Gárdonyi Géza

1863-1922

A múlt század negyvenes éveiben élt Bécsben egy magyarországi származású, Ziegler Sándor nevű lakatosmester. Munkája nyomán már jómódú polgárnak számított, amikor 1848-ban kitört a háború a császár és a forradalomra kelt magyar nemzet között. Ziegler Sándor választott, és hazajött Magyarországra, saját költségén fegyvergyárat szervezett a szabadságharc honvédei számára. Kossuth és Petőfi is nagyra becsülte hazafias hevületét és hasznos munkáját. A szabadságharc bukásával természetesen tönkrement. Ettől kezdve cséplőgépjavító mesterként hánykolódott uradalomról uradalomra. Akármilyen keveset keresett azonban, inkább magától vonta meg a falatot, de jó iskolákban taníttatta öt fia közül a korán értelmesnek mutatkozó Gézát, lehetővé téve, hogy a kitűnő sárospataki gimnáziumban, majd a nemrég Budapestté egyesült fővárosban végezze középiskoláit. Egyetemre azonban már nem tellett. Ziegler Gézából tehát csak tanító lehetett. Annak is indult.

De a korán tehetséget eláruló fiú már diákkorában verselt, kezdő tanító korától kezdve prózát írt, hamarosan belekerült az irodalomba, ahol szinte azonnal észrevették. Magyar nevet akart választani magyarságtudatához, az apai negyvennyolcas emlékhez, a hazaszeretethez, amely nála kezdettől fogva azonos volt a népszeretettel. Történetesen Agárdon született, apja akkoriban éppen ott javította a mezőgazdasági eszközöket, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innét vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett, olyannyira, hogy mindmáig a legnépszerűbb, a legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik.

A nyolcvanas években otthagyja a falusi tanítóskodást, és feljön Budapestre írónak és újságírónak. Negyvennyolc forradalmi hagyománya keveredik ez időben lelkében a divatos, bár hivatalosan üldözött, mechanikus materializmussal és a tudományos szemléletet forradalmasító darwinizmussal. Világnézete kezdettől fogva zavaros: ateizmus és misztikus vallásosság, racionalizmus  és irracionalizmus, társadalmi forradalmiság és konzervativizmus, naturalista valóságfeltárás és idillikus kibúvó a valóság elől megemésztetlenül kavarog benne. Világéletében filozófiai izgalomban él, erősen hat rá Schopenhauer pesszimizmusa, de ugyanakkor mélységes részvéttel áll minden emberi bánat mellett. Ráadásul egy sose múló bánatú, nagyon rossz házasság szakadatlan boldogságkeresővé teszi, aki valójában nem hisz a boldogság lehetőségében. Ilyen módon a magyar irodalom egyik legzavarosabb lelki életű jó írója, akinek az élete tele van pálfordulásokkal, aki egyre inkább elidegenedik az emberektől, és közben oly szépen, világosan, egyszerűen és mégis gazdag lírai árnyaltsággal ír emberekről, helyzetekről, elmúlt korokról és maga körül látott szenvedő lelkekről, mint kevesen abban az időben. Az első budapesti években nehezen boldogul. Ponyvaregények írására kényszerül, majd megírja a magyar paraszti élet paródiáját, a Göre Gábor-könyveket. Ezekkel lesz népszerű, és idővel ugyanúgy szégyelli Göre Gábor kalandjait, mint a ponyvaregényeket. Szemére hányják, és maga is úgy érzi, hogy megrágalmazta, ostobának mutatta be a népet. Ez csak részben igaz. A Göre Gábor-történetekben egy jó szatirikus is megindult. De ezt az utat nem folytatta. Első jelentékeny regénye, a haladó eszmék hősének tragikumát ábrázoló A lámpás már Móricz Zsigmondot  előlegezi, és szemléletében a két évtizeddel később fellépő Adyval rokon. Sajnos, az eszmeileg kitűnően elgondolt történet túlontúl elnagyolt, hozzá se mérhető írójának későbbi szerkesztés- és stílusbeli remekeihez.

A kilencvenes években azonban már népszerű, és az újat akarók a maguk társának érzik. Egerben járt tanítóképzőbe, és akkor, ott barátkozott össze az egriBródy Sándorral . Életpályájuk összefonódott: hol jó barátok, hol riválisok, olykor fegyvertársak, olykor ellenségek. Bródy lelkesedik Gárdonyiért. Hamarosan hozzájuk csatlakozik a Párizsból hazatért, mindkettőjüknél műveltebb, irodalmi dolgokban tudományosan képzett Ambrzs Zoltán . Ambrus is jó író, kitűnő, fegyelmezett stiliszta, lépést tart a kortárs világirodalommal: o közvetíti barátaihoz az akkori modernséget. Nem olyan eredeti szellem, mint Bródy vagy Gárdonyi, de jobb kritikus náluk. Együtt eszményi együttes a rég várt modern folyóirat megteremtésére. A századfordulón együtt alapítják meg a Jövendőt, amely egészen a Nyugat megteremtéséig a kor legszínvonalasabb és leghaladóbb magyar folyóirata.

De Gárdonyi ez időtől kezdve már csak feljár Budapestre. Egerben találta meg otthonát. Ott él mindhalálig magányos, különc életet, bajlódik lelke gondjaival, kitalál egy titkosírást, amellyel naplóját írja.

Ott az egri magányban írja regényeit és novelláit, olykor színjátékait, és amit ír, azt az olvasók lelkes szeretettel fogadják, mert amit Gárdonyi ír, az lehet zavaros filozófiájú, lehet olykor nyomasztóan reménytelen, de olyan kellemes olvasmány, hogy a gyönyörködő olvasó alig veszi észre, milyen komor, amit mond.

Legtökéletesebben megformált írásai a novellák, főleg azok, amelyekben a paraszti világról ír. A népszínművek álparasztjai és álfaluja helyett Gárdonyival végre megjelent az igazi paraszt a maga gondjaival-bajaival. Igaz, idillizáló hajlama kibékítő képet ad a szegénységről.

Versei gondosan fogalmazottak, de jelentéktelenek. Ezekben a költő konzervatív hajlandóságai nyilvánultak meg. Az a Gárdonyi, aki prózában Bródy mellett áll, és előkészíti Móricz Zsigmondot, merőben idegen, sőt ellenséges maradt Ady és a Nyugat modernsége iránt.

Társadalmi regényeiben igen sok a kifejezetten modern törekvés. A társadalom egyre kevésbé érdekli, de nagyon sokat tud a lelki élet egyensúlyának megbomlásáról. Rossz családi élet, öngyilkosságig vivő belső meghasonlottság, gátlásokkal teljes boldogságkeresés, félelem a női szeszélytől ? ez az igazi Gárdonyi-világ (Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja). Ezekben is kísért az idill vágya, és éppen ez a vágy lesz a finom lélektani ábrázolás tárgya. Olykor azonban sikerül megtalálnia az élet idilljét (Ida regénye, Ábel és Eszter).

Leghibátlanabb regényei azonban azok, amelyekben a szerelem ábrázolása egyesül a felidézett múlt képeivel: a történelmi regények (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai). Ezekben a társadalomábrázolás pasztellszerű háttér, de lírai erővel érzékelteti a régi korok atmoszféráját, amelyen belül örök örömöket és örök bánatokat okoz az örök szerelem. Az Egri csillagok ráadásul az igazi hazafias pátosznak és a legszebb emberi erénynek olyan nagyepikája, hogy a múló évek alatt leszállt az ifjúság körébe. Mindmáig legnépszerűbb ifjúsági regényeink egyike.

Az egri magányban élő író egyre idegenebbé vált egykori barátaitól is. A modern költészetet előbb gyanakodva, később indulatos ellenszenvvel nézte. Egyre jobban belebonyolódott misztikus ábrándjaiba (egy időben buddhista akart lenni). A készülődő forradalomtól pedig egyenest megriadt, és amikor a vesztett háború nyomán következtek a forradalmak, Gárdonyiban győzött a maradi, a zavaros és az ellenforradalom mellett volt.

De az ellenforradalom győzelmét ugyanolyan idegenül szemlélte, mint Bródy. Az ellenforradalom embertelenségeit már nem vállalta. Az ellenforradalmi rend ünnepelte, de ő elhúzódott. Mindentől idegenné vált. Halálos ágyán meghagyta fiainak, hogy menjenek el Bródy Sándorhoz, és a nevében kérjenek bocsánatot tőle.

Keletkezés

A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben látott napvilágot. Ez volt egyúttal az író első érdeklődésre számot tartó terjedelmesebb alkotása is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.

Műfaj

• Romantikus történelmi regény: A múlt felé forduló műben a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse Gergely diák, ki sok kalandot él át a műben. A hősi, romantikus regény-műfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. (2) Az író néhol a sejtetés, a homályos utalgatások eszközével él:

• Ifjúsági regény : Az egri csillagok azonban történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.

Forrás

Gárdonyi forrásai közt említhető Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt ének s az ebből készült Eger summája (1553). A lantos maga is felbukkan a műben, a 2. rész 9. fejezetében Mohács vesztét idézi meg.

Téma

A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.

A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.

A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.

Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a 16. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Szereplők

A műben valóságos történelmi alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői romantikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós, Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

Valós főszereplők:

• Bornemissza Gergely (? ? 1555. január után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. ?Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében? ? az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.

• Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett.

• Enyingi Török Bálint (? ? Isztambul, 1551): magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre. 1527-ben átállt I. Ferdinánd oldalára, s ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét II.Szulimán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, pedig a valóságban Nándorfehérvár törököknek való átengedése is a nevéhez fűződik.

• Dobó István (1500 körül ? Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11?október 18. között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: 1569. december 12-én Miksa magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedte.

• Mekcsey István (? ? Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. ?Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát? ? ez azonban a regényben már nem szerepel.

További szereplők:

Jumurdzsák, Cecey úr, Bálint pap, Gábor pap, A szultán, Tulipán, Werbőczy, A királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég, A kocsis: Matyi, Manda bég, Zrínyi Miklós, Zoltay, György barát, Margit, Füredy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes, Varsányi?

Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő szerepet játszanak a műben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű.

Olvasónapló – 1. változat

1. Hol terem a magyar vitéz

Bornemissza Gergőt és Cecey Évát elrabolja Jumurdzsák, török dervis.

Gergő az éjszaka folyamán megszökik Vicuskával. Dobó István a rablóvezér, Móré nyomán van. A kisfiú beszámolója alapján megtámadják a törököket, s kiszabadítják a magyar foglyokat. Gábor pap megkegyelmez Jumurdzsáknak, csak a talizmánját veszi el. Dobó Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz, Szigetvárba. Örömmel fogadja a várkapitány, s két fiával együtt neveli.

2. Oda Buda!

János király meghal,a törökök csellel beveszik Budát.
Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen, de egy janicsáragát vélnek a szultánnak a díszes öltözete miatt, s őt robbantja fel Gábor pap. Elfogják a papot. Gergő látszatra a magyarrá lett török, Tulipán fogja, s Hajván, egy hatalmas török felfigyel Gergőre. Megmutat neki egy köteg papirost, melyeken a magyar végvárak alaprajzai láthatóak. Félrevezeti a törököt, az egri vár alaprajzát elteszi. Budán találkozik Cecey Évával, aki örök hűséget esküdik neki. Török Bálint gyanakszik a törökre, s előérzete nem csapja be, a törökök elfoglalják Budát, s őt Kanstantinápolyba hurcolják, a Héttoronyba vetik.

