Visegrad EU portals : EurActiv.hu | EurActiv.pl | EurActiv.cz | EurActiv.sk
Logo EurActiv.hu
ÁRFOLYAM:
EUR 288,82Még több árfolyam
  • Rólunk
  • Hírlevél

LMP: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert

Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika listabvezetője

02.06.2009
A Lehet Más a Politika fő üzenete a változás: paradigmaváltást hirdet a politikában és a gazdaságban egyaránt. A magát modern zöld pártként meghatározó LMP úgy véli, a többi párt helyett inkább a gazdasági, társadalmi és környezeti problémákra koncentrálni. Az EurActiv Szabó Tímeával, a párt EP-listáját vezető politikussal beszélgetett.

Mikor, kinek a kezdeményezésére jött létre a Lehet Más a Politika, és milyen kapcsolatban állnak a Humanista Párttal?

A Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezésként jött létre, több mint másfél éve. Az hívta életre, amit magunk körül látunk. Az emberek olyan mértékben kiábrándultak, boldogtalanok, olyan mértékben fordítottak hátat a politikának, hogy úgy éreztük, muszáj valamilyen változást hozni az országba. Ezért alakultunk párttá, idén februárban.

Az, hogy az emberek elfordultak a politikától egyben azt is jelenti, hogy ellenőrizetlenül hagyták azt. A politika mára szitokszóvá és egy szűk elit játékszerévé vált.

Mi azt szeretnénk elérni, hogy az emberek visszafoglalják a politikát: Azt szeretnénk, ha részt vennének a közügyeik irányításában, láttatni akarjuk, mennyire fontos az, hogy ellenőrizzük a körülöttünk folyó gazdasági társadalmi, természeti, környezeti folyamatokat, hogy ezek alakításába mi is beleszóljunk.

Összegezve ezt nevezzük a demokratikus részvétel erősítésének. Társadalmi szempontból ez a legfőbb célunk, a szakpolitikai területekre alkotott programunkat is ennek a gondolatnak a szellemében alkottuk meg.

A Humanista Párttal azért állítottunk közös listát, mert úgy látjuk, hogy ők ma Magyarországon az egyetlen olyan párt, akikkel megegyeznek az értékeink és egybevágnak a céljaink.

Arra utal, hogy az emberek és a politika közötti civil részvétel kihalását érzékelik. Ebben az esetben azonban azt kell kérdeznem, hogy valóban lehet-e más a politika, és ha igen, akkor miben?

Mindenben! Jogszabályi, és gyakorlati szinten is lehet rajta változtatni.

A gyakorlat módosítására tettünk például kísérletet akkor, mikor beadvánnyal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, melyben kértük, hogy az önkormányzatok szüntessék meg azt a jogellenes gyakorlatot, hogy üzleti érdekek sérülésére hivatkozva zárt ülést rendelnek el. Úgy gondoljuk, hogy ha egy közösséget érintő döntések születnek, abba a civil szervezeteknek és az ott lakóknak beleszólást kell adni.

Egyszerűen muszáj rákoppintani a politikusok orrára, ellenőrizni őket és visszajelzéseket adni azzal kapcsolatban, ahogyan dolgoznak.

Nem árt a párt megítélésének, hogy a választmány és az EP-lista 3 tagja is politizált aktívan a Fideszben, vannak volt SZDSZ-es kötődésűek, az MSZP-hez azonban senki nem kapcsolható?

Nem. Akikről beszél, a 90-es évek elején voltak aktívak a Fideszben, tehát közel 20 évvel ezelőtt. A Fidesz elképzelései ekkor még nagyon mások voltak, mint ma. Ugyanez vonatkozik az SZDSZ-re. Semmi kivetni valót nem látunk abban, hogy korábban más pártoknak dolgozott emberek vegyenek részt a mi munkánkban. Az LMP ilyen szempontból is nyitott.

Ez nem azt jelenti, hogy minden, a pártjából mostanában kiábrándult politikust tárt karokkal várunk, hiszen nem szeretnénk ha az LMP valóban megkopott politikusok menekítő-hajójává válna.

A parlamenti pártok egyértelműen belpolitikai kérdéseket emelnek az EP-választási kampány középpontjába, az LMP kampányban mi a hangsúlyos?

