Százmillióba került a HM cégének a koszovói álmodozás

Hamar szembesült a honvédelmi tárca cégének, a HM EI Zrt.-nek a vezetése azzal, hogy a Pristinában létesítendő sportközpont és a térségben tervezett pezsgőfürdő- és medence-értékesítés nem lesz jó üzlet, ennek ellenére még másfél éven át több mint százmillió forintot költöttek rá. Felelőse egyelőre nincs az ügyletnek, amelyet sem észérvek, sem gazdasági adatok nem támasztottak alá, a katonai hírszerzés pedig egyenesen óvott tőle.

Újabb, a pristinai ügylet részleteit tartalmazó dokumentumok kerültek a hvg.hu birtokába. Az ismert, hogy három évvel ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. akkori vezetői egy koszovói értekezleten elhatározták, beindítanak egy üzleti célú vállalkozást. A terv az volt, hogy az Eximbank által nyújtott hitelből Pristinában fedett uszodát és teniszpályát építenek. A hvg.hu úgy tudja, hogy a sportlétesítmények mellett üzletek is helyet kaptak volna, amelyek bérbeadásából lehetett volna igazi haszonra szert tenni.

Minderről a HM EI akkori vezérigazgatója, Koltai Gábor 2008. június 17-én számolt be először a cég igazgatótanácsának, ám – információink szerint – nem mindenki osztotta a beruházással kapcsolatos derűlátást. Egyrészt azért, mert a HM EI alapfeladata a Magyar Honvédség infrastruktúrájának biztosítása és fejlesztése, nem pedig külföldi ingatlan-beruházások finanszírozása. Másrészt piackutatás sem készült a helyszínen, ami pedig elengedhetetlen, hiszen Koszovóban rendezetlenek a kormányzati, pénzügyi és gazdasági viszonyok.

A megfontoltságot hangsúlyozta a beruházással kapcsolatban Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is. „A legnagyobb kockázatot az elképesztően magas korrupció és a kiterjedt nemzetközi szervezett bűnözés jelenti. A politikai vezetés és a szervezett bűnözés összefonódott… a magas szintű fogadtatásokból sem szabad túlzott következtetéseket levonni” - írta egy akkori, a HM EI-nek készített elemzésében. Úgy tudjuk, többek között emiatt a katonai hírszerzés sem javasolta az üzlet elindítását.

A HM EI Zrt. átvilágítását végző kft. szintén úgy látta, hogy „a koszovói üzleti tevékenységgel olyan vállalkozásba kezdett, amelyhez nem volt megfelelő üzleti tapasztalata, szakértelme, helyismerete, tőkéje és a finanszírozás ígéreteken alapult”. Érdekes az is, hogy a beruházást negyven éves megtérülésre tervezték, ugyanakkor a pristinai önkormányzat tíz éves időtartamra ajánlotta fel a vállalkozáshoz szükséges földterületet.

Mindezek ellenére – csak a koszovói kormány garanciaígéretére alapozva – a zrt. belevágott a 10 millió eurósra becsült beruházásba. Erről az igazgatótanács elnöke, Nagy Imre 2008. szeptember 2-án, a már megvádolt Oláh János tábornokon keresztül tájékoztatta Szekeres Imre akkori honvédelmi tárcavezetőt – mint az a hvg.hu birtokában lévő dokumentumból kiderül. A beruházás lebonyolításába bevonták a HM EI leányvállalatát, az ITEA Kft.-t is. Ennek szükségességét azzal magyarázták, hogy a cég pristinai irodájának működése sokba kerül. A költségek lefaragását pedig – 2009 tavaszán – úgy képzelték el, hogy a leányvállalat uszodatechnikai termékeket fog forgalmazni.

A vállalkozással kapcsolatos optimizmus azonban fél év múlva megtört; 2009. november 17-én maga a vezérigazgató jelentette ki, hogy a beruházás kivitelezhetetlen, mert a koszovói kivitelezők túl magas árat szabtak. Ez azért is érdekes, mert Koltai Gábor a koszovói miniszterelnök meghívását azzal utasította el, hogy a kormányfőhöz köthető kivitelező még nem nyújtotta be az árajánlatát. Valójában az történt, hogy a vezérigazgatónak szembesülnie kellett azzal, hogy a koszovói kormány semmilyen garanciát nem vállal.

A szabadidőközpont terve ezzel ki is fulladt, ugyanakkor az uszodatechnikai mintabolt még 2010 augusztusáig működött. A felmerülő költségeket pedig az ITEA Kft-n és a HM EI-n keresztül egyszerre finanszírozták. A nagy beruházás előkészítésének folytatásáról „beszéltek” az illetékesek még tavaly áprilisban, közvetlenül az országgyűlési választások előtt. Sőt, az ekkor megfogalmazott intézkedési ütemterv szerint még mindig várták az árajánlatot a kivitelezőtől, és még több mint másfél év után is ott tartottak, hogy az Eximbankkal egyeztessenek a beruházási hitelről.

Plusz forintokba került az is, hogy a koszovói fiókteleppel rendelkező ITEA mellett külön kapcsolattartót alkalmazott a HM EI Zrt. Csordás József havi 900 ezer forintért dolgozott, és minden kiküldetésben eltöltött nap után 50 ezer forintot tehetett zsebre. Összesen 16,3 millió forintot fizettek ki neki, de emellett még egy 4,5 millió forintos autót is biztosítottak a munkájához. A még csak tervekben szereplő sportközpont, illetve az uszodai termékeket forgalmazó mintabolt a magyar adófizetőknek több mint százmillió forintjába került.

A beruházást csak az országgyűlési választások után állították le, a szerződéseket végül a HM EI Zrt. új vezetése 2010. augusztus 24-én mondta fel. Csordás József tanácsadói szerződése azonban már a régi vezetésnek is kellemetlen lehetett, mivel a kontraktust az új vezérigazgató érkezése előtt egy (!) nappal felbontották.

A minisztérium jelenlegi vezetésének eltökélt szándéka, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaságok tisztán és átláthatóan működjenek – közölte a hvg.hu-val Deák Gábor, a HM EI Zrt. szóvivője. „Ezért a HM EI Zrt. előző vezetéséhez köthető visszás ügyeket – a megfelelő lépések megtételével – minél előbb szeretnénk lezárni.”