3. A rab oroszlán!

Török Bálint Konstantinápolyban raboskodik. Mekcsey és Bornemissza Gergely a király seregébe készülnek, amikor Ceceyékkel találkoznak. Megtudja Gergő, hogy Vicuskát Fürjes Ádámhoz akarják feleségül adni. Siet Gyalura, hogy megbizonyosodjon a lány érzéseiről. Végül úgy döntenek, hogy megszöknek. Kockázatos kalandra vállalkoznak öten: Bornemissza Gergely, Török János, Cecey Éva, Mekcsey és Matyi nevű kocsisa, Konstantinápolyba igyekeznek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Olasz zenészként sikerül bejutniuk a Héttoronyba, de nem sikerül kiszabadítani a hős Török Bálintot. A cigány Sárközi segít nekik elmenekülni.

4. Eger veszedelme

Már csaknem az egész országot elfoglalták a törökök. Évát Sopronban az álruhás Jumurdzsák keresi fel, gyűrűt akar venni. Vicusa elszólja magát, hogy a férjénél van. A félszemű dervis elrabolja Jancsikát, 6 éves kisfiukat. Egerben a törökök támadásra készülődnek. Sokan elmenekülnek, de a város lakói, élükön a bíróval a városban keresnek menedéket. Dobó örül Bornemissza Gergelynek és barátjának Mekcseynek. A védők esküt tesznek, hogy a várat a végsőkig fogják védelmezni. A zsákmány közt egy török gyerekre akadnak. Jumurdzsák a talizmánjáért cserébe Bornemissza kisfiát ajánlja, de Gergő nem hisz a töröknek, mert úgy tudja, hogy fia feleségével Sopronban van.

5. Holdfogyatkozás

Éva megtalálja Eger várának térképét és a gyűrűt, majd Miklós diákkal Egerbe megy. Megpróbálnak bejutni egy alagúton keresztül, de törökök bukkannak rájuk. Miklós diák úgy tud megszabadulni tőlük, hogy önfeláldozó módon felrobbantja a lőszertárakat. Hegedűs föl akarja adni a várat, de Sárközi leleplezi az árulót, akit kivégeznek. Bornemissza elhiszi, hogy fia Jumurdzsáknál van, mivel egyik alkalommal a török bedobja Jancsika kardját. Dobó felajánlja Jumurdzsáknak Jancsikáért a talizmánt, de a kisfiú már megszökött a töröktől. Bornemissza Gergő robbanószereket készít. Éva bejut a várba de, Dobó arra kéri, hogy tartsa titokban a kilétét férje előtt. Elérkezik az utolsó nagy csata. A várvédők felkészültek a legrosszabbra. Ádáz küzdelem folyik a magyarok és a törökök között, nem csak az egri férfiak harcolnak, hanem az egri nők is kiveszik részüket a küzdelemből. A törökök végül feladják, elvonulnak a vár alól. Eger felszabadul. Egy török asszony visszahozza Bornemissza Jancsikát, Éva pedig a török gyereket adja vissza anyjának. Egész Európa ünnepli a hős várvédőket.

Olvasónapló – 2. változat

Hol terem a magyar vitéz?

1. Két gyerek fürdik, arra megy egy török és elrabolja őket. Szereplők: Gergő, Éva, a török, a rablány Helyszín: A patakpart

2. Dobó, Ceceynél hál meg. A fejezet végén megtalálják a gyerekek ruháit. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Cecey, Dobó István, a pap, a cselédek, a zarándok, Varsányi Imre

3. Megismerjük azokat, akiket a félszemű török és társai foglyul ejtettek. Helyszín: A török kocsi Szereplők: Margit, Gergő, Éva, a félszemű török, a parasztlegény, tógás pap, nagyarcú parasztember

4. Kiderül, hogy az egyik fogoly meg akar ölni egy törököt. Helyszín: A törökök kocsija Szereplők: a félszemű török, a pap, a parasztgyerek, Gergő, a kocsis

5. Egy rab azt állítja magáról, hogy gazdag úr, persze ezt senki nem hiszi el. A fejezet végén Gergő és Éva megszöknek Szürkével és egy török lóval. Helyszín: Az erdő Szereplők: Gergő, Éva, Egy török és a cigányhóhér

6. Megérkeztek a gyerekek. Helyszín: Cecey háza Szereplők: a pap, Cecey, Varsányi, alias zarándok

7. Esemény: Megtudják, hogy a török ki akarja rabolni Ceceyt. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Dobó Pista, Gergő, Cecey

8. Esemény: A törökök megtámadják Ceceyt, de Dobó megállítja őket. Helyszín: Cecey háza és környéke Szereplők: Cecey, Dobó Pista, a török

9. Esemény: Dobó visszatér. Hoz magával egy tucat lefoglalt tárgyat. A végén magával viszi Gergőt. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Cecey, Dobó, Gergő

10. Helyszín: Az erdő Szereplők: Gergő, Dobó, a rabok, és a török Esemény: Kiszabadulnak a rabok.

11. Helyszín: Az út Szereplők: Dobó, Gergő, Gyurka (katona) Esemény: A törökök közelednek Dobó felé.

12. Helyszín: Az erdő Szereplők: A pap és a Jumurdzsák Esemény: A pap ki akarja végezni a törököt, de meggondolja magát és elengedi.

13. Helyszín: Az út Szereplők: Dobó, Gergő és a pap Esemény: Dobó elküldi Gergőt a pappal az ütközés miatt.

14. Helyszín: A csárda Szereplők: Gergő a pap és Móré Esemény: Gergő és a pap egy fogadóhoz érnek. Amikor esznek, megérkezik Móré is és elvisz egy fáradt lovat.

15. Helyszín: A pap faluja Szereplők: Gergő és a pap Esemény: A pap faluja teljesen levan rombolva, mindenhol halottak fekszenek.

16. Helyszín: A temető Szereplők: A pap és egy asszony Esemény: Gergő és a pap két napon át temettek?Estefelé a bujdosók hazatértek.

17. Helyszín: A vár Szereplők: Török Bálint, Gergő, Gábor pap, Kata úrnő és két fia Esemény: Gábor pap és Gergő elindulnak a várba, találkoznak az úrral, aki éppen a török rabokkal küzd. A végén Török Bálint úgydönt, hogy magához fogadja Gergőt.

Oda Buda!

1. Helyszín: Egy erdő Szereplők: Gábor pap, Gergő, János a szolga Esemény: A pap és Gergő tervet készítenek. A terv lényege, hogy a török császárt megöljék.

2. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Gergő a pap, Tulipán és felesége Esemény: Gergő megakarja látogatni Cecey urát, de azok Budára költöztek.

3. Helyszín: Az országút Szereplők: Gergő, Tulipán és a felesége Esemény: Tulipán és Gergő megakarja nézni a török hadat.

4. Helyszín: Az út melletti szikla Szereplők: Gergő és tulipán Esemény: Végig nézik a hosszas felvonulást. A fejezet végén Gábor pap rossz embert robbant fel.

5. Helyszín: Az erdő melletti út Szereplők: Tulipán a pap, Gergő és a szultán Esemény: Elfogják Gergőt, Tulipánt és a papot.

6. Gergő rab lett, és megismerkedett egy hajván nemzetű török emberrel. Szereplők: Hajván, Bornemissza Gergely Helyszín: az országút

7. Beesteledett. Gergely találkozott Jumudzsákkal, aki barátságos volt vele, amikor megtudta, hogy Gábor pap is ott tartózkodott vele. Szereplők: Jumurdzsák, Bornemissza Gergely Helyszín: a tábor

8. Hajván mutattott egy térképet Gergőnek. Gergely felismerte az egri várat. Furfangos módon Átrajzolta a képet. Mivel azon minden megvolt a vár elfoglalásához. Szereplők: Bornemissza Gergely, Hajván, Magyar ember Helyszín: a tábor

9. Gergő álmodott. Hajván felébresztette. Hozott neki ruhát. Szereplők: Gergely, Hajván Helyszín: a tábor

10. Jumurdzsák bement az orvosi sátorba. A török könyörgött az atyának, hogy adja vissza az amulettjét, de a pap nem válaszolt. Szereplők: Gábor pap, Jumurdzsák Helyszín: a tábor

11. A diák odaakarta adni a gyűrűt Hajvánnak amit a paptól kapott. A török nem fogadta el. Gergő Buda felément és találkozott Tulipánnal. Szereplők: Hajván, Gergő, Tulipán Helyszín: a tábor

12. Ceceyék is egy takaros kis házban laktak. Nagy csodálkozással fogadták a diákot. Vicuska nem volt otthon. Gergely feladta a remény, hogy egyszer feleségül veszi Évát. Szereplők: Gergely, Cecey Péter és a felesége Helyszín: Buda

13. Török Bálint, Petrovich Péter és Martinuzzi György Meglátogatta a török császárt, mert együtt győzték le a németeket. A császár megparancsolta, hogy temessék el az atyát. Szereplők: Török Bálint, Martinuzzi György Ptrovich Péter, a szultán és a fiai Helyszín: a török tábor

14. Gergely elaludt. Az elmúlt nap eseményei keringtek a fejében. Cecey és a pap vitája. Majd Gergő elviharzott a palotához. Szereplők: Gergő, pap, Cecey Péter Helyszín: Buda

15. Gergő elment a királyi palotához. Elkószált és találkozott Vicuskával. A lány még mindig szerette Gergőt. A fiú szerelme jeléül odaajándékozta a paptól kapott gyűrűt. Szereplők: Martonfalvi Imre, Gergő, Vicuska Helyszín: Buda

16. Török bálinthoz egy barátja Werbőczi és Gergely érkezett. Gergő elmesélte mitörtént a pappal. Másnap elmentek a király néhoz. Ott találkozott még két diákkal. Az egyiket Zoltaynak a másikat Mecskeynek hívták. Szereplők: Török Bálint, Gergő, werbőczi, Zoltay István, Mecskey István Helyszín: Buda

17. Ali aga: Fráter Györgynek, Török Bálintnak, Petrovich Péternek, Werbőczinek, Battyány Orbánnak és Posmaniczky Jánosnak értékes kaftánokat ajándékozott. Szereplők: Ali aga, Fráter György, Török bálint, Petrovich Péter, Werbőczi, Battyán Orbán, Podmanyczky János Helyszín: a aplota

18. Miközben az urak a királynéval beszélgettek, addig Éva és Gergő leosontak a kertbe beszlgetni. Szereplők: Gergő, Éva Helyszín: a palota

19. Délután öt óra körül elindultak a császárhoz. Bálint úr elbúcsúzott vitézeitől, mert érezte, hogy történni fog vele valami. Szereplők: Werbőczi István, Török Bálint, Fráter György Helyszín: a palota

20. A török császár fogadta a vendégeket, de csak Bálint úr, Werbőczi, Gergő mehettek be a Szulimán sátrába. Ezek után vendégül látták a vendégeket. Szereplők: Török Bálint, Fráter György, Gergely Helyszín: a török tábor

21. Mire a budai várhoz visszaértek már török zászló lógott rajta. De erről az urak nem tudtak, nyugodtan vendégeskedtek. Gergő aznap este találkozott Fürlyessel. Gergő megölt egy janicsárt. Szereplők: Gergő, Fürjes, Mekcsey, Zoltay Helyszín: Buda

22. A császár feljön Budára. A király nőt és két gyermekét védelmezni fogja. A Duna és a Tisza vidékén a kegyelmes padisah fog uralkodni. Erdélyt és a Tiszntúlt a királynő foglya irányítani Lippáról. Budát két kormányzó fogja irányítani: egy török és egy magyar. A magyar Werbőczi őnagysága lesz. A törökök a kereszténységgel kapcsolatos dolgokat lerombolták. Szereplők: Ali aga, Petrovich Péter, a királyné Helyszín: a palota

23. Szeptember 4-én elindult a Budai várból a nagyurak kíséretével a királyné. Vica és az apja is velük ment. Csak Gergő és mekcsey nem mentek el. Gergő még mindig Bálint urat várta. Szereplők: Gergely, Cecey, Éva Helyszín: a palota

24. Útra kelt a szultán, Török Bálintot pedig rabként vitte magával.