Előbb fel kell tenni a kérdést, hogy az EP választással kapcsolatban mi számít bel-, és mi külpolitikának! Nem hiszem, hogy ez mindenki számára teljesen világos. Az LMP-nek olyan célkitűzései vannak, melyek alapvetően érintik Magyarországot, ugyanakkor ezekről a területekről Brüsszelben döntenek. Ilyen például a magyar vidékfejlesztés: belügy, mégis sok tekintetben Brüsszelben döntenek róla.

A LMP-nek négy alapvető célkitűzése van. Az egyik –és ebben egyedülállók vagyunk Magyarországon-, hogy szeretnénk megőrizni az európai szociális vívmányokat. Az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásából kifolyólag a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A nyitott határok miatt a tőke oda vándorol, ahol olcsóbb a munkaerő. Ezért az államok fordított bérversenyt alakítottak ki. Nem azon versenyeznek, hogy hogyan lehet javítani a bérek színvonalát és az életminőséget, hanem tulajdonképpen azon, hogy hogyan lehet rontani. Mi ezen változtatni szeretnénk. Javasoljuk, hogy a gazdasági társaságokat európai szinten közös minimumadó fizetésére kötelezzék. De közös minimumot szabnánk az európai szociális ellátások körének és színvonalának is.

A második alapvető célkitűzésünk a vidékfejlesztés területéhez kapcsolódik. Magyarország lakosságának jelentős része vidéken él, tehát alapvető érdekünk, hogy a vidéket élhetővé tegyünk, és ne olyanná, ami elvándorlásra készteti az ott lakókat. Ebben az esetben ugyanis megnő a városi szegénység is. Az a célunk, hogy a vidék az aktív korúaknak munkát adjon, jó minőségű közszolgáltatásokat, illetve esélyegyenlőséget biztosítson a gyerekeknek az oktatásban . Ahhoz, hogy ezt elérjük, alapvetően két területen kell változást eszközölnünk: Meg kell hosszabbítani a termőföldre vonatkozó moratóriumot, illetve át kell csoportosítani az uniós agrártámogatásokat. Az előbbit három évvel tervezzük meghosszabbítani első körben, ez ugye egy létező lehetőség, és ha ez nem sikerül, akkor a csatlakozási szerződés módosítását fogjuk javasolni. Az utóbbihoz tudni kell, hogy jelenleg az Unió költségvetésének 40 százalékát kitevő agrártámogatások a nagybirtoki rendszereken folyó gazdálkodásokhoz jutnak. Ezek nem adnak munkát a vidéki lakosoknak, környezetszennyező technológiával termelnek, ráadásul silány minőségű és egészségtelen élelmiszerrel látják el az országot és Európát. Mi a kis- és középbirtokoknak juttatnánk több támogatást, ami munkahelyet teremet, vidéken tartja a közszolgáltatásokat, és sokkal jobb minőségű élelmiszert termelnek.

A harmadik célkitűzésünk az élelmiszerbiztonság erősítése. Szeretnénk megállítani, hogy ócska minőségű, egészségtelen élelmiszert importáljunk, hiszen úgy látjuk, hogy Magyarország mezőgazdasága és éghajlata is kitűnő lehetőséget ad arra, hogy az egész országot, vagy akár Európa egy részét is ellássuk jó minőségű élelmiszerrel. Ehhez egyrészt vegyszermentességet kell biztosítani. Bizonyos rovarirtó és gyomirtó szerek használatát meg kell szüntetni. Ennek felülvizsgálata most uniós szinten is folyik. Támogatnánk a biotermelést és öt év alatt 100.000 hektárral emelnénk a biotermelésre alkalmas földek nagyságát.

A negyedik nagy célkitűzésünkről már beszéltünk korábban: az átláthatóság és a demokratikus részvétel erősítése, a következmény-nélküliség felszámolása.

Az LMP az Európai Zöld Párthoz kíván csatlakozni, ha bejut az EP-be. A Zöldek alelnöke, Daniel Cohn-Bendit támogatása jeleként Magyarországra látogatott. Ez nívós elismerés Európában, de mennyiben segíti ez a magyar kampányt, hiszen az átlag magyar állampolgár nem sokat tud az EP-ről és az európai zöld pártokról?

Ma zöldnek lenni sokkal többet jelent annál, minthogy valaki fogékony a környezetvédelem kérdései iránt. Számunkra ez két dolgot takar. Egyrészt összefüggésében látjuk a dolgokat. Tudjuk például, hogy nem létezik felelős gazdaságpolitika társadalompolitika nélkül, és felelős társadalompolitika demokratikus részvétel nélkül.

