százados szerelt le. Kitüntetései: Signum Laudis, II. oszt. kat érdemkereszt, a hadi ékítménnyel, Károly csapatkereszt, és katonai jubileumi kereszt 1923-ben légiforgalmi felügyelővé nevezték ki Budapesten. Ezen minőségben részt vett a vonatkozó törvénytervezet készítésé ben, melyért miniszteri elismerésben része sült. 1925-ben kivált az állam szolgálatából, mely alkalommal dicsérő elismerést kapott. Ezekután Pécsett helyettes kir. közjegyző lett és kamarai elnöki titkárként működött:. 1929-ben kinevezték Csepregre kir. közjegyzőnek, 1933 óta pedig Zalaegerszegen működik. Letelepedése után röviden bekapcsolódott a város kulturális és 'társadalmi életébe. A NEP helyi szervezetének elnök(c) a zalaegerszegi közművelődési egyesület elnöke, megyei törvényhatósági bizottsági tag. Számos jogi munkát írt. és törvény tervezet elkészítésében vett részt.

156

TÖRÖK BERTALAN ny. r. k. kántortani-tó. * 1876. Zalamegyében, ősrégi zalai család sarja. Középiskoláit Zalaegerszegen, a t.-képzőt Csáktornyán 1896-ban végezte. Számos állomáshelye volt. 1934-ben vonult nyugalomba. Iskolánk ívüli népműv. biz. előadója. Községi testnevelési bizottság tagja. 16 éven át Zala vármegye törv .hat. biz. tag. 1914-ben a 20. népfölkelő gy.-ezredben szolgált. Harcolt az orosz, montenegrói, olasz és román fronton és mint népf. hd. szerelt le. Felesége Ambrus Gizella, 2 fia, 2 leánya
TŰZOLTÓ TESTÜLET. Alakult 1874-ben, első elnöke Bogyay Ödön, első titkára Skub-lics Pál volt. A testület naggyá fejlesztésében tevékenyen közreműködtek Boschán Emil és Gyula, továbbá Hanty László és Károly. Utóbbiak alapítványt is tettek a testület javára. Parancsnokai voltak, Kováts Károly polg.-mester, Udvardy Ignác, Fangler Mihály, dr. Czinder István, Breisach Samu stb. 1925-ben tartotta nagy ünnepségek között 50 éves jubileumát. 1926-ban belügyminiszteri rendelet alapján hivatásos testületté alakult át. Eddig 7 tanfolyamot tartottak, amelyen 334 községi tűzoltó parancs!-nokot képeztek ki. Tanfolyam vezető Mózes László tűzoltóparancsnok és mellette működik Fodor István és szilágyi Németh Gyulai hiv. tűzoltótisztek, önkéntes létszáma 37 legénységi személy és 3 tiszt, hivatásos létszám 10 legénység, 3 tiszt. A testület tisztikara látja el a megye 5 járásának tűzren-dészeti felügyeletét. Mózes László tűzoltóparancsnok *1899. Abony. Iskolái után a tűzoltói pályára lépett. 1927-ig Cegléden mint tűzoltótiszt működött. Innen Zalaegerszegre került, ahol 1928-ig tiszti beosztásban működött, de 1930-ban már parancsnoki teendőkkel lett megbízva. Budapesten végezte a tűzoltótiszti tanfolyamot. 1917-ben a 68. gy. ezredhez bevonult, 1922 júliusában mint hdpr. jelölt szerelt le.
Unió SZIKVIZGYÁR, alakult 1930-ban. Cégt. Horváth Ferenc * 1886-ban Zalaegerszegen. Kezdetben cipész pályára lépett, majd később önállósította magát. 1915-ben bevonult a kanizsai 48. gy. ezredhez és Pilsenben, majd a csepeli lőszergyárban az összeomlásig teljesített szolgálatot. Közismert szolid cég.
VÁROSI SZERETETHÁZ. Fennáll 1920 óta az Isteni Szeretet leányai rendház vezetése alatt. Vezető főnöknő Knotz M. Ray-

mund. 28 ápolt van a szeretetházban, amely-lyel kapcsolatban népkonyhát is vezetnek. A házi kápolnát 1931. dec. 2-án szentelték fel, azóta minden reggel miséznek,, melyen részt vesznek az összes bentlakók.
VARGA LAJOS tisztviselő * 1902. Tapolca. 4 középiskolát végzett. Először kitanulta a pék mesterséget, felszabadult 1920-ban. Mint segéd 1927-ig Keszthelyen és Zalaszentgróton dolgozott. 1928 óta áll városi szolgálatban. MOVE vál .tag, a futballcsapat tagja, a válogatott csapat trónere és kapitánya. Nős, 3 gyermeke van.
VIDÓCZY PÁL ny. számvevőségi főtanácsos * 1870 Csácsbozsok. Középiskoláit Kőszegen és Szombathelyen végezte. Működését 1888-ban a zalaegerszegi adófelügyelőségnél kezdte. 1896-ban a megyéhez került pénztárnoki minőségben. 1900-ban a számvevőséghez osztották be és 1928 aug.-ban, mint ennek főnöke vonult nyugalomba. 1897 óta a casino pénztárnoka, 1922 óta pedig a nemesi választmány jegyzője. A zalavölgyi vizi társulatnak 1930 óta pénztárnoka és jegy1-zője, a rk. egyház község képv. test. tagja. Fia Tamás, az államépítészeti hivatal mérnöke.
VIZSY GYÖRGY a Magyar Köztisztviselők Szövetkezetének üzletvezetője. * 1907 Zalaegerszeg. Középiskoláit Zalagerszegen végezte. A kereskedelmi pályát Zalaegerszegen Gyarmathy Vilmos cégnél kezdte. 1928 óta van a szövetkezet szolgálatában, 1933 óta fiókvezető. A kat. legényegylet elnöke. Régi birtokos nemesi család sarja.
VIZSY ISTVÁN fatermelő, tűzifa keresi-kedő. * 1901. Sipse. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1922-ben önállósította magát és alapította mai üzletét. Tagja a Kath Körnek, a MOV-nak, a Stefánia szövetségnek. Régi nemesi család sarja, ősei közül harcoltak a 48-as szabadságharcban. Katonai szolgálatot a nemzeti hadseregben teljesített.
VÖRÖS ISTVÁN tüzelőanyag kereskedő. &#166;
1892 Zalaegerszeg. Iskolái elvégzése után
mint szállító vállalkozó működött. 1925-ben
alapította mai üzletét. Háború alatt a 20. h.
űgy. ezrednél szolgált. 1914 decemberében
orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban
tért vissza. Neje Éder Ilona, 2 gyermeke
van. ' &#166; ',

157

özv. dr. WINKLER KAROLYNé sz. dereskei Fodos Gabriella telepfelügyelőnő. Né hai férje * 1871-ben. A budapesti Pázmány tud.-egyetemen orvosi diplomát nyert. 1894- 1905-ig körorvos volt. 1905-ben elhunyt, özvegye 1911 óta telepfelügyelőnő Keszthelyen, majd 1914 óta Zalaegerszegen. A Stefánia szövetség ig. tagja, a kath misszió rendes tagja. 3 fia van.
W1TTMANN MÓR kereskedő * 1881. Sop-ronkeresztur. Kereskedő család sarja. Szaktudását a vasmegyei vezető cégeknél sz&-rezte. Önálló lett 1912-ben Zalaegerszegen. Tagja a keresk körnek. 1915-ben a 18. h. gy. ezredhez bevonult és 1918-ig szolgait.
ZALAI KENDŐ ÉS KÖTŐIPAR alapítva Szász Gábor által 1933-ban. Végez bérmunkát és háziipari cikkeket készít. Tul. Szász Sándor * 1893 Kőszegen. Számos kulturális es társadataii egyesület tevékeny tagja.
ZALAEGERSZEGI VASUTASOK EGYE
SÜLETE. Alakult 1922 februárjában. Az
egyesület célja a tagtok s azok családtagjai
nak segélyezése és szükség esetén eltemet
tetése. Az egyesület megalakulásában vezető
szerepet játszottPirity Ede és Tóth József.
1931. június 12-én nagy ünnepségek között
történt meg az egyesület zászlójának
felszentelése. Jelenleg 200 tagja van az egye
sületnek. Az egyesület elnöke a mai napig
Hódossy Ietván ny. MÁV segédtiszt. Az
egyesület helyes vezetés folytán állandóan
gyarapodik. Vezetősége: Hódossy István el
nök, alelnök: Tiborcz Imre, Baranyai Gusz
táv, titkár Sumorffy Ferenc, ellenőr Bada
csonyi József. '
ZALAEGERSZEGI VASUTASOK KÖRE. Alapította a zalaegerszegi vasutas egyesület 1934-ben. A Kör célja: a vasutas társadalom kulturális életének előmozdítása. Van könyvtára ,tekepályája, tart műkedvelő előadác sokat. Tagja lehet minden tényleges és nyugdíjas vasutas. A kör a vasutas egyesület székházában van. Elnök: Erdélyi Gyula ál-lomásfönök, ügyv. elnök Feszi László intéző, Kossánszky László és Tiborcz Ernő, pénztárnok Szedenik János ny. állomáselőljáró, háznagy Pirity Ede ny. iroda s .tiszt.
ZALAEGERSZEGI M. KIR ÁLLAMI DEÁK FERENC REÁLGIMNÁZIUM. Kovács Károly polgármestersége alatt kezdődött az előmunkálat és Botfy Lajos pu. nyitotta meg. Alapittatott az 1894 .évi augusztus

hó 11-én kelt és a vallás- és közoktatásügyi miniszter általl895. évi március hó 17-én elfogadott és jóváhagyott szerződéssel. Az intézet az 1895. év szeptemberében nyilt meg az I. és II. osztállyal az akkori polgári (most kereskedelmi) iskola épületében; saját épületét 1896-ban építették, s ebbe 1897-ben költözött be. Mint főgimnázium indult útjára, s 1924-ben alakult át reálgimnáziummá, melyben második modern nyelvként a francia nyelvet tanítják. Az első érettségi vizsgálatot 1902-ben tartotta. Ma az intézetnek 8 osztálya van 374 tanulóval. Az intézet személyzete : Igazgató: Péterffy Béla. Tanárok: Susz ter Oszkár középisk. igazgató, Pásztor Imre r. tanár, dr. Andaházy Szilárd r. tanár, Osiky György r. tanár, Martin Ernő r. ta nár, dr. Boleratzky Gyula r. tanár, Ballen egger Henrik r. tanár, Steyrer Gyula r. tanár, Móra János r. tanár, dr. Bucsics Gyula r. tanár, Kaposi Antal helyettes tanár, Obitz Károly helyettes testnev. tanár, Sanits Géza óraadó helyettes tanár, dr. Vecsey Lajoa kath. hittanár, oki. középiskolai tanár, Nagy Miklós ág. h. ev. hitoktató, Fekete Károly ref. hitoktató, dr. Junger Mózes izr. hitoktató, dr. Békefi József kir. s. tanfelügyelő, énektanító.
ALSÖBAGOD.
BEDICS MIHÁLY esp. plébános. * 1S85. Nagymizdó. A theológiai főiskolát Szomf bathelyen végezte és 1911-ben szentelték pappá. Pályáját Csesztregen kezdte meg, onnét Jánosházára került, majd Sárváron mint káplán működött. 1925 nov. Nován plébános lett. 1928-ban nevezték ki ker. espereséé. 1933 óta Alsóbagod r. k. egyház plébánosa.
MAGYAR GYÖRGY \ántortanító * 1890 Jánosháza. Középiskoláit és a tanítóképzőt Pécsett 1911-ben végezte. Pályáját ez évben Perestón kezdte meg, majd Lajosfoá-nyán és Nagykölkeden mint kántortanító működött. 1920 óta Alsóbagodon kántortanító. A helyi tűzoltó egylet megalapítója és elnöke. A tanító egylet tagja.
NAGY SÁNDOR körjegyző *1900 Gyanta. Gimnáziumi érettségi és a jegyzői oklevél megszerzése után mist segédjegyző B.-ke-reszturon kezdte pályáját. Adóügyi jegyző volt Monostorpáliban, onnét Alsóbagodra került mint s. jegyző és 1934-ben választották

