Községek Magyarországon
fejlec

Békéscsaba megyeszékhely

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Kistérség: Békéscsabai kistérség
Lakosság: 65206 fő
Terület: 193.94 km2
Népsűrűség: 336,22 fő/km2
Rang: megyeszékhely
Körzet hívó: 66

Fekvése

A város logójában is látható két evangélikus templom

A Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re délnyugatra fekszik. A város Gyulától 16 kilométerre nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre található. A román határ (Gyulavarsánd) mintegy 20 kilométerre keleti irányban található.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter. Alacsonyabb pontjai Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabb a Belváros, a keleti részeken található "hát" elnevezésű részei (pl. Vandhát). Az Evangélikus Nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.

A város nagyjából el elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.

A talaj elsősorban lösz, agyag és folyami szállítású hordalék keveréke. A város környékén 21-28 aranykorona értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőség, egyre kevesebb agyaggal és több lösszel.[1]

Éghajlata

Békéscsaba az északi mérsékelt övben, azon belül is a kontinentális éghajlati zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a tengerektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.

Hőmérséklet

Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet -1,6 °C, míg a legmelegebb, július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban -29 °C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsabán mérték 2001. augusztus 22-én, +41,7 fokot. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24 °C, a legmagasabb értékek Magyarországon 25 fok körül alakulnak, főleg a Hortobágy és a Nagykunság területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300 fok felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.[2]

Napsugárzás

A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál, ez betudható az Erdélyi-Szigethegység láncainak, amik módosítják egy kissé a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ban süt el a Nap. A legnaposabb hónap általában a július, míg a legborultabb a december. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.[3]

Szél

Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribbi szélirány, de a Tiszántúlon, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb, nagy részben betudható ez a Duklai-hágó hatásának. A szélsebesség évi középértéke 3 m/s, tehát 11km/h körül alakul, szélcsend az esetek 7%-ban fordul elő. [4]

Csapadék

Békéscsabán az évi átlagos csapadékmennyiség valamivel 550 mm felett van, ez nagyjából megfelel az országos átlagnak. A várostól nyugatra csökken a csapadék évi átlaga, Szarvas környékén már az 500 mm-t sem éri el. A csapadékos napok évi átlagos száma körülbelül 120 nap. A téli félév során valamennyi a párolgási együttható pozitív, a nyári félévben pedig negatív. Különösen káros a mezőgazdaságnak a mind gyakrabban előforduló nyári aszály.

A csapadék egy része télen hó formájában esik. A havas napok száma 20 körül alakul, sajnálatos, hogy az átlagos vastagsága itt az egyik legkisebb, mindössze 4 cm. [5]

Története

A környék az őskor óta lakott. A vaskorban a szkíták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen.

A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. A török időkben a város eleinte fennmaradt, de először a tizenötéves háború során szenvedett el hatalmas károkat, majd a 17. század folyamán, a törökkel folytatott felszabadító harcok során teljesen elpusztult.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.

A természetes népszaporulat és népességmozgás mellett Békéscsaba demográfiáját is meghatározták a járványok:pl: 1738-1740 – pestisjárvány.

Az Élővíz csatorna a Belvárosban

1777-ben az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette.

1831. július 25-től itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító kolerajárvány, augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a Széchenyi-ligetben, egy domb alatt található meg.

1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt, népessége elérte a 22000 főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.

1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és elérte, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város legyen.

1885-ben fejezte be Zsigmondy Béla a Kossuth téren az ártézi kút fúrását: ekkortól van a városnak egészséges ivóvize.

1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől elárasztotta az egész határt, a város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét 1 cm-rel haladta meg (88.75 m Adria felett) a víz szintje. Megelőzésül építették meg ezután a körgátat.

1891-től a város pénzügyi nehézségei miatt az agrárszocialista mozgalom nyomja rá bélyegét a békéscsabai életre.

A Rudolf Főgimnázium

A város 1855-ben magán algimnáziumként induló, 1859-től egyházi algimnáziumként működő iskolája 1897 szeptemberétől nyerte el a nyolc osztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium, teljes nevén (az évkönyvek címlapja szerint): BÉKÉSCSABAI ÁG.HITV.EV.RUDOLF - FŐGIMNÁZIUM , korabeli jegyzőkönyv (1901) szerint:békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf főgymnasium épülete Alpár Ignácz tervei alapján, Wagner József és társai kivitelezésében határidőre, 1899. augusztus 15-re elkészült.

1911. május 11-én lőtte le Zsilinszky Gábor[6] (Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére) egy vitában Áchim L. Andrást, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító (Magyarországi Parasztpárt) parasztvezért, akit halálosan megsebesített.

Az I. világháború sok szenvedést hozott. A város fiai a híres 101.-ik hadosztályban harcoltak, döntően a Keleti-fronton, az orosz csapatok ellen. Döntő érdemeik voltak a Körösmező környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a Gorlicei-áttörésben is. Természetesen a harcoknak sok áldozata volt, máig ismeretlen számú csabai hős adta életét a Hazáért. Méltó emlékművük a Tabáni temetőben és a központban, a Szabadság-téren áll. 1919 és 1920 között Békéscsaba előbb a Tanácsköztársaság diktatúráját, majd a román megszállás nehézségeit viselte. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb tiszántúli városait, többek közt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. A két világháború közötti gazdasági válság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még óriási árvíz is pusztított a városban. Mindezek ellenére a Horthy-korszak alatt Békéscsaba könyvelhette el az egyik legjelentősebb fejlődést a megcsonkított ország városai közül.

