Fleischer Family Blog

immár ékezetekkel tarkítva az elütéseket..:

Utolsó nap reggel ismét a Kastanienallee-n reggeliztünk (1 kor). A morgenrot című helyen reggeliztünk, aminek egyetlen négyzetcentiméterén több a gyakorlati baloldaliság, mint az egész TEK-ben. Vegetáriánus és vegán menükből, színes magazinokból lehet válogati, s mindez egy sávba van beárazva (pl 4-8 euró) és fizet ki mennyit tud…

Aztán jött Kreutzberg immár streetarttal, bútorokkal belakott parkocskával. Közbenszépen ereszkedett le a köd…

Elballagtam a Temporäre Kunsthalle-ba,ahol könyveket nézegettem, megtekintettem a Skorpio’s Garden c. kiállítást, ami kész művek tárlata, a skorpió jegyben született Berlinhez és a kerthez, mint téri elrendezéshez kapcsolódva. Kinn viszont egy fantasztikus néma mitologikus rajzfilm futott, amiben feltünk Aladin, a Hétfejűsárkány, Wak-Wak kapuja, varázslók és királylánok. Roppant ijesztő volt, dea jó győzött, és mindenkimegkapta  a királylányát (ha úgy tetszik királyfiját)

majd uzsgyi a Hauptbahnhofra, búcsúsör, integetés és könnyek…

bis bald

Reggel bemetroztam es buszoztam a Reichstagig, ahol Flora bicikiet hagytam. Elkepesztö latvany fogadott: a REichstag ket bejaratabol szemmeltarthato, nyilvanvaloan full bekamerazott teran a bicikli taroloban äll 3 Deutsche Bahnos “kölcsönbicikli” es egy roncs. Na ez a Florae: üles megforditva, csengö felig letorve, välto es a ormanyrol a gumi leszaggatva, hätsokerek kiszurva, elso pedig felvetörve. Elkepesztöen gyaszos latvany volt, majdhoygnem hihetetlen. Nemileg kiabrabditott az a teny, hogy meg csak el sem loptak semmit, nyilvän csupän a rongäläs örömere ment ki az egesz..

Ugyhogy setaltam, be Kreutzberg (a kelletenel) delebbi reszebe. Ami nyugodt kedves tipikus bavändolrlo környek, lättam ilyet Becsben, Müncheben es Pärizsban is. Viszont szep ido volt, na meg van arra egy helyes kanälis, es modom nyilt rengeteg bicikliboltba valo betekintesre.

Innen az East Side Galleryhez robogtam, majd tova  a talälkozopntunkhoz, ami a König könyvesbolt elött volt. Itt remek könyvekböl felderitettem, hogy Kreutzberg bejärt resze azert tünt annyira üresnek, mert nem ott kellett volna a nagy streetartäszokat lesni, na de majd holnap.. A boltban meg egy Disneylandnyi izgalom van, ez is nagyon szines, titokzatos es draga is.

Aztan kedvenc Preutzlauerbergi utcank mozijaba tertünk be, ahol egy Bauhaus filmet tekintettünk meg, ami egeszen rendben volt.

Onnan pedig vegigkukkantottunk az este nyolccig nyitvalevö boltkinalaton (es vasaroltunk is picit). MAjd a helyi tömegközlekedes viszontagsagait is atelve megerkeztünk Freidlichsheimba, ahol Anna cimü baratnömmel es neki egy baratnöjevel negyesben töltöttünk el harom orat elenken vegigbeszelgetve.

Szoval ma voltam a 80-as, a 90-es es a 00-s evek alternativnak mondott Berlinjeben is. es jo volt..

Ma reggel galgoczgaborral talälkoztunk a Kastanienallee elejen. Szerencsesen odaertünk mi is Floraval. A terv egy hagyomänyos, otthonos vasärnapi közös reggeli elfogyasztäsa volt. Sajnos a delelött 10-es idöpont korainak bizonyult erre, igy a meglehetös nagy välsztek helyett egyetlen egy hely, a Cafe “An einem Sonntag August..” volt nyitva. Ahova helyesen bevettük magunkat, önkiszolgältunk, käveztunk, az egesz annyira barätsägos volt, hogy vendegsegben ereztem magam. Közben Gäbor meselt Berlinröl.

Bekukkantottunk egy foglalthäzba, majd beballagtunk a Mauerparkba (amiröl mint park mär hallottam Bajororszäg jeles egyetemen..), egeszen a bolhapiacig. Itten rengeteg mindent megfogdostam, felprobaltam, majd egy remek tavaszi kabatkarol a kupaktanäcs megällapitotta, h le kell alkudni 10 eurora es milyen remek vasart csapok majd. Odabillentem a länyhoz, akie a pult volt, majd kedvesen mosolyogva közöolte, hogy 3 euro lesz. Ugyhogy ma megköttetett az üzlet. Cipöt nem vettem, ketszer ilyen szerencsem nem lehet…

Innen a Fal menten haladtunk, megkukkanottunk milyen volt regen a ket fal homokkal leszort köze, felderitettük egy egykori senkiföldjen ällo evangelikus teplom tragikus törtenetet, majd megcsodaltuk a Fal menti ma is nagyreszt parlagon heverö területek elsö beepitesi hullamanak eredmenyet.

Majd Postdamer Platz, ami az epüleseröl latott film utan elkepesztö elmeny volt, bekukucskäläs a Leipziger Platzra, ami a regi varokapu helyen all, tervezetten nyolcszögeltü, igaz ennek megvalositasaig par elület csak tervezett homlokzatänak lätvänyäval, mint molinoval teszi teljesse a kepet.

