Nőifoci.com

Smuczer Angéla szinte mindent elért már, amit csak egy magyar női futballista elérhet. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – öröm hallgatni, milyen lelkesen beszél a terveiről. Ahogy hallgatja őt az ember, ráis jön: talán éppen ez az ő titka: elhivatottsága, a futball iránti alázata.

- Vágó Attila szövetségi edző azt írta blogjában, szerinte te voltál az MTK vezéregyénisége a Viktória ellen. Miként vélekedsz csapatod és saját magad teljesítményéről?

+ Örülök, ha Vágó Attila így látta. A saját teljesítményemet nem szeretném értékelni. De úgy érzem, hogy ezen a mérkőzésen minden téren a Viktória fölé nőttünk. Jobban alkalmazkodtunk a körülményekhez, a második félidőben a széllel szemben pedig okosan, taktikusan játszottunk, igazi csapatként küzdöttünk.

- Ez a győzelem a bajnokság sorsát is döntően befolyásolhatja?

+ Fontos volt ez a győzelem, lépés- és lélektani előnybe kerültünk a Viktóriával szemben, de messze még a bajnokság vége, addig bármi megtörténhet. Úgy érzem, ha tudjuk a saját játékunkat játszani, elkerülik a csapatot a sérülések, koncentráltak maradunk és nem bízzuk el magunkat, akkor meglesz a bajnoki cím.

- Téged a női labdarúgás kedvelői védekező középpályásként tartanak számon. Mindig is ezen a poszton játszottál?

+ Pályafutásom elején az Eger csapatában csatárként kezdtem, de az edzőm, Szabó Ilona, hamar megtalálta a nekem való szerepkört védekező középpályásként. Innentől kezdve általában ezen a poszton szerepeltem, de kényszerhelyzetből játszottam jobb hátvédet is.

Szeretek ezen a poszton játszani, úgy érzem, itt tudom legjobban segíteni a csapatomat.

- Mi a jó védekező középpályás legfőbb ismérve?

+ Egy jó védekező középpályásnak elsősorban stabilitást kell adnia csapatának. Nem látványos feladat, de annál hasznosabb. Állandóan a labda mögött kell lennie, ütközni, labdát szerezni és utána jó százalékban megjátszani azt, esetenként felérni a támadásokhoz.

- Minek köszönhető, hogy évek óta az egyik legjobb átlagteljesítményt nyújtó magyar labdarúgó vagy?

+ Elsősorban a sok munkának köszönhető. Mindig is szerettem edzeni, próbálom kihozni magamból a legtöbbet. Talán a legfontosabb a sportág iránti alázat. Sok mindent alárendeltem a focinak, ugyanakkor rengeteg élményt, örömöt és sikert kaptam vissza. Azt mondják, hogy az átlagnál nagyobb a munkabírásom, jó az ütemérzékem és az évek alatt letisztult a játékom.

- Sokak szerint kinőtted már a magyar bajnokságot. Tervezed, hogy a közeljövőben újra légióskodj? A játékstílusodnak melyik nyugati bajnokság feküdne leginkább?

+ Már nem tervezem, hogy idegenlégiósnak álljak, de ha kapnék egy visszautasíthatatlan ajánlatot, elgondolkodnék rajta… A játékstílusom alapján talán a német bajnokság állna a legközelebb hozzám.

- Két évig Franciaországban a Compiegne csapatában futballoztál. Hogyan gondolsz vissza erre az időszakra?

+ Franciaországra mindig szívesen gondolok vissza. Megismertem egy új országot, egy új kultúrát. Kipróbálhattam magam egy erős bajnokságban, jó csapatok és jó játékosok ellen játszhattam hétről hétre. A francia labdarúgás utánpótlás és felnőtt szinten is az elitbe tartozik.

Úgy érzem minden téren fejlődtem. Mind emberileg, mind a játékomat tekintve, jó hatással volt rám az a két év. Letisztult a játékom, lehiggadtam és valamelyest elsajátítottam a franciákra jellemző pozitív életszemléletet.

- Két év után mégis a hazatérés mellett döntöttél. Mi volt ennek az oka?

+ A vezetők nem tartották be a szerződésben foglaltakat, ezért hazajöttem, és folytattam a munkámat és jogi tanulmányaimat. Az a klub, amelyből előtte itthon játszottam, időközben megszűnt, továbbá a válogatottból az összes feminás játékost ismertem, így hozzájuk igazoltam.

- Tavaly nyáron mégis eljöttél onnan, és az MTK-ba igazoltál. Mi indokolta a klubváltást? Hogyan érzed magad a kék-fehéreknél?

+ Aki igazán ismer, az tudja, hogy miért döntöttem a váltás mellett. Nagyon jól érzem magam jelenlegi klubomban, sikerült beilleszkednem és a fiatalokkal is megtaláltam a közös hangot. Az MTK-nál minden adott a jó szerepléshez és csak a futballra kell összpontosítani.

- Hosszú távra tervezel a labdarúgásban és jelenlegi klubcsapatodban?

+ Amíg jól érzem magam, örömömet lelem a játékban és egészségem engedi, addig mindenképpen szeretnék játszani. A szerződésem a bajnokság végéig szól az MTK-val.

- Ahogy korábbi csapataidnál úgy az MTK-ban is folyamatos jó teljesítményeddel hívod magadra a figyelmet. Mi a titkod?

