1830
Szinaherib prizmája (Taylor-prizma)
Felfedezés helye: Ninive
Felfedező: R. Taylor
Lelőhely: British Museum, London
Jelentősége: A hatszögletű prizma Szinaherib asszír uralkodó (Kr. e. 704–681) évkönyveit tartalmazza, megemlítve benne Jeruzsálem Kr. e. 701-es, Hizqijjáhu (Ezékiás) király alatti (sikeretelen) ostromát. Erre az eseményre utal Jesájá (Izaiás) 33. és 36., valamint a 2Kir 18. és a 2Krón 32. fejezete.
1846
III. Salmanészer fekete obeliszkje Jéhu ábrázolásával
Felfedezés helye: Nimrud/Kalhu
Felfedező: Sir Henry Layard
Lelőhely: British Museum, London
Jelentősége: III. Salmanészer asszír király (Kr. e. 858–824) fekete kőből készült obeliszkje a legteljesebb újasszír felirat. Bibliai vonatkozása, hogy szerepel rajta Jéhu izraeli király ábrázolása, amint éppen adót visz és hódol az idegen uralkodónak.
1853
Nabúnaid krónikája
Felfedezés helye: Babilon
Felfedező: ismeretlen
Lelőhely: British Museum, London
Jelentősége: A krónika Babilón utolsó királyának, Nabúnaidnak (Kr. e. 556–539) uralkodásáról szól, és leírja Babilon bevételét Kr. e. 539-ben. Az ekkor történt események közvetlenül kapcsolódnak Dániel könyvének 7. fejezetéhez.
1868
Mésa király sztéléje (a moabita kő)
Felfedezés helye: Dhiban/Dibon
Felfedező: F. A. Klein
Lelőhely: Musée du Louvre, Paris
Jelentősége: A sztélét a Kr. e. 9. században állította Mésa moábi király, amelyben megemlékezik Ahazjá izraeli király felett aratott győzelmeiről. A sztélé 31. sorában (André Lemaire értelmezése szerint) a „Dávid papja” kifejezés is olvasható. A király minden bizonnyal a 2Kir 3:4-ben említett Mésával azonos.
1879
A Kürosz-cilinder
Felfedezés helye: Babilon
Felfedező: Hormuzd Rassam
Lelőhely: British Museum
Jelentősége: A Biblia szerint Kürosz perzsa uralkodó Kr. e. 538-ban kiadott rendeletében megengedte a Babilóniába elhurcolt zsidóknak, hogy hazatérjenek, és felépítsék a Templomot (Jes 44:23–45:8; Ezra 1:1-6; 6:1–5; 2Krón 36:22–23). Bár az ékírásos cilinder nem említi a zsidókat, általánosságban valóban beszél a Babilonba hurcolt népek és istenek hazatelepítéséről.
1891
A Siloám-felirat
Felfedezés helye: Jeruzsálem
Felfedező: ismeretlen
Lelőhely: Régészeti Múzeum, Isztambul (İstanbul Arkeoloji Müzeleri)
Jelentősége: Hizqijjahu (Ezékiás) király (Kr. e. 715–687) a Biblia szerint egy sziklába vágott csatornán keresztül vezette a Gihon-forrás vizét Jeruzsálembe, a Siloám tavába (2Kir 20:20; 2Krón 32:3–4). Érdekes, hogy a csatorna nagy nevű 19. századi felfedezői: Edward Robinson, Sir Charles Wilson és Sir Charles Warren nem vették észre, hogy az alagút közepén egy falba vésett óhéber nyelvű felirat található, amely annak készítését meséli el.
1896
A Merneptah-sztélé Izrael nevének első említésével
Felfedezés helye: Théba
Felfedező: Fliders Petrie
Lelőhely: Egyiptomi Múzeum, Kairó
Jelentősége: Merneptah (vagy Merenptah) újbirodalmi fáraó (kb. Kr. e. 1213-1203) felirata, mely egy eredetileg III. Amenhotep által emeltetett sztélé hátoldalán található. A szöveg nagy része Merneptah líbiaiak elleni hadjáratáról szól, de hírnevét annak köszönheti, hogy futólag megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi említése, egyben az egyetlen olyan, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő. A szöveg fordítása: „Izrael puszta, magva nincs többé.” A szinte biztosan Kr. e. 1209-re datálható felirat az exodus keltezésében is fontos szerepet játszik.