158

meg körjegyzővé. Az orsz. megyei és jár. jző. egylet tagja, a polg. löv. e., levente egylet elnöke.
ALSÖ-NEMESAPÁTI.
KUSTÁN ISTVÁN birtokos, gőzfűrésztelep tulajdonos * 1881 Alsónemesapáti.. 1927-ben lett önálló gazdálkodó ós azóta vezeti a környéken egyedülálló gőzfürésztelepét. Le-rákatában minden szakáru kapható. Közs. képv. test. tag.
TÖRÖK SÁNDOR el. isk. ig. tanító *1897 Alsónemesapáti. A csáktornyai áll. tanítóképzőben 1915-ben nyert oklevelet. Utána a 48. gy. e.-hez bevonult és 1918 nov. végéig kat .szolgálatot teljesített és az olasz fronton volt mint hadnagy. Az I. o. ezüst. 2 bronz v .é., Károly osk., seb é. tulajdonosa. Leszerelése után előbb atyja mellett a második tanítói állást töltötte be, 1923 okt&#187; óta pedig az isk. vezetője. Tűzoltó e. elnöke, iskolánkív. népműv. vezetője, iskolaszéki
tag. i ;
ALIBÁNFA.
SZENTIVÁNYI KÁROLY uradalmi in
téző * 1873. Felsőfegyvernek. Iskoláit Hont-
füzesgyarmaton végezte, a földművesiskolát
Zsitványfalun járta ki, gyakorlati vizsgát
1907-ben tett a gazdasági akadémián Kesizt-
helyen. 1894-ben bevonult a 26. k. gy. ez
redhez Esztergomba, s mint őrmester sze
relt le. Felesége: Rujder Rozália. 2 fia, 1
leánya van. , . i .
ANDRÁSHIDA. . '
PETŐ FERENC malombérlő * 1901. And-
iráshida. Iskoláit ugyanitt végezte, majd
btána a molnár iparban szabadult fel. Évek
óta önálló. Nős, 2 leánya van. &#166; .
BAK.
IMRE FERENC molnár * 1902 Rába-molnári. Iskoláit ugyanitt végezte. 1932 óta óta a baki gőzmalom főmolnára. Nős, 3 gyermeke van.
BABOSDÖBRÉTB.
özv. BARTHELMER WALTERNÉ, szül. vétkei és bessenyői Skublies Szelesztin földbirtokos. Néhai férje * 1858 Angliában. Tanulmányait ott és Németországban végezte. Oki. gépészmérnök volt. Több magyar, olasz

és ausztriai gyárban működött, majd Babos -döbréten gazdálkodással foglalkozott egészen
BOCFÖLDE.
HORVÁTH FERENC körjegyző * 1882. Zalalövő. Iskoláit Zalaegerszegen és Szombathelyen végezte. Közig, szolgálatát Alsóbogárdon kezdte el. 1911-től Bocföldön működik. 1914. nov.-tői 1917. febr.-ig a 19. gy. ezred kötelékében szolgált. Elnöke a polg. lövészegyletnek, a tűzoltó egyletnek, tagja a kath. legényegyletnek.
RÓM. KATH. ELEMI ISKOLA, épült 1911-ben. Két tanerős iskola 130 tanulóval. Vezetője Andrássy Jánosné sz. Horváth Anna tanítónő. Iskoláit Pápán végezte. Tanítói működését 1911-ben kezdte el. 1912 óta Bocföldön tanit megszakítás nélkül.
KOSA MIHÁLY malombérlő * 1900 Ne-mesnop. Iskoláit Szentgyörgyvölgyön végezte és ennek megtörténte után ipari pályára lépett. Számos helyen szép eredménnyel dolgozott, míg 1933 óta bérli a booföldi malmot. 1918 febr.-ban bevonult a 20. h. gy. ezredhez Nagykanizsára. A nemzeti had-Beregben 1 évet szolgált. Az 1914-s háborúban 6 testvére vett részt, közülük 1 hősi halált halt.
CSÁCSBOZSOK.
DOMONKOS PÁL szeszfőzdetulajdonos * 1871 Tüskeszentpéter. Iskoláit Zalaszentgró-ton végezte, a vendéglői, valamint a hentes és mészáros iparban Sümegen szabadult fel. A 48. gy. e. 23 hónapig az orosz fronton harcolt és mint hadirokkant szerelt le. A szolg. kereszt tulajdonosa. Felesége Mester-házy Teréz.
özv. HOLÍDER IMRÉNÉ, szül. Holéder Eleonóra, gazdálkodó. Régi telepes családból származik. Édesatyja H. Gáspár közs. bíró volt. Néhai férje * 1866 Csács(bozso.&#171; kon. Gazdálkodással foglalkozott, 40 éves korában lett önálló. 1919-ben halt meg. A közs. bírája volt. Halála óta özvegye és fia kezelik a birtokot.
HEIGLI JÁNOS korcsmároB és szatócs * 1897. Zalaegerszeg, ugyanitt végezte iskoláit és> a mész. és hentes iparban 1921-ben szabadult fel. 1932 óta Csácsbozsokon van vendéglője és szatócsüzlete. 1915-19-ig kat. Szolgálatot teljesített és 37 hónapig volt az olasz fronton. A bronz v. é. és Károly

159

csk. tulajdonosa. Felesége Ratkovícs Gizella, 3 gyermeke van.
MESZLENYI LAMBERT Szt. \Benedek rendi r .k. plébános * 1874 Tósnyárasd. Theológiai és tanári oklevele után Esfeterr gombán, Sopronban és Győrött volt tanár, utóbbi helyen ig. és házfőnök. 1921-26-ig Zalaapátiban volt jószágkormányzó és 1926-1930-ig főjószágkormányzó Pannonhalmán. Azóta Csácsbozsok r .k. plébánosa. Zalavm. th .biz. tagja, a helyi tűzoltó és levente e. és polg. lövész egylet elnöke.
CSATÁR.
KAÜZLI GYULA esp. plébános * 1881. Kékkút. 1904-ben szentelték pappá Bécsben. Pályáját Ugodon kezdte, majd Pápán volt káplán. 1912 jan. 2. óta Csatáron r. k. plébá-QOS. 1922-ben lett h. esperes és tanfelügyelő, 1931-ben ker. esperes. A szt. István társ. gazd. a. Acvinio rt. Tamás e., levente e., PLE. isk. kiv. népműv. biz. és a vm. th. biz. tagja.
PAÁL GERGELY r. k. kántortanító.. * 1899. Kerkabarabás. Tanítói oklevelét &#177;ál9-pen a csurgói m. kir. áll. t. képzőben nyerte. Pályáját Kerkaszentmiklóson kezdte, majd Gyűrűsön és 1926-tól Csatáron mint kántortanító működik. Gyűrűsön a levente s. vezetője volt és dicsérő oklevéllel tüntették ki. Csatárban a polg. löv. e. vezetője, az önk. tűzoltó test. és férfi dalárda alapítója és előbbinek parancsnoka. A veszp. egyh. várm. tanító e. t. az esp. ker. tanítói kör aljegyzője, a zalamegyei ált. tan. (c). t, a vm. tűzoltó szöv. vál. t. E. é. önk. a székeelehérvári gy. e.-nél volt.
NAGYLENGYEL.
v. FARKAS JENŐ körjegyző * 1892 Nagy lengyel. Iskoláit Szentgotthárdon, Z.-egerszegen, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Mint joggyakornok 1912-ben Nagylengyelben kezdte működését. Utána számos más községben tevékenykedett. 1930 óta ismét Nagylengyelen működik, most a község v. körjegyzője. 1914-ben az orosz fron-fronton harcolt, ahol fogságba került, ahonnét csak 1920-ban tért haza. Vitézzé 1929 júniusában avatták.
PETŐ FERENC ÉS JÓZSEF malomtu-lajdonosok. P. József * 1903. Andráshida. Ugyanott végezte iskoláit is, majd kitanulta

á bognár mesterséget, majd ezt abbahagyva, a malomipart tanulta ki. Testvére P. Ferenc * 1901. Andráshida. Mint társtulajdonos együtt működik fivérével. A tulajdonukat képező 35 q termelő malmot 1930-ban vésték. P. József felesége: Farkas Teréz, 1 fia, 1 leánya van. P. Ferenc felesége: Dömötör Gizella, 2 leánya van.
NEMESAPATI.
ARVAY GÁBOR ny. körjegyző * 1886 Alibánfa. Középiskolái és a közig, tanfolyam elvégzése után pályáját Nemesapátiban kezdte meg és 1889 jan 1-én választották meg körjegyzővé. 20 évig volt vezetője a községnek. 1929 jan. 1-én vonult nyugalomba. A kommun alatt ellenforradalmi magatartása miatt a zalaegerszegi fogházba szállították. A levente egylet alapítója, a polgári löv. e. szervezője volt. Felesége Takács Ilona, 8 gyermeke van.
CSERTÁN FERENC földbirtokos * 1887
Alsóbagod. A gazd. akad. oklevelet 1910-
ben Keszthelyen szerezte. Pályáját Alsobago-
don kezdte (1910-24), azóta Nemesapáti
ban saját birtokán gazdálkodik. A levente
egylet, a tűzoltó e. elnöke. Felesége Horváth
Berta. '
SZEGHY SÁNDOR gazdálkodó &#166;* 1885 Nemesapáti, önálló gazda 1907 óta. A háború alatt a 48. gy. e.-l orosz fogságba esett és onnan 1920 szept 21-én tért vissza. A polgári lövész egylet elnöke, közs. képv. test t., volt községi bíró. Felesége Elmond Margit, egy fia van.
ORMÁNDLAK.
TROVENCSÁK JÓZSEF tanító * 1905. Petesháza. Iskoláit Berzencén, a t. képzőt Jászberényben végezte. Tanítói működését Babosdöbrötén mint kántortanító kezdte, innen került Ormándlakra. Számos társadalmi egyesület tagja. Felesége: Rössler Sarolta. 2 gyermeke van.
SÁGOD. ; '
CSERNÉL GYULA vez. tanító * 1899. Pálosfa. 1918-ban nyerte tanítói oklevelét. Pályáját Hahóton mint kántortanító kezdte, majd több helyen működött, végül Ságodon vezető tanító lett. A Tanító Egyesület, PLE levente e. t., volt levente főoktató. Felesége: Bálint Mária, 2 gyermeke van.

160

KRASSOVITS ERNŐ körjegyző * 1901. &#166;^alalövő. Zalaegerszegen tett érettségit és a jegyzői tanfolyamot 1922-ben Szombathelyen végezte. 1923 júl. 29-én Ságodon s. jegyző lett és 1927 nov. 20-án körjegyzővé választották. A levente e. elnöke, PLE t., jegyzői egyesületek t.
KEASSOVITS LÁSZLÖ földbirtokos * 1899. Ternekág-Nagy hegy p. a. A közgazd. egy. mezőgazd. fakultását végezte. 1917-18-ig az olasz fronton harcolt és fogságba esett. Mint hdj. őrmester szerelt le. 1923 óta Ságodon gazdálkodik, a PLE, levente e. elnöke. Nős, 4 gyermek atyja.
SÁRHIDA.
NÉMETHY MIKLÓS kántortanító * 1892 Bántornya. Iskoláit Zalaegerszegen, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte el. Tanítói működését Tüskeszeren kezdte, majd Bántornyára került. 1922 óta Sárhidán tanít.
NÉMETHY MIKLÖSNÉ sz. Wlassiek Matild, polg. iskoláit Kismartonban, a tanítói-képzőt Bpesten a Ranolder intézetben végezte. 1922 óta tanít Sárhidán.
SÖJTÖR. i
LAMBÉRT JÓZSEF intéző * 1880. Zirc. Iskoláit Veszprémben, a gazdasági iskolát Debrecenben végezte. Működését mint ispán 1904-ben kezdte el, ahol 1912-ig dolgozott. A 914-es háborúban a 20. h. gy. ezred kötelékében az olasz fronton harcolt. 1919- 1923. a Hertelendy-féle birtokon, 1923- 1930 Eitner-birtokon, 1930 óta gróf Fes-tetich birtokán dolgozik. Tagja a vármegyei gazd. egyesületnek, a helyi gazd. egyesületnek, képviselő testületnek, stb.
vitéz VARGHA LÁSZLÓ r. kath. plébános * 1896. Kemenesszentpéfcer. Gimnáziumot Kőszegen, a teológiát Szombathelyen végezte. Pappá szentelték 1922-ben Budapesten. 1930 óta Söjtörön plébános. A 9ié-es háborúban részt vett, 24 hónapig az clasis fronton a 83. k. gy. ezred kötelékében volt. Egyszer megsebesült. Megkapta a következő kitüntetéseket: III. oszt. kat. érdemi-kereszt, kis ezüstöt kétszer, Károly csapatkeresztet, seb. érmet. Mint tart. hadnagy szerelt le. Tagja a vitézi széknek. Elnöke a helyi Hangyának és a testnevelési testületnek.