Rab oroszlán

1. Cecey Pétert és nejét megtámadták a törökök, de Mekcsey megmentette őket. Dobó seregével vizet keresett, mikor találkoztak egymással. A két idős Debrecenbe sietett, Mekcsey is velük ment. Gergely megtudta, hogy Évát Fürjes Ádámnak tartogatják. Szereplők: Mekcsey, Cecey Péter és a feleságe, Dobó István Helyszín: a Berettyó partján

2. Török Bálint rab lett, a Héttoronyban. Egy másik magyar fogoly is ott raboskodott, Maylád István. Szereplők: Török Bálint, Maylád István Helyszín: Konstantinápoly

3. Gergely, Bálim úr feleségével és gyerekeivel élt. Gergő be akart állni a királyné seregébe, hogy Mekcseyvel együtt kiszabadítsa Török Bálintot. A diák megtudta, hogy Fürjes elakarja venni Vicát. Szereplők: Gergő, Mekcsey, Dobó, Tinódi Lantos Sebestyén, Török János Helyszín: Szigetvár

4. Gergő és Mekcsey Gyalura indultak, mert Izabella királynő ott telelt. Gergő és Vica visszamentek a várba, hogy beszélni tudjanak egymással. Szereplők: Éva Cecey Péter és felesége, Gergő, Mekcsey Helyszín: Gyalu

5. Gergőék egy karavánszerájban szálltak meg. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsy, Jumurdzsák, Török János Helyszín: karavánszeráj

6. Gergely és Éva egybekeltek a szabad ég alatt. Matyi, Mekcsey szolgája utánnuk ment. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsey, Török János, Matyi Helyszín: az országút

7. Az erdő: Egy cigánykaravánt találtak az erdőben. A vándorok megkérték a vajdát, hogy adjon nekik egy útbaigazítót, aki elvezeti őket Konstantinápolyba. A cigányt Sárközinek hívták. Egy hajóval közelítették meg a várost. Konstantinápoly: Nagy véres menet vonult végig az utcákon. Gergelyt valaki figyelte a tömegben, egy holló fekete aga és Jumurdzák. Szereplők: Éva, Gergely, Mekcsey, Török János, Matyi, a vajda, Sárközi Helyszín: az erdő, Konstantinápoly

8. Új rabok érkeztek. Móré László és a fiai voltak. Néhány nap múlva kiszabadult Móré mindkét fia, mert tisztséget kaptak, csak apjuk maradt. Bálint urat a szultán magához hívatta, mert Werbőczi meghalt és szerette volna, ha Buda kormányzója lesz, de ő nem fogadta el. Szereplők: Maylád István, Török Bálint, Veli bég, Móré László Helyszín: a Héttorony

9. A császár nem adta fel, és papot küldött Török Bálintnak, hogy térítse meg. Szereplők: Maylád István, Török Bálint, Veli bég, török pap Helyszín: a Héttorony

10. Gergelyék menekültek az aga és Jumurdzsák elől. Az aga lánya elmesélte, hogy voltak a táborban és mindent felkutattak utánik. Ezek után egy csónakba ültek. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsey, Török János, Matyi, Sárközi, Cserhán az aga lánya Helyszín: a Héttorony

11. A Héttorony kapujában öt olasz énekes jelent meg. Az énekese, csak annyit kértek, hogy találkozhassanak Török Bálinttal. Bálint urat kihozták eléjük. Amikor már majdnem elkezdtek énekelni Jancsi, megnevezte atyját. Szereplők: Éva, Gergő, Jancsi, Mekcsey, Matyi, Sárközi, Cserhán, Veli bég Helyszín: a Héttorony

12. Gergő ígért Ízmail bégnek 1300 aranyat, ha megszöktetik Török Bálintot. De az új bég elárulta a magyarokat. A török katonák elfogták Cserhánt és Sárközit is. Szereplők: Éva, Gergő, Török Jancsi, Matyi, Sárközi, Cserhán Helyszín: Konstantinápoly

13. Július közepe felé Veli bég Mohácsra ért. Üzenetet kapott, a levélben az volt, hogy Visegrád a töröké. Egy török ember érkezett a táborukhoz, aki a béggel szeretett volna beszélni. Meggyőzte a béget, hogy az olasz énekesek magyarok voltak. Szereplők: Veli bég, az idegen ember Helyszín: Mohács

Eger veszedelme

1. Éva asszonyhoz vendég érkezett. Az úr Balog Tamásnak nevezte magát. A gyűrűről kérdezősködött, amit Éva Gergelytől kapott. Éva elengedte Jancsit, A fiát Miklóssal a vásárba. Azt gondolta, hogy az ismeretlen személy Jumurdzsák volt és rögtön elment a vásárba a fia után, de akkorra már Jumurdzsák elrabolta. Szereplők: Cecey Éva, Bornemissza Jancsi, Réz Miklós, Jumurdzsák Helyszín: Sopron

2. Gergely és az öreg Cecey Eger várába siettek. Útközben találkoztak Sárközivel is, aki hajlandó volt velük menni, ha kap: Sarkantyús csizmát és lovat. Már ott volt Zoltay, Mecskey, Dobó. A kapitány körbe vezette Gergelyt a várban. Szereplők: Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Sárközi Helyszín: az egri vár

3. Gergely egyik katonája, Bakocsai István hírt hozott, hogy támadnak a törökök. Egy ember levelet vitt a várba az ellenségtől. A levélben a törökök felszólították a várvédőket, hogy adják át a várat. Szereplők: Bakocsai István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

4. Dobó a palotába szólította katonáit. A kapitány megesküdtette őket, hogy életük árán is védeni fogják a várat. Szereplők: Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Tarján Kristóf Helyszín: a palota

5. Dobó István vendégül látta azokat, akik délelőtt a teremben megesküdtek vele. Nagy ünnepséget csaptak és Gergelynek, eközben azaz ötlete támadt, hogy támadják meg a török előcsapatot. Szereplők: A tisztek és Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Tarján Kristóf Helyszín: a palota

6. A csatát a török előhaddal megnyerték. Szereplők: Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Varsányi, Sázközi Helyszín: a török tábor és az egri vár

7. Elvitték a piacra a rabolt dolgokat. Egy ládában egy török gyereket találtak. Szereplők: Mecskey István, Bornemissza Gergely, Kocsis Gáspár, Margit, Bódogfalvi Péter, Pető Gáspár. Helyszín: a piac

8. Dobó parancsára felgyújtották a falut. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Fügedy János Helyszín: az egri vár

9. Aznap este ember mente családostul a várba. Nagy Lukács is visszatért csapatával, de nem tudtak a vár falain belülre kerülni, mert a török csapat elállta a kaput és harcolniuk kellett. Szereplők: Baloghné, Dobó István, Nagy Lukács, Mecskey István, Fügedy János, Zoltay István Helyszín: az egri vár

10. A törökök tüzeltek, de Dobó István nem lőtt vissza. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Pető Gáspár, Zoltay István, Cecey Péter Helyszín: az egri vár

11. A törökök közelebb mentek a falakhoz, ekkor Dobó kezdte lőni a törököt és az ágyúikat. Ekkor már mindenki értette, hogy miért nem lőttek. Szereplők: Dobó István, Cecey Péter, Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

12. A törökök betörtek a városba. Már távolabbról, de még mindig bombázták egymást. Gergely megunta a várakozást és száz emberrel rárontott a templom előtt lévő törökökre. A török kisfiú édesanyja megjelent. Varsányi is megjelent aznap éjszaka. Dobó István elküldte egy levéllel Vas Miklós úrhoz. Szereplők: Dobó István, Gergely, Varsányi Helyszín: az egri vár

13. Szeptember 16-án még mindig bombázták a várat. Varsányi meghozta a válaszlevelet, de nem mondta el senki, hogy mi állt benne. A kém azt mondta, hogy Nagy Lukács vissza fog jönni a seregével. Szereplők: Dobó István, Gergely, Varsányi, Mecskey István, Helyszín: az egri vár

14. Egy ember jött Csábragról, aki levelet hozott az oszmántól. Dobó nem olvasta el. De Gergely látott valamicskét a levélből: “Vagy kész-e koporsód, Dobó István? ” Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, csábrágói paraszt Helyszín: az egri vár

15. Nagy Lukács és csapata bejutottak a várba, Balogh Balázzsal Szereplők: Dobó István, Nagy Lukács, Balogh Balázs Helyszín: az egri vár

16. Dobó nem tudott aludni. A csata járt az eszében inkább imádkozott. Szereplők: Bolyky Tamás, Mekcsey István, Dobó István, Zoltay István, Bornemissza Gergely, Baloghné Helyszín: az egri vár

17. A törökök támadnak. Hullott le a várfalról az ellenség. Meghalt az egri bíró és sok török és magyar katona. Az Ókaput is elfoglalták a törökök. Szereplők: Dobó Kristóf, Dobó István, Zoltay István, Bornemissza Gergely, Mekcsey István, Pető Gáspár Helyszín: az egri vár

Holdfogyatkozás

1. Szarvaskőre Szalkay Balázshoz egy úr és egy diák érkezett. A rejtélyes úr azt állította magáról, hogy ő Bornemissza Gergely öccse. Éva asszony és Miklós diák volt, delinek illetve rabnak öltözve akartak bejutni az alagutakon keresztül. Szereplők: Cecey Éva, Réz Miklós, Szalkay Balázs Helyszín: Szarvaskő

2. Éva az ökreit elcserélte egy sátorra. Megtalálták az alagutat, de bevolt omolva kikellet ásni a bejáratot. Szereplők: Cecey Éva, Réz Miklós Helyszín: az egri vár

3. Az egyik aga levelet küldött Dobónak, de nem olvasták el. Paksy Jób égett a haragtól és kétszáz lovassal kiment a várból, hogy móresre tanítsa a törököket. Dobó visszavonulót fúvatott, de azok nem hallották. Janicsárok ezrei rohantak rájuk. Szereplők: Paksy Jób, Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Hegedűs hadnagy Helyszín: az egri vár

4. Az egriek egyre kevésbé szerették a törököket. Dobó megparancsolta a kocsmárosoknak, hogy nem merjenek a katonáknak alkoholt adni, mert különben felakasztja azt a kocsmárost, akinél megrészegedik egy katona. Szereplők: Dobó István, Hegedűs hadnagy, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Arszlán bég, Helyszín: az egri vár

5. Gergő kezdi sejteni, hogy kisfiát elrabolták, mert nemrég bedobták a kisfia kardját, s mindez Jumurdzsák talizmánja miatt történt. Elengedte az egyik török rabot, ha kicseréli a talizmánért Gergőt fiát. A rab megígérte, hogy teljesíti kérését. Sárközi megkereste Gergőt, mert hallotta, amikor Hegedűs hadnagy Dobó ellen lázítja a többi katonát. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Sárközi, a török rab Helyszín: az egri vár

6. Hegedűs hadnagy elmondta, hogy van néhány magyar katona, akik fizetséget kérnének. A vár népe ünnepelt, mert a török lovasság elhúzódott a vártól, pedig a törökök csak az erdőbe mentek. Éjszaka fákkal és homokkal megrakott lovakkal tértek vissza, mert dombot akartak építeni a vár fala mellé. Hegedűst elkapták, mert katonákat akart becsempészni a várba. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Sárközi, Hegedűs hadnagy, Mekcsey István Helyszín: az egri vár

