Híradó mottó
2013. május 23. frissítve 23.04

Kilövésre készülődik a japán Vénusz-szonda

Forrás: hirado.hu/Nature | 2010. március 16. kedd 14:33 |
| A+ A- | Megosztás:

Japán a héten szállítja Vénusz-szondáját - Venus Climate Orbiter – Tanegashima szigetére, ahol május 18-án indulhat küldetésére

A projekt vezetői a japán űrügynökségnél (JAXA) elmondták, reményeik szerint az Akacuki (Hajnal) szonda megoldja majd a vénuszi rejtélyeket, többek között azt, a Föld perzselően forró szomszédjának atmoszférája hogyan képes hatvanszor gyorsabb „szuperkeringésre”, mint gazdabolygója.

Egy évtizednyi mellőzés után a kutatók figyelmüket ismét olyan kérdések felé fordították, hogy a Földhöz annyira hasonló bolygó miért olyan zord. A két planéta hasonló méretekkel és sűrűséggel rendelkezik, úgy hiszik, hasonló vasmagjuk és sziklás köpenyük is van. Emellett az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express – mely 2006 áprilisa óta kering a bolygó körül - szondájától származó adatok azt sugallják, a Vénusz valamikor vízóceánokkal rendelkezhetett.  

(Fotó: A. Ikeshita /JAXA) 

Ám a Földdel ellentétben a Vénusz kénsavas felhőkbe burkolózik, felszíni hőmérséklete mintegy 460 fok azon hőcsapdát állító atmoszférának köszönhetően, mely 95 százalékban szén-dioxidból áll. Emellett nem rendelkezik erős mágneses mezővel, mely megvédené a napszéltől. Az Akacuki misszió – mely a tervek szerint decemberben éri el a bolygót - fő célpontja a Vénusz atmoszférája szupergyors forgásának feltérképezése lesz. Az atmoszféra óránkénti 400 kilométeres sebességgel kering. A bolygó maga óránként mindössze 6,5 kilométert tesz meg. A kutatók már korábban is megpróbálták felderíteni a jelenség mögött húzódó mechanizmust a Venus Expresstől származó adatok segítségével, számos javaslat meg is született, ám a válasz még nem meggyőző.

Az Akacuki az atmoszféra különböző rétegeinek jellegzetességét térképezi majd fel infravörös, ultraibolya és rádió frekvenciákon. A kutatók szerint, az Akacuki a Vénusz időjárási műholdjának is tekinthető, bár ennél sokkal többet képes tenni. A szondát orbitális pályája teszi igazán különlegessé. A Venus Express poláris pályával elkentében, a japán szonda az egyenlítő körül áll majd elliptikus pályára. Ez lehetővé teszi majd, hogy 20 órán át a szuper gyorsan forgó atmoszférának ugyanazon részét vizsgálja. Håkan Svedhem, a Venus Express vezető kutatója szerint, azzal, hogy különböző hullámhosszokon vizsgálja a felhők jellegzetességeit, lehetővé válik megfelelő adatbázis kialakítása arról, ezen időszak folyamán hogyan viselkednek az időjárási rendszerek és a szuperforgás különböző mélységekben .   

(Fotó: JAXA) 

A célnak szentelt kamerával az Akacuki az első szonda lehet, mely villámlást kap lencsevégre a Vénuszon. Eddig a villámok bizonyítéka csak a Venus Express magnetométerének méréseitől származott. A bolygó felszínén - mely vulkáni struktúráktól pettyezett - mindkét misszió a jelenlegi vulkáni aktivitás bizonyítékát keresi majd. Az Akacuki széles spektrumú infravörös kamerája egy vizsgálat során szélesebb területet képes befogni a felszínből, mint a Venus Express készüléke. A vulkanizmus bármely jelét aztán igazolni lehet az európai szondával, melynek nagyteljesítményű spektrométerei képesek az azonosított régiók kémiájának elemzésére.

A JAXA abban reménykedik, hogy a misszió segíti majd a technikai forradalmat. A 14 négyzetméteres IKAROS poliimid „vitorla” az Akacukival együtt indul el. A kezdeti forgás kiterjeszti majd a vitorlát, mely tovább forog a Napból érkező fotonok állandó bombázása hatására. A vitorlát egy időben érő fotonok tömege  csak 0,1 gramm lesz. Amennyiben minden jó megy, a JAXA abban reménykedik, hogy hasonló, 50-100 méteres vitorlából, és napenergia működtette, ionmeghajtású motorból álló, hibrid rendszer kifejlesztéséhez használhatják, mellyel még ebben az évtizedben elindulhatnak a Jupiterhez.

Megosztás:
Címlap