Vízitúra az Ipoly alsó szakaszán

Táv: 
74 km
Útvonal: 
Ipolyhídvég-Ipolyság-Ipolyvisk-Letkés-Szalka-Szob

 

Vízitúra az Ipoly alsó (Ipolyhídvég-Szob) és középső (Kalonda-Ipolyhídvég) szakaszán

Az utóbbi években a hazai vízitúra palettán új színfoltként jelent meg az Ipoly folyó. Határjellegéből következően a nagyközönség elől évtizedekig elzárt terület a rendszerváltás óta újrafelfedezésének virágkorát éli. Az alábbi ismertetővel - földrajzi adatok, terület megközelíthetősége, 2002. májusi állapot leírása, hasznos tudnivalók - elsősorban azoknak a vízitúrázóknak nyújtunk segítséget, akik a folyó Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) alatti szakaszát szeretnék felfedezni - a kiadvány térképoldalai is ezt a területet ábrázolják.

...

Földrajzi adatok

Az Ipoly a szlovákiai Vepor hegységben, 1000 m körüli magasságban ered, az országhatárt Ipolytarnócnál 164 m tengerszint feletti magasságon, Drégelypalánkot 128 m éri el, és Szobnál torkollik a Dunába (104 m tszf). Az alsó Ipoly-völgy (Drégelypalánk-Szob) a folyó 254 km-es hosszúságából mintegy 75 km-t foglal magába. E szakasz nagyobb mellékvizei közé Szlovákiában a Krupinica és a Štiavnica, Magyarországon a Kemence- és a Börzsöny-patak tartozik. A középső Ipoly völgyében (Kalonda-Drégelypalánk) a folyó 83 km hosszan kanyarog. A legjelentősebb vízfolyások magyar oldalon a Dobroda, a Fekete-víz és a Lókos-patak, Szlovákiában a Tisovník, a Stracinský-potok, a Krtíš és a Čebovský-potok. Az Ipoly a kis vízgyűjtő terület (kb. 5.100 km2) és a viszonylag kevés csapadék miatt többnyire kis vízhozamú, de szélsőséges változásokra képes: esőzések idején a folyó vízhozama egy-két napon belül is a többszörösére duzzadhat. Kis vízállás (8-10 %-os medertelítettség) esetén átlagos sebessége csupán 3-4 km/h, ami a duzzasztók előtti 4-5 km-es szakaszon tovább csökken. Ebben az időszakban átlagos mélysége is csekély, 0,5-1,5 m, mélyebb vizek (2-3 m, esetleg 5 m) csak a kanyarokban és a duzzasztók előtt találhatóak. A folyó szélessége a középső szakaszon átlagosan 8-10 m, míg az alsó részen 10-15 m között változik, de a meanderező szakaszokon 4 m-re is összeszűkülhet. Ugyanakkor a duzzasztók előtt 20-25 m széles is lehet. A víz hőmérséklete nyáron 22-23 C˚, kánikula esetén 25-28 C˚.

Vízi akadályok:

a) Duzzasztók. Az Ipolyon Kalonda alatt kilenc duzzasztó található. Ezek helyszínei a folyón lefelé haladva: Kalonda, Ráróspuszta, Dejtár-Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Ipolyvece-Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom), Ipolyság (Šahy), Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom), Szete (Kubáňovo), Tésa-Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec), Ipolytölgyes-Ipolykiskeszi (Malé Kosihy).

A duzzasztók többsége a bős-nagymarosi vízierőművel összefüggésben, egy típusterv alapján épültek. A duzzasztók előtt található lépcsőknél kikötve a legkönnyebb a hajókat a partra emelni, majd mintegy 60 méteren kézben szállítva újra vízre tenni. Az átemelés egy-két hajó esetében 25-30 percet vesz igénybe. A duzzasztóknál is lehet éjszakázni, így egy ki- és bepakolást megspórolhatunk, majd másnap reggel úszhatunk a létesítmény feletti mélyebb vízben. Viszont a duzzasztók környékén - erdő hiányában - tűzifát nehezebb találni.