7. Hegedűst felakasztották, és három közlegénynek a fülét csapták le az akasztófa alatt. Szereplők: Dobó István, Hegedűs hadnagy, Zoltay István Helyszín: az egri vár

8. A törökök is felfedezték az alagutat. Éva asszony mellé őrt állítottak, de Miklóst kényszerítették, hogy vezesse el őket a várba, s mivel az út kétfelé ágazott a fiú nem tudta merre menjen, ezért az egyik utat választotta. Miklós a puskaporos kamrába vezette az ellenséget, nehogy elvesszen a vár, az egyik puskaporos hordóba beletette a fáklyáját. Évának szerencséje volt, mert Varsányi lett az őre. Szereplők: Réz Miklós, Cecey Éva, Varsányi Helyszín: az egri vár

9. Éva és Varsányi megmenekültek. Egyszer csak hatalmas robbanás történt a templombástyában. Miklós és a törökök mind meghaltak. Szereplők: Cecey Éva, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

10. Dobó megkereste Évát, hogy figyelmeztesse, ne beszéljen a férjével, mert kockázatos lehet. Ezután a kapitány levelet küldött Dervis bégnek Varsányival. Szereplők: Cecey Éva, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

11. A magyarok puskaport kezdtek el gyártani, és újra kezdtek hinni abban, hogy ezt a csatát még megnyerhetik. Mekcsey viszont annyira elszántan harcolt, hogy még aludni sem akart. Szereplők: Baloghné, Dobó István, Mekcsey István Helyszín: az egri vár

12. A törökök gyorsan építették a dombokat. Gergely nem nézhette ezt tétlenül, ezért szalonnát és bögréket rakott ki, amelyekben kén és puskapor volt. Szereplők: Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

13. Két ágyút kellett Gergelynek elneveznie. Amikor a törökök a kupacokra másztak, a bögrék, amiket akkor a kupacok közé dobtak felrobbantak, mikor az ellenség építkezett. Szereplők: Sárközi, Gergely Helyszín: az egri vár

14. Gergő csalafinta dolgot épített. Néhány hordóhoz puskákat szerelt. Szereplők: Gergely, Dobó István Helyszín: az egri vár

15. A törökök maguk készítette alagutakon akartak bejutni a várba, de a magyar katonák lelőtték őket. Szelim, a török a kisfiú felismerte halott édesapját. Szereplők: Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Zoltay István Helyszín: az egri vár

16. Gergő legurította a hordókat. Az ellenség elkezdett menekülni. Szereplők: Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Zoltay István Helyszín: az egri vár

17. Október 12-én, szerdán a vár már egy rostához hasonlított. Pető beszédet mondott és az emberek újabb erőt és kedvet nyertek a harchoz. Egy paraszt újra levelet hozott. Szereplők: Pető Gáspár, Vas Miklós, Dobó István Helyszín: az egri vár

18. Éjjeli ostrom volt. A harc közben harminc halott és száztíz sebesült magyar lett. Varsányi azt mesélte, hogy az ellenség egyáltalán nem bízik a nyerésben. Szereplők: Gergő, Mekcsey, Fügedy István, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

19. A törökök újra támadtak. A magyarok és az ellenség is érezte, hogy ez lesz az utolsó csapás. Éva, Baloghné és Kristóf apród édesanyja, azért imádkoztak, hogy a hozzátartozóik ne sebesüljenek meg. Dobónak a lába megsebesült. Szereplők: Gergő, Zoltay, Dobó, Éva, Baloghné, Pető Gáspár, Tarján Kristóf édesanyja Helyszín: az egri vár

20. Éva egyedül maradt. Felvette Balázs apród halott ruháit és kiment harcolni. Az asszony látta az édesapját és Jumurdzsákot is. Évát eltalálta a vele harcoló kardja. Szereplők: Kocsis Gáspár, Jumurdzsák, Gergő, Zoltay, Dobó, Éva, Pető Gáspár Helyszín: az egri vár

21. Gergő és Éva találkoztak. Szereplők: Éva, Gergő Helyszín: az egri vár

22. Másnap a törökök elmentek. 300 ember halt meg. Egy török asszony jött Jancsikával és Szelimet akarta cserébe. Kicserélték a két gyereket és a két anya ismét boldog volt. Szereplők: Dobó, Zoltay, Gergő, Éva, Bornemissza János, a török asszony Helyszín: az egri vár

23. Varsányi is megerősítette, hogy a törökök elmenekültek. Szereplők: Dobó István, Nagy Lukács Helyszín: az egri vár

Befejezés

Mekcsy és Dobó visszavonultak. Európa örült, hogy a magyarok győzelmet arattak. Ezután Gergely lett Eger főkapitánya.

1. Hol terem a magyar vitéz

Bornemissza Gergőt és Cecey Évát elrabolja Jumurdzsák, török dervis.

Gergő az éjszaka folyamán megszökik Vicuskával. Dobó István a rablóvezér, Móré nyomán van. A kisfiú beszámolója alapján megtámadják a törököket, s kiszabadítják a magyar foglyokat. Gábor pap megkegyelmez Jumurdzsáknak, csak a talizmánját veszi el. Dobó Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz, Szigetvárba. Örömmel fogadja a várkapitány, s két fiával együtt neveli.

2. Oda Buda!

János király meghal,a törökök csellel beveszik Budát.
Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen, de egy janicsáragát vélnek a szultánnak a díszes öltözete miatt, s őt robbantja fel Gábor pap. Elfogják a papot. Gergő látszatra a magyarrá lett török, Tulipán fogja, s Hajván, egy hatalmas török felfigyel Gergőre. Megmutat neki egy köteg papirost, melyeken a magyar végvárak alaprajzai láthatóak. Félrevezeti a törököt, az egri vár alaprajzát elteszi. Budán találkozik Cecey Évával, aki örök hűséget esküdik neki. Török Bálint gyanakszik a törökre, s előérzete nem csapja be, a törökök elfoglalják Budát, s őt Kanstantinápolyba hurcolják, a Héttoronyba vetik.

3. A rab oroszlán!

Török Bálint Konstantinápolyban raboskodik. Mekcsey és Bornemissza Gergely a király seregébe készülnek, amikor Ceceyékkel találkoznak. Megtudja Gergő, hogy Vicuskát Fürjes Ádámhoz akarják feleségül adni. Siet Gyalura, hogy megbizonyosodjon a lány érzéseiről. Végül úgy döntenek, hogy megszöknek. Kockázatos kalandra vállalkoznak öten: Bornemissza Gergely, Török János, Cecey Éva, Mekcsey és Matyi nevű kocsisa, Konstantinápolyba igyekeznek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Olasz zenészként sikerül bejutniuk a Héttoronyba, de nem sikerül kiszabadítani a hős Török Bálintot. A cigány Sárközi segít nekik elmenekülni.

4. Eger veszedelme

Már csaknem az egész országot elfoglalták a törökök. Évát Sopronban az álruhás Jumurdzsák keresi fel, gyűrűt akar venni. Vicusa elszólja magát, hogy a férjénél van. A félszemű dervis elrabolja Jancsikát, 6 éves kisfiukat. Egerben a törökök támadásra készülődnek. Sokan elmenekülnek, de a város lakói, élükön a bíróval a városban keresnek menedéket. Dobó örül Bornemissza Gergelynek és barátjának Mekcseynek. A védők esküt tesznek, hogy a várat a végsőkig fogják védelmezni. A zsákmány közt egy török gyerekre akadnak. Jumurdzsák a talizmánjáért cserébe Bornemissza kisfiát ajánlja, de Gergő nem hisz a töröknek, mert úgy tudja, hogy fia feleségével Sopronban van.

5. Holdfogyatkozás

Éva megtalálja Eger várának térképét és a gyűrűt, majd Miklós diákkal Egerbe megy. Megpróbálnak bejutni egy alagúton keresztül, de törökök bukkannak rájuk. Miklós diák úgy tud megszabadulni tőlük, hogy önfeláldozó módon felrobbantja a lőszertárakat. Hegedűs föl akarja adni a várat, de Sárközi leleplezi az árulót, akit kivégeznek. Bornemissza elhiszi, hogy fia Jumurdzsáknál van, mivel egyik alkalommal a török bedobja Jancsika kardját. Dobó felajánlja Jumurdzsáknak Jancsikáért a talizmánt, de a kisfiú már megszökött a töröktől. Bornemissza Gergő robbanószereket készít. Éva bejut a várba de, Dobó arra kéri, hogy tartsa titokban a kilétét férje előtt. Elérkezik az utolsó nagy csata. A várvédők felkészültek a legrosszabbra. Ádáz küzdelem folyik a magyarok és a törökök között, nem csak az egri férfiak harcolnak, hanem az egri nők is kiveszik részüket a küzdelemből. A törökök végül feladják, elvonulnak a vár alól. Eger felszabadul. Egy török asszony visszahozza Bornemissza Jancsikát, Éva pedig a török gyereket adja vissza anyjának. Egész Európa ünnepli a hős várvédőket.

2. változat

Hol terem a magyar vitéz?

1. Két gyerek fürdik, arra megy egy török és elrabolja őket. Szereplők: Gergő, Éva, a török, a rablány Helyszín: A patakpart

2. Dobó, Ceceynél hál meg. A fejezet végén megtalálják a gyerekek ruháit. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Cecey, Dobó István, a pap, a cselédek, a zarándok, Varsányi Imre

3. Megismerjük azokat, akiket a félszemű török és társai foglyul ejtettek. Helyszín: A török kocsi Szereplők: Margit, Gergő, Éva, a félszemű török, a parasztlegény, tógás pap, nagyarcú parasztember

4. Kiderül, hogy az egyik fogoly meg akar ölni egy törököt. Helyszín: A törökök kocsija Szereplők: a félszemű török, a pap, a parasztgyerek, Gergő, a kocsis

5. Egy rab azt állítja magáról, hogy gazdag úr, persze ezt senki nem hiszi el. A fejezet végén Gergő és Éva megszöknek Szürkével és egy török lóval. Helyszín: Az erdő Szereplők: Gergő, Éva, Egy török és a cigányhóhér

6. Megérkeztek a gyerekek. Helyszín: Cecey háza Szereplők: a pap, Cecey, Varsányi, alias zarándok

7. Esemény: Megtudják, hogy a török ki akarja rabolni Ceceyt. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Dobó Pista, Gergő, Cecey

8. Esemény: A törökök megtámadják Ceceyt, de Dobó megállítja őket. Helyszín: Cecey háza és környéke Szereplők: Cecey, Dobó Pista, a török

9. Esemény: Dobó visszatér. Hoz magával egy tucat lefoglalt tárgyat. A végén magával viszi Gergőt. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Cecey, Dobó, Gergő

10. Helyszín: Az erdő Szereplők: Gergő, Dobó, a rabok, és a török Esemény: Kiszabadulnak a rabok.

11. Helyszín: Az út Szereplők: Dobó, Gergő, Gyurka (katona) Esemény: A törökök közelednek Dobó felé.

12. Helyszín: Az erdő Szereplők: A pap és a Jumurdzsák Esemény: A pap ki akarja végezni a törököt, de meggondolja magát és elengedi.

13. Helyszín: Az út Szereplők: Dobó, Gergő és a pap Esemény: Dobó elküldi Gergőt a pappal az ütközés miatt.

14. Helyszín: A csárda Szereplők: Gergő a pap és Móré Esemény: Gergő és a pap egy fogadóhoz érnek. Amikor esznek, megérkezik Móré is és elvisz egy fáradt lovat.

