A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport befektetők számára Londonban összeállított napi felzárkózó térségi áttekintéseinek szerdai kiadása felidézi, hogy „brüsszeli illetékesek szerint” a magyar kohéziós támogatások felfüggesztése 2013 januárjától lenne esedékes egy évre, a túlzott magyar államháztartási deficit miatt. A ház londoni elemzői közölték azonban, hogy véleményük szerint a támogatások folyósításának felfüggesztése „messze nem eldöntött tény”, és e lépés tényleges megtétele Brüsszel részéről „továbbra is valószínűtlen”.

Még van idő

A JP Morgan szakértőinek előrejelzése szerint Magyarországnak 2012 végéig lesz ideje arra, hogy további költségvetési intézkedések bejelentésével elejét vegye az uniós támogatások felfüggesztésének. A cég londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy e költségvetési intézkedések az IMF/EU-finanszírozási megállapodás feltételrendszerében is szerepelnek majd.

A JP Morgan szerint az EU csak abban az esetben hagyná jóvá a Magyarországnak szóló finanszírozási megállapodást, ha a program olyan államháztartási hiánycélokat jelöl ki, amelyek alapján megszüntethető a Magyarország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárás.

Júniusig megállapodás

Mindezek alapján a JP Morgan londoni felzárkózó piaci közgazdászai úgy vélekedtek szerdai értékelésükben, hogy az EU a kohéziós támogatások felfüggesztésének fenyegetését eszközként fogja használni a finanszírozási csomagról szóló majdani hivatalos tárgyalásokon, de a szankciót végül nem fogja érvénybe léptetni. A cég elemzői megjegyzik, hogy az EU most első ízben alkalmazná ezt az szankciót valamely tagország ellen. A JP Morgan londoni szakértői közölték, hogy várakozásuk szerint májusra vagy júniusra állhat össze a Magyarországnak szánt IMF/EU-finanszírozási csomag.

Az IMF/EU-egyezmény létrejöttének időpontjáról ugyanakkor eltérő előrejelzések vannak forgalomban a londoni elemzői közösségben. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai nemrég Budapesten tettek tájékozódó látogatást, és erről összeállított minapi elemzésükben közölték: 75 százalék körüli esélyt látnak arra, hogy a megállapodás márciusban vagy áprilisban létrejön.

Nehéz lesz és hosszú?

Egy másik nagy citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital londoni szakértői szintén Budapesten jártak, és tárgyalásaikról befektetőknek összeállított beszámolójukban „nehéz és elhúzódó” tárgyalássorozatot jósoltak, mivel véleményük szerint a kormány „jórészt elégedett” a hivatali ideje alatt eddig érvényesített gazdaságpolitikával, és „a lehető legkevesebb változtatásra” törekszik.

A Barclays Capital elemzői szerint ez azt jelentheti, hogy a felek esetleg csak több tárgyalási forduló után jutnak megegyezésre. A cég londoni közgazdászai mindent egybevetve azzal számolnak, hogy a tárgyalások március második felében kezdődnek, és „május előtt nem fejeződnek be”. A Barclays Capital elemzői szerint az IMF igazgatótanácsa várhatóan júniusban hoz végleges döntést a programról.

Az MSZP reménykedik

Az MSZP azt reméli, hogy az Európai Unió nem sújtja pénzügyi szankcióval Magyarországot – mondta Józsa István frakcióvezető-helyettes szerdán sajtótájékoztatón. Kifejtette ugyanakkor: már az unió eddigi történetében példátlan szankció szándéka is súlyos károkat okoz, csökkenti a Magyarország iránti befektetői bizalmat, s ez véleménye szerint az Orbán-kormány eddigi tevékenységének következménye. Hozzátette, bár az országgal szemben 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, a szocialista kormányok tartották magukat az EU által elfogadott konvergenciaprogramokhoz.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány több olyan intézkedésről is határozott, amelyek a hiánycél biztosításához szükségesek – így a minisztereknek javaslatot kell tenniük például a gyógyszertámogatások idei és a budapesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának a 2012-eshez viszonyított csökkentésére –, Józsa István elmondta: ezeket durva megszorításoknak tartják és ellenzik. Úgy vélte, „tűzoltó” intézkedésekről van szó, miközben a kormány épp azokra a strukturális átalakításokra nem volt hajlandó eddig, amelyek az ország átszervezéséhez valóban szükségesek.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi adatai szerint tavaly hárommillió embernek csökkent a reálkeresete, vagyis nemcsak a kiskeresetűek, hanem a középosztályhoz tartozók jelentős része is az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer árát fizeti. A szocialista párt véleménye szerint már július 1-jétől vissza kellene térni a progresszív adózáshoz.