HANGYA SZÖV. SÖJTÖR. Alakult 1920. ban. Pajthy Elek akkori plébános kezdeményezésére. Bérelt házban működik. A tagok száma 450. Üzletrészesek száma 1100 a 2 P. Söjtör község 70 százalékban részese a vállalatnak. lg. tagok: v. Vargha László plébános ügyv. elnök. Felügy, biz. tagok: Kovács György, Miké Péter, Hordós János, Hordós Ferenc, Zsombori Sándor üzletvezető, Wolf Józsefné pénztáros, Horváth István segéd.
NÉNYEI PÁL körjegyző * 1894. Ádámd. 1912-ben Veszprémben érettségizett. A jegyzői tanfolyamot 1913-14-ben Szombathelyen végezte el. Számos állomáshely után 1925 szeptember óta Söjtör községben működik. 1914-ben bevonult a 31. h. gy. ezredhez, 1916 júliusában orosz fogságba került és 1920-ban tért vissza. Mint emléklapos tart. hdgy. szerelt le. Neje: Horváth Kamilla. 2 fia, 1 leánya van. A dalárda díszelnöke, a polg. lövészegylet és Levente egyesület elnöke.
dr. MIKOL1CS FERENCNÉ sz. Karán-csy Gizella postamesternő Söjtörön. Dolgozott Zalaegerszegen, Tapolcán és még számos helyen. 1917 óta a söjtéri II. sz. postafiókot vezeti. Kiadó: Szilák Ilona.
dr. MIKOLICS FERENC ny. jószágfel-ügyelő * 1897 Söjtör. Iskoláit Zalaegerszegen, a gazdasági iskolát Keszthelyen végezte. Az állatorvosi főiskolán Hu'yra tanár mellett mint tanársegéd 2 évig működött. A 914-es háború alatt a 19. k. gy. ezredben szolgált és 9 hónapot töltött az orosz fronton. Megkapta a kis ezüstöt, a bronz érmet, a Károly csapatkeresztet, a sebe-' sülési érmet, a háborús emlékérmet. Mint tart. hd. szerelt le. Az Esterházy -uradaloméban mint főtitkár működik, majd 1928-ig jószágfelügyelő. 1928 után hazajött és rés&#187;-ben gazdálkodik, részben pedig praxist folytat. Számos társadalmi és tudományos kör és egyesület tagja.
SÖJTÉRI GAZDAKÖR, 1926-ban létesült dr. Mikolics Ferenc kezdeményezésére. Elnök: dr. M. F., aki a kör ügyeit az elnökség és választmány tagjaival egyetemben vezeti. Tagok száma 184. A tagok cca 1500 hold területen gazdálkodnak.

161

SZEPETK.
dr. KELLER LÁSZLÖ orvos * 1899. Budapesten. Középiskoláit Bpesten, az egyetemet ugyanott végezte. Diplomája megszerzése után több vidéki városban működött, majd 1933 óta Szepetken ordinál. Felesége: tornai Csontos Sarolta zeneszerzőnő.
vitéz KISS MÁRTON körjegyző &#8226; 1894-ben Kutason. Középiskoláit KaposvároD, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte Több évi gyakorlat után 1924 óta Szepetken mint vezető körjegyző működik. 1914-ben % 44-esekhez vonult be és mint tart. fhd. szerelt le. 1927-ben avatták vitézzé.
dr. vitéz NAGY IMRE körorvos* 1897. Hajdudorogon. Középiskolái elvégzése után a bpesti Pázmány-egyetemen az orvosi diplomát megszerezte. Több évi gyakorlat után 1927-ben Szepetken telepedett meg, ahol 1929 május 8. óta mint körorvos működik. 1915 október 15-én bevonult a 39. k. gy. ezredhez és mint tart. hdgy. szerelt le. Több katonai kitüntetés tulajdonosa. 1926 jún. 20 Titózzé avatták. Felesége: Sembrátovic Jolán, leánya Jolán.
SZEPETKI EGYHÁZKÖZSÉG. 1780 óta áll fenn. A templom 1864-ben épült. 1905 óta Szabó József plébános áll az egyháa-élén.
SZENTGYÖRGYI LAJOS JÁNOS kör
állatorvos * 1902. Nyitra megyei Tomver
községben. Középiskoláit Pozsonyban, az ál
latorvosi főiskolát Bpesten végezte. A gya
korlati időt részben a bpesti közvágóhídon,
részben a mezőhegyesi kir. ménesbirtokon
végezte. <
TESKÁND.
EGYED JÓZSEF körjegyző * 1900. Nagy,-lengyel. Iskoláit Zalaegerszegen, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1920-ban mint joggyakornok kezdte működését Nagylengyelben. 1930-ban Teskándon lett a ü. jegyző, utána körjegyző. 1918-ban a 48. gy. ezredben 3 havi frontszolgálatot teljesített az olasz fronton. 1921-ben szolgált a nemzeti hadseregben. Megkapta a frontharcos jelvényt és a Károly csapatkeresztet. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja.
nemes PETHEŐ ENDRE s. jegyző * 1905. Liczkóvadomos. Iskoláit Nagykanizsán, a Jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte.

Működését 1932-ben Tecskándon kezdte. Szolgált a 6. h. gy. ezredben mint kp. tizedes. Tagja a polg. lövész egyletnek, az országos Í jegyző egyesületnek és megyei jegyző egyesületnek.
VASPÖR.
káinoki BEDÖ ÖDÖN körjegyző * 1899. Lisznyó. Gimnáziumi érettségi után pályáját a 24. h. gy.e.-nél kezdte mint hdj. őrmester. 1919-ben mint politikailag megbízhatatlant az oláhok kitoloncolták, utána Ka-posmérőn joggyakornok, majd Sárváron a jegyző oklevél me;g|sizerzése után s. jegyző lett, 1924-ben Tapolcán közig, jegyző, 1927-ben Díszeiben h. jegyző, majd több helyütt h. jegyző és körjegyző volt. 1930-ban And-ráshidán körjegyző lett és 1933-ban Vaspör körjegyzőjévé választották.
NÉMETH FERENC vendéglős, kereskedő
és gazdálkodó * 1899. Vaspör. Pályáját ta
nulmányai után itt kezdte és 1924-ben szaba
dult fel. 1925-ben önállósította magát. A
vm. th. biz., közs. képv. test., jár. mezőgazd.
biz. tagja. PLE hadnagya, st. Felesége:
Kulcsár Margit oki. tanítónő. 1913-ban
kezdte pályáját Kőszegen és 1917 óta Vas
pör r. k. iskolájában oszt. tan. Négy gyer1-
oaekük van. &#8226; &#166;
ZALABESENYŐ.
vitéz CZIRÁKY GÁBOR közs. irodatisfct. * 1911 Bak. Négy polgári után először a tapolcai körjegyzőségnél mint kisegítő munkaerő, 1929 jun. 26-tól Zalabesenyőn, előbb mint kisegítő, 1930 jan. 1 óta, mint megválasztott irodatiszt működik. A közig, tisztv e. és a zalabesenyői Polgári Lövész e. tagja.
RÜIS JÁNOS körjegyző. * 1887. Szombathely. Ott tett keresk. érettségit és végezte a jegyzői tanfolyamot. Először Zalaszentivánon volt s. jegyző, majd Hegyfalun jegyzőnek választották. 1921 máj. 9-től Zalabesenyőn körjegyző. 1914-18-ig a 18. h. gy. e.-l 25 hónapig frontszolgálatot teljesített és mint t. főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: ezüst és bronz Syguum Laudis, 2 sávos seb. é., Károly csk., háb. e. é. A vm. jegyzői é. váll. t., járási jegyzői egylet elnöke, orsz. jegyzői árvaház e. ig. t. Levente e. elnöke., vm. th. biz. t. atb.
TÁNCSICS LAJOS segédjegyzö * 1907 Vép. Keresk. érettségit Zalaegerszegen tett,
11

162

a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1927-től Ságodon volt jegyzőgyakornok, majd több helyen működött. Jelenleg a zala-besenyői körjegyzőség s .jegyzője. A levente okt. tanfolyamot 1928-ban végezte. Az orsz. és jár. jegyző e. tagja, a zalabesenyői tűz'-oltó e., a plgári lövész e. vez. tagja.
VEHÁP FERENC ig. tanító * 1904 Keszthely. Ugyanitt végezte középiskoláit, a tanítóképzőt Baján és Pécsett végezte. 1928v ban nyert tanítói oklevelet. Pályáját Szat-mármegyében Zsuzsannamajorban kezdte, majd Németiádon és 1930 ápr. 25-től Zalabesenyőn tanít. 1934-ben nevezték ki igazgatónak. Az orsz .tan. e., vm. tan. e. tagja. Felesége Horváth Jolán, egy fia van.
ZALAHÁSHÁGY.
BENKÖ KÁLMÁN kereskedő és korcsmá-ros, * 1872. Zalaháshágy. Pályáját 1904-ben kezdte mint korcsmáros, szatócs és gazdálkodó. A háború alatt az orosz fronton volt. Felesége Boros Anna.
HORVÁTH KÁROLY kántortanító * 1910. A tanítói és kántori oklevél megszerzése után 1930-ban Zalaháshágyon mint kántortanító kezdte pályáját. Az iskolánkív. nép-műv. vezetője. Az orsz. és járási tan .e. tagja.
ZALALÖVÖ.
BARANY M. JENŐ ny. jegyző * 1864. Sörnye Somogy m. Iskoláit Sopronban és Pápán végezte. Működését mint gyakornok Mencshelyen kezdte. 1896-tól 1908-ig, nyugalomba vonulásáig Zalalövőn mint jegyző működött. A község érdekében élénken tevékenykedett, számos intézmény megvalósítása nevéhez fűződik. Zalai népies kézimunkákból szép gyüjtemlényét őrzi a kesfcthelyi múzeum. Felesége: Part Magdolna, 4 fia van.
BENDER ADOLF rabbi * 1876. Székesfehérvár. Iskoláit és a rabbi képzőt Po zsonyban végezte. Túrkevére került mint h. -abbi. Rövid működés után cca 30 évvel ez,-&#166;jlőtt vette át a helyi izr. hitközség szellemi vezetését. A rabbi teendőkön kivül a gyer-cntekek vallási tanítását is végzi. Nős, 8 gyermeke van. A hitközség tagjai között a puritán, egyszerűséget és a hazafias érzel-neket állandóan ébren tartja.
CZENCZ GÉZA földbirtokos * 1883. Ost-(jfyasszonyfa. Középiskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett régi családi birtokán. A

914-es háborúban a 48. gy. ezred kötelékében ^z olasz és szerb fronton 28 hónapot harcolt. 1919 leszerelt. Azóta élénk részt vesz a község társadalmi életében. Számos egyesület vezető tagja és pártfogója. Elnöke a levente egyesületnek, a NEP helyi csoportjának, Felesége: Nagy Ilona, 2 leánya van.
DOBRUCZKY SÁNDOR postamester. * 1899. Zalalövőn. Gimnáziumi érettségit 1917-ben Zalaegerszegen tette le. Működését Zalaegerszegen mint gyakornok kezdte, majd a bpesti 74. postahivatalhoz osztották be. 1924 végén átvette a helyi posta vezetését. 1917-^en részt vett a háborúban a 19. és 24. válaszoknál, majd olasz fogságba került, ahon-aan 1919 októberében tért vissza, mint ön-tóntes tizedes. A nemzeti hadseregben szin-l&#171;n szolgált. 1925 óta postamester. Felesége : Marichs Irén, 1 leánya van.
GONARJ GERGELY áll. tanító * 1898 Iskoláit és a tanítóképzőt Ungvárott végezte s 1916-ban nyert oklevelet-1920 óta tanít Zalalövőn. A 914-es háborúban a 12. h .gy. ezredben szolgált, 19 hónapig volt az olasz fronton. Megkapta a bronz vit. írmet, a Signum Laudist a kardokkal. 1920-'ían mint tart. hadnagy szerelt le. Iskolán-üvüli népművelés előadója. A dalárda kan-aiestere, Hitelszövetkezet ügyvezetője. Neje: Karlovits Mária. 2 gyermeke van.
özv. GRÜNBAUM GÉZÁNÉ nagykereskedő. Üzletét 3 év óta özvegyi jogon vezeti. Az üzletet 45 évvel ezelőtt G. Zsigmond alapította. 30 évig vezette az alapító, 15 évig ennek fia, G. Géza. Az ő elhalálozása óta pedig özvegye a tulajdonos. Az üzlet körébe tartozik a gabona- és terménykereskedés is. Ilyen minőségben ez a leg(-régibb a községben.
HILMAGER MIKLÓS téglagyáros * 1907.
lalalövő. Iskoláit Nagykanizsán végezte..
Érettségi után apja üzletében szerzett ke
reskedelmi és ipari gyakorlatot. 1931-ben
átvette apja üzletét, melyet nagy szakér
telemmel vezet tovább. Nős, felesége: Weisz
Jolán. i '
HUSZI SÁNDOR férfi szabó, ipartestületi jegyző * 1906. Felsőőr. 3 középiskolát és tanoncképzőt végzett. 1924-ben felszabadult és 9 évig mint segéd Bpesten dolgozott. 1931 óta önálló Zalalövőn. Neje: Horváth Katalin.
IZR. HITKÖZSÉG, ZALALÖVŐ. A hitközség vezetője Bender Adolf rabbi, elnök

