Kutatás / Aktuális

A baloldali szavazók sem hisznek Mesterházynak

2010.01.26.
A Fidesz stabilan őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi listáján. Orbán Viktort látnák a legtöbben Magyarország következő miniszterelnökeként. Bokros Lajos, az MDF kormányfőjelöltje több tekintetben szimpatikusabb a baloldali szavazók számára, mint Mesterházy Attila.

Fidesz - MSZP  59:23

A Fidesz továbbra is stabilan őrzi vezető helyét a pártok népszerűségi listáján: a legnagyobb ellenzéki párt az összes megkérdezett körében 33 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg az MSZP 16 százalékos eredményt érne el egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választóközönségen belül. A felmérés szerint a kisebb pártok közül csak a Jobbik érné el a parlamentbe jutási küszöböt (5%).

A biztos szavazó pártot választók körében még inkább megmutatkozik a legnagyobb ellenzéki párt tetemes előnye. Ezen a bázison belül a Fidesz 59 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a jelenlegi kormánypárt (MSZP) 23 százalékos támogatottságával szemben. A harmadik legerősebb politikai erő továbbra is a Jobbik (10 %), ennél jóval kisebb támogatottságot tudhat maga mögött az MDF (4%), az LMP (2%), valamint az SZDSZ (1%).

Bokros Mesterházyt szorongatja: Küzdelem a baloldali szavazókért

A megkérdezettek legnagyobb arányban (34%) Orbán Viktort választanák miniszterelnöknek, míg Mesterházy Attilát 13, Bokros Lajost pedig 12 százalékuk látná csak szívesen a kormányfői székben. Vona Gábor miniszterelnökségét a megkérdezettek 4 százaléka támogatja. Az erőviszonyokat jól szemlélteti, hogy a három jelölt együttes támogatási aránya sem éri el Orbánét.

A magukat jobboldalinak valló válaszadók több mint háromnegyede (78 %) Orbán Viktort látná legszívesebben miniszterelnöknek, míg 7 százaléka Vona Gábor mellett teszi le a voksát. Csupán 2 százaléknyian vannak azok a jobboldali elkötelezettek, akik Bokros Lajost látnák szívesen kormányfőnek. Mesterházy Attila kormányalakítását egyetlen jobboldali elkötelezettségű válaszadó sem támogatja.

Még az önmagukat centrumhoz közelállónak vallók közül is csupán 10 százaléknyian támogatják Mesterházy Attila miniszterelnökségét. E szavazói csoport körében is Orbán Viktor vezet (27 %), Bokros Lajost 17 százalékuk, Vona Gábort viszont mindössze csak 3 százalékuk látná szívesen miniszterelnöknek.

A magukat baloldalinak valló válaszadók esetében ugyan a legnagyobb támogatottsággal (42 %) az MSZP miniszterelnök-jelöltje bír, de minden ötödik baloldali elkötelezettségű válaszadó (21 %) Bokros Lajost szeretné kormányfőnek. Orbán Viktorra a magukat baloldali szavazóknak tekintők 8, míg Vona Gáborra 1 százaléka tenné „voksát\". A baloldali politikai elkötelezettséggel rendelkező válaszadók ugyanakkor több mint egynegyede (28 %) nem tudta megnevezni, hogy kit látna legszívesebben a miniszterelnöki székben.

Orbán a legalkalmasabb

A Századvég Alapítvány a kormányfőjelöltek imázs-vizsgálatát is elvégezte. Ennek során hat pozitív politikusi tulajdonságot alapul véve teszteltük a jelöltekkel kapcsolatos véleményklímát. Az adatok elemzéséből az látszik, hogy Orbán Viktorról minden tekintetben jóval pozitívabb képet festenek a magyar választók, mint politikai riválisairól.

Az imázs-vizsgálat szerint Mesterházy nem jelent alternatívát a Fidesz elnökével szemben. A szocialisták és a Fidesz jelöltje közötti megítélés a munkahelyteremtés, a hatékony problémamegoldás, a külföldi elfogadottság és az erőskezűség vonatkozásában négyszer, az emberekkel való törődés dimenziójában is több mint háromszor kedvezőbb Orbán javára.

Szembeötlő, hogy az országgyűlési bejutásért küzdő MDF jelöltje, Bokros Lajos több összevetésben is jobban teljesített, mint a biztos parlamenti helyet magáénak tudó Mesterházy Attila. Az MSZP szavazótábora tehát hiába nagyobb, mint a Demokrata Fórumé, Mesterházy jelölésével a felmérés tanúsága szerint a szocialisták még a baloldali szavazók között is hátrányos helyzetbe hozták magukat. A MSZP törzsszavazói között vannak ugyanis a legtöbben olyanok, akik elégedetlenek saját jelöltjükkel.

A kutatás módszertana:

A Századvég a Kóddal közös választáskutatási programja keretében kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2010. január 4-10. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

 

Dia1_1.JPG
 
Dia2_1.JPG
 
Dia3_1.JPG 
 
Sz_jan2010.jpg