Másrészt gondolunk a következő generációra, vagyis arra, hogy milyen világot, milyen Földet hagyunk a gyerekeinkre.

A zöld pártoknak ez a felfogása valóban egyre elterjedtebb, sőt a kortárs politológia már a klasszikus törésvonalak mellett megjelenő új irányzatként tekint a zöld pártokra. A közvélemény azonban még gyakran a magát a fákhoz láncoló aktivistákat azonosítja a zöldekkel. Nem tartanak attól, hogy az LMP túlságosan „bezöldül” és az emberek elkönyvelik tematikus pártnak?

Nem. Nem az a zöld téma, hogy odaláncolom magam egy fához, hanem, hogy milyen Földet szeretnénk biztosítani a következő generációnak, például az élelmiszerbiztonság és az energiapolitika zöld kérdések. Azt hiszem, egyre több ember eszmél rá, hogy klímaváltozás van, hogy ezzel kapcsolatban intézkedéseket kell hozni.

A zöld sokkal többet jelent, a természetvédelmi kérdéseknél.

A volt MDF-es EP-képviselő, Olajos Péter Zöld Magyarország Fejlesztési Modell elnevezésű vitairata több ponton egyezik az LMP zöld célkitűzéseivel. Milyen kapcsolatban áll az LMP Olajos Péterrel?

Hivatalos kapcsolatunk nincsen, Olajos Péter munkája számunkra nagyon szimpatikus volt az Európai Parlamentben, hiszen összesen két-három olyan magyar képviselő volt, aki fogékonynak mutatkozott a zöld érdekek iránt.

Ön többnyire konfliktussal sújtott, vagy fejlődő országokkal foglalkozott az egyetemi évei után. A külpolitika, fejlesztéspolitika mégsem kap hangsúlyt az LMP kampányában. Nem kíván ezzel a területtel foglalkozni az Európai Parlamentben?

Az EP-ben a külügyi bizottság foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, aminek a munkájában szívesen részt vennék. Olyan tapasztalatokat szereztem az Egyesült Államokban, Afganisztánban és Pakisztánban, ami jelentős hozzáadott értéket képviselne ebben a munkában.

Ha választani lehet, milyen szakbizottságot céloz meg, ha bejut az EP-ben?

Ezt a Zöld Frakcióval közösen fogjuk eldönteni.

A programjukban első helyen szerepel a gazdasági-pénzügyi válság kezelése, a listán azonban csak a 11. helyen szerepel közgazdász végzettségű jelölt. Kik vettek részt a program kialakításában és, ha bejut, milyen hangsúllyal kívánja képviselni ezt az ügyet?

Abszolút hangsúlyosak ezek a kérdések. Az Európai Zöld Párt - valamint több ország, például az Egyesült Államok is- meghirdette a Zöld New Deal-t, vagyis a zöld válságkezelő programot. Ehhez az LMP is csatlakozott. Ez egyértelművé teszi, hogy teljes paradigmaváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, a pénzügyi világban. Az olcsó hitelekre, a túlzott fogyasztásra és a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználására épülő gazdaságpolitika megbukott. Ha ezekkel az eszközökkel kezeljük a válságot, azt érjük el, hogy egyik válságból a másikba bukdácsolunk.

Ahhoz, hogy a fenntartható fejlődést Magyarországon, Európában és a világban egyaránt biztosítsuk, teljes szemléletváltásra van szükség. A zöld költségvetési élénkítés c. kiadványunkban bemutattuk, hogyan lehet a következő generáció adósságterheinek növekedése nélkül egy költségvetési átcsoportosítással fenntartható fejlődési pályára állítani az országot, és egyszerre kezelni a gazdasági, társadalmi és ökológiai válságot. Konkrét költségvetési javaslatokat mutatunk be hat témakör, köztük a munkahelyteremtés, a klímavédelem, egy átfogó energiaadó-reform, illetve különböző ökológiailag fenntartható közösségi befektetések formájában.

A nemzetközi pénzügyi folyamatokat is mindenképpen újra kell szabályozni. Magyarország egy kicsi, nyitott, a külföldi hitelezőktől és befektetőktől extrém módon függő ország, így nagyon nem mindegy, hogy milyen szabályok uralkodnak a nemzetközi tőkepiacokon.  

Természetesen a gazdasági és pénzügyi programunkat szakértők készítették. Olyan LMP tagok, akik ezen a szakterületen dolgoztak, vagy dolgoznak.