163

Kálmán Vilmos. Izr. szentegylet elnöke :Neu-feld Lajos. A hitközségnek 240 tagja van. A templomban a rabbi kezdeményezésére hősi emléktábla hirdeti a község 9 hősi halottjái-aak emlékét. Minden kulturális és hazafias "innepet kellő kegyelettel megtartanak.
KÁLMÁN VILMOS rőfös és vegyes kereskedő * 1890 Csabrendek. Iskoláit is ott "égezte, majd kitanulta a kereskedői pályát. Segédként 1923-ig dolgozott, akkor ön-illósította magát. 1926 óta van Zalalövőn* 1911-ben bevonult a 48. gy. ezredhez, a >14-es háborúban az orosz és olasz harctéren számos ütközetben vett részt. Háromszor sebesült meg. Megkapta a kis ezüst is bronz vit. érmeket. 34 hónapig volt a fronton. Felesége: Scheier Irma Irén, 2 fia van. A zalalövői hitközség elnöke.
dr. MALLER MIKLÓS fogorvos, földbirtokos * 1891. Balatonfüred. Középiskolái elvégzése után a bpesti Pázmány Péter tud. egyetemen orvosi diplomát nyert. A 914-es háború alatt a 33. helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot, a kommün után a 6. helyőrségi kórház vezetését kapta meg. 1933-ig Bpesten folytatott magánpraxis^ majd Zalalövőn telepedett le. 1914-1919-ig a 2. császárvadászoknál mint főorvos szolgált. ; Kitüntetései: 3 Signum Laudis, koronás arany érdemkereszt, a porosz és magyar v é. II. osztályú, Károly csapatkereszt, sebe-sülési érem 2 középsávon. Nagy eredménye nyel üzi a motoros sportot. Több versenyen nyert díjat. Felesége: Ács Aranka. 1 leánya van.
MEIDER JENŐ gabonakereskedő * 1898. Barabásszeg. Zalaegerszegen keresk. érettségit tett, majd iskolái elvégzése után a fa-és gabonakereskedelemben tevékenykedett. ÖnáUó lett Zalalövőn 1929-ben, üzeme közepes méretű. 1915-1918-ig a 48. gy. ezred kötelékében mint hadapródjelölt őrmester teljesített szolgálatot. Megkapta a bronz vitézségi érmet és a Károly csapatkeresztet'.
MOLNÁR JÁNOS vízimolnár * 1885. Zaj-lalövő. Iskoláit ugyanott végezte. 1903-ban 'elszabadult. 1907-ben bevonult a 48. gy. szredhez és 1910-ben leszerelt. 1912 óta ön-Uló. 1914-1918-ig teljesített fronts'zolgála-tot, orosz fogságba került, ahol különböző táborban volt. 1912 óta nős, felesége: Töi-rök Rozália. 2 fia van, akik a malomban dolgoznak.

ROSENTHAL SÁNDOR üzletvezető * 1911. Tűrje. Kereskedelmi érettségit tett, majd Székesfehérvárott 3 évig mint irodai alkalmazott dolgozott. Jelenleg zalalövői szakképzettsége folytán mint üzletvezető működik. Ipartestületi tag, a futballbírák egyesületének szintén tagja. Hitközségi jegyző.
vitéz VARGA LAJOS útmester * 1877. Nagykalász. Iskoláit Tokajban végezte. Ezután kitanulta az áosmeslterséget és mint segéd 4 évig különböző helyeken dolgozott. 1898-ban Sátoraljaújhelyen a 10. h. gy. ezredhez bevonult, bennmaradt és mint tiszthelyettes 1921-ben leszerelt. 1934 januárjában vitézzé avatták. A 914-es háborúban íz orosz fronton harcolt, fogságba került, ahonnan 1918-ban hazaszökött. Katonai ki-lüntetései: Nagy ezüst vit. érem, Károly ?sapatkereszt, háborús emlékérem. Felesége: Oipó Ilona, 1 fia van.
VARGA ISTVÁN községi főjegyző * 1901. Balatonfüred. 1920-ban Zalaegerszegen érettségit tett, 1923-ban Szombathelyen elvégezte a jegyzői tanfolyamot. Mint gyakornok Cső-mödérben kezdte működését. Söjtörön 1923- 1925 mint segédjegyző, azóta Zalalövőn mint jegyző működik. 1932 óta községi főjegyző. Nevéhez fűződik 1931-ben az iskola építése. Számos társadalmi és kulturális egyei-sület vezető tagja. Neje: Erdélyi Lenke. 1 leánya van.
WELTLINGER MÖR bőrkereskedő *1900. Halastó, Vas megye. Iskoláit Zalalövőn és Kőszegen végezte, majd tanonc lett Deutsch Dávid kőszegi borkereskedőnél, ahol felszabadult és mint segéd 1927-ig dolgozott. Ekkor saját erejéből önállósította magák 1918 végén 3 havi katonai szolgálatot teljesített a 18. honvéd gy. e. kötelékében. Ipartestületi tag. Felesége: Hacker Szidónia, 2 leánya van .
WOLF KÁROLY pékmester, ipartestületi elnök * 1890. Németujváron. 6 elemi osztály után elvégezte a tanonciskolát. 1906-ban felszabadult, majd 8 évig mint segéd dolgozott. 1920-ban saját erejéből önállósította magát. Egy év óta az ipartestület elnöke, ezt megelőzően alelnöke volt, 1911-ben bevonult szolgálatra a pozsonyi élelmezési osztaghoz, me. ek keretében egy és fél évig a fronton műk dött. Ipartestületi elnök, a tanoncvizsgáztató bizottság alelnöke. Felesége: Marics Mária, 5 gyermeke van.

164

ZALALÖVŐI HITELSZÖVETKEZET MINT A OKH TAGJA. 1897-ben létesült, 1898-ban lett OKH tag. Alapíttatott a község vezető polgárainak kezdeményezésiére. Üzletrészesek száma: 400 á 40 pengő. 10 igazgatósági és 4 felügyelőbizottsági tag végzi az üzletvitel ellenőrzését. A szövetkezet célja, hogy a gazdáknak a nagybani bevásárlás előnyeit biztositsa, azok termelőképességét növelje.
ZALASZENTGYÖRGY.
GOSZTOLYA LÁSZLÓ r. k. plébános * 1877. Jakfa. Tanulmányait Szombathelyen és Veszprémben végezte és 1905-ben szentelték pappá. Több helyen folytatott papi működést, 1918 óta Zalaszentgyörgyön plébános. A levente e. ker. elnöke, hősi szobor felállítása és a templom, vt. a plébánia renoválása a nevéhez fűződik.
dr. GYÖRE JÓZSEF körorvos * 1900. Bomodfölde. Középiskoláit Zalaegerszegen, ?gy. tanulmányait Bpesten végezte. Az Uj 3zt. Jánosi-kórház s. orvosa, majd a zala-sgerszegi kórház alorvosa volt, 1931 szept. 6ta Zalaszentgyörgyön körorvos. A zalaegerszegi Kaszinó, kat. népszöv, az orsz orvos-szöv. stb. tagja.
KLARER ISTVÁN vendéglős, nagyiparos * 1889. Ajka. Négy középiskolája uttn pályáját mint hentes kezdte. A háború alatt i 7. h. huszárokkal 1914-18-ig frontszolg. Leljesített. Kitüntetései: II. o. ez., bronz (2) vit. é., Károly osk. ezüst é. k., koronás vas (&#8226;. k., ez. szolg. k., vörös szolg. k., háb. eml. é.; íz orsz. frontharcos szöv. t. Felesége: Varga Mária, egy gyermeke van.
STANCS1CS KÁROLY malomtulajdonos *
1872. Zalamindszent. Iskoláit Zalalövőn vé
gezte. Iparában Zalamindszenten szabadult
fel. 1897-ben lett önálló Zalamindszenten és
1914 óta Zalaszentgyörgyön. A 20. h. gy.-e-
del 28 hónapi frontszolgálatot teljesített az
orosz fronton, a bronz v. é., Károly csk.,
szolg. kereszt tulajdonosa. Közs. képviselő,,
ipartestület t. Felesége: Takács Rozália, 6
gyermeke van. Lajos fia is harcolt a hábo
rúban, j . I
ZALASZENTIVÁN.
BENKES JÁNOS r. kat. kántortanító * 1906. Homokkomárom. Középiskoláit Nagy-kanizsíán,, a t. képzőt Csurgón végezte. Mű-

ködését Nagykapornakon kezdte. 1928 április óta Zalasizentivánban tanít. Az isko-lánkivüli népoktatás vezetője. Egy évig volt a község tűzoltóparancsnoka. Felesége Lányi Frida Anna oki. tanítónő.
KOVÁTS LÁSZLÓ ny. MÁV felügyelő * 1877. Vámoscsalád. Középiskoláit Győrben végezte, hol a főgimnáziumban érettségit tett. Elvégezte a vasúti tisztképző tanfolyamot Bpesten. 36 évi szolgálat után 1933 októberében nyugalomba vonult. Önkéntesi évét ,1898-99-ben a 83. k. gy. ezrednél szolgálta és mint tart. hadnagy szerelt le. A 914-es háborúban mint vasutast felmentették a katonai szolgálat alól. Megkapta a jubileumi emlékérmet. Felesége: Csopoly Irma. Fia: Kálmán oki. gazda.
szentmártoni dr. RADÓ LAJOS ügyvéd,
földbirtokos * 1908. Répcelak. Szombathelyen
a premontrei főgimnáziumot Bpesten, a Páz
mány Péter tud. egyetemet végezte. Mint
ügyvédjelölt Szombathelyen dolgozott. 1928
októberében bevonult a 3. tüzérekhez és
1929-ben szerelt le. Jelenlegi rangja: emlék
lapos zászlós. i
szentmártoni RADÓ KÁLMÁN földbirto,-kos, oki. gazda * 1907. Répcelak. Elvégezte a szombathelyi premontrei főgimnáziumot ós a magyaróvári gazd. akadémiát. Iskolái elvégzése után Répcelakon atyja birtokán gazdálkodik, 1934 óta Zalaszentivánon saját birtokán gazdálkodik. 1928 októherben bevonult a 3. tüzérekhez, ahol 1929-ig szolgált. Jelenlegi rangja: emléklapos zászlós. Répcelakon tűzoltóparancsnok és az ev. egyházközség helyettes felügyelője.
TAKÁTS ERNŐ körjegyző. Született 1897. Középiskoláit Zalaegerszegen, a jegyzői tanfolyamot szombathelyen végezte. Működését mint joggyakornok Zalaszentmihá.-lyon kezdte, Innen tanfolyamra került, majd 1926-ban s. jegyzővé választották Zalaszentivánban. 1932-ben vezető körjegyző lett. 1915 októberében bevonult a 48. k. gy. ezredhez. (Az orosz fronton 18 hónapot töltött és mint tart. hdgy. szerelt le. Kitüntetései: a kis ezüst és bronz vit. érem, a Károly cs. mereszt. 1916-ban az orosz fronton megsfebe-eült. Felesége: Csizmazia Franciska.