Innen usgyi a BAUHAUS kiällitäs. Ami ha nem is csalodas volt, de be kell lätni nem vältotta be a hozza füzott remenyeket. Kedves nagy tisztelges volt a bauhaus nagysäga elött, tartozkodva minden belefolyastol. A bauhaus kiälläsok olyanok mint a Picassok: mindenhol van belöle  a vilägon sok, de sosem eleg teljes… Szoval meg a katalogust sem volt kedvem megvenni, arrol nem is beszelve, hogy az egyetelen posztert vettem volna, na igy volt ezzel mäs is mert az az egy elfogyott.

Aztan Le Corbusier kiällitasat tekintettük meg, különös tekintettel arra a nema kisfilmre, amelyben a Nagy Epitesz fekete tollal ujrarajzolja Pärizs terkepet.

Voltam meg az Eisenmann emlekmünel, ami remek, a Chackpoint Charlinäl, ahol meg vegre talältam egy reszletes Berlin es a Fal terkepet, ami rendkivül tanulsägos volt.

Majd megtekintettük a születesnapi ajandekomat is a Neuköllner Operäban, ami alternativ, meg kamara, meg studio meg minden csak nem szinhaz, na de azert jo elmeny volt, olyan igazi Berlini..

najo, igazäbol ich bin kein berliner, csak a cimek soräba ez illik itten…

mert, hogy berlinben turistaskodom 20 eveim elsö napjait szigetiflora barätnemnal, aki itten tanul. Tegnap erkeztem egy 13 oräs vonatut utan a Hauptbahnhofra. Aholis remek gyosasäggal felvägtattunk a harmadik emeletre, ahonnan S-bahnnal folytattuk az utunkat 90 fokkal az elözötöl elterö iränyba. Meglapö erzes volt, hogy mind  a Deutsche Bahn, mind a helyi BKV feliratai es rendszere megegyezik a münchenivel: kellemes otthonos erzest teremtett.

Berlin alapvetöen is kellemesnek, barätsägosnak tünik eddig. Egeszen befogadhato, bar persze a felet sem lättam at, mindenesetre megnyugtatoak az emberek az utcän, a kirakatok, epuletek. Van itt elet önmagäban is, igy en kedvemre turistäskodhatok…

Tegnak felterkepeztem a kolit, ami egy regi panelepület es egyszeobas lakasocskak jarnak a tanuloknak. Majd levagtattunk a fergeteges kolegiumi-buliba, ami a nemetektöl megszokodt farasztoen lassu tempoban fergett, ugyhogy hamar felhagytunk vele.

Ma az ujraegyesites huszadik ill. a TVtorony negyvenedik evfordulojära ebredtünk. A remek reggeli utän bevägtattam (az Alexander Platzon felszedve Flora bicikliet) a Pergamon Muzeumba. Ez a hely remek pelda arra, hogyan lehet letunt vilagok kincseit prakitukus, kompakt (, nemetes) csomaglasban a nezöközonseg ele tärni. Peldaul az ember bemegy egy terembe, ahol Miletosz fötere diszeleg , majd ätlibben kellemesen a miletoszi kapun, hogy kimenjen a tuloldalon az Istar kapun a summer föutcära. Mind e közben egyetlen leheletfinom kek felirat figyelmezteti a bämeszkodot, hogy az elöazsiai reszlegbe jutott, nem am holmi idötekerobe vagy csillagkapuba. Itt talälhato meg a pergamoni fellegvar kicsit ugyan kiforditott mäsa. Az emberek mind eltökelten megmässzak a lepcsösort, majd eredmenyessegüket szemlelendö hatra neznek. Megszokottan szep täj, meses varos, de mindenkeppen  a ralatas elmenyevel talaja szembe magät az ember…ez esetben a feher falak fogadjäk, na de fotozni igy is kell…

innen egy bolhapiacba kerekeztem, ahol felarra alkudva elegdetten vettem egy-ket vackot. Egyältalän nem erte meg, hacsaknem az alkudozäs örömeert..

Majd bolyongtam kicsit kellemetesen, megtalältam a Kunsthallet a maga remek könyvesboltjaval, na meg egy mülukat az utcan: egy epitesi területnek älcäzott betonfeltöres, amiböl valtozo idöközönket nagyonnagyon sok viz tört fel. Egymäst ijesztgettek az emberek es kacagtak nagyon a fölnöttek is..szeretem amikor egy varos szinhäzkent, vagy jätszoterkent müködik…

tovakerekeztem az unter den linden-en aholis nagy tömeg es oriasbabelöadäs volt, na meg terrorfenyegetettseg, de legaläbb volt nemi izgalom. Mert hogy a babok nagyon lassan jöttek, töbnyire a tömeg takaräsäban. Ugyhogy inkäbb a tömegre fokuszältam, ugyanis erdekes emberek is fel-fel tüntek, na meg önnmagäban az is maga a csoda, hogy mindenki elhozta a barätjät, a bicikliet, a gyereket, a kutyäjät es megsem volt eszetlen pänik, egeszen sokaig bitam en is. Aztan ebed Floräval, majd felvägtattunk a Reichstag Norman Foster epitette üvegkupolajaba, jol felterkepezendö a värost. Majd Prenzlauerberg fele vettük az iränyt, ahol a Kastanienallee környeken rengeteg normälis helybe futottunk. Na meg lehetett szobaelegyedni bajos pincernöcskekkel, dolgozo emberekkel, meg egyältalän. Beneztünk sok helyre (mozi, kult központ, cukräszda, sörözö, bär stb) es mind nagyon tetszetös volt. Innen pedig elöre kitervelten atközlekedtünk a Gärtnersrasseba, magyarul Kertesz utcaba, aholis otthonosan bevettük magunkat a Szimplaba es szörpöztünk, mert ott azt kell.