Békéscsaba szőnyegbombázása, újságcikkben

A II. világháború idején szárazföldi harcokat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost: június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő több száz nehézbombázója bombázta a vasútállomást és környékét, több mint 100 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. A mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér emiatt, az egykori Kakas Szálló helyén. Október 6-án a szovjet hadsereg elfoglalta, majd megszállta a várost.

1948-ban kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg Csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az egykori szlovákok (tótok) helyére. Főleg Révkomárom, Gúta, Losonc és Érsekújvár térségéből érkezett sok áttelepített.[7] A város 1941-ben még 52 000 főt számlált, 1949-re ez a szám 46 000-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül Békéscsaba szenvedte el a II. világháború egyik legnagyobb emberveszteségét, arányaiban.

A város egyik új büszkesége, az Angyalos-kút

1950 óta Békéscsaba megyeszékhely. 1956-ban a város környékén állomásozó honvédségi alakulatok a forradalom mellé álltak, a településen azonban rend uralkodott. 1956. november 4-én az országba beözönlő szovjet csapatok harckocsikkal megerősítve Békéscsabát is megszállták rövid harcokat követően, az ellenállás fészkei a mostani Petőfi Utcai Általános Iskola és a régi rendőrség épülete volt. Többen hősi halált haltak a védők közül, emlélüket emléktábla őrzi a Szabadság téren. A szocializmus idején Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlesztették a tervgazdálkodás keretében. Az akkori konjuktúrát, extenzív iparfejlesztést mutatja, hogy a konzervgyárban több, mint 5000-en dolgoztak, szinte kivétel nélkül szovjet exportra termelve. Ebben az időben nagyon felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ez elsősorban az egykori KGST-országok szakosodása miatt történhetett, túlfejlesztették a kapacitásokat. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, rengetegen elveszítették az állásukat.

A város mára túljutott a mélyponton. Érkeztek új beruházók is, elkészült a város bevásárlóközpontja, felújították a strandstrandfürdőt, megépült az elkerülőút, a négysávos autót Gyula felé, átadták a repülőteret. Megújult a város sétálóutcája, 2 tere, új épületbe költözhetett a Rózsa Ferenc Gimnázium is. Jelenleg is nagy beruházások zajlanak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épít, illetve a Tondach Magyarország Rt. felfuttatja a tégla-és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet épít a Jaminai Téglagyár egykori területén.

Népesség

Etnika

Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik régi központja volt, azonban már a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: tót) jellegét. A 2001-es népszámlálás szerint a következőek voltak a város etnikai viszonyai:

A 67 383 itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak és 5,6% egyéb. A népsűrűség 347,44 fő/km². A városban 27 811 lakás/ház található, ez 143,4 háztartás/km² sűrűséget jelent.

A rendszerváltás óta a város kicsit növelte a lakosságszámát, azonban a születések száma alacsony, a halálozások száma magas, így a megyei jogú városok között igen elöregedettnek számítanak a békéscsabai demográfiai adatok.

A népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban (lakótelepeken), ami igen magas arány, ráadásul az állomány meglehetősen elöregedett.

Vallás

A város régebben szinte teljesen evangélikus volt, azonban az áttelepítéseknek, valamint a nagyszámú beköltözésnek köszönhetően mára már megfordultak az arányok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a környező települések, illetve a környék döntően nem lutheránus, Békéscsaba szigetként áll a térségben. A várostól északra fekvő területek jellemzően református többségűek, kelet-dél felé katolikus az uralkodó irányzat, csupán nyugat felé, a 44-es számú főút mellett fekvő kisebb települések evangélikus többségűek. Ennek köszönhetően ma már az egyik legheterogénebb vallási tekintetben a magyar városok között

Katolikus: 17 000 fő, evangélikus: 14 000 fő, református: 7400 fő[8]

Gazdaság

Békéscsabán - hagyományosan más alföldi városokhoz - az élelmiszeripar dominált egészen az 1970-es évek elejéig. A Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a XIX. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla-és cserépipari városává nőtte ki magát. A két világháború között jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az ekkoriban központilag elhatározott nagy iparfejlesztési koncepció jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Ez nem történt túl erős jelleggel, így az máig megőrzött valamit egykori hangulatából. Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglakoztatási-és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál.

  • Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár)
  • Tésztagyártás
  • Tégla- és cserépgyártás (Jamina-Tondach)
  • Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft
  • Nyomdaipar (Kner, Hungária, Javipa)
  • Autóelektronika (Hirschmann Kft)
  • Gépipar (Linamar Hungária)
  • Kolbászgyártás (Csabahús Kft)
  • Baromfifeldolgozás (2006-ban megszűnt)
  • Tejipar (Friesland Hungária) – felszámolás alatt
  • Malomipar (István-Malom) megszünt
  • Budapest Bank Bankműveleti Központ

Közlekedés

Békéscsaba sétálóutcája, az Andrássy út

Minden város életében kulcsszerep a közlekedés minősége, megfelelő megléte. Békéscsabán ez főleg a vasúti és autóbuszközlekedést jelenti.