165

ZALASZENTGRÓT ÉS JÁRÁSA.
ZALASZENTGRÓT.
BAKSA JENŐ földbirtokos * 1877 Zalaszentgróton ősrégi helyi iparoscsaládból Előbb ő is az ipari pályán Budapest vezető cégeinél dolgozott. Gazdálkodással 1901 óta foglalkozik, 6 holdon kezdte és jelenleg 50 holdas birtoka van. Fajszőlészete 2 holdas. A gazdakör elnöke évek óta, közs. előljáró. 1914-ben a 20. h. gy.-l az orosz fronton harcolt és 1916-ban betegen szerelt le. Három gyermeke van, felesége Kázmér TeréK,
BERTA ALBERT ny. igazg. tanító * 1859. Nyíregyháza. Középiskoláit Hajdúböszörményben és Nyíregyházán, a tanítóképőt Kiskunfélegyházán 1881-ben végezte. Szöd-rákoson kezdte tanítói pályáját, melyben atyját követte, aki szintén tanító volt és 1882 óta Zalaszentgróton előbb az izr. el. iskolánál, 1916 óta az áll. el. iskolánál tanított. 1917-ben igazgatóvá nevezték ki és 1922-ben történt nyugalombavonulásáig vezette az iskolát. Az izr. hitközség titkára stb. Zalai-szentgrót története c. műve 1886-ban jelent meg. Néhai felesége Mondschein Jenni 1932-ben halt meg, fia Sándor a Leszámítoló és Pénzváltóbank főtisztviselője Budapesten.
BERÉNYI JENŐ földbirtokos * Zala-szentgrót. Középiskoláit Budapesten, Sopronban és Felsőlövőn, a keresk. akadémiát Grazban végete. Előbb édesatyja mellett, 1882 óta pedig önállóan gazdálkodik 200 kat. holdas birtokán. Foglalkozik hegedűké-készítéi-'sel is, ezzel aranyérmet nyert a zalaegerszegi ipari kiállításon. Zeneszerzéssel is foglalkozik. Felesége Zathureezky Margit. 2 leánya ivan.
BOGNÁR JENŐ, a Tóth Károly és Tsa cég beltagja * 1877 Zalaszentgrót. Előbb ipari pályán működött :és Budapesten ,a, technológiát végezte el. 1921 óta kereskedő. Az iparoskör volt elnöke, közs. képv. 1914- 1918-ig a 20..h. gy, e.-nél teljesített fegyveres szolgálatot. Szakaszvezető, I. o. mesterműhely vezetője volt. Felesége Szalay Erzsébet, fia Aurél oki. vegyészmérnök, tanársegéd a kir. József műegyetemen
néhai BRENNER ERNŐ postamester * Pápa. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Zalaszentgróton postamester lett és 1912-ben vonult nyugalomba, 1929-ben halt

meg., özv. Szikora Kornélia * Balatonfüred, középiskoláitpápán és Veszprémben vé)-gezte és 1922-ig telj. szolgálatot Zalaszentgróton a postahivatalnál. Azóta a Zalaszent-grót és Vidéke Takarékpénztár pénztárosa.
dr. BRÓD MIKSA orvos * 1861 Zalaszentgrót. Középiskoláit Keszthelyen és Szombathelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését mint fürdőorvos Szilágymegyében kezdte, majdLetenyén lett kör-orvos. Utána a Cunard társ. hajóorvosa, majd a beszédfogyatékosok szakintézete orvosa, végül Munkásbizt. orvos és statisztikus lett. Több szakkönyve jelent meg és számos cikket írt fővárosi lapokba és lexikonokba.
GÖDBAÜM JÓZSEF vez. jegyző * 1887
Keszthely, ahol 1905-ben érettségizett. Tan
folyamot 1908-ban Szombathelyen végzett.
Több helyütt volt segédjegyző, 1918-26-ig
Zalaszentlászló, azóta Zalaszentgrót főjegy
zője. : i
HAMBURGER FERENC kereskedő * 1896 Budapest. Középiskoláit Sümegen végezte, (majd a kereskedelmi pályán Zalaszentgróton (szabadult fel, mint segéd Budapesten és több helyütt működött. 1915-ben Zalaszentgróton a Neumann cég vezetője lett. Ugyanez évben a 15. tüzérekhez vonult be, az orosz, olasz, oláh és francia frontokon ha,rcolt, szakaszvezetői rangban szerelt le. Az I. és II. o. ezüst v. é., bronz v. é., német vask. és Károly csapatkereszt tulajdonosa. A céget apósa atyja Stern Salamon 1868-ban alapította, később fia, Szálai Ignác 20 évig vezette és a község életében vezető szerepet játszott. 1931 óta ő vezeti a céget. Az ipaíroskör aleln., a sport e. vál. tagja, régebben aktív futballista volt. Felesége Szálai Ilona, 2 fia van.
HORVÁTH PÁL ny. elemi isk. igazgató * 1859 Csákány. Középiskoláit Nagykanizsán, a tanítóképzőt 1881-ben Csurgón végezte* Pályáját Ötvöskónyiban kezdte, majd több helyütt, leghosszabb ideig, 36 évig Fűzvölgyön működött és 1926-ban vonult nyugalomba 45 éves szolgálat után a kultuszminiszter elismeréssel tüntette ki. Fűzvölgyön a magyarosítás terén szerzett nagy érdemeket Nyugalombavonulásakor a kormányzó úrhoz az iskolaszék a IV. o. magyar érdemkeresztre terjesztette be és nagy ünneplésben részesítette. Érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg, a tanfelügyelő

166

pedig mint legidősebb munkatársát búcsúztatta el. Első felesége Brezovics Erzsébet 1900-ban halt meg, második felesége Tóth Matild. Családja 400 éve nemes. 1926 óta Zalaszentgróton él.
KAPILLER ISTVÁN főintéző. * 1894 Nagykutas. Érettségit 1913-ban Zalaegerszegen tett, utána az egyetem bölcsész fakul-tásátBudapesten és a gazd. akadémiát 1919-ben Magyaré várott végezte el. 1914-18. nov.-ig a 20. h. gy. e.-l az orosz és olasz fronton volt, t. főhadnagy, a II. o. ezüst, bronz vit. é., Károly csk. tulajdonosa. 1921-ben lett a gróf Károlyi uradalomban segédtiszt, 1922-ben Szentlászlón és Kehidán, 1923-ban Érden, 1929-ben Lajosszálláson működött. Azóta a zalaszentgróti uradalomban szolgál és 1930 jan. 1-től főintéző. Felesége Fehér Mária, 3 gyermeke van.
KATOR JŐZSEF kereskedő * 1893 Zala
szentlászló. Tanulmányait Budapesten vé
gezte, a keresk. szakmában Zalaszenhgró-
ton szabadult fel. Mint segéd Budapesten,
Győrött és Pápán működött. Ezután a szent-
gróti Hangya vezetője lett és 1923-ban lett
önálló, előbb mint társas cég, 1924 óta pe
dig mint egyéni cég vas, fűszer és rövidáru
kereskedő. 1914-ben a 20., rtíafd a 38. gy. e.-
hez vonult be, az orosz fronton 1916-ban
súlyosan mégsebesült és mint 50 százalékos
rokkant szerelt le. Felesége Derecseri Ilona,
3 gyermeke van. i (
gróf KAROLYI GYÖRGY földbirtokos * 1903 Ungvármegye. 1921-ben a piaristáknál Budapesten érettségizett. Azóta a szentgróti birtokán gazdálkodik. Felesége gr. Nádasdy Katalin, 3 gyermekük van.
gróf KÁROLY IMRE URADALMA. Területté 1033 kat. hold. Különösen almatermeléeie világhírű, melyből rengeteget exportál. 46 holdas halastava van. Szeszgyára és keményítőgyára nyersanyagát is itt termelik.
KELLNER MIKSA FIA cég. alakult 1909-ben K. Miksa által. Foglalkozik rőfös, rövid, cipő és konfekció áruval. Az alapító * 1853-ban Zalaszentgróton. 1928-ban halt meg. Fia * 1895 Pápa, ugyanott érett ségizett, a szakmát Bécsben tanulta, 1912 ben lépett be a cégbe, 1924-től társ. 1928-tól egyéni tulajdonosa a cégnek. Az izr. hit-közs. elnöke, a NEP vál. tagja, 1915-ben a 20. h. gy. e.-hez vonult be és sebesülten

orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban szökött meg. Felesége Braun Erzsébet.
KOLTAY TESTVÉREK CÉG. Cégt. K. József és Dezső. Alapíttatott 1932-ben. Foglalkozik rőfös és divatárukareskedéssel. A c-tulajdonosok vasmegyei nemes, földbirtokos családból származnak. K. József * 1907 Za-laszentgrót. Tanulmányait Pinkaföldön és Budapesten végezte, utána kereskedői pályára lépett és Sárváron 10 évig működött. K. Dezső * 1905. Zalaszentgrót. A polgárit Pinkaföldön végezte, a keresk. szaktudását Zalaszentgróton szerezte, majd Budapesten praktizált. Felesége Éles Anna, egy fia van.
KOVACSICS KÁLMÁN ny. járási iroda-tiszt * 1885 Csáktornya. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte. 1902-ben lépett a vármegye szolgálatába. Az árvaszéknél Zalai-egerszegen 1913-ig, majd a novai járásban mint irodasegédtiszt, 1917-1927-ben történt nyugalombavonulásáig Zalaszentgróton mint irodatiszt működött. Iparhatósági biztos, több egy. tagja. Felesége Vértessy Margit oki. tanítónő, 1917-től Zalaszentgróton működik. Két leányuk van.
vitéz KÖRMENDI JÁNOS vm. útbiztos * 1887 Zalaszentgrót. Polgári iskolát Nagykanizsán végzett. 1909-ben a 20. h. gy. e.-hoz vonult be, mint továbbszolgáló altiszt a 'háborúban 42 havi frontszolgálatot teljesített (orosz, olasz). Az I. és II. o. ezüst, bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. 1924-ben vitézzé avatták. 1923 dec. 1-én átlépett a megye szolgálatába, mint útbitos. Előbb Nagykapornokon, 1924 óta Zalaszentgróton telj. szolgálatot. A sümegi útnaestert 16 hónapig helyettesítette. Felesége Vörös Angéla, egy leányuk van.
KORÉIN JENŐ gyárvezető * Zalaszentgrót 1880. Budapesten érettségizett, majd a Magy Ált. Tak. Pénzt.-nál volt tisztviselő, ezután magáncégnél működött. 1914-18 nov.'-ig1 a 20. h. gy. e.-l az orosz és olasz fronton küzdött. Tartalékos hadnagy. Kitüntetései : II. o. ezüst v. é., koronás arany é. k., Károly csk. 1920 nov.rtől az uradalomban mint gyárrvezető működik. A vezetése alatt álló Zalavölgyi Iparművek r. t. tégla és cserépgyártással foglalkozik 140 munkással.
LÉNÁRT JÖZSEF közs. bíró, asztalosmester * 1874 Zalaszentgrót. Ugyanitt szabadult fel 1892-ben. Mint segéd Budapesten dolgozott és esti tanfolyamon fejlesztette