b) Torlaszok. Ezek az egész folyót keresztben elzáró, fahulladékból és szemétből álló, növényzettel benőtt akadályok 5-10 m, sőt esetenként akár 25 m hosszúak is lehetnek. Mivel a csónakból való kipakolás, a partraszállás és a hajó átemelése a leginkább időigényes módja az akadályok megkerülésének, ráadásul a torlasz megkerülését a magas partfal is akadályozhatja, ezért egy rutinos vízi túrázó irányításával próbáljunk meg „áttörni". Ilyenkor a nehezebb csomagokat kitesszük, egy ember a csónakból, egy pedig a torlaszról „áttolja" a hajót az akadályon. A vékonyabb, bedőlt fákat kézi fűrésszel is eltávolíthatjuk az útból.

c) Sellők, zúgók. Cölöpsorokon, természetes vagy mesterséges kőtorlaszok felett átbukó vizen átevezni ügyességet kívánó feladat. Nagyobb vízhozamnál ez az ún. Ỵ-ban lehetséges, ahol a legmélyebb, leggyorsabb folyású a víz. Kisvíz idején a csónakból kiszállva, azok mellett lépkedve ereszthetjük le hajóinkat. Legyünk óvatosak a zúgót követő, kavargó víznél.

Tapasztalataink szerint 9-10 %-os medertelítettségi szint alatt az Ipoly nehezen kenuzható, így számos zúgóval, zátonnyal kell megbirkóznunk. Ennek megfelelően alacsony vízállásnál nem javasoljuk túra szervezését a folyóra. (Az Ipoly vízállási, így medertelítettségi adatait megnézhetjük az Interneten a www.hydroinfo.hu alatt.)

A folyó nehézségi besorolása:

Az Ipoly nehézségi foka nehezen meghatározható, mivel síkvidéki folyóként nem gyors folyású, de a meanderező szakaszokban gyakoriak az akadályok, a zátonyok, a duzzasztók után pedig a folyása felgyorsul. A folyó sebességét az esőzések idején fellépő gyors vízhozam-növekedés is befolyásolja. Besorolása többnyire ZW-A,B, de egyes szakaszokon, például Nógrádszakálnál, Tésánál és a damásdi szurdokban WW-I-re is változhat. (Szelíd vizek: ZW-A álló vagy lassú víz 0-4km/ó; ZW-B folyóvíz 4-6 km/ó; ZW-C 6-7 km/ó vagy nagyobb sebességű akadálymentes vizek. Vadvizek: WW-I-II-III-IV-V-VI. Az I. a könnyű, a VI. a legnehezebb - gyors folyók különböző akadályokkal.)

 

Túra Ipolyhídvég és Szob között

Túránk kiinduló pontja a szlovákiai Ipolyhídvég. Miután felszerelésünket vízhatlan hordókba, és dupla nejlonzsákokba helyeztük, vízre szállhatunk (74 fkm). Mintegy 1,5 km megtétele után jobb oldalon egy XIX. sz. eleji kőhíd maradványai tűnnek fel. Ezzel szemben található a drégelypalánki vasútállomásról levezető földút vége.

A Drégelypalánk és Parassapuszta közötti 12 kilométer hosszan kanyargó, meanderező, szabályozatlan folyószakasz igazi gyöngyszem a hazai vízitúra útvonalak között. Megkapó látványt nyújtanak a keskeny, néhol szinte karnyújtásnyira összeszűkülő folyót szegélyező ártéri ligetek, váratlan meglepetéseket tartogat a madárritkaságokat is felvonultató élővilág. A haladást ugyan akadályozzák, de a változatosságot fokozzák a folyót teljes szélességben, több méter hosszan elzáró torlaszok. A 2000 nyarán vízitúrázók itt négy torlaszt - az elsőt Ipolyhídvég után pár 100 méterre - találtak.

Az ipolysági duzzasztó (58,5 fkm) előtt 3-4 km-re a szabályozott folyó kiszélesedik, a víze mélyebbé és lassabbá válik. Átlagos tempóval haladva a vízreszállástól számított 5-6 óra múlva érkezhetünk a keresztgáthoz. Ezen átemelve és tovább evezve rövidesen jobbról feltűnik az ipolysági templom tornya, majd egy nyílegyenes szakasz után az első ipolysági híd következik (ezen megy át a nemzetközi E77-es jelzésű főút). A második, úgynevezett pereszlényi híd (56,7 fkm) után 300 méterre, jobb oldalon kitűnő táborhelyet találunk. Vásárlási igény esetén az ipolysági hidaknál érdemes kikötnünk, innen rövid időn belül elérhetjük a város főterét. Pénz könnyen váltható, a lakosság többsége beszél magyarul.