Távolsági és helyközi közlekedés
  • A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a Körös Volán és a MÁV végzi. A városnak átlagosnak mondható a távolsági közlekedése, sem kiugró pozitívumok, se nagy negatívumok nem igazán jellemzik.
  • A közlekedés minőségi feltételeiben a közlekedési pályák fejlesztése jelenthet javulást (a Békéscsaba – Szeged vasúti pálya, a 44-es és 47-es utak korszerűsítése).
  • A légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, az új repülőtér átadásával.
  • A környezező települések egy részével kerékpáros összeköttetéssel is rendelkezik (pl. Kondoros).
Közúti közlekedés

A 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 44-es számú elsőrendú főút Kecskemét – Szarvas – Békéscsaba – Gyula – országhatár, míg a 47-es másodrendű főút Debrecen – Berettyóújfalu – Szeghalom – Békéscsaba – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged irányába biztosít megfelelő kapcsolatot. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok futnak be, illetve indulnak ki. Megfelelő minőségű a Mezőberény irányába haladó út, igen jó állapotban van a Doboz felé vezető pálya. Csanádapáca felé szintén jó minőségú az út, ez nem mondható már el a Szabadkígyós-Kétegyháza felé vezető szakaszról.

Békés megyében, így Békéscsabán is a közösségi közúti szállítás nagyobb részét (80% fölött) a Körös Volán Zrt. végzi. A maradékon főleg a szomszédos megyék Volán-társaságai osztoznak (Hajdú Volán, Tisza Volán).

A megyeszékhelynek egészen kiváló autóbusz összeköttetése van néhány környező településsel, Gyulára naponta 52, Békésre 60 járatpár közlekedik, de Szabadkígyós, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi felé is napi 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabbi városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, Baja és Pécs felé.

Nem megfelelő, vagy gyengébb a Kecskemét–Budapest, illetve Szolnok viszonylat, mert a vasút itt átveszi az autóbusz szerepét.

A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes, nyugati gyártmányú autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.

Vasúti közlekedés Békéscsaba vasútállomása

A 120-as vasútvonal (Budapest – Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba – Lőkösháza) halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok-Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120 km/órás sebességgel közlekedhetnek, naponta 15 járatpárral, villamosított, kétvágányú vonalon. Telekgerendás – Csorvás – Orosháza – Szeged irányba már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom és a napi járatszám 12, de a vonalszakasz nagy részén 60-70 km/h-ás sebességkorlátozás van elrendelve és csak egyvágányú a szakasz, nincs villamosítva. A Gyula – Sarkad – Kötegyán – Nagyszalonta – Nagyvárad vonal még az előbbinél is rosszabb állapotban van, gyakorlatilag a második világháború óta nem fejlesztették. Végig sebességkorlátozás van érvényben rajta, nincs villamosítva és egyvágányú.

Nagy hátránya a magyar vasúti hálózatnak, hogy túlságosan fővárosközpontú, ezen kívül Trianonban szándékosan úgy húzták a határokat, hogy a fő stratégiai pontok (ezek között a legfontosabb a vasút) mind az utódállamok területén haladjanak. Többek között ezért is érződik nagyon a déli vasút teljes hiánya, ugyanis a Pécs felé járó vonatok egyik legfontosabb rendezőállomása Szabadka volt, amit elcsatoltak, majd felszedték a környékén a síneket, így Békéscsabáról csak a főváros érintésével lehet elérni a Dunántúl déli részét. Emiatt teljesen hiányzik a Debrecen felé vezető pálya is, itt ugyanis a Temesvár – Arad – Nagyvárad – Szatmárnémeti vonal szolgálta a megfelelő kapcsolatot a Tiszántúl északi részével, azonban 1920 óta ezek a kapcsolatok sem működnek.

Helyi közlekedés Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) egykori állomásépülete

Békéscsabán a helyi tömegközlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg, a város nagysága miatt nem igényli az egyéb közlekedési módokat (villamos, troli, stb...)

A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették a kerékpárutakat. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes megyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.

A forgalmi jelzőlámpák száma 28 darab (jelenleg), körforgalomból három darab épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelően össze vannak hangolva, a zöldhullámos haladás biztosítva van. A város kitáblázottsága jónak mondható.

Múlt

Régebben a városban létezett az úgynevezett „kisvasút”, a „Motor”. Erre még sok egykori csabai is emlékszik, hogy a város utcáin megépült keskeny nyomközű vasút igen jól szolgálta a település lakóinak igényét (megállók: Kossuth tér, Kitérő, Rokka, stb). Ez a vasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú vasútvonal volt. Eredetileg az Alföldi Első Gazdasági Vasút nevet viselte, majd a MÁV vette át a vonalak kezelését MÁV Alföldi Kisvasút néven (MÁV AK). A hálózat központja Békéscsaba volt. A kisvasút északi és dél-nyugati irányba vezetett, északon Békés-Vésztő, dél-nyugaton pedig Szabadkígyós és kaszaperi elágazással Orosháza, Békéssámson és Mezőkovácsháza irányába. Az 1967-es új közlekedési koncepció után a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat. Nagy kár, mert manapság igazi turistaszenzáció lehetne.

Jelen Helyi autóbuszközlekedés Fő szócikk: Békéscsaba tömegközlekedése

A helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a Körös Volán Zrt. végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is (Mezőmegyer, Gerla).

Békéscsabának összesen 20 darab helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége. Az elmúlt években sok járatot (6, 10, 12) szüntettek meg, melyek pótlása nem megoldott. Ezért nem meglepő, hogy néhány vonalon (3, 8, 17) egyre több betűvel jelzett járattal találkozunk (3K, 3V, 8A, 8E, 17R, 17V), ezekkel próbálnak pótolni néhány útvonalat.