167

magát, ahol rajzaival a keresk. min. kitüntetését nyerte el. 1904-ben lett Zalaazentgró-ton önálló, ahol azóta vezeti mühelyét. A 20. h. gy. e.-del az orosz fronton fogságba esett, ahonnan ..918-ban tért haza. 1924 óta a község bírája és ezért a belügyminisa-ter tüntette ki. Az Ipartest, elnöke, iskolaszék gond. stb. A vm. th. bizotts. póttagja.
MAQASHAZY JENŐ közs. II. bíró, szabómester * 1892 Zalaszentgrót. Ősrégi szabóiparos család leszármazottja. Ő 1909-ben lett önálló és járásszerte, mint első szakember, ismert. 1914-18-ig a 48. gy. ezrednél teljesít szolgálatot. 1921-től, mint Il.-od bíró működik, az iparetst. pénztárnoka. Felesége Horváth Ilona.
néhai huszti MBLBGH LÁSZLÓ tb. főszolgabíró * Kishadas (Szatmár várra.). Érettségit és jogi vizsgát Mármarosszigeten tett. Az ottani főszolgabírói hivatalban 1918-ig teljesített szolgálatot mint tb. főbíró, 1922-ben menekült. Először Zalaszentgrótra, majd Lentibe osztották be, ahol 1931 -bsn nyugalomba vonult. Azóta 1934 jan 23-án történt haláláig Zalaszentgróton élt. Özv. szo morodszentpéteri Gavallér Irén.
M1LTERMAJER JÓZSEF földbirtokos. * 1858 Z.-szentgrót. Tanulmányait Bécsben végezte, majd gazdasági pályára lépett. 1882 óta önállóan gazdálkodik 65 hold birtokán, Közs. képv. Felesége: Kovács A.nna, 8 gyermeke van, Ferenc fia hősi halált halt.
PÉK JÁNOS építési vállalkozó, fa és épít. anyag kereskedő. * 1889 Z.-szentgrót. Érettségit Székesfehérváron tett, a közigl tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Z.-szentgróton mint könyvelő kezdte, 1914-ben a 48. gy. e.-del az orosz-lengyel frontra ment, majd az olasz harcokban vett részt. I. oszt. számv. altiszt, a koronás vaskereszt, Károly csk. tulajdonosa. A céget 1933-ban vette át Mosonyi Henriktől, aki cca 50 éve alapította.
POLITZER MÖR cég, c-tul.: P. József. Alapította 1882-ben P. Mór. A járás területén a legrégibb és legnagyobb textil-cég. Az alapító 1927-ig vezette és résztvett a község közéletében. Volt vm. th. biz. tag, a helyi takarék egyik alapítója és ig. t., az izr. hitközség volt elnöke és 35 évig templomgondnoka. Felesége: Sonnenwald Júlia. A ctul. P. József * 1887 Z.-szentgrót. Felsőkereskedelmit Z.-egerszegen végzett, mű-

ködését Bécsben kezdte meg és ott járt textiliskolába is. A háború alatt a 20. gy. e.-del az -orosz fronton harcolt, 1916-ban fogságba esett, ahonnan 1918-ban szökött meg. T. főhadnagy, századparnok. Kitűnt.: Sign. Laud. a kairdokkal, Károly csk., a hadsereg1-főparnokság és hadoszt, parnokság dicsérő oklevele. A lövész e. háznagya és alap. t., a sport e. vál. t. Felesége: Mitzger Regina-, 2 fia van.
PRÉPOSTH SÁNDOR főmolnár. * 1900 Somlójenő. Tanulmányait Budapesten, a Technológia molnártanfolyamán 1927-ben végezte. Édesatyja mellett Kádárkán szab. fel. Őbányán és Barcson főmolnár volt, 1932 dec. 1-től a Zalavölgyi Iparművek rt. fő-molnára. Kat. szolg. a 4. h. gy. e.-nél teljesített. Ipartest, tag. Felesége: Brédly Matild.
RATSER LÁSZLÓ urad. főkertósz. * 1907 Nagymágócs. Tanulmányait Csongrádon végezte. Szakmájában 1928-ban Nagymágócson szabadult fel. Utána Érden, 1931 óta Z.-szentgróton mint urad. főkertész működik. Több kiállításon vett részt.
nemes SÁGHY KÁLMÁN oki. gazdatiszt. * 1886 Bonyhád. A gazd. akadémiát Debrecenben végezte és Magyaróvárott felsőbb gazd. és tejipari képesítést nyert. Több nagyobb uradalomban működött, 1919 óta a Bpesti Közp. Ált. Tejcsarnok z.-szentgróti telepe vezetője. A háborút a 44. és 19. gy. e.-del végig szolgálta és 18 hónapig Jrontszolgálatot teljesített. T. zászlós, a bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. A polg. lövész e. t. A vezetése alatt álló tejcsar-.Hoki telep 1925-ben létesült. 13 alkalmazottat foglalkoztat és 50 község tejét gyűjti
SCHNELLER JENŐ m. kir. korm. főtan.,
rk. esperes-plébános. * 1878 Szombathely.
Középiskoláit ugyanott, a teológiát Veslz1-
prémben végezte, ahol 1900-ban szentelték
pappá. Zalabarban kezdte meg pályáját,
mint káplán, majd több állomáshely után
1904-ben lett Z.-szentgrót plébánosa. 1915-
ben nevezték ki esperessé és 1924-ben m,
kir. kormányfőtanácsossá. A várm. th. biz.
közp. vál., ig. vál., közs. képv. test. t. A
Takarék elnöke, áll. isk. gondn. elnöke, járási
adófelszól. biz. eln. stb. > j
STERN FERENC fakereskedő. * 1888 B,. pest. Középiskoláit Z.-egerszegen és Szóm-

168

bathelyen végezte. Működését mint fakeres-kedési tisztviselő kezdte és 1925-ben alapította cégét, amely foglalkozik épület, tüzir faikereskedésisel, erdőkitermeléssel és épít. vállalkozással. 1916-ban a 48. gy. e.-del az olasz frontra ment, ahol 19 hónapig volt. T. zászlós, a II. o. e. v. é., bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa.
STERN S. JÓZSEF nagy- és kiskereskedés. Alapította S. S. József 1883-ban. Foglalkozik textil, fűszer, üveg és vaske-reskedéslsel. 1917-től angró üzlettel is. (X-tulaj. * 1868 .Aranyod. Közs. képv., izr. hitk. pénztárosa és elöljárója. Felesége: Stei-(ner Gizella. A cég vezetésében fiával, CSILLAG ERNŐ-vei még ma is résztvesz. Cs. Ernő * 1901 ZJ-s'zentgrót. Pápán érett, a keresk. szakmát Jánosházán és Bécsben sajátította el. 17 év óta vezeti atyja cégét. Több műkedvelő előadást rendezett.
néhai biharczfalvai SZÉKELT EMIL főszolgabíró:. * 1853 Andócs. Pápán éretts., jogot Bpesten végzett. Pályáját a tapolcai szolgabírói hivatalban kezdte, 1901-1918-ig Alsólendva föszolgabírája volt, ahonnan 1923-ban jött vissza és vonult nyugalomba. Azóta 1927-ben történt haláláig Z.-szentgróton élt. Felesége: Wüd Terézia, 3 gyermekük van.
TÓTH KAROLT ÉS TSA, ctul.: Tóth Károly és Bognár Jenő, 1921-ben alakult. Foglalkozik: vas, fűszer, bőr, festék és a járásban egyedül lőszer- és fegyverkereskedéssel. T. Károly * 1887 Bezeréd. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, szaktudását Z1.-Szentgrót, Bpest, (itt a technológia és más Szaktanfolyamot is végzett) és Bécsben sajátította el. 1914- 18-ig a 20. h. gy. e.-del az orosz, oláh és olasz frontokon harcolt. Négyszer sebesült, egy súlyos haslövést is kapott. T. őrmester. Kitűnt.: II. o. e. vit. é., Károly csk., seb. é. A Kath. Legénv;-e. aleln., a sport e. volt alelnöke, Bpesiten SFC játékosa volt. Felesége Szalay Mag1-dolna, 2 leánya van.
VAJDA PÉTER főgépész. * 1887 Csanádpalota. Makón gimnáziumot' végzett, Fiumeiben 3 évig a hajó és gépipari szakiskolában volt. 1908-1918-ig a haditengerészetnél szolgált. 16 hónapig a &#171;Ferdinánd Max&#187; csatahajón, az U14. tengeralattjárón, később ass &#171;Előre&#187; segédcirkálón, mint gépmester szolgált. Kitűnt.: I. o. ezüst v. é. kor., ar. é., II. o. ezüst és bronz v. é., II. o. vask.

török félhold, jubileumi é. stb. őrmestter. Utána Celldömölkön az elektromos müveknél, 1922-től a z.-Bzentgróti vili. művek fő-gépésze. Felesege: Rosta Ida.
WEISZ LAJOS, a Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpénztár rt. igazgatója. * 1877 Z.-egerszeg, ott érettségizett. Pályáját ott kezdte és 1901 óta van Z.-szentgróton, ahol 1920 óta az intézet igazgatója. Közs. képv., az izr. szent egyl. elnöke, a 20. h. gy. a-del az orosz fronton harcolt. A Károly csk. tulajdonosa.
ZALASZENTGRÖT ÉS VIDÉKE HITELSZÖVETKEZET, mint az OKH tagja. Alakult 1927. Tagszám: 1240, üzletrész száma: 1510 a 40 P. Befizetve 50.000 pengő. Tartalékalap- 12.000 pengő. GabonaoBztályta mint a Futura főbizományosa működik.
ZALASZENTGRÖT És VIDÉKE TAKARÉKPÉNZTÁR R. T. 1884-ben létesült. Az alaptőke 60.000 pengő. Tartaléktőke: 50.000 pengő. 4 alkalmazottja van. Banküzletekkel és gazdakölcsönök folyósításával foglalkozik.
ARANTOD. ;
ÉGTED FERENC birtokos * 1887. Ara nyod. Régi nemesi család sarja. 19 éves kovától önállóan gazdálkodik saját birtokán. Szép eredményeket ért el, közbecsülés'beii és tiszteletben részesül. A község életében vezető szerepet játszik. Volt előljáró, bíró, jelenleg közgyám. 1914-ben a 48. gy. ezredben szolgált, orosz fogságba került és megjárta európai és ázsiai Oroszországod 1918-ban visszatért. Neje: Hári Matild,szintén nemesi családból származik. 3 gyen-meke van.
L1MITS SÁNDOR kereskedő és vendéglős * 1880. Nemeskereszturon. Eleinte az ipari pályán működött, később kereskedő lett. 1914-től Aranyódon mint kereskedő és vendéglős működik. A 914-es háborúban Prsemysl várában fogságba került és csak 1920-ban tért vissza. 1925-től 1933-ig alparancsnok, 1933-tól főparancsnoka a helyi tűzoltó egyesületnek. Azonkívül pénztárnoka a levente egyesületnek. Felesége: Jákob Rozália. 3 leánya, 1 fia van.
mosaczi és remetei KŐSZEGHT KÁLMÁN birtokos. * 1875. Aranyod. Régi zalai nemesi birtokos család sarja. 1900-tól önálló 35 holdon gazdálkodik. Háború alatt, mint

169

megbízható ember, a rekviráló bizottság tag1-ja. Neje Ágoston Anna, 4 gyermeke van.
NYERKY JÖZSEF ny. főnwdonyvezető * 1881. Zala megyei Kisrada. Eleinte ipari pályán működött, majd 1909-ben állami szolgálatba lépett. 1910-ben a szombathelyi üzletvezetőség területén mozdonyvezető, 1924-ben főmozdonyvezető lett. Nyugdíjazása alkalmával a MÁV igazgatósága elismerésben részesítette. A háború alatt is a MÁV kötelékében maradt. Régi zalai nemesi cslalád sarja. Felesége Somogyi Rozália, 4 gyermeke van.
vathai vitéz VATHAY Lukács körjegyző * 1891. Zalaszentgrót. Iskoláit Zalaszentgróton, a j. tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1911-12-ben mint gyakornok Zalaszentgróton kezdte működését. 1913 óta Zalaszentgróton s jegyző. 1914-ben bevonult a 69. gy. ezredhez, részt vett az orosz, olasz és román frontokon, 24 hónapi frontszolgálata volt. Megkapta az arany vit. érmet, a Károly csapatkeresztet, a háborús emlékérmet, a német hadiérmet. 1921 óta Aranyodon működik. Számos társadalmi egyesület tagja.
BATYK.
KESZLER MÁRTON malomtulajdonos * 1884 Batyk. 1902-ben keresk. érettségit tett, azóta atyjával dolgozik. 1906-ban önk. volt a 19. gy.-nél. Utána átvette a tüskes/zent-péteri malmot, amelyet 1923-ig vezetett. A háború alatt a 48. gy. e.-del az olasz és orosz fronton szolgált. T. hadnagy. Felesége Polák Jolán, 2 fia van. Tagja a közs. képv. test.-
KISSZENTGRŐT. nek.
hominodszentpáli szentpáli GAVALLÉR GYULA körjegyző * 1883 Mármarossziget. középiskoláit és a tanfolyamot ugyanott végezte. Pályáját Mármarosmegyében kezdte és ott működött 1920 febr. 15-ig, amikor mint menekült j.ző Kisszentgróton lett h. jegyző, 1924-től pedig körjegyző. A Hitelszövetkezet ig. elnöke, ev. egyház t. tagja, vm. th. bizottsági tag.
KEHIDA.
AMBRUS JÁNOS mezőgazd. szakiskola igazgatója * 1901 Mosonújlafu. Középiskoláit és a gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte. Tanári képesítő vizsgát 1924-ben tett. Működését Hódmezővásárhelyen, Somogy &#8226;

