csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
? 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1870-1879   1870. évi X. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1870. évi X. törvénycikk

a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

1. § Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem központja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztositsa, a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatalmaztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztr. ért. forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen, a következő feltételek alatt:

a) a mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be kell folyni az állam pénztárába;

b) ezen összegért 50 év folytán 1.224,000 forintnyi évi járadék fizettetik 612,000 forintnyi félévi részletekben, mely járadékok első részlete 1871. évi január hó 1-én fizetendő, az utolsó részlet pedig 1920. évi julius hó 1-én jár le;

c) az előbbi pont szerint meghatározott évi járadékokban a törlesztési részletek is benfoglaltatván, azon évi járadékok fizetése mellett, 50 év mulva az egész kölcsön törlesztetik s az államnak minden kötelezettsége megszünik;

d) a kölcsön iránt szerződő fél a szerződés megkötése alkalmával két millió osztr. ért. forintnyi biztositékot köteles letenni az állam pénztárába.

2. § A kölcsön sorsolási tervére és a kibocsátandó sorsjegyekre vonatkozólag határoztatik, hogy:

a) egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nem szólhat, azonban akkép is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen osztható;

b) a 100 forintnyi névértékre megállapitott sorsjegyek, már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 frtig kell emelkednie;

c) a kibocsátandó sorsjegyek névszerinti értéke a teljesen befizetett kölcsönösszegnél legfeljebb 25 százalékkal lehet magasabb;

d) a sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a kölcsönüzletre vonatkozik, bélyeg- és illetékmentesek: a nyereményektől mindazáltal a nyugtabélyeg fizettetik;

e) a sorsjegyek biztositék fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s általában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapirok birnak.

3. § A fennebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt felveendő kölcsönből fedeztetik:

a) A közlekedés könnyitése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása;

b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztositása végett, egy, vagy szükség esetében két új álló-hid épitése;

c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztositja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elháritja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és új rakpartokat nyit, tekintettel a közraktárakra (docks, entrepots) is;

d) a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom könnyitése s a máris gyakori közlekedési zavarok elháritása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességü közlekedési fővonaloknak - mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában - nyitása;

e) s az ezekre szükséges helyszini és magasságrajzi felvételek, tervek, kisajátitások és más előmunkálatok költsége.

4. § A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki:

a) a megváltandó lánczhid jövedelmei;

b) az uj álló-hid, illetőleg hidak jövedelmei;

c) a vasuti kölcsönből épitendő vasuti egybekapcsoló hidon az átszállitott árukért e czélra mázsánkint fizetendő egy krajczár;

d) azon pénzintézetek, biztositó-társulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy mellékintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik;

e) azon közlekedési vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik;

f) a kölcsönből épitendő rakpartok jövedelmei;

g) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei;

h) az időközi kamatok.

5. § A kölcsön évi járadékainak a 4-ik szakaszban kijelölt jövedelmek után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik, s évenkint mindaddig felvétetik az államköltségvetésbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik, vagy a fennebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi.

6. § A kölcsön mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács végzése alapján a pénzügyminister teszi folyókká a kölcsönből befolyt összegeket is, a jelen törvényben kijelölt czélokra.

7. § Részint a kölcsönből létesitett vállalatok fentartására, részint egyéb beruházásokra, a melyekre még szükség lesz, hogy Buda-Pest mint főváros, az ország igényeinek megfelelhessen, a kölcsönből eszközölt kisajátitások és szabályozások által nyerendő telkek eladási árából külön fővárosi pénzalap alkottatik.

8. § Ezen alap növelésére forditandók:

a) a kölcsön végleges törlesztése előtt a 4-ik szakaszban kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évi járadékai netalán igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei, azon vám- és adótételek szerint, melyek törvényhozásilag időről-időre megállapittatnak;

b) a két városnak "közmunka" czíme alatt nyert összes bevételei és váltságdíjai s a városi háztelkek, utczák és térek szabályozásánál, magán háztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmek.