+ Nincs ebben semmi titok. Becsülettel végigdolgoztam a felkészülést és kezd beérni az elvégzett munka. Rengeteg meccs van a lábamban, elég rutinos vagyok. Edzésen és mérkőzésen csak a játékra kell figyelnem, így egyenletes teljesítményre vagyok képes. Érzem a bizalmat az edző és játékostársak felől, ez nagyon sokat jelent számomra.

- Tavalyelőtti súlyos sérülésed után nagyon aggódtunk érted. Miként sikerült átvészelned ezt az időszakot, majd később visszanyerni korábbi formádat?

+ 2008. augusztusában, egy felkészülési mérkőzésen elszakadt az elülső keresztszalagom, és a meniscusom is megsérült. Kilenc hónapot kellett kihagynom. Visszatérésem nem volt zökkenőmentes, sokáig nem találtam a helyemet a pályán, türelmetlen voltam magammal szemben, az elején nem igazán ment a játék, az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom, de a barátok és ismerősök tartották bennem a lelket és sikerült felállnom a padlóról. A rehabilitációban Turtóczki Sándor segített, neki köszönhetem, hogy visszanyertem a sérülésem előtti formámat, szinte a nulláról épített fel újra. Ezúttal is szeretném megköszönni neki ezt a rengeteg segítséget.

- Minek köszönhető az, hogy a kapu előtt is remekül feltalálod magad?

+ Az utóbbi időben sokat fejlődtem az előrejátékban is. Az edzőm állandóan hangsúlyozza, bátran vállaljam el a lövéseket, mi baj lehet belőle? Legfeljebb beakad. Szerencsére tavasszal már két gólt szereztem. Azonban számomra fontosabb a társaim kiszolgálása, a lényeg, hogy megnyerjük a mérkőzést, mindegy kinek a góljával.

- Térjünk rá a válogatottra is, amelyben szintén kulcsember vagy. A múlt heti Szlovákia elleni mérkőzéseket miként értékeled?

+ A Telkiben rendezett találkozót meg kellett volna nyernünk. Az első félidőben sok helyzetet dolgoztunk ki, de sajnos nem sikerült értékesíteni azokat. A végén ez megbosszulta magát, és egy elkerülhető góllal egyenlítettek a szlovákok. A kinti mérkőzésen reális eredmény született, mondom ezt annak ellenére, hogy egy kicsit lejtett a hazai pálya. Ezen a mérkőzésen nem voltunk elég frissek és az utolsó passzokat elrontottuk. Mindkét mérkőzés jól szolgálta a felkészülést a vb-selejtezőkre. A szövetségi kapitány minden játékosnak lehetőséget adott, kísérletezhetett és így összeállhatott a fejében a bosnyákok elleni legütőképesebb csapat.

Szerencsére kiütköztek a hibáink is, amiket a hátralévő időben ki kell javítanunk. Úgy érzem elegendő lesz ez a két-három mérkőzés, hogy formába lendüljünk és sikerrel vegyük az első akadályt, a bosnyákok elleni mérkőzést

- Bármennyire is furcsa, a válogatott keret legrutinosabb játékosai közé tartozol. A csapat ifjú titánjai szoktak tőled tanácsokat kérni?

+ Érdekes helyzet állt elő a válogatottnál. Nagyon fiatal a csapat, pár rutinos játékossal kiegészítve. Mindenben próbálom segíteni a fiatalokat. Vannak játékosok, akik kikérik a véleményemet, tanácsot kérnek. Tudom milyen sokat jelent egy fiatal játékosnak, ha érzi, hogy bíznak benne, és bátran fordulhat a rutinosabb, idősebb játékosokhoz. Én is így voltam ezzel mikor fiatalon bekerültem a válogatottba.

- Miben jobb ez a mostani válogatott, mint a két-három évvel ezelőtti? Minek köszönhető ez a várakozáson felüli eredmény? Mikorra érhet be a társaság? Mire számítasz a hátralévő mérkőzéseken?

+ Korábban is voltak jó játékosaink, kiemelkedő egyéniségeink a válogatottban, de valamiért nem jöttek az eredmények. Úgy érzem, hogy Vágó Attilának és stábjának nagy szerepe van az eddigi sikerekben. Megtalálta az összhangot a fiatal és rutinos labdarúgók között, igazi csapatként küzdünk a pályán. Pár éven belül még erősebb lesz a válogatott, beérnek a fiatalok, meglesz a nemzetközi rutinjuk és kijuthatunk egy világeseményre. A mostani selejtezősorozat megmutatta, hogy az esélyesebb csapatokkal most már fel tudjuk venni a versenyt, csak hinni kell magunkban, egymásban, csapatként kell funkcionálnunk, és a végsőkig kell küzdenünk.

Nem szeretnék előre számolgatni. Most az a legfontosabb, hogy a bosnyákok ellen megszerezzük a három pontot, az idegenbeli mérkőzéseken pedig bármi megtörténhet és a végén meglátjuk ez mire lett elég.

- Elégedett vagy eddigi pályafutásod során elért eredményeiddel?

+ A pályafutásommal elégedett lehetek, de még vannak terveim, céljaim. Itthon szinte mindent elértem, voltam bajnok, kupagyőztes, játszottam a BL-ben, válogatott lehetek. Kipróbálhattam magam egy nívós külföldi bajnokságban. Az Universiade is örök élmény marad! Egy hiányérzetem azért van, szerettem volna kijutni egy világeseményre… talán még ez az álmom is valóra válhat!