Hirdetés
Melyek a Fidesz EP programjának a főbb pontjai? Melyek azok az európai kérdések, amelyekkel a Fidesz a következő 5 évben kiemelten foglalkozni fog?
A programunkat nagy gonddal állítottuk össze. A 280 oldalra rúgó dokumentum az összes európai szakpolitikát lefedi, különös tekintettel a magyar érdekekre.
Hét tudományos igényű konferenciát szerveztünk a magyar embereket legjobban érintő témákban, és ezeknek az eredményeit foglaltuk össze a programunkban.
Az EP-nek 21 szakbizottsága van, és mindegyikben van, és várhatóan lesz is Fideszes képviselő, ezért föl kell készülnünk, hogy mindenben határozott álláspontunk legyen.
Hány képviselőre számítanak a választásokon?
13 vagy 14 képviselői hely megszerzésére reális esélyünk van. Ez nagy előrelépést jelent, hiszen eddig 24 mandátumból 12-vel rendelkeztünk, most azonban 22 képviselői helyből számítunk az említett mandátummennyiségre.
Az országban 60 % körül van a Fidesz támogatottsága. Ezt be is bizonyítottuk a 9. kerületben, Pécsett és Csepelen rendezett választásokon.
Maradna a mostani szakbizottságaiban, vagy más területeken is tervez szerepvállalást?
Szívesen maradnék az oktatás és kultúra területén, hiszen lassan bedolgozom magam ebbe a Bizottságba. Az alelnöki poszt igen aktív munkát igényelt, hiszen az ülések vezetésén kívül, rengeteg európai kulturális és oktatási rendezvényen kell részt venni.
Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságban szintén szívesen folytatnám a munkát , hiszen négy éve folytatjuk Zágrábbal a csatlakozási tárgyalásokat, és a folyamat még nem zárult le. Ez azért is szép feladat, mert a jelenlegi állás szerint Horvátország éppen a magyar elnökség idején szerezheti meg a teljes jogú tagságot.
Az európai roma politika kapcsán fontos, hogy eddig a Fidesznek és az SZDSZ-nek volt roma képviselője, most azonban az SZDSZ-nek nincs roma jelöltje, Járóka Lívia egyedül marad. Kívánnak egyeztetni más szervezetek szakértőivel, esetleg a többi párt roma érdekképviseleteivel, vagy ez marad a Fideszen belüli kérdés?
Járóka Lívia az Európában élő összes roma érdekekben eddig is nagyon hatékonyan lépett fel, nem véletlenül választották őt, az Év Parlamenti Képviselőjének. Sőt, rá esett a választás akkor is, amikor az Európai Néppárt választási arcot keresett a kampányhoz. Ugyanakkor csak azt az ügyet lehet jól képviselni, ami mögött komoly kormányzati teljesítmény áll. Tapasztalható, hogy az elmúlt 8 évben nem volt átlátható roma felzárkóztatási program Magyarországon, ami mögé hatékony és nagy volumenű forrásokat lehetett volna hozzárendelni, akár az oktatás, akár a foglalkoztatás terén. Jó ellenpéldaként tekinthetünk Bulgáriára, ahol 10 éves felzárkóztatási programot hajtanak végre, nagyon komoly anyagi forrásokat felhasználva. Valami ilyesmit kéne nekünk is. Hazánkban 6-700 ezer ember él, akikkel külön kéne törődni, de ez sajnos nincs így, és ez csak sokszorozza a problémákat. Akár a fiatalok, akár az idősek között, akár a munkavállalás, akár a bűnözés, akár szegregált oktatás kérdésében. Akárhova nyúlok, nagyon sok a teendő. Úgy gondolom, hogy Lívia jól dolgozik, és ahol lehet, természetesen egyeztetünk másokkal is.
A választásokon indul a Roma Összefogás Párt is. Egyelőre keveset tudni róluk, de lehet, hogy ez a formáció egy hatékonyabb vagy hitelesebb képviselete lenne a romáknak?
Ez Járóka Lívia asztala. Ha az említett párt nem tud képviselőt juttatni Brüsszelbe, akkor is együtt kell működni velük, mint ahogy a többi roma szervezettel is Magyarországon. Kolléganőmnek megvan az a képessége, hogy mindenkivel jó kapcsolatot ápoljon, és minden releváns érdeket artikuláljon Európában.
Maradjunk még a kisebb pártoknál. Nyolc párt indul az EP választásokon, ebből 4 a magyar parlament tagja. Az MDF és az SZDSZ ugyanakkor nagyjából egyforma eséllyel indul, mint mondjuk, a Lehet Más a Politika, sőt a zöldeknek nagyobb a támogatottsága, mint az SZDSZ-nek. Számít valamilyen változásra akár a magyar pártösszetételben, akár EP összetételében?