szentimrén kezdte és 1925 dec. 3-án neveztek ki Kehidára, a m. kir. Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola tanárává. 1932 óta az iskola igazgatója. Kehida és Vidéke gazdakör ős a mezőgazd. bizotts. elnöke, közs. képviselő, az alsódunántúli mezőgazd. kamara, bizotts. tagja. Több lap szakírója. Felesége Krassovetz Róza.
KEHIDAI M. KIR. DEÁK FERENC mezőgazdasági szakiskola, Deák Ferenc egykori birtokán 1927-ben alakult. A szakiskola két tanévre kiterjedő rendes tanfolyamból és időszaki tanfolyamokból, valamint! internátusból áll. Az iskola tangazdaság1* 480 kat. holdas. Igazgató: Ambrus János.
VÖRÖS GYÖRGY körjegyző. * 1899 Zalaegerszeg. Érettségit Nagyszombaton 1917-ben tett. Utána a 23. tüzér e. az olasz fronton harcolt, majd a nemzeti hadseregben is szolgált. Kitüntetései: II. o. ezüst v. é., seb. é., Károly csk. Pályáját 1919-ben kezdte, a jegyzői vizsgát 1921-ben tette le, majd Zalaszentlászlón és Koppányon s. jegyző volt. Ezután az újonnan alakított kehidai körjegyzőség első jegyzőjévé választották. Felesége Bognár Karolin, 3 gyermeke van.
BARTOS IZSÓ kereskedő *1884. Zalaipáka. Középiskoláit Nagykanizsán végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett. 1910-ben lett önálló Pacsán és azóta vezeti az 1830-ban alapitott céget. Közs. képv., izr. hitk. hitk. előljáró. 1915-ben bevonult a 48. gy. et-hez, az orosz és olasz fronton küzdött és betegen szerelt le. A bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. Felesége Schleiffer Anna.
KUSTÁNY.
gróf BATTHYÁNY ERNŐ nagybirtokos.
* 1855 Kustány. Érettségit Sopronban tett.
1878 óta 2000 magyar holdas családi bir
tokán gazdálkodik. A vm. törvh. örökös
t. A vm. gazd. e. stb. tagja. Feletaége
Robicsek Mária Anna, 2 fia van.
VÖRÖS ISTVÁN molnár, malomtulajdonos.
&#8226; 1907 Keszthely. Középiskoláit ott és Ta
polcán végezte, a kőmíves iparban Kustány -
ban szabadult fel. Ebben 1930 óta önálló,
majd megszerezve a molnári iparengedélyt,
1934 óta malomtulajdonos. Felesége: Hiró
Margit, egy fia és egy leánya van. A ma
lom Vörös István és Tsai cég alatt szerepel
és 1700 óta fennálló vízimalom

170

MEZŐGAZDASÁGI SZESZGYÁR. Alakult 1905-ben Zsigmondházapusztán. Modern berendezésű, 16 HP, évi termelés 605 hektóliter, évi kapacitás teljes üzemmel 2400 hektóliter. 4 embert foglalkoztat. Gyárvezető Lichternstein Béla * 1877 Pozsonyi. Középiskoláit Nagybicsén, szaktanfolyamot 1903-ban Kassán végzett. Több helyen működött, 1920-tól Zalamegyében, először Za-lacsányban volt, 1929, óta: a zsigmondháza,-Jpusztai szeszgyár vezetője. 1914-ben a 7. huszárokhoz bevonult, az orosz fronton súlyosan megsebesült, 33 o/o-os rokkant, mint Bzakasizvezető szerelt le. A II. o. ezüst v. é. tulajdonosa. Felesége: Adler Margit, egy fia van.
NIEDERANGER JÓZSEF m. kir. posta-ímtester. * 1895 Sümeg, ugyanott végezte középiskoláit is. A postamesteri tanfolyamot Pécsett végezte. Működését Sümegen kezdte és 1928 óta Türjén postamester. Az úrikaszinó jegyzője.
PREMONTREI PRÉPOSTSÁG BIRTOKA. Területe 4850 kat. hold. Zala és Vas megye területén. A birtokon kiterjedt állattenyésztést folytatnak, főleg lófajták és sertéstenyésztéssel értek el szép eredményeket. 1933-ban a budapesti tenyészállatvásáron I. dijat nyertek. A birtok cca 204 családot foglalkoztat. Vezetője dr. Novak Béla jószágkormányzó, kanonok, 1923-tól. Az ő vezetése1 alatt a birtok 800 holddal növekedett és ala> kult a tehenészet 200.000 liter tejszín feldolgozással. Ugyancsak ő alapította a ma-dernül felszerelt ipartelepet is.
ROMCSÁK MIKLÓS gyógyszerész. * 1881 Forró. Középiskoláit Budapesten, gyógyszerészi tanulmányait Bécsben végezte, ahol 1911-ben nyerte oklevelét. Működését atyja mellett Kőröshegyen kezdte, majd Nagykárolyban, Nezsideren és 5 évig Bécsben dolgozott. 1913-ban lett önálló Csákváron, majd 18 évig Lebenyben és 1932-ben átvette a Németh Péter által 1923-ban alapított türjei gyógyszertárat. Régi gyógyszerészi családból származik, 102 év alatt 5 gyógyszerész volt családjában. Felesége: Horváth Mária, 3 gyermeke van. Testvére: néhai R. Ernő 1919-ben Génuában olasz hadifogságban hősi halált halt.
ROSENTHAL JÖZSEF gőzmalomtulajdo-JIOS. * 1887 Sárvár. Iskolái után a szülői háznál nyerte szaktudását és 1906-ban önáL

lósította magát. 1922-ben vette át a türjei gőzmalmot, amelynek teljesítőképessége napi 100 mm. Községi képv., a gazdakör pénzt., társaskör t.
TÜRJEI R. KATH. ISKOLA, ősidőktől áll fenn, pontos adat keletkezésléről nincs. A régi iskola ma az igazg. lakás. 2 tanerő működött benne. 1886-ban 2 tanteremmel épült a mai iskola, 1889-ben kibővítették 2 tanteremmel és tanítói szobával. A tanulók száma 300-325 között változik. Jelenlegi vezetője HORVÁTH JÁNOS ig. tanító. * 1876 Alsó-lendva. Oklevelet 1897-ben Csáktornyán nyert. Több helyen működött és 1907 óta Türjén tanít. A megyei th. biz. tagja. A Keszthely-Zálasízentgróti esp. kerület tanítói körének 12 éve elnöke. Több pedagógiai cikke jelent meg. A hitelszöv. h. eln., a levente e. főparancsnoka, a vegyesfear karnagya, stb.
PÁKÖD.
PAKOD ÉS VIDÉKE TEJSZÖVETKEZET. Alapíttatott 1930. Polgár Gyula jelenlegi elnök kezdeményezésére. 99 tagja és 18 póttagja van. Üzle'trészek száma 188 á 5 pengő. Saját ház. Gergely Károly ig. elnök. ügyv. és üzemvezető Rossi Károly.
POLGÁR GYULA gazdálkodó * 1878 Pa-kod. Iskolái, után gazdálkodni kezdett és
1900 óta önálló. A háború alatt 48 hónapi
frontszolgálatot teljesített az olasz, albán
oláh és francia harctereken. Közs. képviselő,
közs. bíró, a tejszövekezett elnöke. Felesége
Nagy Ilona, egy leánya van.
ROSSI KÁROLY tejszöv. üzemvezető * 1874 Budapest. Tanulmányait Budapesten, Meissenben és Reimsben végezte. Bpesten letette az orsz. vizsgáztató bizottság előtt a tej -galzdasági vizsgát. Működött Cegléden és Somogytúrban, onnan került Pakodra. 1914-18-ig a 29. gy.'e.-l a szerb, oláh és olasz fronton harcolt. I. o. számv. őrmester. A seb é. és Károly csk. tulajdonosa. Hat gyermeke van.'
TŰRJE.
dr. BRUCKNER JÁNOS magánorvos *
1901 Zalaszentgrót. Középiskoláit Z.-eger
szegen, egyetemi tanulmányait Pécsett vé
gezte. 1933 febr.-ban nyert orvosi diplomát
és ugyanez évben kezdte Türjén pályáját.
Katonai szolgálatot az 1. h. gy. e.-nél 1924-
28-ig teljesített. A Társaskör tagja.

171

DOEGAI KÁROLY, a Tejszövetkezet
üzemvezetője * 1904 Szerencs. Középiskoláit
Tokajon végezte. Gazd. szakisk. Hódmező
vásárhelyen, tejipari szakiskolát Sárváron
végzett. Működését 1925-ben Türjén kezdte
meg, mint a Tejszöv. üzemvezetője. Veze
tése alatt az üzem óriási fejlődésnek indult;
villamosítás, sajtkészítés stb. Évi termelése
cca 500.000 liter. Az uri Casino, Gazdakör,
Sport B. tagja. &#166; '&#166; &#166;<
DRAGOVITS JÁNOS ker. kéményseprő -mester * 1885 Muraszombat. Ipari képesítését ott nyerte, majd több helyütt mint segéd működött. Vasvárott 6 évig üzletvezető volt, Í56 évi működés után nyerte el a türjei kerületet. 1916-ban a 83. gy. e.-hez bevonult és az összeomlásig szolgált. A NEP tagja. Felesége Horváth Teréz, akivel való házasságából 15 gyermeke született, akikből 7
éi. &#8226;- &#166; .. ; ; > '
FODOR JENŐ állatorvos * 1889 Tótmagyar. Középiskoláit Nagyszombaton, állatorvosi főiskolát Budapesten végzett. Ezután Kolozsvárott keresk. akadémiát és a műegyetem közgazd. fakultását is elvégezte. 1915-ben bevonult a 12. gy. e.-hez és 1918 máj-ig küzdött, amikor mint 50 százalékos &#166;rokkant szeerlt le. 1931-ben ;kezdte működését mint állatorvos 1934. júl. havában Szeged-alsóközponti körállatorvossá választották. 1914-ben szülőfalujából a csehek miatt menekülni kényszerült és ez évben részt vett az ellenforradalomban, amiért a vörösök fogságba vetették.
HALMOS JŐZSEP körjegyző. * 1884.
Tűrje. Középiskoláit Keszthelyen, a közig,
tanfolyamot Szombathelyen végezte el. Pá
lyáját Zalacsányban kezdte meg, ahol 1909-
ben vezető jegyző lett és 1921-"ben Türjén
választották meg körjegyzővé. A levente e.,
tűzoltó e., tejszövetkezet elnöke, a társaskör
alelnöke. '&#166; t
HOMOLY BÉLA állatorvos. * 1904 Budapest, ugyanott végezte középiskoláit és az állatorvosi főiskolát, ahol 1929-ben nyerte oklevelét. Porcsalmán kezdte működésiét, majd 1933-ban Türjén telepedett le. 1932-ben állatorvosi tiszti vizsgát tett. Türjén húsvizsgálással lett megbízva.
KOVÁCS REZSŐ vas- és fűszerkereskedő. * 1897. Tűrje. Iskolái után a kereskedői pályára lépett és 1928-ban önállósította magát.

Türjén. Ezelőtt, mint üzletvezető Sopronban működött. 1915-ben az 51. h. gy. e.-hez vonult be és az orosz és francia fronton volt, majd francia fogságba esett, ahonnan 1920 májusában jött haza. A Károly cs. k. tulajdonosa. A sport és lövész e. tagja.
dr. KULKA HUGÓ magán- és OTI-orvos * 1892 Budapesten, ahol tanulmányait is végezte és 1920-ban avatták orvossá. A II. női klinikán kezdte működését, majd a Po-liklinikán folytatta. 1922 júl.-tói Türjén folytat prakszist. 1914-ben a 6. gy. e.-hez vonult be, a mozgósításkor a szerb, majd orosz-lengyel, B vlögül az olasz frontra vezényelték. 1918 novemberében, mint t. hadnagy szerelt le. Az I. o. ezüst és bronz v. tulajdonosa.
LÁNG JENŐ hentes és mészáros, nagy-vágó. * 1907 Tűrje. Középiskoláit Pápán végezte, majd az ; iparban Zalamihályfán szabadult fel. 1927-ben lett önálló, amikor átvette a L. Nándor által 1904-ben alapított hentes és mészáros céget. Exporttal is intenziven foglalkozik. A helyi sport e. volt titkára, a celldömölki vasutas sport e. alapító tagja. &#166;:-&#166;&#166; ; ;&#166;&#166; ;&#166; . j '
MÁLITS FRIGYES kanonok-plébános. *
1881 Tűrje. Érettségit Keszthelyen tett, teo
lógiát Csornán, egyetemet Budapesten vég
zett. Pappá 1906-ban szentelték. Működé
sét mint h. tanár Szombathelyen kezdte,
majd 15 évig Jánoshidán volt hitoktató, utá
na Türjén 8 évig hitoktató, 1930-tól pedig
plébános. A Hitelszöv. elnöke 1924-től, ve
zetése alatt alakult meg a Szívgárda, a Jé
zus Szíve Szövetség és a Kath. Népszövet'-
ség. &#166; | .'.
TÜSKESZENTPÉTER.
KESSLER BERNÁT ÉS MÖR hengermalom. Ctul.: K. Mór. Alakult 1904-ben. Napi termelése 2 és fél vágón. Keresk. és vám őrléssel foglalkozik. 23 embert alkalmaz. Régebben exporttal is foglalkozott (Ausfctria, Fiume, Trieszt). 1929-ben Z.-egerSzegen a Faluszövetség kiállításán aranyérmet és díszoklevelet nyert. K. Mór * 1877 Batyk Tüskeszentpéteren 1904 óta van, az izr. hk 8 éve elnöke, az izr. szent e., vál. t. vm. th. biz. tag 20 éve, Zala vm. molnár szöv. volt elnöke, a Z,-szentgróti Tak. Pénzt. ig. t. Felesége: Kessler Irén.

