| A Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni BTC fedezete, 1954 és 1960 között 28 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. Tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert és az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. A kitűnő képességű sportszerű labdarúgó legrokonszenvesebb játékosaink közé tartozott. Technikai és taktikai felkészültsége egyaránt válogatott színvonalon mozgott. Kitűnően helyezkedett, pompásan szerelt és ötletesen osztogatott. Klubcsapatában kifogástalanul töltötte be a játékmester szerepkörét. Ezt a feladatot a válogatott tizenegyben is többször igen jól látta el. Egyesületében rendszerint jobbfedezetet játszott, de a legjobbak között többnyire (15 alkalommal) a balfedezet helyén szerepelt. A vidéki játékosok közül – az Aranycsapat állandó tagjának számító Buzánszky mellett – ő volt az, aki a leggyakrabban szóhoz jutott Bozsikék csapatában. Klubszeretete példamutató: végig hű maradt a salgótarjáni bányászok fekete-fehér színeihez. Legkiválóbb teljesítményét 1957. október 6-án, a Franciaország elleni találkozón (2:0) láttuk tőle.
Szeretett klubjában még hat évet játszott, majd edzőként dolgozott. Még 2001-ben is a megyei első osztályban szereplő gárda pályaedzője volt. |