A 20 járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Igazándiból csak az 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen, sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es, 2-es, 3-as, 8-as, 20-as viszonylatokon az autóbuszok körülbelül 30-60 percenként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba (11, 14, 19). A járatok nagy része az autóbuszállomásról indul (ami egyébként össze van kötve a MÁV vasúti pályaudvarával), illetve nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér, Malom tér és Szeberényi tér megállóhelyek is.

A járművek igen nagy hányada ma már korszerű MAN, Mercedes-Benz, Rába Contact, illetve új generációs Ikarus gyártmányú busz. Természetesen a 80-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járják még a várost.

Békéscsaba autóbuszhálózatának térképe

Taxi

A taxik a Szent István téren, a katolikus templommal átellenben, a SAS Gyógyszertár és a Fiume Szálló előtt parkolnak átmenetileg, mivel a régi drosztot (a Justh Gyula utca) megszüntették. Ezen kívül a Vasútállomáson és a Csaba Centernél is várakoznak a fuvarosok.

Kultúra

A Jókai Színház szép épülete
  • Békés Megyei Jókai Színház (az Alföld első állandó kőszínháza)
  • Munkácsy Mihály Múzeum [[1]]
  • Munkácsy Mihály Emlékház
  • Gabonamúzeum
  • Szlovák Tájház
  • Jankay Galéria
  • Meseház
  • Jankay Kortárs Galéria
  • Balassi Néptáncegyüttes
Média

A településen az írott és elektronikus sajtó egyaránt képviselve van.

Elektronikus média

Békéscsabán valósult meg az országban először a helyi városi kábeltelevíziózás koncepciója 1992-ben. A társaság neve Csaba TV lett. Rá egy évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzása is.

Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorát érte meg a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás, és nagyon színvonalas műsorokat készítettek a rádiósok.

A következő rádiók sugároztak ekkoriban:

  • Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
  • Alföld Rádió
  • Róna Rádió
  • Délkelet Rádió
  • Csaba Rádió (Fm 104 Mhz)

Sajnos innentől lefelé vezett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna, és a Délkelet Rádió is. Az évezred elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. 2006-ban pedig a sokak által legjobbnak tartott Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a Rádió1. Így jelenleg sajnos csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül.

Jelenleg a 88,9-es FM frekvencián a Rádió1 adása szól, a 94,4-en a békési Torony Rádió szolgáltat, a 100,9-es hullámhosszon a Juventus Rádió adását hallgathatjuk, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Csaba Rádiónak. A Csaba Rádió már többször elnyerte az országban a "legsportosabb rádióadó" címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érte el, még idegenbe is mindenhová kisérték, főleg a focicsapatot.

A közszolgálati rádiók vételi lehetősége az MR1 - Kossuth rádió felé billen, mivel mind középhullámon,(AM) mind a Békéscsabán sugárzó adó jóvoltából FM sávon is fogható. Az MR2 - Petőfi és az MR3 - Bartók rádiók (mint kultúrahordozók) az FM sávon olyan teljesítménnyel sugároznak, hogy az alacsony térerősség a város belterületén nem teszi lehetővé a komfortos vételt. Az MR2 - Petőfi rádió korábbi középhullámú sávján a Katolikus rádió hallható, a miskolci rádió (Észak-Magyarországi Régió Rádió) (1116 kHz) műsora 5h 55 min -től 17h 30 min-ig hallgatható (egyébként a Kossuth rádió műsorát sugározza).

Jelenleg Békéscsabán sugárzó rádióadók elérhetőségei:

  • Csaba Rádió - FM 104.0 MHz
  • Rádió 1 - FM 88.9 MHz
  • Juventus Rádió - FM 100.9 MHz
  • MR1 - Kossuth Rádió - FM 97.3 MHz

A kábeltelevíziók kábele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban, stb. (Helyhez kötötten)

A televíziózásban 1992-ben megalakult az országban először a Csaba TV, azóta folyamatosan készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és este 10-ig tartanak. A Hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak.

Ugyancsak helyi jellegú a Délkábel Televízió is, amelyik a mindenkori kábeltelevízió-szolgáltató adója, főleg képújsággal jelentkezik.

Internetes sajtó

Több internetes portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:

  • Beol.hu
  • hir6.hu
  • Csabanet - Békés Megye Kultúrális Portálja
  • Webbusiness Békéscsaba
  • Békéscsaba Blog
  • Csabai Mérleg
  • bekes.lap.hu
  • bekescsaba.lap.hu
  • bekes-megye.lap.hu
  • Békés-megyei cégek.lap.hu
  • Munkácsy Mihály Múzeum
  • Munkácsy Emlékház
  • Csabai Ifiház
  • Hotel Fiume
  • Békés Megyei Könyvtár
  • Jókai Színház

Írott sajtó

Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap, a Heti Délkelet és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (választások idején, sportcsapatok időnkénti füzetei, stb...). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az Axel Springer Kiadó Kft, a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 120 000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja, ami 1945-ben alakult Viharsarok néven.

Régebben létezett még a Békés Megyei Lap is, ami kifejezetten szinte csak a megyére koncentrált, igényes, színvonalas lap volt, de sajnos ez megszűnt még 2000 előtt.

Oktatás

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú kicsit hiányosnak és gyengének tekinthető.

Alapfokú oktatás

Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést, egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. Jelenleg 5522 gyermek részesül általános iskolai oktatásban.