15. Helyszín: A pap faluja Szereplők: Gergő és a pap Esemény: A pap faluja teljesen levan rombolva, mindenhol halottak fekszenek.

16. Helyszín: A temető Szereplők: A pap és egy asszony Esemény: Gergő és a pap két napon át temettek?Estefelé a bujdosók hazatértek.

17. Helyszín: A vár Szereplők: Török Bálint, Gergő, Gábor pap, Kata úrnő és két fia Esemény: Gábor pap és Gergő elindulnak a várba, találkoznak az úrral, aki éppen a török rabokkal küzd. A végén Török Bálint úgydönt, hogy magához fogadja Gergőt.

Oda Buda!

1. Helyszín: Egy erdő Szereplők: Gábor pap, Gergő, János a szolga Esemény: A pap és Gergő tervet készítenek. A terv lényege, hogy a török császárt megöljék.

2. Helyszín: Cecey háza Szereplők: Gergő a pap, Tulipán és felesége Esemény: Gergő megakarja látogatni Cecey urát, de azok Budára költöztek.

3. Helyszín: Az országút Szereplők: Gergő, Tulipán és a felesége Esemény: Tulipán és Gergő megakarja nézni a török hadat.

4. Helyszín: Az út melletti szikla Szereplők: Gergő és tulipán Esemény: Végig nézik a hosszas felvonulást. A fejezet végén Gábor pap rossz embert robbant fel.

5. Helyszín: Az erdő melletti út Szereplők: Tulipán a pap, Gergő és a szultán Esemény: Elfogják Gergőt, Tulipánt és a papot.

6. Gergő rab lett, és megismerkedett egy hajván nemzetű török emberrel. Szereplők: Hajván, Bornemissza Gergely Helyszín: az országút

7. Beesteledett. Gergely találkozott Jumudzsákkal, aki barátságos volt vele, amikor megtudta, hogy Gábor pap is ott tartózkodott vele. Szereplők: Jumurdzsák, Bornemissza Gergely Helyszín: a tábor

8. Hajván mutattott egy térképet Gergőnek. Gergely felismerte az egri várat. Furfangos módon Átrajzolta a képet. Mivel azon minden megvolt a vár elfoglalásához. Szereplők: Bornemissza Gergely, Hajván, Magyar ember Helyszín: a tábor

9. Gergő álmodott. Hajván felébresztette. Hozott neki ruhát. Szereplők: Gergely, Hajván Helyszín: a tábor

10. Jumurdzsák bement az orvosi sátorba. A török könyörgött az atyának, hogy adja vissza az amulettjét, de a pap nem válaszolt. Szereplők: Gábor pap, Jumurdzsák Helyszín: a tábor

11. A diák odaakarta adni a gyűrűt Hajvánnak amit a paptól kapott. A török nem fogadta el. Gergő Buda felément és találkozott Tulipánnal. Szereplők: Hajván, Gergő, Tulipán Helyszín: a tábor

12. Ceceyék is egy takaros kis házban laktak. Nagy csodálkozással fogadták a diákot. Vicuska nem volt otthon. Gergely feladta a remény, hogy egyszer feleségül veszi Évát. Szereplők: Gergely, Cecey Péter és a felesége Helyszín: Buda

13. Török Bálint, Petrovich Péter és Martinuzzi György Meglátogatta a török császárt, mert együtt győzték le a németeket. A császár megparancsolta, hogy temessék el az atyát. Szereplők: Török Bálint, Martinuzzi György Ptrovich Péter, a szultán és a fiai Helyszín: a török tábor

14. Gergely elaludt. Az elmúlt nap eseményei keringtek a fejében. Cecey és a pap vitája. Majd Gergő elviharzott a palotához. Szereplők: Gergő, pap, Cecey Péter Helyszín: Buda

15. Gergő elment a királyi palotához. Elkószált és találkozott Vicuskával. A lány még mindig szerette Gergőt. A fiú szerelme jeléül odaajándékozta a paptól kapott gyűrűt. Szereplők: Martonfalvi Imre, Gergő, Vicuska Helyszín: Buda

16. Török bálinthoz egy barátja Werbőczi és Gergely érkezett. Gergő elmesélte mitörtént a pappal. Másnap elmentek a király néhoz. Ott találkozott még két diákkal. Az egyiket Zoltaynak a másikat Mecskeynek hívták. Szereplők: Török Bálint, Gergő, werbőczi, Zoltay István, Mecskey István Helyszín: Buda

17. Ali aga: Fráter Györgynek, Török Bálintnak, Petrovich Péternek, Werbőczinek, Battyány Orbánnak és Posmaniczky Jánosnak értékes kaftánokat ajándékozott. Szereplők: Ali aga, Fráter György, Török bálint, Petrovich Péter, Werbőczi, Battyán Orbán, Podmanyczky János Helyszín: a aplota

18. Miközben az urak a királynéval beszélgettek, addig Éva és Gergő leosontak a kertbe beszlgetni. Szereplők: Gergő, Éva Helyszín: a palota

19. Délután öt óra körül elindultak a császárhoz. Bálint úr elbúcsúzott vitézeitől, mert érezte, hogy történni fog vele valami. Szereplők: Werbőczi István, Török Bálint, Fráter György Helyszín: a palota

20. A török császár fogadta a vendégeket, de csak Bálint úr, Werbőczi, Gergő mehettek be a Szulimán sátrába. Ezek után vendégül látták a vendégeket. Szereplők: Török Bálint, Fráter György, Gergely Helyszín: a török tábor

21. Mire a budai várhoz visszaértek már török zászló lógott rajta. De erről az urak nem tudtak, nyugodtan vendégeskedtek. Gergő aznap este találkozott Fürlyessel. Gergő megölt egy janicsárt. Szereplők: Gergő, Fürjes, Mekcsey, Zoltay Helyszín: Buda

22. A császár feljön Budára. A király nőt és két gyermekét védelmezni fogja. A Duna és a Tisza vidékén a kegyelmes padisah fog uralkodni. Erdélyt és a Tiszntúlt a királynő foglya irányítani Lippáról. Budát két kormányzó fogja irányítani: egy török és egy magyar. A magyar Werbőczi őnagysága lesz. A törökök a kereszténységgel kapcsolatos dolgokat lerombolták. Szereplők: Ali aga, Petrovich Péter, a királyné Helyszín: a palota

23. Szeptember 4-én elindult a Budai várból a nagyurak kíséretével a királyné. Vica és az apja is velük ment. Csak Gergő és mekcsey nem mentek el. Gergő még mindig Bálint urat várta. Szereplők: Gergely, Cecey, Éva Helyszín: a palota

24. Útra kelt a szultán, Török Bálintot pedig rabként vitte magával.

Rab oroszlán

1. Cecey Pétert és nejét megtámadták a törökök, de Mekcsey megmentette őket. Dobó seregével vizet keresett, mikor találkoztak egymással. A két idős Debrecenbe sietett, Mekcsey is velük ment. Gergely megtudta, hogy Évát Fürjes Ádámnak tartogatják. Szereplők: Mekcsey, Cecey Péter és a feleságe, Dobó István Helyszín: a Berettyó partján

2. Török Bálint rab lett, a Héttoronyban. Egy másik magyar fogoly is ott raboskodott, Maylád István. Szereplők: Török Bálint, Maylád István Helyszín: Konstantinápoly

3. Gergely, Bálim úr feleségével és gyerekeivel élt. Gergő be akart állni a királyné seregébe, hogy Mekcseyvel együtt kiszabadítsa Török Bálintot. A diák megtudta, hogy Fürjes elakarja venni Vicát. Szereplők: Gergő, Mekcsey, Dobó, Tinódi Lantos Sebestyén, Török János Helyszín: Szigetvár

4. Gergő és Mekcsey Gyalura indultak, mert Izabella királynő ott telelt. Gergő és Vica visszamentek a várba, hogy beszélni tudjanak egymással. Szereplők: Éva Cecey Péter és felesége, Gergő, Mekcsey Helyszín: Gyalu

5. Gergőék egy karavánszerájban szálltak meg. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsy, Jumurdzsák, Török János Helyszín: karavánszeráj

6. Gergely és Éva egybekeltek a szabad ég alatt. Matyi, Mekcsey szolgája utánnuk ment. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsey, Török János, Matyi Helyszín: az országút

7. Az erdő: Egy cigánykaravánt találtak az erdőben. A vándorok megkérték a vajdát, hogy adjon nekik egy útbaigazítót, aki elvezeti őket Konstantinápolyba. A cigányt Sárközinek hívták. Egy hajóval közelítették meg a várost. Konstantinápoly: Nagy véres menet vonult végig az utcákon. Gergelyt valaki figyelte a tömegben, egy holló fekete aga és Jumurdzák. Szereplők: Éva, Gergely, Mekcsey, Török János, Matyi, a vajda, Sárközi Helyszín: az erdő, Konstantinápoly

8. Új rabok érkeztek. Móré László és a fiai voltak. Néhány nap múlva kiszabadult Móré mindkét fia, mert tisztséget kaptak, csak apjuk maradt. Bálint urat a szultán magához hívatta, mert Werbőczi meghalt és szerette volna, ha Buda kormányzója lesz, de ő nem fogadta el. Szereplők: Maylád István, Török Bálint, Veli bég, Móré László Helyszín: a Héttorony

9. A császár nem adta fel, és papot küldött Török Bálintnak, hogy térítse meg. Szereplők: Maylád István, Török Bálint, Veli bég, török pap Helyszín: a Héttorony

10. Gergelyék menekültek az aga és Jumurdzsák elől. Az aga lánya elmesélte, hogy voltak a táborban és mindent felkutattak utánik. Ezek után egy csónakba ültek. Szereplők: Éva, Gergő, Mekcsey, Török János, Matyi, Sárközi, Cserhán az aga lánya Helyszín: a Héttorony

11. A Héttorony kapujában öt olasz énekes jelent meg. Az énekese, csak annyit kértek, hogy találkozhassanak Török Bálinttal. Bálint urat kihozták eléjük. Amikor már majdnem elkezdtek énekelni Jancsi, megnevezte atyját. Szereplők: Éva, Gergő, Jancsi, Mekcsey, Matyi, Sárközi, Cserhán, Veli bég Helyszín: a Héttorony

12. Gergő ígért Ízmail bégnek 1300 aranyat, ha megszöktetik Török Bálintot. De az új bég elárulta a magyarokat. A török katonák elfogták Cserhánt és Sárközit is. Szereplők: Éva, Gergő, Török Jancsi, Matyi, Sárközi, Cserhán Helyszín: Konstantinápoly

13. Július közepe felé Veli bég Mohácsra ért. Üzenetet kapott, a levélben az volt, hogy Visegrád a töröké. Egy török ember érkezett a táborukhoz, aki a béggel szeretett volna beszélni. Meggyőzte a béget, hogy az olasz énekesek magyarok voltak. Szereplők: Veli bég, az idegen ember Helyszín: Mohács

Eger veszedelme

1. Éva asszonyhoz vendég érkezett. Az úr Balog Tamásnak nevezte magát. A gyűrűről kérdezősködött, amit Éva Gergelytől kapott. Éva elengedte Jancsit, A fiát Miklóssal a vásárba. Azt gondolta, hogy az ismeretlen személy Jumurdzsák volt és rögtön elment a vásárba a fia után, de akkorra már Jumurdzsák elrabolta. Szereplők: Cecey Éva, Bornemissza Jancsi, Réz Miklós, Jumurdzsák Helyszín: Sopron

