>
>
>
>
>
>
>
>
>
>

 

 




A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.

  • Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)
  • Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)
  • Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)
  • Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)
  • Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

Rövidítések:
K = kulturális kategória
T = természeti kategória
A világörökségi helyszín neve utáni zárójelben: az UNESCO részéről a Világörökség Listára történt nyilvántartásba vétel dátuma.