Csíkok hazánkban

A nagy mocsarak lecsapolása óta kiveszett foglalkozásnak számít a csíkászat. Pedig valamikor ezek a halászemberek egész csíkbányákat tartottak fenn. A csíkhalak fajtái közül Magyarországon négy faj található meg: a réti-, kövi-, vágó és törpecsík. Egykor valamennyien kedvelt eleségnek számítottak, manapság már csak elvétve lehet találkozni velük.

Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a pákászat, vagyis a csíkászat. A pákász munkájáról mélyen tisztelt természettudósunk, Herman Ottó írt nagyszerű beszámolókat. Napjainkra már mocsarakkal és csíkokkal nagyon ritkán, pákászokkal pedig kiváltképp nem lehet találkozni.


Réti csík

Még a közönséges kövi csíkok száma is rendkívül magcsappant. Pedig ez az igénytelen halfaj szinte minden patakban megtalálható volt. Fajtársaival ellentétben nem a növényekkel sűrűn benőtt medreket, vizeket kedveli, hanem mint neve is mutatja a köves helyeken érzi jól magát. 15-20 évvel ezelőtt - saját tapasztalat alapján írom ezt - még hemzsegtek a Tokaj-Hegyalján folydogáló Szerencs-patakban, mára azonban csak elvétve lehet találkozni ezzel az érdekes rajzolatú fenékjáró hallal. Réti társa mellett a kövi csík is kedvelt eleségnek számított, olyannyira, hogy a "héjatlan kövi halat" csak a gazdag emberek fogyasztották ínyencségként.

A 30-40 centiméteresre is megnövő réti csík volt az alapanyaga a ma már ismeretlen csíkos káposztának, ami a halak számának drasztikus fogyatkozásával kikopott a magyar konyha ételei közül. A réti csík ott is megél, ahol a többi halfaj már nem képes, minthogy a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A pákászok azt használták ki kifogásukra, hogy oxigénszegény vízben élnek. A halász megtisztított egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezte vesszőből font varsáját. A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának.


Kövi csík

Közismert volt a réti csík időjós tulajdonsága, angol elnevezése is erre utal, időjáráshalnak (weatherfish) nevezik. A pákászok mélyen hittek benne és esküdtek rá, hogy ezek a halak már egy nappal előtte megérzik a vihar közeledtét. Nem is volt alaptalan babona az időjós tulajdonság. A halak e tulajdonsága azon alapszik, hogy rendelkeznek egy járulékos légzőszervvel. Az erekkel sűrűn behálózott bélrendszerén keresztül képes a levegőből nyelt oxigént is hasznosítani. Ezt nevezi a szakirodalom béllégzésnek, illetve ez a szerv rendkívül érzékeny a légnyomás változására. Régi leírások szerint vihar közeledtekor a réti csíkok tömegesen úsznak a felszínre és annyira felélénkülnek, hogy a mocsár iszapja teljesen felkavarodik tőlük. A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában.

Van még egy a népi folklórból eredő vonatkozása a réti csíkoknak. Az aranyhal meséje is kapcsolódik hozzá. Ugyanis nagyon ritkán lehet találkozni a faj különleges változataival. A teljesen aranyszínű csíkkirály kifogása óriási szerencsének számított és egy-egy halász életében csak nagyon ritkán következett be. Úgy tartották, hogy a kifogott királyt azonnal vissza kell engedni a vízbe, különben szerencse helyett szerencsétlenség lesz a jutalom. A csíkkirály párja volt a csíkdáma, a fajnak egy albínó változata.


Vágó csík

A kövi- és a réti csík mellet még kettő, a családhoz tartotó faj él Magyarországon. A vágó csík annak köszönheti nevét, hogy szeme alatt a védekezést szolgáló csonttüske található. Ez a változat szintén rendelkezik a béllégzés tulajdonságával, de korántsem viseli el annyira a mocsári életet, mint a réti csík. Ő is, akárcsak a hozzá nagyon hasonlító törpecsík, a síkvidéki folyóvizeket és tavakat kedveli. A két csíkfajt csupán mintázatuk alapján lehet megkülönböztetni.

Míg a réti csík 30-40 centiméteresre is megnő és mocsarakban él, addig a kövi-, vágó- és törpecsík csupán a 10-13 centiméteres nagyságot éri el és inkább a patakokat kedvelik. Magyarországon minden csíkfaj védelem alatt áll, eszmei értékük 2000 forint.

Korábban a ZöldZónában:
Folyami óriás
Védelem alá került a fehér cápa