2. Gergely és az öreg Cecey Eger várába siettek. Útközben találkoztak Sárközivel is, aki hajlandó volt velük menni, ha kap: Sarkantyús csizmát és lovat. Már ott volt Zoltay, Mecskey, Dobó. A kapitány körbe vezette Gergelyt a várban. Szereplők: Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Sárközi Helyszín: az egri vár

3. Gergely egyik katonája, Bakocsai István hírt hozott, hogy támadnak a törökök. Egy ember levelet vitt a várba az ellenségtől. A levélben a törökök felszólították a várvédőket, hogy adják át a várat. Szereplők: Bakocsai István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

4. Dobó a palotába szólította katonáit. A kapitány megesküdtette őket, hogy életük árán is védeni fogják a várat. Szereplők: Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Tarján Kristóf Helyszín: a palota

5. Dobó István vendégül látta azokat, akik délelőtt a teremben megesküdtek vele. Nagy ünnepséget csaptak és Gergelynek, eközben azaz ötlete támadt, hogy támadják meg a török előcsapatot. Szereplők: A tisztek és Zoltay István, Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Tarján Kristóf Helyszín: a palota

6. A csatát a török előhaddal megnyerték. Szereplők: Mecskey István, Dobó István, Bornemissza Gergely, Varsányi, Sázközi Helyszín: a török tábor és az egri vár

7. Elvitték a piacra a rabolt dolgokat. Egy ládában egy török gyereket találtak. Szereplők: Mecskey István, Bornemissza Gergely, Kocsis Gáspár, Margit, Bódogfalvi Péter, Pető Gáspár. Helyszín: a piac

8. Dobó parancsára felgyújtották a falut. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Fügedy János Helyszín: az egri vár

9. Aznap este ember mente családostul a várba. Nagy Lukács is visszatért csapatával, de nem tudtak a vár falain belülre kerülni, mert a török csapat elállta a kaput és harcolniuk kellett. Szereplők: Baloghné, Dobó István, Nagy Lukács, Mecskey István, Fügedy János, Zoltay István Helyszín: az egri vár

10. A törökök tüzeltek, de Dobó István nem lőtt vissza. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Pető Gáspár, Zoltay István, Cecey Péter Helyszín: az egri vár

11. A törökök közelebb mentek a falakhoz, ekkor Dobó kezdte lőni a törököt és az ágyúikat. Ekkor már mindenki értette, hogy miért nem lőttek. Szereplők: Dobó István, Cecey Péter, Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

12. A törökök betörtek a városba. Már távolabbról, de még mindig bombázták egymást. Gergely megunta a várakozást és száz emberrel rárontott a templom előtt lévő törökökre. A török kisfiú édesanyja megjelent. Varsányi is megjelent aznap éjszaka. Dobó István elküldte egy levéllel Vas Miklós úrhoz. Szereplők: Dobó István, Gergely, Varsányi Helyszín: az egri vár

13. Szeptember 16-án még mindig bombázták a várat. Varsányi meghozta a válaszlevelet, de nem mondta el senki, hogy mi állt benne. A kém azt mondta, hogy Nagy Lukács vissza fog jönni a seregével. Szereplők: Dobó István, Gergely, Varsányi, Mecskey István, Helyszín: az egri vár

14. Egy ember jött Csábragról, aki levelet hozott az oszmántól. Dobó nem olvasta el. De Gergely látott valamicskét a levélből: “Vagy kész-e koporsód, Dobó István? ” Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, csábrágói paraszt Helyszín: az egri vár

15. Nagy Lukács és csapata bejutottak a várba, Balogh Balázzsal Szereplők: Dobó István, Nagy Lukács, Balogh Balázs Helyszín: az egri vár

16. Dobó nem tudott aludni. A csata járt az eszében inkább imádkozott. Szereplők: Bolyky Tamás, Mekcsey István, Dobó István, Zoltay István, Bornemissza Gergely, Baloghné Helyszín: az egri vár

17. A törökök támadnak. Hullott le a várfalról az ellenség. Meghalt az egri bíró és sok török és magyar katona. Az Ókaput is elfoglalták a törökök. Szereplők: Dobó Kristóf, Dobó István, Zoltay István, Bornemissza Gergely, Mekcsey István, Pető Gáspár Helyszín: az egri vár

Holdfogyatkozás

1. Szarvaskőre Szalkay Balázshoz egy úr és egy diák érkezett. A rejtélyes úr azt állította magáról, hogy ő Bornemissza Gergely öccse. Éva asszony és Miklós diák volt, delinek illetve rabnak öltözve akartak bejutni az alagutakon keresztül. Szereplők: Cecey Éva, Réz Miklós, Szalkay Balázs Helyszín: Szarvaskő

2. Éva az ökreit elcserélte egy sátorra. Megtalálták az alagutat, de bevolt omolva kikellet ásni a bejáratot. Szereplők: Cecey Éva, Réz Miklós Helyszín: az egri vár

3. Az egyik aga levelet küldött Dobónak, de nem olvasták el. Paksy Jób égett a haragtól és kétszáz lovassal kiment a várból, hogy móresre tanítsa a törököket. Dobó visszavonulót fúvatott, de azok nem hallották. Janicsárok ezrei rohantak rájuk. Szereplők: Paksy Jób, Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Hegedűs hadnagy Helyszín: az egri vár

4. Az egriek egyre kevésbé szerették a törököket. Dobó megparancsolta a kocsmárosoknak, hogy nem merjenek a katonáknak alkoholt adni, mert különben felakasztja azt a kocsmárost, akinél megrészegedik egy katona. Szereplők: Dobó István, Hegedűs hadnagy, Bornemissza Gergely, Cecey Péter, Arszlán bég, Helyszín: az egri vár

5. Gergő kezdi sejteni, hogy kisfiát elrabolták, mert nemrég bedobták a kisfia kardját, s mindez Jumurdzsák talizmánja miatt történt. Elengedte az egyik török rabot, ha kicseréli a talizmánért Gergőt fiát. A rab megígérte, hogy teljesíti kérését. Sárközi megkereste Gergőt, mert hallotta, amikor Hegedűs hadnagy Dobó ellen lázítja a többi katonát. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Sárközi, a török rab Helyszín: az egri vár

6. Hegedűs hadnagy elmondta, hogy van néhány magyar katona, akik fizetséget kérnének. A vár népe ünnepelt, mert a török lovasság elhúzódott a vártól, pedig a törökök csak az erdőbe mentek. Éjszaka fákkal és homokkal megrakott lovakkal tértek vissza, mert dombot akartak építeni a vár fala mellé. Hegedűst elkapták, mert katonákat akart becsempészni a várba. Szereplők: Dobó István, Bornemissza Gergely, Sárközi, Hegedűs hadnagy, Mekcsey István Helyszín: az egri vár

7. Hegedűst felakasztották, és három közlegénynek a fülét csapták le az akasztófa alatt. Szereplők: Dobó István, Hegedűs hadnagy, Zoltay István Helyszín: az egri vár

8. A törökök is felfedezték az alagutat. Éva asszony mellé őrt állítottak, de Miklóst kényszerítették, hogy vezesse el őket a várba, s mivel az út kétfelé ágazott a fiú nem tudta merre menjen, ezért az egyik utat választotta. Miklós a puskaporos kamrába vezette az ellenséget, nehogy elvesszen a vár, az egyik puskaporos hordóba beletette a fáklyáját. Évának szerencséje volt, mert Varsányi lett az őre. Szereplők: Réz Miklós, Cecey Éva, Varsányi Helyszín: az egri vár

9. Éva és Varsányi megmenekültek. Egyszer csak hatalmas robbanás történt a templombástyában. Miklós és a törökök mind meghaltak. Szereplők: Cecey Éva, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

10. Dobó megkereste Évát, hogy figyelmeztesse, ne beszéljen a férjével, mert kockázatos lehet. Ezután a kapitány levelet küldött Dervis bégnek Varsányival. Szereplők: Cecey Éva, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

11. A magyarok puskaport kezdtek el gyártani, és újra kezdtek hinni abban, hogy ezt a csatát még megnyerhetik. Mekcsey viszont annyira elszántan harcolt, hogy még aludni sem akart. Szereplők: Baloghné, Dobó István, Mekcsey István Helyszín: az egri vár

12. A törökök gyorsan építették a dombokat. Gergely nem nézhette ezt tétlenül, ezért szalonnát és bögréket rakott ki, amelyekben kén és puskapor volt. Szereplők: Bornemissza Gergely Helyszín: az egri vár

13. Két ágyút kellett Gergelynek elneveznie. Amikor a törökök a kupacokra másztak, a bögrék, amiket akkor a kupacok közé dobtak felrobbantak, mikor az ellenség építkezett. Szereplők: Sárközi, Gergely Helyszín: az egri vár

14. Gergő csalafinta dolgot épített. Néhány hordóhoz puskákat szerelt. Szereplők: Gergely, Dobó István Helyszín: az egri vár

15. A törökök maguk készítette alagutakon akartak bejutni a várba, de a magyar katonák lelőtték őket. Szelim, a török a kisfiú felismerte halott édesapját. Szereplők: Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Zoltay István Helyszín: az egri vár

16. Gergő legurította a hordókat. Az ellenség elkezdett menekülni. Szereplők: Mekcsey István, Bornemissza Gergely, Zoltay István Helyszín: az egri vár

17. Október 12-én, szerdán a vár már egy rostához hasonlított. Pető beszédet mondott és az emberek újabb erőt és kedvet nyertek a harchoz. Egy paraszt újra levelet hozott. Szereplők: Pető Gáspár, Vas Miklós, Dobó István Helyszín: az egri vár

18. Éjjeli ostrom volt. A harc közben harminc halott és száztíz sebesült magyar lett. Varsányi azt mesélte, hogy az ellenség egyáltalán nem bízik a nyerésben. Szereplők: Gergő, Mekcsey, Fügedy István, Dobó István, Varsányi Helyszín: az egri vár

19. A törökök újra támadtak. A magyarok és az ellenség is érezte, hogy ez lesz az utolsó csapás. Éva, Baloghné és Kristóf apród édesanyja, azért imádkoztak, hogy a hozzátartozóik ne sebesüljenek meg. Dobónak a lába megsebesült. Szereplők: Gergő, Zoltay, Dobó, Éva, Baloghné, Pető Gáspár, Tarján Kristóf édesanyja Helyszín: az egri vár

20. Éva egyedül maradt. Felvette Balázs apród halott ruháit és kiment harcolni. Az asszony látta az édesapját és Jumurdzsákot is. Évát eltalálta a vele harcoló kardja. Szereplők: Kocsis Gáspár, Jumurdzsák, Gergő, Zoltay, Dobó, Éva, Pető Gáspár Helyszín: az egri vár

21. Gergő és Éva találkoztak. Szereplők: Éva, Gergő Helyszín: az egri vár

22. Másnap a törökök elmentek. 300 ember halt meg. Egy török asszony jött Jancsikával és Szelimet akarta cserébe. Kicserélték a két gyereket és a két anya ismét boldog volt. Szereplők: Dobó, Zoltay, Gergő, Éva, Bornemissza János, a török asszony Helyszín: az egri vár

23. Varsányi is megerősítette, hogy a törökök elmenekültek. Szereplők: Dobó István, Nagy Lukács Helyszín: az egri vár

Befejezés

Mekcsy és Dobó visszavonultak. Európa örült, hogy a magyarok győzelmet arattak. Ezután Gergely lett Eger főkapitánya.