1904
Sesonk fáraó győzelmi sztéléjének maradványai
Felfedezés helye: Megiddó
Felfedező: Gottlieb Schumacher
Lelőhely: Rockefeller Museum, Jerusalem
Jelentősége: I. Sesonk (vagy Sosenk, a bibliai Sisák) fáraó (Kr. e. 945–924) rögtön az északi (Izrael) és a déli királyság (Júda) kettészakadása után támadt mindkét országrészre, és egyebek mellett a jeruzsálemi Templomot is kifosztotta (1Kir 14:25–26). Megiddóban egy monumentális győzelmi feliratának kis darabja került elő, szerencsére éppen a fáraó nevének cartouche-ával.
1905
Claudius felirata Gallio említésével
Felfedezés helye: Delphoi
Felfedező: ismeretlen
Lelőhely: Delphoi Régészeti Múzeum
Jelentősége: Iunius Annaeus Gallio (eredeti nevén Lucius Annaeus Novatus), az idősebb Seneca fia, a filozófus Seneca testvére volt. Rómában egy L. Iunius Gallio nevű szónok fogadta örökbe, ezért változtatta meg nevét. Testvére, Seneca, több művét is neki dedikálta. Claudius uralkodásának vége felé Achaea tartomány (a mai Görögország déli része) kormányzója lett. Ekkor fordultak hozzá a korinthoszi zsidók annak érdekében, hogy büntesse meg Pált és munkatársait, de erre ő nem volt hajlandó (Csel 18). Az eseményt a levél alapján Kr. u. 51–52 vagy 52–53 közé tehetjük.
1908
A legkorábbi héber kalendárium
Felfedezés helye: Gezer
Felfedező: Robert Alexander Stewart Macalister
Lelőhely: Az Ókori Kelet Múzeuma, Isztambul
Jelentősége: A Kr. e. 10. század utolsó negyedében keletkezett hét soros héber felirat az eddigi legkorábbi ismert héber nyelvemlék, amely a mezőgazdasági munkákat sorolja fel, eredeti funkciójáról ellentmondó feltételezések vannak: egyesek szerint iskolai gyakorlat, mások inkább a vallási ünnepekkel hozzák összefüggésbe.
1934
A John Rylands-papirusz
Felfedezés helye: Egyiptom
Felfedező: Bernard Grenfell
Lelőhely: John Rylands Library, Manchester
Jelentősége: A P52 jelű papirusz jelentősége, hogy a kutatók egyöntetűen Hadrianus korára datálják, így ez a legkorábbi ismert Újszövetség-kézirat, ráadásul abból a könyvből származik, amely a legkésőbb (Kr. u. 90 körül) keletkezett evangélium (Jn 18:31–33; 18: 37–38).
1935
A lakisi osztrakonok
Felfedezés helye: Lakis (Tell ed-Duweir)
Felfedező: James Leslie Starkey
Lelőhely: British Museum, London
Jelentősége: A Lakis városának kapujában talált tizennyolc osztrakon a Júdeai Királyság végnapjait illusztrálja. A legtöbb cseréplevelet egy Jaus nevű parancsnok írta a lakisi helyőrség vezetőjének, Hosájáhunak. Utalás szerepel bennük két prófétára (minden bizonnyal Uriásra és Jeremiásra), valamint Azeka jeleire, ami szinte szó szerint megismétlődik Jeremiás könyvében (34:7).
1947
A Holt-tengeri tekercsek
Felfedezés helye: Qumrán
Felfedező: Eleazar L. Sukenik
Lelőhely: Shrine of the Book, Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: A Júdeai-dombság tizenegy barlangjában talált kb. 900 ókori tekercs jelentőségét szinte lehetetlen vállalkozás röviden összefoglalni. A tekercsek mintegy kétharmada bibliai szöveg, a legkorábbiakat a Kr. e. 2. század elején írták pergamenre így jelentőségük a bibliai filológiában felbecsülhetetlen. A bibliaszövegek és apokrifek mellett olyan iratok is vannak, amelyek feltehetően magának a qumráni közösségnek alkotásai. Ezeket a tudományos és közélet ma többnyire az esszénusokkal azonosítja, de ennek az elméletnek újra és újra akadnak megkérdőjelezői — mint ahogy sokan szeretnék a korai kereszténységet is valamiképpen a qumráni közösséghez kötni, ám ennek semmiféle tudományos alapja nincs.