Ezek név szerint a következők:

  • 2-es Számú Általános Iskola
  • 10-es Számú Általános Iskola
  • Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
  • Erzsébethelyi Általánis Iskola
  • Gerlai Általános Iskola
  • Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (régebben 9-es iskola)
  • József Attila Általános Iskola
  • Mezőmegyeri Általános Iskola
  • Petőfi Utcai Általános Iskola (régebben 1-es Iskola és Áchim L. András Általános Iskola, amihez hozzákapcsolták a 3-ast is)
  • Savio Szent Domokos Katolikus Iskola
  • Szabó Pál Téri Általános Iskola
  • Szent László Általános Iskola
  • Szlovák Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon
  • Vandháti Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola
Középfokú oktatás Az Evangélikus Gimnázium épülete A Rózsa Ferenc Gimnázium aulája A "Közgé" új szárnya

A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban, a szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg hatezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek egyharmada a környező településekről érkezik. Sőt, ezen kívül Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.

Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára, speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.

Középiskolák név szerint:

  • Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola
  • Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
  • Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája
  • Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Kollégium és Alapfokú Művészoktatási Intézmény
  • Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola
  • Kemény Gábor Műszaki és Logisztikai Szakközépiskola
  • Kós Károly Szakképző Iskola (régen 635)
  • Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola
  • Rózsa Ferenc Gimnázium, Az iskola új és a régi honlapja
  • A Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (A Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola és a Ruhaipari és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium integrációjával létrehozott új intézményegyüttes)
  • Széchényi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
  • Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
  • Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola
  • Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium
  • Zwack József Kereskedelmi Szakközépiskola
Felsőfokú oktatás

A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola, amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF)

A Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.

  • Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar
  • Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola

Sport

Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több, mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani.

Labdarúgás Fő szócikk: Békéscsaba 1912 Előre SE

Jelenleg a városban NB III-es labdarúgó szakosztály, Békéscsaba 1912 Előre SE működik, aminek a Kórház utca 4-6 alatt van a székhelye. Itt található a stadion is, amely villanyvilágítással ellátott, 16 000 néző befogadására alkalmas. A klub legnagyobb sikerei: MNK (Magyar Népköztársaság Kupa) megnyerése 1988-ban, majd az 1993/94-es idényben a Magyar Nemzeti Bajnokság legmagasabb osztályában elért 3. helye. Jelenleg a keretet döntően helyi kötődésű és nevelésű játékosok adják, akik az NBII Keleti Csoportjában a 2006/2007-es évadban a 14-ik helyezést érték el. A klub távlati céljai között szerepel, hogy a 100 éves jubileumra újra a legmagasabb osztályban játszhasson.

Kézilabda

A másik jelentős csapatsport a kézilabda, egykoron a város férfi, és női csapatai is egyszerre játszottak a legmagasabb osztályban. Jelenleg a női szakosztály honlap stabil NBI-es résztvevő, míg a férfiak a harmadik vonalban játszanak. A mérkőzéseket az ország egyik legnagyobb körcsarnokában, a Városi Sportcsarnokban rendezik meg, ami kb. 2300-2500 férőhellyel rendelkezik, ebből 1800 ülőhely.

A női csapat legjobb eredménye az NBI-ben 1982-ban elért bajnoki 2. hely a Vasas mögött.

Más csapatsportok

A város sportjához hozzátartozik még a női röplabda (második vonal) és a női kosárlabdacsapat is, amely a 3. osztályban küzd. A férfi vizilabdások szintén a harmadik vonalban játszanak.

Egyéb sportok

Az egyéni sportok közül kiemelhető a női torna, az országosan is elismert csabai műhely 1992-ben olimpiai bajnokot adott az országnak Ónodi Henrietta személyében. A jelenkori magyar női tornászválogatott általában a Békéscsabai Hungarotel Női Torna Klub tornászira épül.

Szintén sikeres a vívószakosztály, akik már több országos bajnokot, illetve olimpiai bajnokot is adtak Tóth Hajnalka személyében, aki a női párbajtőr csapattal nyert aranyérmet.

Meg kell említeni még a Lakótelepi SE kixboxosait, akik több egyéni világbajnoki elsőséggel büszkélkednek, közűlük a legsikeresebb Debreczeni Dezső.

Lehetőség van még a városban úszni, teniszezni, fallabdázni, vitorlázórepülőzni, ejtőrnyőzni, rögbizni, baseballozni, vizilabdázni, atlétizálni stb...

Versenytánc

Az Sziluett Táncsport Egyesület 1997-ben alakult. Tagjai és egyben versenytáncosai a környékről kerülnek ki. Az elmúlt évek alatt számtalan versenyen álltak rajthoz, értek el országos sikereket.

Az egyesület fő céljai közt szerepel a táncsport népszerűsítése, táncoktatás, általános mozgásművészeti alapképzés megszervezése, a társasági viselkedés, etikett, protokoll, zene és műsorszolgáltatás, a tagok versenyeztetése, táncversenyek, edzőtáborok szervezése és lebonyolítása.