Fogalmazások

*

Éva életútja

- elbeszélés -

Cecey Évát kislányként ismerjük meg a regény elején, amikor a kis Bornemissza Gergővel fürdik a patakban. A félszemű török, Jumurdzsák elrabolja őket, s csak Gergő bátorságának köszönhető, hogy el tudnak menekülni a török táborból. Évát Budán láthatjuk újra Izabella királyné udvarhölgyeként. Itt találkozik Gergővel, s örök hűséget fogadnak egymásnak, amit Jumurdzsák gyűrűjével pecsételnek meg. Éva vékony ujjára nagy a gyűrű, ezért nem tartja meg, de szerelme lángol Gergőért.

Budát elfoglalták a törökök, és a szultán a csecsemő királyt és édesanyját Erdélybe küldi, a kísérethez csatlakozik Éva is. A lányt a királynő férjhez akarja adni Fürjes Ádámhoz, ám a lakodalom elmarad, mert Gergő megszökteti a menyasszonyt, s az erdő tisztásán feleségül veszi. Éva Gergővel, Mekcseyvel és Török Jancsival nagy útra indul. Konstantinápolyba mennek, hogy olasz énekesnek öltözve megszabadítsák a fogva tartott Török Bálintot, a rab oroszlánt, aki a Héttoronyban raboskodik. Tervük kudarcba fullad, s visszatérnek Magyarországra.

Jó pár év eltelt már, 1552-t ír a naptár. Éva Sopronban él kisfiával, Jancsikával, Gergely Egerben van. Egy nap feltűnik Jumurdzsák, aki a gyűrűjét keresi. Mivel nem kapja meg, a vásárból elrabolja Jancsikát, és magával viszi Eger vára alá. Éva Miklós diákkal Egerbe indul férjéhez, hogy megkeresse gyermekét. A vár alatti alagúton bejut a várba, s itt az egri nőkkel együtt veszi ki a részét a vár védelméből. A csata kemény, de Éva bátran helytáll. Az anyai aggodalmat semmi sem szüntetheti meg. Egy török kisfiú kerül a várba, s Éva sajátjaként gondoskodik róla. 1552 októberének egyik reggelén csendességre ébred a vár. Elment a török. Csak a két anya van a középpontban, akik kicserélik a két gyermeket. Kezet fognak, ezzel jelzik, hogy békét kötnek, s Éva boldogan öleli magához kisfiát.

Gergely szökése

- elbeszélés jellemzéssel -

A szultán fölrobbantása sajnos nem sikerült, és Gábor pap is súlyosan megsebesült. Bornemissza Gergelyt a törökök elfogták, s így a szultán rabja lett. A foglyok közt vonult tovább a táborig.

A katonák mellettük haladtak, s egy hatalmas török óriásra lett figyelmes Gergely. Meg is kérdezte tőle törökül:

- Messze van még a tábor?

- Nem tudom – felelte a török.

Ezek után Gergely a táborig ezzel a Hajván nevű törökkel beszélgetett. Közben azon járt az esze, hogy Gábor pap jól van-e, és a török jól bánik-e vele. A táborban különváltak, hisz Gergőnek a rabokkal kellett maradnia, Hajvánnak pedig a katonákkal.

Estefelé új rabok érkeztek, egy magyar és sok német. A magyar embert Gergő mellé ültették. Gergely nem volt éhes, csak annyira fáradt, hogy nem tudott aludni, ezért elkezdett beszélgetni az újonnan jött rabbal. Beszélgetés közben kiderült, hogy a rab budai, és mivel Ceceyék fölköltöztek Budára, ezért róluk is hallott minden jót. Megtudta, hogy Vica a királynőnél szolgál. Egyszer csak vége lett a beszélgetésnek, mert a budai rabot valaki megfogta és eldobta. Már sötétedett, és nagyon nem lehetett látni, ki volt az, de Gergő abban biztos volt, hogy magas és erős. Ahogy leült Gergely mellé, meglátta a török Hajván arcát. Hajván megkérdezte Gergőt:

- Te tudsz írni és olvasni?

- Igen.

Ezután a török elővett a mellényéből egy csomó papirost. Odaadta Gergőnek és megkérdezte:

- Meg tudod ezt fejteni?

Gergő látta, hogy latinul van írva.

- Honnan szerezted ezt? – kérezte.

- Loptam egy halott dervistől.

Gergely újra ránézett a lapokra, és megkérdezte:

- Mit tudsz fölajánlani, ha megmondom mi van ide írva?

- Két aranyat.

- Inkább nézd meg azt az embert, aki robbantgatott, és kérdezd meg, hogy él-e még!

Hajván beleegyezett és elment. Gergő most igazán megnézhette a papírokat. Magyar várak alaprajzait ábrázolták. Tudta, ha ezt a török megfejti, akkor baj lesz. Gergely meglátta Eger térképét, amely alagutakat is ábrázolt. Látta, hogy jön Hajván, így hát Eger térképét berakta a zsebébe. A török odaért és azt mondta:

- Él még, de nem sokáig bírja. Na, megfejtetted a rajzolatokat?

- Igen, de cserébe juttass ki innen!

Hajván ebbe is beleegyezett. A török szerzett egy lovat, az egyik őr ruháját és egy sarkantyút. Visszaért és utána kimentek a tábor szélére.

Ott azt mondja Gergely:

- A papírokat varrd a ruhádba, és szerencséd lesz, többé nem fog kárt tenni benned az ellenség.

Hajván elhitte a magyarázatot, és a boldogságtól észre sem vette, hogy Gergő már rég ellovagolt.

Az alagút foglyai voltunk

- elbeszélés -

Mindenképpen el akartam jutni Eger várába, hiszen ott harcolt a férjem, Bornemissza Gergely, és valahol itt kellett lennie Jancsikának is. Az utolsó reményünk az az alagút volt, amelynek bejárata a törökök táborában található.

Én töröknek öltöztem, Réz Miklós pedig a foglyom volt. Sátrunkat a bejárat fölé emeltük. Két éjjel és két nap ástunk, és haladtunk előre a nyirkos, omladozó alagútban. A harmadik nap magunkhoz vettük az élelmiszert, már nem akartunk a török táborban mutatkozni, csak előre törtünk a vár felé. Fejünk felett folytonosan hallottuk a mozgolódást, nem érzékeltük, hogy mikor virrad és mikor sötétedik. A törökök hamarabb felfedezték gazdátlan sátrunkat, mint gondoltuk. Üldözőink gyorsabban haladtak az immár szabaddá tett alagútban. Hajam kibomlott, kezem véres volt, ruhám sáros és vizes. Az alagút kétfelé ágazott, de az egyik irány el volt torlaszolva. Kimerültünk, gondoltuk, pihenünk egy kicsit, mielőtt továbbmennénk. Miklós elaludt, a gyertya is csonkig égett, és üldözőink utolértek, elfogtak bennünket.

A törökök örömittasan törték át a köveket, minden jel arra mutatott, hogy így bejuthatnak az ostromlott várba. Miklóst lökték előre, hogy vezesse őket, engem egy delire bíztak, de az nem akart lemaradni a dicsőségről, és továbbadta tisztét egy másik töröknek, de az sem igen akart maradni. A szívem a torkomban dobogott. Egy kis aszab önként vállalta az őrzésemet. Az összes többi csörtetve elvonult.

Az egyik alagút beomlott, maga alá temetve jó néhány törököt. Arra már nem mehettek tovább.

Az őröm, amikor elcsendesedett körülöttünk minden, magyarul szólt, hogy ne féljek. Nem értettem a dolgot.

- Jöjjön velem, tudom, hogy itt nem messze az alagút újra kétfelé ágazik. Ha ki tudjuk bontani, megszabadultunk.

Nem tehettem mást, követtem. Kiderült, hogy Varsányinak hívják és kém. Valóban ott volt a járat. A kicsi, de erős ember kibontotta a köveket. Gyorsan haladtunk, az alagút lefelé lejtett.

Varsányi azt gondolta, a víztartónál fogunk kilyukadni, de inkább erős mészszag szállt ránk. Nem tudtam, hol vagyunk, és csak arra emlékszem, hogy elájulok, amikor egy inges, bajuszos, sovány képű halott meredt rám a mésztóból.

Amikor magamhoz tértem, elmesélték nekem, hogy éppen hogy kihúztak bennünket az új temetőből, megrázkódott az egész vár, akkorát robbant valami. Mindenki azt hitte, a törökök tették, és hogy a vár elveszett. Órákig szállt a pernye, beborított mindent, olyan volt, mint egy gyászlepel. Dobóhoz vittek, ott Varsányi elmesélte, mi történt. A nagy robbanás megmentette a várat a töröktől, de Réz Miklós az életét áldozta fel.

A lőporraktár hiánya miatt még sok bonyodalom támadt, de ekkor az járt a fejemben, Dobó kapitány mit fog szólni, hogy én itt vagyok…

Az egri vár ostroma

- egy török elbeszélése -

Már hónapok óta azzal kecsegtettek bennünket, hogy busás jutalomban lesz részünk, gazdag zsákmánnyal térhetünk haza, csak el kell törölnünk a föld színéről Eger várát.

150 ezer emberből állt seregünk. Színes sátraink beborították a völgyet és a hegyek oldalait. Felállítottuk ágyúinkat. Gondoltuk, a látványunktól megijed az a maroknyi gyaur abban a rozoga várban. De nem így történt. Először csak az ágyúinkkal lőttünk a falakra, de azok kitartottak. A vár kőművesei azonnal javítani kezdték a sérüléseket. A várból meg visszalőttek ránk, elég pontosan céloztak. Én gyalogos katona voltam, míg vártam a parancsot, társaimmal egyre türelmetlenebbül fényesítettem a szablyámat.

Próbáltuk megadásra rávenni a vár urát, de ez sem sikerült. Egyik nap maga rakatta ki a koporsóját a vár falára, jelezte, nem fél a haláltól.

Jó török szokás szerint abban bíztunk, hátha találunk a magyarok között egy árulót. A pénz sok kaput kinyitott már. Én nem voltam annak a csapatnak a tagja, amelyik a vár víztározóján át akart bejutni. Még szerencse. A magyarok felfedezték az árulót, társaimat megölték.

Ekkor elhatároztuk, hogy alagutakat ásunk, azon át próbálunk bejutni a vár alá. Sok sikert nem arattunk, mert a magyarok éles kardjaikkal már lesben álltak. Mégsem voltak olyan buták, mint gondoltuk. De az is lehet, hogy Allah elpártolt tőlünk.

Újabb csellel próbálkoztunk, palánkvárat kezdtünk építeni a várfal mellett. Mindenfélét dobáltak ránk, de először nem is gondoltuk, hogy a sok zsír és szalonna végül a vesztünket okozza. A várvédőknek sikerült felégetni alkotásunkat. Aztán földből építettünk magasítást, hogy így jussunk be a várba, de ez a tervünk is kudarcba fulladt. Már több, mint harminc napja tartott az ostrom. Ekkor körbehordozták a táborban a fekete zászlót és tudtuk, most jön a végső összecsapás.

Délben kezdődött az ostrom. Szóltak az ágyúk, döngtek a falak. A magyaroknak már nem maradt lőszerük, így én is fogtam egy létrát, és rohamra indultunk. Az ügyesebbek már a falak felé másztak, amikor a várfalról a magyarok felrántották a létrákat, vagy egyszerűen ellökték azokat. Félelmetes halálkiáltásokkal zuhantak társaim a mélybe. Akik felértek, már örömujjongást hallattak, de ekkor forró leves, ólom és szurok zúdult a nyakukba. Nem hittem a szememnek, asszonyok is ott harcoltak a bástyákon. Ezek a magyarok elpusztíthatatlanok, gondoltam. Elszállt a bátorságom, lassítottam a létrával, aztán el is dobtam, jobbnak láttam a menekülést. Eleget tapasztaltam. Éppen jókor gondoltam ezt, mert egyszer csak kinyílt a várkapu, és kigurult rajta egy hatalmas kerékszerű valami. Sisteregni kezdett, majd kénköves mennykő ugrált ki belőle.