9. § A kölcsönösszeg beruházása illetőleg a jelen törvény 3. §-ában meghatározott teendők végrehajtására nézve, rendeltetik:

a) a lánczhid megváltása iránt a törvényhozás jóváhagyásának kikötése mellett, az illető társulattal méltányos egyességet hozni létre, a ministerium bizatik meg;

b) az uj hid, illetőleg hidak épitése s a Dunaszabályozás és azzal egybekötött közmunkák az országgyülés elé jóváhagyás végett terjesztendő költségvetés alapján, melyhez a tervek is melléklendők, a közlekedési minister felügyelete alatt hajtandók végre.

10. § A jelen törvény 3. §-a d) pontjában kijelölt vállalatok s a 7. §-ban érintett további teendők tervezésére és kivitelének vezetésére, valamint a 7. és 8. §. szerint alkotandó fővárosi pénzalap kezelésére "Fővárosi közmunkák tanácsa" czím alatt külön állandó közeg rendeltetik felállittatni.

11. § E fővárosi közmunkák tanácsa egy elnökből s ha szükségesnek mutatkoznék, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll.

A rendes tagok közül hatot szabad kir. Pest városa, hármat Buda városa képviselői választanak közgyülésükön, kilencz tagot pedig a ministerium nevez ki.

Az elnököt és ha szükségesnek mutatkoznék, az alelnököt szintén a ministerium nevezi ki.

Tagjai lennének továbbá ezen tanácsnak, de csupán tanácskozási joggal: Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa, a két város középitési bizottságainak (18. §) két-két képviselője, a két város főmérnökei s azon szakértők, a kiket a fővárosi közmunkák tanácsa meghivandóknak vél.

12. § A fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjainak egyharmada, minden harmadik év végén sorsolás utján kilép. A kilépett tagok azonban ismét megválasztathatnak, illetőleg kineveztethetnek.

13. § A fővárosi közmunkák tanácsa évenkint a ministerium elé terjeszti azon közmunkák terveit és költségvetését, melyek a következő évben, vezetése alatt a jelen törvény 3. §-a d) pontja szerint a kölcsönből létesitendők, hogy azok költségeinek fedezése az állam költségvetésébe felvétethessék, s azok felett az országgyülés határozhasson.

14. § A fővárosi közmunkák tanácsának a 10. §-ban érintett hivatása mellett általában feladata:

a) az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészitése, tervek készittetése, az e végett szükséges mérnöki felvételek elrendelése, vezetése és ellenőrzése, a tervekre vonatkozó pályázati programmok kidolgozása, tekintettel a két város jövő terjeszkedésére, a szükséges közintézeti épületek, ipartelepek, munkás-telepitvények, köztérek, parkok, mulatóhelyek stb. elhelyezésére;

b) az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása, közvetlen vezetése alatt, vagy társulatok, vállalkozók által:

c) az utak és utczák irányzatának és niveaujának meghatározása;

d) az utczák és közterek elnevezése s a házszámok szabályozása;

e) az épitési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása.

15. § A mennyiben azon munkálatok, melyeknek tervezése és vezetése e törvény szerint a fővárosi közmunkák tanácsát illeti, oly területekre is kiterjednének, a melyek Pest és Buda városok hatósága alatt nem állnak: ezen területek az érintett szabályozási munkákat illetőleg a fővárosi közmunkák tanácsa hatósága alá rendeltetnek, s azokra nézve esetenkint az illető hatóságok előlegesen meghallgattatnak.

16. § E közvetlen teendőin kivül felügyeletet és felebbviteli hatóságot gyakorol a fővárosi közmunkák tanácsa a két város területén általában minden épitési és épitészeti rendőri ügyben, valamint a két városi hatóság, úgy az egyes lakosok felett.