Az egyesület egyik legfontosabb feladatának tartja a társastánc népszerűsítését legfőképpen az ifjúság körében. Az egyesület szakmai vezetője: Gyurkó László

Linkgyűjtemény a város sportjáról:

  • Hajrá Csaba sportportál
  • A Békéscsabai Előre hivatalos honlapja
  • A Békéscsabai Előre Női Kézilabda Klub hivatalos honlapja
  • Stormcorner – A békéscsabai szurkolók lapja
  • Bad Boys szurkolói csoport
  • Sziluett Táncsport Egyesület – Békéscsaba

Látnivalók

Városháza
  • Evangélikus kistemplom (barokk, a 18. század közepéről)
  • Evangélikus nagytemplom (klasszicista, 19. század eleje)
  • Evangélikus Gimnázium eklektikus épülete
  • Katolikus templom, 19. század legvége
  • Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Ernő, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
  • Munkácsy Mihály Múzeum
  • Munkácsy Mihály Emlékház
  • Meseház
  • Szlovák tájház
  • Egykori neológ zsinagóga épülete – Bútoráruház, Lázár u. 2. 1893-ban épült
  • Egykori ortodox zsinagóga épülete – Üzlet, Luther u. 14. 1894-ben épült
  • Új zsinagóga – Széchenyi Liget, Neológ zsidó temető mellett, befejezés alatt

Híres emberek

Itt születtek
  • 1827. január 5-én Haán Antal festőművész, († 1888. május 9. Capri szigete)
  • 1838. május 1-én Zsilinszky Mihály tanár, történész, az MTA tagja, († 1925. október 6. Budapest
  • 1853. Veres Gusztáv festő, († 1917)
  • 1871. Áchim L. András († 1911), a Magyarországi Parasztpárt megalakítója
  • 1880. február 2. Perlrott-Csaba Vilmos festőművész († Budapest, 1955. január 23.), a Fauves (Vadak) generáció tagja
  • 1881. március 12. Mohácsy Mátyás gyümölcskertész, egyetemi tanár († Budapest, 1970. április 6.)
  • 1883. november 21-én Kvasz András pilóta, magyar aviatika úttörője († 1974)
  • 1889. augusztus 15-én Tevan Andor könyvkiadó, tipográfus († Budapest, 1955. október 5.)
  • 1892-ben Mokos József festőművész, rajzpedagógus, († 1972). Egy művésznemzedék indult szabadiskolájából.
  • 1892-ben Ján Valašťan Dolinský szlovák zeneszerző
  • 1899. március 24-én Jankay Tibor festőművész, († Los Angeles, 1994. március 20.)
  • 1901. január 18-án Tevan Margit Munkácsy-díjas ötvösművész
  • 1909. március 28-án Jakuba János festőművész, Munkácsy-díjas (1959), († Budapest, 1974. március 14.)
  • 1912. november 30-án Boros János fizikus (a békéscsabai Rudolf Gimnáziumban érettségizett, színjeles eredménnyel) († 1991)
  • 1921. április 18-án Rábai Miklós koreográfus Kossuth-díjas Érdemes művész († Budapest 1974. augusztus 18.)
  • 1921. december 22-én Cs. Pataj Mihály festőművész, főiskolai tanár, tanszékvezető
  • 1922. július 7-én Dér Endre író, szerkesztő, könyvtáros József Attila-díjas († 2004. május )
  • 1925. október 25-én Liska Tibor, Széchenyi-díjas közgazdász († Budapest, 1994. július 15.)
  • 1928. november 21-én Stefanik Irén Jászai Mari-díjas (1965) színésznő. † 1976. szeptember 15.Győr)
  • 1929-ben Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
  • 1931. március 25-én Sík Ferenc Jászai Mari-díjas (1970), Érdemes művész (1975), Kiváló művész (1985), Kossuth-díjas (1994), A Nemzeti Színház örökös tagja. (nevéhez fűződik a Gyulai Várszínház létrehozása, művészeti vezetőként irányította 1973-1994 között).(† Budapest, 1995. január 16.) [2]
  • 1934-ben Dévényi János ötvösművész
  • 1935. április 4-én Ezüst György festőművész. 2003-ban kitüntették a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével.
  • 1935. szeptember 11-én Palotai Károly labdarúgó, játékvezető, sportvezető, olimpiai bajnok (1964), FIFA-bíró (1972–1984), néhány elismerése: Aranysíp (1982), Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986), 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001)
  • 1936. április 11-én Pátkai Ervin szobrászművész, († Párizs, 1985. június 18.)
  • 1936-ban Klimó Károly képzőművész, a Képzőművészeti Egyetem tanára, Munkácsy-díjas (1972), Herder-díjas (2005)
  • 1937-ben Medovarszki János atléta, magasugró, edző, pedagógus, hatszoros magyar bajnok magasugrásban (1958-1966 között), 1965-ben (Budapest) az Universiadén 3. helyezett volt.
  • 1939-ben Lukoviczky Endre, festő grafikus
  • 1939-ben Orvos András festő
  • 19** Zsilák Ilona, sokszoros magyar bajnok atléta, közép- és hosszútávfutásban (1963 és 1976 között)
  • 1944-ben Sarusi Mihály író, újságíró, József Attila-díjas (1999), Táncsics Mihály-díjas (2005), aki Békés megyét és Békéscsabát írásaival újra és újra feltette Magyarország térképére
  • 1944-ben Vidovszky László zeneszerző, zongoraművész, aki 1983-ban Erkel Ferenc-díjat, 1992-ben Bartók-Pásztory díjat, 1996-ban Érdemes Művész kitüntetést kapott
  • 1945. március 26. Mengyán András Munkácsy-díjas (2007) festőművész, grafikus, designer, a bergeni Iparművészeti Főiskola professzora (1990- )
  • 1947. szeptember 23 - án Várkonyi János festőművész [[3]] [[4]]
  • 1948-ban Salamon György festőművész
  • 1951-ben Hegyi Gyula mérnök, író, költő, országgyűlési képviselő, politikus (MSZP)
  • 1952-ben Lovas Pál orvos, táncművész, balettpedagógus, 1971 óta a Pécsi Balett tagja, 1980-tól magántáncos, Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (1999)
  • 19**-ben Hursán Zsófia magyar tekesport világbajnoka (1974)
  • 1954-ben Szilágyi András költő, filozófus, művészeti író
  • 1958-ban Oravecz István fotografikus
  • 1964 október 3-án Kalmár Zsuzsanna egyetemi adjunktus TF Torna Tanszék (2006-) edző, tornász, (1978 Strassbourg VB 4. csapattag, 1979 Koppenhága EB 4. gerenda, Tokió Világ Kupa 3. korlát, 5. gerenda, 7. összetett, 1980 Moszkva, VB, 8. helyezett, csapattag.)
  • 1972. június 30 -án Havasi Attila műfordító, szerkesztő, költő
  • 1974. május 22-én Ónodi Henrietta tornász, olimpiai bajnok (1992 Barcelona, ugrás), világbajnok (1992 Párizs, ugrás), Európa-bajnok (1989 Brüsszel, felemás korlát) Világkupa győztes (1990 Brüsszel, ugrás) és olimpiai valamint világbajnoki ezüstérmes
  • 1974-ben Szabados Béla úszó, rövid pályás világbajnok (kétszáz gyorson, Athén, 2000) [[5]]
  • 1976-ban Tóth Hajnalka vívó többszörös világ és Európa bajnok
  • 1976-ban Bikádi Zsolt (doktorátus ELTE, 2003), vegyész, kutató (MTA Központi Kémiai Kutató Intézet), Bolyai ösztöndíjas (2004-)
  • ****-ben Rálik Szilvia operaénekes, Magyar Állami Operaház magánénekese, aki 2004-ben megkapta „az év hangja” díjat
  • 1983. augusztus 25-én Tóth Péter zongoraművész
Itt éltek , itt élnek
  • Itt végezte középiskoláját (valamint Szarvason) Gyóni Géza (Áchim Géza) költő, akinek többrétű családi kapcsolatai is voltak a városban.
  • Itt lakott és itt halt meg 1891. augusztus 12-én Haán Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja.
  • Itt élt gyerekkorában, mint asztalosinas Munkácsy Mihály festőművész.
  • Itt lakott és itt végezte szőlőnemesítő tevékenységét Stark Adolf (sz. Bártfa, 1834. december 28. – † Békéscsaba, 1910. augusztus 26-án.Ő nemesítette a szőlő ’Csaba gyöngye’ fajtáját.
  • Itt lakott, fényképezett, festett és tanított Zvarínyi Lajos, (Zerinváry Lajos) [6] (sz. 1864. Csomád, † 1951. Békéscsaba), a Rudolf gimnázium első rajztanára. Tanítványai közül Vidovszky Béla, és mások országos elismertséget szereztek. Rajzpedagógiai munkásságát utóda, korábbi tanítványa Mazán László hasonlóképpen folytatta.
  • Itt érettségizett a Rudolf -főgimnáziumban Gulyás Sándor (1889-1974) festőművész [7]
  • Itt élt Csabai - Wágner József (Wágner József) (sz. 1888. Mezőberény, †1964. Mezőtúr), építész, festőművész, tanár, a Munkácsi Múzeum építője
  • Itt élt Sass Árpád (Budapest, 1896. szeptember 1. – †Békéscsaba, 1957. június 27.) festő, 1938-tól haláláig.
  • Itt élt Féja Géza író, újságíró, szerkesztő, József Attila-díjas (1966) sz.Szentjánospuszta, 1900. dec. 19-én. †Budapest, 1978. aug. 14.: ,1945-1956-ig könyvtárosként dolgozott Békéscsabán. Bresztováczy és az ördög (1957, Regény) békéscsabai vonatkozásaira csabai olvasói ráismerhetnek.
  • Itt bontakozott ki a tehetsége a Rudolf gimnáziumban – tanára Zvarínyi Lajos keze alatt – Vidovszky Béla festőművésznek. sz. Gyoma, 1883. július 2. – † Budapest, 1973. február 6.
  • A TEVAN – könyvkiadó könyveinek illusztrátora volt Kolozsváry Sándor festőművész,grafikus (sz.Bánffyhunyad, 1896. † Hidegség, 1944.) Metszeteivel többek között – Fazekas Mihály Lúdas Matyi, Csokonai Vitéz Mihály Gilla, c.művét, valamint Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly műveit díszítette.
  • Itt élt Cseres Tibor,(sz. Gyergyóremete, 1915. április 1. † Budapest, 1993. május 24.) író,szerkesztő, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. József Attila-díjas (1951, 1955, 1965), Kossuth-díjas (1975).
  • A békéscsabai Rudolf gimnáziumból indította el tanára, Mazán László a tehetséges diákot, Schéner Mihályt,a Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas (1995), (Prima Primissima díj)Prima díjas (2005) festőművészt, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagját. (sz. Medgyesegyháza, 1923).
  • Itt élt Udvaros Béla rendező (Budapest 1925. január 10.– ) 1974-től 1985-ig a Békés Megyei Jókai Színházban rendezett.
  • Itt élt Szoboszlay Sándor színész (Dömös, 1925. március 22. – ) 1956-tól 1972-ig a Békés Megyei Jókai Színház művésze. (Jászai Mari-díjas (1969), Érdemes művész (1981) és Kiváló művész (1987))
  • Itt él 1988 óta Banner Zoltán (Szatmárnémeti, 1932. július 12.) művészettörténész, műkritikus, szerkesztő, előadóművész, költő, kultúraközvetítő és kultúrateremtő, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének kitüntetettje (2004), korábban az erdélyi, ma a békéscsabai művészet kutatója és terjesztője
  • Itt él Krupa András néprajzkutató, a szlovákság népi kultúrájának, szokásainak és hiedelemvilágának kutatója. (sz. Csanádalberti, 1934)
  • Itt élt Lenkefi Konrád aki 1961-től haláláig volt a Napsugár Bábegyüttes vezetője, rendezője, tervezője, és a magyarországi bábjátszás kiemelkedő személyisége.
  • Gimnáziumi tanulmányait itt végezte Fajó János festőművész, Munkácsy-díjas (1985.) (sz.1937. Orosháza)
  • Itt a Vásárhelyi Pál Híd- és Vízműépítő Technikumban tanult és képesítő vizsgázott Iványi Miklós , a műszaki tud. kandidátusa (1973), műszaki tud. doktora (1983) (Endrőd,1940 október 31. -) a BME egyetemi tanára, tanszékvezető (1986 - 1999), rektorhelyettes (1982 - 1988) [[8]]
  • Itt érettségizett Bohus Zoltán Munkácsy-díjas (1985.) szobrászművész,üvegtervező (sz. Endrőd 1941. december 21.)
  • Itt élt Tímár Béla, sz. Gyula,(1947. okt. 8.) †Budapest, (1989. február 1.). szinész, rendező. Békéscsabán érettségizett, majd a Jókai Szinházban segédszinész.( szinészi oklevele:1971, operarendező diplomája:1981). 1971-től haláláig a Madách Színház tagja. [[9]] [[10]]

[[11]]

  • Itt él Kőváry E. Péter, sz. Budapest,(1947. okt. 24.) újságíró, író. Nem jön többé a drótostót c. regényében (1984) a békéscsabai élet egy szeletét mutatja be az 1950-es évekből.
  • Itt élt Gedó György, sz. Újpest, (1949. április 23.) olimpiai bajnok ökölvívó, edző, aki 1957-től a Békéscsabai Építők Előre versenyzője volt 1965-ig.
  • Itt él Emődi Gyula (sz. 1950) sakkozó, FIDE mester, (M) ( FIDE azonosító: 701181)
  • Varga Adrienn tornász, Európa bajnok (1998 Szentpétervár, ugrás), világbajnoki 4. helyezett (1997 Laussane, ugrás), az olimpiai csapat tagja (1996 Atlanta).
  • Itt él Erdős Viktor (sz. 1987) sakkozó, FIDE nagymester, (GM) ( FIDE azonosító:719978 )[[12]]
  • Itt él Böczögő Dorina (sz. 1992) a pekingi Olimpiára kvalifikációt szerzett tornászlány

Testvérvárosai

  • Belényes, Bihar megye, Partium, Románia (1999)
  • Mikkeli, Finnország (1981)
  • Nagybecskerek, Vajdaság, Szerbia (1966)
  • Nagyszalonta, Bihar megye, Partium, Románia (2002)
  • Székelyudvarhely, Hargita megye, Erdély, Románia (1991)
  • Tarnowskie Góry, Lengyelország (1994)
  • Trencsén, Szlovákia (1992)
  • Ungvár, Kárpátalja, Ukrajna (1998)
  • Wittenberg, Németország (1995)

Források, hivatkozások

  • ^ Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977, 171.o.
  • ^ Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 51-57
  • ^ Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 48-50
  • ^ Magyarország földrajza, Tankönykiadó, Budapest, 1977 pp. 63-65
  • ^ Magyarország földrajza, Tankönykiadó, Budapest, 1977 pp. 68-74
  • ^ A Magyar Életrajzi Lexikon cikke
  • ^ A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere 1945-1947
  • ^ Templomok és harangok a történelmi Magyarországon: Békéscsaba www.templom.hu
  • Következő községek

    Békéssámson | Békésszentandrás | Bekölce | Bélapátfalva | Bélavár | Belecska | Beleg | Belezna | Bélmegyer | Beloiannisz | Belsősárd | Belvárdgyula | Benk | Bénye | Bér | Bérbaltavár | Bercel | Beregdaróc | Beregsurány | Berekböszörmény | Berekfürdő | Beremend | Beret | Berettyóújfalu | Berhida | Berkenye | Berkesd | Berkesz | Bernecebaráti | Berzék | Berzence | Besence | Besenyőd | Besenyőtelek | Besenyszög | Besnyő | Beszterec | Bezedek | Bezenye

    További községek

    Berzence | Öttevény | Rohod | Gyüre | Porcsalma | Hegyeshalom | Nagymágocs | Tapsony | Berhida | Nyírtura | Gelse | Vaskút | Tényő | Mánfa | Porpác | Mezőpeterd | Bükkszentmárton | Erdőtelek | Pély | Zselickisfalud | Vadna | Bejcgyertyános | Oszlár | Barcs | Kétújfalu | Szil | Csány | Hercegszántó | Szomolya | Koroncó | Pápakovácsi | Mátyásdomb | Zalaszentiván | Ortaháza | Irota | Oroszlány | Terpes | Váralja | Pinnye | Besence | Nemesapáti | Kál | Hegyesd | Csabaszabadi | Kisbágyon | Vaskeresztes | Vaszar | Vác | Mesterháza | Hencida