Gyorsan belehasaltam egy árokba, és Allahot kértem, mentsen meg.

Mire besötétedett, minden elcsendesedett. A pasák és a bégek kiadták a parancsot, szedjük össze a sátrainkat, és vonuljunk el innen. Még három napig hordtuk a halottakat. Nem volt kellemes foglalatosság, sok testnek hiányoztak a végtagjai. Gyakran a fejhez nem tartozott semmi más..

Győztek a magyarok, Allah az ő pártjukra állt. Még hónapokba telt, amire újra láthattam a családomat. Hadizsákmány nélkül, fáradtan zuhantam házunk udvarára.

Dobó apródja voltam

- elbeszélés jellemzéssel -

Azt hiszem, Dobó Istvánt kevés embernek kell bemutatni, hiszen ő a 16. század fontos személyisége.

Először Cecey Péter udvarában találkoztam vele. Darutollas, hosszú, csontos legény, csupa erő minden mozdulata. S az a szem, hegyesen néző, erős, szürke szem. Csak úgy fél kézzel megnyert egy csatát a török ellen, hogy segítsen az eldugott kis falun. Akkoriban Dobó szeme megakadt a bátor kisfiún, Gergőn, aki nemrég lett árva, s nyomban fiává is fogadta. A fiút jó tanácsokkal, egyszerű, de bölcs mondásokkal tanította:

- Az a fő, hogy ne féljen a legény, a többi aztán jön magától!

Alig húsz év múlva ott állt az egri vár piacán, ibolyaszín bársonymentében, kardosan s mint várkapitány, fogadta a várvédőket. Katonáival szemben nyájas, megértő, de ha kell, akkor szigorú, határozott. Csak egy szavába, csak egy pillantásába kerül, s minden úgy történik, ahogy ő akarja. Mindenhol ott van, ahol kell, s mindenkibe lelket tud önteni. Az árulókat, az ellenséget megveti, s nem kegyelmez nekik. Azonban az ellenség gyermekeivel emberi módon bánik. A vár védelmében kitűnik harci tudománya. Még az ellenség is „vitéz” névvel illeti. Minden szavát vasba lehetne önteni. Bánatát, reménytelenségét nem mutatja ki, de mi is lenne, ha maga a kapitány is egy érzelgős alkat lenne. Nála jobb várkapitányt nem is kívánhattunk volna. A szikszai gyűlés sértő válaszára az volt a felelete ennek a büszke embernek, hogy miután megmutatta országnak-világnak, milyennek kell magyar embernek lenni, letette rangját, s visszavonult.

Dobó apródjaként megtapasztalhattam, egyenes, tisztességes élet tesz emberré.

„Az a fő, hogy ne féljünk sose!”

- Gergely jellemzése -

Az Egri csillagok című regényből ismerem Bornemissza Gergelyt.

Amikor először találkoztunk vele, 1533-ban, Gergely még csak hétéves, sovány, barna fiú volt. Török fogoly Vicával együtt. Eleinte félt, sírdogált, de összeszedte bátorságát, furfangját, és megszöktek. Dobótól egy szép kardot kapott ajándékba, és elvitte magával Szigetvárra, a vitézi iskolába. Ott együtt nevelkedett Török Bálint két fiával, Jancsival és Ferivel. Együtt tanultak írni, olvasni, számolni és még kémiát is. Ha tehették, küzdöttek is. Gábor pap – halála előtt – egy amulettet adott Gergelynek, mivel életében annak szánta, akit a legjobban szeret. Gergely kíváncsian olvasta Gábor pap levelét: „Te szeretetben élsz és fiatal vagy. Találékonyságod, tudásod és bátorságod nagy javára válhatik a nemzetnek.” Gergely ezen elgondolkodott. Amikor fogságba esett, Hajvánt be tudta csapni okosságával, bátorságával és török beszédével. Kiszabadult és Budára ment. Török Bálint apródjaként ismerkedett meg Zoltayval és Mekcseyvel. Gyermekkori szerelmét, Évát megszöktette, és esküjük szerint összeházasodtak. Gergely bátorságát mutatja, hogy gazdájáért Törökországba is elment, de minden furfangja ellenére Török Bálint kiszabadítása nem sikerült neki. Az egri várban Gergelyt hadnagyként láthattuk harcolni. Dobó gyakran megdicsérte őt. Az ostrom alatt bátran küzdött, de arról nem tudott semmit, hogy a fiát elrabolták. Új találmányai elősegítették a győzelmet.

Nekem azért szimpatikus szereplő, mert szereti a családját, becsüli barátait, tiszteli feletteseit.

Hegedűs István, az áruló

- jellemzés -

Széles arcú, sovány hadnagy volt Hegedűs István.

Jól értett a kardforgatáshoz, de büszke is volt tudományára. A karsaiak hadnagya kemény ember volt, s ezt a vár kapitánya is tudta. Okos ember volt, hallgattak szavára a vár vezetői és a hozzá beosztott katonák is. A hosszú harc azonban elbizonytalanította. Gergellyel is összeszólalkozott, mert feltételezni merte, mi van, ha mégis igazak a török bekiabálásai. Odáig fajult a helyzet, hogy ölre mentek volna. Hegedűs István rátartin viselkedett, tacskónak nevezte Gergelyt. Egy másik alkalommal ostrompénzt kért Dobótól a katonáinak. Hát nem a hazáért harcolt? Egyedül gyáva volt cselekedni, a rábízott katonákat is lázította, hogy a török úgyis győzni fog, jobb lenne átadni a várat, amíg még élnek, és pénzt is kapnának érte. Amikor kiderült áruló tette, gyáván könyörögni kezdett, bocsánatért esdekelt. De Dobó nem kegyelmezhetett neki csak azért, mert tiszt volt. Így jár, aki esküszegő.

Dobó és Hegedűs összehasonlítása

- jellemzés -

Eger várát maroknyi magyar sereg védte a hatalmas török túlerővel szemben.

Dobó István a vár kapitánya volt. Életét is adta volna a vár védelmében,

a hazájáért. Hősiességét tettei bizonyítják. A védelmezőkkel együtt esküdött, hogy a vár feladásáról nem tárgyal soha. Mindig határozott döntéseket hozott, de az emberi életet is figyelembe próbálta venni.

Igazságosan cselekedett, ha néha nehéz szívvel is. Nem kímélte magát. Ott harcolt katonáival a legveszélyesebb helyzetekben. Jól képzett katona volt, értett a kapitányi teendőkhöz is.

Dobó úgy gondolta, itt csak a hazáját szerető, bátor emberek küzdenek, de csalódnia kellett. A karsaiak kapitánya, Hegedűs István remek kardforgató hírében állt. A katonái felnéztek határozott, erős vezetőjükre. Tisztelték ügyességét, bátorságát. Hegedűs István is szerette katonáit. A hosszú harc, az egyre reménytelenebb csaták megváltoztatták. A török ígérete megingatta, a félelem átvette felette az uralmat. Gyáván át akarta játszani a várat az ellenség kezére.

Az eskü azonban kötelez, így az árulóra a halál vár. Dobó hiába szerette katonáit, ilyen helyzetben a haza, a vár, a többiek érdeke előrébb való kellett legyen.

A két katona, a két magyar jellemében a különbség az, hogy Dobó erősebb, keményebb, becsületesebb volt Hegedűsnél.

Mindig a próbatétel mutatja meg, ki mire képes, ki milyen ember.

A magyar várvédők

- leírás -

Sukán bácsi számba vett mindent, ami és aki a vár védelmében csak lehetséges volt. Gergely meg felolvasta.

Az egri vár ereje 1552. szeptember 9-én: Kétszáz belső lovas, belső gyalogos ugyanannyi, egri és környékbeli puskás nyolcszázhetvenöt. Perényi Ferenc úrtól huszonöt, Serédy György úrtól ötven ember. Kassáról kétszáztíz fölkelő. A néma barátoktól négy drabant, az egri káptalantól kilenc. Jöttek drabantok Sáros, Gömör, Szepes és Ung szabad városokból. A jászai prépost negyven embert küldött. Gergely összegezte, száz ember híján kétezren vannak. Dobó kiegészítette, hogy itt van még tizenhárom borbély, nyolc mészáros, három lakatos, négy kovács, öt ács, kilenc molnár és harmincnégy paraszt az ágyúk mellé. És itt vannak még az asszonyok, akik főznek ránk.

Gergely folytatta: Bombaágyú egy, nagyágyú egy, Perényi Gábortól négy ágyú, Serédi Benedektől egy. A sekrestye aljában színig áll a kész puskapor, és van salétrom is.

Öreg réztarack, faltörő öt, vastarack öt, őfelségétől négy réz faltörő, golyóöntő huszonöt, prágai szakállas ágyú kettő, seregbontó szakállas ágyú öt. Csetneki réz és vas szakállas ágyú háromszáz, német kézipuska százkilencvennégy. Aztán jöttek a kopják, gerelyek, pajzsok, mindenféle golyó, csáklya, csákány, buzogány, kanóc, dárda és minden harci segítség, amit a várba érkezők hoztak magukkal.

Úgy számították, hogy erősek a falak, puskapor, élelem van bőven, akár esztendeig is kibírják. Dobó azt remélte, megérkezik időben a sereg a királytól, de addig ki kellett tartania.

Egerben az öt pattantyús kivételével mindenki magyar volt, itt mindenki a hazát védte, ha vér kellett, vérrel, ha élet kellett, élettel.

Mesélnek az ősi falak

- elbeszélés leírással -

Osztálykiránduláson voltunk Egerben. Amióta olvastam Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét, másként néztem az egri romokra.

Amikor bementünk a kapun, én rögtön megláttam egy kis boltot, de mire újra körülnéztem, senkit sem találtam. Elindultam megkeresni a többieket, és egyszer csak a Dobó-bástyánál találtam magam. Felmentem a bástyára, és eltöprengtem, talán ez lehetett az a hely, ahol Dobó István gyönyörű páncélzatában kémlelte a törököket. Innen föntről láthatta a seregek mozgását. Lejöttem a bástyáról, és egy kicsi romos épületbe értem. Ott találtam az egri hősökről szóló táblát. Felbukkant egy ismerős név, Bornemissza Gergely. A bátor fiú, akivel az Egri csillagokban, még kisgyerekként ismerkedhettünk meg, és már felnőtt ifjúként hős várvédő, feltaláló volt. Kijöttem a házból, és már teljesen feladtam a reményt, hogy megtalálom a többieket, amikor észrevettem, amint az Ókapu felé tartanak. Hamarosan beértem őket, és újra belevetettem magam a nézelődésbe. Itt a falakon jól lehetett látni az ostrom nyomait, itt-ott még golyónyomokat is észleltem. Fölmentünk a várfalra, és elképzeltük, milyen félelmetes is lehetett, ahogy több ezer török tart a vár felé. De az egri nők sem riadtak meg, és minden erejükkel küzdöttek a várért. Amikor elmentünk, még visszapillantottam az Ókapu fölötti torony romjaira.

A török nagy pusztítást végzett, de a magyarok felülkerekedtek rajtuk. Ezután az egri vár még sokszor eszembe jutott, a sok hős emlékével együtt.