172

ZALABÉR.
dr. ERDŐS MÁTYÁS körorvos. * 1893. Zalakoppány. Iskoláit Pápán, az egyetemet Budapesten végezte. Diplomát 1921-ben kapott. 1914-ben a 3. bosnyák gy. ezred kötelékében teljesített szolgálatot a szerb és forosz frontokon. Későb a francia frontra került, ahol elfogták és csak 1920-ban jött haza. Megkapta a következő kitüntetéseket: Károly csapat kereszt, sebesülési érem, bronz Sygmim Laudis a kardokkal. Budapesten különböző kórházakban dolgozott, ma-gánprakszist is folytatott. 1923 óta Zalabéren működik. Számos kulturális egyesület vezető tagja. Nős, felesége Irsa Eleonóra.
néhai br. GUTTMANN LÁSZLŐ nagybirtokos * 1855 Nagykanizsán. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Wienben a keresk. akadémiát látogatta. Életét a családi vállalatok fejlesztésének szentelte. A 914-es háborúban az orosz fronton mint tart. hadnagy küzdött. Megkapta a Sygmun Laudist, a 3. oszt. kat érd. keresztet a kardokkal. 1915 szept 21 ^én hősi halált halt. Emlékét özvegye Klein Róza és 3 leánya ápolják.
KELEMEN JÖZSEP körjegyző * 1881 Zalatárnok. Iskoláit Nagykanizsán a piarista gimnáziumban, a tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1904-ben Pakson mint s. jegyző kezdte és számos állomáshely után 1921 óta Zalabéren működik. Nevéhez fűződik számos községi intézmény létrehozása. Részt vesz a közslég kulturális és társadalmi életében, számos egyesület vezető tagja. A 914-es háborúban a 48. és 82. gy. ezred kebelében szolgál, 38 hónapig volt a fronton, piegkapta a bronz vit. érmet. 1918-ban mint tart. zászlós szerelt le. Felesége Berényi Vanda, 2 fia van.
KELLER REZSŐ kántortanító * Felső-irönök. Iskoláit és a tanítóképzőt Pápáni végezte, 1915-ben nyert oklevelet. Működését Rábagyarmaton mint helyettes tanító kezdte. Néhány helyen tanított csupán, majd 1927-ben Zalabérre került s azóta itt működik. A 914-es háborút a 18. h. gy. ezred kötelékében küzdötte végig. Nevéhez fűződik a köa-ség két szövetkezetének megszervezése. Közs. képv. test. tag., a polgári lövészegylet tagja. Neje Németh. Erzsébet, 3 fia, 1 leánya van.

ZALABÉR ÉS VIDÉKE HITELSZÖVETKEZET, mint az O. K. H. tagja. Létesült 1930. okt. 28-án Keller Rezső kantortanító kezdeményezésére. Tagok száma 380, befizetett üzletrészek száma 548 drb. á 50 pengő. A szövetkezet célja, hogy a gazdáknak a termés értékesítésénél előnyöket biztosítson és őket olcsó szükségleti eszközökkel ellássa. Működése kiterjed az egész környékre. A szövekeze ügykezelésiét 9 ig tag és 4 fel. biz. tag ellenőrzi.
ZALABÉR ÉS VIDÉKE TEJSZÖVETKEZET. Létesült 1932 februárjában. Tagok száma 516, üzletrészek száma 668 drb. á 3 pengő. Az üzletrészek teljes névértékben be vannak fizetve. A szövetkezet célja a környék tejtermelésének hathatósabb értékesítése és a tejárak irányítása. A szövetkezet saját házában, teljes felszereléssel működik. Elnöke Németh Péter, ügyv. igazgató Keller Rezső, akinek kezdeményezésére a szövetkezet létesült. Mellettük számos ig. tag és felügy, biz. tag ügyel a szövetkezet teljes ügykezelésére.
ZALACS1NY.
ifj. ÁRVAY JÓZSEF gazdálkodó * 1886 Kehida. Iskolái elvégzése után gazdálkodáa-sal kezdett foglalkozni. A 48. gy. e.-l 4 és fél évig az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot, a bronz v. é., Károly csk. tulajdonosa. A &#171;Zöldmező E. titkára, tejszöv. ügyv. elnöke, tűzoltóparancsnok, helyi húsbiztos.
ÁRVAY MATILD oki. tanítónő * Zala,-csány. Középiskoláit Sopronban, tanítóképzőt Pápán végezte, ahol 1922-ben nyerte oklevelét. Azóta Zalaosányban oki. tanítónő, Az oltáregyesület vezetője.
KOVÁCS ALADÁR bérlő * 1882 Zala,-gógánfa. A gazd. akadémiát 1904-ben Magyaróváron végezte. Pályáját Ukkon kezdte. Önálló gazda Zalaerdődön lett és 1923 óta Zalacsányban a 650 holdas Meletenszky birtok bérlője. A vm. th. bizottság, közs. képviselőtest., várm. gazd. e., OMGE tagja. Felesége Krausz Irma, 2 leánya van.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ körjegyző * 1893 Bántornya. Érettségit Zalaegerszegen tett. A j:-zői tanfolyamot Szombathelyen 1914-ben ben végezte. Segédjegyző volt Kisszabadkán, innen 1919-ben menekült és Zalaszentgróton, majd Kisszentgróton és Zalakoppányban volt,

173

utóbbi helyen h. körjegyző. 1922 júl. 1-én Zalacsányban körjegyzővé választották. A polg löv. e., levente e. elnöke stb. Felesége Horváth Jolán, egy fia van.
ZALACSÁNY ÉS VIDÉKE TEJSZÖVET-
KEZET. 1927-ben létesült Kiss József és
Nagy János kezdeményezésére. Tagok száma
60. Elnök: Árvay József, 6 ig. tagja és 4
felügy, biz tagja van. Naponta 600 liter tejet
szállít. :&#166;.;-.
ZALASZENTLÁSZLÖ.
KOVÁCS &#8226; ZSIGMOND molnár * 1889 Tüskesizentpéter. Ugyanott szabadult fel a molnáriparban 1905-ben. Mint segéd több-helyütt dolgozott, Kehidán főmolnár volU 1916-ban Zalaszentlászlón lett malombérlő és azóta vezeti a malmot. A közs. képv. test. tagja. Felesége Katona Teréz, 3 gyermeke van.
NÉMETHI JÁNOS körjegyző * 1893 Fel-sőságosd. 1914-ben Nagykanizsán érettségizett, majd a 44 gy. e.-l az orosz fronton ha-colt és fogságba esett, ahonnan csak 1921 ápr. 12-én tudott hazajönni. Pályáját Felső-ságosdon kezdte, majd Szombathelyen a jegyzői oklevelet megszerezte. 1926-ban választották Zalaszentlászlón körjegyzővé. A levente e., polgári lövész e. elnöke, tűzoltó test. főparancsnoka.
PEIDL BÉLA r. k. plébános * 1907 Románd. Középiskoláit és a theológiát Budapesten, Pápán és Veszprémben végezte és 1931-ben szentelték pappá. Mint káplán Le-sencetomajon kezdte pályáját, majd Zalai-szentlászlón lett adminisztrátor, onnan Csurgóra került káplánnak és hitoktatónak és 1933 máj. óta Zalaszentlászló plébánosa. A kath. Legényegylet, Olvasókör elnöke.
RIMMER ARANKA m. kir. postamesternő. * Zalaszentlászló. Középiskoláit Nagykanizsán végezte. Ezután édesatyja mellett, aki helyben jegyző és -positamlesiter volt, kezdte működését. 1922-ben Keszthelyen tette. le a postamesteri vizsgát és azóta önállóan vezeti a z.-szentlászlói III. o. postamesteri hivatalt.
RAUCH PÁL kerekedő * 1882 Jánoháza. Középiskoláit Kőszegen végezte. 1897-ben Sümegen szabadult fel. Mint segéd 8 hónapig Sopronban, majd 16 évig Sümegen dolgozott. 1912-ben Zalaszentlászlón lett önálló. 12 holdas birtokán gazdálkodik. Közs. képv Felesége Tar Mária, 2 gyermeke van.

ZALASZENTLASZLÓI TEJSZÖVETKEZET, mint az OMTK tagja 1932 aug. alakult helybeli gazdák kezdeményezésére. Tagok száma 138. Üzletrész ára 18 pengő, cca napi 700 liter tejet dolgoz fel. Igazg. tagok: Bodor Ferenc, Rérneky Zsigmond ésRauch Pál.
ZALAKOPPÁNT.
KERESZTURY ÖDÖN ny. körjegyző. * 1876 Toponár. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Számos állomáshely után 1899-ben mint jegyző került Zalakoppányba, ahol 1900 vé-&#8226;jén vezető jegyző lett. A 914-es háborúban a 20. népfelkelő ezredben mint gazdasági tiszt szolgált, megkapta a koronás arany &#8226;érdemkeresztet. 1922-ben vonult nyugalomba. Számos társadalmi egyesület vezető tagja volt.
ZALAKOPPÁNY ÉS VIDÉKE KERESZTÉNY FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET. 20 pengős üzletrészekkel alakult 1906-ban. Alapítók: Novak Domonkos plébános, Keresz-tury Ödön ny. körjegyző, Oláh Zsigmond, Magyar László, Gayer Mihály, Düh Elek. 1920-ban került a Hangya kötelékébe 1000 drb egyenként 4 pengős részjeggyel. Mű ködése kiterjed a környékre.
FARKAS JÁNOS Hangya üzletvezető. * 1891 Zalakoppány. 1909-ben szabadult, dolgozott mint segéd több nagyobb vidéki városban. 1913-ban bevonult a -48. gy. ezredhez, és háború alatt az orosz, olasz fronton harcolt. 3 izben sebesült, 1920-ban lett a Hangya üzletvezetője. Tagja a község kulturális egyesületeinek.
KERESZTES IGNÁC kath. plébános. &#8226; 1901 Rábakecöl. Veszprémben érettségizett, ugyanott végezte a teológiát. 1924-ben felszentelték. 1933 óta Zalakoppányban plébános. Községi képv. t, iskolaiszéki eln., a Szivgárda megalapítója.
R. KATH. PLÉBÁNIA. 1784-ben alakult, miután hosszabb idő óta a régi plébániai megszűnt. 1300 lelket számlál. Ide tartozik az iskola is. A templom barokk stílben épült. A község teljesen r. katolikus.
HORVÁTH DEZSŐ körjegyző. * 1885 Káptalanfa. 1904-ben Sopronban érettségizett. 1906-ban végezte Szombathelyen a tanfolyamot. Működését mint segédjegyző Zalakoppányban kezdte meg és 1922-ben körjegyző lett. Polgári lövészegylet elnöke. Neje: Papp Karolin tanítónő, 3 gyermeke van.

174

ZALAKOPPÁNY ÉS VIDÉKE HITELSZÖVETKEZET, mint az OKH tagja. Létesült 1914-ben Keresztury Ödön kezdeményezésére. 130 tagja van, az üzletrészek száma 110 á 40 pengő. 6 igazgatósági tagja, 4 felügyelő bizottsági tagja őrködik a helyed vezetés felett. A szövetkezet működése nagy előny a helyi gazdák részére, mivel olcs,6 áron adja a szükséges cikkeket.
FÜGGELÉK.
CSÖMÖDÉR.
PAMMER JENŐ körjegyző *1901 Vasvár. Érettségit Zalaegerszegen tett, oklevelet Szombathelyen szerzett. Működött Felsőpagy-on, Nován és legutóbb Csömödér községben ahol 1929-ben körjegyzővé választották. Az iskolaszék és testnev. biz. elnöke.


A *-jel a "született" szót helyettesíti.