Közös halászati politika
Akvakultúra az Európai Unióban
Extenzív akvakultúra a Cseh Köztársaságban: Halak begyűjtése.© Zbyněk Mejta
Extenzív akvakultúra a Cseh Köztársaságban: Halak begyűjtése © Zbyněk Mejta

Az akvakultúra: sokrétű valóság

Az akvakultúra nagyon változatos ágazat, amely nem csupán tengeri és édesvízi halak tenyésztését, hanem puhatestűek és rákfélék termelését is magában foglalja, különböző tenyésztési típusokban és különböző módszerekkel előállítva: nyitott vagy zárt, extenzív vagy intenzív tenyészetekben, a szárazföldön, tavakban vagy medencékben – amelyeket folyók, sőt akár felszín alatti vizek táplálnak –, a part menti vizekben, vagy a part menti nyílt vizekben. Bár kezdetben kisipari tevékenységként indult, ezen ágazat bizonyos ágai napjainkban egy csúcstechnológiát képviselő iparág minden jellemzőjével rendelkeznek. Az ágazatra továbbra is nagymértékben jellemző a kis- és középvállalati struktúra, ma már azonban az ágazat legfontosabb szakaszait bizonyos nagyvállalatok integrálják (a halak szaporodása és hízlalása, táplálás, feldolgozás és forgalomba hozatal).

Erőteljesen növekedő ágazat

Világszinten ami az élelmiszeripari termelést illeti, az akvakultúra az az ágazat, amelyben évi 6 és 8% közötti átlagos növekedéssel a legjelentősebb a bővülés. A világtermelés 2006-ban gyakorlatilag elérte az 52 millió tonnát (a növényi termékek nélkül), azaz az ezredforduló óta egyharmad résszel növekedett. Mindössze 6 év alatt! Ez a haladás elsősorban az Ázsiában és Dél-Amerikában tapasztalható látványos növekedéssel magyarázható. Napjainkban az akvakultúra szolgáltatja már a világszinten emberi fogyasztásra szánt halak, rákfélék és egyéb puhatestűek közel felét.

Lehetőség, amelyet Európának meg kell ragadnia

Napjainkban az európai akvakultúra nem részese teljes mértékben a világméretekben tapasztalható szárnyalásnak. Valójában már fontos gazdasági tevékenységről van szó , az EU-27-ek átfogó akvakultúra-ágazati termelése 1995 és 1999 között 3-4%-kal növekedett, míg 2000 és 2006 között az EU termelése stagnált. Mivel az európai fogyasztók halak és kagylófélék iránti kereslete folyamatosan nő, és a halászatból származó partra tételek is korlátozva vannak, az import napjainkban az európai fogyasztás több, mint 60%-át teszi ki.

Ezért az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez és a Miniszterek Tanácsához intézett közleményében javasolja, hogy „Fenntartható jövő építése az akvakultúra számára – Új lendületet kell adni az európai akvakultúra fenntartható fejlődését célzó stratégiának”.

A következő oldalakon további információkat találnak az európai akvakultúráról, valamint a fenntartható fejlődésének biztosítását szolgáló bizottsági stratégiáról.

 

 
 
 
Legutolsó frissítések: 15.05.2009
Nyomtatás  |  Vissza az oldal tetejére