Kap az LMP erre nézve támogatást a civil élet, vagy netán a politika más szereplőitől? Van, akit fellelkesít a kezdeményezés, vagy inkább az „elnyomás” jellemző?

A Zöld New Deal-t Németországtól Dél-Koreáig mindenhol meghirdették, tehát európai illetve globális szinten már megtörtént, illetve folyamatban van ez a szemléletváltás. Sajnos Magyarországon ennek nem látjuk a jeleit: ugyanolyan neoliberális gazdasági eszközökkel próbálják kezelni a válságot, mint ami a válságot okozta.

Mi küzdeni fogunk azért, hogy ez a szemléletváltás itthon is megtörténjen, illetve, hogy a politika észrevegye, hogy a gazdasági válság mögött társadalmi válság is feszül. A munkanélküliség elképesztő méreteket öltött: csak Magyarországon több mint 100.000 ember veszítette el a válság következtében a munkáját. A „zöld élénkítéssel” csatlakoztunk ahhoz az európai szintű kezdeményezéshez, amely 5 év alatt 5 millió munkahelyet kíván teremteni 5 milliárd euróból.

A parlamenti pártok érdeke az EP kampány során nyílván az, hogy ne hallassuk a hangunkat, hiszen ők is érzik a felelősségüket az elmúlt évek elhibázott politikája miatt. Az a tény, hogy például kérésünk ellenére sem kaptunk meghívást a parlament Európai Ügyek Bizottságának ülésére, hogy ismertethessük EP programunkat, szintén ezt mutatja.

Egy jelölt bejutásával számol az LMP?

Az LMP hosszú távon gondolkodik. Szeretnénk indulni a 2010-es önkormányzati és országgyűlési választásokon is, vagyis nagyon fontos, hogy az emberek az EP-választáson mit üzennek nekünk. Ha egy képviselőnk bejut, az már egy világos üzenet arról, hogy elegük volt a mostani gazdaság-, társadalom- és nem létező ökopolitikából és a politikai elit folyamatos acsarkodásából.

Mi lesz a helyzet a listán szereplő többi LMP jelölttel? Itthon erősítik a pártot, vagy esetleg van, aki Önnel menne munkatársként?

Aki bejut, Brüsszelben próbálja a célkitűzéseinket elérni, aki marad, itthon folytatja a munkát.

Hogyan jósolná meg a választás kimenetelét? Melyik párt hány mandátumot szerezhet?

Nem vállalkoznék a jóslásra, de a közvélemény-kutatások szerint az LMP 2 százalékon áll. Nyilván elsöprő sikert a Fidesz fog zsebre tenni, elsősorban az ismertsége miatt, illetve azon sajnálatos választói magatartás okán, hogy az emberek többsége ma Magyarországon még mindig a kisebbik rosszra szavaz a legnagyobb jó helyett.

Többek között ezen is szeretnénk változtatni. Az LMP-n keresztül valós alternatívát akarunk nyújtani.

Azt kell látni, hogy az EP választásnak jóval nagyobb a tétje, mint amit az emberek jelenleg gondolnak. Most az a tét, hogy bebetonozunk-e egy kétpártrendszert hosszú évtizedekre, vagy felismerjük azt, hogy a jelenlegi parlamenti pártok már nem az emberekért dolgoznak. Fel kell ismernünk, hogy nagyon nagy szükség van egy új erőre, ami nem a többi párttal van elfoglalva, hanem azon dolgozik, hogy hogyan tud hosszú távú megoldásokat kínálni a jelenlegi gazdasági, társadalmi és természeti környezeti problémákra.

A szélsőséges Jobbik támogatottságát biztos szavazók körében a közvélemény-kutatók 7 százalék körülire teszik. Mivel indokolja ezt a döbbenetes arányt?

Egy válság folyamán mindig felerősödnek a radikális nézetek, ezen én nem csodálkozom. Azt nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ma a média és számos parlamenti párt ingyen reklámot biztosít a Jobbiknak azzal, hogy folyamatosan róla beszélnek. Meggyőződésem, hogy ez inkább negatív irányba hat, ezzel ingyen népszerűsítik az ilyen mozgalmakat. A kirekesztő nézeteket a társadalomnak magának kell kiszorítania.

Az EurActiv választási hét tartalma:

 

© 2003-2011 Minden jog fenntartva

Fejlesztés és Design MONOGRAM Technologies

to_top