Magyar Hírlap online

Kulcsár Attila mégsem sikkaszthatott

"Előkerült" az első eljárásból és a vádiratból "kifelejtett" tőkepiaci szakértői vélemény, illetve a PSZÁF vizsgálati jelentése

Tegnap délután igazi bomba robbant a Fővárosi Bíróságon a K & H-per megismételt tárgyalásán. Gimesi Ágnes tanácselnök bíró ugyanis ismertette a rendőrségi szakértői véleményt, amely az újdonság erejével hatott, mivel az első eljárás során ezt nem olvasta fel Varga Zoltán bíró. Ennek lényege az volt, hogy az elsőrendű vádlottnak, Kulcsár Attilának sem aláírási, sem rendelkezési joga nem volt a K & H Equitiesnél az ügyfélszámlák felett, következésképp teljesen kizárt, hogy a bróker sikkasztott volna. Ez fordulatot is jelenthet a vádban, amely sikkasztásról csalásra változhat, s járhat olyan következménnyel is, hogy a K & H Bank képviselőjének fel kell állnia a sértettek számára fenntartott padról.

„Ebben az esetben – mondta lapunknak az egyik vádlott védője – a Betonút Rt.-ből és a mostani kilencedrendű vádlottból, Garamszegi Gáborból válhat sértett.” A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálati jelentése szerint – amelynek megállapításai szintén nem váltak a tárgyalás részévé – a brókercég mellett a banknál is alkalmazott Kulcsár munkaköri leírásában volt egy speciális pont, a „kapcsolattartás vezető politikai, gazdasági és közéleti személyiségekkel”. Kulcsárnak erről közvetlenül kellett jelentenie a vezérigazgatónak, a harmadrendű vádlott Rejtő E. Tibornak. A PSZÁF szerint Rejtő ezzel kivonta Kulcsárt banki felettese, Zarnóczi Tibor vezérigazgató-helyettes ellenőrzése alól. 2001. július 3-án Kulcsár aláírásával egy e-mailt továbbítottak az Equities vezérigazgatójához, hogy a 069-es sorszámú ügyfelek – tehát Kulcsár kuncsaftjai – részére semmilyen értesítés nem küldhető, s ezt a rendelkezést Rejtő E. Tibor aláírásával ellenjegyezték. „A K & H bankcsoport által felkért két külföldi szakértő egybehangzóan megerősítette, hogy az e-mailen található aláírás minden kétséget kizáróan Rejtő E. Tibortól származik” – olvasható a PSZÁF jelentésében. Ez az e-mail tette formálisan is lehetővé a visszaélések elkövetését.

Kulcsár Attila vallomásában kifogásolta, hogy az ügyészség annak az Ernst & Youngnak a szakértői anyaga alapján emelt vádat, amely cég egyben a banknak és a brókercégnek is a könyvvizsgálója volt. A vád tárgyává tett értékpapír-átvezetések többségének lebonyolítására ügyfelei tudtával és írásos engedélyével került sor – mondta. A vádirat a tőkepiaci szakértő szakvéleményét bizonyítékként tüntette fel a vádirati felsorolásban, viszont a szakértők által kimutatott adatok hétmilliárd forinttal eltérnek a vádirattól, amelyben már 14 milliárd szerepel. Közölte azt is, hogy bár bűnösségét elismeri, ügyfelei 92 százalékban tudtak arról, hogy a számukra ígért extra hozamot milyen – a vádban érintett – tranzakciókkal érte el, sőt ennek lebonyolításában is részt vettek.

Az ügyfelek rendszeresen aláírták, tehát a saját kézjegyükkel látták el azokat a tranzakciós dokumentumokat, adás-vételeket, átvezetési iratokat, amelyek során más személyekhez vezettek át értékpapírokat – mondta tegnap az első eljárásban nyolc és fél évre ítélt vádlott. Utalt a fellebbviteli főügyész átiratára is, amelyben ez állt: „Kulcsár többször hivatkozott arra, hogy a pénzintézetekkel kötött írásbeli szerződéseken túl a nagyobb hozam elérése érdekében szóbeli megállapodásokat kötött az ügyfeleivel, akik így tisztában voltak azzal, hogy nem teljesen legális tevékenységet végez, és belenyugodtak abba. Nem történt meg ennek az állításnak az ellenőrzése sem. Nem tisztázták, hogy Kulcsár ügyfelei kötöttek-e különmegállapodásokat, és ha igen, azt miért tették.”

Nagy Tamásné szakértő is megállapította, az átvezetésekkel kapcsolatos szerződéseket főként faxon továbbították. „A hozzájárulás szükségessége tehát eleve kizárta annak lehetőségét, hogy sajátomként rendelkezzek ügyfeleim pénzével” – vallotta Kulcsár.