Európában úgy tűnik, hogy változatlanul a Néppárt, az EPP-ED, az Európai Néppárt és az Európai Demokraták maradnak a legnagyobb erők. Ha az Európai Demokraták ki is lépnek a frakciónkból, akkor is mi maradunk a legerősebbek. Itthon minden a választási hajlandóságtól, a részvételtől függ. Nagy, mondjuk 50%-os részvétel mellett kicsi a kisebb pártoknak a mandátumszerzési esélye, hiszen akkor már 200 ezer leadott szavazatot kell kapniuk egyetlenegy hely megszerzésére. Az azért nehezen jön össze. Vonatkozik ez az MDF-re, az SZDSZ-re vagy akár a Jobbikra is. A többi, még említett pártoknak még kisebb esélyük van. Ha 50% vagy a fölött lesz a részvétel, akkor kétpólusú lesz a képviselet. Ha alacsonyabb lesz a részvételi arány, akkor csak 120-130 ezer szavazatot kell összegyűjteniük, így nagyobb eséllyel indulnak ezek a jelöltek.
Leggyakrabban az a kritika éri a pártokat, hogy belpolitikai jellegű a kampány. Mi ennek az oka? Miért nem lehet a magyar választók felé európai kérdéseket kommunikálni?
Ha kizárólag EU-s kérdésekkel foglalkoznánk, akkor a részvétel valószínűleg nem haladná meg a 25 százalékot, sőt 20 százalék alá csökkenne, mint Szlovákiában. Amikor a választó a pártok listáját látja, óhatatlanul a szervezetek magyarországi teljesítményére gondol és nem a brüsszelire. Ha pedig a pártok mögötti teljesítményt vesszük szemügyre, akkor óhatatlanul látjuk az egyik mögött a kormányzati tevékenységet, a másik mögött az ellenzéki terveket, programokat. Így van ez más országokban is.
Az európai szavazásoknak mindig is hatásuk van a tagállamok belpolitikájára. Nem volt ez másként öt éve sem, amikor a Fidesz megnyerte az Európai Parlamenti Választásokat. Akkor már három hetet követően más volt a Miniszterelnöke az országnak, és nem ugyanaz volt a Szocialista Párt elnöke sem. Így volt ez Németországban és Portugáliában is.
A mi helyzetünk most különleges, mert nagyon közel van egymáshoz az EP választás és a magyar Országgyűlési Választás. Mintegy egymásnak előszobái, ha úgy tetszik az első fordulója, ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy ki hogy szerepel. Most sokkal nagyobb az érdeklődés, hiszen ez a választás lehetőséget ad az embereknek a véleményük kifejezésére, egyfajta bizonyítványosztásra, minősítésre. Ezért gondolom, hogy többen fognak elmenni szavazni, mint az EU-s átlag.
Nem gondolja, hogy mégis valamilyen szinten kommunikálni kellene az európai kérdéseket is, a kampányban? Mik a Fidesz számára a prioritások?
Nézze, nem egészen külön álló dolgok az Európa és Magyarország. Mi egy erős Európában és azon belül egy erős Magyarországban vagyunk érdekeltek, a kettő összefügg. Ne felejtsük el, hogy ami Magyarországon történik, nem hagyja hidegen Európát, és ami Európában történik, annak komoly hatásai vannak ránk. Tehát ez egy és ugyanazon dolog, csak más dimenzióval. Azok a kérdések, amik bennünket foglalkoztatnak, azok foglalkoztatják Európát is. Legfeljebb van néhány szakpolitikai kérdés, például a migrációs politika, az bennünket nem érint olyan erősen, vagy a halászati politika.
Mik azok a szakpolitikai területek, melyek Magyarország számára is fontosak?
Mi a nemzeti összetartozást vagyunk érdekeltek erősíteni. Emellett a kisebbségi és emberi jogi kérdések, a népesedés- és családpolitika, szociális kérdések, az egészségügy területe kap szerepet munkánkban. Nem szabad megfeledkezni az esélyegyenlőségről sem. A sokat hangoztatott család és gyermek-barát Európa, az előbb említett roma politika és a fogyatékkal élők egyenlősége kap hangsúlyt munkánk során. Foglalkoznunk kell emellett a foglalkoztatás politikával, munkaüggyel, valamint a kis-és középvállalkozásokat nyújtandó segítséggel is, hiszen ők adják a magyar emberek, és az európai emberek kenyerének 70 százalékát. Vannak ezek mellett olyan témák is természetesen, melyek Magyarországot földrajzi helyzeténél fogva érintik: ilyen a közlekedéspolitika, az energiapolitika. Végezetül meg kell említenünk néhány olyan gazdasági kérdés, mint az egységes adópolitika, az euro övezethez való csatlakozás.
Én a prioritásokra igyekeztem rákérdezni, Ön azonban gyakorlatilag minden területet felsorolt.
Mert mind a 21 szakbizottságban ott vagyunk és mindegyikről van véleményünk.