1960
Pecsétek Dávid városából
Felfedezés helye: Jeruzsálem
Felfedező: Yigal Shiloh
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: A Dávid Városának ún. G-körzetében, a 10. rétegben végzett ásatásokon bukkantak rá egy leégett házra, amelyben 55 kiégett agyagpecsétet találtak. A ház bizonyosan Kr. e. 587-ben égett le, a padlót 70 cm vastagon borították az elszenesedett maradványok. A pecséteken 53 nevet sikerült azonosítani, köztük Baruch ben Nerijahuét, aki Jeremiás próféta írnoka volt.
1961
Pontius Pilatus felirata
Felfedezés helye: Caesarea
Felfedező: ismeretlen
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: Sokan Pontius Pilatus létezését is kétségbe vonták, holott Philón, Flavius Josephus és Tacitus is beszél róla. Négy soros feliratára a caesareai színházban bukkantak rá. Ebből világossá vált, hogy tisztsége (Tacitussal híradásával ellentétben) nem procurator, hanem praefectus volt. A felirat első sorában a Tiberiéum szó szerepel, amely a legtöbb kutató szerint egy Tiberiusnak dedikált épület lehetett, talán egy világítótorony a caesareai kikötő bejáratánál.
1968
A kürtölés helyét jelző felirat a Templomból
Felfedezés helye: Jeruzsálem
Felfedező: Benjamin Mazar
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: Flavius Josephustól is tudjuk, hogy péntek este a szombat beálltát a papok ezüst kürtjeikkel jelezték a Templomhegy sarkaiból. Az Ofelen megtalálták azt a sarokkövet, amelyre a „Kürtölés helye … szétválasztására” héber szöveg olvasható. A felirat valószínűleg a „szent és a profán” napok szétválasztására utal. A lelet nagy jelentőséggel bír, ugyanis a Templomhegy (Haram as-Saríf) területén még soha nem végeztek ásatásokat.
1979
A Ketef Hinnom-i ezüstlemezek
Felfedezés helye: Jeruzsálem
Felfedező: Gabriel Barkay
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: A Hinnom-völgy ősidők óta temetkezési helyül szolgált a jeruzsálemieknek. Az egyik sírban két aprócska ezüstlemez került elő (KH1 = 27 x 97 mm; KH2 = 11 x 39 mm), amit amulettként viseltek. Mindkettőn az ún. „Papi áldás” szövege olvasható (4Móz 6:24–26). Az itt talált sírmellékletek és a legmodernebb számítógépes elemzések alapján is biztos, hogy az ezüstlemezeket a babilóni fogság (Kr. e. 586) előtt írták. Így ezek a héber Biblia ma ismert legkorábbi szövegei.
1990
Kajafás osszáriuma
Felfedezés helye: Jeruzsálem
Felfedező: Vasilios Tzaferis
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: Az Újszövetségben csak Kaiafásként említett főpap Kr. u. 18–37 között viselte tisztségét, ami rekordnak számított ebben a korban. Az evangéliumok szerint ő játszotta a fő szerepet Jézus koncepciós perében és halálra ítélésében. A jeruzsálemi Békeerdő mellett felfedezett családi sírboltjában 12 osszáriumot (csontládikát) találtak, amelyre többek között a Joszef Kaiapha nevet vésték.
1994
Hazaél szír király felirata „Dávid házának” említésével
Felfedezés helye: Tel Dan
Felfedező: Abraham Biran
Lelőhely: Israel Museum, Jerusalem
Jelentősége: Az arámi nyelvű feliratot eredetileg Arám–Damaskusz királya, minden bizonnyal Hazaél állította a Kr. e. 9. században annak emlékére, hogy legyőzte Izrael királyát (valószínűleg Jórámot) és egy „Dávid házából” való királyt (aki feltehetőleg Ahazja lehetett). Mikor a zsidók visszafoglalták Dánt, a király győzelmi sztéléjét összetörték és utcakőnek használták fel. Így maradt ránk az a felirat, amely bizonyítja, hogy a zsidók ellenségei még jó kétszáz évvel Dávid halála után is számon tartották a júdeai királyok származását.
2007
Heródes mauzóleuma
Felfedezés helye: Heródion
Felfedező: Ehud Netzer
Lelőhely: in situ
Jelentősége: Csaknem negyed százados kutatómunka után bukkantak rá a régészek a Heródion nevű erődítmény oldalában Heródes mauzóleumára. Flavius Josephus arról tudósított, hogy Jerikóban bekövetkezett halála után itt temették el a gyűlölt uralkodót, de a sír helyét nem találták. Most előkerült gránit szarkofágja ízzé-porrá volt zúzva, feltehetően valamelyik zsidó háború során semmisítették meg a felkelők.
Forrás: hetek.hu
|