Pereszlény (Prešeľany nad Ipľom) előtt, a vasúti híd alatt régi fahíd roncsai intenek óvatosabb haladásra. A folyó ezen a szakaszon az ipolyviski duzzasztóig 20-25 m széles, nagyon lassú, mélysége 8-10 %-os medertelítettség mellett 1-1,5 m körül változik. Az Ipolyt Pereszlényig egy szakaszon ritkás ligetek, később erdő, a bal parton 15-20 m magas, növényzettel benőtt homokkő-falak kísérik. A viski duzzasztó (49 fkm) után a meder zátonyossá, néhol sellőssé válik. Az első viski híd után 2-300 méterrel egy zúgón, majd egy kis sziget után két újabb híd alatt (44,9 és 43,2 fkm) - az utóbbi hídnál erős zúgón - haladunk át. Ipolyvisk (jobbpart) alatt a folyó keskenyebb és mélyebb, sok a bedőlt fa. Közvetlenül a szetei pontonhíd (39,4 fkm) után egy hosszabb sellőn kelhetünk át, majd egy festői szakaszhoz érünk. Jobbról 20-30 m magas, zöld és barna mohákkal benőtt homokkő-falak magasodnak, amelyek tövében a folyó sodrása által kivájt kis kör alakú medencékben hidegvízű források fakadnak. A Tésa előtti vasúti hídnál (36,1 fkm) a térképen jelölt - kisvízkor nehezen érzékelhető - szigetet jobbról megkerülve érjük el újra a határt, amelytől fogva a balpart újból Magyarországhoz a jobbpart Szlovákiához tartozik.

Az ipolyszakállosi duzzasztótól (33, 7 fkm) a falu központja 500 méterre található a jobb parton. Két kilométer után egy bedőlt fával nehezített zúgó jobb oldalán kelhetünk át, majd rövidesen egy torlasz bal oldalán vontatjuk át hajóinkat. Mélyvízű, nagy S-kanyar után újabb sellők teszik változatossá a túrát, balról a 15 m magas tésai partfal tornyosul a víz fölé. A vámosmikolai nyílegyenes szakasz végén egy zúgó jön. A Börzsöny-patak torkolatával (26,2 fkm) szemben, homokos helyen fürdőhely fekszik, ahol megpihenhetünk. A község után közvetlenül még két zúgón kelünk át. Lejjebb, Istvánmajor alatt már fennakadások nélkül evezünk a visszaduzzasztott, és ez által kissé egyhangúbbá váló szakaszon.

Ipolykiskeszi duzzasztója (17,3 fkm) alatt a vízben puszta kézzel tapogatózó horgászokkal találkozhatunk. A vízpart alatti mélyedésekben, a gyökerek közül 10-20 dkg-os domolykókat, márnákat, néha több kilogrammos csukákat is szedhetnek elő.

...

A balparti Letkés és a jobbparti Ipolyszalka (Salka) közelsége miatt itt bevásárolhatunk, és friss vizet szerezhetünk be a településeken.

Kavicspadok mellett továbbsurranva, egy nagy kanyar után a Burda és a Börzsöny hegység által közrefogott damásdi szurdokba érkezünk. A szurdok bejáratánál, Lelédhídmajornál (balpart), egy sziget közelében kitűnő táborhelyek találhatóak. A kőomladékos falak mellett továbbevezve egy zúgón kelhetünk át. Három-négy kilométeres gyorsabb, gyönyörű folyószakasz után a folyóvölgy kiszélesedik, bal oldalt feltűnnek Ipolydamásd házai, míg jobb oldalt a vízparton sorakozó nyárfasor mögötti keskenyebb rét után Helemba (Chľaba) kertjei, gyümölcsösei üdvözlik a túrázókat. Az ipolydamásdi híd maradványai (3,5 fkm) után a folyó síkvidéken, nagyobb kanyarokkal tűzdelve halad. A közelben található gémtelepet a gémek erősen savas ürüléke miatt kiszáradt fák látványa jelzi. Egy erőteljesebb jobb kanyart követően felsejlenek Szob (balpart) háztetői, majd egy egyenes szakasz után elérjük a szobi vasúti hidat (0,5 fkm) és a torkolatot.