17. § A fővárosi közmunkák tanácsa elé minden esetben felterjesztetnek végrehajás előtt mindkét város hatósága részéről különösen a következő tárgyakban hozott határozatok, tervek és költségvetések:

a) a Duna két partja mentében leendő bármely épitmény, rakpart, közraktár (dock, entrepot) stb. épitése és fentartása;

b) a két város területén minden ut és hid épitése és fentartása;

c) az utczák, terek burkolatának készitése, fentartása, tisztitása és locsoltatása;

d) a közuti vasutak épitése és fentartása;

e) a pőcze és egyéb levezetési csatornák épitése és fentartása;

f) a nyilvános parkok és faültetvények fentartása és terjesztése;

g) a vizvezetés ügye egész kiterjedésében;

h) az utak, utczák, terek, mulatóhelyek beépitése;

i) az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világitása.

18. § Mind Pest, mind Buda városa kebelében az illető képviselőtestületek közgyülése által választás utján egy-egy középitési bizottság alakittatik.

19. § E középitési bizottságot illeti mindenik városban a kezdeményezés, terv-javaslat - és előleges költségvetés-készités, valamint a végrehajtás ellenőrzése a jelen törvény 17. §-ában érintett tárgyakra nézve, s általában a városi közönséget mint testületet illető mindazon épitkezési ügyekben, a melyek a jelen törvény 14. §-a által a fővárosi közmunkák tanácsának nincsenek fentartva.

20. § A középitési bizottság indokolt véleményei, tervei és javaslatai s költségvetési előirányzatai, az illető város tanácsa és képviselő-testülete elé terjesztetnek.

21. § Az illető városi tanácsnak és képviselő-testületnek a középitési bizottság előterjesztései alapján hozott határozatai a 17. § szerint végrehajtás előtt, mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa elé terjesztetvén, jóváhagyás esetében a közmunkák tanácsa által, végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetnek. Ha azonban véleménykülönbség forogna fenn, a fővárosi közmunkák tanácsa az ügyiratokat végső eldöntés végett a belügyministerhez terjeszti fel.

22. § Mig a főváros szabályozási terve végleg meg nem állapittatik s az épitkezés ügye törvény által nem szabályoztatik: a két város középitési bizottságai kötelesek mindenben szem előtt tartani azon szabályozási terveket, elveket és utasitásokat, a melyeket a fővárosi közmunkák tanácsa általában megállapit.

23. § Mig az épitkezési ügy törvény által szabályozva nem lesz: a középitési bizottság véleménye alapján adatnak ki a tanács által a magán-épitkezési engedélyek is.

24. § A két városi tanács végzése magán-épitkezési ügyekben is felebbezhető a fővárosi közmunkák tanácsához. Az ekkép felebbvitt végzés jóváhagyás után, végrehajtás végett, az illető városhoz azonnal visszaküldetik. Véleménykülönbség esetében a fővárosi közmunkák tanácsa által a belügyminister eldöntése alá terjesztetik az ügy.

25. § A fővárosi közmunkák tanácsának és az általa alkalmazott közegeknek költségei azon fővárosi alapból fedeztetnek, mely a jelen törvény meghatalmazása alapján felveendő kölcsönből, s a 7. és 8. §-ban kijelölt forrásokból alkottatik.

26. § A jelen törvény 17. §-ában kijelölt munkálatok s a két város egyéb községi épitkezéseinek költségei ezentul is a két város által fedeztetnek, s e czélra mindenik város rendes jövedelmeinek legalább 50 százalékát veszi fel évenkint költségvetésébe, mint a mely átlag megfelel azon hányadnak, a mely a két városban a közelebbi 1869. évben a rendes jövedelmekből hasonló czélokra fordittatott.

27. § A fővárosi közmunkák tanácsa által kezelt alapról évenkint rendes zárszámadás készittetik, s kimeritő jelentés kiséretében a ministerium és a két városi tanács elé terjesztetik és szokott módon a törvényhozásnak is bemutattatik, egyszersmind pedig nyomtatásban is közrebocsáttatik.

28. § E törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat