Magyar Hírlap online

Mol: megnevezték a rémhírkeltőket

Orosz, horvát és magyar szereplőket is gyanítanak az olajtársaság elleni támadás mögött

A horvát ügyészség szóvivője lapunknak megerősítette, hogy jogsegélykérelemmel fordultak az INA olajtársaság ügyében a magyar ügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség szóvivője ezt a hírt nem kívánta lapunknak kommentálni, és semmilyen egyéb részletet sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni.

A jogsegélykérelemben egy állam segítséget kérhet egy másik államtól egy bűnügy felderítésében. A Legfőbb Ügyészség az MTI-nek annyit elárult: a horvátok tegnap beérkezett kérelme nem tartalmazza Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának kiadatási kérelmét. A Népszabadság információja szerint a jogsegélykérelem Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató magyarországi kihallgatására vonatkozik. Arról, hogy tanúként vagy gyanúsítottként akarják-e a horvát hatóságok kihallgattatni Hernádit, sem a magyar ügyészség, sem Hernádi ügyvédje nem kívánt nyilatkozni. A Népszabadság repítette fel a kiadatási kérelemről szóló és azóta kacsának bizonyult hírt is, amely súlyos anyagi és presztízsveszteségeket okozott a Molnak.

A magyar olajtársaság körül kibontakozó botránnyal kapcsolatban a horvát lapok idézik Vladimir Socort, a washingtoni Jamestown Foundation neves kelet-európai elemzőjét, aki szerint a vihart az észak–déli energetikai folyosót ellenző orosz érdekcsoportok emberei gerjesztik. Socor szerint ennek vezéralakja Davor Stern, az INA horvát olajtársaság korábbi moszkvai képviselője, aki a TNK–BP orosz–brit vegyes vállalatban érdekelt orosz mágnásoknak is dolgozott, és most a horvát miniszterelnök energetikai tanácsadójává és az INA felügyelőbizottságának elnökévé lépett elő.

Stern a tportal című horvát internetes újságnak úgy nyilatkozott: nincs szükség a Mol magyar és az INA horvát olajtársaság közötti szerződés újratárgyalására, amíg nem határozzák meg az INA stratégiai fejlesztési irányait, összhangban Horvátországnak az energetika terén meglévő stratégiai érdekeivel.

Stern elmondta azt is: nem kezdte meg munkáját, sőt még össze sem ült az a tárgyalócsoport, amelynek megalakítását a horvát kormány júniusban jelentette be, s amelytől Zágrábban azt remélik, hogy az INA-ban lévő – a portál fogalmazása szerint – „magyar fölényt” csökkentve tárgyalások révén előnyösebb pozíciót ér el Horvátország számára. A horvát miniszterelnök energetikai tanácsadója a Jutarnji list című horvát lapnak nyilatkozva elismerte, jó kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországban – ahol 16 évig dolgozott –, de azt állítja, nem tud arról, hogy akár egyetlen orosz vállalat is érdeklődne az INA iránt, és azt hangoztatta, hogy ő a horvát érdekeket képviseli.

Az energetikát felügyelő magyar fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás az ügyről azt mondta: „Megbízunk a Mol menedzsmentjében, azaz nem gondolom, hogy a magyar államnak tárgyalási feladata lenne Mol-ügyben.” Kijelentette: „A Mol meg tudja védeni magát.”