A dunai evezés az Ipolyhoz képest nagy változást jelent. A folyam sokkal szélesebb (néhol 800 méteres), mélyebb, gyorsabb és hidegebb vizű. A folyó a nagyobb testű, gyors, szárnyas és légpárnás hajók és a szél miatt hullámzik, egy-egy sarkantyú mögött örvényes is lehet. A Duna ugyan kevésbé változatos, mint az Ipoly - hiányoznak a bedőlt fák, torlaszok, zúgók -, viszont a Dunakanyar fenséges látványa kárpótlást nyújt minden természetszerető túrázónak.

...

Hasznos tudnivalók:

A túra hossza: Az Ipoly Ipolyhídvég és Szob között 74 km, a Duna Ipoly-torkolat és Budapest (Római-part) között 49 km hosszúságú. A túra 4 nap alatt teljesíthető.

...

Megközelítés: Tapasztalataink szerint az Ipolyhoz kenut vasúton szállítani szinte lehetetlenség, ezért a gépkocsival, teherautóval való megközelítést javasoljuk. A túraleírásokban ajánlott Ipolyhídvéget Budapest irányából a Vác - Rétság - Parassapuszta határátkelőhely - Ipolyság - 527. sz. út - Ipolyhídvég útvonalon, forgalomtól és az időjárási viszonyoktól függően 2,5-3 óra alatt érhetjük el. A vízre szállás helyszínére a falun áthaladva, annak határától mintegy 300 méterre, egy kis híd előtt jobbra fordulva, földúton jutunk le.

...

Táborhelyek: Kenutúrák alkalmával az éjszakai táborozáshoz olyan helyet érdemes keresni, ahol a parton könnyű kikötni csónakkal, nem túl meredek a partfal, és a folyót rét szegélyezi. Az Ipolyt tapasztalataink szerint szinte teljes hosszában kellemes üde legelők, kaszálók, ligetes erdők kísérik, a települések nem fekszenek messze egymástól, így táborozásra alkalmas helyet könnyen találunk. Azonban három szempontot vegyünk figyelembe táborhelyünk kijelölésénél. Csak annak az országnak a partján táborozhatunk, amelynek a felségvizén hivatalosan haladtunk. Másrészt Balassagyarmat és Parassapuszta valamint Ipolydamásd és Szob között a folyó menti rétek, erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik, vagyis ezeken a területeken csak a Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével tartózkodhatunk illetve táborozhatunk. Harmadrészt biztonsági és nyugalmi okokból ne az adott település közvetlen közelében, hanem attól körülbelül egy kilométerre verjünk sátrat.

Vízvételi és vásárlási lehetőség: Az Ipoly magyar oldalán minden faluban találhatóak közkutak, Szlovákiában viszont ritkábban. Ahol nincs közkút, ott kertekből, házaktól kérhetünk ivóvizet. A falusi kisboltokban általában minden szükséges élelmiszer (tej, kenyér, tartós élelmiszer) beszerezhető. A kisebb településeken előfordulhat, hogy a boltok csak a reggeli illetve a délutáni órákban tartanak nyitva. Nagyobb bevásárlást Balassagyarmaton vagy Ipolyságon végezhetünk.

Egyéb: Tapasztalataink alapján javasoljuk, hogy az alábbi tárgyakat feltétlenül vigyük magunkkal: 30 vagy 60 literes vízhatlan hordókat (ezekbe tegyük a túra során nélkülözhetetlen dolgainkat), nejlonzsákokat, vizeskannákat, szivacsokat, pillepalackokat (félbevágva vízkimerő), baltát, fűrészt, erős kést, orr- és farkötelet, madzagot, spiritusz kockát, vízvédő kötényt, ülőpárnát, mobiltelefont, rossz állapotú (pót)lapátot (sekély részen fékezéshez használhatjuk), csónakpreparáláshoz szükséges műgyantát, üvegszálat és smirglit.

...

(Forrás: A Dunakanyar és az Alsó-Ipoly mente kerékpáros és vízi túra kalauza II, Ipoly Unió - 'Két Kerékkel Kevesebb' A Dunakanyar Kerékpáros Egyesülete, 2002. Az írás a szerzők, Bakó Levente és Kelemen Zoltán engedélyével jelent meg.)

 

Szakvezetés: