Tisztelettel köszöntöm Boba Község honlapján !

Nagyon nagy öröm számunkra, hogy hosszú "álmunkból " most bemutatkozhatunk Önnek, ki ízelítőt kap településünk elmultjáról, jelenéről, és jővőképének ábrándjairól. 

Külün üdvözlöm azokat, akik valamilyen formában tartoznak településünkhöz, vagy mint lakói elszármazottak, vagy a megannyi más közül valamelyikével rendelkezők. 

Az itteni oldalak megtekintésével megismerhetik Boba nevezetességit, intézményeit, egyesületeit. Ízelítőt kaphatnak kultúránkról, ünnepeinkről. Beavatjuk a közéletünkbe, hírt kaphat a kultúrális és sportrendezvényekről. 

Beleolvashat a képviselő-testület rendeleteibe, határozataiba, üléseink jegyzőkönyveibe. Tájékoztatjuk, hivatalunkban kihez fordulhat ügyes-bajos dolgaival.  

Figyelemfelkeltésül ezen sorokkal ajánlom Önnek Boba település honlapját, szíves átvilágításra. Bízva benne, hogy egyszer még vendégünkként tisztelhetjük településünkön.

                                                                                  Szabó Ferenc

                                                                                   polgármester

BOBA FÖLDRAJZI HELYZETE

Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős "dombja"- a Sághegy és a Somló- között terül el Boba község.
A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra.
Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, bár a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községek területén kavicstermelés folyik. A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falucska éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a "hegyek" közelsége. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú községben 1950-2000 napsütéses órára számíthatunk, 10°C évi átlagos hőmérséklet mellett. Az átlagosan 700 mm csapadék jelentős többletet okoz a vízmérlegben, amit a sok vizenyős rét, a belvízcsatornák is bizonyítanak. A falu határában a lápos réti talajok a jellemzőek.
A falu a megyeszékhelytől 60 km-re fekszik, de a jó vasúti közlekedés miatt nem érződik a távolság. Szerteágazó vasútvonalunk (Boba vasúti csomópont) lehetőséget nyújt számunkra, hogy Szombathelytől-Budapestig, Zalaegerszegtől-Veneziáig eljuthassunk az ország különböző pontjaira.
A 10 km-re levő Celldömölk (város), meghatározó szerepet tölt be a környékbeli községek, így Boba életében is.
Könnyen megközelíthető Bobáról, igaz csak gyalogosan, vagy gépjárművel a kb. 8 km-re lévő borgátai termálfürdő, az egyházashetyei Berzsenyi Dániel szülői háza. Mind a Ság hegyre, mind pedig a Somló hegyre eljuthatnak a túrázni vágyók közúton, kerékpárral.

A KÖZSÉG TÖRTÉNETE

RÉGMÚLT

Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, a jelenlegi falu területén már a kora vaskor-ban / ie. 500 körül /is laktak módosabb emberek.
A Kismezőnél feltárt tumulusban 3db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak.
Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaként.
A RÓMAI KOR jelenlétét igazolják a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek.

KÖZSÉGÜNK EREDETE

Községünk eredete a XIII.századig nyúlik vissza. Ekkor már létezett a sokat emlegetett "Vadasüllés", a későbbi Bucsfa, a bobai és a nemeskocsi régi temetők helyén.

A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta ezt a területet egy BABAY nevű vitéznek hősies tetteiért. Az Ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az Ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb.
Az ősi birtokon 1407-ben osztozik a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól nemesi oklevelet kapott.

A községet 1563-ban új adományként kapta a Móritz család.
Később a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál 1849-ben visszakapja Boba részeit. Porkoláb családról itt olvashat.
A család címere: Kék mezőben földön fészkelő pelikán fiait vérével táplálja.
Sisakdísze: Koronáján páncélos kar, kardot tart.
Foszladék: Kék - arany = vörös - ezüst.
A falubeli családok között tizenhat család nagyobb vagyonnal rendelkezett, a lakosság zöme azonban szegény volt.
A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt bizonyítják, hogy a lakosok száma nem nagyon változott. Az 1830-as évektől jelentős létszámnövekedés tapasztalható. Ezt a növekvő tendenciát az sem szakította meg, a faluban is sok halottat követelt 1849-ben a kolerajárvány. Majd egészen 1920-ig stagnálás mutatkozik, ekkor azonban jelentősen megnövekszik a lakosság létszáma.

A falu első okleveles említése 1211-ből való. Ekkor Boba néven említik, de később másfajta neveken is megjelenik: 
1271-ben, 1390-ben és 1464-ben: Boba
1336 - 1482: Baba
1773-ban, 1786-ban és 1799-ben: Bába
1799-es dokumentumon a Beits elnevezés is szerepel.
1808 - 1836: Bába
1863 - 1907: Boba.

A régi időkből sértetlen levelek is fennmaradtak, melyeket a falu lakosai féltve őriznek az utókor számára.
A nemrég megnyílt falumúzeumban egy-egy darab megtalálható ezek közül.

Az elmúlt évek során gyarapodás figyelhető meg a lakosság számát illetően.
A részletes statisztikai itt megtekinthető.

1999.  807 fő
2000.  817 fő  év elején
2000.  849 fő  év végén

A falu népességének szerkezete a legtöbb mutató vonatkozásában jobb, mint a megye falvaiban. Kiegyenlített a nemek struktúrája, csaknem megegyezik a nő-férfi arány. A népesség elöregedése (öregedési index: 0,99) kevéssé látszik- csaknem ugyanakkora a 14 éven aluliak száma, mint a hatvan év felettieké.

A településen 2000-ben 301 lakás található, 3,1 lakos jut tehát egyre, s ez a megyei átlagnak megfelelő ellátottságot jelent.
A telefon-előfizetők aránya 77%.
A kommunális infrastruktúra megfelelő szinten kiépített: magas (100%) a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, a lakások 50 %-át gázzal fűtik, mindössze a régen áhított csatornázás hiányzik.

Egyházi Élet Bobán

"1713-ban Ságfán, Kotsban és Bobán is van harangláb, de a plébániaház Bobán van. 1781-ben Kotsnak és Bobának közös temploma van." / Vadászüllési templom története /

1782-ben már volt iskolája a falunak. / Iskola története / Itt a gyerekek vallásos és hazafias nevelése biztosítva volt.

1820-ra fejezik be az evangélikus templom építését. /a templom története/

A községben az evangélikus gyülekezet 1871-ben iskolát és tanítólakást épít. Ezt 1928-ban bontották le, hogy megépítsék a nagy, modern, két tanerős iskolát, a tanítólakásokkal együtt.

A katolikus felekezet temploma 1929-ben épült. /a templom történte/

A falu jellegzetessége a harangtorony, ami 1841-ben épült.

Élet a faluban

1874. március 15-én megalakul a bobai olvasókör. Ide csak legények és fiatal férfiak járhattak. Lányok nem látogathatták, csak olyankor, ha színdarabot tanultak.

A fiatalság szórakozásához tartozott téli estéken a fonóház és a tollfosztás.

A községben teljes kettéosztottság volt. A nagygazdák és az agrárproletárok teljesen külön töltötték a szabadidejüket.

1925-ben Mórotz Miklós féle házban 15-20 legény tanulta a fúrás - faragás mesterségét. A lányok részére főzőtanfolyam indult. 1934 telén egy jól sikerült tánctanfolyamról szólnak a krónikák. 1937-ben varrótanfolyamot rendeztek egy magánháznál.

1925.ben megalakul a Levente Egyesület, amely 1941-ben újjászerveződik, ekkor már bélyegzőjük is van.

1909. december 2-án megalakul Boba Önkéntes Tűzoltó Egylete.

1930. április 1-jén létrejön a Polgári Lövés Egyesület. Az alakuló jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a falut zömében a földmunkálás jellemezte, de voltak iparosok is, mint a hentes, lakatos, asztalos, építőmester.

Hagyományos rendezvény volt a faluban szilveszterkor és pünkösd napján. Ősszel szüreti felvonulással egybekötött táncmulatságot rendeztek.

A fiatalságot a vallás két részre osztotta. Az evangélikus vallásúakat a KIE, a katolikusokat a KALOT fogta össze. A KALOT / Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet / 1941.december 29-én alakult meg.

Az evangélikusok előnyösebb helyzetben voltak, mert összejöveteleiket az iskolában, illetve az ebben az időben felépített ifjúsági otthonban tartották, míg a katolikusok csak a plébánia pajtájából kialakított helyiségekben találkozhattak. Ezek a rendezvények vallási jellegűek voltak.

A háborúk következményei:

A falu bátor katonákat adott a hazának már az I. világháború idején. A háborúban elesettek emlékére állították 1926-ban az emlékművet az evangélikus templom udvarán.

A második világháború idején a községi pályaudvaron számtalan vasúti szerelvény haladt át fegyvert, állatot és sajnos olyan embereket szállítva akik nem önként kerültek a vagonokba. Őket a vonat a halálba, vagy kényszermunkára vitte.

A következő sorok Magyar Sándor visszaemlékezései, aki a falu szülötte, és a Kertészeti Egyetem Soroksári Tangazdaságának tanára volt. "1944-45 tele kemény és hideg volt. A front egyre közeledett. A falu népe félt átélni, amit egyébként már tudott, hogy elkerülhetetlen. Március 25-én már mindenki készült, csomagolta a legfontosabbnak vélt darabjait. A falu apraja-nagyja határba ment, és készítette a különböző óvó-, de inkább búvóhelyeket…"

A harcoknak négy halálos áldozata lett a községben.

Újjáépítés

Őszig elnémult a dal, megszűntek az esti összejövetelek. A második világháború befejezése után nagy gyorsasággal kezdték el a helyreállításokat. Újra fel kellett építeni a vasúti és közúti hidakat, ideiglenesen állomásépületet kellett felállítani.

A faluban már 1945 nyarán megalakult az MKP helyi szervezete. A következő pártok működtek még ebben az időszakban
- Független Kisgazdapárt / Az 1945. November 4.-i választásokon ők nyertek./
- Nemzeti Paraszt Párt / Nem volt jelentős szerv. /
- Szociáldemokrata Párt / Tagjai vasutasok voltak. /

A község területén nem volt nagybirtok, tehát nem volt akkora föld egy-egy kézben, hogy földet lehessen osztani. A házhelyek kiosztására 1946-ban került sor.

Termelőszövetkezet szervezése

Az első termelőszövetkezet Táncsics néven alakult 1949-ben 27 taggal, 340 kh földterülettel. A gazdálkodás megindítása nagyon nehéz volt, mivel nem rendelkeztek a szükséges szerszámokkal, igaerővel.

1955-ben az országos szervezés hatására a tsz-tagok száma 182-re emelkedett. 1956-ban a termelőszövetkezeti termelés teljesen felborult. Csak 1959. Március 4-én kezdődött meg újra a tsz szervezése, és megalakult az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Tagok száma: 143 fő. Az összes közös földterület 830 kh. A termelőszövetkezet 1968. Január elsejével csatlakozott a Sághegyalja MTSZ-hez.

Fontosabb események napjainkig:

- 1950-ben 31 taggal alakult meg az államhatalom új szerve, a tanács.
Rengeteg munka várt a falu lakóira, hogy szülőhelyüket szebbé, jobbá és lakhatóbbá
tegyék. Jelentős társadalmi munkát végzett a lakosság, látva az újjáépülő falut.
- 1956-ban már volt a községnek óvodája, de csak idényóvodaként működött.
- 1958-ban épült az emeletes iskola.
- 1963-ban elkészült az új művelődési otthon és ezzel megvalósul a fiatalok és idősek álma.
- 1968-ban idény napköziotthonos óvoda nyílt.
- 1968-ban átadásra kerül még az orvosi rendelő is.
- 1969-ben elkészül a ravatalozó.
- 1984-ben vezetékes víz lett a faluban.
- 1984. február 24.-ének éjszakáján borzalmas esemény történt. Leégett az alsó
tagozatos iskola, az óvoda és a hozzátartozó szolgálati lakás.
- 1985. szeptember 1-jén vehették birtokukba a gyerekek az átépített, felújított iskolát.
- 1990-ben létrejöttek az önkormányzatok. Boba első polgármestere Szelestey László lett. A képviselőtestület hét fővel alakult meg. Szintén ekkor jött létre három falu - Boba, Nemeskocs és Kemenespálfa - között körjegyzőség. Ennek székhelye Boba lett. A körjegyző 1990 óta Horváth Csaba.
- 1992-ben " Múltidéző nap" keretében emlékparkot avattak fel.
- 1993-ban "született" a Községért, közjóért plakett, amelyen a falu címere látható.
Ezt a plakettet az kaphatja, aki sokat tett a faluért. Odaítéléséről a falu dönt.
Elsőként Kovács Miklósné kapta munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulásakor.
Majd Szelestey László volt, aki átvehette ezt a kitüntetést.
Az iskola polgárvédelmi csapata az országos versenyen elért 7. helyezésért részesült ebben a megtiszteltetésben.
Szintén nyugdíjba vonulásakor vehette át munkája elismeréseként Kovács Miklós 1999-ben, az iskola volt igazgatója az emlékplakettet. Hegyi Ernőné az óvoda volt vezetője is ekkor részesült ebben az elismerésben.
- 1996. októberében gázművet avattak Bobán. Mivel a falu a földgázprogramból kimaradt, a SZEBGÁZ által létrehozott PB-tartályos rendszer kínálkozott a legalkalmasabbnak.
- 1996.októberében még egy jelentős esemény történt. Nagyon sok lakásban megszólalt a telefon.
- 1997. októbere óta, Bobán is földgáz érkezik a gázvezetéken.
- Az 1998-as választásokon Szabó Ferenc lett a falu új polgármestere. Képviselőtestületi tagok: Baráth Jenő, Gyömörey László, Hegyi Ernő, Kovács Miklós, Móri László, Mórocz Zsolt és Szalay Károly.
- 1999. augusztus 29-én került átadásra az iskola mellett a község
kosárlabda illetve kézilabda pályája.

Boba életének ezek a legfontosabb állomásai.

A Boba-Jánosháza-Sümegi Hév Megépítésének rövid története

A bobai fűtőház rövid története