Mi a Fidesz álláspontja a Nabucco gázvezeték ügyében?
Egész Európában törekvés van arra, hogy diverzifikálják az energiaellátást a biztonság érdekében, óriási az orosz gáztól való függés és ezt mindenféleképpen fel akarjuk oldani. Oldjuk az egyoldalú beszállítási függőséget, és a Nabucco gázvezeték megépítése, elősegítése révén. Hozzunk létre egy egységes uniós energiapolitikát, és energiapiacot. Szüntessük meg a verseny érvényesülésében lévő akadályokat és számoljuk fel a megújuló energiaforrások elterjedését gátló jogi akadályokat. Az Uniónak van egy úgynevezett a 3x 20-as prioritási célja, hogy 2020-ra 20 százalékkal kell részesedni a megújuló energiáknak az össz-energia termelésben, ezt kívánjuk támogatni.
A zöld pártok a vita során 30 százalékot szerettek volna elérni, és az Európai Bizottság is azt hangoztatja, hogy 30 százalékos csökkentésre lenne szükség, főleg az egyre közeledő Kiotó tárgyalásoknak az újabb fordulója kapcsán.
Véleményem szerint örülhetünk, ha tartani tudjuk a 20 százalékot. Ennek megvalósítása is rendkívüli intézkedéseket követel tőlünk is
Ki fogja képviselni a Fidesz delegációból a környezetvédelem kérdését? Az EPP delegáción belül eddig Olajos Péter volt aki ezeket az ügyeket vitte, Ő azonban nem lesz ott az EP-ben.
Nem tudom, hogy ki mindenki kerül majd be a frakcióba. Amikor majd látjuk, hogy hányan vagyunk, és milyen kompetenciákkal rendelkezünk, akkor osztjuk majd fel a szakpolitikai területeket magunk között. A lényeg, hogy minden szakbizottságban ott legyünk, és lehetőség szerint a már felkészült szakemberek üljenek ott. A dolgokba menet közben is bele lehet tanulni egyébként. Olajos Péterrel egyébként nagyszerű volt az együttműködésünk. Egymást segítettük, egymásnak adtunk információkat a különböző szakpolitikai területekről. Amit én mezőgazdaságról tudok, azt Glattfelder Bélától tudom, amit az energiáról tudok, azt a Gyürk Andrástól tudom, a külpolitikát Schöpflin György barátomtól, a jogi kérdéseket, a jogalkotás kérdéseit Szájer Józseftől. Mindig is megosztottuk a tudásunkat egymás között.
Az EP-ben folyó munka kicsit szorosabb együttműködést igényel az ellenkező, a más pártból érkező magyar képviselők között. Számíthatunk ilyen típusú kooperációra a jövőben?
A parlamenti beszámoló is azt mutatta, hogy sok jóra nem számíthatunk. Ha rajtam múlna, én rendszeres értékelő, vagy tervező megbeszéléseket tartanék, mind a 24 magyar képviselővel, jóllehet a frakció és a Parlament szerint ez nem szokás. A kormánytól lényegesen nagyobb odafigyelést várnánk ezen a téren. Én például, az Európai Parlament Kulturális Bizottságának Első alelnökeként az öt év folyamán egyszer sem tudtam találkozni a Kulturális és Oktatási Miniszter úrral, holott biztos lett volna érdekes és friss információ, amit neki továbbadhatok.
Ön kezdeményezett ilyen találkozót?
Nem, ez egy jó kérdés, de nem. Mások ugyanakkor kezdeményeztek. A külügyminisztérium, a Parlament Elnöke kezdeményezett találkozót, ám szakbizottságokba nem hívtak meg, tehát én úgy érzem, hogy az együttműködés akadozott.
Az EurActiv választási hét tartalma:
- Fidesz-KDNP: Schmitt Pál: Ha uniós ügyekről beszélnénk, csökkenne a részvétel
- Jobbik: Morvai Krisztina: A 100 százalékig magyarok döntsenek!
- LMP-HP: Szabó Tímea: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert
- MDF: Bokros Lajos: Közös költségvetési politikára lenne szükség
- Munkáspárt: Thürmer Gyula: A mostani választás egy próba
- MSZP: Göncz Kinga: „Nem lógjuk el a munkát” az EP-ben
- MCF - Roma Összefogás: a párt listavezetője nem nyilatkozott lapunknak
- SZDSZ: Szent-Iványi István: Az EU legnagyobb problémája, hogy elitprojekt maradt
- ELTE Politikatudományi Intézet: Dr. Arató Krisztina: Nincs európai démosz
- Európai Parlamenti Szemle: Nász Adrienn: Az EP csak az „éles szeműek” számára látható
- Magyarországi Európa Társaság: Hegedűs István: Pártosodásra van szükség!
- EP Tájékoztatási Iroda: Szalai Zoltán: Ünneplőbe öltöztettük a Fehér Házat
